606
SZEM LEAz előadó megvilágította az ICP néhány olyan módszertani sajátosságát, amelyek lényegesek az eredmények értelmezésében. Az összehasonlítás kezdettől fogva arra törekedett, hogy eredményeit sokoldalúan konzisztens keretbe illessze, ami szá- mos követelmény egyidejű kielégítését jelenti. Az egyik legfontosabb elvárás az ún. tranzitivitás, azaz az eredmények láncszeríí összekapcsolhatósága. A másik követelményt ,,semlegességnek" nevezhet- jük, vagyis azt, hogy a rendszer egyetlen országnak sem biztosít kitüntetett szerepet; sem abban az érte- lemben, hogy a módszer a priori alá- vagy fölé értékeli valamely ország színvonalát, sem úgy, hogy valamelyik ország árrendszere'ben készülnek a szá- mítások. E követelményeket csak egy nemzetközi átlagárrendszer segítségével lehet kielégíteni.
Az eredmények prezentálásának és értelmezésé—
nek egyik problematikus pontja a reálértékben való kifejezés, például a GDP nagysága dollárban. Az ilyen típusú eredményhalmaz számos félreértésnek lehet a forrása. Ha például 1985-ben valamely or—
szág egy lakosra jutó GDP—je 10000 dollár, úgy ez 1990-ben akkor is 11750 dollár lesz, ha az öt év
alatt a szóban forgó ország GDP-jének volumene egyetlen százalékkal sem növekedett. l7,5 százalék- kal romlott ugyanis a dollár vásárlóereje. A nemzet- közi átlagárak használata tovább nehezíti az ered- mények értelmezését. A kifejezés egysége ilyenkor
az ún. ,,nemzetközi dollár", ,,nemzetközi schilling"
stb., amivel azt érzékeltetjük, hogy az általános árszínvonal a dollárénak, a schillingének stb. felel meg, az árarányok azonban — amelyek meghatá- rozzák például a GDP országok közötti volumeneit -— nemzetközi átlagok. A felhasználók számára az ilyen finom különbségtétel nem sokat mond.
A vitában felszólalt Árvay János, Friss Péter, Kollányi Margit, Kovács Ilona, Kőszeginé Kalas Mária, Köves Pál, Lenottí Sándorné, Marton Ádám,
Mód AIada'rné, Nyítraí Ferencné, Végvári Jenő.
A hozzászólók tekintélyes része állást foglalt az IC? eredményeinek széles körű megismertetése és felhasználása mellett. Egyetértettek abban, hogy ezek, a vásárlóerő—paritáson kifejezett adatok he-
_ lyesebben tükrözik az országok gazdasági fejlettsé- gének egymáshoz viszonyított arányait, mint a hi- vatalos valutaárfolyamokkal átszámított értékek.
Többen hangsúlyozták azonban, hogy szükség van az IC? adatainak — volumenarányok, vásárló—
erő-paritások stb, — pontos értelmezésére, különö- sen arra, hogy ez a program elsődlegesen nem a kül-, hanem a belföldi piacok árait mérje össze.
Egyes vélemények szerint a potenciális felhasz- nálók köre jóval szélesebb annál, mint amit jelenleg a statisztikai közlemények, kiadványok stb. átfog—
nak, Gondolni kell például a leendő befektetőkre, a vegyes vállalatokra is,
Egyes felszólalók kétségüket fejezték ki a — Ma—
gyarországon kívüli A közép- és kelet-európai or- szágokra vonatkozó eredmények megbízhatóságát illetően, E kétségeket alátámasztja, hogy ezen or- szágok egy része 1990-ben vett részt először az ősz—
szehasonlításban, valamint hogy néhány részt vevő ország ma már nem létezik (Csehszlovákia, Jugo- szlávia, Szovjetunió),
Vita folyt a minőségi különbségek kifejezésre juttatásának lehetőségeiről és korlátairól. E kü- lönbségek különösen kelet—nyugati viszonylatban számottevők, ugyanakkor azonban a világpiac felé való nyitás következtében fokozatosan mérséklőd- nek, hiszen egyre több nyugati áru hatol be a közép- és kelet-európai országok piacaira.
A hozzászólók felhívták a figyelmet a GDP- adatok dollárban való kifejezésének többértelműsé- gére is. Mint az egyik felszólaló megjegyezte ,,olyan méterrúd ez, amelynek folyton változik a hossza".
Nem lehet viszont Hgyelmen kívül hagyni, hogy a felhasználók jó része ezt a kifejezési formát igényli.
Zárszavában dr. Vakovích György, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy széles körben terjeszteni kell a vásárlóerő-paritáson mért összehasonlító adatokat, és hogy folyó áron, nemzeti valutában kifejezve csak egyetlen hivatalos GDP-adat létezik, amelyet különböző módszerekkel és koncepcióban lehet más valutára átszámítani.
Dr. Sz. Gy.
MAGYAR SZAKIRODALOM
A ZSIDÓ NÉPESSÉG SZÁMA TELEPÚLÉSENKÉNT (1840—1941)
Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1993. 497 old.
Néhány éve kedvező lehetőség adódott olyan nemzetiségi és etnikai kutatásokra, illetve adatok összeállítására, amelyek vizsgálatára a korábbi 45
év során nem volt mód. így nyílt alkalom az ún.
történelmi Magyarország ma más államokhoz tar- tozó területeinek a népességét számba vevő nemze—
tiségi kiadványok, közöttük e kötet összeállítására is. A statisztika, illetve pontosabban a demográfia
régi adósságának tesz eleget, amikor területi részle- tezés szerint mutatja be az izraelita népesség számá—
SZEM LE
607
nak alakulását száz éves periódusban. Ez a kiad- vány éppúgy felfogható a nemzetiségi sorozat részé—
nek mint önálló kötetnek, egyrészt mivel a történel- mi múlt ügyelembcvételével, szerkezetében és főleg területi részletezésében jelentősen eltér a kiadott
adattáraktól, másrészt emlékkötet is, hiszen a ma-
gyarországi zsidóság nagy része a holocaust áldo- zata lett.
A területi beosztást a szokásostól eltérően hatá- rozták meg. Eltértek a közlésnél a Magyarország jelenlegi területére vonatkozó részletezéstől, mivel az 1938 és 1941 közötti időszakban számos olyan terület került magyar közigazgatás alá, ahol jelen—
tős számú izraelita személy élt. Jellemző adat, hogy a trianoni Magyarországon 1941—ben 404 ezer, a visszacsatolt területen pedig 321 ezer izraelita vallá—
sú lakos élt.
A kötet összefoglaló táblákban részletezi azok- nak a keresztény vallású személyeknek az adatait is, akiket az 1939, illetve az 1941. évi törvények alap- ján zsidónak tekintettek. Ezeket az adatokat első ízben közlik, bár a Magyar Statisztikai Szemle má- sodik világháború alatt kiadott egyes számaiban néhány fő eredményt már publikáltak.
Az összeállítók helyesen jártak el, amikor időbe- ni kiindulásként összesítették és publikálták Fényes Eleknek az 1830 és 1840 közötti időszakra vonatko—
zó adatait, mert így lényegesen hosszabb idősort tudtak összeállítani. A többi év megválasztása is célszerű: az 1880. évről publikáltak első ízben a népszámlálások során községsoros adatokat; az 1910, évi az utolsó népszámlálás az első világhábo- rú előtt; az 1920., 1930, 1941. évi adatok pedig a trianoni, illetve az időlegesen megnagyobbodott or- szág népességszámának változását mutatják be.
Felmerülhet a kérdés, hogy nem lehetett volna—e az 1949. évi adatokat is publikálni? A szerzők felte—
hetően arra gondoltak, hogy az 1949. évi állapot
—— a közismert veszteségek után — nehezen hason—
lítható össze az előzményekkel, ugyanakkor az elő- szóban tájékoztatásul megadták az 1949. évi nép- számlálás megyénként részletezett adatait is.
A kötet összefoglaló eredményeket közöl a me—
gyék községei, városai, a vármegyék, a törvényha- tósági jogú városok szerint is. A településsoros ada- tokat két táblatipusban adja közre, Az első — a trianoni és az időszakosan visszacsatolt területre vonatkozóan —-—— az 1880. és az 1941. évi népesség- számokat, valamint az izraelita népesség számát és
arányát tartalmazza az 1830—1840., 1880., 1910., 1920, 1930. és az 1941. évekre. Az időszakosan
visszacsatolt területekről az 1920. és az 1930. évi adatok nem álltak rendelkezésre, A második — a csak 1920 előtt Magyarországhoz tartozott terület—
ről A az 1880. és az 1910. évi népességszámokat,
valamint az 1830—1840., 1880, 1910. évi izraelita vallású népességet, illetve ennek százalékos megosz- lását foglalja magába. A kötet nem tartalmazza Horvát-Szlavonország adatait. (E területen egyéb—
ként az 1910. évi népszámlálás szerint mintegy 20 ezer izraelita személy élt,)
A bevezető zárósorai e gondolattal bocsátják útjára az adatgyűjteményt: ,,Remélhetőleg ez a kö—
tet is része lehet annak a folyamatnak, mely lezár
egy történelmi kort, és hiteles — bár ismert, de hasonló részletezésben még nem publikált _ adato- kat ad közre minden hazai és külföldi érdeklődő számára".
Dr. Kepecs József
Közöljük kedves Olvasóinkkal,
'hogy a Statisztikai Szemle augusztusi és szeptemberi száma összevontan, szeptember hó elején jelenik meg.
