Beszámolók, szemlék, közlemények
SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS
S z a k k ö n y v t á r a k é s g é p p e l o l v a s h a t ó a d a t b á z i s o k
A s z a k k ö n y v t á r a k a t a közművelődési k ö n y v t á r a k t ó l két j e l e n t ő s t é n y e z ő k ü l ö n í t i el. Az első az, hogy a szakkönyvtárak elsősorban az olvasók „ t e s t r e szabott"
kívánságait igyekeznek kielégíteni, a második pedig, hogy a s z a k k ö n y v t á r a k n a k magas színvonalon kell nyújtaniuk szolgáltatásaikat, még viszonylag k o r l á t o z o t t erőforrásaik ellenére is.
E t é n y e z ő k k é s z t e t t é k a s z a k k ö n y v t á r a k a t arra, hogy a t ö b b i k ö n y v t á r a t megelőzve, már a 60-as évek k ö z e p é n bevezessék a számítógépes rendszereket. Ezek többségük
ben ma is m ű k ö d n e k , igaz, sok esetben még nem tértek át a kötegelt feldolgozási üzemről az online szolgáltatá
sokra.
Mit énünk gépi adatbázisok alatt?
A k ö n y v t á r o s o k , szemben az adatfeldolgozási szakem
berekkel, az „ a d a t b á z i s " és a „fájl" foglamakat azonos értelemben használják (így ebben a szövegben is). M. E.
Williams értelmezése szerint az adatbázis „bibliográfiai vagy dokumentumokkal kapcsolatos adatokat tartalma
z ó , géppel olvasható rekordok szervezett halmaza". Az adatbázisok egymástól szakterületben, fájl-formátum
ban, r e k o r d - f o r m á t u m b a n , d o k u m e n t u m t í p u s b a n , in
dexelési és információkereső-nyelvi e s z k ö z ö k b e n és adatelemeikben k ü l ö n b ö z n e k . A fájlok típus szerint szöveges, reprezentációs, hivatkozási, numerikus, forrás
vagy statisztikai fájlok lehetnek.
Az adatbázisok k é t fő fajtája: a bibliográfiai és a nem-bibliográfiai adatbázisok. Az első kategóriába azok tartoznak, amelyek szakirodalmi információforrásokra hivatkoznak. A nem bibliográfiai adatbázisok k ö r é b e tartozik az összes t ö b b i fájl. C. A. Cuadra szerint a fájlok két fő csoportja: a teljes információ forrására m u t a t ó , hivatkozási adatbázisok csoportja, illetve a tulajdonkép
peni forrás-adatbázisok csoportja, k ö z t ü k a numerikus, statisztikai, faktográfiai, válaszra-orientált, kémiai vagy fizikai tulajdonságokat szolgáltató és a teljes-szövegű adatbázisok.
A bibliográfiai adatbázisok
A jelenleg h o z z á f é r h e t ő bibliográfiai fájlok t ö b b , m i n t 70 millió rekordot tartalmaznak. Ezek többsége online szolgáltatásokon keresztül h a s z n o s í t h a t ó .
Az online keresésre alapuló szolgáltatások rendkívül pozitív hatással vannak a s z a k k ö n y v t á r a k r a , mivel ezek teszik l e h e t ő v é , hogy az olvasók „testre szabott"
információs igényeit gyorsan k i tudják elégíteni.
Az online keresés, amely nem pótolja a h a g y o m á n y o s , manuális i r o d a l o m k u t a t á s t , a hivatkozási információszol
gáltatás automatizált és interaktív változata. Használható már ismert információs tételek, dokumentumok gyors kikeresésére és azonosítására (főleg hivatkozási célok
b ó l ) , retrospektív információkeresésre vagy szelektív információterjesztésre. Az online keresés outputja, terméke az adatbázisban tárolt információ másolata, amely, kezdve sz egyszerű bibliográfiai hivatkozási formával, a k ü l ö n b ö z ő m é r t é k b e n indexelt és r e f e r á t u m mal kiegészített h i v a t k o z á s o k o n keresztül, egészen á teljes d o k u m e n t u m s z ö v e g tárolásáig terjedhet. A keresés eredménye akár k é p e r n y ő n olvasható, akár helyi n y o m t a t ó v a l r ö g z í t h e t ő , akár k ö z p o n t i g y o r s n y o m t a t ó n végzett k i n y o m t a t á s a r e n d e l h e t ő meg a g é p t ő l .
Az online keresési szolgáltatásokra rendszerint nagy számítógépi a d a t b á z i s - k ö z p o n t o k rendezkedtek be, ilye
nek az USA-ban p l . a Lockheed vagy az SDC, E u r ó p á b a n az ESA-1RS stb. Az ilyen k ö z p o n t o k b a n sokszáz bibliográfiai fájl áll a keresés rendelkezésére. A l e g i n k á b b h a s z n o s í t o t t fájlok: ERIC, NTIS, INSPEC, M E D L A R S , SCI stb.
Az online keresés előnyei az i r o d a l o m k u t a t á s b a n a k ö v e t k e z ő k :
• gyorsabb, mint a manuális keresés; percek alatt lehet elvégezni akkora v o l u m e n ű i r o d a l o m k u t a t á s t , ami n y o m t a t o t t indexek használata esetén ó r á k a t vagy napokat venne igénybe;
• mivel gyorsabb, o l c s ó b b is;
• egyetlen keresési művelettel sok évfolyam anyaga t e k i n t h e t ő á t , megtakarítva a sok k ö t e t mozgatásával j á r ó fáradságot;
• az online interaktív kereséssel jobban szabályozhatjuk a pontossági és teljességi m u t a t ó t , mint a n y o m t a t o t t index-beli kereséssel, csupán az egyszerű szűkítést—
bővítési—módosítási lehetőségeket kell kihasználni;
• kiterjeszti a szakkönyvtár forrásait saját á l l o m á n y á b ó l h i á n y z ó dokumentumokra, sőt, a n y o m t a t o t t i n dexekben még meg nem jelent hivatkozásokra is.
M , E. Williams szerint az online szolgáltatások fő felhasználói sorrendben a k ö v e t k e z ő k : az iparvállalatok,
az állami szervezetek, az egyetemek és k u t a t ó i n t é z e t e k könyvtárai. 1979-ben a s z a k k ö n y v t á r a k 30%-nak volt
64
TMT30. évf. 1983/1-2.
számítógépes információkereső szolgáltatása {ezek az USA-ra v o n a t k o z ó adatok).
A könyvtári online rendszerek egy másik fontos fajtája a bibliográfiai szolgáltatásokat kiegészítő, azokat t á m o g a t ó könyvtár-automatizálási szolgáltatások. Ilye
nek p l . a számítógépes katalogizáló, k ö n y v t á r k ö z i kölcsönző, időszaki k i a d v á n y o k a t n y i l v á n t a r t ó , szerze
ményezési és forrástájékoztaíó (referensz) rendszerek. A technikai jellegű m u n k á k automatizálása lehetővé teszi a könyvtár m u n k a t á r s a i n a k , hogy t ö b b e t és teljesebben foglalkozhassanak az olvasókkal, p l . a referensz munka keretében online kereséssel. Az elektronikus k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzési rendszer terjedése és a forrásokhoz való online hozzáférés lehetővé teszi a gyarapításra szánt keret ésszerűbb felhasználását, a gazdaságosabb szerze
m é n y e z é s t , különösen a folyóiratok esetében.
A könyvtár-automatizálási online rendszerek és a k ö n y v t á r i h á l ó z a t o k a u t o m a t i z á l á s á n a k előnyei közé tartoznak a k ö v e t k e z ő k :
• a más s z a k k ö n y v t á r a k b ó l származó, géppel olvasható rekordok katalogizálási idejének c s ö k k e n t é s e ;
• a gépi rendszer által lehetővé tett, többféle keresési szemponttal b i z t o s í t o t t t ö k é l e t e s e b b hozzáférés min
den i n f o r m á c i ó h o z , amit a klasszikus katalóguscédula nem vagy csak n e h é z k e s e n tesz l e h e t ő v é ,
• gyors hozzáférés más k ö n y v t á r a k á l l o m á n y á h o z , a k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzés ü g y m e n e t é n e k gyorsítása,
• az időszaki k i a d v á n y o k k ö n n y ű nyilvántartása,
• a rendelések egyszerűsödése és a költségkeretek gazdaságosabb kihasználása.
A nem-bibliográfiai adatbázisok
A Cuadra szerint é r t e l m e z e t t ú n . forrás-fájlok egyre i n k á b b az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a kerülnek. Az ilyen fájlokat nemcsak a rekordok egyszerű visszakeresésére, hanem azok elemzésére, manipulálására, adatelemeinek külön-külön való hasznosítására is felhasználják. A nem-bibliográfiai (faktográfiai) adatbázisok n é h á n y jel
legzetes példája: Chemdex, Chemline és Chemname fájlok (a Chemical Abstracts speciális szolgáltatásai), a Current Population Survey és egy amerikai teljes-szövegű jogi adatbázis.
Az online rendszerek fejlődésének áttekintése
A széles nagyközönség számára 1974-ben váltak hozzáférhetővé a nagy online szolgáltató k ö z p o n t o k adatbázisai. Azóta az a d a t b á z i s o k , s z á m u k a t és típusai
kat tekintve egyaránt nagy fejlődésen mentek át, a gépi rendszerek t ö k é l e t e s e d t e k , és versengés indult meg k ö z ö t t ü k .
Az online k ö n y v t á r - a u t o m a t i z á l á s i szolgáltatások már a 60-as években kezdtek kialakulni. Előszói a MARC (géppel olvasható katalogizáló) rendszer fejlődött k i . 1971-ben kezdett üzemelni az USA legjelentősebb számitógépes könyvtári hálózata, az OCLC, amelyet hamarosan k ö v e t e t t a R L I N és t ö b b más is. A fejlesztés a teljesen integrált könyvtári adatbázis-rendszerek kialakí
tása irányába mutat.
A bibliográfiai online szolgáltatások a szakterületeket illetően eleinte k ü l ö n ö s e n a műszaki és t e r m é s z e t t u d o mányi területen voltak erősek. 1978 ó t a a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k és a gazdasági élet adatbázisai is gyors fejlődésnek indultak. Ezzel szemben a nem-bibliográfiai adatbázisok a kereskedelmi, a pénzügyi és a közgazdasági területen a legerősebbek, bár v á r h a t ó , hogy a társadalom- és természet t u d o m á n y i , valamint a műszaki szakterüle
teken is eljterjednek.
Az információkereső nyelvek használata segíti a visszakeresést. A specifikus deszkriptorok alkalmazása a pontosság szintjét, az általános (generikus) kulcsszavak pedig a teljességet befolyásolják, s e két menyiség f o r d í t o t t a n a r á n y o s egymással.
A legtöbb manuális és gépi információkereső rendszer m ű k ö d é s é n e k alapja a szabályozott szókincsre épülő keresés. Az információkereső nyelv szabályozása hozzá
járul a katalogizálás, az indexelés és a keresés egyértelműségéhez. A szabályozott deszkriptorok meg
akadályozzák a rokon tematikájú anyag szóródását, csökkentik a szakkifejezések t ö b b é r t e l m ű s é g é t , megte
remtik a szűk vagy a b ő tematikai keresés lehetőségét.
Az online keresőrendszerekkel e g y ü t t valósult meg a szabadszöveges információkeresés lehetősége is, vagyis az információs rekord bármely a d a t e l e m é b e n található tetszőleges szó vagy szócsoport szerinti visszakeresés. Ez különösen akkor k e d v e z ő , ha a keresett t é m a nagyon szűk, vagy terminológiája annyira új, hogy a szabályo
zott szókincs még nem tartalmazhatja, t o v á b b á amikor interdiszciplináris fogalmakat k e r e s ü n k .
Az online keresőrendszerek egy részénél m ó d van a keresőszavak egymástól való mondatbeli távolságának és sorrendiségének meghatározására is (szomszédos szavak
ból álló vagy bizonyos számú k ö z b e e s ő szót is megengedő s z ó k a p c s o l a t o k keresése). A legtöbb kereső
rendszer megengedi a szavak csonkolását, n é m e l y e k még összefüggésekben is.
Az információkereső nyelvek fejlesztésének egy jelentős állomása a szókincsváltó rendszer (Vocabulary Switching System, VSS) bevezetése. Ez o l y a t é n k é p p e n k ö n n y í t i meg sokféle t é m a és k ü l ö n b ö z ő adatbázisok keresését, hogy automatikusan átalakítja a keresőkérdést a kijelölt egy vagy t ö b b adatbázis információkereső nyelvére, azaz „ ö n m a g a " megkeresi a használt adatbázi
sok megfelelő deszkriptorait.
Az online adatbázisok egyre növekvő népszerűsége és használata arra vezet, hogy a n y o m t a t o t t indexeket,
65
Beszámolók szemlék, közlemények
katalógusokat és referálólapokat egyre kevesebbet forgatják. A könyvtári szerzeményezési stratégia ezzel párhuzamosan a k k é n t változik, hogy a visszakeresést segítő kiadványok közül a s z a k k ö n y v t á r a k egyre kevesebbet rendelnek meg. mert az online hozzáférés k ö l t s é g h a t é k o n y a b b eljárást tesz lehetővé, különösen a ritkán használt n y o m t a t o t t referálólapok esetében.
Az online keresési szolgáltatások sokfélesége, egysége
sítésének hiánya és bonyolultsága szükségessé teszi a közvetítők részvételét a keresésnél. Egy felmérés szerint az összes online keresés 9 5 ' í - á t k ö z v e t í t ő k végzik. Bár a felhasználó jól ismeri szakterületének terminológiáját és saját információigényeit, egyelőre nem nélkülözheti a profilszerkesztőnek a fájl-szerkezet tel és a gépi parancs
rendszerrel kapcsolatos ismereteit. A legsikeresebb keresés akkor v á r h a t ó , ha a k ö z v e t í t ő előzetesen megbeszéli a felhasználóval a t é m á t , majd a keresést a felhasználó jelenlétében hajtja végre. A s z a k k ö n y v t á r a k továbbra is ügyfeleik rendelkezésére bocsátják közvetítő szakembereiket, ami a h a g y o m á n y o s referensz tevé
kenység korszerűsített változatának t e k i n t h e t ő .
A parancsnyelvek egyszerűsödése, a keresőrendszerek fejlesztése abba az irányba hat, hogy egyre nagyobb arányban maguk a felhasználók fogják végezni saját online kereséseiket.
Az online rendszerek egységesítésének, szabványosítá
sának igénye egyre s ü r g e t ő b b e n merül fel. Erre legelőször a rekordszerkezet és a keresési parancsnyelv kínálkozik. Azonban a különféle adatbázisok szóhaszná
latában is nagy eltérés t a p a s z t a l h a t ó , például amit az egyik adatbázis „ d e s z k r i p t o r n a k " nevez, ugyanaz egy másikban „ a z o n o s í t ó " egy harmadikban pedig „index-ki
fejezés". A parancsnyelvek n é h á n y egyező alakú, de k ü l ö n b ö z ő jelentésű parancsa nagyon megnehezíti a keresést; p l . a P R I N T parancs mást jelent az egyik, megint mást egy másik keresőrendszerben. Egyes funkciókat ( p l . a keresés befejezésére v o n a t k o z ó utasítást) mindegyik rendszerben m á s k é p p e n kell jelezni.
Ugyanez a sokféleség vonatkozik az online könyvtár-au
tomatizálási rendszerekre is.
Következtetések
Az online adatbázisoknak óriási és feltétlenül pozitív hatása van az információkereső tevékenységre. M i várható a j ö v ő b e n ? C. A . Cuadra szerint mindenből t ö b b és j o b b : t ö b b adatbázis, t ö b b rendszer, hosszabb szolgáltatási ü z e m i d ő , gyorsabb n y o m t a t á s , alacsonyabb egységárak, további keresési lehetőségek. M . E. Williams szerint növekszik az adatbázisok száma és volumene, sokasodnak típusaik, k ö n n y e b b e n hozzáférhetővé válnak a t e r m i n á l o k , t ö b b lesz a faktografikus és teljes-szövegű adatbázis, mint a bibliográfiai, nagyobb számú miniszá
m í t ó g é p és intelligens terminál fogja segíteni a t ö b b adatbázishoz való hozzáférést.
A fejlődés főként a teljes-szövegű és kérdésre válaszoló online szolgáltatások sokasodása, az online kereséssel k e z d e m é n y e z e t t teljes-dokumentum szolgálta
t ó rendszerek bevezetése (ilyen p l . a Lockheed D1AL-ORDER) irányába mutat.
Az online könyvtár-automatizálási szolgáltatások is újabb jellemzőkkel gyarapodnak. A fő irányzat az integrált rendszerek kifejlesztése, amelybe beletartozik a beszerzés, a katalogizálás, a feldolgozás, az olvasói és a k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzés minden fázisa, valamint az olvasók rendelkezésére álló online katalógus. A trendek k ö z ö t t szerepel a könyvtár-automatizálási szolgáltatások és az oidine keresőszolgáltatások integrálása egységes könyvtári rendszerbe, ami m i n d e n k é p p e n a szakkönyvtá
rak javára válik.
A legtöbb szakkönyvtár esetében a fejlesztés iránya:
t ö b b szolgáltatás - kisebb á r a k o n . A jelenlegi és potenciális versengés általában a k ö n y v t á r a k előnyére szolgál. Egyre i n k á b b használják saját a u t o m a t i z á l t rendszerüket és más i n t é z m é n y e k online h o z z á f é r h e t ő adatbázisait.
/JACOB, M-E.-DODSON, A. T.-F1NNEGAN, N.:
Special libraries and databases. A state-of-the-art report = Special Libraries, 72. köt. 2. sz. 1981. p.
I OS-112./
(Roboz Péter)
Az online információszolgáltatás jövőjét befolyásoló tényezők
1. Bevezetés
Az „online rendszer"elnevezés meglehetősen átfogó fogalomkörre vonatkozik: mindazt jelentheti, ami számítógépi adatfeldolgozáshoz i l l . a d a t t á r o l á s h o z elekt
ronikus adatátvitel útján való kapcsolódással, kölcsönha
tással függ össze. Mindennek egy sajátos ága a bibliográfiai információk elektronikus lekérdezése egy felhasználó személy részéről. A továbbiakban csak az onlme rendszerek ilyesfajta alkalmazásának jövőbeli fejlődését, bővülését befolyásoló t é n y e z ő k r ő l lesz szó.
A fethaszn részéről az online rendszerek népsze
rűsége h á r o m kulcskérdés körül forog: a költségek, a műszaki minőség és a használat k é n y e l m e . Az u t ó b b i h o z tartozik a hozzáférés egyszerűsége, az információk k ö z ö t t i szabad böngészés lehetősége, a rendszer k ö n n y ű kezelése, adatszerű információk keresésének a lehetősége stb. A műszaki minőség k ö r é b e tartozik a keresés pontosításának módja, az információk frissesége, teljessé
ge, a t é m a k ö r ö k lefedése, relevanciája és az információk f o r m á t u m a .
66
