SZEMLB
467
Nagy) eredmény, hogy —— jórészben az Állami Faluszínház működése folytán —- ma már a parasztság széles rétegei is színházlátogatók.
3. Műsoros estek, ismeretterjesztő előadások
A dolgozó tömegek szórakoztatásában
és iskolánkívüli művelésében fontos sze- repet töltenek be a műsoros estek és is—
meretterjesztő előadások.
A száz főre jutó műsoros—est látogatás átlaga 7,0. Az arány a munkáscsaládok- ban 6,9, a parasztoknál 3,2, az egyéb fog—
lalkozásúaknál 12,8.
A száz családtagra jutó ismeretterjesztő előadás látogatási átlaga 1,5, a munkás—
családoknál 0,6, a parasztcsaládoknál 0,3, az egyéb foglalkozású családoknál 5,3.
A kulturális fejlődést tükröző számada—
tok a felszabadulás óta megtett hatalm'as utat mutatják.
A dolgozók kulturális helyzetét foglal—
kozási csoportonként vizsgáló adatfelvé—
telek sokoldalú képet adtak az egyes te—
rületek kiemelkedő eredményeiről és a még mutatkozó lemaradásokról.
A falusi és városi lakosok kulturális el- látottsága között a felszabadulás előtt igen nagy volt a különbség. A különbségek felszámolása és a falu felemelkedése ér-
dekében ——- az adatok is ezt mutatják -—- már eddig is sok történt. Népkönyvtárak és kultúrotthonok hálózata épült ki, a fal—
vak közel háromnegyedrészében rendsze- resen tartanak filmelőadásokat, a Falu—
színház és a vidéki színházak számos al—
kalommal szerepelnek a községekben stb.
A jelentős eredmények ellenére a pa—
rasztság kulturális ellátottsága még nem éri el a munkásokét és még kevésbé az egéb foglalkozásúakét.
A jövőben a kulturális intézmények fej- lesztésénél az eddiginél nagyobb mérték—
ben kell figyelembe venni a falvak szük- ségleteit. Több és jobban felszerelt tömeg—
könyvtárra és kultúrotthonra, több és a parasztság érdeklődési körét fokozott mértékben figyelembe vevő könyvre van szükség. Jelentős feladat az újságolvasás népszerűsítése. a parasztok között. Tovább kell szélesíteni a falusi filmszínház-háló—
zatot és el kell érni, hogy a falvak népé—
nek egyre nagyobb lehetősége nyíljék színielőadások látogatására.
A meglevő intézmények jobb kihaszná—
Lása érdekében fokozni kell a propaganda—
munkát, hogy a ma még nem érdeklődő rétegeket is be lehessen kapcsolni a kul- turális tömegmozgalomba. Az adatfelvétel tanúsága szerint egyes családok még nem olvasnak rendszeresen, nem járnak mo—
ziba, stb. Ilyen családok nemcsak a pa—
rasztság, de a munkásosztály, ritkábban az egyéb foglalkozású családok soraiban is akadnak. Fontos feladat, hogy a nép- művelésügy irányítói és dolgozói ezekről, a kulturális lehetőségeket ma még igénybe nem vevő családokról se feledkezzenek
meg. —
A statisztikai adatokból kitűnik, hogy dogozó népünk kulturális ellátása soha nem látott ütemben fejlődik. A foglalko—
zási csoportonkénti vizsgálat ezen túl- menően azt is megmutatta, hogy hol kell különösen fokozni az erőfeszítéseket a kulturális különbségek felszámolása érde—
kében.
Erdész Tiborné
Szabó Endre
A tehergépkocsi kihasználás elemzése
Tehergépkocsi állományunk a legutolsó években rohamosan növekedett és a számszerű növekedéssel arányosan nőtta gépkocsi szállítások jelentősége is. 1953- ban már népgazdaságunk szállítási fel—
adatának jelentékeny részét a tehergép—
kocsi közlekedés végezte, a megmozgatott árumennyise'g 38%-át szállította el, majd—
nem annyit, mint a vasút.
A járműállomány jelentős emelkedése ellenére tehergépkocsi közlekedésünk a
öli
szállítási igényeket jelenleg nem tudja teljes mértékben kielégíteni, pedig gép—
kocsiparkunk fejlesztésének üteme —— az elkövetkező években — lassúbb lesz. A szállítási igények teljes kielégítését tehát nem a gépkocsik számának növelésével, hanem a meglévő állomány fokozottabb kihasználásával, a szállítás jobb megszer—
vezésével kell biztosítani. . A teljesítőképesség jobb kihasználása, a szállítás gazdaságosabb megszervezése
468
egyúttal csökkenti mind a fuvarozó, mind
a fuvaroztató feleknél a szállítás költsé- geit, és így nagymértékben hozzájárul a Magyar Dolgozók Pártja III. , kongresz—szusa által kitűzött egyik fontos feladat, a takarékosság megvalósításához. Ha a gépkocsiparkunkat csak lo/o—kal jobban használnánk ki, mint jelenleg, ugyanezzel a gépkocsi állománnyal kb. 60/o—kal na- gyobb forgalmat tudnánk lebonyolítani, és ezzel mintegy 800 db tehergépkocsi be- szerzése válna szükségtelenné. (Csupán a kocsik beszerzési árával kb. 80 millió Ft—ot takaríthatnánk meg.)
A gépkocsik teljesítményének növelése, a kihasználás mértékének tervszerű eme- lése elengedhetetlenül szükségessé teszi a _ gépkocsik kihasználásának állandó, mély—
reható vizsgálatát, a rendelkezésre álló statisztikai adatok több irányú elemzését.
A tehergépkocsik kihasználásának sta—
tisztikai vizsgálata aránylag rövid múltra tekint vissza, ugyanis a tehergépkocsik teljesítményeit csak néhány év óta figyel- jük meg. A felszabadulás előtt tehergép—
kocsi statisztika lényegében nem volt. A _
statisztikai évkönyvek tartalmazzák ugyan a tehergépkocsik számát és azok egyes főbb műszaki adatait (pl. hengerűrtarta—
lom), a gépkocsik foglalkoztatottságáról, teljésítményeiről azonban adatokat nem gyűjtöttek, már pedig ilyen adatok nélkül a kihasználtság foka és emelésének módja nem vizsgálható.
Az állami tehergépkocsi közlekedés ki—
alakításakor 1949—ben kezdődött meg a Átlagos gépkocsi állomány ... ' Gépkocsik átl. teherbírása ...
Gépkocsiórák szama ...
üzemképes órák ...
Fuvarórák Menetórák
Hasznos km teljesítmény
Ures ,, ,.
Arusúly Árutonnakm.
Raksúlytonnakm.
Gépkocsinapok száma
Fuvarnapok száma ...
Átlagos szállítástávolság ...
A gépkocsipark kihasználásának alap- vető feltétele, hogy a kocsik üzemképes állapotban vannak—e. vagyis végezhetnek-e fuvarozást. Minél nagyobb az üzemképte—
......
teljesitmények részletes számbavétele és
a szoviet tapasztalatok alapjáníf'k—P'aéi'ánylag
rövid idő alatt kialakult a hazai viszo—
nyainknak leginkább megfelelő. gépknosi
statisztika. A statisztika kiépítése, a tel—-
jesítmények részletes, folyamatos meg-
figyelése lehetővé tette a kocsipark ki—
használásának vizsgálatát. 1952 óta mind ; a Közlekedésügyi Minisztérium, mind a Központi Statisztikai Hivatal egyre be—
hatóbban vizsgálja a gépkocsik teljesítő—
képességének kihasználását, üzemelteté—
sük gazdaságosságát.
A gépkocsipark teljesítőképességének kihasználása több tényezőtől függ. Gazda—v ságos kihasználásról csak akkor beszélhe— _, tünk, ha a járművek munkára _forditható idejét, a ténylegesen munkában töltött idejét, teherbíróképességét és kilométer—
teljesitményét egyaránt minél nagyobb mértékben hasznositottuk. Az egyes té—
nyezők alakulása a kihasználási: külön—- böző mértékben befolyásolja, ezért, az elemzésnél valamennyi tényezőt külön—
külön alapos vizsgálat alá kell vonni.
Szükség [van azonban egy olyan mutató képzésére is, amely a különböző tényezők sok esetben ellentétes irányú hatását
együttesen tükrözi, a kihasználás mérvét
egy számban fejezi ki.
Vizsgáljuk meg a gépkocsik kihasználá—
sának elemzési módszereit egy gyakorlati példán keresztül. Tételezzük fel, hogy két tehergépkocsi közlekedési vállalat ,_ egy—
havi teljesítményei az alábbiak:
A vállalat B vállalat
db 153 146
to ' 3,4 3,5
1000 óra 110,2 105,0
,, ' 913 aaz
,, **54,7 44,2
,, 24,9 21,4
1000 375 217
,, 167 236
1000 to 63 _ 57
1000 1 028 926 *
,, 1 842 ,1 586
nap 4 590 5 380
,, 3190 3 120 ,
km 163 18,3
len kocsik száma, —- vagyis a kocsipark technikai állapota rossz —— annál keve—
sebb hasznositható a kocsipark teljesítő—
képességéből. ;
SZEMLÉ 469
A kocsipark technikai állapotát statisz- tikailag az üzemképességi mutatóval vizs—
gáljuk. E mutató azt fejezi ki, hogy a gépkocsiállomány rendelkezésre álló ösz- szes idejéből hány százalék volt az üzem—
képes idő, tehát mennyi időt fordíthattak volna fuvarozásra. Számítási módja:
üzemképes gépkocsióra
.. '——.—,—— 1 0
osszes gépkocsxora 0
A vizsgált A vállalatnál a kocsipark 83,2%—a, B vállalatnál 78,20/0-a volt üzem- képes, vagyis A vállalatnál a kocsik ja—
vítását és karbantartását nagyobb gond—
dal végezték, így kocsijainak nagyobb hé.-' nyada dolgozhatott.
Abban az esetben, ha egy vállalat gép—
kocsiparkja azonos típusú kocsikból áll, elegendő a fenti mutató képzése. Ha azonban a kocsipark különböző, kis (0,5 tonna) közepes és nagy (8—10 tonna) teherbírású kocsikból áll, akkor szüksé—
ges annak vizsgálata is, hogy melyik kocsifajták voltak üzemképesek. Ebben az esetben az üzemképességi mutatót a géptonnaórákból számítjuk, vagyis a ko- csik teherbíróképességével súlyozzuk.
Képlete:
üzemképes gépkocsitonnaóra (kocsinkénti gk.óra X teherbírás) összes gépkocsitonnaóra
A kocsipark optimális kihasználásának másik döntő tényezője, hogy a hasznosít—
ható időből mennyit tölt munkában, vagyis az összes rendelkezésre álló időt
összes időkihasználás mutatója :
* Minél magasabb értékű ez a mutató, a kocsipark időkihasználása annál kedve- zőbb és fordítva, ha a mutató értéke csök—
ken, a kocsik időbeli kihasználása romlik.
Sokan az időkihasználási mutatót még a gépkocsinapok alapján számítják, pedig ha az időbeli kihasználást helyesen akar—
juk megállapítani, a mutatót feltétlenüla gépkocsiórák alapján kell képeznünk. A gépkocsinapok (gépkocsinap :: egy gép—
kocsinak a vállalatnál eltöltött egy napja) alapján számított mutató ugyanis elta—
karja azt, hogy a munkában töltött napon belül a kocsik hány órát dolgoztak, ezért lényegesen kedvezőbb képet ad a gépkocsi időbeli kihasználásáról.
Ha a két vállalat időkihasználási muta- tóját a gépkocsiórák alapján számítjuk, akkor A vállalat gépkocsiparkját a ren—
delkezésre álló idő 49,60/o—ában, B válla—
lat 40,5%—ában foglalkoztatta. Gépkocsi—
napok alapján számítva a kihasználás A vállalatnál 69,5%, B vállalatnál 71,2%.
A fenti számok jól mutatják a gépkocsi—
nap' alapján végzett számítás helytelen—
Fuvaridő kihasználás mutatója :
A példánkban vizsgált A vállalat ko—
csijai a fuvaridő 45,5%—ában, B vállalaté
x 100
. hogyan használjuk ki. Ezt a gépkocsiőrák (gépkocsióra : egy gépkocsinak a válla- latnál eltöltött egy órája) és a fuvarban töltött órák arányán keresztül vizsgáljuk:
fuvaróra gépkocsióra
x 100
ségét, ugyanis B vállalat kocsiparkjának kihasználása a gépkocsinapok alapján vizsgálva kedvezőbb, mint A vállalaté, ha azonban a munkanapokon belüli foglal—
koztatottság tartamát is figyelembe vesz- szük, vagyis a mutatót a gépkocsiórák alapján képezzük, A vállalat gépkocsi—
parkja lényegesen nagyobb mértékben volt foglalkoztatva, mint B vállalaté. A mutatók ily nagymérvű eltolódásának oka az átlagos napi fuvaridő hosszúságában keresendő, A vállalatnál ugyanis a kocsik átlagosan napi 17,1 órát fuvaroztak, B vállalatnál pedig csupán 14,1 órát.
Azonkívül, hogy a gépkocsik a rendel- kezésre álló időből mennyit töltenek fu- varban, feltétlenül vizsgálni kell azt is, hogy a fuvaridőn belül milyen mérvű az effektív munka, amikor a gépkocsi menet—
ben van. A cél az, hogy a kocsik a fuvar- .idő minél nagyobb részét töltsék menet- ben, kevés legyen az állás. A fuvaridőn belüli tényleges munkaidő arányát a menetórák és a fuvarőrák viszonyszámá- val vizsgáljuk.
menetora 1 00
fuvaróra X
48,4%—ában végeztek hasznos munkát.
Tehát B vállalat —— melynek kocsijai rö—
videbb ideig voltak fuvarban —_-—- a munka-
időt jobban használta ki, kocsijai a fuva r-
idő alatt kevesebbet álltak.
A fuvaridőkihasználási mutató elem—
zése során feltétlenül vizsgálnunk kell az állásidők okát is. A menetlevelek alapján kimutatható, hogy mennyit álltak a kor csík a fuvarvállalat (pl. menetközbeni ja- vítások) és mennyit a szállittató fél (rako—
dás, várakozás, stb.) terhére. Az állásidők zömét a rakodási és rakodásra való vá—
rakozási idő képezi. Éppen ezért elsőrendű fontosságú, hogy mind a fuvarozó, mind a szállittató vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a rakodások megszervezésére, illetve a rakodások gépesítésére.
A menetben töltött idő kihasználása ak * vizsgálata megmutatja, hogy a
tuvaridejének hány
menetben; azonban arra nem adteleletet, hogy mozgását rakománnyal vagy uresen végezte. Már pedig elsőrendű fontosságú, hogy a gépkocsi mozgásának minél na—
gyobb részét hasznos terheléssel végezze, tehát szállítson. Ezen a téren elért ered—
mények, illetve hibák feltárása céljából:
állandóan figyelemmel kell kisérnün—k :.
kilométer teljesitmény kihasználási mu—
tatójának alakulását; A mutatószámot a!
rakott (hasznos) kilométereknek az ősz——
szes kilométer-teljesítményhez való vi- szonyításával képezzük.
rakott kocsikilométer
Kilométer teljesítmény kihasználási mutatója GMX 100 A vizsgált vállalatok közül A vállalat
kocsijai az összkilométer teljesítmény 69,2%—át, B vállalat kocsijai pedig csu-
pán 47,2%—át tették meg rakománnyal.
8 vállalat az összes teljesítmény na- gyobb részét üresen végezte, tehát vissz—
fuvarjai általában nem voltak, a rako—
dási helyek távolestek egymástól, mindez növelte az üres teljesítményeket. A vál—
lalat viszont jelentős visszfuvart biztosi- tott, s így a kocsipark által megtett kilo- méterek nagyobb hányada volt rako—
mánnyal megtett kilométer.
A hasznos kilométer teljesítmény ará—
nyának vizsgálatánál megfigyeljük, hogy a kocsik teherrel vagy üresen végezték—e mozgásukat. Ez a mutatószám azonban nem foglalja magában azt, hogy a rakott futás alatt a kocsik teherbíróképessége
Teherbíróképesség kihasználási mutatója : Ha figyelembe vesszük azt is. hogy a
megtett úton a kocsik teherbíróképessége mennyire volt kihasználva, akkor azt ta- pasztaljuk, hogy A vállalat 55,8%—ra, B Vállalat 58,4%—ra használta ki a kocsipark teljesítőképesse'gét. B vállalat munkája tehát kedvezőbb volt, annak ellenére, hogy kocsiparkjának jelentősen nagyobb volt az üres futása, mint A vállalaté. A Vállalat viszont —— bár hasznos kilométer teljesítményének aránya közel 700/0—03
volt —— mivel jóval kevesebb árut szállí—
Mtott, mint amennyi a kocsik teherbíró—
a-
mennyire volt kihasználva. A kilométet
teljesítmény kihasználásának vizsgálata;-' kor ugyanis egyformán hasznos "kilométer—
nek számít, ha a kocsi raksúlyálg megvan terhelve, vagy pedig minimális rako—
mánnyal (pl. 3 tonnás kocsi 0,5 tonnával) fut. A kocsik gazdaságos kihasználása csak úgy biztosítható, ha teherbíróképes—
ségük határáig megrakják, és mint az előző pontban mondottuk, mozgásának minél nagyobb részét rakománnyal végzi.
E két szempont együttes vizsgálatára szol- gál a teherbíróképesség kihasználási mu—
tatója, amely a tényleges szállítási telje—
sítményt, az árutonnakilométert, a meg—
tett út alatt maximálisan elérhető telje—
sítménnyel, a raksúlytonnakilométerrel (raksúlytonnakilométer : a kocsikilomé—
ter és a teherbíróképesség szorzata) állítja szembe.
árutonnakilométer
raksúlytonnakm X 100
képessége volt, mégsem hasznosította megfelelően kocsijait.
Természetesen ebben az esetben sem elegendő pusztán e mutatószámok alapján levonni a következtetéseket. Meg kell vizsgálnunk a szállítások árunem szerinti összetételét is. Lehetséges ugyanis, hogy a mutató kedvezőtlen alakulásának oka az, hogy a szállítmányok zöme nagytérfo—
gató, könnyűfajsúlyú volt, s a rakfelület teljes kihasználása esetén is jóval keve—
sebb a súlyuk, mint a kocsik teherbíró—
képessége (pl. zöldségfuvar).
százalékát töltötte-
' SZEMLE
471
A kocsipark kihasználását jelentősen befolyásolja az is, hogy a szállításokat milyen gyorsasággal bonyolítják le. Ezért állandóan figyelemmel kell kísérnünk a sebesség, mégpedig mind a forgalmi (üze-
*— mi), mind a műszaki sebesség alakulá—
sát is. * *
A forgalmi sebesség képlete:
összes kilométer _Ateljesítmény fuvaróra
Műszaki sebesség képlete:
összes kilométer,, teljesítmény menetóra
A kocsik elért sebessségét a szállítások távolsága is befolyásolja. Hosszútávú fu—
varoknál mind a forgalmi, mind a mű—
szaki sebesség kedvezőbb (ritkábbanra—
kodnak a kocsik, országúton nagyobb se- bességgel lehet közlekedni), mintarövid—
távú fuvaroknál. Ezért a sebesség elem—
zésénél a szállítások átlagos távolságát is meg kell vizsgálnunk.
A példánkban szereplő két vállalatnál az áruk átlagos szállítási távolsága (amit megkapunk, ha az árutonnakilométert osztjuk az elszállított áru súlyával) egy—
forma —— 16,3 km —— sebességük mégis különböző. ,
A vállalatnál a forgalmi sebesség 9,9 km/óra, a műszaki sebesség 21,8 km/óra, B vállalatnál a forgalmi sebesség 10,2 km/óra, a műszaki sebesség 21,2 km/óra volt.
Amint látjuk, a forgalmi sebesség egy—
részt lényegesen alacsonyabb a műszaki sebességnél, másrészt kisebb műszaki se—
besség esetén is elérhető viszonylag na—
gyobb forgalmi sebesség. Éppen ezért a sebesség vizsgálatánál a forgalmi sebes—
ség alakulásának elemzésére kell helyez—
Összetett kihasználási mutató
Az elméleti tonnakilométer az az elmé—
leti teljesítmény, amelyet akkor érnének el a gépkocsik, ha a nap minden órájában optimális forgalmi sebességgel (15 km/óra) közlekednének és állandóan teherbíró—
képességükig volnának megrakva.
Természetesen az így kiszámított mu—
tató meglehetősen alacsony kihasználást fog mutatni, hisz pusztán az, ha a válla—
lat csak két műszakban, 16 órán keresz- tül dolgozik, már is 66%—ra csökkenti a
kihasználást. ;
nünk a fősúlyt és arra törekednünk, hogy az állásidők csökkentésével a szállítások gyorsabb lebonyolítását segítsük elő.
Az eddigiekben a kocsikihasználást be—
folyásoló tényezőket külön-külön vizsgál—
tuk meg. Megállapítottuk:
a) a kocsipark hány százaléka üzem- képes,
b) a gépkocsik a rendelkezésre álló idő hány százalékát töltötték munkában,
c) a teljesített fuvaridőből mennyi volt a menetben, tehát a tulajdonképpeni szál—
lítással töltött idő,
d) a megtett kilométerek hány száza- léka volt rakott kilométer,
e) a teherbíróképességet milyen mérték- ben használták ki,
f) milyen forgalmi sebességgel végezték a szállításokat.
A példában szereplő két vállalat közül A vállalatnál a gépkocsik üzemképességi 'foka, az összes időkihasználás és a meg- tett kilométerek kihasználása, B vállalat—
nál a fuvaridő kihasználás, a teherbíró- képesség kihasználása és a forgalmi se—
besség volt kedvezőbb. Mivel azonban ezeket a tényezőket egymástól függetle- nül elemeztük, nem tudjuk megállapítani, hogy a kocsipark kihasználása minden té- nyezőt figyelembevéve, melyik vállalatnál volt jobb.
Ezért olyan mutatószámot kell képez—
nünk, amely a különböző tényezők hatá- sát egy mutatószámmal mutatja. Ezt a minden szempontra kiterjedő mutatót ,,összetett kihasználási mutató"—nak ne—
vezzük. Lényege, hogy a tényleges szállí- tási teljesítményt, az árutonnakilométert, az elméletileg elérhető maximális telje—
sítményhez, az ún. elméleti tonnakilo—
méterhez viszonyítjuk.
árutonnakilométer
X 100 elméleti tonnakilométer
Ezért "a vállalat jellegétől függően napi
fuvaridőnek 8, 16, vagy 22 órát veszünk (22 órát azért, mert kb. napi 2 óra szük—
séges az éjjel-nappal dolgozó vállalatok—
nál is a kocsik karbantartására).
Az elméleti tonnakilométert megkap-
juk, ha az előbbiek figyelembevételével megállapított napi hasznosítható időt meg- szorozzuk a gépkocsinapok számával —-
ezzel megkapjuk a havi hasznosítható fuvarórákat —— ezt megszorozzuk az opti—
mális forgalmi sebességgel (15 kxn/óra) —-
432
ezzel megkaptuk a megtehető kilométere- ket —— és a kapott eredményt szorozzuk a kocsik átlagos teherbírásával.
Tegyük fel, hogy a példánkban szereplő 1028 A vállalat :
926 B vállalat :
Megállapíthatjuk tehát, hogy minden tényezőt figyelembe véve A vállalat kocsi- parkja volt jobban kihasználva.
Végeredményben tehát az összetett kocsikihasználási mutató az a mutató—
szám, amely minden tényező hatását ma- gában foglalja, és a gépkocsipark valódi
kihasználását tükrözi.
A közlekedési vállalatok azonban gya—
korlatban nem az összetett kocsikihasz- nálási mutatót, hanem a teherbíróképes- ség kihasználási mutatóját tekintik a kocsikihasználás legjellemzőbb mutató—
számának. Ez a gyakorlat nyilván abból ered, hogy a tervező szervek -— bár meg- tervezik a fuvaridő hosszát és az üzem- képességi százalékot is —— mind a terve—
zésnél, mind a teljesítésnél a raksúly—
kihasználási mutatót tekintik a legfonto—
sabbnak. Pedig ez a viszonyszám csak azt mutatja meg, hogy a kocsi hogyan volt kihasználva akkor, amikor menetben volt, s nem veszi figyelembe, hogy esetleg a nap nagyrészét munka nélkül töltötte, vagy rakodásoknál ácsorgott. Hogy meny—
nyire egyoldali'rez a szemlélet, bizonyítja a vizsgált példa is, ahol B vállalat lénye—
gesen jobban használta ki kocsijainak teherbíróképességét, mégis az összes szem—
pontok figyelembevételével A vállalat dolgozott jobban.
üzemképességi fok ...
Összes időkihasználás mutatója ...
Munkaidő kihasználás
Az Élelmiszeripari Minisztérium kocsi—
parkjának -— bár a kocsik a rendelkezésre álló idő közel felét munkában töltötték (az Építésügyi Minisztérium kocsijaicsak egyharmadát) és a kocsik túlnyomórészt
22 - 4690 - 15 - 34
22 - 4380 fm . 3,5
Megtett kilométerek kihasználása ...
Raksúlykihasználás mutatója ...
Forgalmi sebesség ...
Összevont kocsikihasználási mutató
vállalatok éjjel-nappal fuvarozó üzemek.
Vizsgáljuk meg, hogy az összes tényezők figyelembevételével hogyan használták ki kocsijaikat.
028
- 100 x 2 - 100:19,5%
26
-100 m 9 .100:18,3%
Mindamellett azonban, hogy az össze—
tett kocsikihasználási mutató a kocsik ki—
használásáról valódi képet ad, csak arra alkalmas, hogy az egyforma szállítási fel- adatokat lebonyolító vállalatok munkáját
hasonlítsa össze. Értelmetlen volna össze- hasonlítani például az építőanyag szállí—
tást végző fuvarozó vállalatok és a keres- kedelem áruellátását végző fuvarozó vál- lalatok munkáját, mert a tömegáru szál- lítás eleve lényegesen jobb kihasználást biztosít, mint a sokszor kisfajsúlyú anya—
gok szállítása.
Ugyancsak csökkenti a kihasználás le—
hetőségét —— a gyakori megállások, hosz—
szas várakozások miatt —-— az ún. elosztó és gyűjtő fuvarozás, amikor a kocsi rako—
mányát részletekben, sok helyen rakják le, vagy sok helyen rakják fel. Ilyen fu—
varozást végeznek például az Élelmiszer—
ipari Minisztérium célfuvarozó vállalatai.
Ha ezeknek a vállalatoknak mutatószá-
mait összehasonlítjuk az Építésügyi Mi—
nisztérium vállalatainak mutatóival ——
ezek a vállalatok tömegáru fuvarozással foglalkoznak, tehát a rakományt egy he—
lyen rakják fel, illetve egy helyen rakják le —— világosan láthatjuk a kihasználás- nak a különböző szállítási feladatokból eredő lényeges eltérését. *
Élelmiszeripari Építésügyi minisztérium minisztérium
... 78,10/0 80,80,/0
... 46,0 ,, 33,4 ,,
... 43,7 ,, 57,9 ,,
... 80,9 ,, 57,9 ,,
... 52,2 ,, 59,4 ,,
... 9,7 km/óra 16,7 km/óra
... 26,40/0 33,90/0
rakománnyal futottak, a várakozás miatti kisebb munkaidőkihasználás, lényegesen kisebb forgalmi sebesség és a gyengébb raksúlykihasználás (rakomány részleges lerakása) miatt —- minden tényezőt fi—
_SZEMLE
gyelembevevő összevont kihasználási mu—
tatója lényegesen alacsonyabb, mint az Építésügyi Minisztériumé. Éppen ezért a gyakorlatban az eltérő fuvarozási feladatú vállalatok között ilyen összehasonlítást nem teszünk.
De ha az összetett kocsikihasználási mutató nem is alkalmas két különböző szállítási struktúrájú vállalat munkájá- nak összehasonlítására, feltétlenül alkal- mas arra — és ez számításának célja is
—, hogy egy—egy vállalat munkájának időbeli alakulásáról világos képet adjon.
*
A gépkocsipark munkájának vizsgálata tehát rendkívül sokoldalú és beható elem—
zést, a szállítások körülményeinek, a ki—
használást befolyásoló tényezőknek ala—
pos ismeretét követeli meg.
A kihasználást befolyásoló tényezők egyrészét a fuvarvállalatok saját maguk is tudják alakítani, például a javítások megfelelő megszervezésével, a kocsipark gondos karbantartásával, az üzemképte—
len kocsik száma minimumra csökkent—
hető. Növelhető a teljesítőképesség a vál—
lalat részéről pótkocsik nagyobbmérvű beállításával. A pótkocsi —— viszonylag csekély beruházás, s az üzembentartási költségek kismértékű növekedése mellett -— a gépeskocsi teljesítőképességét lénye—
gesen megnöveli. További lehetőség a vállalatok részéről a teljesítőképesség nö—
Velésére a szállítási munka jobb megszer—
vezése, a Ribakov-mozgalom továbbfej—
lesztése, illetve kiszélesítése, a központi diszpécser-rendszer fejlesztése, az egyéb közlekedési ágakkal való együttműködés.
elsősorban a vasúthoz és hajóhoz való
473
fuvarozás, illetve elfuvarozás jobb meg—
szervezése. *
Számos olyan befolyásoló tényező van azonban, amelyeket csak a fuvarozó és fuvaroztató vállalatok szoros együttműkö- désével lehet kedvező irányban alakitani.
így például jelenlegi viszonyaink között legfőbb hiányosság a fuvarigénylés időbeli aránytalansága. A fuvarigények általában a munkanapok nappali óráiban oly na—
gyok, hogy tehergépkocsi közlekedésünk nem tudja kielégíteni. Munkaszüneti na- pokon és az esti-éjjeli órákban a kocsik zöme foglalkoztatás nélkül áll. (A munka- szüneti napokon fuvarban lévő kocsik aránya az 1953. I. félévi B,4%-ról a II. fél- évben 6,6%—ra csökkent, a jókarban, de foglalkoztatás nélküli fuvaroknak az ősz- szes gépórákhoz viszonyított aránya pedig 270/0—ról 300/0-ra nőtt.) Hátrányosan befo—
lyásolja a gépkocsikihasználást a jelen—
legi fuvarvállalási rendszer is (különösen a fuvarvállalásnak az a formája, amikor a fuvaroztató meghatározott időre ———- pél-
dául napi 12 órára —— igényli a kocsit), amely lényegében nem fuvarozási feladat elvállalását, hanem a kocsi időleges bérbeadását jelenti.
Gépkocsiközlekedésünk irányító szer—
veire tehát az a feladat hárul, hogy a gépkocsikihasználást — a belső és külső tényezők jó szervezésével —- a népgazda—
ság szempontjából gazdaságosabbá te—
gyék, érjék el azt, hogy teherautófuvaro—
zási vállalataink a kocsipark növelése nélkül nagyobb szállítási feladatokat is le tudjanak bonyolítani. .
- Lendvai Béla
Szabó Ottó
Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból
VESZTNIK SZTATISZTIKI (1954. 5—6. SZÁM)
A Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 5. szá- mának ,,A statisztika tudományának to—
vábbi alkotó fejlesztéséért" című vezér—
cikke a statisztikai tudomány vitás kér—
dései tárgyában 1954. márciusában tartott értekezlet eredményeit foglalja össze. (A.
cikk fordítását a Statisztikai Szemle 1955. évi 1. sz. közölte.)
Sz. Sztrumilin akadémikus ,,A népjólét mérésének kérdéséhez" c. cikke annak a
kérdésnek vizsgálatával foglalkozik, ho—
gyan lehet lemérni a népek jólétét, reális gazdasági potenciálját? A különböző mód—- szereknek, előnyeiknek és hibáiknak is—
mertetése után a nemzeti jövedelemnek munkásfejadagban való kifejezését jav-'i—
solja. Ebből a célból a tudományosan ja—
vasolt higiénia követelményeiből ki—
indulva összeállítja az évi fejadag nor—