Beszámolók, szemlék, referátumok
T u d o m á s u l kell v e n n ü n k , hogy a tulajdonosi ér
dek és a közérdek közötti harc egyidős a szerzői joggal. A t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó új, gyorsan változó világában legalább három dolgot kell ten
nünk.
> Egyaránt el kell f o g a d n u n k az információval kapcsolatos tulajdonosi és közérdeket, valamint azt, hogy jogi harcuk lefolyása egyelőre m é g nem belátható.
> B e kell tartanunk a szerzői j o g előírásait, ami azt jelenti, hogy n e m hunyhatunk s z e m e t a j o g sértések és a méltányos használat, illetve a
szerzői jogi v é d e l e m tarthatatlan követelései felett. M e g kell azt is értenünk, hogy ez a t e r ü let egy s o r vitatható kérdést rejt m a g á b a n .
> S z e m előtt kell tartanunk a szerzői j o g alkotmá
nyos céljait, é s azért kell dolgoznunk, hogy ezek érvényesüljenek.
/BENNETT, S.: Copyright and Innovatlon in electronic publishing: a commentary. = Journal of Academic Ubrarianshlp, 19. köt. 2. sz. 1993. p. 87¬
9 1 J
(Koltay Tibor)
A szlovák könyvtárügy átalakítása és a Szlovák Könyvtári Társulás
1992. szeptember 3-án három szlovák nagykönyvtár (a pozsonyi Egyetemi Könyvtár, a Szlovák Műszaki Könyvtár és a Matica slovenská kebelében működő Nemzeti Könyvtár] elhatározta, hogy megalakítja a szlovák könyvtárügy jogi személyekből álló szerveze
tét, a Szlovák Könyvtári Társulást (Slovenská asociá- cia kniíníc = SAK).
A SAK bejegyzése a pozsonyi járásbíróságon 1992.
október 1-jén meg is történt az alábbi tevékenységi körrel:
1. A SAK közreműködése a Szlovák Köztársaság informatizációs programjának megvalósításában, és a nemzeti könyvtári-információs rendszer kiépí
tésében, különös tekintettel a nemzetközi kapcsoló
dásokra.
2. Közreműködés a könyvtári fejlesztési tervek és programok, illetve a különféle könyvtári-információs munkaterületek tevékenységének koordinálásá
ban.
3. Együttműködés az online katalogizálás és a szlo
vák nemzeti bibliográfiai rendszer terén.
4. A könyvtártudományi kutatási programok kimunká
lásában, a szakmai képzés és továbbképzés, vala
mint a módszertani tevékenység koncepciójának kialakításában való részvétel.
5. Együttműködés kialakítása a kiadványi tevékeny
ségben, ilierve a tagkönyvtárak kereskedelmi aktivi
tásában.
6. A hazai és külföldi könyvtárakkal-információs intéz
ményekkel kialakított kapcsolatok továbbfejleszté
se.
A három kezdeményező könyvtár ezután belépésre szólította fel a köztársaság fontosabb könyvtárait. Az 1992. december 3-i alakuló ülésre 21 könyvtár jött el, és egy küldött megfigyelőt. Ez az ülés - a működési szabályzattal kapcsolatos véleménykülönbségek miatt - nem sikerült, úgyhogy a SAK végül is - 30 könyvtár részvételével 1993. március 4-én alakult meg.
Érdekes az a bevezető, amellyel e tájékoztató szer
zője a SAK létrehozásának szükségességét indokolja.
Mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy az 1989. évi bársonyos forradalmat követően a szlovák könyvtár
ügy rendeltetésében indult meg az átmenet, mégpedig az ideológiai-ellenőrző funkcióból az információs-mű
szaki funkció ellátásának az irányába.
Természetesen: ez az átmenet korántsem könnyű.
Mégsem szabad a szocialista könyvtárügy „régi szép idejét" mindinkább emlegető konzervatívok nézetei
nek „bedőlni". Számukra ui. mindig a statisztika volt az egyetlen „világítótorony". M a is az 5 - 1 0 évvel ezelőtti adatokkal operálnak, mondván: hol vannak a mai olvasóforgalmi és állománygyarapítási adatok az ak
koriaktól. Valóban: hol is vannak? Részint tény, hogy a mai nehéz időkben megcsappan a kultúra iránti érdek
lődés, és a hosszabb távon kamatozó szellemi beruhá
zásokat is akadályozza az állampolgárok mindennapi gondja-baja. Részint azonban azt is fel kell vetni, hogy azok az 5 - 1 0 év előtti statisztikák nem lakkozottak-e, nincs-e bennük egy sor „muszáj használat és kölcsön
zés" a majdnem mindenki számára kötelező agymosó szemináriumokra történő felkészülés miatt, nem volt-e túldimenzionált az az intézményrendszer, amely eze
ket a „világraszóló" statisztikákat produkálta.
A mostani nehéz helyzetben egyvalami látszik bizo
nyosnak: a könyvtár- és tájékoztatásügy új fejlesztési koncepciójának nem szabad és nem lehet egyetlen munkatárs asztalán megszületnie, függetlenül attól, hogy az a munkatárs a Kulturális Minisztériumban avagy a Matica slovenskában dolgozik-e. És főként:
ennek az új koncepciónak a kimunkálásába ne kapcso
lódjanak be azok, akik a régi rendszert építették. A könyvtárügy új koncepciójának, egy demokratikus tár
sadalomban eljátszható szerepének kollektív módon kell kiérlelődnie. Ebben is a jelentős könyvtárak igaz
gatóinak kell élen járniuk, minthogy elsősorban ök viselik a vállukon az átmenet és az átalakulás keserveit
234
TMT 42. óvf. 1995. 5-6. sz.
és - persze - felelősségét. Eddig számukra nem létezett egy olyan szervezet, ahol meghányhatták-vet- hették volna gondjaikat és terveiket. Sőt: a szlovák könyvtárügy egynémely magát átmentett „révkalauza"
igencsak ellene volt egy olyan szervezet megalakulá
sának, amely az itt ismertetett SAK-ban realizálódott.
/ V O N T O H C I K , E.: S l o v e n s k á a s o c i á c i a k n i z n i e a pres- t a v b a s l o v e n s k é h o k n i h o v n í c t v a . = K n i z n i c e a i n f o r m á - Cie, 25. köt. 6. sz. 1993. p. 2 8 3 - 2 6 6 /
(Futala Tibor)
Könyvtárak és könyvtárosság Spanyolországban
Spanyolország könyvtári szervezete a 19. s z á zadra v e z e t h e t ő vissza, é s erős francia befolyást mutat. A Spanyol Királyi Könyvtárat 1711-ben alapították, és 1836-ban lett N e m z e t i Könyvtárrá.
Egy 1835-ös jogszabállyal létrehozták a tartományi közkönyvtárakat.
A következő lépés köztisztviselők könyvtári m u n k á r a való kiképzése volt, amelyhez az alapot a Cuerpo Facultativo d e Archiveros, Bibliotecarios y Arqueólogos (Levéltárosok, Könyvtárosok és Ar
cheológusok Testülete) m e g a l a p í t á s a adta 1858- ban.
A spanyol könyvtárak alapításuktól f o g v a a t u d o m á n y t voltak hivatottak szolgálni, Igy hosszú
ideig hiányzott belőlük a széles értelemben vett közszolgálati funkció. Bizonyos régiókban a ké
sőbbiekben megindult a közkönyvtárak szervező
dése, Igy Asztúriában a helyi ö n k o r m á n y z a t o k és a munkásszervezetek t á m o g a t á s á v a l . Katalóniában 1915-ben jött létre a Biblioteca d e C a t a l u n y a , a tartomány t u d o m á n y o s könyvtára és egy köz
könyvtári hálózat, t o v á b b á m e g k e z d t é k a m a g a s színvonalú könyvtáros képzést.
Nemzeti szinten a második köztársaság ( 1 9 3 1 ¬ 39) hozott n a g y o b b előrelépést: újraszervezték a Nemzeti Könyvtárat, a m e l y egyúttal n a g y o b b költ
ségvetéshez jutott. Megszilárdult az e g y e t e m i könyvtárak intézménye, új s z a k m a i testületek ala
kultak. A z IFLA S p a n y o l o r s z á g b a n rendezett m á sodik k o n g r e s s z u s a élénk könyvtári életet talált.
A polgárháború ( 1 9 3 6 - 3 9 ) nem állította m e g a fejlődést. A z első nemzeti könyvtári tervet Maria Moliner állította ö s s z e V a l e n c i á b a n , a köztársasági kormány székhelyén. A k ü l ö n b ö z ő tervek m e g v a lósítása meghiúsult u g y a n , d e a változás magját már Igy is sikerült elültetni.
A Franco-rendszer első könyvtári jogszabálya csak 1947-ben, az olvasással kapcsolatos nemzeti szabályozás 1952-ben látott napvilágot. S z e m m e l láthatólag nem volt sürgős a közkönyvtárakkal kapcsolatos szabályozás megalkotása, és ezt a n e g y v e n évet elméletileg a merev szervezet, a gyakorlatban a z o n b a n a koordináció hiánya jelle
mezte.
A z e g y e t e m i könyvtárak egy része a h a g y o m á nyok alapján a kulturális, m á s részük az oktatási minisztérium irányítása alá tartozott. Ezek a
könyvtárak nem kaptak megfelelő anyagi t á m o g a tást, ahogy a Nemzeti Könyvtárnak s e m szentelt kellő figyelmet a rendszer. Mindezek ellenére megindult az új szolgáltatások bevezetése, m e g kezdték a nemzeti bibliográfia, a Bibliográfia Espanola kiadását.
A diktatúra 1975-ös bukása után, 1980-tól indult m e g az a folyamat, amelynek során az a u t o n ó m tartományok vették k e z ü k b e a kulturális ügyek, az alsó- és felsőfokú oktatás, a tudománypolitika és a könyvtárügy irányítását minden régióban.
Ugyanakkor nemzeti intézmények is vannak. A Nemzeti Könyvtár mellett a t a r t o m á n y i k ö z k ö n y v t á rak is központi irányítás alatt állnak, a n n a k ellené
re, hogy működtetésük az a u t o n ó m tartományok hatáskörébe tartozik.
A Kulturális Minisztérium elsősorban erősíteni kívánja a közkönyvtárakat a nemzeti rendszerben.
Közel 9 milliárd pezetát fordítottak az elmúlt tíz é v b e n könyvtárépftésre. 1989-ben megszületett a tartományi közkönyvtárak automatizálásának ter
ve, és az 51 könyvtárból már 34-ben megtörtént a gépesítés. Létrejött a nemzeti könyvtári rendszer, amelyet a Nemzeti Könyvtár vezet, és m a g á b a n foglalja a tartományi közkönyvtárakat. N e m tagjai a rendszernek az iskolai könyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak azonban igen.
A fontos törekvésnek tekintett nemzeti szintű koordináció egyik kézzelfogható e r e d m é n y e a Catálogo collectívo de patrimonio bibliográfíco (A bibliográfiai h a g y o m á n y közös katalógusa, 1985), a tartományi közkönyvtárak 150 ezer rekordját tartalmazó REBECA adatbázis, a m e l y 1990 ó t a
működik, és egyaránt h a s z n o s a katalogizálás és a könyvtárközi kölcsönzés terén. N e m z e t i színtű a MA/?C-formátum használata. Katalóniában pedig t ö b b könyvtártípus használja a V T L S integrált könyvtárgépes ítési rendszert.
A minisztérium t á m o g a t j a az adatbázisok ter
jesztését, így a Ubros espanoles en venta keres
kedelmi könyvadatbázis (a Books in Print spanyol
országi megfelelője) kiadását C D - R O M - o n . Spanyolországban közel 3 0 0 0 közkönyvtár m ű ködik, t ö b b mint 23 milliós k ö n y v á l l o m á n n y a l . Ezek fenntartása az a u t o n ó m k o r m á n y z a t o k feladata, amihez azok a megfelelő jogi szabályozást is megalkották, ö t e z e r lakos felett kötelező köz-
