AZ ELSŐ MŰSZAKI SZAKKÖNYVTARUNK ALAPÍTÁSÁNAK 2oo. ÉVFORDULÓJA
Móra László
A könyvtártörténet a Selmecbányán 200 övvel e z e l f l t t alapított h l r e e bányászati akadémia könyvgyűjtemény át *iar4n* legrégibb t e c h n i k a i könyvtárának t a r t j a . A felsőfokú bányászati tanintézet 1763-ban történt felállítása atán két év t e l t e l , x l g könyvtára l a létrejött;
1765-ben fODA Miklós, a mennyiségtani tanszék tudós tanára 600 Tt értékben 106 könyv és részben folyóirat kötetet vasárolt, és e z z e l megvetette a selmeci szakkönyvtár alapját. Az eleó beszerzésekről leltárjegyzék készült, és ennek alapján t u d j u k , hogy a selmeoi könyv
tár keletkezése időszakában a matematika, geometria, f i z i k a m e l l e t t főleg a bányászat és gépészet körébe tartozó müvekkel r e n d e l k e z e t t . Jellemzd, hogy az állománynak csaknem f e l e könyvjellegű időszaki k i adványt Abhandlungen .. ée Magazin / l / .
A 200 éves Jubileum a h a z a i miiszaki könyvtárügy éa tájékoztatás szempontjából i s Jelentős. Ismeretes, hogy szakkönyvtáraink általá
ban kétféle módon k e l e t k e z t e k : az i a k o l a i és az iskoláktól független könyvtáralapitás utján. Az iskolán kívül s z e r v e z e t t könyvtárak kü
lönböző szakintézményékhez kapcsolódnak; mint p l . találmányi h i v a t a lokhoz /közülük legnagyobb a l o n d o n i Patent O f f i c e L i b r a r y / , termé
szettudományi és szakmai egyesületekhez /a p l t t s b u r g h i Camegie I n - s t i t u t and Library*hazánkban az 1841-ben a l a k u l t Természettudományi Társulat Könyvtára, Mérnök éa Építész Egyesület könyvtára 1867-ben s t b . / , vagy az Iparmuzeumok létesítményei /nálunk az 1883-ban alapí
t o t t Technológiai Iparmúzeum könyvtára, amelyből fejlődött k i a mai Országos Műszaki Könyvtár éa Dokumentációs Központ, vagy az 1925-ben létesített müncheni B i b l i o t h e k des Deutschen Museurta//2/.
A f e l s o r o l t módokon létesült szakkönyvtáraknál Jóval Idősebbek és nagyobb múlttal rendelkeznek az oktatási intézmények természettu
dományi ás t e c h n i k a i gyűjteményei. A 18. század második felében éa a 19. század folyamán az u n i v e r s l t a s scientlaruntól különváltan működő polytechnicumok, műszaki főiskolák és műegyetemek mindenhol berende
z i k a maguk szakkönyvtárát, melyek az oktatáa-kutatáshoz szükséges szakirodalom tárházal leaznek. A műszaki felsőoktatáal intézmények létesítése abból a felismerésből f a k a d t , hogy a t e c h n i k a i tudományok művelésére az universitások általában nem alkalmasak. Kétségtelen,
HÓRA L.: Az elad műszaki szakkönyvtárunk hogy a t e c h n i k a i főiskolákon az oktatás rugalmasabb, az élettel va
ló kapcsolat i s szorosabb. U l g az universitások a tudományok e l v o n tabb művelésére szolgáltak, a t e c h n i k a i főiskolák keletkezésüket an
nak a társadalai szükségletnek köszönhetik, hogy a g y a k o r l a t i élst gazdasági-termelési problémáit tudományos alapon k e l l e t t megoldani.
fél
Az univerzális gyűj
tőkörű egyetemi könyvtárak m e l l e t t Így a l a k u l n a k k i a f e n t i e k figyelembevételé
v e l a műszaki főiskolák speciális azakgyüjteményei.
Hazánkban például a nagy
szombati egyetemen 1753- től előadták a matézissel kapcsolatosan a geometri
át , trigonometriát. Ezek azonban csak matematikai alaptanulmányoknak t e k i n t hetők, és lehetőség ssm nyílott a g y a k o r l a t i tár
gyak, mechanika, épitéazet- tan s t b . elsajátításéra.E¬
zért a bécsi udvar gazda
ságpolitikai céljainak szolgálatára o l y szakokta
tási intézményeket alapí
t o t t , mint a Szempcen.majd a Tatán működő Collegium oeconomicumot, mindenek
előtt pedig a selmeci bá
nyászati akadémiát, amely kétségtelenül hazánk első t e c h n i k a i Jellegű főiako- lája, és i g y könyvtára i s a legrégibb műszaki szakkönyvtárnak t e k i n t h e tő /3/.
A tudomány és a gya
k o r l a t helyeB arányú egye
sítését felölelő bányásza
t i szakoktatás megvalósí
tására az egész monarchia területén a legalkalmasabb Selmecbánya, m i v e l az udva
r i kamara e tárgyban k i a d o t t a l a p e l v e i s z e r i n t " i t t a bánya-, zuzd-, kohó- éa kémlészoti müvek a legtökéletesebben van
nak berendezve s mellettük tűz-, /Peuermaacalne/ v i z - és léggópek /Luftmaschlne/, valamint rudazatos azerkezetek /melyek másutt hiá
nyoznak/ léteznek, minek folytán a tanár részére elméleti előadásai
nak g y a k o r l a t i beigazoláaa éa a hallgatók részére az elsajátítandó
•M 4
1 -Y
A Selmeci gyűjteményből:
Egy Drezdában 1590-ben k i a d o t t magyar vonatkozású benyászkö'nyv
TMT 13.évi. J.szám 1966.április
teíriák gyors átértéee szempontJából hiánytalanul minden r e n d e l k e zésre áll. "Táléban nehezen találhattak v o l n a Jobb h e l y e t Selmecbá
nyánál, amelynek nevét természeti k i n c s e i m e l l e t t o l y kimagasló t e c h n i k a i újítások, vívmányok bevezetése tették ismertté, mint a lé- porrobbant ásnak a bányászatban valé első alkalmazása /1627/, a gőz
erőnek éa sűrített levegőnek a bányagépészetben valé felhasználása, az első h i d r a u l i k u s szivattyú működése s t b . Még a szakemberek között i s kevésbé i s m e r t , hogy a sodronykötél gépi gyártása az aknaszálli- táe céljaira az egész világon elsőnek hazánkban Selmecbányán kezdő
dött, és e z z e l a mai modern sodronykötélgyértás a l a p j a i t vetették
•a* /4/.
A Selmeci gyűjtemény eleÓ beszerzéseiből:
1738-ban megjelent kohászati szakkönyv címlapja és cimlapképe Sok más ujitás i s fűződik e helyhez, hírnevét m i n d a m e l l e t t an
nak köszönheti, hogy Selmecbányán i n d u l msg a bányamérnöleképzés e l sőnek egész Európában. Vár 1735-bsn bányatisztképzó i s k o l a a l a k u l , amelynek MlKOVÉJTfl Sámuel, a tudós bányász és térképész a szervezője éa tanára. /MIK07ÉKYI térképei legnagyobbrészt BÉL Mátyás N o t l t i a Hungáriáé c. művében láttak napvilágot,/ Ebből a szakiskolából f e j lődött k i az a felsőfokú bányászati intézet, melyet 1763-ban állí
t o t t a k f e l és 1770-ben akadémiai rangra emeltek. De a főiskolát nem az elnevezése, hanem az első profssszorok nevei fémjelzik: az ásvány-
HÓRA I>.: Az első műszaki szakkönyvtárunk t a n , kémia európahirü tanárai: JACQDIN Hl klós, SCQPOLI János; a mennyiségtan, f i z i k a , mechanika előadói: FOSA Mlklóa, FATZIER Mihály ás a bányaművelástan kiválósága DELIDS TRAUGOTT Kristóf. Legfőbb ér
demük, hogy meghonosítják mind a kémia, mind a bányászati oktatásban az egyedüli termékeny kísérleti módszert, mely újszerűségénél és ha¬
tékonyaágánál fogva sok idegsnt v o n z o t t Selmecre. Az akadémia h i m s - vének köszönhető, hogy az elaő nemzetközi vegyészkongresszust 1786- ban Selmecbányán tartották. Tekintélyét legjobban m u t a t j a , hogy 1794-ben a f r a n c i a Nemzeti Konventben fOURCROi, a híres vegyész a Közmunkák Központi Iskolájának /a későbbi Ecole Folyteennique/ f e l állítása érdekében t a r t o t t beszédében a aelmeol intézetre mintaké
pül h i v a t k o z o t t . J a v a s l a t a , amely az a k k o r i Gazette Hatlonale-bau i s megjelent magyar fordításban Így hangzik: "Eddig Franciaország
ban a fizikát és kémiát csak elmélstbsn tanították. A selmeci bányá
s z a t i i s k o l a Magyarországon szembetűnő példája annak, m i l y e n hasz
nos, ha a hallgatókkal g y a k o r o l t a t j u k ás kiviteleztetjük a hasznos tudományok a l a p j a i u l szolgáló műveleteket. O t t /Selmecbányán/ n y i t va állnak a laboratóriumok, éa f e l vannak szerelve mindazon készü
lékekkel és anyagokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók a kísérleteket maguk i s megismételjék, és saját szeműkkel lássák az anyagi t e s t e k egyesülésekor végbemenő Jelenségeket" /5/.
Ugy véljük, nem tévedünk, ha a f e n t i hivatkozásban a laborató
r i u m i munkához szükséges eszközökhöz a z t a s z a k i r o d a l m i anyagot i s hozzászámítjuk, a m e l l y e l az akadémia könyvtára kezdettől fogva r e n d e l k e z e t t . A selmeci intézet alapítólevele ugyanis már az első p r o fesszoroknak meghagyta, hogy auditóriumuk részére megfelelő tanköny
veket Írjanak és bocsássanak nyomtatáB alá, egyelőre pedig önmaguk által választott szerzők müvei nyomán haladjanak. A tanárok közül JACQUIN 865 o l d a l a s német nyelvű Jegyzete, amely az 1765/66. tanév előadásait t a r t a l m a z z a , reánk maradt. / C o l l e g i a Chymica cimen az OSzK kézirattárában 237.Quart.Usrm./ Ebben GELLERT: Anfangegründe zur m e t a l l u r g i s c h e n Chlmie..Leipzig, 1751-ben k i a d o t t könyvét hasz
nálja f e l , és sgészltl k i magyarázatokkal. JACQÜIN eslmscl kutatá
sainak sredményeit publikálja "Examea chemicum ..." c. l a t i n nyelvű müvében, melyet Bécsben 1769-ben adnak k i , és két év múlva németül i s megjelenik "Chymische Unterauchungen ..." Cimen. JACQUIN nevével a k o r a b e l i Irodalomban sokfelé találkozunk, sokszor hivatkoznak kí
sérleteire mág o l y tudósok i s , mint LAYOISIER vagy LINKÉ. Seloecről a bécsi egyetem katedrájára kerül, i t t j e l e n i k meg legnagyobb t e r j e delmű müve: Anfangsgründe der m e d i z i n i s c h - p r a k t i s c h e n Chymie /178)/, amelyben különösen az anorganikus kémia van jól kidolgozva, ugy hogy a munka két kiadásban még évtizedeken át mint alapvető mü s z e r e p e l t . Utóda SCOPOLI János előadásalt az 1770-ből fennmaradt "Grundsátza der eyetematischen und p r a k t i s c h e n H i n e r a l o g i e " cimü 778 o l d a l a s kéziratos Jegyzete őrzi, amely g y a k o r l a t i műszaki, kohászati szem
pontból értékes mű. SCOFOLI tanulmányalt a Leipzigben 1769-1772-ben k i a d o t t Annus h i s t o r i c o - n a t u r a l i e cimü 5 kötetes munkában adja köz
r e . Sokoldalú tevékenységéről tanúskodik a Mannhelmben 1789-ben meg
j e l e n t kohászati szakkönyve az "Anfangsgründe der M e t a l l u r g i e " elmü 29 réztáblával illusztrált mü. A kémia tanárai közül még FATZIER Mi
hály tűnik k i szakiról munkásaágával a Budán az Egyetemi nyomdában k i a d o t t A n l e i t u n g zur metallurgiBchen Chemie c. négykötetes munkájá
v a l /1805/.
TMT U.ÓTf. 3.szám 1966.április
A kérnitusoknál nem kevésbé híres a bényamüveléatan professzorá- nak, DELIDS TRAUGOTT Kristófnak " A n l e i t u n g zu der Bergbaukunst.fflen, 1773" 0. tankönyve, melyet többször i s k i a d t a k ée franciául a pári- z e i tudományos akadémia l a m e g j e l e n t e t t e . E bányászati müvet még ma
S P Ü C U L U J V l
J U R I S M E T A L L I C I .
am | E » t r ítemSerOTefen ;iiflctfjancr/
niíCmnt'Stirtn/Cftiií.StiiiUiinfifirt.iVc.i 1<t\;
amrM.ímtni/ Síron" wrt flrbmm / 9t#W 2iini#is»4 E3ufiirnfiln()iiiií4íjm antiii F> Í Í M I - ^ T J Í S ' Í >.:,.<: • •1 " ' '
jfcnrBftn j<G*Meúc cW -Ti»tt*Bi «tr.nj.fciii6cf]iKrNiirnirii<ii:
íftipfer t - L R D f N A M M ) I
© J D f c r R U U O U ' H I I I .
6#4ftbE Sntíndhw'
Tii**PJ:im(B/Liuii,imiM,!ra ÜVT<iti);r,t?.?lii,iiridiiir,ini iir'rWfl'cf-ir.TuiMaA ül* ,y..':„ ^r^Clti-'-uj S M WtKH FormiMu, M M nns KCM gi-ctnhirt R>.bM £iLri<tr
bctultían StMH ÍmtSuulico tofidMtfriri ftnjtn Sftg.gfjEc íiblarfuor jlt j.
A selmeci könyvtár elad beszerzéseiből:
1696-ban Drezdában k i a d o t t bányajogi könyv címlapja
l a klasszikusnak l e h e t Ítélni. Gazdag szakiról tevékenységet f e j t e t t k i PODA Miklós, a mennyiságtan,, f i z i k a , mechanika tanára i s . Különö
sen értékesek a Selmecen használatos gépeket leírd munkál. /Hledar-
MÓRA L.: Az első műszaki szakkönyvtárunk ungarischs Haechinen, 1771/. Közel egy t u c a t könyve j e l e n t meg.PODA Miklós tanár neve azonktvül mint a selmeci szakkönyvtár első t e r v - ezerü gyarapítója került bs a könyvtár történetébe. Utóda, THIEREN- BERGEH Károly tanár a gráci obszervatóriumból került a sslmsci ka
tedrára. Előadásai nyomán készült mennyiségtani és f i z i k a i Jegyze
tek közkézen f o r o g t a k , mint kötelező anyag. THIEHENBERGER Károly személyében az első műszaki szakkönyvtároat tisztelhetjük, m i v e l 1771-1779-ig k e z e l t e az akadémia könyvtárát, mint tanár-könyvtáros.
Látjuk tehát, hogy a selmeci akadémia könyvtárát már a kezdetnél i s természettudományokban jártas, t e c h n i k a i i s m e r e t e k k e l rendelkező t u dós szakemberek kezelték, és ez rányomta bélyegét a b e s z e r z e t t állo
mányra.
Dolgozatunk terjedelme nem engedi, hogy a eslmeoi akadémia könyvtárának anyagát részletesen elemezzük, és fejlődését i s m e r t e s sük. Csupán illusztratív j s l l s g g e l sorolunk f s l néhány a d a t o t a könyvtár történetéből. 1774-ben a bécsi u d v a r i kamara engedélyezi, hogy FEITHNER. János bányaműveléstani tanár magánkönyvtárát 4000 F t - ért megvásárolják. /Az összeg nagyságára megjegyezzük, hogy ugyanak
kor p l . SCOPOLI tanár egéaz évi fizetése 1500 F t v o l t . / A könyvtár
r a vonatkozó források 1808-ban az állományt kb. 3000 kötetre becsü
l i k ; ez abban az időben műszaki könyvek vonatkozásában tekintélyes szám. A könyvtár első évtizedeiben b e s z e r z e t t müvek megoszlására 1 - dézünk egy napjainkban végzett felmérést, amely s z e r i n t 16 db XVI.
századbeli, 34 db X V I I . századbeli, 263 db X V I I I . századbeli bányá
s z a t i és kohászati mü és kb. ugyanennyi általános természettudományi mü található az anyagban /6/. A gyűjtemény tudományos értékére vo
natkozólag dr.PROSZT János Kossuth-díjas akadémikus, a kémiai tudo
mányok doktorának egyik tanulmányában a selmeci könyvtárra t e t t kö
vetkező megállapítására hivatkozunk: "Kern m u l a s z t h a t j u k e l , hogy legalább i t t meg ne smlékszzunk arról a tökéletes éa nagy gonddal összeválogatott kémiai szakkönyvtárról, melyet PATZIER és társai' r e ánk hagytak. Nemcsak intézetünk tudományos szellemének és dicső múlt
jának beszédes bizonyítéka e könyvtár, hanem olyan segédeszköz, mely nélkül e tanulmány talán e l sem készülhetett volna." / ? /
1809-ben megalakul az erdéezstl tanszék, éa ettől kezdve a könyvtár gyűjtőköre e szaktudomány anyagára i s k i t e r j e d . A 19. szá
zadban lassan fejlődik, egy 1862-ből fennmaradt leltárnapló s z e r i n t az állomány 8000 kötet, melyet 12 szakcsoportra osztva raktároztak.
E század utolsó évtizedeiben meggyorsul a gyarapodás, az 1865, évi országos statisztikában a selmeci bányászsti akadémia könyvtári ál
lománya 16 430 kötet; ekkor a Műegyetemi Könyvtár /40 000 kötet/ aö- gött a második legnagyobb t e c h n i k a i könyvgyűjtemény. A selmeci könyv
tár anyagáról az 19CO-1903-as években n y o m t a t o t t leíró katalógus Je
l e n i k meg, amely betűrendben f e l s o r o l j a az állomány 23 279 kötetét.
Az utolsó h i v a t a l o s adat az alsó világháború Idején a Bányászati ée Erdészeti Főiskola programjából /megjelent Selmecbányán, Joerges ny.
1917-ben/ származik; e s z e r i n t az 1915/1916. tanévben a tanári könyv
tár állománya 37 759 kötet. Közismert, hogy a főiskola személyzeté
v e l és gyűjteményeivel 1919-ben átköltözött Sopronba, ugyanakkor S e l mecbányán /Banska-Stiavnlcán/ megszűnt a falaifokú oktatás.
TMT 13.évi. 3.szám 1966.április
Az a g y k o r i híres akadémia Jogutódai a soproni Erdészeti és Fa
i p a r i Egyetem és a m i s k o l c i Nehézipari Műszaki Egyetem, ahol ma az srdészeti, i l l e t v e bányász-kohász mérnökképzés f o l y i k . Tárcaközi megállapodás értelmében az utédegyetemek könyvtárai a Budapesti Mű
s z a k i Egyetem Központi Könyvtárának, mint a műszaki felsőoktatási könyvtárhálózat központjának vezetése a l a t t rendezték és f e l d o l g o z ták a feltehetően selmeci eredetű anyagot, és erről készített k a t a lógusokon tájékoztatják az erdész és bányász felsőoktatást és tudo
mányos kutatást.
IRODALOM
/!/ HIHALOVITS János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig. Sopron, Bánya-, Kohó- éa Erdőoérnöki Kar,1938.
.'2/ Az Országos MUazaki Könyvtár J u b i l e u m i Évkönyve. /Összeáll, és szerk. JÁNSZKI L a j o s . / Bp. 1958.
/3/ ZELOVICH Kornél: A m.Kir.József Műegyetem és a hazai t e c h n i k a i felsőoktatás története. Bp. Pátria ny. 1922.
•i- FALLER Jenő: A magyar bányagépesités úttörői a 18. században.
Bp. 1952. ás
-: 1837-ben Selmecbányán készítették az első géppel v e r t sodrony
kötelet. Bp. MTA.Küsz.Tud.Oszt.Közleményei, 1954.
/5/ Gazette n a t i o n a l e , ou l e Moniteur u n i v e r s e l . 8. No.S.Oet.
Yendemaire, l ' a n 3 de l a Rép.fr. - A hivatkozás magyar fordltá- oa megjelent "A kémia g y a k o r l a t i oktatásénak kétszáz évee évfor
dulója" c, cikkben = Kohászati Lapok. 1959. l.oz.
/ 6 / A selmeci könyvtár történetére vonatkozó két értékes tanulmány közül az első a múlttal, mig az utóbbi a Jelen helyzetével f o g l a l k o z i k : SZABÓ T i b o r : A s o p r o n i bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar könyvtarának története. Sopron, Agrártud.Egy.Erdőmérnöki Kar Könyvtára, 1952. - SZABÓ István: Hazánk első műszaki jellegű mű- emlékkönyvtára. = Soproni Szemle. 15.évf. J.sz. 1961.
/ 7 / PROSZT János: A Belmeci Bányászati Akadémia, mint a kémlat tudo
mányos kutatás bölcsője hazánkban. Sopron, Bánya-, Kohó- és E r dőmérnöki Kar, 1938. - Ugyanezzel a témakörrel f o g l a l k o z i k S2A- BADVtái Ferenc: A Selmecbányái Bányászati Akadémia úttörő szere
pe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában. • Technikatör
téneti Szemle, l.az. 1963.
.0.
MÓRA L . i Az alsó műszaki dzakkjsyvtárun*
MÓRA. L . i Zur 200-Jahr-t'Bler der e r s t e n nngariachen technlachen B i b l i o t h e k
Dia a l t e s t e ungarischs technlsche F a c h b i b l i o t h e k begann l h r e Tátigkeit Tor 200 Jahren i n der im Jahre 1763 i n Selmecbánya /Schem- n l t z / e r r i c h t e t s n Tschnlschen Bochschule. Dle Baals der B i b l i o t h e k der berűhmten Bergakademle schuf Miklós PODA, der L e i t e r des Lehr- a t u h l a für Mathematik, a l s e r i n 1765 106 Bücher und Z e i t s c h r i f t e n gekauft h a t t e . Bie fűr d l e B i b l i o t h e k der Akademie angeschafften l e r k e n wurden I n 1770 i n einem I n v e n t a r aufgenommen, aus dea f e a t - s t s l l b a r i s t , dasa d l e e r s t e ungarlache technlsche Buchsammlung zur Z e i t i h r e r Entstehung neben den BUchern Uber Mathematlk und Phyeik vor allém diese über Chemle und M e t a l l u r g i a h a t t e .
Selmecbánya verdankte i h r e n Ruha ausser i h r e n Mineralschatzen und den lm Bergbau h i e r eingefűhrten technlaohen Neuerungen v o r a l lém dem Drastand, dass i n ganz Európa an dieaer S t e l l e d l e A u s b i l - dung von Bergbaulngenieuren i h r e n Anfang nahm. H i e r wurde stich der e r s t e I n t e r n a t i o n a l e Chemlkerkongreas i n 1786 abgehalten. Dae Anse- hen der Bergakademie S p i e g e l t s i c h auch darin.dasa aich der berühm- te Chemiker P0URCR0Y i n 179* im Nationalkonvent der französlschen R e v o l u t i o n i n s e i n e r d i e E r r i c h t u n g der École Polytechnique f o r d e r n - den Rede a l s V o r b i l d auf das I n s t i t u t i n Selmecbánya b e r i e f . Dle Aka
demie t r a t m i t den Methoden der im O n t e r r i c h t durchgeführten Labora
tóriuma ve rauche hervor und dazu waren d i e w l c h t i g s t e n Manuskripte, Handbücher und LehrbUcher der Pachwlesenschaft u n e n t b e h r l i c h .
Den Kern der Akadémiabibliothek i n Selmecbánya b i l d e t e n d l e Aufzeichnungen und Fachbücher der e r s t e n berűhmten Profeesoren H l k l d e JACQUIN, JánoB SC0P0LI, Kristóf DÉL1US TRAUGOTT u.a. m., von denen manche auch übersetzt und im Ausland e b e n f a l l s veröffentllcht wurden, wle z.B. d l e Bergbaukunde von DELIDS, überaetzt von der pa
r i s e r Wlssenschaftlichen Akadémia. Bie von Profeseor POBA, dar d i a B i b l i o t h e k a l s e r s t e r planmassig e r w e i t e r t e , stammenden Beschreibun- gen der i n Selmecbánya gebráuchllchen Grubenmasehinen s i n d von be- eondsrem tért. Sein Nachfolger, der Profeseor der K r a f t w e r k s l e n r e und Mathematilt Károly THTERENBEEG-ER war der e r s t e technlsche B l b l l o - thekar; er betreute d i e B i b l i o t h e k von 1771 b i s 1779 a l s P r o f e s - a o r - B i b l i o t h e k a r , Diea z e i g t , daas d i e e r a t e ungarlache technlsche B i b l i o t h e k bérelte vom Anfang i h r e r T a t i g k e i t an von ?achleuten be- t r e u t wurde, d l e i n den Naturwissenechaften bewandert waren und Ü- ber technlsche Kenntnisee verfűgten, Auch d i e Zusammeneetzung des Bestandee e i d e r s p i e g e l t diese Tatsache. Die Akademie wurde i n 1809 mit einem L e h r s t u h l fűr Porstwissenoohaft e r w e l t e r t und der Sammel- Icreis der B i b l i o t h e k e r a t r e c k t e a i c h nunmehr auch auf diese ?achwis- senschaft.
Im Laufe des 19. Jb.de. e n t w i c k e l t e a i c h d i e B i b l i o t h e k g l e l c h - aassig w e l t e r und im Jahre 1885 b e t r u g l h r Bestand gemaee dar Lan- d e e e t a t i s t i k 17 000 Bander. B i s zum e r s t e n W e l t k r i e g wuchs der Be- stand auf 33 000 Bander an. Im Jahre 1919 s i o d e l t e d i e Hochschule naoh Sopron /Cdenburg/ um und i n Selmecbánya wurde d i e Hochschulaus- b i l d o n g i n Bergbau- und Foratwisaenschaft auígehoben. Gegenwártig
THT 13.év*. 3.a2ási 1966.április
f i n d e t d i e o e F a c h a u s b i l d u n g a n d e r Ü n l v e r s i t á t f ü r F o r s t w i s a e n s c h a i / t und H o l z i n d u a t r i e i n S o p r o n und a n d e r U n i v e r s i t a t f ü r S c h w e r i n d u s t - r i e i n M i s k o l c B t a t t , wo zum O n t e r r i c h t a u c h d i e a u s d a r e r s t e n u n - g a r i o c h e n t e o h n l s c h e n B i b l i o t h e k etammenden k l a s s l a c h e n Werke h e r a n - g e z o g e n w e r d e n .
• 5.
BOPA J i . : 200-ceTHfln roaoBmHHa 3&.-iOEeHHH nepBpB BearepcKoa T e x s g -
•JecHQfl oaojuiOTeKa "
flpeBHeamaH cnenHajiH3HpoBaBHaH TexHH'ieCKaa öHCniioTeica aamefl CTpajm H a i a j i a C B O B paöoTy 200 ne? Tony a a 3 a a B TexHHiecKOM Bucmew yieőKoa. aaBeaeHHH, co3flaHHOM B 1763 roay B ropojre DlejwenűaHM.
OcHOBaTeneii őHöjiaoTeKH 3HaueüHToíl ropHofl aitageMHH tSua KIAKSOH Öoaa,
npcxfeccop uaTeuaTHiecKoíí Ha§eapu. KOTopail B 1765 roíy npnoöpea 106 K i m r u z y p H a n o B . T p y j n i , npnoopeTeHHue s i n ÖHÖjízoTeKU aKaaeMHH
B 1770 r o f l y , Ő H E H HK3eHTapu3npoBajm H , n a ocHoaaHüa 3 T o r o , M U Tenep TenepL 3 H a e a , H T O nepBHfl C Ö O D H H K TexHH«ecKHx KHHr B O Bpeua e r o co3sáHíia c o n e p x a n B c e ö e , noüuuo u a T e i i a T H i e c m i x a $H3Z4ecKux x m i r , rjiaBHtiu oi3pa30M, T p y j j i , KacaranaiecH X H H H M, neTaíuiyprau, r o p H o r o
H u e x a m i K i i ,
Topos - : - : B ^ npHOÖpeji C B O S u a s e c T R O C T B nomiMo C B O B X
npiipOABUX COKpOBHH H j COBepLieHCTBOESHH;!, BH6üpSHHHX B ropHCS SejlO,
B nepsyK) o q e p e j B , öaarosapH opraKH3aD;iui oőpaa H Ü H I I H r o p n a k H H T O -
HepoB BnepBiie B O BceB E B p o n e . DepBÜfl ueHOTHapoflHHfl c i e s a X H U H K O B
c o c i o a a c H Tanae B r o p o a e mejuienöáHBH B 17B6 rony* 03 H 3 B e c T H O C T H r o p o s a cBHfleTejitcTByéT T O T t a x i , Í T O 3HaMeHHTufi X H M H X íypKpya
B CBoeM BUCTynjieBZii népes HanMoaaaiiíiifli KOHBeHToii $paB[iy3CKofl p e - BOJifonHH B 1794 r o n y B HHTepecax cosflatoifl: nojmTexHHTOCKoro H H C T H -
T y T a / E o o l e P o l y t e c h n i q u e / , ynoiiHHyji ropHyK) aKajtewm IDejiiienőanBH, Kiüt o o p a 3 e n . 3Ta maneiwn o T j m i a n a c B C B O K M B u e T o s a u u jiaőopaTopEHx 3aHSTHH, R O T O P K X HcsojibaoBajuícB Kanöonee B a n m e cnpaBOUiWKH a yHeŐHHKH - Ó H E O. 1 o T p a a m HayKH.
OcHosa ŐHŐmoTeKH ropHoB aicaaeMHa DIejiMeqQaHBH c o c T o a n a H3 pyKonucett H T e x a n y e c R a x KHHr nepBux 3HauefüiTm n p o$eccopoB - M M K - jiom HKSE, H H O I H C K O B O J I H , K P H B T O $ flejuiyc, - Tpayroxt a - u u o - roíHcaeHHue H3 K O T O P H X n e p e B e a e H a H H3aaan a a r p a a i j n e i l , Kas Hanpa- uep " O C K O B H BejiewiH ropHKx patSoT" npc-$eccopa Jejiayc Ö H J I H H3flanH
napHKCKoH ajtaaeMHeB HayK n a $paHnv3CKOM H S U K Ö . BojiBinyin aeHHOCTt npeacTaBMüT T g y a n n p o j e c c o p a Hósa, onHCUBarouHe ropENe M e x a H z s u u , npHueHHeuHe B (UejiuenöaHBn. Üpogeccopa Oo^a nepBHH pacnmpHa Ö Ü Ö J I H O -
Texy nnaHOHepHo. Ero BacjieAHHK, Kapóit TupeHőeprep, npoéeccop anepreTHKH H u ó i e u Ü T H K H , R B J H U I C H nepBuu TexHHieouiu ŐHö^uoTeKapeH,
H s e i a i cÖopHHKOH KHHr a s a s e u H a B n e p a o a O T I 7 7 I - I 7 7 9 r r . Kan B M A - H O , neuiicii TexmiiecKOü CuSjuiOTeKOit c c a u o r o na'iar.a B C ^ Í U I H c n e n a - ajiHCTH, aiieomHe TexHHieCKoe H eciecTBeHHO-HayiHoe oöpaaoBaHHa, H T O OTpasaeTCH H B c o c T a B e 3Toro cöopHHKa. D o a r e , B 1809 roay aKajeuna B Oejiueno'aHBfi DacanDiuac£ (Jjiarosapti co3,oaBiiH RáqpespH j i e c e o r o aea&, osHOBpeHeBHO, a SuOiuioTeBa >: E a T H u a e T H s r y o T p a c i B RayqRH.
MÓRA L . t Az első műszaki szakkönyvtárunk-
B Te18HH8 H X seKa őHöuHOTeKa paaBHBajiacB paBHOMepHo, no c? a - TüCTH'jecKHH CBensmau SearpiiH 3a 1885 rofl cocTaB ee paBHHjica 17,000 TOMOB, KO BpelleHM BTOPOB U2P0BOÍÍ BQHHH OH VBejIHUUICft ZO 38.000 T O H O B. Bucmee yieőnoe 3aBeseaHe B 1 9 1 9 r o s y neoecHJimioci.
B ropoa QonpoE a, ojHOBpeueHao c arait, B ropoae ülejiaeiiöaHBa npeicpa- nuiacs noaroToBsa ropfiux a s e c a n x cnenHajmcioB c Bucami oöpaaosa- HHeu. B Hacrofjqea BpeMfi, Taraié cneuiiajiBCTH H O I T O T O Í U I H B T C H Ha nő
n i Te XHHKyiífl jiecHOB H flapeBooöpaöaTMBaiomea npoiiMmjieHHOCTH B r o p o s e 0onpoH, a TajtKe H Ha nO J I H T B X H H KyMO no Taaejioít npoiítnuieHHOOTH B r o - pose HHEKcmm. 2E H noflroToBKa cneuaajiacTOB acnojiB3yK)TCH íuiaccaiec- KH8 Tpysu, npOHCmeaiiiHe, no BceH BepoHTHoera, H3 nepBofl TexHHiecftoit cnen«ajiH3HpoBaHHott O M i i o n s a i .
MÓRA. I . i gOQ y e a r s o f the f l r a t e n g l n a e r l n g l i b r a r y o f t h e Hungárián a l n i n g scienoea 3le
S p e c l a l e n g i n e e r i n g l i b r a r i a s i n Hungary s t a r t e d 200 y e a r s ago a t Selmecbánya i n the Hlgher E n g i n e e r i n g I n s t l t a t i o n e s t a b l i s h e d i n 1763. Pounder o f t h e l i b r a r y o f t h e famoua Mining Academy waa p r o - f e B s o r o f mathematics M. FOSA by an a c q u l s i t l o n o f 106 Tolumss o f books and p s r i o d i c a l s I n 1 7 6 3 . Books a c q u i r e d f o r the L i b r a r y o f t h e Academy were e n r e g l s t e r e d i n the a c c e s a i o n book i n 1 7 7 0 . A c c o r d - l n g t o t h i s reglstratíon one c a n see t h e t h e m a t i c dístrlbutlon o f the fond a t the v e r y b e g i n n l n g a a f o l l o w s : mathematics, p h y e i c s and f u r t h e r c h e m i s t r y , m e t a l l u r g y and m l n e - e n g i n e e r l n g .
?ame o f Selmecbánya o r l g l n a t e d from i t e n a t u r a l r e s o u r c e a , f r o m t h s e n g l n e e r i n g developmente l n t r o d u c e d I n t h e mlnlng, and, from the e a r l y s t a r t o f t h s s n g i n e e r s ' e d u c a t l o n i n Europe. Alao t h e f i r s t I n t e r n a t i o n a l c h e m i s t s ' meeting waa h e l d i n Selmecbánya i n 17B6. I t s a u t h o r i t y c a n bs shown by b e i n g r e f e r r s d a s a pattéra by the famoua c h e m l s t FOÜRCROY i n a l e c t u r e h e l d i n the N a t i o n a l Con- v e n t o f t h e F r e n c h R e v o l u t i o n i n 1794 f o r the ends o f e s t a b l i s h i n g the École f o l y t e c h n i q u e . The Academy was famoua f o r i t e methodology on l a b o r a t o r y experlments a p p l i e d i n t h e c u r r l c u l a . T h l a p r a c t i c a l t r a l n l n g needed the handbooks and teztbooke o f importanco.
TMT 13.évf. 3.ssám 1966.április
Bulit o f the fond o f t h e l i b r a r y o f Academy c o n s i s t e d o f c o n - c e p t s and monographs o f t h e e a r l y famoua p r o f e s s o r a M. JACQOIN, J . SOPOLI, K. DELIUS TRAOGOTT e t c . Somé o f t h e s e were t r a n a l a t e d and p u b l i s h e d abroad, a s the book on mine e x p l o i t i n g o f DELIDS i n F r e n c h a t Academy o f S c i e n c e , Barís. The book e n t i t l e d Mine e n g i n e e - r i n g a t Selmec w r i t t e n by the f i r s t a y s t e m a t i c augmentee p r o f . PODA i s a v e r y l n t e r e s t i n g one. H i s s u o o e s s o r was p r o f e s s o r o f m e c h a n i c s - mathematics £. THIEHENEEHGEH, t h e f i r s t e n g i n e e r - l i b r a r i a n , who c a r e d t h e book c o l l e c t i o n o f the Academy i n the y e a r s o f 1771-1779 a s p r o f e s s o r l i b r a r i a n . One c a n s e e , t h a t the f i r s t e n g i n e e r i n g l i b - r a r y was evén a t s t a r t c a r e d by s p e c i a l i s t a famíliar i n n a t u r a l s c i e n c e s , p r o c e s s i n g t s c h n i c a l knowlsdgs a s w e l l , w h i c h made t h e due e f f e c t on the t h e m a t i c d i s t r l b u t i o n o f t h e fond. I n 1809 t h e
Academy was augmented w i t h an i n s t i t u t e o f f o r e s t r y , so t h e c o l l e c - t i o n themaa were expanded t o t h e f o r e s t r y , t o o .
I n t h e n i n e t e e n t h c e n t u r y t h e l i b r a r y growe p r o p o r t i o n a t e l y and, the n a t i o n a l s t a t i s t i c s o f t h e y e a r 1885 shows a fond o f 17 000 volumea i n c r e a s e d toward the y e a r s o f t h e F i r s t w o r l d K a r t o 38 000 volumes. I n 1919 t h e Academy waa s e t t l e d t o Sopron, so a t Selmecbánya t h e h i g h e r e d u c a t i o n I n mining and f o r e s t r y were c u t . T h i a time t h e s p e c i a l e d u c a t i o n took p l a c e a t t h e Ünivereity o f F o r e s t r y and Lumber I n d u s t r y , S o p r o n and U n i v e r s i t y o f M i n i n g and M e t a l l u r g y , M i s k o l c , where t h e c l a s s i c s from the f i r s t e n g i n e e r i n g l i b r a r y u s e d i n t e a c h i n g .
•
