A MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet első évtizede 1 Tartalom

(1)

(2)

Tartalom

A MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet 2004-es, 2007-es, 2011-es megalakulása ... 11

Pro Curatio Valetudine díj... 21

Kamarai elismerések ... 23

Díjtáblázat ... 24

Egyéb kamarai tevékenységek ... 32

Nyelvtanfolyamok ... 32

Bálok ... 32

Jogi segítség ... 33

Kamarai nagygyűlések ... 33

2008. január 26 ... 33

2012. március 3. ... 35

Kutatási tevékenység ... 39

MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet tisztségviselőinek, választott képviselőinek 2014. december 31-i állapot szerinti szakmai önéletrajzai ... 50

Baloghné Fűrész Veronika ... 50

Banga Béla Erik ... 50

Dékány Nóra ... 50

Farkas Rózsa ... 51

Gyengéné Tarnawa Gabriella ... 51

Irinyi Tamás ... 51

Kis Tamás Lászlóné ... 51

Kiszel Attila István ... 52

Kovácsné Mátó Edit... 52

Dr. Németh Anikó... 52

Török Jánosné ... 53

Törökné Kátai Edina ... 53

Somogyi Katalin ... 53

Dr. Szilágyiné Gál Eszter ... 53

Ujhelyiné Papp Teréz ... 54

Varga Sándorné... 54

A Csongrád Megyei Területi Szervezet oktatási tevékenysége 2007-től 2014-ig... 55

2007-től szervezett önálló továbbképzések időrendben ... 55

Sürgősségi betegellátástól a rehabilitációig ... 55

Az újraélesztés aktuális kérdései ... 55

Szakdolgozói teammunka a cukorbetegek ellátásában ... 56

(3)

Az újszülöttek korai hazaadása kapcsán felmerülő problémák a területi gyermekgyógyászati

alapellátásban ... 56

Szakdolgozók helye és szerepe az akut szívizominfarktus korszerű ellátásában ... 56

A hospice-ellátás elméleti és gyakorlati ... 56

Etika és betegjogok a mindennapi betegellátás során ... 57

MRSA fertőzés okozta napi kihívások szakdolgozói szemmel ... 57

A fájdalomról fájdalommentesen ... 57

Négy új terápiás ellátás az egészségügyben ... 58

Hogyan oktassunk? ... 58

Kendőzetlenül a halálról és a gyászról ... 58

Új vesével élni ... 59

Mit rejt a pohár feneke? Avagy az alkoholbetegségről... 59

Pre és posztanalitika az orvosi laboratóriumban ... 59

Sebek képződése, akut és krónikus sebek korszerű kezelése ... 59

Híd a szájüregi egészséghez ... 60

Túlzás vagy valóság? A kiegészítő terápiák élettani hatásai ... 60

Korunk népbetegségei ... 60

A szakdolgozói hivatás színes világa ... 60

Koponyaűri vérzések az észleléstől a rehabilitációig ... 61

Minden, amit az ápolási folyamatról és a dokumentációról tudni érdemes ... 61

Fejezetek a sürgősségi ellátás témaköréből ... 61

Sokszínű dietetika ... 61

Sokszínű dietetika – a közétkeztetéstől a sporttáplálkozásig ... 62

Természetesen – Természetgyógyászattal ... 62

A gyermekgyógyászat speciális területei ... 62

Előadások teljes szövege ... 63

A sürgősségi betegellátástól a rehabilitációig ... 63

Borsos Ildikó: Korunk népbetegsége a hypertonia ... 63

Korbay Istvánné: Hogyan tovább otthoni szakápolás? ... 66

Vecsernyés Erzsébet: A krónikus légzőszervi betegek komplex rehabilitációs programjának bemutatása ... 67

Dr. Németh Anikó: Az újraélesztés története ... 71

Mracskó Valéria: A gyermek-újraélesztés ápolási vonatkozásai ... 74

Ivánkovits László: Újraélesztés sürgősségi helyzetekben ... 77

Kubányi Jolán: Glikémiás index ... 80

(4)

Az újszülöttek korai hazaadása kapcsán felmerülő problémák a területi gyermekgyógyászati

alapellátásban ... 83

Prof. Dr. Orvos Hajnalka: Korai hazaadás újszülöttosztályról ... 83

Dr. Németh Anikó: Az atherosclerosis kialakulásának folyamata ... 85

Vecsernyés Erzsébet: Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja ... 86

Dr. Németh Anikó: Az ápolás etikai vonatkozásai ... 88

Barnáné Turcsoki Andrea: Szakdolgozóktól elvárt etikai viselkedés, etikai normák ... 90

Farkas Rózsa: Vallás és egészségügyi ellátás ... 93

Farkas Rózsa: Gyakorlati feladatok multirezisztens kórokozók által okozott légzőrendszeri fertőzések esetén ... 94

Dr. Németh Anikó: A fájdalom élettana ... 95

Irinyi Tamás: A fájdalom hatása a pszichére, illetve a személyiségre, avagy értsük meg jobban a fájdalom okozta lelki kínokkal küszködőket ... 97

Lévainé Bodrogi Klára: Akut fájdalmak gyógyszeres csillapítása ... 101

Rónyai Edit: A fájdalomcsillapítás lehetőségei a fizioterápia módszereivel ... 105

Dr. Németh Anikó: A betegoktatás irányelvei ... 108

Hrabovszki Antalné: Csontritkulás, a „néma járvány” ... 110

Irinyi Tamás: A szakdolgozók szerepe a pszichiátriai betegek visszaesésének megelőzésében, avagy a pszichoedukáció jelentősége az integrált pszichiátriai ellátásban ... 113

Farkas Rózsa: Lehetőségek a légzőszervi betegek egészségfejlesztésében ... 117

Dr. Németh Anikó: A halállal kapcsolatos attitűdök és ezek változásai a történelem folyamán ... 118

Kojnok Tünde: Haldokló betegek ellátásának szellemisége ... 120

Irinyi Tamás: A gyászreakciók jellemrajza ... 123

Dr. Gyura Erika, Prof. Dr. Molnár Zsolt: A donorrá nyilvánítás etikai dilemmái ... 128

Kiszel Attila István: A donorgondozás szakápolói feladatai ... 131

Pre- és posztanalitika az orvosi laboratóriumban ... 134

Irinyi Tamás: A laboratóriumon kívüli preanalitikai lépések és hatásuk a vizsgálatra küldött minták minőségére ... 134

Sütő Dávid: Orvosi laboratóriumon belüli preanalitikai folyamatok ... 139

Sütő Dávid: Interferáló tényezők hatása a laboratóriumi eredmények értelmezésére ... 142

Lókiné Farkas Katalin: Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége, autovalidálási folyamatok ... 146

(5)

Dr. Sántháné Dr. Araczki Ágnes: Pre- és posztanalitikai folyamatokban alkalmazott minőségi

indikátorok jelentősége ... 149

Dr. Németh Anikó: Sebek típusai, a sebgyógyulás folyamata ... 152

Irinyi Tamás: A sebkezelés fejlődése és a sebészeti betegek pszichés vezetésének irányelvei154 Boros Katalin Gyöngyi: Az akut sebellátás szakdolgozói feladatai ... 160

Híd a szájüregi egészséghez ... 163

Kojnok Tünde: Akut helyzetek a fogászati rendelőben ... 163

Varga Csabáné: Korszerű anyagok a fogászatban ... 166

Dr. Petrovné Ráti Lilla: Életmód-tanácsadás és terápia és a természetgyógyászati társszakmák kapcsolódásai ... 169

Farkas Rózsa: Mozgásterápia és a rehabilitáció kapcsolata ... 173

Irinyi Tamás: Fényterápia reflektorfényben ... 175

Rácz Zsuzsanna: Tények és tévhitek a depresszióról ... 179

Benkóné Szenteczki Magdolna: Diabetes és diéta ... 182

Fekete Lászlóné: A diabetes szövődményeinek megelőzése ... 183

Fekete Linda: Virtuális colonoscopia ... 186

Rácz Szilvia: A reklám hatása a vény nélküli gyógyszerek forgalmára ... 189

Rácz Zsuzsanna: Az első benyomás hatalma ... 192

Kaszás Imre: Amit a CT-ről és az MR-ről tudni érdemes ... 195

Bozóki Hajnalka: Az akut mélyvénás trombózis kezelése ... 199

Koponyaűri vérzések az észleléstől a rehabilitációig ... 202

Rácz Tibor: Stroke és koponyaűri vérzések a mentőellátás területén... 202

Rónyai Edit: Vérzéses agyi történés utáni mozgásterápia szempontjai ... 205

Szupera Enikő: A prevenció színterei a szüléstől a kockázati tényezőkön át az agyi érkatasztrófákig ... 208

Dr. Németh Anikó: Az ápolási folyamat elmélete ... 210

Hasznosné Bankó Ágnes: Ápolási folyamat egy konkrét eset kapcsán ... 213

Babarci Ágnes: Betegazonosítás, a beteg transzport-dokumentációja az egészségügyi ellátás során ... 218

Kiszel Attila István: Intenzív dokumentálás az intenzív osztályon ... 221

Horváth Ádám: Betegellátási, megfigyelési protokoll ... 225

Bakacsi Katalin: Sürgősségi betegellátás gyermekkorban ... 227

Baloghné Fűrész Veronika: A sürgősségi fogamzásgátlás ... 231

(6)

Gyüre Eszter: Táplálkozási zavarok a dietetikus szemével ... 233

Kun Judit: A dietetikus szerepe az otthoni hospice ellátásban ... 236

Tóthné Restár Tünde: Az egészséges táplálkozás irányelvei ... 239

Bakosné Kopasz Szilvia: Divatos étrendek, fogyókúrák ... 241

Lehóczki Bettina: Alternatív táplálkozási formák ... 244

Sokszínű dietetika – közétkeztetéstől a sporttáplálkozásig ... 247

Benkóné Szenteczki Magdolna: Az egészséges táplálkozás irányelveinek megvalósulása napjaink közétkeztetésében ... 247

Tápainé Szabó Anikó: Coeliakia kezelése – Gluténmentes étrend ... 250

Lada Szilvia: Génmódosított élelmiszerek ... 252

Tóthné Restár Tünde: Az elhízás – túlsúly a dietetikus szemével ... 256

Lada Szilvia: Sporttáplálkozás ... 258

Természetesen – természetgyógyászattal ... 262

Hasznosné Bankó Ágnes: Együtt, egymás mellett vagy egymással szemben – avagy gondolatok a konvencionális orvoslás és a természetgyógyászat alkalmazásáról... 262

Győri Ilona: Radiesztézia és az emberi test energiarendszerének bemutatása, összefüggéseik, kölcsönhatásaik ... 265

Szekerczés Norbert: A köpölyözés ősi gyógymódja modern időnkben ... 269

Dr. Petrovné Ráti Lilla: Fülakupunktúrás addiktológia és a szenvedélybetegségekkel való kapcsolata ... 271

Tanurdzsity Istvánné: Kvantumfizika, tudatos, tudat alatti gondolkodás, kommunikáció hatása az ápolásban ... 274

Fekete Linda: A gyermekbántalmazás radiológiai profilja és jogi relevanciái ... 279

Gyüre Eszter: A „gyermekbántalmazás” és a táplálkozás kapcsolata ... 282

Bakacsi Katalin ápoló: Esetbemutatás: a Ring-Sling szindróma egyike a ritkán előforduló veleszületett fejlődési rendellenességeknek ... 285

Az előadók rövid szakmai önéletrajzai ... 289

Babarci Ágnes ... 289

Baloghné Fűrész Veronika ... 289

Bakacsi Katalin ... 289

Bakosné Kopasz Szilvia ... 289

Barnáné Turcsoki Andrea ... 289

Benkóné Szenteczki Magdolna ... 289

Boros Katalin Gyöngyi ... 290

Borsos Ildikó ... 290

Bozóki Hajnalka ... 290

Farkas Rózsa ... 290

Fekete Lászlóné ... 290

Fekete Linda Gabriella ... 291

(7)

Győri Ilona ... 291

Gyüre Eszter ... 291

Horváth Ádám ... 291

Hasznosné Bankó Ágnes ... 291

Hrabovszki Antalné ... 292

Irinyi Tamás ... 292

Ivánkovits László ... 292

Kaszás Imre ... 292

Kiszel Attila István ... 292

Kojnok Tünde ... 293

Korbay Istvánné ... 293

Kubányi Jolán ... 293

Kun Judit ... 293

Lada Szilvia ... 293

Lehóczki Bettina ... 294

Lévainé Bodrogi Klára ... 294

Lókiné Farkas Katalin ... 294

Mracskó Valéria ... 294

Dr. Németh Anikó ... 294

Dr. Orvos Hajnalka ... 295

Dr. Petrovné Ráti Lilla ... 295

Rácz Szilvia ... 295

Rácz Zsuzsanna ... 295

Rónyai Edit ... 295

Sütő Dávid ... 296

Dr. Sántháné Dr. Araczki Ágnes ... 296

Szekerczés Norbert... 296

Szupera Enikő ... 296

Tanurdzsity Edit ... 296

Tápainé Szabó Anikó ... 297

Tóthné Restár Tünde ... 297

Varga Csabáné ... 297

Vecsernyés Erzsébet Erika ... 297

Absztraktok ... 298

Sürgősségi betegellátástól a rehabilitációig ... 298

Banga Béla Erik: A SZMJVÖ Kórház sürgősségi betegellátó osztály betegadminisztrációjának minőségbiztosítási változásai a 2003-as megnyitás óta, tapasztalatok, jövőbeni tervek ... 298

(8)

Török Jánosné: Folyamatosan képzett ápolótól minőségi munka várható ... 298

Dr. Kiss Judit: Etikai és jogi szempontok az újraélesztés során ... 298

Lunk Henrietta: Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alap szintű (BLS) és emelt szintű (ALS) újraélesztési irányelvei ... 299

Pál Irén Veronika: A diabetes mint cardiovascularis kockázati tényező szakdolgozói szemmel ... 299

Illésné Pál Erzsébet: A cukorbetegség szövődményei, a cukorbeteg oktatásának fontossága 300 Kissné Galamb Julianna: Az inzulinpumpa szerepe a diabetes szövődményeinek megelőzésében ... 301

Császárné Mészáros Ildikó: Étrendi tanácsok cukorbetegek számára... 301

Az újszülöttek korai hazaadása kapcsán felmerülő problémák a területi gyermekgyógyászati alapellátásban ... 301

Lévai Lászlóné: A védőnői felelősségvállalás átalakulása a gyermekgyógyászati alapellátás megváltozott keretei között ... 301

Dr. Szabó Hajnalka: Koraszülöttek hazaadásával kapcsolatosan felmerülő problémák ... 302

Tobak Orsolya: A védőnő feladatai a korai hazaadást követő napokban ... 302

Dr. Karg Eszter PhD: Újszülöttkori anyagcsere-betegség szűrővizsgálatai ... 302

Túri Mihály: Heveny szívizominfarktusos beteg prehospitalis sürgősségi ellátása ... 303

Banga Béla Erik: Intervenciós beavatkozást igénylők betegútja a felvételtől a haemodinamikai laborig ... 303

Nógrádi Erika: Percutan coronaria intervenció (PCI) ... 303

Kovács Gyöngyi: Az ACS-s, intervención átesett betegek ápolása ... 304

A hospice ellátás elméleti és gyakorlati alapjai ... 304

Kojnok Tünde: A hospice fogalma, szellemisége ... 304

Dr. Németh Anikó: Klinikai ismeretek I. ... 304

Dr. Németh Anikó: Klinikai ismeretek II. ... 305

Dr. Németh Anikó: A halál, haldoklás pszichológiai jellemzői ... 305

Dr. Németh Anikó: A gyász ... 305

Kristóf Csaba: Terminális betegek ellátásának jogi és etikai kérdései ... 306

Irinyi Tamás: Kommunikáció ... 306

Irinyi Tamás: Stressz, stresszkezelés, konfliktuskezelés ... 306

Monostori Dóra: Veszteségek útjai I. ... 306

Monostori Dóra: Veszteségek útjai II. ... 307

Monostori Dóra: Veszteségek útjai III. ... 307

Banga Béla Erik: Betegjogok az egészségügyi ellátásban, valamint tájékoztatás az ellátás során ... 307

(9)

Lunk Henrietta: Eutanáziával kapcsolatos állásfoglalások ... 308

Nagyné Dósa Éva: Mit kell tudni az MRSA-ról? ... 308

Toroczkai Gyöngyi: Az MRSA-fertőzések elleni védelem sebészeti osztályon ... 309

Túriné Zabos Erika: MRSA-pozitív betegek ellátása infektológiai osztályon ... 309

Kollárné Hám Éva: A gyermekek megvédhetők az MRSA-fertőzéstől? ... 310

Banga Béla Erik: Az MRSA és terjedése elleni védelem helyzete a szegedi egészségügyi ellátó rendszerben ... 310

Kristóf Csaba: Krónikus fájdalmak csillapítása ... 311

Négy új terápiás ellátás az egészségügyben ... 311

Prof. Dr. Borbényi Zita: Az őssejt-transzplantáció lényege ... 311

Farmasi Henrietta: Az őssejt-transzplantáció ápolói vonatkozásai ... 312

Dr. Rovó László: Indikációs területbővítés Magyarországon a BAHA (Bone Anchored Hearing Aid) implantációban: Szegeden megtörtént az első felnőttkorban végzett beültetés ... 312

Farkas Lajos: Hallókészülékem története ... 312

Ungi Lászlóné: Az ápoló szerepe a psoriasis vulgarisban szenvedő betegek biológiai terápiájának alkalmazása során, különös tekintettel a Remicade-terápiára ... 313

Dr. Gyulai Rolland: Biológiai terápiák alkalmazása pikkelysömörben... 313

Kovács Éva: A betegoktatás jelentősége a cukorbetegségben ... 313

Kristóf Csaba: Neuropathiás betegek oktatása ... 314

Lantos Katalin: A haldoklás pszichológiai stádiumai, a haldokló betegek pszichés támogatása a beteg haldoklásának időszakában ... 314

Monostori Dóra: A gyermek halálképének és gyászfelfogásának változása az életkor folyamán ... 315

Kristóf Csaba: Terminális stádiumban lévő betegek ellátásának jogi és etikai kérdései ... 315

Dr. Szederkényi Edit: A vesetranszplantáció alapjai ... 315

Dán Andrásné: Transzplantált betegek oktatása ... 316

Katona Zsolt: Veseátültetésem története ... 316

Mit rejt a pohár feneke? Avagy az alkoholbetegségről leplezetlenül ... 317

Bodóné Rafael Beatrix: Az alkohol rabságában ... 317

Nikovics Balázs: OMSZ ellátás akut alkoholbefolyásolt és alkoholbetegek esetén ... 317

Banga Béla Erik: Az alkoholbetegek és intoxikált betegek sürgősségi ellátása ... 318

Katona Enikő: Az alkoholmegvonásos szindrómákról ápolói szemmel ... 318

Szűcs Beáta: Alkoholista beteg anesztéziai vonatkozásai ... 319

Török Mónika: Az alkoholizmus és a szociális süllyedés ... 319

(10)

Arany Ida: A decubitus ellátásának általános elvei ... 319

Móricz János: A modern (nedves sebkezelő) termékek indikációi és alkalmazásának módjai320 Híd a szájüregi egészséghez ... 320

Bácsfalusi Katalin: A legmodernebb eljárások a képi diagnosztikában ... 320

Hódi Annamária: A biofogászat térhódítása napjainkban ... 321

Idovika Bettina: Prevenció a családtervezéstől felnőttkorig ... 321

Dr. Németh Anikó: Élménybeszámoló – Implantációm beültetésének története ... 322

Dr. Németh Anikó: A mágnes hatása a szervezetre ... 322

Ménesiné Barta Valéria: Fitoterápia alapjai ... 322

Szabóné Tóth Edit: Reflexológia ... 323

Baranyi Csaba: Diabeteses betegek ellátása – Csapatban az aktív életért ... 323

Vecsernyés Erzsébet: Tudnivalók, aktualitások a véralvadásgátló kezelésről ... 323

Varga Mónika: A kompressziós terápia jelentősége a klinikumban ... 324

Koponyaűri vérzések az észleléstől a rehabilitációig! ... 324

Banga Béla Erik: Koponyaűri vérzéses állapotok okai, ellátása – sürgősségi szemlélet ... 324

Botyánszky Márta: Az intracranialis aneurysmák endovascularis ellátása ... 325

Kovács Árpád: SAH-Stroke aneszteziológiai vonatkozása a műtéti vagy invazív radiológiai ellátás során ... 325

Benyó Lajos: Koponyaűri vérzések intenzív ellátásának sajátosságai műtétig és a műtétek utáni intenzív szakápolás ... 325

Kristóf Csaba: Az ápolási dokumentáció vezetésének jogi háttere ... 326

Pukánszky Judit: Hirtelen bekövetkező trauma lelki hatásai ... 326

Banga Béla Erik: Sürgősségi labordiagnosztika, differenciáldiagnosztika és szakdolgozói aspektusai ... 327

Pukánszky Judit: Az evészavarok pszichológiai megközelítése ... 327

Természetesen – Természetgyógyászattal ... 328

Bodó Zoltán: Stressz legyőzése 3 lépésben természetgyógyászati módszerekkel ... 328

Lantos Katalin: Gyermekbántalmazás jellemzői és felismerésének lehetőségei ... 328

Kristóf Csaba: Gyermekek az otthoni szakápolásban ... 328

Egyéb, megrendezett továbbképzések ... 329

(11)

Sebek képződése, akut és krónikus sebek korszerű kezelése Dr. Németh Anikó: Sebek típusai, a sebgyógyulás folyamata

Dr. Németh Anikó docens, okleveles ápoló, Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Sebről akkor beszélünk, amikor a bőr vagy nyálkahártya folytonossága megszakad valamilyen külső ártalom következtében. A sebzést kiváltó tárgy tulajdonságaitól (éles, hegyes, tompa), a behatás erejétől és irányától függ a keletkezett seb tulajdonsága, a vérzés mennyisége.

A szövetsérülés fokától függően megkülönböztetünk egyszerű és szövődött sebeket. Az egyszerű sebek csak a bőrre vagy a bőr alatti zsírszövetre terjednek ki. Szövődött sebek esetében a mélyebben fekvő szövetek és szervek is sérülnek (pl. izomzat, belső szervek).

Minden sebzés fájdalommal, vérvesztéssel és fertőzésveszéllyel jár.

Akut és krónikus sebek léteznek. Az akut sebeknek két típusa van, a kémiai (savak, lúgok által okozott sérülés) és a mechanikai (szúrt, metszett, vágott, harapott, lőtt, zúzott, szakított sebek, valamint az égés és a fagyás) sérülések. A krónikus sebek közé a fekély és a decubitus tartozik. A továbbiakban ezen sebtípusok bemutatása következik.

A savmarás pörkképződéssel járó szövetelhalást okoz. Okozhatja kénsav, sósav. A lúgmarás (pl. nátronlúg, kálilúg) szövetlágyulással járó szövetelhalást okoz, mely a savmarásnál súlyosabb, mélyebbre terjed. A seb szétfolyó, puha, kenőcsszerű szövetekkel borított.

A szúrt sebet hegyes eszköz okozza. Lehet behatoló, amikor a sebnek csak bemeneti nyílása (behatolási kapu) van, az eszköz vége a testben végződik. Lehet áthatoló is, amikor van kimeneti nyílás is (a szúrást okozó tárgy hegyes vége látszik). A behatolási kapu a szúrcsatornában folytatódik. A fertőzés veszélye igen nagy, mivel a sérülést okozó tárgy lehet szennyezett, illetve a szennyezett testfelszínről idegen testet, szennyeződést sodorhat be a seb mélyébe. Az ilyen seb kifelé alig vérzik, viszont ha nagy ér sérült, akkor a vérzés kifelé is jelentős. A sebzést okozó tárgy tamponálja a nagy ereket, ezért nem tanácsos azt eltávolítani a sebből. A szúrás behatolhat a mell- és hasüregbe is, ahol jelentős vérgyülem alakulhat ki életveszélyes állapotot okozva.

A metszett sebet éles, ék keresztmetszetű tárgy (pl. kés) okozza. A sebzést okozó eszköz a testfelszínnel párhuzamosan mozdul el (húzás).

Vágott seb esetén a sebzést okozó eszköz a testfelszínre merőlegesen hat (nyomás).

Mindkét esetben a sebszélek élesek, simák, kifejezett vérzés tapasztalható, mely az esetleges szennyeződéseket kimossa a sebből, éppen ezért a fertőzés ritka. A fájdalom a sérült testtájéktól függ.

A zúzott sebet tompa tárgy okozza préselés, nyomás, ütődés által. A tompa erő hatására

a szövetek folytonossága megszakad, tátongó, egyenetlen szélű, alig vérző seb keletkezik. A

fertőzés veszélye igen nagy. A zúzott sebek csoportjába tartozik a horzsolás, melyet a bőr

felületével párhuzamos, kismértékű erőbehatás okoz. Csak a bőrfelület sérül. Roncsolás esetén

durva erőbehatásra a mélyebb szövetek is károsodnak. Amputációról pedig akkor beszélünk, ha

a nagy erő behatására a végtag vagy annak egy része leszakad.

(12)

A harapott seb a szúrt és zúzott seb kombinációja, állati és emberi harapás okozhatja.

A seb tátongó, nagy fájdalommal jár. A fertőzés veszélye igen nagy a szájban lévő baktériumok miatt.

A lőtt sebet lőfegyverek lövedéke okozza. Közvetlen közeli lövésnél a lőpor égési és robbanó hatása, közeli lövésnél a robbanó hatás, nagy távolságból leadott lövésnél a lövedék által kifejtett hatás érvényesül (csak egy lyuk látszik). A sérülés lehet behatoló és áthatoló. A bemeneti és kimeneti nyílást a lőcsatorna köti össze. A lövedék a szövetek között lelassul, a test szöveteit maga előtt tolja, mely fokozza a roncsolás mértékét. Ezért, ha van kimeneti nyílás, akkor az mindig nagyobb, mint a bemeneti. A fertőzés veszélye igen nagy.

A szakított seb hirtelen nagy húzóerő következménye. Ilyen eset, amikor lendkerék, gépszíj kapja el a végtagot. Tátongó, nagy sebfelület keletkezik, nagy fájdalommal jár, és a fertőzés veszélye is nagy, a vérzés csekély.

Az égés származhat közvetlen lángtól, forró tárgy érintésétől, forró folyadéktól és gőztől, elektromos áramtól, napsugárzástól. Elsőfokú égésnél a bőr legfelső rétege károsodik.

A bőr vörös, duzzadt, fájdalmas, a bőrredők elsimulnak. Másodfokú égésnél a bőr valamennyi rétege károsodik, víztiszta, majd zavaros bennékű, szabálytalan alakú hólyagok keletkeznek.

Az égett felület vörös színű. Harmadfokú égésnél a bőr szintén hólyagos, de a hólyagok nagyobbak, és közülük több reped meg. Az égett felület piszkosszürke színű, szövetelhalás jellemzi. Negyedfokú égésnél a szövetek elszenesednek.

A fagyás fagyos, száraz és szeles környezetben következik be. Elsőfokú fagyás esetén a bőr elfehéredik, zsibbad. Másodfokú fagyás esetén a bőr elkékül, hólyagok keletkeznek. A harmadfokú fagyást viaszos bőrfelület és véres hólyagok jellemzik. Negyedfokú fagyásnál a bőr márványos színű, fa keménységű, majd kékre, ez után bíborszínűre változik.

A fekély egy szövethiány, mely az elhalt szövetek lelökődése után keletkezik.

Létrejöhet a bőr és a nyálkahártyák felszínén is. Az elhalást okozhatja fagyás, égés, maróanyag, sugárzás és vérkeringési elégtelenség (pl. lábszár-, gyomorfekély) is. A decubitus (nyomási fekély) a bőr és a bőr alatti szövet sérülése hosszantartó nyomás, nyíróerő, súrlódás hatására.

A sebek típusainak ismertetése után szükséges áttérni a sebgyógyulás folyamatának ismertetésére. Beszélhetünk elsődleges és másodlagos sebgyógyulásról.

Az elsődleges sebgyógyulás (sanatio per primam intentionem) során a seb résmentesen, minimális kötőszövettel gyógyul. Három szakasza van. Az első szakasz (gyulladás) a sérülés utáni 2-3 nap alatt zajlik. Bőrpír, duzzanat, melegség, érzékenység figyelhető meg.

Macrophagok és granulocyták érkeznek a sebbe a vérárammal, és eltüntetik a sejttörmeléket és a baktériumokat. A sebet véralvadék tölti ki védve így a kiszáradástól és a fertőzéstől.

Megkezdődik a fibrinképzés, mely a seb mechanikai és biológiai vázát képezi. A második

szakasz (proliferatio) a sebzést követő 4-7. napon zajlik. Fibroblast- és granulatiós szövet

figyelhető meg a sebben. A kollagén- és elastinrostok pedig a seb rugalmas vázát képezik. Ezek

összessége a sarjszövetet alkotja, mely élénkpiros színű, nem vérzik. A harmadik szakasz a

reparatio vagy hegesedés szakasza, mely a sérülést követő 8. napon kezdődik. Intenzív

szálképződés jellemzi. A kollagénrost mennyiségétől függően a heg a bőrfelszínből kiemelkedő

vagy a felszín alá süllyedő lehet. A heg kezdetben vörös, majd egyre világosabb lesz. A rostok

összehúzódnak, ezáltal a hegy kisebb és terhelhetőbb lesz. A heg nem tartalmazza a verejték-

és faggyúmirigyeket, a szőrtüszőket és a pigmentsejteket.

(13)

A másodlagos sebgyógyulás (sanatio per secundam intentionem) során a seb kötőszövettel telik fel, mely heggé alakul. A gyulladás lehet bakteriális és abakteriális.

Felhasznált irodalom

1. Dienes CsE. (2009): A sebek klinikuma.

http://www.dienes.eoldal.hu/cikkek/ismertetok/sebek.html Elérés ideje: 2009.03.04.

2. Marsden AK., Maffet C., Scott R.: Az elsősegély kézikönyve. SubRosa Kiadó, Budapest, 1993. p. 130–105. 129.

3. Marsi Z. (2014): Sebtípusok. http://elsosegely.hu/cikk.457.sebtipusok Elérés ideje:

2014.07.09.

4. Metzger P.: Sebekről. In: Gaál Cs. (szerk): Sebészet. Medicina Könyvkiadó Rt.

Budapest, 1997. p. 136–138.

Irinyi Tamás: A sebkezelés fejlődése és a sebészeti betegek pszichés vezetésének irányelvei Irinyi Tamás egyetemi okleveles ápoló, MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet elnöke

Mielőtt a sebek kezelésének korszerű irányelveire rátérnénk, érdemes visszatekinteni az előző korokban alkalmazott sebészeti kezelésekre, hogy a mai gyógymódokat megfelelő módon tudjuk értékelni.

Az emberi csontvázleletek árulkodnak őseink betegségeiről és az akkori lehetséges gyógymódokról.

A félmillió évvel ezelőtt élt Homo erectus csontleleteit elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy közöttük gyakori volt a fogszuvasodás, csonttörések és ízületi elváltozások. A csonttörések gyógyulásából arra következtettek, hogy bizonyos ellátásban részesültek e sebesültek.

Kr. e. 6 ezer körül a koponyán végzett műtét nem ritkaság az újkőkorban. A lékelés oka éppúgy lehetett gyógyászati, mint mágikus. A sebszélek csontforradása azt bizonyítja, hogy a kőkorszaki páciensek igen sok esetben túlélték ezt a beavatkozást.

Afrika legbelső, civilizációtól érintetlen területén, a Viktória-tó mellett él az ababiri törzs. Egy osztrák expedíció 1959-ben járt ezen a vidéken. Kiderült, hogy ez a törzs a koponyalékelést szertartásszerűen űzi. Sok ezer év óta öröklődő mesterségként valóságos specialistái vannak ennek a műveletnek, amely ugyanolyan módon történik, mint 30-50 ezer évvel ezelőtt. A beavatkozás egészen modern módon kezdődött. A gyógyító elmagyarázta a betegnek, hogy mi fog vele történni, majd egy kőrakásra leültették, leborotválták a fejét, majd hatan lefogták. A gyógyító egy késszerű eszközzel kör alakú nyílást vágott a koponyacsonton.