Bibliográfiai adatok ellenőrzése és egységesítése a CDS/ ISIS nagygépes változatával megtekintése

BIBLIOGRÁFIAI A D A T O K E L L E N Ő R Z É S E E S EGYSÉGESÍTÉSE A C D S / I S I S N A G Y G É P E S VÁLTOZATÁVAL

Varga Sándor

Sí.amilastcchnika-alkalmazas] Vállalat

A bibliográfiai adatbázisok építése sokféle tevé­

kenységet foglal magában. A bibliográfiai tételek adatait tartalmazó rekordok elkészítése, a kereső- szótár kialakítása és a keresőállomány naprakészen tartása (az új indexelemek invertálása), a folyamato­

san n ö v e k e d ő állományok védelme és n ö v e k e d ő helyigényük biztosítása a mágneses adathordozókon csupán néhány alaptevékenység a legfontosabbak közül. Valójában ezek a tevékenységek is több rész­

tevékenységből állnak, amelyeket elsősorban az adott programcsomag használatában jártas könyvtári és d o k u m e n t á c i ó s szakemberek, illetve az adatrög­

zítők és a számítástechnikusok látnak el. Ez utóbbi­

akra jól m ű k ö d ő számítógépes rendszer esetében csak kevés feladat hárulhat.

E cikk keretében nem célom az összes tevékeny­

ség áttekintése. A közelmúltban egyébként e folyó­

irat olvasói Válás György jóvoltából részletesen is­

merkedhettek meg egy klasszikus, nagy adatbázis- építő cég, az 1NSPEC tevékenységével, az adatbá- zis-épités munkájának ottani szervezettségével I I ] , Az olvasó számára világosan kitűnhetett a cikkből, hogy egy bibliográfiai adatbázis jól szervezett, olajo­

zott építése a m u n k á b a n részt vevő emberek és szá­

mítógépprogramok kifinomult munkamegosztásán alapszik. Az adatbázis-építés minőségének és auto­

matizáltságának foka nagymértékben függ attól, hogy milyen m é r t é k b e n képes az adott program­

rendszer mentesíteni az embert a mechanikus és is­

m é t l ő d ő feladatok alól, és milyen m é r t é k b e n vállalja magára az ember által végzendő, de ellenőrizendő és ellenőrizhető tevékenységek gépi ellenőrzését.

E meglehetősen általános bevezető után tehát el­

jutottunk az ellenőrzés problémaköréhez. Ezen belül e cikk keretében csupán a bibliográfiai adatok ellenőrzésével és a bibliográfiai rekordban tárolt nem bibliográfiai jellegű, de az adatbázis használha­

tósága szempontjából fontos, ún. vezérlőinformációk helyességének ellenőrzésével foglalkozunk. Az egy­

ségesítés, pontosabban az egységesített adatokat tar­

talmazó állományok létrehozása és fejlesztése (authority control) szintén vizsgálódásom keretébe tartozik.

Azt az olvasót, akit néhány számítástechnikai ter­

minus technicusom m á r most elriasztott, k é r e m , hogy legyen még egy kicsit türelmes. Az a c é l o m , hogy a vázolt problémákat a gyakorló könyvtáros vagy dokumentációs szakember szemszögéből vilá­

gítsam meg, s ennek során — r e m é l e m — az eddig leírtak is tisztázódnak.

Gyakorlati példán mutatom be az ellenőrzés szintjeit és konkrét formáit, feltételezve, hogy olyan könyvtári célú bibliográfiai adatbázist építünk, amely elsősorban a könyvek (monográfiák) rekord­

jait tartalmazza, de helyet kapnak benne a konferen­

ciakiadványok egyes előadásainak analitikus szintű rekordjai is.

Philip Bryant említi " A katalógus" című, je­

lentős, a hetvenes évek angol —amerikai szakirodal­

mát áttekintő tanulmányában, hogy sokan összeté­

vesztik a bibliográfiai tétel és az ettől világosan elkü­

lönítendő bibliográfiai rekord fogalmát [2], Ezt a kü­

lönbségtételt rendkívül fontosnak tartom, elsősor­

ban gyakorlati szempontból. Fontos szem előtt tar­

tanunk, hogy az ún. "új címleírási s z a b v á n y o k "

(MSZ 3423, MSZ 3424, MSZ 3440 stb.) nem a re­

kordra, hanem a léteire, illetve a tételekből felépített jegyzékekre, kártyasorozatokra (pl. kártyakata­

lógus) vonatkoznak. Jót szemlélteti a különbséget azoknak az — egyelőre sajnos nem magyar — könyvtáraknak a gyakorlata, akik a könyv beszerzé­

sekor annak bibliográfiai rekordját is beszerzik és betöltik saját házi adatbázisukba, s ebből állítják elő a bibliográfiai tételeket saját online vagy nyomtatott (kötet- vagy kártya-) katalógusuk számára. A tétel tehát ilyen é r t e l e m b e n a rekordban lappangó (csak számítógéppel olvasható) adatoknak vagy azok egy részének adott formában történő megjelenítése kép­

ernyőn vagy papíron stb., emberi szemmel olvas­

ható formában. T e r m é s z e t e s e n ellenőrzési célból gyakran a rekord egész adattartalmát meg kell jelení­

teni. Ilyenkor nemcsak a rekordban szereplő adatok, hanem a mezőazonosítók (hívójelek vagy

L'tag^{, 1}-ek), almezöjeiek stb. is megjelennek. Ez az úgynevezett ellenőrző vagy korrektúra formájú megjelenítés.

167

Varga S . : Bibliográfiai adatok ellenőrzése..

Az ellenőrzés automatizálásának lehetőségei ter­

mészetesen nagymértékben függnek az adott prog­

ramrendszer lehetőségeitől. Szemléltetésre a CDS/ISIS programcsomag nagygépes változatának 4.5 számú verzióját választottam, mivel egyre több helyen alkalmazzák Magyarországon, és ennek al­

kalmazásában van némi jártasságom. Az UNESCO által tesztelésre megküldött 4.6-os verzió néhány új­

donságára (pl. azonnali ellenőrzés online bevitel esetén) szintén utalni fogok. A CDS/ISIS általános ismertetésére nem térek k i , átfogó programozói szemléletű ismertetést talál az olvasó Huba Zoltán cikkében [31, de felhasználói szempontból mikro- gépes változatot b e m u t a t ó alkalmazási példa is sok fontos tudnivalót tartalmaz [4],

Miért van szükség ellenőrzésre?

A válasz e kérdésre kézenfekvőnek tűnik: hogy ne kerüljenek hibás adatok az adatbázisba. Ez a válasz viszont egy újabb kérdést vet fel; m i i tekint­

sünk hibának egy bibliográfiai adatbázis esetében?

Ha a kérdést közelebbről megvizsgáljuk, kitűnik, hogy a válasz nem éppen egyszerű, hiszen az adathi­

bákat súlyozni kell abból a szempontból, hogy milyen m é r t é k b e n zavarják vagy teszik kellemet­

l e n n é az adatbázisban tárolt adatok kikeresését, i l ­ letve mennyire lassítják, nehezilík vagy teszik kelle­

m e t l e n n é a keresést végző ember — a felhasználó - tevékenységét.

Induljunk ki egy konkrét példából! Egy könyvet kell katalogizálnunk, s mivel — sajnos - még nem áll rendelkezésre a könyv adatait tartalmazó eredeti bibliográfiai rekord, minden adatot n e k ü n k kell be­

v i n n ü n k , amely akár a bibliográfiai leíráshoz, akár a tartalmi kereséshez (tárgyszavak, szakjelzetek) szükséges.

Az 1. ábrán látható a könyv címoldala és annak verzója. Az itt látható adatok és az oldalszámozás alapján készítjük elő a bevitelre szánt adatokat.

A kész rekord korrektúra formában kiírva a 2.

ábrán látható. Ezzel kapcsolatban megjegyzem:

• A rekordban valójában nem szerepelnek a mezők nevei, csupán numerikus azonosítói (hívójelei).

Ezek az azonosítók sem részei az ún. adatmező­

nek, hanem csak a rekord úgynevezett directory- jában (tartalomjegyzékében) szerepelnek, ellen­

tétben az almezöjellel, amely része az adatmező­

nek. Például a 02-es hívójelű "ISBN és á r " mező­

ben a —ra jelkettös az ISBN almezőjének jele. Lát­

ható, hogy az almezőjel mindig a vonatkozó almező előtt áll, azt vezeti be. A 24-es " C í m "

m e z ő b e n a főcím almezőjele ~t&, az alcímé ~~ib.

Az egyszerűség kedvéért más mezőkben mellőz­

tük az almezöjeleket. Egyszerűbb szerkezetű adatbázisok ilyen formában is létrehozhatók a CDS/ISIS-szel.

• A magyar nyelvű címfordításban és a tárgysza­

vakban megfigyelhető h á r o m b e t ű s kódokkal, az ékezetes betűk belső kódjaival részletesen foglal­

kozik Huba Zoltán említett cikke [3].

• A 69-es "Tárgyszavak" m e z ő b e n látható < > je­

leket arra a célra használjuk, hogy a közéjük zárt szövegrészeket a későbbiekben mint ismérveket használhassuk fel a dokumentumrekord kikere­

sésére. A szótárban ugyanis az " o p e r á c i ó s " és

"rendszer" szavak nem külön-külön, hanem

"operációs rendszer" deszkriptorként szerepel­

nek, s ezt valahonnan a feldolgozó (invertáló) programnak is tudnia kell.

Térjünk vissza ezek után fő t é m a k ö r ü n k h ö z , az ellenőrzés kérdéséhez. Tegyük fel, hogy a 2. ábrán bemutatott tételt a munkaidő végén már ugyancsak fáradt kolléga a 3. ábrán látható m ó d o n , számos hi­

bával rögzítette. Melyek ezek a hibák, és mi a követ­

k e z m é n y ü k az adatbázis minősége, használhatósága szempontjából?

Az első csoportba azok a hibák sorolhatók, ame­

lyek nem zavarják az adatbázis rendeltetésszerű használatát, csupán sérthetik a felhasználó "nyelv­

érzékét". A 21-es "Címfordítás" mezőben a hosszú magyar ó betű helyett csupán " o " szerepel, s ez bizony szemet szúrhat egy felhasználónak, ha vala­

mely keresés e r e d m é n y é t ékezetes nyomtatóval készített listán kapja meg. Attól függően, hogy milyen nyomtató áll rendelkezésre, ugyanebből a re­

kordból készíthető ékezetes, kis- és nagybetűs, ékezet nélküli kis- és nagybetűs vagy csupán ékezet nélküli nagybetűs tétel. Megfelelő eszközök hiányá­

ban Magyarországon sajnos az utóbbi gyakran elő­

fordul.

Hasonlójellegű szépséghiba, hogy a "Megjelenési adatok" m e z ő b e n a kiadó neve, Addison-Wesley helyett Adison-Wisley szerepel. Ezt talán nem is veszi észre minden felhasználó, és a hiba — elte­

kintve az esetleges kiadó szerinti keresés, ül. ren­

dezés torzulásaitól - csak "szépséghiba". Az ebbe a csoportba tartozó hibák tehát lényegében azonos jellegűek a nem értelemzavaró sajtóhibákkal, helyes­

írási hibákkal. Nem okoznak nagyobb bajt, de azért még hibák maradnak.

A második csoportba - az enyhébbtől a súlyo­

sabb esetek felé haladva — az értelemzavaró, de az adatbázis rendeltetésszerű használatát m é g nem akadályozó hibákat sorolom. Ilyenek adódhatnak a szöveg egyszerű elirásából is, de almezÖ-szerkezetü mezők esetén "ravaszabb" m ó d o n is jelentkezhet­

nek, mint például a 24-es " C í m " m e z ő " a l c í m " al- mezójében. A leíró vagy az adatrögzítő kihagyta az almezőt azonosító b betűt. Ha az almezőkódokat

T M T 34. é v i . 1987.4. sx.

ESSENTIAL CONCEPTS OF OPERATING SYSTEMS

USING I B M M A I N F R A M E EXAMPLES C. K. Yuen

N j í ü m . i l Univcrsity <>f Singapore

© IWtft Add^n-Wevlcy l'uhIMicrs L.imiicd

<£) iwtft Addison-Wcslcy Puhlishing í omp;iny. Irw

AH righls rcscrvcd No piiri Hl this puhliciilion mu} rv npr.nluivd, suutd in :i relricval síelem. »r (runnmilEcd in uny Ktrm »r hy any mciins. ckctmnic. mccrtimkiil.

phüfücopying. rccordinj;. m ^ihciu ise,. uiihinii prior writicn puLrmissi"n of iht puhlishci

The progrums prezented in tlns k m l have hecn induded íi>r ihcir imtiuctional varuc. Thev htiw hten lesicd wnh carc h-ül arc nol guiiranrccil í"r an> purlkglar purpo^. The publishUT dnc* rnn offer uny warrunlícs "r rcpruscnlulions, nor dins IÍ ucccpl iinv liahililics uiihj respccl U' ihc program*.

Coucr ilcsiLin b\ Km ArliHlc Typcscl tn Columns. Kcadimj. Ilcrk>

Prímed in Singapori: hy Toppan.

Britiüh Lihr^r;, '• [lalsgJlng in hihlkaiíwi l>nia Yuen.C.K.

Esscnlisil cnnccpls npcraling; *yslcm* u^rui IBM mainframi: cxiimplcs.

I. IBM Computer - OncraLinp üysrcms fOimpmcnO I Tilk

0ATAXI11J2 ISBN 1U2HI-1ZVI7-?

Librarj itf Cofigresi CatalofdnK-ln-PuMkiilUin I>aca Y U Ü H . C K

Esscniiul eunuepta opuraiin^ sy&icms Bihliogriiphy: p

huludo index.

I. Opcmling systcim iCtimpuicr*) 2. IBM awnputcrs Pfti^í in nini int. I. Tilltí.

OA7ft.7fi.lft.lYK4 Nítfi ihtf 41 A I ) I ) I S ( ) N - W E S L L Y P U B L I S H I N C C O M I ' A N Y ISBN ">20M2*lí-5 (U.S.)

*»ni^;.ip<»re' • ^ . . I I H I J I . I I I I. Ljint.ii.J * Rt'.id.ni;. M.i^.ich»vr(> - Mtmu l'.rl-.

(.ilifiirin.i »I>in> M.h*. O i i u n u ' Amsterdam - S>dni'i - liiktti > Mc\ío>( H> • h..];ihi.i ' S.mti.i£4i * S.in lu.iri

/. ábra A katalogizálandó könyv címoldala és verzója

nem ellenőrizzük, a kiíróprogram "átugorja" a jel utáni u betűi (hiszen az almezőt mindig egy jel és az azi követő betű vagy számjegy azonosítja, és az almezöjel a tétel formában nem íródik k i , csak az el­

lenőrző formában), s így a következő cím jelenik meg a képernyőn vagy a papíron:

Essential concepts of operaiing systems : sing IBM mainframe examples

A harmadik csoportba olyan hibákat sorolok, amelyek már a rekord kikercshetőségél is érintik.

Ilyen hiba például e s e t ü n k b e n a 10-es m e z ő elha­

gyása, hiszen ebben szerepelt a szerző neve, mégpe­

dig keresésre alkalmas besorolási adat formájában.

Ha a rekordot nem javítjuk k i , hanem véglegesen ebben a formában kerül az adatbázisba, Yuen pro­

fesszor könyve elérhetetlen lesz mind a szerzői név szerinti online kereső, mind a főtétel elsődleges be­

sorolási adata alapján rendezett nyomtatott bibliog­

ráfiát böngésző könyvtárlátogató számára.

Végezetül a legveszélyesebb hibák azok, amelyek a rekordoi szinte eltüntetik. Az ilyen jellegű hibák azt eredményezik, hogy a rekord ugyan benne van az adatbázisban, de mivel egyetlen ismérve szerint sem található meg, gyakorlatilag hozzáférhetetlenné

válik a kereső számára. Ilyen helyzet adódhat elő például, ha adatbázisunkat csak a szerzői nevek és a tárgyszavak szerinti keresésre terveztük, de egy sze­

rencsétlen rekord esetében nemcsak a szerzői nevet felejtjük el leírni adatbevitelkor, hanem még a tárgy­

szavakat is rossz helyre, mondjuk a "Megjegyzés"

m e z ő b e írjuk. Ez utóbbi mezőt nyilván nem "inver- táljuk", hiszen a benne tárolt ismérveket nem szán­

d é k o z u n k beépíteni a keresőállományba. így a tárgy­

szavak benne vannak ugyan a rekordban, de kere­

sési szempontból teljesen használhatatlanok.

E meglehetősen ritkán előforduló komplex hibá^

nál talán még veszélyesebb, ha a rekord valamely kulcsfontosságú, kiírást vezérlő adatának hibás be­

írása idézi elő a rekord, illetve helyesebben a megje­

lenítendő tétel eltűnését. Példánkban a OO-ás m e z ő 7-edik pozícióján áll a bibliográfiai szint kódja ( M monografikus, A analitikus stb.). A kiíróprogramot vezérlő nyelv első utasításai a bibliográfiai szint kódja szerint más és más kiírási formát írnak elő a monografikus tételek és mási az analitikus tételek, e s e t ü n k b e n konferencia-előadások számára (a konferencia-előadást tartalmazó kötél bibliográfiai adatait ugyanis nem az előadási leíró rekord, hanem

169

Varga S.: Bibliográfiai adatok ellenőrzése...

A mező neve Mezöazonositá A mező tartalma

Dokumentumtípus* 00/6 Bibliográfiai SZiltt* 00/7 ISBN é s ár 02 A fölétel elsődleges

besorolási adata:

személynév 10 Címfordítás 21

Cím és szerzőségi

közlés 24

M égje le nési ad a 10 k 26 Terjedelem 30 Raktári jelzet 37 Tárgyszavak 69

Nyelvi kód 98 Megjelenési év 99

K

M

- i a 0 - 2 0 t - 1 2 9 1 7 - 5

Y u e n . C . K .

Az oper t 7 a c i • 7os rendszerek alapfogalmai: IBM nagya » 7 e p e s p t » 7 e l d 8 7ak a l a p j a 7an

T a E s s e n t i a l c o n c e p t s ol o p e r a t í n g

s y s t e m s i b u s i n g IBM mainlrame esamples t c C . K. Y u e n

Singapore: Addison-Wesley. cop 1 9 8 6

VIII. 199 p.

C - 1 9 7 8 2

< o p e r 9 7aci <}7os rendszer > <IBM >

<multiprogramoz(S7as > < v i r t u 8 7alis 1* 7arol 9 70 x i a p s z e r v e z e t e 7-es >

eng 1986

* A 00 azortosilójú m e z ő fix hosszúságú elemeire a m e z ő kezdetétől számitolt relativ helyükkel hi­

vatkozunk. Pl.: 00/7, azaz a 7. pozíciói követő elem.

2. ábra Az 1. ábrán bemutatóit könyv bibliográfiai rekordja

A mező neve Mezöazonositá A mezö tartalma

Dokumentumtípus Bibliográfiai szint ISBN é s ár Címfordítás

C i m és szerzőségi közlés

Megjelenési adatok Terjedelem Raktári jelzet

00/6 00/7

I I I

21

24

26

H

37

K m

n a O - 2 0 1 - 1 2 9 1 7 - 5

Az oper 9 7 a c @ s rendszerek alapfogalmai: IBM n a g y g C 7 e p e s p 9 7 e l d a 7 a k a l a p j e 7 a n

"laEssential concepts of operaling s y s l e m s f ~ ü l s i n g IBM mainframe examples T c C . K. Y u e n

Singapore : flílson-Wfeley.

cop. 1 9 8 6 VIII, I 9 j | p . C - 1 9 8 7 2

Megjegyzések H <oper 9 7 a c i ® 7 o s rendszer > <IBM >

< m u l l i p r o g r a m o z 9 7 a s > < v i r t u * 7 a l i s t » 7 a r o l 8 7 0 > l < l a n t e c : h n i k a *>\

Nyelvi kód 98 Ihunl

Megjelenési év 99

104J

S. ábra A hibásan rögzített bibliográfiai rekord (A hibás részeket bekereteztük.)

T M T 34. évf. 1987. 4. s í .

a könyvet monografikus szinten leíró rekord tartal­

mazza, s ezért kiírni is abból kell). Tegyük fel, hogy nem ellenőrizzük a bibliográfiai szint kódjának érvé­

nyességét, s a program a következőképpen m ű k ö ­ dik: M esetén kiírja a tételt a monografikus leírás előírásai szerint, A esetén az analitikus leírás szerint stb. Mivel az M helyett tévesen leírt N-re nincs fel­

készítve, ilyenkor nem ír ki semmit, a tétel tehát látszólag elveszett, a kereső számára pedig ténylege­

sen elveszeti.

A fentiekké! - remélem - meggyőzően érzékel­

tettem, hogy a számítógépes bibliográfiai adatbázi­

sok rekordjaiba igen sokféle hiba kerülhet az emberi m u n k a j e l l e g é b ő l adódó feledékenység, fá­

radtság, váratlan munkamegszakitás stb. következ­

tében. Ezek a hibák - további következményeiket tekintve — nem egyformák, ezért az adatbázis ter­

vezőinek és üzemeltetőinek elsősorban a keresés e r e d m é n y é t torzító és a súlyosan értelemzavaró hibák kiszűrésére kell felkészülniük, s nem szabad beérniük a szépséghibák kozmetikázásával.

Milyen hibák szűrhetők ki automatikus ellenőrzéssel?

Példaként térjünk vissza a 3. ábrán látható tétel néhány hibás adatához. Nem nehéz belátni, hogy el­

méletileg az összes rögzített szót, kifejezést egybe­

vethetnénk valamilyen óriási ellenőrző szótár szava­

ival, kifejezéseivel, s ez hibaként jelezhetné az elté­

réseket. Ebben az esetben bizonyára hibaüzenetet kapnánk az " o p e r á c i ó " vagy az "Adison-Wisley"

szavak, i l l . szókapcsolatok ellenőrzésekor. Eddig rendben is lenne a dolog.

De mi történik akkor, ha - tételezzük fel — az adatrögzítő hibásan "rendszerek" helyett

"rendszer"-! ír, vagy pl. kihagyja a "mainframe"

szól. Ilyen hibát még az angol és/vagy a magyar nyelv szintaktikai és szemantikai szabályait ismerő

"szuperintelligens" program sem tudna kideríteni.

Ellenőrző programunk ugyancsak hatástalannak bizonyulna, ha pl. nemcsak egy "Addison-Wesley", hanem egy "Adison-Wisley" nevű kiadó is létezne.

Programunknak fogalma sem lenne róla, hogy mikor melyik a jó. Én viszont kézbe veszem a köny*

vet, ránézek a címoldalra, utána a kinyomtatotl re­

kordra, és máris észlelem a hibát (tükrözött adatok hibás írása e s e t é n ) . Összefoglalva: a szöveghibák - e s e t ü n k b e n ezek a d o k u m e n t u m l e i r á s adataiban előforduló hibák - csak igen rossz hatásfokkal és nagy költséggel ellenőrizhetők gépi úton. Kiszűré­

sük, csökkentésük sokkal hatékonyabb módja a ha­

gyományos korrektúraolvasás, illetve a bevitt adatok egybevetése a leírt dokumentummal.

Azok az adatok, amelyeknek csak meghatározott értékei lehelnek — pl. egy tezaurusz deszkriptorai, szabványosított nyelvi kódok, országkódok, megje­

lenési évszámok, szakjelzetek stb. —, s ezért érvé­

nyességi (validitási) szempontbóljól ellenőrizhetők, s e m m i k é p p e n sem m o n d h a t ó k megbízhatónak a k i ­ egészítő intelligens emberi tevékenység, a hozzáértő korrektúraolvasás nélkül. Hiszen egy 1986-ban megjelent könyv megjelenési évét tévesen írhatjuk

1989-nek, de írhatjuk 1968-nak is. Ha az évszám ér­

vényességét mondjuk az 1960—1987 intervallum­

ban fogadja el az automatikus ellenőrzés, akkor csak az 1989-es évszámot fogja hibaként jelezni!

Mire jó akkor a számítógépes ellenőrzés? A jel­

zett korlátokon belül sok mindenre. Főleg akkor, ha nemcsak egy adat önmagában vett érvényességél képes vizsgálni, hanem összefüggését is más adatok­

kal. Lehel például, hogy egy nyelvi kód ö n m a g á b a n helyes, pl. " h u n " , azaz a magyar nyelv kódja, de az adatbevitelt végző személy (évesen egy angol nyelvű könyvhöz rendelte hozzá (előtte ugyanis vagy egy tucat magyar nyelvű könyv adatait rög­

zítette).

Ha ellenőrző programunknak meg tudjuk mon­

dani, hogy vizsgálja meg a nyelvi kódot, és ha az a magyar nyelv kódja (hun), akkor ellenőrizze, hogy a 21-es m e z ő (a főcím magyar nyelvű fordítása) níncs-e kitöltve (ami tévedés lenne), és ha igen, akkor a rekordot hibásnak jelölje meg, nyomtasson ki hibaüzenetet, miszerint " T É V E S C Í M F O R ­ DÍTÁS V A G Y HIBÁS N Y E L V I K Ó D " , akkor programunk alkalmas az adatok konzisztenciájának ellenőrzésére, s ez ugrásszerűen megnöveli a gépi ellenőrzés eredményességél. Nos, a CDS/ISIS 4.5-ös verziója képes az ilyen típusú ellenőrzésre.

Néhány ellenőrzési módszer szemléltetése a C D S / I S I S programeszközeivel

Néhány évvel ezelőtt a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ (Moszkva) munka­

társai cikket jelentettek meg a CDS/ISIS ott kidolgo­

zóit első ESZR-változatáról, amely az eredeti CDS/ISIS 3.2 verzióján alapul [5]. Az olt röviden vázolt ellenőrzési és hibajavítási lehetőségek az újabb verziókban jelenlős m é r t é k b e n kibővüllek.

Különösen jelentősnek tartom a következőket:

• a HA... A K K O R . . . E G Y É B K É N T (IF...THEN...

ELSE...) típusú konzisztencia-ellenőrzési lehető­

séget,

• a teljes képernyős módosítási lehetőségei (Full Screen Editor) onlinejavításkor,

• a 4.6-os verzió m á r megfelelően m ű k ö d ő új lehe­

lőségét: a beépítell ellenőrzési funkciók azonnali oniine működését.

171

Varga S . : Bibliográfiai adatok ellenőrzése..

Az alábbi példák ellenőrzési megoldásai ma már online bevitel, i l l . módosítás eselén is azonnal m ű k ö d n e k .

C s ö k k e n ő súlyossági sorrendben nézzük meg sorra a 3. ábrán bemutatott adathibákat, és vizsgál­

j u k meg, hogy milyen ellenőrzési módszerrel küszö­

bölhetők k i . Felhívom az olvasók figyelmét, hogy az itt leírt példák nem okvetlenül a probléma egye­

düli üdvözítő megoldásai. A CDS/ISIS - hosszú fejlesztési múltja következtében — az ellenőrzési eszközök széles választékái kínálja, s ugyanaz a hiba- típus gyakran löbbféle ellenőrzési módszerrel is elhárítható.

1. példa: a megjegyzés m e z ő b e írt tárgyszavak esete Feladat: Ne kerülhessen rekord az adatbázisba kitöl­

tött tárgyszómező nélkül, mert tárgyszavak híján adatbázisunk a m ü v e k tartalma alapján egyáltalán nem kereshető. A tárgyszómezöben csak a tezau­

ruszban meghatározott deszkriptorok szerepelhes­

senek.

Megoldás: Az adatbázis ún. mezőleíró táblájába (Field Definition Table) ellenőrző (érvényességi, validáló) utasítások írhatók. A következő utasí­

tást írhatjuk le: "Ha a 69-es m e z ő hiányzik, a rekord hibás, írd ki a HIÁNYZIK A T Á R G Y ­ SZÓ MEZŐ ü z e n e t e t " .

Ennek pontos formája:

I F 6 9 A T H E N 'HIÁNYZIK A TÁRGYSZÓMEZO' FI

Ugyancsak a mezőleíró táblában jelezzük a feldol­

gozó program számára, hogy a mezőben szereplő

< > közötti szavakat, i l l . szókapcsolatokat melyik szótár alapján kell ellenőrizni. Ez a szótár lehel csak ellenőrzésre használt állomány (Look up lile), de lehet pl. egy adatbázis invertált állo­

mányának szótárrésze is.* Ha a mezöleíró táb­

lánkban a 69-es m e z ő ilyen típusú ellenőrzését irjuk elő, a "laptechnika" szót mint nem deszk- rjptort vissza fogja utasítani, azaz hibaüzenetet küld, és a rekordot hibásnak jelöli meg.

2. példa: a bibliográfiai szint hibás kódja miatt

" e l t ű n ő " tételek esete

Feladat: Csak érvényes kódok kerülhessenek a mezőbe. Azt is célszerű ellenőrizni, hogy a m e z ő mindig ki legyen töltve.

Megoldás: Mivel csak néhány kódról van szó, nem é r d e m e s szótár alapján ellenőrizni. Egyszerűbb az ilyen utasítás a mezöleíró táblában:

1F 0 0 . 7 = ' A ' OR 00.7 = ' M ' T H E N E L S E HIBÁS BIBLIOGRÁFIAI SZINT" F I

vagyis: "Ha a 00 azonosítójú m e z ő 7. pozíciója utáni jel A vagy M , akkor ne csinálj semmit, de ha

nem így van, akkor jelezd a hibát."

• Példa u 1 a lezau rus z ad a t báz isé.

3. példa: az elveszett szerző esete

Feladat: Ne fordulhasson elő, hogy valamely kulcs­

fontosságú besorolásiadal-mezőt elfelejtik kitöl­

teni.

Megoldás: Talán már az olvasó is megfogalmazta a m e z ő l e í r ó tábla újabb ellenőrző utasítását.

Mondjuk:

I F I 0 A T H E N 'HIÁNYZIK A Z ELSŐDLEGES SZERZŐ" F I

vagy valami hasonló.

Álljunk meg egy pillanatra! Nem minden főtétel­

nek szerzői személynév az első besorolási adata.

Lehet testületi név, egységesített konferen­

cianév, egységesített cím, sőt maga a főcím is a főtétel besorolási adata. Esete és dokumentum- leirási precizitása válogatja.

Feltételezve, hogy a felsorolt eseteknek megfe­

lelő adatok rendre 11 -es, 12-es és 13-as mezőben fordulnak elő, továbbá a 24-es mezőben szereplő főcím elsődleges besorolási adat esetén nem az a almezőjelet, hanem az e almezőjelet kapja, az alábbi utasítást javaslom:

1F 10A A N D 1IA A N D 12A A N D I3A A N D 2 4 . | - i e T H E N ' N I N C S FŐTÉTEL BESOROLÁSI A D A T ' F I

vagyis: "Ha a felsorolt mezők hiányoznak, rá­

adásul a 24-es mező 2. karaktere nem e (vagyis nem e az első almező jele), akkor a rekord hibás, mert hiányzik a főtétel elsőd­

leges besorolási adatának feltüntetése."

4. példa: a "dalolj I B M nagygépes példát!" esete Feladat: Ne fordulhasson elő, hogy a kiíróprogram

az almezőkód elhagyása miatt az almező tartalmá­

nak első betűjét (karakterét) tekinti almezökód- nak, s ily m ó d o n "módosítja" a szöveget (mint e s e t ü n k b e n "using" helyett "sing").

Megoldás: CDS/ISIS eszközökkel sajnos csak fél­

megoldást tudok javasolni.

A mezöleíró táblán ugyan meghatározhatjuk a mezőben előforduló almezőket ( e s e t ü n k b e n : e, a, b, c), előírhatjuk sorrendjüket és kötelező vagy opcionális jellegüket, s mindezt a rendszer automatikusan ellenőrizni is fogja, de semmiféle védelmet nem nyújt arra az esetre, ha a m e z ő b e n tárolt szöveg első betűje történetesen megegyezik az elhagyott almező-azonosítóval. Példánkban tehát az u almezőkód hibajelzést fog adni, és a bemutatott hiba kivédhető, de a c a l m e z ö b e n , ha az almezőkód tévesen elmarad, a program nem ad hibajelzést, mivel a név C betűjét fogja al- mezőkódnak tekinteni. ( A l m e z ő k ó d k é n t a kis- és nagybetű egyenértékű.)

A sajnálatos e r e d m é n y a kiíráskor:

Essential concepts of operating systems:

using I B M mainframe examples /. K. Yuen

T M T 34. évf. 1987.4. sz.

Ne feledjük, hogy az almezőkód az adat része, s ezért rögzítése is az adatbevitelt végző személy feladata.

Ilyen hibák kiküszöbölése céljából tehát a korrek­

túraolvasónak is fokozottan kell figyelnie az almezök pontos jelölését.

Azt hiszem, hogy a viszonylag részletesen leírt fenti négy példa elegendő annak bemutatására, hogy milyen körültekintően kel! megtervezni egy- egy hibatípus ellenőrzésének módszereit. Nemcsak a CDS/ISIS ellenőrző funkciót kell alaposan is­

m e r n ü n k , hanem megfelelő képünk kell, hogy legyen az előforduló hibák fajtáiról és súlyosságáról.

A leggondosabb tervezésnél sem tekinthetünk el egy viszonylag hosszú, nyugodt próbaüzem hiba­

kereső időszakától, az " é l e s " adatokkal tesztelt adatbázis és a belőle származó termékek gondos böngészésétől.

A képernyőn megjelenő egy-egy furcsa tétel, a

" t u d o m , hogy megvan n e k ü n k , m é g s e m találom az online katalógusban" stb. ismerős esetei mind a fen­

tiek igazát bizonyítják.

A teljesség kedvéért még röviden a 3. ábrán sze­

replő, de a példákban nem elemzett hibák ellenőrzé­

séről. A hibás nyelvi kód kiszűrését sajnos csak valószínüsileni tudjuk a " h u n " nyelvi kód és a

" C í m f o r d í t á s " m e z ő együttes előfordulásán alapuló hibajelzéssel. A d ö n t ő ellenőrzési eszköz itt is elsősorban a korrektúraolvasás, akárcsak a cimfordi- tásban elkövetett ékezetes betű hiba ("operációs") és a "Megjelenési adatok"-ban hibásan írt kiadói név esetében.

Néhány szót érdemel még a megjelenési év ellen­

őrzése. Már e m l í t e t t e m , hogy a gyakorlatban itt is csak az é v s z á m adott t a r t o m á n y o n belüli érvényességét szoktuk ellenőrizni, s ez csak a hibák egy része ellen nyújt védelmet. Az egyszerű szám- cserés elirás ellen viszont elég e r e d m é n y e s e n véde­

k e z h e t ü n k , ha tudjuk, hogy az adott időszakban be­

viendő dokumentumok megjelenési é v e kellően szűk tartományba, mondjuk 1985 és 1987 közé esik. Az ellenőrző utasítás formája a Mezöleíró táb­

lában a k ö v e t k e z ő lesz:

1F 99.0<'1985' OR 9 9 . 0 > ' 1 9 8 T T H E N ' É R V É N Y T E L E N E V S Z A M ' F I

Persze ne felejtsük el a j ö v ő év elején módosítani az évszámot a mezőleíró táblának ebben az utasításá­

ban.

A rekordok közötti hivatkozások mint az egységesítés eszközei

Úgy vélem, hogy felhasználói, könyvtárosi szem­

pontból az ellenőrzés problémaköréhez tartozik az is, hogy az analitikusan feltárt részegységet tartal­

m a z ó kötet adatait helyesen és — természetesen — minden analitikus tétel esetében egységesen, azonos formában írjuk le. Hasonló igény a többkötetes m ű v e k közös adatainak és a sorozatba tartozó m ü v e k sorozati adatainak leírásával kapcsolatban is felvetődhet (noha a d o k u m e n t u m l e í r á s i szabványok

"tükröztetési elvei" bizonyos esetekben ellentmon­

danak az egységesítésnek).

Nézzünk egy példát! A 4. ábrán látható kötet tizenkét előadás anyagát tartalmazza, tehát anali­

tikus feltárás esetén tizenkét ' A ' szintű rekord kerül adatbázisunkba. Ha minden egyes alkalommal leírnánk az előadások szövegét tartalmazó kötet monografikus szintű adatait is, a tizenkét eset közül óhatatlanul előfordul néhányban - talán a szabvá­

nyok szempontjából még m e g e n g e d h e t ő — eltérés egy-egy adat írásmódjában.

E "változatosság" kiküszöbölésére és a feles­

leges, ismétlődő munka elkerülésére szolgál a CDS/ISIS-ben a rekordok közötti logikai kapcsola­

tok kezelése, mégpedig a rekord sorszáma szerinti

" h i v a t k o z á s " formájában.

A hivatkozáshoz tehát az adott rekord valamelyik mezőjében szerepelnie kell egy másik ( ú n . "alter- nate") rekord sorszámának. Ez akár másik adatbá­

zisban is lehet (ha például az analitikus tételek rekordjait külön adatbázisban tartjuk).

Példánkban az analitikus télelek hivatkoznak a monografikus léteire. Az 5. ábrán látható két előadás rekordjának és a hivatkozott könyvrekord­

nak a sematikus rajza. Az egyszerűség kedvéért csak a 24-es mezői (cím és szerzőségi közlés) és a rekord sorszámát tartalmazó 39-es mezői t ü n t e t e m fel, s ugyancsak az egyszerűség kedvéért a címet és a szerzőségi közlési megjelenítési formában írom le.

L á t h a t ó , hogy mind Vanauigaerden, mind Husby előadása a 081723-as számú CDS/ISIS rekordra hivatkozik, mivel ez a rekord tartalmazza a 4. ábrán látható kötet adatait.

Ez a hivatkozás háromféle m ó d o n használható:

• A rekordok megjelenítésekor a kimeneti formá­

tumot vezérlő kódsor (prínt formattíng language) hívatkozhal olyan adatokra, amelyek nem az ak­

tuális, hanem a hivatkozott rekordban szerepel­

nek. E s e t ü n k b e n például egy DOBIS/LIBIS-re vonatkozó keresés e r e d m é n y e k é n t megjelenítjük

Vanauigaerden cikkének bibliográfiai adatait, s a 39-es m e z ő b e n található rekordsorszám alapján a

081723-as rekordból íratjuk ki az előadást tartal­

mazó könyv főcíméi, megjelenési helyéi stb.

173

Varga S . : Bibliográfiai adatok ellenőrzése..

Gesamthochschulbibliothek Essen Essen University Library

Hierarchical Relationships in Bibliographic

Descriptions

INTERMARC

Software-Subgroup Seminar 4 Library Systems Seminar Essen 25 March - 27 March 1981

C o n t r i b u t o r s

E. Bonness • B. Delbrück • P. G o o s s e n s O. Husby • B. J e d w a b s k i • M . L o d d e r H. Meulengracrtt-Madsen • P. N o e r r A. Regent • J . V a n a u t g a e r d e n Edited by

A h m e d H. Helal Joachím W . W e i s s

Gesamthochschulbibliothek Essen

Essen 1982

4. ábra T ö b b részegységet t a r t a l m a z ó kötet

• Hivatkozhatunk egy másik rekordra a keresöállo- mány bővítésének céljából is. Ezzel elérhetjük, hogy például az analitikus léiel adaiait tartalmazó rekord nemcsak az előadás specifikus deszkripto- rai, hanem a könyv általánosabb deszkriptorai (pl. " I N T E R M A R C " ) szerint is kereshető le­

gyen.

• A hivatkozás módszere igen alkalmas rendezett bibliográfiai listák készítésére. Ha például olyan listát akarunk készíteni, amelyben az analitikus tételek az őket tartalmazó kötetek címe szerint, ezen belül pedig a saját címük szerint rendezetten szerepelnek, az itt vázolt hivaikozások és a meg­

felelően elkészített rendezési mezőkiválasztó

táblák segítségével e r e d m é n y e s e n megoldhatjuk feladatunkat.

Ennél többel e cikk keretében nem lehet és - talán — nem is kell elmondani a bibliográfiai rekor­

dok közötti kapcsolatok, kölcsönös hivatkozások CDS/lSIS-lehetőségeinek izgalmas, á m d e megle­

hetősen bonyolult problémaköréről. Ellenőrzési- egységesítési szempontból azonban fontos ludnunk, hogy a rekordok közötti hivatkozás eszköze is ren­

delkezésünkre áll a többszörös leírásból credo hiba­

lehetőségek számának csökkentésére.

Egy további probléma azért itt is jelentkezik.

Bevitelkor adatként visszük be a hivatkozott rekord sorszámát, tehát adathiba itt is lehetséges. Ha például 081723 helyett 081273-at írunk, a hivat­

kozás tárgya egy egészen más rekord lesz. Ezért az adatként beviti rekordsorszámot is ellenőrizni kell szótár, kódtábla vagy valamilyen felhasználó által írt programrutin segítségével.

Ha a hivatkozás egy adatbázison belüli rekordo­

kat kapcsol, és a hivatkozott rekordok száma v i ­ szonylag kevés az adatbázis összes rekordjához képest, valamint megfelelően szóródnak az adatbá­

zisban, a szótár szerinti ellenőrzés viszonylag meg­

bízható. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a hivatko­

zott rekord sorszámát bevitel során egy másik, ugyancsak érvényes hivatkozás számával cserélik fel.

Utószó

R e m é l e m , hogy a bibliográfiai adatbázisok épí­

tése során jelentkező ellenőrzési gondok felvetése és azok automatikus vagy félautomalikus megoldási lehetőségeinek felvázolása nemcsak a CDS/ISIS al­

kalmazása iránt érdeklődő olvasó számára jelenteti esetleg megfontolandó szempontokat, hanem mind­

azoknak, akik érdeklödnek a nemnumerikus (szö­

veges) adatbázisok építésének problémái iránt.

Noha ilyen tevékenység nemcsak a CDS/ISIS eszközeivel töriénhet, fontosnak tanom hangsú­

lyozni, hogy a cikkemben leírt lehetőségek koránt­

sem merítik ki a CDS/ISIS ellenőrzési lehetőségeit.

Nem szóltam a mezők karakterkészletének szinte hagyományos ellenőrzéséről (numerikus, felhasz­

náló által definiált stb.), a különböző mezőtípusok ellenőrzéséről (pl. a < > jelek ellenőrzéséről az ún.

D-típusú d e s z k r i p t o r m e z ő b e n ) , és a mezőhossz el­

lenőrzését sem említettem (pl. fix hosszúságú kódok e s e t é b e n ) .

Mindezt az olvasó megtudhatja a rendszer refe­

renciakönyvéből. A cikk megírásával elsődleges célom az volt, hogy azt a szemléletmódot próbálja erősíteni, amely az adatbázis-építés felelősségteljes munkájához v é l e m é n y e m szerint szükséges.

T M T 3 4 . évf. 1987.4. sz.

081723 24

26

Hierarchical relationships in bibliographic dcscriptions: I N T E R M A R C soflware-subgroup seminar 4...

F.ssen : Gesamthochschulbibliothek. 1982

D O B l S / L I B i S : lechnical solulions or hierarchical linking / J Vanauigaerden 081723

086123

. 24 llicrarchical linking in B1BSYS / 0 Husby

3 9 ' - - " 081723

5. ábra Rekordok közölli kapcsolalok egy C D S / I S I S adatbázisban

(Hivatkozás a konferencia-előadásokai Iciró analitikus rekordokban az előadást lartalmazó kölel monografikus rekordjára.)

Irodalom

[1] V Á L Á S rjy.: Adatbázis-épités: például az 1NSPEC. = T u ­ d o m á n y o s és Műszaki Tájékoziaiás, 33. köt. 10. sz. 1986.

P. 5 1 8 - 5 3 4 .

121 B R Y A N T . Ph.: The catalogue. = Journal of Documenta- lion, 36. köt. 2. sz. 1980. p. 133-163.

131 H U B A Z.: A C D S / I S I S s z ö v e g e s információkezelő rend­

szer egy programozó s z e m é v e l . = T u d o m á n y o s és Műszaki Tájékoztatás, 31. köt. l - 2 . s z . 1984. p. 1 4 - 1 8 . 141 SZŰCS A. — V A R G A S.: Online könyvkaialógus a

M1CRO-1S1S segítségével. Alkalmazási példái = Tudo­

mányos és Műszaki Tájékoztatás. 33. köt. 5 - 7 . sz. 1986.

p. 2 6 8 - 2 8 0 .

[5] F L O R E N C E V , S. N . - O Z O G I N . B. A . - V A S I L " E V , S.

M.: A C D S / I S I S / E S Z alkalmazói programcsomag és alkal­

mazási lehetőségei. = T u d o m á n y o s és Műszaki Tájékoz­

tatás, 31. köt. 10. sz. 1984. p. 4 0 2 - 4 0 9 .

161 C D S / I S I S Reference Manuál: Rev. 9, Release 4.5, No­

vember 1984 / Unesco Computerized Documenlation System ( C D S ) ; Division of the Unesco Library, Archives and Documenlation Services ( L A D ) . - [Paris) : Unesco, cop. 1984. - 223 p.

VARGA Sándor: Bibliográfiai adatok ellenőrzése és egységesítése a CDS/ ISIS nagygépes változatával

A bibliográfiai rekordok készítése során többféle hibái lehet elkövetni. Egyes hibák csak a szöveg ol­

vashatóságát csökkentik, mások viszonl a leírt bibli­

ográfiai léiel e r e d m é n y e s kikereséséi is akadá­

lyozhatják. Az adatbeviteli, leírási hibák egy része csak figyelmes emberi m u n k á v a l , korrektúraol-

VARGA, S.: Checking and standardizálton of bibliograpbic dala with the mainframe version ofCDS/ISIS

During the production o f bibliographic records, several types of errors can be committed. S o m é of them cause only the readibility of a text to be diffi- cult but others can even prevent the retrieval of a bibliographic record. A part of the recording and input errors can only be eliminated by h u m á n efforts

175

Varfia S . ; Bibliográfiai adatok e l l e n ő r z é s e . .

vasassal szűrhető k i , más részük viszont program­

mal automatikusan is felderíthető. Az ellenőrzés e típusait mutatjuk be a CDS/ISIS programcsomag el­

lenőrzési lehetőségeivel szemléltetve azokat.

» * *

ü k e proof reading, but others can be detected and/or corrected automatically using suitable computer programs. The author discusses this latter type of error checking illustrated by the checking routines of the CDS/ISIS program system.

BAPTA, III.: LTpoaepKa a

CDS/ISIS

3BM

n p H noxtroTOBKe 6M6^HorpadpirqecKHX 3anHceH MOHCHO flonycTHTb paaJiHiHbie O I I I HÓK H . HeKoropfaie OUJHÖKH TOJTJJKO yMeHbuiaiOT «niTaeMOcn» T e K c r a , jipyrne ace Moryr npenjrrcTBOBan> ycneiiiHOMy noHCKy 6nó™orpacpH4ecKOÍí 3anttcn, HacTb O I I I H - 6oK BBOJUL HJIH OnHCBHHH M O I K C T ÖblTb HaÜaeHa To^ibKO npw xoppeKType, T , e. n p n BHHMaT<tjn>HOM I T C H H H . ü p y r a H me i á é n . MOJter 6biTb orrpeitene-

« a aBTOMaTnqecKH, npH nOMOiim nporpaMMM.

GraTi>a onHCbreaeT T H T U J npOBCpKH TeKcra, .ae.MOH- CTpHpya n p a « e p a « H

n

XilJLLl CDS/ISIS

na őojibinoH 3BM.

VARGA, S.: Kontrolié und Vereinheitlichung der bibliographischen Daten mit der CDS/ ISIS Grossmaschine

Man kann wáhrend der Fertigung bibliographi- scher Rekordé zahlreiche Fehler begehen. Manche Fehler vermindern nur die Lesbarkeit des Textes, die anderen k ö n n e n aber auch die erfolgreiche Aus- suchung des abgeschriebenen bibliographischen Satzes verhindem. Ein Teil der Fehler der Daten- eingabe und -abschreibung kann nur mit aufmerksa- mer menschlicher Arbeit mit Korrekturlesen ausge- sondert werden, ein anderer Teil íst aber mit dem Programm automatisch aufdeckbar. Der Artikel stellt die Typen dieser Kontrolié mit der Möglich- keiten der CDS/ISIS Programmpackung dar.

A S Z E L L E M I M U N K Á T I S T A N U L N I K E L L

Egy szakma, mesterség vagy akár csak valamely köznapi tevékenység gyakor­

lására hosszú évek fáradságos munkájával, de legalábbis n é h á n y kisebb-nagyobb fogás elsajátításával készülünk fel - ez természetes. De ha meggondoljuk, mennyire kézenfekvőnek tartjuk, hogy a termelésben vagy más gyakorlati tevé­

kenység során meg kell tanulni és be kell gyakorolni az egyes m ű v e l e t e k vala­

mennyi fortélyát, ö n k é n t e l e n ü l felvetődik a kérdés, miért nem tartjuk ugyan­

ilyen nyilvánvalónak, hogy ezt tegyük a szellemi munka terén is, vagyis megta­

nuljunk — megtanítsunk — tanulni, hatékonyan olvasni, figyelmesen hallgatni, információkat, gondolatokat rendszerezni, vagy ezeket világosan, é r t h e t ő e n közreadni. Pedig ahogy még a legegyszerűbb eszközök használatának is meg­

vannak a maga szabályai, fogásai, ugyanígy akadnak a szellemi m u n k á t , az isme­

retek kezelését megkönnyítő szabályok, módszerek is.

Ezek ismertetésére, illetve az egyes módszerek felhasználásának, alkalmazá­

sának előmozdítása é r d e k é b e n íródott dr. Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája (Ismeretszerzés/gyorsolvasás/ -rögzítés, -közlés) c. k ö n y v e , amely értékes segítséget nyújthat mindenkinek, aki szellemi munkával foglalkozik.

A könyv — korlátozott példányszámban — m é g kapható az O M I K K értékesí­

tési osztályán (Bp., M ú z e u m u. 17. félemelet 53.).

Ára: 1 2 0 , - F t .