• Nem Talált Eredményt

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, "

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZOCIÁLPOLITIKA

(2)

SZOCIÁLPOLITIKA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

(3)
(4)

SZOCIÁLPOLITIKA

Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

I. Alapelvek (1–3. előadás, Nyilas)

II. A szociális kockázatok kezelése (4–9. előadás, Nyilas) III. Szociálpolitika és közgazdaságtan (10–13. előadás, Gál)

2010. június

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék

(5)

Szociálpolitika

és közgazdaságtan

10. hét

Gál Róbert

(6)

Az előadás főbb pontjai

Néhány szám: jóléti/szociálpolitikai közkiadások Miként gondolkodjunk ezekről az összegekről?

→ a szociálpolitika két és fél kutatási programja:

– szegénység-egyenlőtlenség kutatási program

– az optimális szociálpolitikai intézményrendszer kutatási program (a jóléti állam közgazdaságtana)

– az életpálya-finanszírozás kutatási program

(7)

Jóléti közkiadások

Az államháztartás funkcionális osztályozású, konszolidált pénzforgalma, 2006

b Ft % b Ft % b Ft %

A) Állami működési funkciók (01+02+03)

1.8 14

B) Jóléti funkciók (04+05+06+07+08+14)

7.8 61

Oktatás 1.5 19

Egészségügy 1.2 15

Társadalombiztosítási, szociális

és jóléti szolgáltatások 4.2 54

Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 0.5 11

Nyugellátások 2.2 52

Egyéb társadalombiztosítási ellátások 0.1 3

Munkanélküli ellátások 0.1 3

Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások 0.5 11

Egyéb szociális támogatások 0.5 13

Jóléti szolgáltatások 0.3 8

Lakásügyek, települési és

kommunális szolgáltatások

0.4 5

Szabadidős, kulturális és vallási

tevékenységek és szolgáltatások

0.3 4

Környezetvédelem 0.2 2

C) Gazdasági funkciók (09+10+11+12+13)

1.8 14

D) Államadósság-kezelés (15) 1.0 8

E) Funkciókba nem sorolható

tételek (16) 0.4 3

12.7 100 7.8 100 4.2 100

Forrás: PM ÁPMSO - ÁHIR adatbázis Megjegyzés: előzetes teljesítés

GDP = 23.8 b Ft

(8)

Szociálpolitikai közkiadások, fontosabb nagyságrendek

összes közkiadás a GDP (≈ 23.8 b Ft) nagyobbik fele jóléti közkiadások: összes közkiadás kb. 60 százaléka

társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások: az összes jóléti közkiadás nagyobbik fele

nyugellátások: a társadalombiztosítási, szociális és jóléti

szolgáltatásokra fordított közkiadások nagyobbik fele

(9)

A szegénység-egyenlőtlenség kutatási program 1.

A megoldani kívánt probléma: a jólét igazságos elosztása

A kutatási program gyakorlati eredményei

– széles körű, szisztematikusan összegyűjtött empirikus ismeretanyag a szegénységről és az egyenlőtlenségekről

– a szegénység-egyenlőtlenség mérésének, az ezzel kapcsolatos

tudás átadásának intézményesítése

(10)

A probléma megoldásának keresése során a kutatási program képviselői megoldottak egy sor módszertani problémát:

– a jólét mérése jövedelemmel és fogyasztással – objektív jólét vs. szubjektív jólét

– a szegénységi küszöb kijelölése

– statisztikai természetű vs. társadalmi jóléti függvényből levezetett jövedelemegyenlőtlenségi mutatók

Valamint számos morálfilozófiai kérdést (társadalmi jóléti függvények; hasznosság személyek közötti

összehasonlíthatósága; egyéni preferenciák aggregálása;

társadalmi döntésekre /preferencia-aggregációra vonatkozó feltevés-együttesek konzisztenciája [lehetetlenségi tételek])

A szegénység-egyenlőtlenség kutatási

program 2.

(11)

A szegénység-egyenlőtlenség kutatási program 3.

A kutatási program korlátai

– elhanyagolja a magyarázó kérdéseket („Miért …? kezdetű kérdésekre hajlamos kizárólag „Azért, hogy …” kezdetű

válaszokat adni és elhanyagolni az „Azért, mert …” kezdetű válaszokat).

– érzéketlen a szegénységenyhítés és az egyenlőtlenségek csökkentésének költségei iránt

– jóléti programok nagy része nem kötődik jövedelemteszthez

(12)

Az optimális szociálpolitikai

intézményrendszer kutatási program 1.

Az optimális szociálpolitikai intézményrendszer kutatási programot épp e korlátok motiválják

„Miért …” kezdetű kérdések a szociálpolitika gazdaságtanának területéről:

Egy példa

Miért vannak családtámogatási programok?

Néhány lehetséges válasz

– Azért, HOGY a gyermekvállalás okozta szegénységi kockázatot csökkentsék

– Azért, MERT a gyermekes családok olyan választói tömeget jelentenek, amely képes efféle támogatásokat kikényszeríteni – Azért, MERT ez csökkenti az egyéni gyermeknevelési

erőfeszítéseken keletkező externáliákat

(13)

* A szegénységenyhítés-jövedelemkiegyenlítés költségei:

– adóztatás költségei (holtteher veszteség, járadékvadászat)

– negatív ösztönző hatások a megtakarításra, munkavállalásra, gyermekvállalásra

Az optimális szociálpolitikai

intézményrendszer kutatási program 2

(14)

Az életpálya-finanszírozás kutatási program

A kutatási program motivációja

A legtöbb jóléti programnak (pl: családtámogatások, oktatás, egészségügy, nyugdíj határozott korprofilja van: a finanszírozók aktív életszakaszukban vannak, a kedvezményezettek valamelyik inaktív életszakaszban (gyermekkor, időskor)

A kutatási program néhány speciális kérdése – az intergenerációs újraelosztás etikája – endogén termékenység

– ellentétes irányú transzferáramok összekapcsolása

– generációs transzferáramlás politikai gazdaságtana

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• A megújuló technológiák aránya az megújuló alapú áramtermelésben az EU27 országaiban 2008,. • Az összeállításban nincs

• A teljes forgalom szempontjából mindegyik beavatkozás megtérülő az ágazat szintjén, de látszik, hogy az intenzívebb beavatkozások a tranzit forgalom számára

Ryan Macdonald: Real Gross Domestic Income, Relative Prices and Economic Performance Across the OECD.. hét: További reálmutatók (operacionális kategóriák); mérési

a hivatalos statisztikákban szereplő nominális makro-aggregátumok, főként a GDP nominális nagysága, a változatlan áron mért aggregátumok (–> nominális nagyságok

FINA többlete (a nettó tőkebeáramlás) együttesen sem jelenti, hogy a pénzügyi források az országba, nem pedig kifelé áramlanak. • Valójában: az, hogy ilyenkor egy

• Purchasing power parities (PPPs) are indicators of price level differences across countries.. • They indicate how many currency units a particular quantity of goods and services

A másikat morális vagy politikai egyenlőtlenségnek nevezhetjük, mert egy bizonyos fajta konvención nyugszik, és mert emberek közti megállapodás hozta létre, vagy

Régi szereplő erősítése (piac: privatizálás, dereguláció) Központi állam új szerepben (pl. jóléti jogok biztosítása) Helyi közigazgatás (főleg ellátás,