A tanintézetek s azok tanerőinek és tanulóinak száma az 1920/21–1922/23. tanévekben

(1)

1—4. szám. 32—— 1925

V. Az olykor behurcolt epidémiák cso-

portja csakis akkor választható külön a keleti csoporttól, ha hazánk vagy N yugateurópa szem—

pontjából tekintjük a statisztika-geográfiai fel- osztást. Azok a járványos betegségek (pestis, himlő kiütéses tífusz, kolera stb.), amelyek a hajókkal behurcolva olykor-olykor feliitik fe- jüket. a nyugateurópai tengerparti városokban Európa keleti részein állandóan előfordulnak.

Ezek közül kettővel, a kiütéses tifusseal és a kolerái-al a keleti csoportban mar fog—

lalkoztunk is. A védőoltások miatt mindin—

kább gyérüló himlő is évről évre sokezer ember megbetegedését okozza Oroszországban.

A legtöbbet a fegyverletétel után (1919-ben jelentettek 170000), azóta gyérül itt is számuk.

Mindazonáltal az Európában történt himlőese—

teknek ma is évről évre legalább öthatodré—

szét jelenti Oroszország. A pestis is endémiás Oroszország délkeleti részein. Oroszországban 1920- ban volt több pestiseset amikoris ezen ügyben országos ' orvoskongressznst hívtak össze. A foganatosított intézkedések ajárványt csakhamar elfojtották. Szórványos esetek a Földközi-tenger kikötőiben is előfordultak, sőt 1923-ban tudvalevőleg Párisban is fordult elő néhany pestismegbetegedés. Ekkor egész Közepeuropát megremegtette a közelgő pestis réme, mely azonban szerencsére nem vált valóra. Hazánkban a fegyverletétel után nem volt egyetlen egy pestismegbetegedés sem.

Saile Tivadar dr.

A tanintézetek s azok tanerőinek és tanulóinak száma az 1920/21—

1922/23. tanévekben.

Le nombre des établissements d enseignemet et de leurs personnels enseígnant et e'leves au cours des années scolaires 1920/21—1922/23.

Re'sume'. Le tableau űgurant i, la page 16—37 donne tes ehiffres relatifs aux établisse—

ments denseignement, au personnel enseignant et aux eleres pour les années seotaires 1920/1921—1922/1923. Il convient de noter a, ce sujet ee gui suit.

Le nombre des éeoles populaires (degré de 1 il 3) slest notablement augmenté depuis la guerre, ru gue la plupart des écoles ferme'es pendant la guerre ont été rendu successii'ement a leur destination. Un genre d'enseionement en développement est llenseignement seeondaire gui dans ces derniers temps multiplia te nombre de ses écoles. Plusieurs nouvelles écoles su—

pe'rieures de commerce se sont ouvertes aussi.

La majeure partie des écoles spéciales indus- trielles et eommereiales du pays ne donnent gulun enseignement élémentaire. — La for—

mation du nombre des en/ants soilonés dans les e'coles maternelles et des éleies des e'eoles

primaires élémentaires est en rapport en pre- mier lieu avec le nombre des naissances des années antérieures. Dans les éeoles maternelles on voit apres la guerre une diminution, pour les écoles primaires élémentaires au contraire dans les deux dernieres années scolaires une augmentation se fait sentir. Llaccroissement du nombre des eleres dans les e'eoles primaires élémentaires dure jusgu'a 1921 1922 l'anne'e suivante cependant — année ou cest la ge'—

nération ne'e pendant la période de guerre présentant des faibles taua' de naissances, gui eommenga a fre'guenter les éeoles, — accuse

une diminution sensible, Parmi tes autres g'enres a'enseignements il reste a relever un aecroissement pour les éeoles d'apprentis ainsi gue pour les éeoles seeondaires tdites bourgeoises). Les éeoles normales primaires d'insti—

tuteurs et d institutriees dans lesguetles la durée (les études a été auomentée a cing ans enregistrent guelgue elimination. Les éeoles supérieures de commerce ont également auJ mente la durée des études de trois a guatre ans ce gui a contribué a diminuer le nombre de leurs éleves jusgud 1621—1922. Il est a remarguer pour 1921—7922 encore l'aeeroisse- ment subite du nombre des éléves dans le domaine de llenseignemet professionnel ee gui est alá a l'af/luenee vers les professions indus—

trielles. Enűn pour ce gui est de Fenseig—

nement supe'rieur, le nombre des étndiants slest également accru.

A 36—37. oldalon levő táblázatban közöljük a tan- intézetekre s azok taneröíre és tanulőira vonatkozó legfontosabb adatokat az 1920/21—1922/23 tanévekre vonatkozólag. A mai Magyarország tanügyi helyzetére nagy vonásokban már korábban rámutattunk (l. a Magyar Statisztikai Szemle 1923. évi 5—6. számát) s így a most közreadott néhány adat tulajdonképen csak folytatása annak a számsorozatnak, amely a mai Magyarország közoktatásügyét szándékozik időn- kint megvilágítani. ))

A közölt kimutatásban az 1920/21. tanévet ille—

tőleg a nyugatmagyarországi elszakított terület adatai, jóllehet ez a terület ekkor még Magyarországhoz

') Az 1918/19—1920/21. tanévi adatok a ,,Staf

tisztikai Havi Közleményekc 1923. évi január—márciusi számában (F iiggelök 4.) közöltettek.

(2)

tartozott, nem vétettek fel, viszont a Jugoszlávia által ugyanekkor még megszállva tartott délmagyarországi terület adatai felvetettek s így a kimutatás mind a három feltüntetett iskolai évben ugyanazon területre (a mai Magyarország területére) vonatkozik. Egyéb- ként a tanintézetek számára nézve megjegyzendő, hogy ezek közé csak a müködö iskolák (t'ivóintézetek) vétettek fel, ami pedig a tanulók számát illeti, az óvointezeteknél a működési idő végén gondozott gyermekek, az alső— és középfokú iskoláknál a tanév végén iskolába járt tanulók, a főiskoláknál pedig az illetö tanév ll. felére beiratkozott hallgatók szerepelnek a kimutatásban.

1. Az óvóintézctek száma emelkedett ugyan a három feltüntetett iskolai évben, ez az emel- kedés azonban kevés kivétellel a szünetelő ővóintézetek ujbol valo megnyitása utján ——

s csak igen kis részben új intézetek felállí—

tasa által -— állott elő. Ezzel függ össze az óvőszemélyzet gyarapodása is. míg a gondozott gyermekek számának növekedése az említett okon kívül szociális okokkal is össze-

függ, az 1922/23. iskolai év erős emelkedése

pedig elsősorban az 1919. év születéseinek a számával; ez évben tudvalevőleg megsza—

porodott a születések száma s az ekkor szü—

letett gyerekeket —— mint három e'veseket ——

a jelzett iskolai évben már az óvóintézetek gondozottjai közé kell számítanunk.

Ezzel szemben megállapítható, hogy a megelőző iskolai években csökkenőben volt a gondozott gyermekek száma, amennyiben

1918/19-ben . 64.588

1919520-ban . . . 59.824 1920/21-ben . . . 54.008

,volt a számuk. Igaz ugyan, hogy a háború alatt és 1919—ben is az óvodák látogatottsága a nehéz gazdasági viszonyok miatt erősebb volt, a legfőbb okot azonban itt is az előző évek születesi számaiban találhatjuk meg;

1918/19—ig ugyanis a háború előtti születések még bő anyagot szolgáltattak óvóintézeteink- nek, mig a következő iskolai évben már nagyobbrészt az 1915-ben és 1916-ban szü- letett gyermekek kerültek az óvodák falai közé, 1920/21—ben pedig már az 1917-ben születettek is; a születések száma pedig 1915-től 1917-ig erős csökkenést mutat; ez a három év viselte magán e tekintetben leg—

inkább a háború jellegét. Az 1919/20. iskolai évre nézve még meg kell azt is említenünk, hogy több óvóintézetünk ekkor a román meg—

szállás miatt is szünetelt, minthogy katonai celokra elsősorban az óvodák helyiségeit használták fel; a gondozott gyermekek száma a jelzett iskolai évben már ezért is keves—

bedett.

"3. Az elemi iskolák számában jelentékeny emelkedést látunk évről évre, ami itt is java—

részt a háború és a forradalmak alatt szüne- telő iskolák újra való megnyitása folytán áll elő. Az utolsó háborús iskolai évben —

1917/18-ban —— 1020 szünetelő elemi iskolá-

ról számolnak be adataink; ezekből a szüne- telő iskolákból évről-évre mindig több nyitotta meg kapuit s minthogy a tárgyalt adataink csak a működő iskolakat ölelik fel, megfe- lelő szaporulat keletkezett az iskolák számá—

ban is. Különösen áll ez a mindennapi isko- lákkal kapcsolatos általános és gazdasági ismétlőiskolákra, amelyek a háború alatt igen nagy számmal szüneteltek.

Az elemi népiskolák és azok tanulóinak száma.

Nomln'e des e'coles primaires et de leurs éléves.

li Nombre des ' Nomlwe des A'ombrc des

Tanév ' . A A ' A

A Ime'es tanulok tanulók tanulók

spolan-gs - til—res _ élzz'ex elé—tes

s z á m ,,a

§ i li , l "' _

1918/133 5584 7762081É 2868 86097!1 495 27185

191920 t 5906 813446H 3118 95994] 537 30162 192021 ' 0162 85694111 34931103920 711 103920 192 99 62305 905185 4202 152025 9123 152025 1921, Gil-"tl — : 4217 —— 937 —

_ (

Látható, hogy az iskolák szamanak növekedésé—

vel párhuzamosan 1921,'22—ig bezárólag emelkedett a tanulók száma is.

Az iskolába járók születési éveit vizsgálva, azt látjuk, hogy 1920/21—ig bezárólag az összes elemi iskolába járók, egy töredéktől eltekintve, a háború előtt született gyermekek—

ből kerültek ki; 1921/22-ben került beisko—

lázásra (az első osztályba) az az évfolyam, amelynek születési ideje az 1914. év szep—

tembere és az 1915. év augusztusa közé esik, tehát már háborús évfolyam. Ha tehát csupán az I. osztályú tanulók számadatait tekintjük, már 1921/22-ben észlelhetjük a tanulók számának csökkenését, még erősebb azonban az I. osztályú tanulók számának apa- dása az 1922/23. tanévben, amikor már nagyban-egészben. az 1915 szeptemberétől 1916 augusztus végéig született gyermekek is iskolába kerültek s az I. osztályú tanulók számának csökkenése oly erős volt, hogy az már az összes létszámban is éreztette csökkentő hatását.

(3)

1—4. szám. _34__ ₁₉₂₅

.Az elemi iskolai tanulók száma összevetve a születések számával.

Nombre des éléves des écolcs primauires rapporté au nombre des naissances.

N :

is ';— : : Ezer

? — lxlve- ,. ,

53 ' ** szülekté- 1663?

': se' 77

,. ' ! § szgimaiszelileetes

lanev tanításair-

ilime'e _ scolaire * a

1* § zzaissan

*? ces rí-

E TAUlffS

% __—

; (TE; I'mzcsmme

-— jignerzw

1919,*20' 241932 9.466 1913 (340566 l4 ; 1920/21_ 281261 3099 1914 G—HSGÖ 34' 5 192122 § 2533Hf 2126 1915 445426 23 6 1922,*'23r 16tH92" 2340 1916 314016 16" 8

l t * —

A születési adatok ugyan csak a meg- felelő polgvari évre vonatkoznak és a régi

Magyarország adatait tüntetik fel, egészben

véve igazolják a mondottakat.

Minthogy az 1916-et követő két évben még mindig visszaesőben volt a születések száma, természetes, hogy a további iskolai években is, hacsak a szigorúbb iskoláztatási kötelezettség nem fogja éreztetni hatását, csak visszaesést várhatunk a tanulók számában, mindaddig, amíg ismét az 1919-ben születettek

(1925/26-ban iskolába kerülők) nagyobb lét-

száma némileg majd ellensúlyozza a tanulók szamanak ilyetén megfogyatkozását.

Az ismétlőiskolába és gazdasági nép- iskolába járó (általában 12—14 éves) tanulók a bemutatott tanévben valamennyien a békeévek szülöttei voltak, amikor a születések számában nem volt oly erős a hullámzás. Nyilvánvaló tehát, hogy az ismétlő tanköteleseknél, akik a mezőgazdasági foglalkozásokban már mint segítő családtagok szerepelnek, a háború alatt igen elhanyagolt iskolábajárás erősebb lendü- letet vett s ezt a körülményt a mind nagyobb számmal újonnan megnyitott ismétlő tanfolva- mok nagy mértékben elősegítették. "

Az elemi iskolák tanítószemélyzete a háború óta 1921/22—ig szintén emelkedett; tanítóink nagy része ugyanis a háború befejeztével visszatérhetett a tanítás szolgálatába; a lét- szám ezenkívül még a menekült tanítóknak a megmaradt Magyarországon való elhelyezke- désével is szaporodott

Az általános ismétlő- és gazdasági nép- iskolák tanítói (az önálló, szaktanítóval rendel—

kező gazdasági népiskolák kivételével, amelyek-

":

nek száma 1922/23-ban 46-ot tett) a mindennapi iskolák tanszemélyzetéből kerülnek ki;

ezt a körülményt az elemi iskolák tanerőit feltüntető adatok vizsgálatánál figyelembe kell vennünk.

3.Tmzoncisk0láink számának szaporodása az előbbi két népoktatási iskolafajhoz hasonló elbírálás alá esik, ugyanis az iskolák száma itt is a szünetelő tanintézetek újból való meg—

nyitása által szaporodott fel és pedig az 1918/19.

tanévi 270-ról az 1922/23. tanévi 346-ra;

az elemi ismétlóiskolákéhoz hasonlóan emelkedett a tanítók és tanulók száma is, az előbbi az 1918/19. tanévi 1664 ről a legutóbbi tan- évben 2227—re, a tannlóké pedig ugyanezen idő alatt 26.17ti-1'ól 59.249-re.

4. Polgári iskoláink száma —— már nem annyira szünetelő iskolák megnyitása, hanem javarészt új iskolak felállítása által —— tekin- télyesen gyarapodott Az 1918/19. tanévben 258 polgári iskolánk működött s ez a szám évről évre gyarapodott úgyhogy 1922/-23 ban már 340 ilyneműiskolával kell számolnunk. Két- ségkívül örvendetes jelenség, mert a közép fokú oktatásnak az alsóbb osztályokban való megkönnyítését jelenti, valamint azt is, hogy a tanulmányaikat az elemi iskola után folytató tanulók közelebb jutnak iskolához: hivatását azonban csak akkor töltené be teljesen ez az iskolafaj, ha a gazdasági szakoktatás hiányai- nak pótlása végett gazdasági szakirányúvá s ezenfelül nyolc évfolyama gazdasági közép- iskolákká fejlesztetnék s ezáltal az alsó- és középfokú gazdasági oktatás közt kapcsolatot hozna létre.

5. Tanító-, tam'tónőképző intézeteink adatait szemlélve, szembetűnő a tanulók számának csökkenése, mely szintén az 1918/19. tanév óta fokozatosan ment végbe, úgyhogy az említett tanévben még (3.108-at számláló tanu-

lói létszám 1922/23—ban 3.997-re csökkent.

Különösen a két utolsó (1921/22. és 192223.) tanévben csökkent feltűnően a tanulók száma, ami a közép-és felsőiskolai végzettséget meg—

kivánó legtöbb pályánal s köztük a tanitóinál is a manapság tapasztalható túlprodnkción kívül arra vezethető vissza, hogy ez az iskola—

faj 1922/23-ban öt évfolyamúvá szerveztetett át, ami viszont erre a pályára készülők körében már korábban köztudomású lévén, a megelőző tanévekben is éreztette csökkentő hatását.

6. Kö'zépz'skoláz'nk tanulóinak száma a háború óta meglehetősen hullámzott; a gim- náziumi tanulók közvetlenül a háború után meglehetősen nagy számmal szerepeltek, mint—

hogy a katonai szolgálat alól felszabadított ifjak ismét folytatták tanulmányaikat s egyéb—

(4)

ként is a beiratkozási kedv, a korlátozásnak akkoriban teljes hiánya miatt, igen naciy volt.

(Ez egyébként a reáliskolákra s még inkább

a felső kereskedelmi iskolákra is áll.) Innen

kezdve 1921/22—ig csökkent a gimnáziumi tanulók száma s csak 1922/23-ban emelkedett ismét. A reáliskoláknál fordított a helyzet; itt

1920/21- ig emelkedést látunk a legutóbbi két

tanévben viszont apadást Valószínű tehát. hogy a háború után az irányzat a praktikusabb élet- cél felé velető reáliskoláknak kedvezett, de később a reáliskolák ismét az általánosabb irány ú műveltséget adó gimnáziumoknak enged- tek teret A öleányközépiskoláknál viszont 1918/19 óta fokozatos és állandó emelkedést állapíthatunk meg a tanulók létszámát illetőleg és pedig összefoglalva ezt a gyarapodást:

8488 ról (1918/19) 9.996——ra (1922/28)

7. Ami szakiskolát'nkat illeti, gazdasági szakiskoláink kettő és ipari szakiskoláink négy ' kivételével alsótokúak; amazoknak zömét a földmívesiskolák, szőlészeti és borászati, erdő- gazdasági, kertészeti stb. szakiskolák. az utóbbiakét pedig a különböző szakirányú s jó- formán csak irni—olvasni tudást kívánó s tan- folyamjellegű szakiskolák teszik.

Szakiskoláinknak a tanulókra vonatkozó adatai közt különösen szembetűnő az ipari irá- nyú szakiskolák tanulói számának 1921/22—ben való erős növekedése. A felsőípariskoláknál, de még inkább iparrajziskolánál, továbbá a nőipariskoláknál úgyszólva átmenet nélkül emelkedett ekkor a tanulók száma, ami az ipari pályák felé való törekvéssel könnyen magya- rázható.

A felső kereskedelmi iskolák —— a szak- iskolák közt a legfejlettebb iskolafaj, mely joggal a középiskolákkal egyenrangú helyet kívánhat magának — az 1919/20. tanévben négy évfolyamúvá fejleszttettek. Ez akörülmény is magyarázza, hogy a háború óta 1921/22-ig évről— évre csökkenést látunk tanulóinak számá—

ban s ezt a visszaesést csak 1922/23-ban, amikor több új felső kereskedelmi iskola nyílt meg, váltotta fel ismét emelkedés.

Egyéb szakiskoláink rovata alatta művészeti, gyógypedagógiai ískolákon kívül még abába—

képzőintézetek, továbbá több olyan iskola is szerepel, amely nem szakiskola, csak különös jellegénél fogva soroztatott ebbe a csoportba, mint a börtön— és fogháziskolák, amelyek ezidőszerint egyébként is kis számmal mű- ködnek.

8. Ami végül föiskoláinkat illeti, részletes adatokat ezekre, valamint hallgatóik számára nézve multévi 7—8. számunkban adtunk közre s így elég legyen itt annak megállapítása után,

A tanulók számának az iskolákhoz és tanerők—

höz viszonyított arányszámaí.

Propartz'on du nombre des e'le'ves par rapport aux écoles et aux personnels ensezgnant.

t

Egy iskolára jutott tanuló _ Propov'tion

! des éleives ' ;nom' une

scale

Egy tanerőre jutott tanuló Pt'oportíon des

élwes pour un ínstz'tuteur ou professeur

lskolafajok G em'es dyécoles

1913/14 1916/17 1922/23 1913/14 1916/17 1922/23

1. Ovóintézetek _

Ecoles matemelles. . ; 91 00;

4 79 834 768 582 2. Elemi népiskolák

Ecoles primaires élé-

mentat'zes . . . . : 805 75 90'71'071'158'3

3. lnasiskolák % '

Ecolcs d'appzentz's. A 3150 79 171 204 150 26'6 4. Polgári iskolák

Ecoles secondaires di- ;

tes bouryeoises . . 1'204 226 248 5. Képzöintézetek (

Ecoles normales pri-3

maires d'instituteurs (

et institutm'ces . .!106114 78 9'712'6 5'9

l

E23'6 28'3 22'7

6. Középiskolák ;

Ecoles secundaireg _ 1322 847 371 18'] 23'2 1530 7. Felső keresk. iskolák l

Écoles supe'rieures de l

commerce _ ;208 195 221; 147 14'9 12'4 8. Középfokú iskolák

4—7 ) összesen

Écoles moyennes totales 227 242 262 193 238 191

. Szakiskolák

Ecoles spéoiales . . 108 118 14917 6 127 134

10. Főiskolák *

Universités et acadé—

mies . . 244113 545108 67 21"?

CD

hogy a főiskolai hallgatók s ezek közt főként az egyetemek és a közgazdaság—tudományi kar hallgatóinak száma a tárgyalt. három évben emelkedőben volt, a hallgatók szakok szerinti megoszlására nézve néhány adatott feljegyzünk.

Ehhez képest az egyetemi hallgatók közt 1922/23-ban 159 hittudományi hallgató, 3311 joghallgató, 5039 orvostanhallgató, 1393 böl-

csészettanhallgató és 433 gyógyszerészettan—

hallgató volt; a közgazdaságtudományi kar hallgatói közül ugyanebben a tanévben 187 az egyetemes közgazdasági, 430 a mezőgazda- sági, 1619 a kereskedelmi és 72 a külkép—

viseleti (konzuli) szakcsoportra7 a műegyetemi hallgatók közül pedig 399 az építészeti, 742 a mérnöki, 2184 a gépészmérnöki, 406 a vegyészmérnöki és 317 a közgazdasági osz- tályra iratkozott.

3*

(5)

1—4. szám. ^__36_ 1925

4. A tanintézetek s azok tanerőinek és tanulóinak száma az 1920/21—1922/23. tanévekben.

Nombre des établissements (lyenselgnement, du personnel enseignant et des éléves de l'anne'e seolaire 1920/21 a limne'e scolalre 1922/23.

Folyószám Nomérosd'ordre

A tanintézet megnevezése De'signation des établissements

d'enseígnements

A tanintézetek — Établlssements denseignement száma

nombre

t a n e r 6 i n e k personnel ensel'gnant '

tanulóinak e'léoes

száma nombre

1920 2111921 221922

3 23;

l 29411920; 21319217 2211922—23 -, Rendes kisdedóvók —— Ecoles ma-

ter nelles re'gulléres

Állandó és ny ári menedékházak — Asiles permanents et deté

— Óvóintézetek összesen —— Écolf's

nlaternelles ensemble

Elemi mindennapi iskolák — Eco—

les primalres guolzdiennes

* Általános ismétlőiskolák —— Écoles

comple'mentalres générales , . 1 Gazdasági népiskolák —— Ecolesj

primalres agricoles .

_ i

BIGá

3493! 4202

711:

l l l a

8259 148

I 979

?

_354009 '1 8664

_ 62672

85694L

' i !

_fi40324

l

909929 5

17586 9278 76859 ' 821454 144128

! 71345

í Elemi népiskolák összesen—Éco-

les primaires ensemble .

lparos inasiskolak — Écoles (l'ap- z prentls industriels

. Kereskedő inasiskolak —— Écoles (' (lapprentis [le commerce .

10366í11420

11505 309

9- al

'72lIMH185

2045 40848' 7 '

§ 2007

103692?

! 55861

3388 flnasiskolák összesen __ Ecoles

dyapprentis ensernble

j Poluarifiúiskolak— Écoles seeondal- ;

; res (dites bourgeoises (le gargons Polgarileányiskolák— Éoolessecon—

dalres (elltes bonrgeolsesMe j. filles !;

Polgári isk. összesen—Ecoles secon- (laires (clites bourgeolses)ensemble

Óvónőképző-intézetek —— Ecoles nor-

;_ melles maternelles

' Tanítóképző-intézetek— Écolesuor males printmres dinstítnteurs Tanítónőképzö-intézetek — Écolvs

normales primat'res d'institntrlces Képzöintézetek összesen — Eeoles

normales ensemble

Gimnáziumok —, Gymnases . Reáliskolák — Ecoles re'ales Leanyközépiskolak — Écoles se-

eondaires pour j. filles ensemble

';

124 187 311

99 23

en

346;

'A u'

138 209 340

344175

! 75705

.. É42952 ' .

6,

9140

a 9796

331530 9

37991 '

59249

88262 46192 84454

206 1547 2244 3997

38048 8722 9996 Középiskolák összesen —— Écoles

seeondalres ensemble ! Gazdasági szakiskolák —— Ecoles

spéciales d'agricultnre . . Ipari szakiskolák — Ecoles pro-

fessionnelles

Felsőkereskedelmi iskolák ——Éco- les supe'rlenres de commerce Egyéb szakiskolák — Antres e'co-

les spéelales .

Szakiskolak összesen —- Écoles f spéciales .

153

102

56927

!;

56766 821 5418 8619 3414 18267

(6)

(Suite) (Folytatás)

3: A tanintézetek — Établissements dienseignement

'E § .. . il , .

3 A tanintézet megnevezése ' , § '5 a n e F 0 1 I) e k _ ta n ul O 1 n a k 53 D' _ _ (l 't bl' ! 5 Z a m a (personnel ensetgnant §; e l e v e s

ÉÉ eszgnatwn _es e a zssemen s " 0 m b 7 e § ,

gg d'easetgnements § s z a m a —— 'n o m b 7 e

áá §x920411921—22 1922—23 §1920—21 §1921 - 22§1922—233§1920f21§1921—22§1922—23

(D

Tudományegyetemek — Universités 4 Közgazdaságtudományi kar — Fa-

culte' des Sciences e'conomigues et

4 4 457 512 526j 8178 9719 10335

18 18 17§ 873 1774 2308

128§ 116 3851 4203 4048

HH HH ,... ,.— .n

sociales . . 1

Műegyetem — École polytechnigue , 1 Egyetemek összesen —— Universi-

tés ensemble . . . . . . . 6 9 Róm. kath. jogakadémiák —- Aca-

démies cath. remains de droit . 2 Református jogakadémiák — Aca-

de'mies calm'nistes de droit . . 2

Ág. hitv ev..jogakadémiák —- Aca—

de'mies luthe'riennes de droit. . 1

[ %

6 6 592 658 659 12902 15696 16691

2 2 19 17 16 266 216 221

3 — 3 21 27 19 328 532 478

1 1 10 10. 9k 200 215 338

Jogakadémiák összesen —— Acadé-

mies de droit ensemble . . . 5 10 Róm. kath. hittudományi főiskolák

—— Faculte's de théologie oatholigues 12 Református hittudományi főiskolák

Faculte's de théologie calm'nistes 8 Ág. hítv. ev. hittudományi főisko-

lák — Facultés de théologie luthé-

6 6 502 54 '44 794 963 1037

12 12, 69, 68 86 369 433 419

3 3 16§ 18 19 116 136 137

Az egyéb főiskolák címe alatt a következő főiskolák foglaltattak Össze: állatorvosi fő—

iskola, képzőművészeti főiskola, polgári iskolai tanárképző és tanárnőképző főiskola, a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola és a gazdasági akadémiák.

A mai Magyarországon eszerint csaknem valamennyi iskolafajnál több tanuló jut egy-egy intézetre, mint a régi Magyarországon, minthogy a mai területen nagyobb iskolaegységeink maradtak meg. Kivételt csak az óvóintézeteknél és tanitóképzőintézeteknél látunk. Ami pedig a tanítás intenzitását illeti, kétségtelen, hogy

Hermes . 2 2 2 11 10 11 69 67 69

Izraelita hittudományi főiskola —- ,

Institut formant des rabbis . . 1 1 1 6 6 5 8 11 12

Hittudományi főiskolák összesen — §§ ?

Faculte's de the'ologie ensemble . ; 18 18 18 102 102 121 562 647 63?

11 Egyéb főiskolák __ Autres ecoles : §

supe'rieures . . . . 8 8 8; 189; 136 129 2270; 2305 2338

Egyetemek és főiskolák összesen§ '

— Unioersite's et écoles supé-Y —

riewes catsemble . . . . . . ; 37 38 38 933 950 953 16537 19611 20702

népoktatási intézeteinknél (az inasiskolákat nem számítva) a tanítószemélyzetnek fentebb említett gyarapodása folytán a mai viszonyok közt jóval kevesebb tanuló jut egy-egy tan- erőre, mint azelőtt s ugyanez áll kisebb mérték- ben általában a középfokú iskolákra és szak—

iskolákra is, míg a főiskoláknál a legutóbbi tanévnél feltüntetett nagy arányszámot könnyen megérthetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy fő- iskoláinknak ma kb. ugyanannyi hallgatója van, mint a háború előtti években a régi Magyar- ország főiskoláinak együttesen.

Asztalos József dr.