• Nem Talált Eredményt

Die Erziehung. szerk. A. Fischer et al. : [folyóirat-ismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Die Erziehung. szerk. A. Fischer et al. : [folyóirat-ismertetés]"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

IRODALOM. 1 0 3 '

Die Erziehung. Szerk. A. Fischer, W. Flitner, Th. Litt, H. Nohl, E. Spranger.

1936 december.

Részletes és egyúttal összefoglaló jelentés A mai német ifjúsági könyv- ről (értsd: ifjúsági irodalomról). Az utolsó emberöltő folyamán ebben sorra három irányzat hódított: 1895 óta a művészetnevelői célkitűzés, a világ- háborút megelőző utolsó években az újraébredt népiségi gondolat hatása alatt a német népköltészet s főleg a középkor idevágó munkáinak felkarolása, majd a népmesék, regék, legendák és népkönyvek kiszemelése és új kiadása. Mind- ezekben megnyilatkoznak nemzeti és szociálpedagógiai indítékok, amelyek 1933-ban teljes érvényre jutottak: a régi germán kul túr javak és a rokonfajú északi népek irodalma a német nép és ifjúság szellemi örökségéve váltak, ami a népközösség tudatosságára eszméltetett. A gyermek- és korai ifjúkor igé- nyeinek leginkább a. számos, új kiadásban megjelent népmesék felelnek meg, míg a serdülő ifjúság inkább a korabeli irodalom elbeszélő költészete felé for- dul, amelyet jórészt a hadviseltek fiatalabb nemzedéke müvei. - Tartalmuknak közös jellége a személyek feletti álláspont, a mesterkéltség mellőzése, az1 egy- szerűséggel párosult közvetlenség, ami együttesen- megragadja a romlatlan kedélyeket. E mellett a külföldi (főleg északi angolszász) ifjúsági iratokat is felkarolták (Robinson, Cooper, Marryat kapitány, Andersen stb.). ' Szerzőnk részletesen méltatja, az idevágó érdemesebb műveket, három lapon felsorolja az alkalmas termékeket, majd Josef Prestelnek Gesehichte des deutsehen Ju- .gendsckrifttums alapvető új ^munkájára utal, amely- a német ifjúsági iroda- lomnak kimerítő történetét adja a mai napig. A decemberi szám két ízben fog- lalkozik Fröbellel: vezető helyen Erika Hoffmann elmélyedéssel fejtegeti Fröbel adományaiban és foglalkoztató rendszerében rejlő művelődésének értelmét, és kellő világításba, helyezi eddigelé alig méltatott kapcsolatát a'kézműbeli ipari foglalkozással. A füzet végén pedig ismertetik • Fröbelnek egyik régibb, jórészt feledésbe merült vagy félremagyarázott munkáját, amely Fröbels Theorie des Spiels III. címmel most jelent meg a Kleine Padagogische Texte című soro-

zatban (Langensalza, Jul. Beltz kiadása) és a 3. adományhoz, a minden tér- beli irányban egyszer felosztott kockához ad magától a. mestertől eredő útba-

igazításokat. k f .

Dr. Max Simonéit: Die Bedeutung der Lehre von der praktischen Menschen- kenntnis. Als Einleitung für das Gesamtwerk der wehrmachtspsychologi- schen Arbeitsgemeinscbaft über „Die Lehre von - der praktischen Menschenkenntnis". Berlin, 1934. Verlag Bernard-Graefe. (8-r., 70 1.) A német honvédelmi minisztérium lélektani laboratóriuma három évvel ez- előtt háromkötetes, huszonnyolc értekezésből1 álló gyakorlati emberismerettan kiadását határozta el. Az összefoglaló munkához a laboratórium tudományos vezetője, Simonéit kormánytanácsos írt bevezető tanulmányt és ebben a szoro- sabb értelemben vett katonai emberismeretet' szakémberismeretté -'igyekszik ki- fejleszteni. A katonaköteles sorban lévő 'ifjakat 'tüzetes testi-lelki, vizsgálatnak kívánja alávetni. Ez a vizsgálat az egészségi állapoton, az általános kifejezési,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mikor kezdjem sminkelni magam, kérdezte Anasztaszija azon az estén, amikor Oleg bezárta az ajtókat, és mint már oly sokszor közölte vele, hogy ma végez vele.. Kérem,

Dacosan berzenkedtem, de nyomban jött az irgalmatlan öntudat s hozta elém a többi nőismerőseimet, a mi faubourgbeli fehér szalonjaink fehér, merev bubáit,

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

De a nagymamámban volt valami vad, vagy maradéka valami vadságnak, ami napra nap ide vezette őt a temetőbe, bennem pedig meg sem fordult, hogy akár csak egyszer ne tartsak

Hogy zümmögve, sercegve beszéljen egy útról, pedig csak leng a zsinórján, és beszéljen a világról, amit nem is láthat, és be- széljen egy énekről, amit pedig nem is

Hogy nem mögy többet édösanyja elébe, Mer’ Bálint Jóci kést szúr majd a szivébe.. Dëák Gyuri be is mönt a kocsmába, Bálint Jóci igenyöst

Nehéz volt ezt maguknak is megmagyarázni, a gépezet működése sajátlagosan olyan, és itt külön ki kellene emelni a börtönök belső szabályzatát, amely