• Nem Talált Eredményt

Igazoltatás, avagy rendőröké

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Igazoltatás, avagy rendőröké"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

Igazoltatás, avagy rendőröké a világ?

Kutatási terv diszkriminációtesztelésre

Hetyési Krisztina Horváth Gergely Horváth Nóra

Huszár András Márton Kajtár Bálint

2009. november

(2)

Témaválasztás, a kutatási kérdés relevanciája

• Rendőri igazoltatás: több kutatás is

foglalkozik a magyar rendőrök igazoltatási eljárásával.

• E kutatások arról számolnak be, hogy

gyalogos igazoltatás során a rendőrök

nagyobb valószínűséggel állítanak meg

romákat, fiatalokat, és férfiakat.

(3)

Kutatási kérdés és a hipotézis

• Valóban diszkriminálják-e a rendőrök

a romákat és a fiatalokat az igazoltatandó személyek kiválasztásakor?

• Hipotézisünk: a rendőrök elsősorban roma származás, ill. életkor alapján

diszkriminálnak. (A romákat, ill. a fiatalokat

nagyobb valószínűséggel állítják meg.)

(4)

Hipotézis indoklása

Hipotézisünket az előkutatásra alapozva állítottuk föl:

• szakirodalom,

• rendőr informátor megkérdezése,

• személyes megfigyelések és tapasztalatok.

(5)

Védett tulajdonságok

• Etnikai kisebbséghez való tartozás: a romákat nagyobb arányban igazoltatják.

• Életkor: a fiatalokat nagyobb valószínűséggel

állítják meg (18–29 éves közötti tesztszemélyek).

(6)

Vizsgálni kívánt sokaság

• A budapesti közterületeken szolgálatot ellátó gyalogos rendőrjárőrök.

• Kutatásunkban az igazoltatási jogkörrel

rendelkező hatóságok közül csak a rendőröket vizsgáljuk, a vám- és pénzügyőrökkel,

mezőőrökkel stb. nem foglalkozunk.

(7)

Mintavétel

• 5 helyszín:

– Blaha Lujza tér, Nyugati pályaudvar, Moszkva tér, Kálvin tér, Népliget – Indoklás:

• szórakozóhelyek közelsége

• ebből is következik a fokozott rendőri jelenlét

• Időpont:

– szerdától szombatig este 9 és hajnali 1 óra közötti időpont

• Így összesen 60 esetünk lesz

– (4 nap/hét x 5 helyszín x 3 féle teszthelyzet)

• Időtartam: 6 hónap

(8)

Előkutatás

• A témával foglalkozó magyar kutatások eredményeinek áttanulmányozása

• Beszélgetés egy rendőrrel

• Megfigyelések néhány helyszínen az általunk

vizsgálni kívánt időpontokban

(9)

Teszt- és kontrollszemélyek I.

Mind a teszt-, mind a kontrollszemélyek kétfős

csapatokban jelennek meg. Összesen 4 csoporton tesztelünk.

Homogenizáltunk:

– nemre (csak férfiak a tesztelők),

– öltözködésre (ápolt, feltűnéstől mentes megjelenés, középosztálybeli öltözék),

– viselkedésre (az igazoltatottak valamennyien

együttműködő magatartást tanúsítanak és udvariasak).

(10)

Teszt- és kontrollszemélyek II.

Tesztszemélyek Roma fiatalok

• 18–29 évesek

• átlagos testalkat

• ápolt megjelenés

• nem feltűnő, szolid ruha

• nem kihívó öltözék

Kontrollszemélyek

Nem roma fiatalok

• 18–30 évesek

Roma középkorúak

• 30–49 évesek

Nem roma középkorúak

• 30–49 évesek

Általános jellemzők

• átlagos testalkat

• ápolt megjelenés

• nem feltűnő, szolid ruha

• nem kihívó öltözék

(11)

Kísérleti elrendezés

Roma fiatal Nem roma fiatal Eredmény nem igazoltatják nem igazoltatják SIKERTELEN

nem igazoltatják igazoltatják pozitív diszkrimináció származásra igazoltatják igazoltatják nincs diszkrimináció

igazoltatják nem igazoltatják diszkrimináció származásra

Roma fiatal Roma középkorú

nem igazoltatják nem igazoltatják SIKERTELEN

nem igazoltatják igazoltatják pozitív diszkrimináció korra igazoltatják igazoltatják nincs diszkrimináció

igazoltatják nem igazoltatják diszkrimináció korra

Roma fiatal Nem roma középkorú

nem igazoltatják nem igazoltatják SIKERTELEN

nem igazoltatják igazoltatják pozitív diszkrimináció korra igazoltatják igazoltatják nincs diszkrimináció

igazoltatják nem igazoltatják diszkrimináció származásra és korra

(12)

A diszkrimináció mértékének számítási módja

• Származás diszkriminálása

• Életkor diszkriminálása

• Sikertelen helyzeteket nem vesszük figyelembe

• Minden további kimenetet figyelembe veszünk

• „Bruttó diszkriminációs” mérési módszert használunk:

Negatív diszkrimináció – pozitív diszkrimináció

Összes sikeres tesztelés

(13)

A tesztkoordinátor szerepköre

• Felkészíti a teszt- és kontrollszemélyeket a tesztelésre

• A helyszínen figyeli és dokumentálja a teszthelyzetek kimeneteleit

• Probléma esetén egy a kutatócsoport által kiállított igazolás felmutatásával közbeavatkozik a rendőri intézkedésbe

(14)

Felkészítés a teszthelyzetben való viselkedésre

• Hatóságokkal való együttműködés

• Udvarias viselkedés, a tesztelés során előadandó beszédpanel bemutatása, és arra történő

felkészítés (szöveg, beszédstílus)

• Nagyjából azonos, ápolt megjelenés

• A tesztelés végén meg kell kérdezniük, hogy miért igazoltatták őket a rendőrök

(15)

Teszthelyzet

• Cigarettatekerés: gyanús körülmények (hosszú cigipapír), de a kábítószerrel való visszaélés nem valósul meg

• A rendőröknek ilyen esetben bele kell szagolniuk a

cigarettába, és ha nincs bűncselekményre utaló jel, akkor papír szerint nem kell további vizsgálatokat folytatniuk

• Azaz ha a nyilvánvaló esetben további intézkedéseket foganatosítanak (zsebek kipakoltatása, előállítás), akkor vélhető, hogy a rendőrök diszkriminálnak – az alanyok kinézete miatt

(16)

Adatrögzítés

• Koordinátor megfigyelései alapján

• Tesztkérdőív kitöltésével

• Kiket vetettek alá alaposabb átvizsgálásnak?

• Mivel indokolták ezt a rendőrök?

• Milyen volt a rendőrök hangneme az egyes csoportokkal szemben?

• Milyen személyes benyomásaik voltak az igazoltatás során?

• Milyen kérdéseket tettek fel nekik a rendőrök?

(17)

Etikai problémák

• Előállításnál vagy egyéb rendőri „túlkapásnál”

hogyan lehet közbeavatkozni?

• Hogyan reagálnak a rendőrök arra, hogy itt most tesztelik őket, és esetleg felülbírálásban lesz

részük?

• A tesztelésben csak nagykorú, érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, valamint érvényes

személyazonosító okmányokkal rendelkező személyek vehetnek részt

(18)

Köszönjük a figyelmet!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Fontos azonban kiemelni, hogy a  függőkre vonatkozó rendőri attitűdök mellett a gyakorlatban meghatározó tényezőnek bizonyult az is, hogy a rendőrök miként tartják

„Itt van egy gyakori példa arra, amikor az egyéniség felbukkan, utat akar törni: a gyerekek kikéretőznek valami- lyen ürüggyel (wc-re kell menniük, vagy inniuk kell), hogy

Először az 1980-as évek közepén használták fel a bűnügyi nyomozásban a profilalkotást. Az angol rendőrök az FBI-tól kértek segítséget, hogy egy sorozat

A közúti biztonsági auditok során azt ta- pasztaltuk, hogy ez a szempont nem mindig érvényesült olyan esetekben, amikor meglévő gyalogos hidat jelöltek ki közös gyalogos és

Jelen tanulmány célja a Granié és mtsai (2013) által kidolgozott gyalogos közleke- dési skála magyar nyelvű adaptációjának, illetve erre alapozva a hazai

A fentieket alapul véve, meglátásom szerint a következő kérdésekre érdemes vá- laszt keresni: melyek a magyar rendőrök kiválasztásának hatékonyságát gátló ténye-

sú táj helyett a nagyváros, Chicago mint dzsungel, mint természeti állapot jelenik m e g : bűnözés, bandák háborúja, lepénzelt politikusok és rendőrök, alkohol, veszélyes

Ebből is látható, hogy a rendőrök munkájának nemcsak hogy jelentős részét képezi a kommunikáció, de sok, egymástól nagyon eltérő, változa- tos helyzetben, kontextusban