ÉL
" SUM KX TIS °-ÜI MIHMNTUR antiquos"_
A a . KIR. FERENGZ JÓZSEF TUD,EGYETEM
BÖLCSÉSZET-, NYELV- ÉS_TÖRT. TUD. KARA
Érkezett 19$£évi
Jjh
hó... n.Iktató-szám: ^ ^ 4$ 4 Előírat: . Utóiról:
I F J A B B P L I N I ü 3 L E V já L jS I M Ű F A J I S Z E M P O N T B Ó L ,
'Sum ex i i s q u i m ir e n t u r a n + iq u o s "
v/ ’ci lü y a/Á-3
!
A
f
I.
Az idő ő r ü le t e s rohanásában egy le t ű n t kor, egy le t ű n t század m e l l e t t akarok meg ál ln i,É gy l e t ű n t , d e egy
kor v ilá g u ra lk o d ó kor m e l l e t t /s egy letű n t század mel
l e t t , m e l y b ő l a kereszté nység in d u lt k i v i l á g h ó d í t ó út
j á r a . Tizennyo l e század v á g t a t o t t e l az é l e t f ö l ö t t , de nem tudta elh o mál yos íta ni a b á t o r s á g , tudomány, művészet ragyogó c s i l l o g á s á t és nem tudta e l t e m e t n i a z t a s z e l l e met, melynek köszönhette hatalmas. őrokid ökre s z ó l ó nagy
ságát .K ü lö n féle törekvések bukkantak f ö l az idő te n g e ré be^ de annak a kornak a s z e l l e m é v e l ,hatásával állandóan ta lá lko zu k a történelem folyamán egész n a p j a i n k i g . I g e n , mert a múlt egy csodálatos f á k l y a , l ó g j á n a k sugara év
ezredeken i s á t t ö r és ezek a sugarak k e r e s z t ü l - k a s u l s z ö v ik át az idő v é g t e l e n é t . A f á k l y a az maga az é l e z , amely hömpölygött, a l a k u l t , a l a k i t o t t és e l e n y é s z e t t ; su
g a r a i az egyes századok v e z é r l ő go nd o la ta i,© művészet, irodalom m eg ny ilv án u lá sai , az é l e t l ü k t e t é s e De l e h e t - e az életb en határköveket á l l i ' a n i és b e s z é l n i l e t ű n t , l e z á r u l t , meghalt ko rró l, a m i o r az é l e t k a p c s o l a t a , lánco
l a t a az eletekne k v i s s z a f e l é épugy,mint e l ő r e a b e l á t hatatla n. se j : e lrr.es jövőbe.Csak az idő v á g t a t , rohan,mert a sze lle m örökké é l és csak a l a k i t , alakul/de maga soha
sem pusztul e l. B e o lv a d uj idők uj áramlatába és tovább
é l Egy költőnk e z t ig y f e j e z i k i :
Nem a sugár vész e l , h a a nap e l s z á l l o t t , Csak mi v é s z i t j ü k e l a v i l á g o s s á g o t *
Ig en, a sugár tovább é l . A művészet mai é le t é b e n a szob
rászat , é p i t é s z e t , z e n e , irodalom és sok más megnyilvánu
lása a művészetnek mind,mind a lk o t ó r és z e egy áradó,lük
t e t ő é l e t n e k melynek c s i r á j a v i s s z a n y u l i k abba a korba/
amikor az ősember e l ő s z ö r hódolt szépérzékének és haj
t á s a i belenyúlnak a v é g e l á t h a t a t l a n jövőbe.A mai század sok ő s i század leszármazott j a ; a mai művészet le t ű n t szá
zadok szellemének örököse és gyümölcse,ép úgy mint a mai ember a múlt századok gyermeke.Az é l e t v é g t e l e n és örök,csak az idő rohan és v á l t ó z t a t .
Miért á l l o k meg épen t i z e n n y o l c századdal e z e l ő t t le tű n t kor m e l l e t t ; P li n iu s s z a v a i v a l adhatom meg a vá
l a s z t :
"Sum ex i i s qui mirentur a n t i q u o s - " ’£
^ K r i s z t u s e l ő t t i . év és az e l s ő század ir od al m i é l e t e .
Roma u t c á i a l é g i ó k düb örgés étől hangosak.
XX v ' • M X
A gyermekekből katonákat nevelnek.Egy c é l le b eg minden romai szeme e l ő t t , a v ilá gur a lo m .A római po lg ár tö re kvé
seinek le gfő bb c é l j a , legnagyobb büszkesége az v o l t , h o g y minden t e h e t s é g é t az állam s z o l g á l a t á r a s z e n t e l jó*. Ahol ez az á l t a l á n o s hangulat,ahol t a n i t a n i l e a l á z ó valami:
jy
"turpe e ra t docere,quod honestum e r a t d i s c e r e " , ahol az i s k o l a üres elDopott i d ő , o t t nehezen kapott á p o lá st a tu
domány és a művészet és nehezen v e r h e t e t t gyökeret az iro dal m i éleb.A lassan megindult irodalm i é l e t n e k a h e l - lenismus adta meg a l ü k t e t ő e r ő t . A l é g i ó k továbbra i s dübörögtek Roma utcáin,Janus temploma állandóan n y it v a v o l t , s mig künn dúlt a harcba s z e l l e m i s é g f ö l v e t t e a harcot a hétköznapi é l e t t e l s lassankint g y ő z ö t t a művé
s z e t , a s z é p : V e r g i l i u s t például a színházban már f e l á l l á s s a l ü d v ö z ö lt é k ,s ha a tömegben megjelent házakba k e l l e t t menekülnie az u j j a l rámutatók e l ő l /
Az e l s ő század a forrongá sok ,az átalakulások szá
zada, ó r i á s i l e n d ü l e t t e l ind ult meg a s z e l l e m i é l e t - A mű
v é sz et ek minden kapuja m e g n y i l t , s máról holnapra d i s z - t e r e k v í z v e z e t é k e k országutak f ű l t e k . A z uj át al akulá s magával ragadta Rómát,s valami áradás t ö l t ö t t e be az emberek l e l k é t . A második triumvurátus p r o s c r i p t i ó i v a l és a p h l i l i p p i i c s a t á v a l megtört a köztársaság é l e t - h a - I á i harca.A forradalom minden g y ö t r e l m e t ,a katonai a-
na rc hi a ,a z adók harácsolása mind megszűnté I t á l i a 'f ö l ö t *.
kezdtek bomladozni a s ö t é t nehéz fe lh ő k és az uj nem
zedék bizalommal f o r d u l t az i f j ú Octavianus f e l k e l ő c s i l l a g b a f e l é .Annyi k egy etlen v i s z á l y . annyi g y ü l c l t - s é g , p u s z t i t á s , r o n t á s után I t á l i a ö s s z e t a r t o t t legalább abban az egyben,hogy buzgón csodálta Augustust és az ő s i Rómát'".Augustus f ö l h a s z n á l t a e z t a benne v a l ó b iz ás hangula tá t,s b a r á t a i C.Cilnius^Maecenas és M.Vipsanius Agrippa támogatásával h o z z á f o g o t t egyeduralma s z e rv e z é s é h e z .
Minden a császár kezében f u t o t t össze.A kor
mány z á s , i g a z g á g s z o l g á l t a t á s a belügyek i n t é z é s e és a hadügy i s . A r é g i é l e t mozgalmas l ü k t e t ' s e valahogy i i ;- á l l t és mindenki bámulta csodálta a császárt és h a j s z o l ta k e g y e i t a népgyülés e l v e s z t e t t e egy k o ri j e l e n t ő s é g é t , e gy kor i befő ly á sá t ;megszünt az a szenvedélyes i z a- to t t s á g ,m e l y a z e l ő t t napirenden v o l t . A k ö z é l e t i r á n t i érdeklődés l e l o h a d t . E z könnyen é r t h e t ő . A k ö z é l e t megrá
zó v á l s á g a i után a l e l k e k biz myos bágyadtsága és l e mondása te rm é s ze ts ze rű le g k ö v e t k e z e t t be a h e l y r e á l l í t o t t renddel szemben és az 'a® irodalomhoz menekültek^
Mindenki tanulásra adta ínagát és az irodalom művelésé
ben ke re s te é l e t e f e la d a t á t .M á r a köztársaság u t o ls ó ti ze dében h a t o l t be a fensőbb körökbe az irodalom i r á n t i s z e r e t e t és az ol v a s á s k e d v e l é s é ,ú g y , hogy á l l a m f é r f i a k és hadvezérek szabad id ejü k et állandóan o l v a s á s s a l t ö l t ö t t é k . Jellemzően f e s t i e z t a h e l y z e t e t az oroszok lán g-
- 6 ~
l e l k ű k ö l t ő j e Puskin a következő sorokban: " ig.y hanyat
ló lak le a római p a t r í c i u s o k megfeledkezvén az ügyek f o r g a t a g é r ó l , h o g y a múzsáknak és az édes semmidevésnek s z e n t e l j é k magukat a p o r f i r thermák és márványpaloták hűvösségében ” "
Az o l v a s á s i kedv,a művészet és a tuományok i r á n t i érdeklődés a c s á s . á r i Rómában még nagyobb mérete
ket ö l t ö t t . A t á r s a l g á s legnagyobb r é s z t az irodalom kö-
„ 'fi
r u l f o r g o t t . D i v a t b a jöttek* a r e c i a t i ó k . A s i n i u s po l l i o v o l t az e l s ő , a k i meghívott h a l l g a t ó k e l ő t t e lő ad ta mü
v e i t .Az irodalm i versengésekben nyeri.es k ö l t ő k e t b bér- koszorúval koszoruzták meg.Szinte d i i t t á l e t t az i r o dalom,mely o l y hatalmas mérveket ö l t ö t t , h o g y p z étke
zéseknél i s r é g i müvekből r é s z l e t e k e t o l v a s t a k f e l a vendégek m u l a tt a tá s á r a - Ks mig az e l ő z ő korszakban az irodalom és a művészet nagyon csekély nemezeti j e l e n t ő sé g é l b i r t , addig a császárkor irodalma nagy nemezeti célok,eszmények f á k l y a v i v ő j e l e t t .
Augustus 5s b a r á t a i helyesen gondolkoztak ami
kor az irodalmat f ö l ö t t e szükségesnek t a r t o t t á k ie nyer
n i az uj rendszer támogatásira Ezért nem kíméltek semmi á l d o z a t o t ; s a köl tő k és tudósok h í z e l g ő e l i s m e r é s s e l és az udvari hangulathoz való alkalmazkodással h á l á l t á k meg Augustus és b a r á t a i kegyét A k r i t i k u s o k u dvar lá st, a k ö lt ő k h i z e l g é s t akartak,csak úgy hemzsegtek a műked
v e l ő k és bamba ut á nz ó kba mivel a k ö l t é s z e t gyakran s z e r z e t t d i c s ő s é g e t és babért sokan hiv at ás né kül i v e r s f a r a ók
- V —
i s tolakodtak a Múzsák templomába Ferrero i rja "A u g u s - tus köztársasága" cimü müvében; "Sokat Í r t a k a közép- o s z t á l y i r o d a l m á r a i , akik t o l l ú k k a l akartak b e j u t n i a
y ^
hatalmasok k e g y e i b e . "
A görök tudomány minden ága bevonulást t a r t o t t Romába Tudományos t e s t ü l e t e k j t t e k lé t r e ,m e ly n e k t a g
j a i f i a t a l görög tudományt kedevelő i f j a k az alexand
r i a i t^rodalmáfcajjf Romába v a l ó á t ü l t e t é s é t tű z té k k i c é l - kent maguk e l é , Újságok,nyilvános h i r d e t é s t kö zlő osz lopok j e l e n t e k meg/Aeta vagy Acta diuíia/ Ferrero e z t Í r j a e r r ő l a nagy iro dal m i f e l l e n d ü l é s r ő l : " A l i g c s i t u l t a k e l az utca zendülések egy másik háború t ö r t k i a metro po lis ba n: szí né sze k és az í r ó k háborúja Roma színházának c s a t a t e r é n . " D i v a t b a j ö t t a r h e t o r i k a i s - /6 kolas zer ü g y a k o rla t a ,a declamátiok.Az irod al m i é l e t mérföldes lé pés ekkel haladt,hogy k i v í v j a magának z aranykor nevet.A külső f e j l ő d é s s e l és t e r j e d é s s e l a belső f e j l ő d é s nem t a r t o t t l é p é s t . A köz t ár sas ág gal
eS&$htt valami e lv e s z e t t , ami a művészetekben a l e g f o n o- sabb,a f ü g ge tl e n s é g .B á r ennek a kornak az Í r ó i a köz
társaság és a monarchia köz ö tt é l t e k A köztársaság l e vegőjének s z ü l ö t t e i ^ a z átmeneti időnek emlőjén nőttek f ö l , d e a monarchia az uj udvar légkörében izmosodtak meg.Az egyeduralom é r e z t e t t e hatását Az ő s z i n t e , i g a z érzések hiába égtek a k ö l t ő szivében ha ajkukon meg
h a l t a s z ó : s a c s a t o r n á z ó t t , mesterséges partok közé s z o r í t o t t v i z e n nem ^lyan szép a hullámok játéka,mint
a t e r m é s z e t e s , szabadfolyásu fo ly ó n .U d v a r i irodalom a l a kult k i , m e l y t ő l maga Augustus i s a f e n n á l l ó á l l a p o t és a dyii&stiája m eg erő sít ésé t v á r t a . Ferrero Í r j a az előbb e m l í t e t t könyvében."Szerették,bámulták a c sás zá rt az
Í ró k i s a k ik e t p r o t e g á l t , k i k k e l k ö r ü l v é t e t t e /nagát."'7 Az egyeduralom főként a történelem Í r á s n á l é r e z t e t t e h a t á s á t . Ribáry Ferenc Í r j a az "Ókor történelme"cimü müvében:" Minél vészthozóbb az ig az ság kimondása, annál tartózkod bbak v o l t a k i t é l e t ö k kimondásában a t ö r t é n e t i r ó k , é s mivel a k ü l f ö l d történelmének megírása kevesebb b a j j a l j á r t e z z e l vagy a t á v o l i m ú lt ta l kezd'eC f o g l a l k o z n i." E z az Augustus kora irodalmának külső vá z a ,ü v e g ás.
burája és csak ezeh k e r e s z t ü l pillant hatunk be az arany kor Í ró in a k l e i k é b e .
Augustus korának irodalma nagyrészt a görög minták utánzása,elsősorban udvari k ö l t é s z e t . Catullus szabadság,szer lem k ö l t ő j e v o l t ; d e a romai már nem ma
radha tott sem t i s z t a sz e re lm e s , sem t i s z t a k ö z t á rs a s á g i undorodva k e l t f ö l Lesbia a s z t a l a .mellől és kibékülve ü l t l e a Gaesaréhoz. Tib ul lu s azokért az ős id ők ért ra
j o n g o t t amikor az emoerek még"fakupából i t t a k és nem v i s e l t e k háborút" . Pro pert ius gondol r á , ho y megzengje Augustus g y ő z e l m e i t , de nem zengi Cleopátrát k i pedig
f e n y e g e t t e Roma szabadságát. Inkább Gyinthiának hod>l Ovidius a Metamorphoses-ében a c s i l l a g o k közö tt l á t j a
C a e sa rt , kinek mindennél nagyobb érdeme,hogy Augustus a t y j a , s a szabadságnak és a ha zaszeretetén ek ut o ls ó
- V -
h a ng ja i i s elnémultak az al á z a to s s á g és f e j e d e l m i kegy' hajhászásában. V e r g i l i u s e gy ik l e g k i v á l ó b b rc/mai k ö l t ő udvari poéta sohasem akart lenni s voltaképen nem i s l e t t . N a g y eposzát mégis a Jú lia nemzetségével hozta kapcsolatba:"Augustus az a megváltó ak i vissz aho zza z aranykort és Roma a l á h a j l í t j a a v i l á g o t -Horatius Cato után s ó h a jt ,d e hamu a l á takarta azt a k ö z t á rs a s á g i s z i k
rá t, m e ly athéni tanuló korában b e t ö l t ö t t e l e l k é t és h e v i t e t t e s z i v é t , s Augustus szócső je l e t t . P e r r e r o Í r j a : "Mégis Horatius vérmérsé klet e .ha jlandósága, ambitió j*rFnemnv o l t sem nemzeti k ö l t ő amilyennek Augustus s z e r e t t e volna,sem udvari k ö l t ő amilyennek f é l r e é r t e i nevezték "A romai nye lv fenségesen csendült meg Horatius és V e r g i l i u s a j kán s ez a n y e lv Augustus d ic s ő s é g é t h i r d e t t e . "Alxandros Pindaros után eped ett Aufustuanak Pindaroson k i v ü l Home
rő sa i s v o l t " Í r j a Augus t u s r ó l Márky Sándor.
Ebben a korban indul meg a t ö r t é n e t í r á s , mely a fü g e t l e n s é g é t és önáll ósá át, sohasem v e s z t h e t t e e l any- n y i r a mint a kö ltő k müvei.Titus L i v i u s k i j e l e n t i , h o g y a z é r t merült a múlt tanulmányozásába, mert e l akarta f e l e d n i a j e l e n i d ő k e t , mely eke t annyira m eg vis elt és f ö l f o r g a t o t t a r é g i erkölcsök s z é t s u l l é s e hogy nem tudja többé e l t ű r n i sem a b a j a i t melyektől szenved sem az o r voslásukra szükséges gyó y s ereket "ílec v i t i a nostra
, . it,
nec remedia p á t i possumus. "Szeob szemfödél nerc borul
h a t o t t a romai k i r á l y s á g és köztársaság m ú l t j á r a , mint T . L i v i u s romai t ö r t é n e t e . B á r mint t ö r t é n e t i r ó nagyón sok kív á n n i v a l ó t hagy maga után: nincsennek benne h a t á r o z o t t
~ f - v ~
p o l i t i k a i szempontok,s a f o r rá so k a t sem tanulmányozta elog gé mégis Roma e l s ő t ö r t é n e t i r ó j a . S a l l u s t i u s C r i s - pus t ö r t é n e t i tanulmányokat i r t F o r d í t ó j a Kazinczy Fe
renc s z e r i n t Apfío/ló ja v o l t a romai t ö r t é n e t i r á s n a k , melynek Herkulese Tacitus l e t t . Cornelius Repos össze
h a s o n lít ó é l e t r a j z o k a t i r t romai és idegen v e z é r e k r ő l /De ducibus cimü munkája Hamilcarról és Hannibálról
s z ó l / , j az e l s ő aki idegen népek t ö r t é n e t é v e l is f o g l a l k o z i k . Julius Caesar az emlékiratok sorát n y i t j a meg, megirvá sqját g a l l i á i hadjáratainak t ö r t é n e t é t .
Még egy nagy egyénisé re k e l l kitérnem Ciceróra, a k i t a köztársaság ut o ls ó éveiben 43.-ban ö l t e k meg, kinek l e v e l e i , b e s z é d e i és egyéb müvei fontos f o r r á s a a két triumvirátus korának Az ő hat sával sokszor t a l á l kozunk az aranykorszakban s mint majd l á t n i f o g ju k az e z i i s t k o r i irodal mi é le t b e n i a . T o l d y Ferenc s z e r i n t :
Akkor v o l t bátor a szabadságot s z e r e t n i , midcro azt sze
r e t n i veszedelem v o l t , nekünk több mint csupán a v i l á g történelem nagy embere,a v i l á g nagy Író j a , mert benne ö s z t ö n s z e r ü le g nagy szivrokon^a hazai hűség példáját bá
mul j u k , s z e r é t j ü l . "Rostrumra k e r ü l t l e v á g o t t f e j e , köny
v e i o lv a s á s á t e l t i l t o t t á k . P l u t a r c h o s Í r j a r ó l a "Augus- tus mondta k i róla ,h o y nagy ékesszoló és jó ház f i v o l t " . Ezt a kis k i t é r é s t megkövetelte az a f e l f o ása az irodalom ko rszakainak, melyeket f é l é 1 lithatunk. Tudni-
az irodalom é le t é b e n nem l e h e t merev határvona
lak kal korszakokat e l k ü l ö n í t e n i és élesen e l h a t á r o l n i -
1
mert például az Augustus k o r a b e l i irodalom sok olyan motivumot f o g l a l magában melyeket előbb i s t a p a s z t a l hattunk s amelyeket főkép az ezüstkorban találhatunk majd meg.Az irodalom s z á l a i össze vannak nőve.
Az előbb f e l s o r o l t irdkon k i v ü l v o l t a k még so
kan " k i c s i n y e k és n é v t e l e n e k " k i k e t az irodalom v i r á g zásának koréban ép a nagy hullám temetett e l de ak ik et mint Ribbeck Ottó Í r j a a l i g leh et s a j n á l n i .
Augustus korában minden az 5 d i c s ő s é g é t h i r d e t t e ; a kövek,az épllelek,márványos lopok,drága műtárgyak,a
Pantheon, mely mer'sz szökéssel k e l t az é g r e ,Kazinczy s z e r i n t "méltó laka a liinden Isteneknek".A műveltség napját d e l e i é r e v i . t e de rövidesen kezdte e l " e v e t n i hosszú árnyékát az alkonyat.
Augustus fá ra d t kezé ből k i e s e t t a gyeplő és a sárba h u l l o t t . A hatalmas f e j l ő d é s , l ü k t e t é s megá I t . A z
/
erkölcsök b or zas ztó melyre s ü l l y e d t e’ ,3 amint majd l á t - ni f o g ju k a bűn s a f e r t ő örvényében elsősorban i s a császárok fürödtek.
A béke révén hatalmas arányban növekedett sokak anyagi j ó l é t e azonban a kö- .yen s z e r z e t t vagyont fényű
ző , duslakodó életmódra tékozolták, s mint Ribáry Í r j a vagyonokat -Z/5~ áldoznak eg/-egy d i v a t o s s z e s z é l y megváló-
s i t á s á r a . A z erk ö lc s p ir u lv a menekült az e r k ö l c s t e l e n - s g e lő l, m e ly b en c s ó k o l o z v a , ö l e l k e z v e f e t r e n g e t t Róma.
Ks ami a legszomorubb "a c a p i t e f o e t e t p i s c i s " minden f é l e e rk ö lc ste le n ség ben a c s á s z á r i udvar v e z e t e t t .
Márky Sándor történelmében érdekes cimet ad ezen kor irodalmának:"A klassicismus e s t h a j n a l a " . É s bár a kiássicismus Augustus h a l á l á t ó l Trajánus h a l á l á i g még j e l e s müveket a l k o t o t t az aranykor után e z t az i d ő t a h i z e l g ő k i s csak ezüstnek ne vezik .A művésze ben és az iiodalomban met- szaporodott az utánzók száma,hol a mase i r ó Phaedrus s z e r i n t a mesterek a z z a l akarják emelni müveik becsét,hogy márványból P r a x i t e l e s , e z ü s tb ő l Myro remekeit ú jra és új ra e l k é s z í t i k . J e l l e m z ő e n i r a kor á l talános hangulatá ról Ribbeck Ottó amikor a z t mondja:"Az alanykor t e h e t s é g e i mind e l k ö l t ö z t e k annéikül,hogy i z mosabb utódok l é p t e k volna a nyomdokukba. A h i r t e l e n e s e t t ő s z i dér s i e t t e t i a Múzsák berkének máris me~eredt l e v é l h u l l á s á t .
Tioerius,G-ermanicus, N ero , T i t u s , Pira^ianus, Hadri
anus maguk i s í r t a k l a t i n v e rs e k e t sőt Nero fogadkoz ott i s , h o g y az ő kora e l h o m á l y o s í t j a Augustus korát az i r o dalomtörténetben,mégis a császárok és házuk t a g j a i csak műkedvelők v o l t a k akik épen e z é r t gúnyt r g y a i i s l e t t e k az irodalomnak. Seneca az Apok ol oky nth osi s,—bán elmond
ja, hogy az imént meghalt Claudianus császár i s t e n he
l y e i t hogyan l e t t t ö k f i l k ó , d e e z z e l természetesen csak Nerónak akart h í z e l e g n i
Az e g y é n i , k ö l t ő i szabadság t e l j e s e n e l v e s z e t t : a p o l g á r i szabadság emlegetése és a monarchia b í r á l a t a főb enj ár ó bűn Ez a kancsukás rendszer erősen é r e z t e t t e hatását az írod .lom életében,melynek képe a következő
~ < 3 ~
f i b e r i u s t ó l - C l a u d i u s i g .
Tib er iu s nem n y ú j t o t t művészi a l k o t á s r a v a l ó ösz
tö n zé s t , s ebben a korban az e g y e t l e n i g a z i népszerű k ö l tő Phaedrus k i a mes éivel a sorokközt v a l ó o l v a s á s r a t a n í t o t t a a népet Nero nagyobb p á r t o l á s t n y ú j t o t t a művé
szeteknek és az irodalomnak,de a hiúságában s é r t e t t k ö l tő császár minden nála tehetségesebb k ö l t ő t g y ű l ö l t ,meg
ve tő ,t és megölt.A nemesebb k ö ltő k a müpártolókhoz f o r - suitak és magasabb körök ta psai ra á h i t o z t a k és a legmél
tatlanabb uralkodót i s istenként d i c s ő í t e t t é k , k i n e k mint liiobeck i r j a kegyes oltalma b o l d o g í t j a az egész v i l á g o t és d al ra l e l k e s í t i a lantort f °
Érmek a kornak l e g k iv á ló b b k ö l t ő j e Seneca.Ő v o l t azt e l s ő aki magasobb sze iemi á llá s p o n t r a he lyezkedet
^s ebbe a romlott v i l á g b á P f r S c S ^ s i i ^ g v i l á g r e n d e t terem
t e t t . Sokoldalu ember aki ir od al m i műveltségévéL, komoly stoikua b ö l c s e l e t é v e l á l l a Nero k o r a b e l i ír ó k élén-A l e v e l e t i s o t e t t e irodalm i m ű f a j j á , i r t sza t i r á k a t , epi g- rammákat és drámákat de igazán naggyá t i s z t u l t v i l á g - n z e t e t e s z i Nero mogbénitotta az iro dal m i é l e t f e j l ő dését,mert hadat üzent minden tehetségnek és ak i a s z i n te f e g y v e r e s e r ő v e l k i e r ő s z a k o l t t e h e ts e g ét a z z a l h á l á l ta meg,hogy minden koszorút magának kivánt Véres k ö l t ő , mint ahogy K o s z t o lá n y i j e l l e m z i ^ a k i imádta magát, aki nem az irodalom hanem csak a maga v e r s e i szerelmese.
Irodalmi s i k e r e i r e v a ló félték en ysé géb en b e t i l t o t t a Lu- C n U j v e r s e in e k f e l o l v a s á s á t ^ s mert ere s v e rs e n y tá r s a t
- -
l á t o t t benne huszonhét é es korában e g c l e t t e Luoanus a v i l á g b i r o d a l m a t a szabadság n y i l t veszedelmének t a r t o t t a , a s zo lg a sá g ^jármát pedig szégyennek.
A n e r o i kor h ó b o r t j a i és g a z s á g a i ^ s z a t í r a os
t o r á t h ív tá k é l e t r e de a zsarnokoktól v a l ó f é l e l e m a l i g engedte szóhoz j u t n i a szabad vélem én yt. Persius i’laccus ez a stoikus l e l k ü l e t ű s z a t í r a k ö l t ő szabadon akarja n y i l v á n í t a n i véleményét s a kor h e l y t e l e n s é g e i t és f e r ő s s é g e i t k ím é l e t l e n keserűséggé o s t o r o z z a és küzd az e r k ö l c s i rot hatás to vá bb terjedése e l l e n .
Érdekes a l a k j a a n é r ő i kornak Petronius a finom í z l é s b i r á j a / a r b i t e r e le ga n ti a e / a k in e k ” Trimalchio lako
ma ja -Regénye alapjá n je ll e m e z h e t t é k az ú j k o r i regény
í r ó k o l y megdöbbentő é lé n k ség gel Néró udvarának undok- s - g a i t ,,/Sie nkiewitz:Quo Vad i s , Koszto lány i : A v é re s k ö l t ő . /
Plaviusok kora
A r l a v i u s o k t r o n r a l é p t e sem v o l t valami különös hatással a romai k ö té s z e t oenső é l e t é r e - "s ő t udva-i b- bá és a nagyok k e g y é t ő l függőbbé l e t t " az irodalom,épen e Z ' Tt " erJ Í V naradt e l a buzdit is a császárok r é s z é r ő l
bbec/r Í r j a , h o g y Vespasianus é v d ija k a ^ r e n d e l t a l a t i n
" " g T° g rn e t o r 0 knalc és megjutalmazta a j e l e s e b b k ö l tő ket és művészeket-Titus aki maga i s v e r s e l t kedv e ze tt a költészetnek.Domitianus aki á l l í t ó l a g szi n t én Í r o g a t o t t f i a t a l korában a tehetséges ir ó k ös zt önz ésé re n y i l vános versenyeket a l a p í t o t t , d e é r t h e tő ,h o g y a le g t ö b b sz ör a f ö l d i J u p ite r l e t t az ünneplés állandó tárgya.
~ o -
A k ö l t ő k szegények v o lt a k ,m in t ahogy az á lt a lá ban szok ott le n n i és e z é r t kere sté k a gazdagok,főképp az u- ralkodd k e g y e i t . í g y a gondolat szabadság a és az i g a z i ózó kimondása b i l i n c s b e v o l t verse és a kényur ébren v i — r a s z t o t t minden gondolat f ö l ö t t . E z e n f e l ü l egy másik kö
rülmény i s b e f o l y á s o l t a az irodalom h a n y a t lá s á t ;a szónok
l a t mérhetetlen nagy e l b u íj á n z ás a/ melynek i j e s z t ő pédáit főkep Seneca drámái és részben V al eriu s F l a c c u s , S i l i u s I t a l c u s és S t a t i u s e p i k a i k ö lte m é n y ei.V a le r iu s Flaccust a b iro dal mi eszme l e l k e s í t i . Argonautikája ajánlásában hódolatát f e j e z i k i a Plav iu s ház i r á n t ,
3 i l i u s I t a l i c u s Pu n i o á - j a irod al m i ambitiójának köszönhető,melyen már e r ' s e n é r z i k a szónoklat hatása, hasonlóképen Papinius Statius S y l v a e - j é n i s , aki r é s z t - v e t t a divatosabb k ö l t ő i versenyeken és Rómában n y i l v á nosan f e l o l v a s t a k ö l t e m é n y e i t . Ri b e c k O t o s z e r i n t a domitianusi kor le gv o n zó bb ,legt eh ets ég eseb b k ö l t ő j e a k i nek múzsája a mindennapi divatnak hódolt és épen e z é r t az akkori társadalmi é l e t r e vonatkozólag értéke s munka,
E korszak k é t s é g t e l e n ü l l e g k iv á ló b b k ö l t ő j e Mar- t i a l i s az epigrammának mint v i l á g i r o d a l m i műfajnak a tulajdonképeni megal apí tója és a legkitűnőbb művelője, özek az apró vers ek mozaikszerüen a l k o t j á k meg az akkori nagyon müveit,de nagyon e r k ö l c s t e l e n korszak k é p é t . Rib- beck s z e r i n t ” Fölülmulhatatlan remekei a kicsinyben val ó nagy művészetnek;valóságos gemmái a k ö l t é s z e t n e k "
Egy érdekes j e l e n s é g é l találkozunk e korban,mely nagyoan é r e z t e t t e hatását az irod a lm i müveken i s . A kor
- S6~
szelleme s z e r i n t mindenki o l v a s n i , k u t a t n i , g y ű j t e n i akart: Ami hi á n y zo tt a v a l ó s á g b ó l és e r ő b ő l , a z t a mű
v é s z e t á l t a l akarták p ó t o l n i " ' ^ i r j a Ribáry Ferenc.Az irodalom f e l o l v a s ó termekoen, é l ő s z ó b e l i előadásban tom
b o l t a k i magát; azonkívül az a körülmény, hogy mindenki h a l a d n i , tanulni akart tantermekbe hozta össze az in - t e l l i g e n t i a o s z t á l y á t , igy nagy j e l e n t ő s é g r e t e t t s z e r t a s zó n ok iá s,mely erősen é r e z t e t t e hatását az irodalom termékein i s . A szónoklat Ribáry s z e r i n t a császárkor-
oan a l é l e k ymnastikája v o l t és az egész műveltség
szónoki kinyomatót n y e rt .A v a l ó d i k ö l t é s z e t tehát é l t int az ^ l é t b ő l és az irodalomból és e h e l y e t t a grammatikusok es kommentátorok, mint például Aulus Gelius a r é s i r e mekírók és k ö lt ő k magyarázásával f o g l a l k o z t a k , h o g y az eze kbő l nyert n y e lv k in c se t megmentsék a bukás tói.Ugyan
ez az alaphangja a következő évek k ö l t é s z e t é n e k i s . Erajánus kora
A jó császárok korának szokták nevezni Nerva, l’r a já n u s , Hadrianus, Antonius Pius és Marcus Aurelius u r a l k o d á s á t . Tra^anus k i v i v t a az "Optimus pri nceps" ne
v e t és e z t meg i s érdemelte/A nép ismét s z e r e t n i kezd
t e az önkény uralma t /'Ismét f e l l é l e g z e t t a müveitek és gondolkodók sokáig lenyűgözött s z e l l e m e . Fölszabadullak a b ö l c s e l ő k i s az a l ó l a nyomás a l ó l , m e l y a l a t t á az e l ó o b i uralkodók a l a t t á l l ó t t a k . N a g y v o l t az irod al m i érdeklődés és az Írá sra v a ló hajland ósá g/ezér t Trajanus gondoskodott az irod alm i termékek s z é l e s körben való
-/ / -
gyors e l t e r j e d é s é r ő l . A z eszközök és módok ezek v o l t a k : n yilvános s z a v a la t o k a k é z i r a t o k szapora s o k s z o r o s i t á -
sa és az élénk könyvárusi forga lom .0 lyan vaskos e g y é n i - ségek lé p te k f ö l mint T a c i t u s , Juvenalis és az i f j a b b i k P l i n i u s . Tacitus a l e g k iv á ló b b romai t ö r t é n e t i r ó , aki
" j e l l e m és érzésben,műveltség és életné zat ekb en a r é g i korhoz, a köztársaság e l h a l t nemzetségeihez t a r t o z o t t és mint egy szétrombolt épület ut o ls^ erős os zlo pa nyú
l i k be a más é r z ü l e t ű c s á s z á r i korba. "Akinek k o r r a j z a i , j e l l e m z é s e i és s t í l u s a olyan kitűnőek,hogya t ö r t é n e t - Író k mintaképe l e t t . S z e r e t t e a szabadságot, g y ű l ö l t e az önkényt,de megnyugodott abban az alkotmányos monarchiá
ban,melyet Uerva és Trajanus uralkodása Í g é r t . R i b á r y s z e r i n t jobban f e l r zta nemzete l e l k i i s m e r é t é t mint akár
melyik k ö l t ő .
A s z a t i r i r ó Juvenalis épugy mint Tacitus s z e r e t te a szabadságot és k í m é l e t l e n ü l o s t o r o z t a Domitianust.
Talán forradalomra i n g e r e l t e volna a népet,ha k ia d j a s z a t í r á i t de épugy mint Tacitus csak Domitianus halála után adta k i müveit. Ribbeck i g y j e l l e m z i : " H a s z a t í r á i t Persius-éL u án olvassuk úgy ér ezzük magunkat,mintha szűk k o l o s t o r i f ü l k é b ő l , h i r t e l e n valami nagy város hem
zsegő utcájába kerülünk.Csak úgy yüzsögnek bennük az egyes alakok és embercsoportok s mind e ta rtk a e l e v e n - ségü s ü r g é s t - f o r g á s t a legragyogóbb napfény v i l á g í t j a meg,úgy hogy s z i n t e káprázik a szemünk és a l i g győzzük hamarjában a sok egymásra tolakodó képet mind f e l f o g n i "
- y f _
Ez a vélemény bár túl zó e. y k i s s é ,Óvatosabban hasz
nálva mégis t a l á l ó j e l l e m z é s A k ö r ü l e t t e z a j l ó é l e t s z e m l é l e t é b ő l fakadó felháborodás s u g a l l j a v e r s e i t és épen ez k ö l c s ö n z i s z a t i r á i n a k azt a hatalmas* e r ő t Ért
h e t e t l e n ,h o g y P l i n i u s aki annyira benne é l t a kor i r o dalmi é le té be^és ak i sokszor j e l e n t é k t e l e n vers#ara ó- kat i s erősen f ö l d i o s é r t Juvenalist nem i s e m l ' t i .
Egy érdekes j e l e n s é g e t k e l l még megemlíteni g u i n t i li á n üst, a r h e t o r i k a e l s ő ál la m i ta n ító j á t , akinek h a l l g a t ó j a v o l t Tacitus 's P lin iu s i s A szónoklat t ö r vénykönyvét görög és romai szonokok m e g f i g y e l é s e ala p
ján ir ta, azo nb an nem n e v e l h e t e t t p o l i t i k a i szónokokat, mert a szabadság hiányát semmiféle e l m é l e t t ő l sem pó
t o l h a t t a , Í r j a r ó l a Márky sdndor?Tanitványa P l i n i u s a minden i r á n t érdeklődő "finom v i l á g f i " ! nagy irodalom-
uarat e y uj iro dal m i műfaj megteremtője l e t t épen az ő t a n í t á s a i hatása a l a t t .
ha úgy általánosságban k e l l e n e j e l l e m e z n i e kor irodalmát a z t mondhatnánk; a k ö l t é s z e t a szónoki elem dús alkalmazásával p ró b á lja e l t a k a r n i az eszme és f o r ma sze génységét.A műveltebbek köreiben általában igen nagy v o l t az irod alm i érdeklődés.Sokan v o l t a k kik egyen i ő j á r t a s s á g g a l b e s z é l t e k l a t i n u l és g ö r ö g ü l , P l i n i u s e gy ik le v e l é b e n o l v a s s u k ,hogy A r riu s A n t o n i u s t ó l ,An
tonius Pius császár n a g y a t y j á t ó l . g ö r ö g epigrammák- es iambusokat o l v a s o t t , m e l y e k e t Kallimachos és Herodas v e r s e i mellé he ly ez értékük dolgában.E kor irodalma
- A? -
k e',3 égte l e n ü l lemarad az Augus tus kor irodalma mögött f t a lá n az arany és ezüst értékkülönbségének arányában, do valamioen mégis magasabbra emelkedett az ezüstkor:
Tacitus és P l i n i u s prózájában Tacitus tömör, szűkszavú s t i l u s a , p é l d á j a annak,hogy milyen k i f e j e z ő erő la k i k a l a t i n n yelv jen,s P l i n i u s l á g y , könnyed, szavakat h a l
mozó s t i l u s a pedig a l a t i n nyelv k ö l t ő i z e n e i s é g é t a próza dallamos muzsikáját t á r j a elénk.
Ez az első század irodalmi életének vázla os tör
téne te,melynek csirái visszanyúlnak a Erisz us előtti 5o.~6o.év irodalmi történetébe,kidomborítva azokkal a oefolyásoló körülményekkel,melyek előmozdították az irodalom életének teljes kibontakozását,virágbaborulá- sál.Ebbe a korba kell beáili ani Pliniust a levélírót, a szőnoko t, a költőt és az em ért.
A nehezen megindult iro dal m i é l e t után a katona es agrár nemzet annyira behódolt a művészeteknek és irodalomnak, hogy a végén túlzásokba ment.Általános d i v a t t á le t az irodalom,melynek nagyon sokan hódoltak Mindennaposak a f e l o l v a s á s o k s a szónoklás még évkor
ban sem é l t e k i Hágát annyira mint a csá zárkoro.-.n.Az előadótermekből ne^ v o l t k iz á r v a az iro dal m i termékek e y 0 ly nemesem , amely e g y á l t a l á n csak valamelyes számú közönség érdeklődésére s z á m í t h a t o t t . Törvényszéki,véd ő és v á d ló b e s z é d e k , t ö r t é n e lm i munkák épugy mint eposzok és an kö lte mé n ye k,lyr ai ve sek s z ó v a l minden műfaj e l ő adásra k e r ü l t i t t .
~ 4o -
Romában e l e i te m ellé kcélo k kedvéért o l v a s t a k . A z e l ső művészi olva só Cicero aki a Pro Arohia Poeta-ban k i j e l e n t i , hogy a k ö l t é s z e t f e l é o r e a z t i a t e t t v á g y a t , hogy erő t ad a szónoklatnak, m e l l y e l v i s z o n t b ár át ai n k- nak lehetünk s e g í t s é g é r e : még tovább ment. és a zt kezd
te h i r d e t n i ami a művészet i g a z i értelme, magasz to s l é n y é g é ,hogy a művészetekben megpihen a l é l e k , s v a l a mi különös e r ő t nyújt,mely f e j l e s z t i a f i a t a l s á g o t gyö ny ör köd te ti az ö r e g s é g e t , szerencsétlenségünkben vigaszunkra és gyönyörünkre// s z o l g á l . Cicero j e l e n t i k i, h o g y a művészet szent és o l y gyönyörűség,amely nem szó ig a / ja senkinek melyet nem l e h e t f ö l v á l t a n i semmi
r e , mely ép e z é r t a legnagyobb a l e g t is z t á b b ^ E z ek a gondolatok nem Ci erő önnálió g on d o la ta i,m er t ezek v a l ó r a v á l t v a é l t e k Athén-ben:ez csak a görög szellem v i s s z a tükrözése Aztán Horatius h i r d e t i a művészet nagy lo u jo g o s u lt sá g á t és azt mond ja,hogy Ilomerosból t ö . b e t tanult, mint minden más f i l o z ó f u s b ó l : t ő l e tanulta me rni a oz ép , mi a rut,mi a hasznos és mi a haszontalan.
Cicero e y h a s o n l a t t a l e z t i g y ^ f e j e z i ki,amint az em
ber a nap n s é t á l a sétíí'ficedveért és önkéntelen 1 b e l e barnul, úgy amint é l v e z e t t e l olvassa az ember a görög könyvet írása bizonyos görög s z i n t kap
Lassanként egy érdekes e l v v á l t uralkodóvá melyet érdekesen f e j t k i Seneca: t . i .h o gy az á t v e t t / eszméket,gondolatokat,ác k e l l a l a k í t a n i . - - . . "mint a te^ v . r r é a l a k i t j a , v á l t o z t a t ja az é t e l ,ugy k e l l át
—<5<
alakítani lelkűnknek mindazt amit fölvett magába,elrejt- ve a z t ami S g l t e t t é á: csak a z t mutatva k i amit terem-
t e t t . "
Á lt a lá n o s j e l s z ó tanulmányozni a görögöket a
° a a uzerencs&s korban e l h a n gz o tt útmutatás erősen é- r o z t e t t e hatását az irodalmi é l e t b e n r é s ahogy az i r o dalom művelőinek a j á n l o t t á k a görögöket épugy a szónokek
nak .13 Ehhez h o z z á j á r u l t még a szónoklat nagy v i r á g i g u.'.y, hogy ^ u i n t il ia n u s^ p é ld á u l, mindent csak a szónoklat kedvéért t e . z Első k e l l é k az o l v a s á s i é r t nö-
^ üZÍk a ° zári0jíi tohe t s e g : a z ékes szól ás pedig sohasem 1 öt o i z t o s , ha csak az ir á s meg nem e r ő s i t i és ha csak nem nyújt neki támaszt az o l v a s á s . A k ö l t ő k e t s z e r i n t e nem k e l l mindenben követni,m ert a k ö l t é s z e t a f a n t á z i a szülemenye de ügyesen alkalmazva ez ad e r 't a s zó n ok la t
nak.Cicero pódául azt mond j a : a l e l k e k f ö l f r i s s ü l n e k a o rumon a k ő i t ő l alkot áso k b e h í z e l g ő s z é p s é g é t ő l A t ö r - u..nc lme^ i0 a j a n i j a a szónokoknak, mert az.mintgey p é l - .dc*kf,r; erősen ta n ít - C u in ti li a n u s n a k Cicero az eszménye;
" l i l e se p r o f e c i s s e s c i at , c u i Cicero vuldo p r o c e b i t i .jUi.itil i u n u s az creg iskolamest er, egész c i c e r o - n i a n i ^ i k u a rennaissancet t e r e m t e t i / Tanítványai közül
'acitus Eialogus-ában csak C ic e r ó é r t l e l k e s e d i k , P l i n i u s
^ másik tanítványa l e v e l e i b e n szi n t én hang ozta tja Cice- rn nüf 3ágát’s G szónoklatban pedig Quintilianus elvei alapban áll.Nézzük ennek a kornak egyik le g j e l l e m z ő b b a d^ á t Pliniust,kinek munkájában legjobban tükrözikvisz-
d a kor altalános és irodalmi hangulata.
- -4T
^ A R II E T 0 R I K A .
P l i n i u s l e v e l e i t a korviszonyokból l e h e t csak i g a zán megérteni.A r h e t o r i k a mindent e l á r a s z t ó . t , ta lá n é- pen olyan arányban amennyire idegen v o l t e l ő s z ö r a ró
mai l é l e k n e k . K r i s z t u s e l ő t t 93.-ban /Fannius Strabo és M.Valerius Messala consulsága a l a t t / a senatus egy o l y értelmű r e n d e l e t e t b o c s á j t o t t ki,m ely a p h l i o sophusokat és a rhetorokat k i t i l t j a Romából. Suetonius "De R h e t o r i - bus" cimü értekezésében olva sh atj uk e z t a r e n d e l e t e t :
"C.Fannió Strabone M.Valerio Messala cons M Pomponius P r a e t o r senatum c o n su lu it . oud verba f a c t a sunt de phiLosphis e t r h e t o r i b u s , ie ea re i t a censuerunt, ut M Pomponius peator animadverteret curaretqu e,u t s i e i e rep. f ideque sua v i d e r e t u r . ú t i Romáé ne e s se n t ^ M a jd később pár év múlva CN.Domitius Aenobarbus, L . L i c i n i u s Crassus egy uj in t éz ked ést adtak ki,amelyben e l i t é l i k a z t , hogy a f i a t a l o k egyesek t a n í t á s á t h a l g a t j á k és mint iskol ába úgy járnak ho zzá ju k,mert "ami őseink meg álla
p ító tták, hogy gyermekeink milyen iskolába járjanak/in quos ludos/9s mit tanuljanak i r j a dic ero "De Óra t o r é " * * cimü munkájában.
A r e n d e l e t e t Suetonius a következő szavakban ő r z i
;!'tí • Kenuntiatum e s t n o b is ,e s s e homines qui nóvum genus d i s c i p l i n a e i n a t i t u e r u n t , a d quos iuventus in ludum con- v e n i a t j e o s s i b i nőmén imposuisse Latinos r h e t o r a s j i b i homines adóle scentul o s d i e s t o t o s de sid e re.M a io re s nőst-
t n quae U b e r o s suos d i s c e r e et quos in ludos i « &
v e l l e n t li ft lt u e r u n t Haeo nova,quae p r a e t e r cons/uetudl- nem ac morém maiorum f i u n t , n e , u e piacent neque r e c t a videntur.Quapropter e t i l s qui eos ludos habent e t U s qui eo v e m r e con sue run t.vldetu r raciundum ut ostende- remus nostram sententiam,nobis non p in c é ré .
. , , ° l0er0 e z t a r e n d e i e t e t Crassussal i g a z o l t a t j a ; a t i n rhetorok nem h e l y e z i k t a n í t á s a i k a t e l é gé tu- r r b81ÓS* l e t i éS r h e t ° rlkus alap ra : t a n i t á -
, , ' ° 3 hUI!lán.U3 mlnt 8 görögöké és issupdn s z ó b e l i k é P9 S Ít- r A í 9lŐbi' 1 r e n d e l e t b ő l v i l á g o s a n 1
“ un . Ogy a romai féltette s z e l l e m é t és féltékeny ősi hagyományaira.
, . AZ eg4sz t a n i t á a i rendszert nem l e h e t e t t erre a ludus-ra ráhúzni,mely v a l ml o v o d a f é l e l e h e t e t t és v a l ó - "
színű eg csak az Í r á s , o l v a s á s és számolás elemei megts- k i v u l ‘ r “ ‘ e 3 f 6 s u l y t Az e l ő k « H gyermekekhez ezen- nek l 7 S P! Bdag0‘'U3 r a b s z o l Rát fogadtak h á z i t a n i t ó u l , k i - h , “ y z e t e n e l f 0 « va aara l e h e t e t t nagy t e k i n t é l y e , B i - holy f o l c s e p e r e d e t t egy h í r e s szánok va y nagy ügyvéd mellé adták a k i t ő l t a n u l h a t o t t , % t P l i n i u s - b ő l t S W . e u r o ^ i G° r0S0rS iá8 * * kel6t e l f0Rlals5sa után á z s i a i és Rom P , f r °R laltol. mesterek, tudósok,művészek l e p t é k e l
hód 1 tg h° zták “ agukkal a r é g i kultúrájuk termékeit - tó , ” ep0t a “ R h é d it o t t kívá nta t a n í t a n i - 3 a hódi- tó nép meg hajlott a meghódított e l í t t . E z e n kultúra be-
n l e s é v e l rohamosan haladt e l ő r e a r h e t o r i k a .
- */ -
A görög szónoklaté helyes következtetosek,logika mellett a szépnek elsődleges érvényesülést biztosított, [hatvány Lajos irja "Plinius a levéliró"cimt^ mu ká jába ;.
"Leontinibeli „Gorgias volt az első aki az atheneiekét jsajátságosán ellentétes szerkezetiig egymásnak szotagszám-
ra megfelelő,egyforma végződésű imitt-amott rythmikus mondatokból álló szónoklatával elbűvölte."
Plátó Gorgias tanítványának bizonyult,bár dialógu
sait legnagyobbrészt Gorgias tanítványai s<p>phisták oe- i szédmódja ellen irányit ja,úgyszintén Aristoteles is.Plató
és Aristoteles helyett azonban a kisázsiai rhetorok tunai diadalmaskodtak.Ennek a szónoklatnak lényege a szónoklat mindennapos részének gépies felosztása.Termesze .es azon
ban,hogy tartalmi alap nélkül az eszmék és szavak szép egyensúlya megbillen.Régebbi gondolatokat igyekezne* apró hatáseszközökkel újra teremteni.A szónoklatban pedig a hiányzó érzás^ures elmésségekkel,kicirkalmazott hasonla
tokkal igyekeztek pótolni.Petronius a"9iat£ráron II -ben ezt irja: "Ez a széllel bélelt; éktelen fecsegés Athénbe
csak nemrég került Ázsiából és az ifjak nagyratörő lelkét megmérgezte dögvészes leheletével:az ékesszólas ezidu ^ta megromlott és elnémult "
Majd a második század közepe felé a temnosi Herma- goras rendkívül elterjedt rhetorikát irt: a régi attikua-.
ok és az újabb phliosophusok illetve spphisták módját pro-
! bálta egyesiteni.Suetonius "De Grammaticis"cimü értekezé
sében irja:Mallosi Krates stoikus philosophus és gramma-
.ts
txkus ak i az uj tanok hive vo l t , Pergamonból Romába ment követségbe s a Pala tínus vidékén lábát t ö r t e ; gyógyulása i d e j é t arra használta f ö l , h o g y nyilv áno s ta n ít á s o k a t adott s mint Suetonius i r j a : " n o s t r i s exemplo f ű i t ad imitandum.n
l 4 o . - t ő i l o8. - i g a h i r e s rhodosi Panaetios t a n í t o t t a varosban,majd Cicero meste re i k ö z ö t t nagyon sok görög nevét is me rjük ,kik közt Ap/ollonius Mólón a l e g h i r e - s e b b , aki Rhodos s z i g e t é n t a n i t o t f ' m e l y az á z s i a i és
a t t i k a i irányoka- egyengető i s k o l a székhelye v o l t"'*'6 Cicero :Brutus"-ában í r j a " s z ó n o k l a t i modorát v á l tó z t a t n i ” a k a r t a , k é t é v i útra k e l t és Athénben p h l l o -
aophiát és é k e s s z ó l á s t tanult,majd beutazta Á z s i á t , ugyan
énak e - c e l b ó l ismét v i s s z a t é r t ífcdos s z i g e t é r e , hol ép az e m l í t e t t Mólón v o l t reá a legnagyobb h a tá s s a l, ú gy ,
^ v i j S z a L í -r ve az á z s i a i bőbeszédű,túlte ngő H o r te n s i- y a i SZemben d ia d a lra v i s z i a rhodosi s t i l u s t . Később /3cr. e . / 59. és 54.körül a f i a t a l Calvus a r é g i a t t i c i z -
hivc olyan s i k e r e k e t é r t e l , h o g y Cicero i s kénytelen engedni az uj divatnak.Az uj neoklassikus irány megalapi-
j^ Romában, Octavianus t a n í t ó j a a pergamoni Apol lo dor os
#A forűla idegen azonban a köztársaság élénk á ll a m i e l é t e a nagy p ö r ö k , v i t á s ügyek e z t az idegen formát meg
t ö l t ö t t e k h e l y i t a r t a l o m m a l ^
, ^ Augustus i d e j é n f b á r a z t hihetné az e m b e r e i v e l a császárság a l a t t az egyéniség szabad k i f e j l é s é n e k sok '
ya VOlt nagyot/ hanya tlani,mégis épen e l l e k e -
- **•-
z ő l e g nagyott f e j l ő d ö t t . S o h a Romában annyi r h e t o r nem v o l t mint épen az augustusi korszak a l a t t . A r h e t o r i k a nehezen diadalmaskodott de néhány nemzedék f e l n e v e l é s e után hagyományossá azaz a romai szemében s é r t h e t e t l e n n é l é t t .
{ Mi l e h e t e t t ennek az oka?Augustus ügyes p o l i t i kája.,, nem akarta szembeszökővé te n n i a kormányfőrma v á l t o z á s á t e z é r t s z iv ese n áp ol ta a n e v e l é s t a r é g i f o r rná j.ában,s mint Hatvány, a már i d é z e t t munkájában, i r j a :
" í g y maradt az i s k o l a e . y darab á r t a t l a n köztársaság, hol az apa örömmel h a l l g a t t a f i á t , a m i n t a szabadság vagy h ős iesség k ö z h e l y e i t s z a v a l t a ,vagy amint pathossal f e s - t e t t e a zsarnok i s s z o n y u s á g a i t , a jó uralkodó j e l e s s é g e - i t . " A t ú l z o t t r h e t o r i k a i ne v e lé s meghozta a maga á l d a t - I lan g y ü m ö lc s e it , k i n ö v é s e i t , mely főként az irodalomban I é r e z t e t t e hatás át. A r h e t o r i k a t u l t e n g é s e e l á r a s z t j a a [/ k ö l t é s z e t e t l 5 1 c s i s z e t e t , a tudományt, be t ö r a t ö r t é - I nelembe i s és mint majd l á t n i f o g ju k Pliniusban a l e v é l
oe i s . P e t r o n i u s f e l i s m e r t e a v e s z é l y t és ig y s z ó l t : "
Tónitől*’ megbocsáss a tok, de bizony á l t a l a t o k v e s z e t t k i 1/ az őkesszó l á s . Hitvány és üresen kongó szavakkal b i z o
nyos i n g e r e t e k e t f e l k e l t v e a l á á s t á t o k a szónoklat s z e r ves e g é s z s é gé t és m e g ö l t é t e k . " P e t r o n i u s meg ért et te és megérezte ennek a t ú l z o t t rhetorikus iránynak a k ö v e t kezményeit és egyszersmind a legfrappánsabban j e l l e m e z
te is ,m e rt a hideg l e l k e t l e n , d i s z e s szavak mögött e l halványult a tar ta lo m és e l l a p o s o d o t t az érzelem.
Minden emberi tudás csak az ékesszólás s z o l g á j a l e t t j Qui ntilianus i s a z t mondja a tudomány osak arra v a l ó ,
h0gy a SZí3nok minél hatásosabb érveket meritsen b e l ő l e . Ez a kor á l t a l á n o s képe Ebbe a r h e t o r i k á t ó l t ö - I mott, sürü l e v e g ő j ű légkörbe k e l l b e á l l í t a n i P l i n i u ö t
a k i ammeHeu,hogy e légkörben é l egyenesen a r h e t o r i k a ülötte.Mit, k e dv e lt ez a kor?Jobban s z e r e t t e a szépen k i f e j t e t t k ö z h e l y e t , mint az uj de e s e ' l e g hanyagul e l ő a d o t t gondolatot.Nem az a fontos ,ho gy mit mond a szónok,
a z , ho - y hogy mondja a z t a keveset amit mond.Meg- 1 .b o c s á t a n a k a g on t ol at o k n é l k ü l i beszédnek i s csak é-
-<ose szo ló legye n.A szépen megkonstruált, j e l z ő k k e l , sz óv ir ág ok kal t e l i t e t t beszéd v o l t a gen re ~j e ennek a ' ornak Arra törekedtek,hogy kis d o l g o t úgy mondjanak e l ,
hogy al,.alános t e t s z é s t a r a s s o n : e l k o p t a t o t t témát o l y r-kfbe o l t ö z t e s s e n e k »hogy f e l e d t e s s e annak v a l ó s á g á t .
t>n mcr^ 3 szónok minden t ö re k v és e .A lényeg tehát e l v e s z a szavak játékában,a külső s z i n e l t e r e l i a f i gyelmet a b e ls ő t a r t a l o m t ó l . A z i s k o l a k ü lö n vál t az é-
t 1 ’ ° a k l z á r ó lagos r h e t o r i k a i ne velé s magával hoz- a,minthogy nem v o l t a f ö l l é p é s e k r e e l é g szabadság,hogy úgy a k ö l t é s z e t , m i n t a b ö lc s é s z e t ,m in t pedig a tudomány ajd m e g f u l l a d a rh eto rik áb an . Ennek a t ú l z o t t r h e t o r i -
í r nynak a hatása a l a t t j ö t t e k l é t r e P l i n i u s l e v e - e i olyan formában, melyek egy uj irod al m i műfajt j e l e n tenek a v i l á g ir o d a lo m történetében
í
' '// ~£p-
A l e v é l í r á s t ö r t é n e t e . y / \
A közönséges l e v é l . V. i \
M i e l ő t t a l e v e l e t mint ir od al m i műfajt f e j t e getnérj nem l e s z érd e k te le n egy p i l l a n t á s t vetnünk a közönsége:
| l e v é l r e , m e l y végeredményben a mülevél fo rrá sa -
A l e v é l Í r o t t t á r s a l g á s : gondolataink és érzelmeink k ö z v e t l e n k i f e j e z é s e . A z é l ő s z ó h e l y e t t e s i t ő j e , a beszél- j S^tés egy ré s z e , m e ly re f e l e l e t a v á l a s z l e v é l . Terentianm
Kortársa T u r p ili u s e gy ik szinmüve hősét a l e v é l r ő l e l - mélkedteti/de v i o i s s i tudine li t t e r r a r u m / s neki többek közt e z t adja s z á j á b a : " a z e g y e t l e n dolog,mely a t á v o l
levők et je le n l é v ő k k é v a r á z s o l j a ^ A l e v é l a le g t ö b b s z ö r e r t e s i t o , t u d ó sit ó vagy érdeklődő j e l l e g ű épen e z é r t hangja e gy s z e rű ,k ö z v e t le n és ős zin e . A l e v é l könnyen : ugrik egyi k t á r g y r ó l a másikra.A j ó l i r t l e v e l e t valami
kedves könnyedség,bájos pongyolaság j e l l e m z i , mint a k e l lemes t á r s a l g á s t .
A magánlevél közérdekűvé akkor l e s z ha jelentékeny a k ö z é l e t e l ő erében é l ő emberek Í r j á k , v a g y ha nem i s i l y e n számottevő emberek Í r j á k , d e hatalmas n é p r é t e g e t érdeklő d o l o g r ó l s z ó l, h a országos érdekiy és méginkább, ha a két f ö l t é t e l e y e s ü l . Érdekesek a nagy emberek ma
g á n l e v e l e z é s e i : értékes emberi dók mentuaiok melyek é l é n ken v i l á g i t j a á k meg a k ö z é l e t hatását a magánéletre és v i s z o n t . Például Kazinczy l e v e l e i , P e t ő f y és Ar an y,vagy Goethe és S c h i l l e r l e v e l e z é s e .
—
Nazia nzi Szent Gergely í v - s z á z a d i görög egyház-
^ya a l e v é l i r á s k e l l é k e i t a következő le v é lb e n f e j t e g e t i : V ínnak l o v é l i r ó k , akik mindig csak haladnak Írásukban annélkül,hogy meg tudnának á l l a p o d n i ;vannak olyanok i s akik mindent lakomikusan,meglepő r ö v i d s é : g é l akarnak k i f e j e z n i .Mindegyikük c é l t t é v e s z t és elhagyja a helyes középutat,mert nem alkalmazkodnak e szükség követelmé
nyeihez. Sok mondani valód van ?Akkor hát ne s z o r í t s Kon
t ó i d a t rövid keretbe,Sgy két szó e l é g gondolataid k i f e j t é s é r e ?Kimélj meg tehát a sok f ö l ö s l e g e s r é s z l e t k é r d é s t ő l . A l e v é l röv idség e vagy hosszúsága a t á r g y t ó l függ
jö n , m e l y r ő l Í r s z . A l e v é l harmadik k e l l é k e a kellem Grá
c ia nélk ül szomorú,egyhangú a l e v é l , a kellem f ö l v i d á m i t - ja a s t í l u s t . É r d e k e s aranymondások,talpraesett módon a l kalmazott közmondások,adomák,jóizü t r é f á k mind l e v é l b e
g é Í y e z i eamt o Í á t a« f f e r ő l t e t é s n é lk ü l.A b ib o r csupán s z e -
‘ r) ,a de v e i sem t ű r i meg a sok pompát. Népi
es k i f e j e z é s e k k e l csak szerényen éljünk benne. Hagyjuk a szónokoknak az e l l e n t é t e k e t , a p a th o s t, le n d ü le te t, k ö r m o n -
atokat.Egy meseben olvasom,hogy a madarak e g y s z e r a k i r á l y s á g é r t vetekedtek:mindegyikük i g y e k e z e t t t o l l a z a t á t d í s z í t e n i , a sas azonban úgy v é l e k e d e t t , hogy legszebb d i -
oze épen az,hogy nincs d i s z e . A legszebb l e v é l a z t hiszem azx amelynek d i s z e az egyszerűség és t e r m é s z e t e s s é g , m e l l y e l s z e r z ő j e i r . E z e k a l e v é l í r á s k e l l é k e i . A m i t mellőztem azt . magad i s p ó t o l h a t o d , ha elmélkedni akarsz e r r ő l a t á r g y r ó l "
, . f í j lua maga iü szó1 a l e v e l e k r ő l , i l l e t v e azok i l u . 3 1 • Bőn nem 0 levéXTp vnm fVa
t e v ő i r e vonatko zólag mond ja,hanem a
/ ~ JZ> -
^rajánushoz i n t é z e t t Panegyricus-d'SttSh'’,mégis á t v i t t é r telemben a l e v é l k o n t ú r j a i t i s megtal ál juk benne.
” ííem mi n d i g az emelkedett magasan szárnyaló és kitűnő dolgok a hatásosak,A festményben például a fény sem vál k i különösebb hatást,mint az árnyék’ ügy a beszédben i s i l l i k alant j á r n i épugy mint föle melkedni. Egy máoik l e velébe n azt Í r j a : " K i t a l á l n i és fényesen k i j e l e n t e n i bar
bár d o lo g ,d e t á r g y a l n i m eg fe lelő en i l l ő e n és kül öm fé le- káp v a r i á l n i csak tanultaknak lehetVMig az e l ő b b i v é l e - menye a szónokJatra v o n a t k o z o t t , de a l e v e l e i b e n ny ert beig a z o ló d á s t addig a következő k i j e l e n t é s e t e l j e s e n a l e v e l e k r e v o n a t k o z i k: "a mi l e v ele in k b e n ne legyenek a- lantas hitvány dolgok és ne csak a magánügyekre k o r lá t o -zo ttak'*’
4* classicus-kori l e v e l e k története.^5’
A görögöknél;
Már a l e g r é g i b b időben s z e r e t t e k h i r e s e b o ' f í f v e ^ l e k e t t u l a j d o n í t a n i . A z o k r ó l a l e v e l e k r ő l , m e l y e k Phalari:
The m isto cle s, S o k ra t e s , P h it a go ra s ,E u r ip id e s neve a l a t t j u t o t t a k ránk az uj ko-'ben csakhamar s i k e r ü l t kimutat
ni,hogy ezek hamisítványok Gyanúba f o g t á k azokat a l e v e l e k e t i s amelyek Nagy S á n d o r , A r i s t o t e l e s , I so b ra t es és Pemosthenes neve a l a t t maradtak ránk.Az a l e x a n d r i a i kor-
bán különösen s z e r e t t e k l e v e l e k e t h a m i s í t a n i , de l e g f ő -
— J f —
az azt követő úgynevezett romai korszakban midőn egyrés z a b ö l c s é s z e t i l e h e l e k e t g y á r t o t t á k példá ul a yc.nai Ap oll oniu s neve a l a t t , másrészt az úgynevez ett
^f co ZcKac zrcfZoA. i v á lf a j á b a n gyak oro ltá k magukat.Az utóbbi v l f a j b a n már h i t e l e s n evek rő l van tudomásunk i g y -az- Augustus korában^ Lasbonax r h e t o r é r ó l , a z e ro ti k u s
l e v e l e k e t irt> Zonaeuséról és az a t h e n e i so-
p h i o t á é r ő l i*lelesermuséról. De árnk csak Alciphron és A r i t a f : netu0 l e v é l g y ü j t e m e n y e i j u t o t t a k /Alciphron görög so- phista K ri s z t u s e l ő t t a I I I . századból l e v é l alakban j e l lemző képét adja Athenae h e l l é n i s t i k u s e r k ö l c s e i n e k és művelődési vis zon ya in a k .A ri s th a e n e tu s K ri s z t u s után a IV. században graminaticus és r h e t o r Az ő neve a l a t t ma
radt ránk ötven e r o t i k u s t ö r t é n e t e k e t tartalmazó l e v é l , kévés értékű ut ánzat ok,melyek inkább az V század termé
keinek l á t s z a h a k ./
A rómaiaknál:
pelnek H iv a ta lo s ás magánlevelek már igen korán s z e r e - a romai birodalomban. I l y e n e k az idősebb Cató l e v e l e i l l á h o z azután Cornéli^két l e v e l e f i á h o z . G. Gracchus- h o z ;később Caesar M Brutus és f ő l e g Cicero l e v é l g y ü j t e - fflenyei nevezetesek,mint a kor t ö r t é n e t é n e k legh iv eb b és legbővebb f o r r á s a i . A l e v é l f o r m á t hamar f ö l k a p t a a r/he- to r i k a is.Sene ca például suasoriákat i r l e v é l alakban.
P l i n i u s l e v e l e i különös h e l y e t f o g l a l n a k e l a romai i r o dalomban .
K ri s z t u s után a
mint külön s t i l u s f a j lépI I . s z a z a d t ó l fogva az e p i s t u l a f ö l,m e ly b e n a formai szempont
- J * r
m e l l e t t a tartal om t e l j e s e n e l e n y é s z i k I l ye n e k Fronto Symmaehus, S id o n iu s ; az V.és VI.században S a l v i a n u s , Ruri- cius es Eiihodius l e v e l e i . A z egyházatyák a hivek l e l k i é p ü lé se ir e i r t á k l e v e l e i k e t : ig y Cyprianus, L a c t a n t i u s , Ilieronymus és August inus. Hivat aló s s z i n e z e t ü a Cassiodo- rU3 l e v e l e z é s e ,aztán id e s o r o lh a t ju k még a pápák l e v e l e i t ,
A k ö l t ő i l e v é l
Hogy t e l j e s legy en a l e v e l e k r ő l adott kép f o g l a l koznunk k e l l a k ö l t ő i l e v e l e k k e l i s . A k ö l t ő i l e v é l l e v é l alakban i r t költemény,melyet a k ö l t ő valamely barátjáh oz ismerőséhez, e s e M e g k ö l t ö t t személyhez i n t é z Á lt a lá n o s ér - deküeknek k e l l lenniök de v i s s z a k e l l tükrözniök a l e v é l i k ró egy én iségé t i s . A k ö l t ő i l e v é l hangja ugyanolyan mint a közönséges l e v é l é , s z e rk e z e t e egy szerű könnyen szök ik e gy ik tár y r ó l a másikra.FŐ jellemvonása a könnyedség és a s z elle messég .E ze kn él a k ö l t ő i l e v e l e k n é l a l e v é l csak forma, sokszor való jába n tanköltemény, s z a t í r a , e l é g i a vagy őda.
Az e l s ő v o l t k i e z t k u l t i v á l t a L u c i l i u s a s z a t í r a - k ö l t é s z e t megalapító ja. Ná la a l e v é l pusztán s z a t i r a . M e g
ehcrt meg e m l i t e n i azokat a l e v e l e k e t , melyeket a v i g j á — télíbarn sz e re p lő k olvasnak f ö l . / P l aUfcus : Pseudo lus/Legna- gyobb mestere az ókorban H o r a t i u s , a k i Ivlusa p e d e s t r i s / g y a - logos muzsa/ihletése m e l l e t t napi eseményeket t á r s a d a l mi, irod alm i kérdéseket t á r g y a l t azon az enyelgő hangon,
melyet « maga úgy j e l l e m z e t t : . ridendá d l o e r e veruIn„'
- J 3 -
A Musa p e d e s t r i s s z e l l e m e s s é g g e l a k ö l t ő i l e v é l pongyola- sfeerüségét akarta j e l l e m e z n i L e v e l e i á lt a lá ban morális didaktikus c é l z a t u a k . L e g h í r e s e b b : Ad Pisones de a r t e p o e ti c a Ez kis k ö l t é s z e t t a n , m e l y e t barátjának Piso-nak két v e r s i r ó f i a számára s z e r z e t t .
Kedélyes hangulatú l e v e l e i vannak C a t u l l u s n a ^ b á r eze ket v e rs es alakjuk e l l e n é r e sem l e h e t a mii l e v e l e k közé s o r o l n i . K ö l t ő i l e v e l e k e t Í r t a k még O v i d i u s , S t at iu s,A u so- nius C la u d ia n u s,A p o lli n a r is Sidonius.
Nélunk a c la s s ic u s i s k o l a Barothy Szabó Dávid,Ré- v a y ,R a i n i s ,v a l a m i n t a fra n ciá sok Orczy és Barcsay/Két nagyságos elme költeményes szüleményei/honositották meg.
Ezeknél sokkal nagyobb k ö l t ő i t e h e t s é g g e l művelte a pró
z a i l e v é l í r á s n a k i s mestere Kazinczy Perencz/pédául V i t - kovicshoz ir o d a l m i v i s z o n y a i n k r ó l / Még k ö l t ő i b b e k Berzse- n y i é i /Dukay Takács Judithoz a nő ne velé sé rő l/ .M in d e ze k
tanköltemény j e l l e g ű e k , f i i r a i j e l l e g e t ad a ± « x k ö l t ő i l e v éln ek P e t ő f i , a k i a T o l d i megjelenésekor ü d v ö z l i Arany
Jánost.Remek e l é g i á j a Tompának:"egy k i b u j d o s o t t barátom u.tán"/melyet az Amerikába k i v á n d o r o l t Kerényi Frigyesnek a j á n l .
Külön k e l l megemlíteni a zt ,h og y a görög reg é n y író k sz ív e se n s z ő t t e k l e v e l e k e t r e g é n y e i k b e . A Heroida hősöket ős hősnőket l e v e l e z t e t , azaz a k ö l t ő egy hős személy ér z e l m e i t l e v é l alakjában f e s t i ; t e h á t k ö l t ö t t úgy személye mi;:t t a rta lm a. O vid iu s i r t 21 i l y e n f a j t a k öl te m ény t. Ovi
dius h e r o i d á i ri de g e k és erősen magukon v i s e l i k a r h e t o -
