• Nem Talált Eredményt

Tanulmányok aGoRa

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tanulmányok aGoRa"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

k omZsík a TTiLa –L ásZLó b éLa modernizációs­tartalékok­és­veszteségek*

Tanulmányok aGoRa

*­a­magyar­professzorok­nemzetközi­szövetsége­első­konferenciáján­(budapest,­2010.­decem- ber­11.)­és­a­szlovákiai­magyar­Felsőoktatás­Fórumán­(komárom,­2011.­június­3.)­elhangzott előadások­szerkesztett­változata.

1.­kisebbségi­létállapot­és­kialakulása­(áttekintés)

a­szlovákiai­magyar­nemzeti­közösségről,­nemzetközi­jogi­szempontból­mint­kisebbsé- gi­közösségről­1919.­szeptember­10-e­után­beszélhetünk.­ugyanis­ekkor­írták­alá­a­fő szövetségi­ és­ társult­ hatalmak­ Csehszlovákiával­ az­ ún.­ garanciaszerződést­ a­ párizs melletti­saint-Germain-en-Lay­kastélyban.­azonban­már­korábban,­1919.­április­3-án elfogadta­a­prágai­nemzetgyűlés­az­első­olyan­törvényt,­amely­az­új­határokon­belül­az oktatás­nyelvét­szabályozta.­ezt­a­törvényi­rendelkezések­többek­között­az­idegen­(nem szlovák­és­cseh)­nyelvi­közösségek­által­működtetett­elemi­és­polgári­iskolák­alapítá- sának­szabályázásával­kívánták­elérni.

az­impériumváltást­követően­szlovák­tannyelvűvé­vált­a­magyar­középiskolák­egész sora.­szlovákiában­csupán­négy­önálló­magyar­tannyelvű­gimnázium­és­egy­tanítókép- ző­maradt­meg.­a­mai­szlovákia­területén­1918-ig­az­akkori­értelmezés­szerint­hat­fel- sőfokú­intézményben­folyt­magyar­nyelvű­oktatás:­a­pozsonyi­magyar­királyi­erzsébet Tudományegyetemen,­a­kassai­állami­Gazdasági­akadémián,­a­kassai­állami­joga­kadé­- mián,­a­pozsonyi­egyetemes­evangélikus­Teológiai­akadémián,­az­eperjesi­evangélikus kollégiumban,­ valamint­ a­ selmecbányai­ magyar­ királyi­ bányászati­ és­ erdészeti­ Főis­- kolán.­(popély­1998)­ezen­intézményeket­1921-re­az­új­hatalom­vagy­megszüntette, vagy­szlovák­tannyelvűvé­változtatta,­egy­részük­pedig­átmenekült­magyarországra.

részben­nyelvi­okok­miatt­a­magyar­fiatalok­a­hazai­cseh­vagy­szlovák­nyelvű­egye- temek­ helyett­ a­ megmaradt­ színvonalasabb­ csehországi­ német­ nyelvű­ egyetemeket részesítették­előnyben.­a­húszas­évek­második­felében­azonban­kezdett­megfordulni­a kocka,­ és­ egyre­ több­ magyar­ fiatal­ iratkozott­ be­ cseh­ vagy­ szlovák­ nyelvű­ felsőfokú intézményekbe.­mindemellett­továbbra­is­igen­nagy­volt­az­igény­a­magyar­nyelvű­fel- sőfokú­továbbtanulás­iránt­magyarországon.­ennek­vonzását­lényegesen­lecsökkentet- te­ az­ 1928-ban­ hozott­ minisztériumi­ rendelet,­ amely­ megtiltotta­ a­ magyarországon szerzett­oklevelek­nosztrifikálását.­Csehszlovákiában­a­két­világháború­között­egyetlen magyar­nyelvű­felsőfokú­jellegű­oktatási­intézmény­működött,­mégpedig­az­1925-ben létrehozott­losonci­református­teológia.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rja

(2)

rövid­története­során­–­kurta­harminc­év­alatt­–­mindenekelőtt­a­második­világhá- ború­utáni­kitelepítésekkel­a­szlovákiai­magyarságot­kétszer­is­megfosztották­szinte­tel- jes­értelmiségi­rétegétől.

a­magyar­nyelvű­polgári­és­felsőfokú­továbbtanulás­lehetőségeinek­korlátozása­vagy megszüntetése­és­az­egyre­gyakoribb­diszkriminatív­hatósági­intézkedések­a­szlovákiai magyarságnak­ a­ többségi­ nemzetekhez­ viszonyított­ műveltségi­ szintbeli­ lemaradását vetítették­elő.­erre­mutatnak­rá­az­1937-es­statisztikai­adatok­is.­az­1930-as­statisztikai adatok­szerint­szlovákia­összlakosságának­17,8%-a­vallotta­magát­magyar­nemzetisé- gűnek.­ a­ polgári­ iskolák­ tanulóinak­ csak­ 8,7%-a­ volt­ magyar­ nemzetiségű.­ 1938-ban Csehszlovákiában­953­magyar­nemzetiségű­főiskolás­hallgató­volt,­ami­3,1%-nak­felel meg,­holott­az­összlakossági­arányok­szerint­5,5%-nak­kellett­volna­lenni.

a­szlovákiához­csatolt­magyar­többségű­területeken­a­magyarság­kárpát-medencei története­során­még­regionális­szinten­sem­alkotott­valamilyen­társadalmi,­gazdasági, közigazgatási­egységet,­és­nem­alakulhatott­ki­a­felvidéki­történelmi­identitás.

a­szlovákiai­magyarság­a­szlovákia­és­magyarország­közötti­több­száz­kilométeres országhatár­mentén­többször­elvékonyult­sávban­él,­amely­lényegében­a­nyugati,­közép- és­keleti­tömbmagyarságot­köti­össze.­a­több­megyei­szintű­közigazgatási­egységbe­való szétszórtsága­szinte­teljesen­lehetetlenné­tette­egy­viszonylag­egységes­gazdasági­tér- ségbe­történő­tömörülését­a­magyarságnak.­a­legnagyobb,­a­nyugati­tömbmagyarság gazdasági­szerepvállalását­gyengíti­pozsony­vonzása,­amely­egyre­keletebbre­tolódik­ki.

a­ többnyire­ agrárterületeken­ élő­ magyarság­ helyzetét­ nagyban­ befolyásolja­ az­ agrár- ágazatok­leépítése,­a­magyar­agrárszakember-hiány.­az­ideologizált­erős­szlovák­tőke­az agrár-,­ de­ egyéb­ irányú­ vállalkozásokon­ keresztül­ erőteljesen­ hatol­ be­ a­ magyarlakta területekre,­s­magával­hozza­a­szlovák­etnikai­munkaerőt.­mindezek­a­munkahelyi,­tár- sadalmi­ nyelvhasználat­ terén,­ a­ társadalmi­ életben­ is­ a­ magyar­ etnikai­ kapcsolatok, kötődések­fellazulása­irányába­hatnak.

a­ szlovákiai­ magyarságot­ jellemző­ társadalmi,­ gazdasági­ problémák­ sokassága lényegében­ három­ alapproblémára­ vezethető­ vissza.­ ezek:­ az­ alacsony­ természetes népszaporulat,­a­magas­asszimiláció­és­az­alacsony­műveltségi­szint.

a­kulturális­életen­kívül­szlovákia­magyarsága­nem­tudta­kialakítani­saját­autonóm gazdasági,­társadalmi,­közigazgatási­térségét,­se­elérni­azt,­hogy­alapvető­befolyással rendelkezhessen­ az­ őket­ érintő­ ügyek­ intézésében.­ erre­ a­ 20.­ századi­ geopolitikai nagyhatalmi­játszmák­keretein­belül­a­választott­bátortalan,­esetleg­élesebb­konfliktu- soktól­való­félelem­diktálta­stratégiák­és­taktikák­mellett­gyakorlatilag­esélye­sem­volt.

az­élet­mindennapi­gondjai­mellet­a­nemzeti­kisebbségek­vállát­súlyosan­terheli­a megmaradás,­a­kisebbségi­lét­megtartása.

a­magyar­identitás­megtartásáért­és­megéléséért­a­küzdelem­két­fronton­folyik.­az első­a­többségi­államhatalommal­és­közhangulattal­szemben­folyó­küzdelem­az­auto- nóm­társadalmi­és­gazdasági­lét­megteremtéséért.­a­második­küzdelem­a­kisebbségi közösségen­ belül­ folyik­ a­ saját­ maga­ által­ kimunkálható,­ létrehozható­ és­ autonóm módon­működtethető­kisebbségi­közösségi­létformák­kialakításáért.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rj a

(3)

2.­oktatási­expanzió­és­a­kisebbségek­továbbtanulása

a­(cseh)szlovákiai­oktatási­rendszer­alapjait­az­első­világháború­után­rakták­le­a­nem- zetállamok­ eszméi­ alapján.­ ezt­ némileg­ átalakította­ a­ második­ világháború­ után­ az erős­ szovjet­ oktatásexpanzió.­ azonban­ az­ oktatási­ rendszerek­ változásait­ később­ az egyes­oktatási­szintek­fokozatos­tömegesedése­is­befolyásolta.

a­ továbbtanulási­ igény­ éltetője­ mindenekelőtt­ a­ középosztály.­ a­ középosztályoso- dás,­polgárosodás­előrehaladása­gerjeszti­lényegében­a­művelődési­szintek­fokozatos tömegesedését.­a­magyarság­szlovákiában­a­fentebb­röviden­körvonalozott­körülmé- nyek­között­fokozatosan­lemaradt­a­polgárosodás­tekintetében­a­többségi­társadalom- hoz­ viszonyítva,­ amit­ egyfajta­ modernizációs­ deficitként­ jellemezhetünk.­ e­ hiány­ hal- mozódik­ még­ azáltal­ is,­ hogy­ a­ magyarság­ többnyire­ agrárjellegű­ vidékeken,­ kisebb városokban,­falvakban­lakik.­a­továbbtanulási­igények­lassabban,­késleltetve­nőnek, mint­a­többségi­szlovák­társadalomban.

a­továbbtanulási­igények­tömegesedéséből­eredő­modernizációs­többlet­fontossá- gára­a­szlovákiai­magyarság­és­oktatáspolitikája­kellőképpen­nem­figyelt­fel,­amikor­a rendelkezésünkre­álló­iskolahálózat­keretein­belül­kellő­intenzitással­nem­szorgalmaz- ta­és­nem­kezdeményezte­a­magasabb­szintű­oktatás­fejlesztését,­létrehozását.­így­a két­világháború­között­a­polgárosodást­elősegítő­polgári­iskolaoktatásban­való­viszony- lag­alacsony­részvétele­indította­el­a­szlovákiai­magyarság­modernizációs­deficitjének a­létrejöttét.­a­második­világháború­után­az­ötvenes,­hatvanas­években­hasonlóan,­az immár­ tömegesedő­ középiskolai­ művelődésben­ alakult­ ki­ modernizációs­ deficitje­ a magyar­közösségnek.­ekkor­a­továbbtanulási­igényeket­a­szakképzés­felé­terelték,­és éppen­a­szakközépiskolai­oktatás­terén­lépett­fel­jelentős­deficit­mind­a­magyar­isko- lák,­mind­a­magyar­tanulók­száma­tekintetében.

a­ szlovákiai­ magyarság­ modernizációs­ tartalékai­ a­ felsőoktatásban­ a­ legjelentő- sebbek.­Trianon­óta­50%­körüli­deficit­alakult­ki,­amely­önmagát­generálja.­a­20.­szá- zad­utolsó­évtizedében­éri­el­a­felsőoktatás­tömegesedése­szlovákiát.­amikor­a­kisebb- ségi­oktatás­alapjait­rakták­le­az­első­és­második­világháború­után,­a­felsőoktatás­irán- ti­igény­még­alacsonyabb­volt,­és­a­kisebbségi­felsőoktatási­politikák­többnyire­csak­a pedagógus-­és­lelkészképzés­problémáinak­megoldására­irányultak.­a­hetvenes,­nyolc- vanas­években­a­felsőoktatás­lassú­tömegesedése­sem­ébresztette­fel­szlovákiában az­ igényt­ a­ más­ szakirányú­ magyar­ nyelvű­ felsőoktatás­ indítása­ iránt.­ a­ szlovákiai kisebbségi­ oktatást­ felkészületlenül­ érte­ a­ tömeges­ felsőfokú­ továbbtanulás­ bekö- szöntő­ hulláma.­ ezt­ még­ hatványozza­ az­ európai­ integráció­ folyamatában­ már­ most megmutatkozó­társadalmi,­gazdasági­igények­változása­a­művelődés,­oktatás­iránt.­a magyar­közösség­kulcskérdése­az­általa­lakott­régiók­felzárkózása­az­országon­belül­az európai­unió­fejlettebb­régióihoz.

az­oktatás­expanziója­nemcsak­velejárója­a­modernizálódásnak,­hanem­hajtóereje is.­ezért­tudnunk­kell,­hogy­mekkora­modernizációs­tartaléka­van­a­szlovákiai­magyar- ságnak­és­az­általa­lakott­régióknak,­és­milyen­gyorsan­lehetséges­ezt­a­tartalékot­moz- gósítani,­mekkora­ennek­a­hajtóereje.­a­fönti­elemzések­már­arra­utalnak,­a­későbbi statisztikák­pedig­bizonyossá­teszik,­hogy­a­szlovákiai­magyarság­modernizációs­tarta- lékát­még­nem­sikerült­kellő­szinten­aktivizálni,­ami­láthatóan­csak­erőltetett,­felszínes modernizációt­tesz­lehetővé.­ezért­fontos­társadalmi­és­politikai­stratégiai­törekvés­a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rja

(4)

meglevő­modernizációs­tartalékok­mielőbbi­fölélesztése,­kiszélesítése­és­serkentése.

ez­többek­között,­sőt­talán­mindenekelőtt­a­továbbtanulás­és­szakképzés­iránti­igények fölkeltését­és­célzott­kielégítését­jelenti.­(kozma­2000)

mielőtt­ kitérnénk­ a­ szlovákiai­ magyar­ közösség­ imént­ summázott­ modernizációs állapotának­számbeli­bemutatására,­szóljunk­néhány­szót­arról­az­oktatási,­mindenek- előtt­felsőoktatási­környezetről,­amely­körülhatárolja­a­magyar­fiatalok­művelődését.

3.­a­szlovákiai­felsőoktatási­rendszer

Önálló­ felsőoktatásról­ a­ törvényhozás,­ az­ irányítás­ és­ végrehajtás­ szintjén szlovákiában­csak­1993-tól,­az­önálló­szlovák­köztársaság­megalakulásától­beszélhe- tünk.­előtte­a­szlovákiai­felsőoktatás­teljes­egészében­az­egységes­csehszlovák­felső- oktatás­integrált­része­volt.­Csehszlovákiában­megalakulását­követően­azonnal­hozzá- láttak­ az­ osztrák–magyar­ monarchiából­ örökölt­ iskolarendszer­ gyökeres­ átalakításá- hoz.­ennek­politikai­indítékai­abból­eredtek,­hogy­a­soknemzetiségű­országban­az­ún.

államalapító­ csehek­ és­ szlovákok­ dominanciáját­ létrehozzák.­ az­ így­ kialakult­ és­ a második­világháború­után­továbbfejlesztett­felsőoktatás­nem­sorolható­be­sem­a­duá- lis­ többcsatornás,­ sem­ a­ lineáris­ többlépcsős­ rendszerekbe,­ leginkább­ az­ egyszintű, egylépcsős­felsőoktatás­fogalmával­jellemezhető.­a­képzés­ideje­4,­5­vagy­6­év­volt,­az egyes­ szakterületektől­ függően.­ a­ felsőoktatási­ intézmények­ nevében­ főiskola­ vagy egyetem­szerepelt,­ami­nem­jelentett­képzési­szintbeli­különbséget.­ugyanis­ettől­füg- getlenül­a­végzősek­diplomái­teljesen­egyenrangúak­voltak­a­munkavállalás,­a­bérezés, a­ társadalmi­ elismerés­ szempontjából.­ ebből­ a­ sajátos­ felsőoktatási­ rendszerből teremtette­meg­a­kitörés­lehetőségeit­az­1990.­július­1-jével­életbe­lépett­172/1990 sz.­felsőoktatási­törvény­(Zákon­o­vysokých­školách),­amely­már­lehetőséget­biztosított a­különböző­szintű­felsőfokú­képzésnek­(Zákon­1990,­21.­§).­az­első­szint­a­bachelor („bakalár”,­bakkalaureatus,­bc),­titulust­eredményezi,­míg­a­második,­a­mesterképző szint­a­használt­master­helyett­tudományterületektől­függően:­a.­„magister”­(mgr.),­b.

„inžinier”­(ing.),­c.­az­orvosi,­állatorvosi­képzésben­a­mudr.,­mvdr.­titulust.­az­említett törvény­ érdekessége,­ hogy­ valójában­ lehetőséget­ kínált­ az­ addigi­ egyszintű­ képzés megtartására,­de­mind­a­duális,­mind­a­lineáris­modellek­kialakulására­is.­ennek­elle- nére­ a­ szlovákiai­ felsőoktatást­ a­ kilencvenes­ években­ csak­ az­ intézményeken­ belüli duális­képzési­formák­kialakulásának­lassú­folyamata­jellemezte.­(László­2006)

e­ vajúdásnak­ vetett­ véget­ a­ bolognai­ folyamathoz­ való­ csatlakozás,­ amelynek­ a 2002.­április­1-jén­életbe­lépett­teljesen­új­szemléletet­tükröző­131/2002-es­számú felsőoktatási­törvény­nyitott­utat.­e­törvény­egyedülálló­európában­a­tekintetben,­hogy egyértelműen­kimondja:­szlovákiában­csak­az­egymásra­épülő­három­fokozatú­akkre- ditált­tanulmányi­programok­szerint­folyhat­felsőfokú­képzés.­a­minisztérium­csak­kivé- teles­esetekben­engedélyezhet­olyan,­ún.­összevont­tanulmányi­programokat,­amelyek második­szintű­diplomához­vezetnek­anélkül,­hogy­közben­3­év­után­diplomával­vég- ződő­kimenetet­biztosítana.­az­említett­törvény­sajátossága,­hogy­a­bolognai­rendszer- be­ beépítette­ az­ egyetemi,­ ún.­ kisdoktori­ fokozatok­ megszerzésének­ lehetőségét­ a magiszteri­titulussal­rendelkezők­számára.­érdekességként­említjük­meg,­hogy­a­máso- dik­ szinten­ szakterületek­ szerint­ két­ titulust­ különböztet­ meg­ a­ törvény,­ az­ egyetemi doktori­képzésben­hatot­és­a­harmadik­szintű­programokban­négyet.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rj a

(5)

a­két­erre­tervezett­átmeneti­évet­végül­is­ki­kellett­bővíteni,­így­a­2005/2006-os akadémiai­évtől­kezdődően­már­csak­a­bolognai­rendszerben­lehetett­felsőfokú­tanul- mányokat­indítani.­2010-ben­a­teljes­ötéves­bolognai­rendszer­kifutása­után­már­bizo- nyos­következtetéseket­is­le­lehet­vonni­a­folyamat­szlovákiai­hatásáról.­ezek­egyike, hogy­a­nyilvános­és­magánintézményekben­2008-ban­a­bolognai­modellben­először­az első­ciklusban­20­481­nappali­hallgató­végzett­és­ugyanebben­az­évben­a­második­cik- lus­első­évfolyamába­19­144­nappali­hallgató­iratkozott­be.­a­munkaerőpiacot­csak­a hallgatók­6,5­százaléka­választotta.­hasonló­volt­a­helyzet­2009-ben­is.­ez­egyértel- műen­azt­mutatja,­hogy­szlovákiában­a­régi­egyszintű­felsőoktatás­folytatódik­a­bolog- nai­modellben.­az­első­ciklus­után­nem­mutatkozik­hajlandóság­a­kilépésre,­sem­tár- sadalmi­ igény­ a­ bc.­ végzősek­ befogadására,­ de­ hatalmi­ szándék­ sem­ mutatkozik­ e folyamatok­befolyásolására.

a­bolognára­való­átállás­folyamatában­szlovákiában­kialakították­a­364­tanulmányi szak­rendszerét,­a­szakok­27­tudományágba,­ezek­pedig­9­tudományterületbe­vannak besorolva.­ a­ tanulmányi­ szakok­ tartalmi­ leírásai­ is­ elkészültek.­ a­ felsőfokú­ tanulmá- nyokat­a­hallgató­a­tanulmányi­programokban­végzi,­amelyek­egy-egy­tanulmányi­szak- ra­épülnek­oly­módon,­hogy­a­programnak­tartalmaznia­kell­a­tanulmányi­szak­számá- ra­előírt­tanagyag­legalább­hatvan­százalékát.

a­3+2­formát­ajánló­bolognai­modellre­való­átállás­legérzékenyebb­és­talán­legfon- tosabb­ része­ az­ új­ tanulmányi­ programok­ elkészítése.­ a­ munkaerőpiacon­ való­ alkal- mazhatóság­ szempontjából­ fontos­ képességek,­ készségek­ megszerzésének­ és­ a továbbtanulást­ igénylő­ elméleti­ ismeretek­ elsajátításának­ összehangolása­ jelenti­ a programok­készítőinek­a­legnagyobb­gondot.­a­szlovákiai­felsőoktatási­intézmények­sem találták­meg­eddig­erre­a­problémára­a­megfelelő­megoldást.­kisebb-nagyobb­tartalmi változtatások­mellett­úgy­készítették­el­a­tanulmányi­programjaikat,­hogy­a­korábbi­egy- lépcsős­programokat­kettéosztották,­bakkalaureatusi­vizsgát­és­szakdolgozat­megvédé- sét­előírva­diplomás­kimenetet­biztosítottak­a­munka­világába.­így­a­hagyományos­egye- temek­nem­foglalták­le­a­munkaerőpiac­konkrét­szakképzettségeket­és­munkavégzési készségeket­igénylő­és­kínálkozó­terepeit,­átengedve­ezeket­részben­a­magán­felsőok- tatási­intézményeknek,­amelyek­létrehozását­így­közvetve­is­ösztönözték.

a­bolognai­modell­bevezetését­előirányzó­2002-ben­elfogadott­törvény­éveiben­egy magán­felsőfokú­intézmény­működött­szlovákiában,­2010-ben­már­tíz­ilyen­intézmény volt,­és­hallgatói­az­összes­hallgatók­16,8%-át­tették­ki.­(výročná­2009)

a­szlovákiai­munkaerőpiacot­sem­találta­bologna­megfelelően­felkészülve­az­eddig szokatlan­bc­végzettségűek­befogadására.

a­szlovákiai­felsőoktatási­rendszer­további­sajátossága­a­hatévenként­esedékes­ún.

komplex­akkreditáció,­amely­alkalmával­az­akkreditációs­bizottság­átfogóan­átvilágítja­az egyetemet,­valamennyi­programját­újból­akkreditálja.­ennek­alapján­sorolják­be­az­intéz- ményeket­három­kategóriába.­azonban­nem­teljesen­tisztázott­ennek­a­következménye.

nem­utolsósorban­említsük­meg,­hogy­az­131/2002-es­törvény­szerint­a­felsőokta- tási­intézmények­kikerültek­az­állami­intézmények­kategóriájából,­és­sajátos­nyilvános önkormányzati­intézményekké­váltak,­amelyeket­az­állam­vállalatszerűen­működtet.­ez többek­között­azt­jelenti,­hogy­az­állam­eddig­gyakorolt­feladatköreinek­egy­részét­az intézmények­új­szerve,­az­igazgatótanács­látja­el.­emellett­megmaradtak­a­hagyomá- nyos­kari,­egyetemi­szervek­a­szenátus­és­a­Tudományos­Tanács.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rja

(6)

4.­szlovákiai­magyarok­a­felsőoktatásban

az­alábbiakban­a­nyilvános­és­magán­felsőoktatási­intézmények­nappali­hallgatóinak statisztikai­adataira­fogunk­támaszkodni,­a­katonai­és­rendőrtiszti­képzést­folytató­álla- mi­intézmények­statisztikai­adatai­nélkül.­ugyanis­ezek­adatai­a­múltban­nem­mindig voltak­hozzáférhetőek,­az­extern­(levelező)­hallgatók­nemzetiségi­összetételéről­pedig egyáltalán­nem­készülnek­statisztikai­kimutatások.

1. táblázat. a­magyar­nemzetiségűek­aránya­korcsoportok­szerint

szlovákiában­valójában­az­1989-es­politikai­rendszerváltást­követően­kezdődött­el­a felsőoktatás­fokozatos­és­tartós­tömegesedése.­1990­óta­a­nappali­tagozatos­hallga- tók­száma­2,64-szeresére­nőtt.­a­magyar­nemzetiségű­hallgatók­számának­2,46-sze- res­növekedése­csaknem­követni­tudta­ezt­a­nagyarányú­fejlődést.­a­második­világhá- ború­óta­a­magyar­nemzeti­közösségen­belül­a­diplomások­aránya­azonban­messze elmaradt­a­magyar­kisebbségnek­egyrészt­az­ország­teljes­lakosságához­viszonyított, másrészt­az­illető­korcsoporton­(20–24­évesek)­belüli­arányától.

az­egyetemista­korcsoporton­(20–24­évesek)­belül­a­magyar­nemzetiségűek­aránya 1991­és­2001­között­15,76%-al­csökkent­szlovákiában.­ez­az­aránycsökkenés­a­2001 és­ 2011­ között­ –­ előrejelzésünk­ szerint­ –­ 12%-ra­ módosul,­ ami­ arra­ is­ utal,­ hogy­ a magyar­ fiatalok­ asszimilációjának­ üteme­ a­ mostani­ évtizedben­ némileg­ mérséklődik (lásd­az­1.­táblázatot).­a­felsőoktatás­is­globalizálódik.­megnőtt­az­igény­a­külföldi­tanu- lás­iránt­főleg­ott,­ahol­nyelvi­akadályok­nincsenek.­ennélfogva­a­szlovák­fiatalok­előtt megnyíltak­ a­ csehországi­ egyetemeken­ való­ továbbtanulás­ lehetőségei.­ ugyanez­ el­- mond­ható­a­szlovákiai­magyar­fiatalokról­is­a­magyarországi­egyetemek­irányában.­a külföldön­tanuló­szlovák­állampolgárságú­hallgatók­némileg­módosíthatják­a­hazai­sta- tisztikai­adatokat.­az­európai­mobilitási­programokban­részt­vevő­hallgatókon­túl­érde- mes­ tehát­ figyelni­ a­ teljes­ tanulmányokat­ külföldön­ végző­ hallgatókra­ is,­ mivel­ ezek száma­ ma­ már­ az­ előbbiek­ többszöröse­ szlovákia­ viszonylatában.­ szlovákia, Csehország­ és­ magyarország­ egyszerre­ lett­ 2004-ben­ az­ európai­ unió­ tagja,­ és­ gya- korlatilag­közel­egy­időben­vezették­be­a­bolognai­rendszert.­emellett­a­nagyobb­hagyo- mányokkal­rendelkező­magas­színvonalú­cseh­és­magyar­egyetemek­vonzóak­a­szlo- vákiai­ és­ a­ szlovákiai­ magyar­ fiatalok­ számára,­ hiszen­ nincsenek­ nyelvi­ akadályok.

ezek­dinamikus­növekedését­illusztrálja,­hogy­2003-ban­a­csehországi­egyetemeken

A magyar nemzetiségĦek százalékos aránya Korcsoport

(évek) 1991 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 0–4.,

óvoda

8,54 7,62 7,46 7,30 7,14 6,98 6,82 6,65 6,49 6,33 6,17 6,01 5–14.,

alapiskola

8,97 7,70 7,61 7,52 7,43 7,34 7,25 7,15 7,06 6,97 6,88 6,79 15–19.,

középiskola 9,54 8,36 8,24 8,11 7,99 7,86 7,74 7,62 7,49 7,37 7,24 7,12 20–24.,

egyetem

10,09 8,50 8,40 8,30 8,19 8,09 7,99 7,89 7,79 7,68 7,58 7,48 Teljes

populáció

10,76 9,68 9,59 9,49 9,40 9,30 9,21 9,12 9,02 8,93 8,83 8,74

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rj a

(7)

tanuló­7437­szlovákiai­hallgató­a­szlovákiában­tanuló­szlovák­állampolgárságú­hallga- tók­5,2­százalékát­tette­ki,­és­2009-ben­ez­az­arány­már­10,7­százalékon­van.­a­szlo- vákiai­ magyar­ nemzetiségű­ fiatalok­ számára­ a­ magyarországi­ egyetemek­ vonzása­ a színvonal­ mellett­ nyelvi­ okokra­ is­ visszavezethető.­ e­ fiatalok­ számának­ változásait­ a csehországiaktól­eltérően­tehát­más­tényezők­is­befolyásolják.

ezen­ okokból­ a­ korrekt­ következtetések­ levonása­ végett­ nem­ elég­ a­ szlovákiai állampolgárságú­magyar­nemzetiségű­fiatalok­felsőfokú­művelődését­csak­a­szlovákiai belső­viszonyok­között­tanulmányozni,­kutatni.­európában­különleges­szlovákiai­sajá- tosságok­ közé­ tartozik­ a­ Csehországban­ felsőfokú­ tanulmányokat­ folytató­ szlovákiai hallgatók­igen­magas­aránya.­(Zpráva­2009)­ez­bizonyos­értelemben­a­szlovákiai­fel- sőoktatás­ leminősítésének­ jele.­ ugyanakkor­ modernizációs­ veszteségekhez­ vezet, mivel­ a­ hallgatók­ jelentős­ része­ már­ külföldön­ vállal­ munkát.­ a­ szlovákiai­ magyarok számára­ a­ Csehországban­ és­ magyarországon­ tanuló­ felsőfokú­ hallgatóinak­ magas száma­még­érzékenyebb­modernizációs­veszteségeket­indukál.­a­statisztikai­oktatás- kutatás­terepe­itt­a­középiskolai­oktatás­tekintetében­a­szlovákiai­és­a­magyarországi adatok­ együttese.­ a­ felsőoktatás­ tekintetében­ pedig­ a­ szlovákiai,­ csehországi­ és magyarországi­statisztikai­adatok­együttesére­támaszkodunk.­a­felhasznált­és­közölt adatok­a­szlovák­állampolgárokra­vonatkoznak­(sza).

szlovákia­ és­ Csehország­ viszonylatában­ a­ nyilvános,­ magán-­ és­ egyházi­ intézmé- nyekben­ tanuló­ nappali­ diákok,­ hallgatók­ statisztikai­ adatait­ vettük­ figyelembe, magyarország­ esetében­ pedig­ az­ állami,­ egyházi­ és­ alapítványi­ fenntartású­ intézmé- nyek­adatait.

a­szlovákiai­magyarok­felsőfokú­művelődésének­mélyebb­elemzéséhez­nem­elég- ségesek­a­hivatalos,­nyilvános­statisztikai­adatok.­ezek­alapján­kigenerálhatók­olyan statisztikai­adatok,­amelyek­a­művelődés­finomabb­részleteire­is­rámutatnak.­melyek azok­ a­ támaszadatok,­ amelyek­ a­ részletesebb­ statisztikai­ adatok­ kigenerálásának folyamatában­kulcsszerepet­töltenek­be?

1.­első­ilyen­statisztikai­adat­a­magyar­nemzetiségűek­aránya­főiskolás­korcsopor- ton­(20–24­év)­belül.­a­népszámlálások­szolgáltatják­az­egyedüli­pontos­megbízható hivatalos­adatokat.­ezek­alapján­lehet­kikalkulálni­meglehetően­nagy­pontossággal­a népszámlálások­ közötti­ évek­ statisztikai­ adatait­ az­ egyenletes­ elosztás­ elve­ alapján.

előrejelzések­ megfogalmazásához,­ a­ tendenciák­ kitapintásához­ azonban­ szükséges kiszámítani­a­2011-es­népszámlálás­lehetséges­statisztikai­adatait.­ehhez­itt­két­for- rást­használunk­fel.­az­egyik­a­2008-ban­a­sÚsr­(vdC­2008)­által­2011-re­közzétett előrejelzés­szlovákia­lakosainak­számáról.­a­második­forrás­a­Gyurgyík­László­által­vég- zett­kutatások­eredménye­a­szlovákiai­magyar­lakosok­számának­2011-re­esedékes becslésére­(Gyurgyík­2008).­Gyurgyík­László­2011-re­egy­pesszimista­és­egy­optimista becslést­készített­a­szlovákiai­magyarság­számának­alakulásáról.­mi­itt­elemzéseink alapjául­e­két­előrejelzés­átlagát­vettük.­(komzsík–László­2009,­86.­p.)­ezek­alapján­a magyar­ nemzetiségűek­ aránya­ a­ főiskolás­ korcsoporton­ (20–24­ év)­ belül­ 2009-ben 7,68%­(lásd­az­1.­táblázatot).

2.­ a­ második­ támaszadat­ a­ szlovákiai­ felsőfokú­ intézményekben­ a­ 2009/2010.

akadémiai­ évben­ a­ magyar­ nemzetiségű­ hallgatók­ 4,56%-os­ aránya­ lesz­ (statisztika 2009).­ a­ Csehországban­ tanuló­ szlovákiai­ felsőoktatási­ hallgatók­ körében­ –­ pontos adat­híján­–­a­magyar­nemzetiségűek­arányát­szintén­4,56%-ban­becsültük­meg.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rja

(8)

3.­ a­ harmadik­ támaszadatunk­ a­ magyar­ nemzetiségű­ középiskolások­ körében­ a magyar­tannyelvű­középiskolát­látogató­diákok­arányára­vonatkozik.­ezt­70,59%-nak vettük,­ugyanis­ez­az­utolsó­öt­év­(2005–2009)­százalékos­arányainak­átlaga­(Štatisti- ka).­ennek­alapján­biztos­adat­híján­feltételezzük,­hogy­a­magyar­nemzetiségű­felsőfo- kú­hallgatók­szintén­70,59%-a­magyar­tannyelvű­középiskolába­járt.­a­magyarországon tanuló­hallgatókra­úgy­tekintünk,­mint­akik­magyar­nyelvű­középiskolát­végeztek.

ezek­alapján­az­említett­három­országra­kiterjedő­és­a­2009/2010-es­akadémiai évre­vonatkozó­összesített­statisztikai­adatokat­a­2.­táblázatban­foglaltuk­össze­(Šta- tisztika­2009;­Gyorsjelentés­2010;­Zpráva­2009).

2. táblázat. szlovákiai­magyarok­a­felsőoktatásban

az­első­oszlop­tartalmazza­a­szlovák­állampolgárságú­(sza)­felsőfokú­hallgatók­pontos számát­nappali­képzésben.­a­második­oszlop­a­magyar­nemzetiségű­hallgatók­(mn)­szá- mát­ tartalmazza,­ szlovákia­ és­ Csehország­ viszonylatában­ az­ említett­ 4,56%-os­ arány alapján­ kiszámítva.­ a­ magyar­ tannyelvű­ középiskolát­ végzett­ felsőfokú­ hallgatók­ (mT) számadataihoz­úgy­jutottunk,­hogy­kiindultunk­a­mn­hallgatók­(9043)­70,59%-ból­(6383) és­ebből­kivonva­a­magyarországon­tanuló­hallgatók­számát­(1943)­megkaptuk­a­szlo- vákiai­ és­ csehországi­ magyar­ nemzetiségű­ hallgatók­ körében­ (7100=6347+753)­ a magyar­tannyelvű­középiskolát­végzettek­számát­(4440=3969+471),­amely­62,54%-nak felel­meg.­ahhoz­a­statisztikai­adathoz,­hogy­hány­magyar­nemzetiségű­hallgatónak­kel- lene­ lennie­ a­ felsőoktatásban­ (mn-kL),­ felhasználtuk­ az­ ismertetett­ 7,68%-os­ korcso- portarányt.­így­jutottunk­el­a­12­102­hallgatói­számhoz.­ebből­kivonva­a­magyarországon tanuló­hallgatók­számát,­megkapjuk­azt­a­hallgatói­számot,­ahány­magyar­nemzetiségű hallgatónak­kellene­tanulnia­a­szlovákiai­és­csehországi­felsőfokú­intézményekben.­az­ott tanuló­szlovákiai­hallgatóknak­ez­6,53%-a.­azokhoz­a­számadatokhoz,­hogy­hány­magyar tannyelvű­középiskolát­végzett­felsőfokú­hallgatónak­kellene­tanulnia­(mT-kL)­a­felsőok- tatásban,­az­mn-kL­hallgatói­számokból­ugyanolyan­számolási­algoritmussal­juthatunk el,­mint­ahogyan­azt­fentebb­a­magyar­tannyelvű­középiskolát­végzett­hallgatói­számok kigenerálásánál­tettük.­így­eljutottunk­ahhoz­az­adathoz,­hogy­a­szlovákiai­és­csehorszá- gi­mT-kL­hallgatói­szám­az­mn-kL­hallgatói­számnak­64,97%-át­teszi­ki.

5.­Tartalékok­és­veszteségek

az­ így­ elkészített­ táblázatban­ a­ szlovákiai­ magyarok­ felsőfokú­ művelődésének­ fino- mabb,­ részletesebb,­ mélyebb­ szerkezeti­ mutatói­ jelenítődnek­ meg.­ a­ számadatok mögött­húzódnak­meg­aztán­a­lényeges­mérvadó­megállapítások.

a­magyar­nemzeti­közösség­felsőfokú­művelődésében­ún.­modernizációs­tartalék- ként­jelenik­meg­a­3059­számot­kitevő­hallgatói­hiány­(mn-hi),­amely­tetemes­25,28

SzA MN MT MN-KL MN-HI MT-KL MT-HI Szl. 139 116 6 347 3 969 9 081 2 734 5 900 1 931 Cseh. 16 521 753 471 1 078 325 700 229 Magy. 1 943 1 943 1 943 1 943 0 1 943 0 Összesen 157 580 9 043 6 383 12 102 3 059 8 543 2 160

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rj a

(9)

százalékban­ mérhető.­ nagyon­ lényeges,­ hogy­ a­ magyar­ kisebbség­ társadalmában mennyire­vannak­meg­a­tartalékok­aktiválásához­szükséges­belső­és­külső­motivációs feltételek.­e­modernizációs­hallgatói­tartalékszámot­évfolyamokra­bontva­(osztva­öttel) azt­kapjuk,­hogy­évenként­612­magyar­nemzetiségű­középiskolás­diákkal­kellene­több- nek­bekerülnie­a­felsőoktatásba­ahhoz,­hogy­az­országos­korcsoport­arányokat­elérje.

a­ magyar­ tannyelvű­ művelődésben­ meglevő­ felsőfokú­ modernizációs­ tartalékokat (mT-hi)­a­2160­hallgatói­hiány­adja,­vagyis­432-vel­több­magyar­nyelvű­középiskolát­vég- zett­diáknak­kellene­évenként­beiratkozni­a­főiskolákra,­mint­ahányan­jelenleg­teszik.

a­2009/2010-es­akadémiai­évben­a­magyar­tannyelvű­középiskolát­végzett­6383 felsőfokú­hallgató­közül­1982­a­szlovákiai­magyar­nyelvű­felsőoktatásban­végzi­tanul- mányait,­tehát­31,05%-uk.­ez­sugall­egy­feltételezést,­hogy­a­szlovákiai­magyar­nyelvű felsőoktatás­ modernizációs­ tartalékát­ a­ 432­ hallgatói­ hiány­ 31,05%-a­ adja,­ amely évenként­134­hallgatót­jelent.­ezt­úgy­is­megfogalmazhatjuk,­hogy­a­hazai­magyar­nyel- vű­felsőoktatás­modernizációs­tartalékai­az­itt­ecsetelt­értelemben­csaknem­kimerül- tek,­hiszen­a­134­hallgatói­tartalékon­négy­intézmény­osztozik.

a­ szlovákiai­ magyar­ nemzetiségű­ hallgatók­ 21,49%-a­ magyarországon,­ 8,32%-a Csehországban,­ tehát­ összesen­ legalább­ 29,81%-a­ külföldön­ végzi­ tanulmányait.­ e hallgatók­nagy­részét­a­magyarság­modernizációs­veszteségei­közé­sorolhatjuk,­hiszen nagy­valószínűséggel­(főleg­magyarország­viszonylatában)­többségük­már­nem­tér­visz- sza­szülőföldjére.­ez­valójában­nemcsak­a­szlovákiai­magyarság­modernizációs­vesz- tesége,­ hanem­ egész­ szlovákiáé­ is.­ a­ magyar­ nemzeti­ kisebbségi­ lét­ szempontjából még­szembetűnőbbek­a­veszteségek,­hiszen­a­magyar­tannyelvű­középiskolát­végzett felsőfokú­ hallgatóknak­ már­ 30,44%-a­ tanul­ magyarországon,­ és­ csak­ 62,18%-a szlovákiában.­ ez­ az­ agyelszívás­ egyértelműen­ a­ szlovákiai­ magyar­ értelmiségi­ réteg kárára­történik,­és­lényegesen­negatívan­befolyásolja­az­otthon­maradottak­esélyeit­a régiók­modernizációs­versengésében.

e­ fejlődési­ folyamat­ tendenciájára­ mutatnak­ rá­ a­ további­ statisztikai­ adatok­ is, melyek­szerint­pl.­az­1995/96-os­akadémiai­évben­a­magyarországon­tanult­szlovákiai magyar­felsőfokú­nappali­hallgatók­száma­373­volt,­ami­a­szlovákiában­tanult­magyar hallgatók­10,83%-át­tette­ki.­ez­az­arány­gyorsan­növekedett,­1998-ban­már­19,4­szá- zalékon­volt,­2003/04-ben,­a­szlovákiai­magyar­egyetem­(komárom­2004)­létrehozá- sa­előtt­már­35,2­százalékra­emelkedett.­valószínűleg­e­magyar­egyetemen­való­tanu- lási­lehetőségek­miatt,­de­demográfiai­okok­miatt­is­a­2009/10-es­tanévre­ez­az­arány 30,6%-ra­mérséklődött.­(Gyorsjelentés­2010)

Továbbra­ is­ az­ említett­ három­ ország­ összesített­ statisztikai­ adataira­ támaszko- dunk.­a­művelődési­problémák­egy­másik­megközelítését­szolgáltatják­a­középiskolai diákok­és­a­felsőfokú­hallgatók­számadatainak­összehasonlításai.­a­2009/10-es­tanév adatai­szerint­az­egy­évfolyamra­eső­felsőfokú­hallgatók­száma­(31­516)­az­egy­évfo- lyamra­eső­középiskolás­diákok­számának­(70­985)­44,40%-át­tette­ki.­ezt­úgy­is­meg- fogalmazhatjuk,­ hogy­ a­ szlovákiai­ állampolgárságú­ érettségizők­ átlagában­ 44,40%-a folytatja­tanulmányait­a­felsőoktatásban.­a­szóban­forgó­tanévben­19­472­szlovákiai magyar­fiatal­tanult­a­középiskolákban,­közülük­13­775­magyar­tannyelvű­iskolába­járt.

ha­ezeket­az­adatokat­összevetjük­az­1.­táblázat­adataival,­akkor­a­magyar­nemzetiség modernizációs­tartalékai­abban­is­felfedhetők,­hogy­érettségiző­fiataljainak­átlagban csak­37,16%-a­kerül­a­felsőoktatásba.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rja

(10)

az­ itt­ alkalmazott­ statisztikai­ technikák,­ módszerek­ eredményei­ alapján­ még­ egy érdekes­megállapítást­tehetünk.­ugyanis­a­magyar­tannyelvű­középiskolában­tanuló­diá- koknak­átlagban­évfolyamonként­37,08%-a­tanul­tovább­a­felsőoktatásban,­a­szlovák tannyelvű­középiskolába­járó­magyar­nemzetiségűeknek­pedig­a­37,36%-a.­itt­sikerült először­statisztikai­számadatokkal­igazolni,­hogy­a­magyar­nemzetiségűek­számára­nem jelent­előnyt­a­továbbtanulás­szempontjából,­ha­szlovák­nyelvű­középiskolába­járnak.­a magyar­nemzetiségű­fiataloknak­az­országos­adathoz­képest­több­mint­hétszázalékos lemaradása­a­felsőoktatásba­való­belépés­tekintetében­tehát­nem­alap-­és­középiskolai oktatási­nyelvi­probléma,­hanem­évtizedek­óta­halmozódó­szociális­és­társadalmi­prob- lémák­együttese.­ez­abban­is­megmutatkozik,­hogy­a­felsőoktatásba­való­bejutási­felté- telek­ jelenlegi­ kritériumrendszereinek­ fellazulása­ miatt­ nagy­ valószínűséggel­ kimond- hatjuk,­ hogy­ a­ magyar­ nemzetiségű­ érettségiző­ fiatalok­ már­ eleve­ kisebb­ arányban jelentkeznek­a­felsőoktatásba.­Tehát­a­továbbtanulási­igény­hiányáról­beszélhetünk.

Felhasznált­irodalom

Gyorsjelentés­2010.­Gyorsjelentés a 2010/11 tanév felsőoktatási előzetes statisztikai adataiból.

neFmi,­statisztikai­osztály.

Gyurgyík­László­2008.­Quo vadis, szlovákiai magyarok?kézirat,­2008;­részben:­Új­szó,­szalon, 2009.­április­25.­16­p.

komzsík­attila–László­béla­2009.­a­szlovákiai­magyar­kisebbség­intézményes­művelődése­a­sta- tisztikák­tükrében.­Fórum Társadalomtudományi Szemle,­11.­évf.­4.­sz.­85–103.­p.

kozma­Tamás­2000.­kisebbségi­oktatás­közép-európában.­Educatio,­9.­évf.­2.­sz.

László­ béla­ 2006.­ akkreditáció­ szlovákiában.­ in:­ kozma­ Tamás–rébay­ magdolna­ (szerk.):

Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában.­budapest,­u-m-k.

László­ béla­ 2006a.­ az­ iskolai­ művelődés­ a­ statisztikák­ tükrében.­ in­ László­ béla–a.­ szabó László–Tóth­ károly­ (szerk.):­Oktatásügy 1989–2006. Magyarok Szlovákiában IV.

somorja,­Fórum­kisebbségkutató­intézet.

László­béla­2008.­a­szlovákiai­és­a­szlovákiai­magyar­felsőoktatás­a­bolognai­folyamat­tükrében.

in­ kozma­ Tamás–rébay­ magdolna­ (szerk.):­A bolognai folyamat Közép-Európában.

budapest,­u-m-k.

popély­Gyula­1998.­a­magyar­iskolaügy­kálváriája­(Cseh)szlovákiában­1918-1945.­in­Tóth­László (szerk.):­A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1919–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó.budapest,­ister.

Štatistika.­Štatistické­ročenky­školstva.

Štatistika­2009.­Štatistická­ročenka­školstva­sr.

vdC­2008.­výskumné­demografické­centrum.­prognózy­z­roku­2008.

výročná­2009.­výročná­správa­o­stave­vysokého­školstva­za­rok­2009.­www.minedu.sk,­vysoké školstvo.­výročné­správy­o­stave­vysokého­školstva.

Zákon­1990.­Zákon­č.­172/1990­Z.z.­o­vysokých­školách.

Zpráva­2009.­výroční­zpráva­o­činnosti­vysokých­škol.­mŠ-Čr.­praha,­2009.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 3 , S o m o rj a

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

az­ elmaradt­ eredmények­ pedig­ torzítani­ kezdték­ a­ szlovákiai­ magyarok­ politikai értékrendjét­ és­ persze­ a­ képviseletét.­ sikereket­ olyan­

akkor,­ hogy­ ebben­ az­ időszakban­ a­ magyar­ pártok­ egyértelműen­ a­ demokratikus oldalon­ álltak­ és­ csak­ időnként­ tettek­ olyat,­ ami­

Első lépésként megvizsgáltuk, hogyan változott a SZTE-en tanuló szerb állampolgárságú hallgatók száma 2008 óta, illetve, hogy mely vajdasági településekről és

A hallgatók nem elhanyagolható hányada tehát inkább csak az útkeresés részének tekinti az egyetemi tanulmányok elindítását (talán nem teljesen függetlenül a

Kiemelten fontos már a közép- és a felsőfokú tanulmányok ideje alatt elgondolkodni azon, hogy milyen súlyt szán az adott egyén a későbbi, felnőtt élete során a munkának,

• A műholdak rádiósugárzása tartalmazza a kibocsátás atomi órák által megadott pontos időpontját és a műhold aktuális helyzetét.. A Global Positioning

Nem véletlen, hogy az egyesült Európa jelképe is a csillagos ég, amely alatt az Agora nemzetközi résztvevői újra egymásra találtak.. Az Agora 2008 közös

Ezek a részidős hallgatók főként azért döntöttek a felsőfokú (tovább)tanulás mellett, mert azt érzékelik, hogy a diploma egyre inkább társadalmi elvárássá kezd válni,