• Nem Talált Eredményt

Miért közkedvelt a Medline CD-ROM-on? Tapasztalatok a SOTE Központi Könyvtárában megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Miért közkedvelt a Medline CD-ROM-on? Tapasztalatok a SOTE Központi Könyvtárában megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT3B.évi. 1091.5- 6. az.

Usbeth Bjőrklund (Svédország): Négy hipertext- alkalmazás bemutatása

Archív anyagok osztályozási problémái - hlpertext-alkalmazés

Roland Hjerppe (Svédország): Roget tezauruszénak továbbfejlesztése hlpertext segítségével

K) Keresés egyatomos osztályozórendszerekben Elnök: Barbara Keim {NSZK)

Főelőadó: Nancy Willlamson (Kanada)

Hannes Hug (Svájc): E T O - k e r e s é s az ETH (Zürich) könyvtárában

Nancy Williamson (Kanada): A Library ol Congress- szel közös osztályozási rendszer előnyei

M. A. Goplnath (India): Számítógépes v i s s z a k e r e s é s a kettőspontos osztályozási rendszerrel

L) Visszakeresési technikák

Elnök és főelőadó: Krlshan Kumar (India)

Atina Vickery (Nagy-Britannia): Ismeretszervezés in­

telligens rendszerben

Veronica Oechterlng (NSZK): Tárgyorientált online rendszerek egyedi számítógépi megoldásai

Miért közkedvelt a Medline CD-ROM-on?

Tapasztalatok a S O T E K ö z p o n t i Könyvtárában A Medline CD-ROM adatbázis az orvosegyetemi felhasználók körében Igen nagy n é p s z e r ű s é g r e tett szert ez elmúlt é v b e n . Mi ennek az oka?

N é z z ü k előbb a falhasználókat. Orvosainkat é s a hallgatókat, vagyis a potenciális felhasználókat három kategóriába sorolhatom:

1. külföldi ösztöndíja során megismerte az irodalom­

kutatásnak ezt a módját, é s hozzáférhető volt számára;

2. külföldi ösztöndíja s o r á n látott ilyet, de nem használhatta:

3. k ö n y v t á r u n k o n kívül sehol nem találkozott Ilyen­

nel.

Az első kategóriához tartozók hamar elsajátítják az adatbázis önálló használatát, hiszen nem Ismeretlen s z á m u k r a , majdnem hogy természetes ennek megléte. A második é s harmadik csoport tagjai Örömmel vállalkoznak az adatbázis k e r e s ő n y e l v é n e k elsajátítására. Elégedetten veszik tudomásul, hogy ha késéssel é s nagy erőfeszítések árán is, de pró­

bálunk felzárkózni a fejlett Információszolgáltatáshoz.

Mindhárom csoport v é l e m é n y e megegyezik azonban abban, hogy az Irodalomkutatást a továbbiakban csak ezen a módon, az adatbázisból adódó előnyök alapján tudják elképzelni.

N é z z ü k az adatbázist használhatósági szempont­

ból. A Medline CD-ROM orvosi-biológiai adatbázis lézerlemezen. T ö b b CD-ROM kiadása létezik, a SOTE Központi K ö n y v t á r a Silver Platter kiadásra fizet elő.

Marlene Rockmore (USA): Fazetták é s tezauruszok egy többcélú információkereső rendszerben Mlchael Schopen (NSZK): Különböző adatál­

lományokkal való keresés orvosbiológiai adatbankban

M) Indexelés

Elnök és főelőadó: Gerhard Rlesthuís (Hollandia) Claus Poulsen (Dánia): Új koncepció az In­

d e x e l é s b e n

R. G. Prasher (India): Index és indexelés

M. Parameshwaran (India): L á n c i n d e x egy Dewey osztályozási rendszert alkalmazó katalógushoz M/r/a llvonen (Finnország): A környezet hatásai az In­

dexelők munkájának e g y e z t e t é s é b e n .

T e r m é s z e t e s e n nem hallottam valamennyi előadást, mégis azzal az általános meglátással feje­

zem be, hogy a hipermédláról még sokat fogunk hal­

lani. (Jó lenne magyar kifejezést találni á hlpertextre.) Domokos Miklósné (Budapesti M ű s z a k i Egyetem Központi Könyvtár)

1. ábra

T I T J T L K : R a d i á c i ó n pncumonilis ind fibroiis foliowing split-couise radiilnfi dioapy for lung cinccr. A radiologic i n d physiologic fludy.

A U A U T N O H : M a l l s o n K ; Holsli-LR; Poppius-ll; Koihola D; S l e n m i n S ; Tammilchio-L; Salmo-M

Al> A D U R E S S O F A U T I I O R : D e p ó m a t of Pulmonaiy Mcdicine. H c k i a k i Univcriily Ccnlral H o s p i t á l Finland.

S O S O U R C K : Acia-Oncnl 1987; 16(3): 193-6 P V P U I I L I C A T I O N V K A R : 19H7 L A L A N G U A f i K : E N G L I S H

Cr C O U N T K Y 0 F P U J I L I C A T I O N : S W E D E N

A l i A B S T R A C T : Ridiogiaphic signs of radinion pncumonilis i n d fibroiis wcre a s s e s s c o and pulmonvy funclion monilorcd in lung cancer patienls i f i c i Iwo-diffcrcnE tplit-coursc radialion Ihcrapy I c h c d ü l e i . o n e wjlh • rest jnlcrvil ii.1 3 wceks ind Ihe n ü i c T wiih a ini interva] of S weeks. dw tolil radiilion I I : - T hcing tlic same in bolh lieitnirnla (55 Gy/20 fiactinns/7 or 9 wccks).

Pnsi moricm findings w e r c analytctl v\ten aviilahle. Spirometric mcasurcmcEil ü ( v i l i i capacily. d c l t r m i n a ú o n of diffusing capacily for caibon rnonoaldc ( D L ) and ilvcular v o l u n i c wilh the single brcilh lechnique. i n d dcicnninaiinn nf rcginnal distrihuiiun of lung perfjiion by (wo differeru Icchnituirs, E a ü i o s p i i o c n c v y ind ginuna c a m c i l digiEal display folkfvring Ü l L r a v e n o u s injeciion of l J 3 X e . werc cirried oui bvfore i n d al vuiou* tirnes aher ihe cnmplriion of irradiattnn. Of Ihe phyiinlngic p v a m c l c r s . only J I L showcd i sicnifitanl d c c r c i s c b as well as 9 months pnst-ucalmcni fp k i s Uian 0.05). No dilfcrcnce bciwrcn IJIC iwo treiuncni achrdiilei could bc shown wilh rcgard lu gradc o r lime pallcm o f radiologic cfiangcs oi d r c i e i s c in D L . The findings supgcal Ihat measurcnienl of D L n u y be of valuc in monitoring pilicnls inclodcd in Icscaich prolotols for lattilliun ihcrapy of l u n g cancci i s wcll i s i n *clcction o í piiicnrs for this Ircalmenl.

M K S I T M R D I C A L S U B J E C T Í I K A D I N G l ABC J - L C o m p m i i x / Siudy:

H u m á n Malc- Middlc-Age Momlnring. -Physiotagic Pncumon:a diignotis; Prognosia.; P ú i m o n a ry-Oiffus ing-Capacily: Puhnonary-Fibfnsii- di.ignnais; R j d i a l i o n T n j i n i r s . d i i g n o s i s ; Radiallirrapy-Poiarc;Rr*pira1ary- Funclion-Tesls; T i m c - F a c u n s

MKSll M K U I C A L S U B J E C T I I R A D I K R i ' L u n g N c o p l u m J . radiolEicrapy: T n o u m o n i i - c t i o l o g y ; *ru)rnonaiy.Fibroiis.ciiobgy;

* R i ű j a t i n n - F n j l i i Í F S . e l Í L > l o g y ; *Riilinthcripy'iriveiic.cfrccls

I S S N I N T K R N A T I O N A I , S T A N U A M D S K K I A L N U M I I K K : 0 M 9 - 6 5 I X A N M K D U N f i A C C E S S I O N N U M B K R : fmiKl02ri6

lll> 1'rHATK (ODE: ÍFtni

245

(2)

B e s z á m o l ó * , s z e m l é k , referátumok

Havonkénti aktualizálásából adódik, hogy meglehető­

sen új információkat is tartalmaz. 1966-ig visszame­

nően kereshetünk benne. A cikkek z ö m e tartalmi kivonattal jelenik meg a k é p e r n y ő n . Használata egy­

szerű. Ha h a g y o m á n y o s módon keres az olvasó, elég a program elindítása é s a keresett év kiválasztása után jelentkező menüből fi. ábra) a FIND parancsot választani, majd beírni a keresőszót vagy a s z e r z ő nevét. Ezt a keresést azután finomítani lehet, az operátorok (and, with, or, not) segítségével az először leirtat más keresőszavakkal ö s s z e lehet kötni. Lehet nyelvre, országra, egy adott időszakra stb. szűkíteni a keresést. Előfordulhat, hogy az általunk megfogal­

mazott k e r e s ő s z ó v a l csak a közelében járunk a kívánt témának, ilyenkor j ó hasznát vehetjük a kapott találat v é g é n található kötött tárgyszavaknak: Medical Subject Headings = MESH. É s ez csak egy a lehetőségek közül. Az 1. ábrán látható, hogy hány m e n ü b e léphetünk tovább a főmenüből.

A másik két k e r e s é s r e szolgáló menü, az INDEX é s a THESAURUS ugyancsak fontos segítség. Előfordul­

hat például, hogy k e r e s ő s z a v u n k helyesírása pontat­

lan, Ilyenkor az INDEX-be érdemes belépnünk, é s a kurzorral le é s föl mozogva m e g k e r e s n ü n k a helyes szót, mint egy szótárban. Itt megtalálhatjuk a s z ó h o z tartozó kötőjellel írt egységeket, valamint a k e r e s ő s z ó h o z tartozó találatok számát is. A THESAURUS behelyezi témánkat egy hierarchikus alá- é s fölérendeltségi viszonyba. Alkalomadtán jó

Commai Menu

2. ábra

támasz lehet, az olvasók mégis ritkán használják ki a benne rejlő lehetőségeket. A GUIDE menü ad tájékoz­

tatást az adatbázis használatának módjáról.

A kapott találatokat nyomtathatjuk, lemezre ment­

hetjük a PRINT, III. a DOWNLOAD menük Igénybevé­

telével.

A 2. ábra egy mintatalálatot mutat be.

Az olvasó tehát k ö n n y e n , gyorsan Jut az Informá­

cióhoz: ebben látom a n é p s z e r ű s é g okét. Ezt jól alátá­

masztja, hogy könyvtárunkban a (elhasznált gépidő az elmúlt é v b e n 1600 óra volt.

Rajnainé H. Mária (Semmelweis O r v o s t u d o m á n y i Egyetem Központi Könyvtár)

Posztgraduális szakinformatikus képzés a Norvég Könyvtár- és Információtudományi Főiskolán

Az oslói Norvég K ö n y v t á r - é s Információtudományi Főiskolán (Norwegian School of Llbrary and Informa­

tion Science) 1984-ben vezették be a posztgraduális Információtudományi é s adatfeldolgozási képzést.

Időtartama két tanév (négy félév). Célja olyan k ö n y v ­ tárosok kibocsátása, akik nagy szakértelemre tesz­

nek szert az információk kezelésében, különös tekin­

tettel a számítógép sokoldalú felhasználására a doku­

mentumok, adatok é s információk nyilvántartásának m e g s z e r v e z é s e é s irányítása közben.

A felvételi követelmények a következők: csak olya­

nok vehetők fel, akiknek főiskolai könyvtárosi képesítésük van, ezen belül az adatfeldolgozás é s az információkeresés, továbbá a matematikai é s számí­

tástechnikai alkalmazások területére szakosodtak.

(Az ilyen típusú végzettség m e g s z e r z é s é h e z Norvé­

giában 3 é v szükséges.)

A posztgraduális szakinformatikai szak Norvégiá­

ban csak nappali tagozaton végezhető el. Egy tanév 38 hétből áll. Hetente csak 8-10 tanrendlleg előírt előadás, szeminárium vagy gyakorlat van, de a hall­

gatók folyamatos egyéni munkája (pl. dolgozatok

írása, a szakirodalom feldolgozása, gyakorlati felada­

tok megoldása stb.) további 30 órát vesz igénybe, így a heti leterheltség ö s s z e s e n 40 órát tesz ki.

A posztgraduális képzési program a kővetkező tantárgycsoportokat foglalja magában:

B e v e z e t ő előadások

(egy tanév nyolcadrészét teszik ki)

Különböző elméleti tárgyakba é s m u n k a m ó d s z e ­ rekbe nyújtanak betekintést (pl. matematika, n y e l v é ­ szet, kutatási módszerek, projektek kidolgozása).

P r o g r a m o z á s

(egy tanév negyedrésze)

A PASCAL programnyelv alapos elsajátítása útján a hallgatók megtanulják a programok strukturálásá­

nak é s dokumentálásának technikáját. A fentiekhez kapcsolódva mélyrehatóan megismerik a s z ö v e g f e l ­ dolgozás, a bibliográfia é s az Információkereső rend­

szerek területén alkalmazott adatszerkezeteket és algoritmusokat.

246

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a