• Nem Talált Eredményt

Kiss Ferenc halálára

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kiss Ferenc halálára"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

120 tiszatáj

Kiss Ferenc halálára

„Mondd azt, hogy: csakazértis!” Így biztatta Csoóri Sándor a Sérült versben az agyvérzése után beszélni tanuló Kiss Ferencet. Ez a csakazértis az ő egész életútjának, pályájának kulcsszava lehet. Petőfi, Ady, Nagy László indulata lobogott benne. Ám a dac, elszántság mellett személyisé- gében másféle erő és igény is érvényesült. Az Akarsz-e játszani? kérdésére Kiss Ferenc határozott igennel válaszolt. A bajvívó heroikus gesztusai mellett a homo ludens önfeledtsége, sármja, eleganciája is jellemezte.

Kosztolányiban talán éppen ezt a kettős látást becsülte legjobban. „…az apolitikusságnak ez a legmegejtőbb ideológusa a maga módján a kor min- den fontos parancsát teljesíteni tudta” – írta egy helyen. Egy rádióinterjú- ban pedig azt fejtegette, hogy Kosztolányi nélkül talán a népieket sem tudta volna olyan árnyaltan értékelni. Az egyéniség önérvényesítését éppúgy megértette, mint a közösség szolgálatában meglátott írói feladatot.

Nem véletlenül idézte oly gyakran az értékszemléletével a népi és urbá- nus elfogultságok fölé emelkedő Magyar Csillag hagyományát.

Kiss Ferenc két évtizeden át, 1985-ben kezdődött tragikus betegségéig lapunk vezető munkatársa volt. A modern tájvers születése, A Hószakadás, Csoóri tanszéke, Kormos prózája, A Hajszálgyökerek fogadtatása, Legújabb lí- ránk és a kritika – hosszan sorolhatnánk Tiszatájban megjelent írásait. Szé- pen megírt, napjainkban is olvasható tanulmányok ezek, a korszak iroda- lompolitikusait irritálók. Ma is előttem a kép: valamikor a hetvenes évek- ben a debreceni irodalmi napokon az elnöklő Király István veri az asztalt:

„A tiszapéterfalvi kolhozparaszt gyereke nem mondhat ilyet!” Kiss Feren- cet ezek a megrendezett dühkitörések egyáltalán nem zavarták. Amit mondott vagy írt, arra – pro vagy kontra – oda kellett figyelni. S mit írt volna annak a másfél évtizednek a magyar valóságáról és irodalmáról, amely lényegében kimaradt az életéből! Egy alkalommal Budai Ilona kér- désére azt válaszolta, hogy a népdaléneklés és -hallgatás öröme nagyobb, mint az irodalomé. Végül már csak ez a boldogság maradt – mielőtt vég- leg megszűnt a zavaros, új évezredet váró világ számára létezni.

Olasz Sándor

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ugyanakkor figurái rejtett pajkossággal vagy föl nem oldott tit- kos feszültségekkel teliek, mintha mindig függené- nek is valamitől vagy valakiktől, s ha zárkózottak vagy

Farkas Ferenc, Kiss Gábor, Kovácsné Koreny Ágnes és Lélek Viktor a szakmai napon.. Mint azt Kiss Gábor könyvtárigazgató a résztvevő- ket köszöntve elmondta: immár régi

Kiss Gábor Ferenc Gyorscsapatok – szervezés és első alkalmazás (1938) 313–322 Kiss Róbert Károly Gondolatok és tettek a revízió jegyében a szegedi

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Baka és nemzedéktársai közül is többen, illetve az előtte járó nemze- dékek tagjai (Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Buda

Végletesen fogalmaz ebben az esszében Csoóri Sándor, amikor azt írja, hogy a versben nem magyarázkodni, hanem csak kinyilatkoztatni lehet.. Fejtegetései illusztrá-

A veszteséget némiképp csökkenti az, hogy az utóbbi években külön kötetekbe összegyűjtve is megjelentek Nagy Lászlóról és Csoóri Sándorról írt tanulmányai (Csoóri

Míg e meghatározás értelmében Nagy László éli a parasztkultúrát, lélekben és művészi gyakorlatában egyaránt, addig Csoóri egyre inkább arra kényszerül, hogy