A kozuti forgalmi balesetek térbeli megoszlása Magyarországon

10. szám. — 9

..

E)1 __ 1931

A közutí forgalmi balesetek térbeli megoszlása Magyarországon.

La répartition des accidents de la circulation en Hongrie.

Re'sume'. Les cartes ci—dessous montrent la

.répartítion des accidents de la circulation en Hon- grie. La carte concernant le pays cntier (non acompris la capitale) indigue gue ces accidents sont le _plas nombreux aux enuirons de Budapest, () Győr et a Szeged. Dtaprés la carte relative a la capitale, il y a relativement peu (l'accidents sur la rive xdroite du Danube; sur la rive gauche, ils sont ,particuliérement fréauents sur la place de Berlin, oü ils peuvent ötre attríbués surtout á la proxímité .de la gate de F()uest, et sur la place

froisement des rues tres fréauentées,

*

Baross,

A forgalmi balesetet előidéző ok általában a vé- letlen; legyen az szubjektiv —— a vezető ittassága, vi—

;gyázatlanság -— vagy pedig objektív — éles kanyarodó, motorhiba stb. A balesetek előfordulását esetenkint :megakadályozni éppen ezért alig lehet. Ha azonban azt kutatjuk, hogy az előfordulás hol a legsűrűbb és ,ezt egyéb körülményekkel, mint a forgalom nagy—

:sága, utak állapota, vetjük egybe, mégis bizonyos következtetésekre juthatunk s így egy lépéssel köze- lebb jutunk a baleset megelőzésének lehetőségében is.

Az 1930. évi forgalmi balesetek előfordulási helyeit két térképen mutatjuk be. Az egyik Magyar—

országot, a másik Budapestet szemlélteti. A két ábrá—

]:zolást egy térképre venni nem lehetett, minthogy az egy évben Budapesten előforduló balesetek száma kb. 2.800, az ország többi területén pedig évente körülbelül ugyanennyi baleset fordul elő, tehat a budapesti nagy balesetsilrűség az ország térképén .nem jutna kellően kifejezésre.

Magyarul-sz; g..

Az országos térkép három nagy balesetgócpontot mutat. Legjelentősebb Budapest környéke. Ameddig a város ipari vonzáskőro terjed, tehát azon a terüle—

tten, amelyen a Budapestre dolgozni bejáró tisztvise—

lők és munkasok laknak, feltűnően nagy a balesetek száma. Okozzak ezt a vasutak összefutó hálózata, a szétágazó közúti és helyi érdekű villamos közlekedés s az e városias jellegű tényezőkkel itt keveredni kezdő falusi közlekedési eszközök, nagyobbszamú 'lovaskovsik, szekerek stb. Érdekes megfigyelni, hogy míg _— mint az a továbbiak folyaman ki fog tűnni, _— a budai városrészekben aránylag kevés baleset fordul elő, addig a Budz'ttól délre eső községek meg- lehetősen sok balesetet mutatnak. Másik két nagy 'balesetközpont Győr és Szeged. Szegednél az előfor- dulás sűrűségét indokolni latszik a város népességé- nek száma. Azonban a lakosság száma nem okvet- lenül all egyenes arányban a balesetek szamaval.

Ezt mutatja a sokkal lassúbb érverésű, bár 100 ezernél szintén több lakossal bíró Debrecen példája.

Győr nagyobb forgalma, élénkebb gazdasági élete hozza magával a balesetek előfordulásának gyako- riságát. A vidéki városok vizsgálata során egyébként szembetűnő, hogy nem mindig a megyeszékhelyen fordul elő a legtöbb szerencsétlenség s így feltehető, hogy a forgalom sem ott a legnagyobb. Ezt látjuk például Heves megyében, Békésben és több más tör- vényhatóságban.

Első pillanatra is szembetűnik a térképen, hogy a legtöbb baleset a Budapest—Miskolc-Sátoralja—

újhely vonalon történik, s itt is a heves—borsodi szakasz a legfrekventáltabb. Ez nem kis mértékben a Mátra és a Bükk örvendetesen fellendült turista- forgalmának tulajdonítható. Erre mutat Gyöngyös és a tőle északra fekvő vidékek baleseteinek nagy száma. Másrészt azonban ez az útvonal a technikai szempontból is alatta marad az ország másik két nagy autóútvonalanak. Valószínűleg ennek folyo- mánya, hogy az igen látogatott budapest—bécsi országút vonalát alig lehet a térképen követni s a harmadik nagy országút, a balatoni, sűrű előfordu—

lást csak az óbudawsze'kesfehérvari szakaszon mutat, annak is inkabb az északi részén, ameddig a helyiérdekű forgalom kiterjed. Közvetlen a Balaton mellett örvendetesen kevés számú balesetet jegyez—

hetiink fel.

Kisebb mértékben szembetűnőek még a buda- pest—szolnoki, a budapest—kalocsai és a mohács—

pécsi útszakaszok. Mindenesetre a budapest—bécsi és a budapest—balatoni országutak kedvező vi-

mutatnak,

hogy azok helyzete, forgalmi felügyelete és karban—

szonyai örömmel tölthetnek el s arra

tartása nem hagy kívánnivalót hátra.

Budapest.

Ha mar most Budapest forgalmi balesetetinek térképét nézzük, más szempontokat kell szem előtt tartanunk. Egy városon belül annyira tömőriil a forgalom, hogy a balesetek szubjektiv okainak kuta—

tása céltalan, és a forgalmi szerencsétlenségek előv t'ordulásának sűrűségét a forgalom

mintegy indexe gyanánt foghatjuk fel.

sűrűségének

A budai oldal csaknem teljesen üres, A Margit- körúton és tőle északra eső területen, az óbudai főút—

vonalak kivételével, balesetek alig fordulnak elő s a történelmi városrészeket az újonnan kiépülő Lágymányos maga mögött hagyja. Meg kell jegyezni, hogy Óbuda nemcsak azért központja Budán a baleseteknek, mert ósdi, szűkremért útvonalain nagy teherforgalom bonyolódik le, hanem részben azért

_.umrim-whwm,

A K Ö Z U T I F O R G A L M I B A l E S E T E K M E G D S Z L Á S A M A G Y A R Ú R S Z Á G O N A _ (

( B U D A P E S T N E L K U L . ) e z ? ;, ; , _ ? ,

R É P A R T I T I D N n e s A O C I D E N T S n e m c m c u m n o n E N H o n e m e m o u c o m m e . B U D A P E S T . ) .

1 9 3 0 .

1PONT—1BALESET

PNNT"ACCIDENT

10. szám.

—— 953 —— 1931

A uözun FDIRGAlMt BAtESETEK

MEGOSZLASA BUDAPESTEN.

ACCIDENTS DE LA CIRCULATION A BUDAPEST

1930. '

,)pom _ 1BALESET POINT ' ACCIDENT

.!

. §;

. . ' . '

. ' . o

.! '

! '§. .

' i:

_!

., . :.

.

l

. M.StSztht.

M

is, mert a Bécs felé irányuló, továbbá a Visegrád——

esztergomi kiránduló forgalomnak egy jelentős része itt bonyolódik le. Az (')budai híd megépítésével ez az egészségtelen helyzet megszűnnek. Ugyanezen híd hiánya okozza azt, hogy a balesetek elői'ordulásában a Margithíd tart szomorú rekordot,

A Duna balpartján a forgalmi szerencsétlensé—

gek két csomópontban mutatkoznak. Az egyik a Berlini—tér, ez a legnagyolü), —-— s a másik a Baross—

tói'. Míg azonban a Baross-térnél előforduló balese-

tek túlnyomórésze a pályaudvarnak tulajdonítható, addig a Berlini-téren a Nyugoti pályaudvar közelsége alig jön számításba s az ott előforduló balesetek a legnagyobb forgalmú útvonalak odatorkolásának tu- lajdoníthatók. Ide áramlik a Margithídról a budai te- herforgalom, továbbá ez a végpontja az újpesti és rá- kospalotai villamosvonalaknak; ez utóbbi magában csaknem hatalmasabb tömegeket mozgat meg, mint :! Nyugoti pályaudvar hétköznapi utasforgalma. A VI. kerület a legtöbb baleset előfordulász'mak szín-

,__10. szám. —954—— 1931

helye. A Nagymező—utca, Andrássy-út, Aréna-út, Váci-út és Vilmos császár—út felső szakasza által bezárt területen volna a legsürgősebb szükség bal- esetmegelőző intézkedésekre. Az Andrássy—úttól

északra fekvő aránylag kis utcálk (Izabella-utca,

Szív—utca, Rózsa—utca, Szondy—utca, Podmaniczky- utca) minden egyes keresztezése'nél évente több bal- eset fordul elő. Sőt magán az Andrássy—útnak is az Oktogon és a Milleniumi Emlékmű közti szakasza a veszélyesebb. Feltűnő, hogy a Nagykörút további részei, a Józsefkörut egy részét kivéve, sokkal ve- szélytelenebbek. Az 11. n. Kiskörút, Károly király- út—Vámfház—körúti része viszont igen sűrü előfordu- lást mutat. A Belváros utcái közül úgyszólván csak a Lánchídtól a Kálvin—tér irányába és az Erzsébet—

hídtól a Rákóczi—út irányába vonuló útvonalon for-

dulnak elő balesetek, s ennek keresztezésénól ler—

mészetesen Apponyi—tér.

Igen érdekes és a város koncentrált belső for—

galmára világít rá az a tény, hogy a fentemlített VI.

kerület kivételével a többi kerületekben a Nagy—

körúttól kifelé csak azok a legfontosabb útvonalak rajzolódnak ki, amelyek helyközi forgalmatbonyo- lítanak le. Legveszélyesebb helyek itt —— mint ezt a térkép is szemlélteti —— a vasúti átjárók, különö- sen a Hungária—körútnál. Ezen a helyzeten csak alul- vagy felüljárók létesítésével lehetne javítani, addig azonban ez a veszélyzóna meg fog maradni a a város szervezetében. A Terézváros, Józsefváros és Ferencváros sűrűen lakott és amellett meglehetősen szűk utcái viszont szem-melláthatólag meglehetős biztonságot nyujtanak a közlekedőknek.

Sibelka—Perleberg Artúr dr.

újabb veszélygócpont támad, az

A vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakóforgalom az 1931. év

_ április—június havában.

Transbordements entre le schemins de fer et les entreprises de navigation de Hongrie, en avrz'l—juínet 1931.

Az év második negyedében 10 vasúti állomá- son át kerültek a hajózási vállalatok áruk átra- kása révén a vasutakkal közvetlen kapcsolatba. A forgalom a hajózás megélénkülésével az előző negyedévvel szemben természetesen erősen meg—

növekedett.

A küldemények zöme (74'7%) ez alkalommal

is a dunai rakodóállomásokat érintette; e mellett

még alaposan fellendült a Balaton mellett fekvő Fonyód

25'1%-át tette. Az

73'1%—a hajóról került

26'9%—át vasúton indították útnak s átrakás réven forgalma, mely az egész forgalomnak állomásokon átrakott áruknak

vasútra átrakásra, mig

hajóval jutott rendeltetési helyére,

Az árunemek szerinti osztályozást tekintve. az építkezési idény kezdetével alaposan felszökött a kavics-, kő- és homokszállítmányok mennyisege,

mely az egész forgalomnak 28'0%-át képviselte.

li mellett tekintélyes mennyiséggel szerepeltek még a só (l9'5%), a különböző őrlemények (ll'7%l, falainint a különféle ásvány- és érc— (ll'l)%) kill-

demények is.

Az átrakott áruknak körülbelül egyharmada (31'1'75) maradt a belforgalomhan; külföldi eredetű volt az áruk 44'7%—a, külföldre irányított pedig 24'l%-a. Az átmenő áruk a forgalomban elenyé—

szően kis hányaddal (0'l%l voltak képviselve.

A szállító uszályok nemzetiségi megoszlása szempontjából a forgalomnak kereken felét (49296) magyar uszályok bonyolították le. E mellett még az osztrák (21096), jugoszláv (12'7%)

(9'7%l lobogó alatt közlekedő uszályok vettek leg—

és német

inkább részt az áruk szállításában.