Grabley, H. – Händel, G.: A nők foglalkoztatása a Német Demokratikus Köztársaságban

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

539

ben foglalkoztatott aktív keresők hozták lét- re.

Rejtett részmunkaidős foglalkozást elsősor- ban a kiskereskedelem, élelmiszeripar, köt—

szővőipar, szállodaipar és vendéglátás terü- letén vállalnak, és ilyennek tekinthető az or—

vosok, ügyvédek, jogtanácsosok, magántaná- rok és magánoktatók, magánedzők. bejáró—

nők. gyermeknevelők, fodrászok be nem val-

lott munkavállalása. Sokan dolgoznak teljes munkaidőben a rejtett gazdaságban mint építőmunkások, víz- és gázszerelők. szállító- munkások, tehergépkocsivezetők.

A szerző a cikk végén táblákban közli ága—

zatok és szakmák szerint a rejtett gazdaság—

ban megtermelt bruttó hazai termék érté—

keit. Az összeg mintegy 11 százalékát épít- kezéseken dolgozók termelték meg, 7 száza- lékát viz- és gázszerelők, 6 százalékát ma- gánfuvarozók, 4 százalékát ügyvédek, jogta- nácsosok, 3 százalékát tanítók, oktatók, 6 százalékát hivatalosan nem aktív keresők.

Nem számottevő összegek erejéig, de kiter- jedt a szerző figyelme a kertészekre, a ví—

rágtermelőkre, a keramikusokra, a nyomdai termékeket előállítókra, a háziszakácsokra.

a magántervezőkre és a kisvállalatok köny—

velését végzőkre is.

A rejtett gazdaságban megtermelt bruttó hazai termelés mértéke 1976—ban a hivatalos GDP—összeget 3.8 százalékkal növelte, 1981—

ben 3.5 százalékkal. Az ország gazdasági teljesítményéhez viszonyitva ez az arány nem tekinthető kedvezőtlenül magasnak, bár az összeg — 1981—ben mintegy 40 milliárd oszt-

rák schilling — számottevő.

(lsm.: Fekete Gyula)

GRABLEY. H. — HANDEL, G.:

A NÖK FOGLALKOZTATASA

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN (Zur Berufstötigkeit der Frauen und ihrer weite—

ren Entwicklung unter Nutzung der Schwedter lnitia- tive.) -— Wirtschaftswissenschaft. 1985. 9. sz. 1354—

1363. p.

Az intenzív jellegű bővített újratermelés ki- terjesztését döntő fontosságúnak ítéli a Né—

met Demokratikus Köztársaság párt— és ál—

lami vezetése a gazdasági növekedés foko- zása szempontjából. Ennek ellenére sokré—

tű feladat elsősorban a termelékenység és a hatékonyság emelése.

Az Odera melletti Frankfurt közelében fek- vő nagy petrokémiai kombinát jelentős kez- deményezést tett a fenti célok megvalósitá—

sára, amely a ,.Schwedti kezdeményezés" né- ven vált ismertté a Német Demokratikus Köztársaságban. Jelszavuk: ,,Kevesebben többet termelnek", a siker biztosításának egyik kulcstényezője volt a nők fokozott be- vonása a termelő- és a műszaki gárdába.

7.

A schwedti tapasztalatokból kiindulva vizs—

gálja a tanulmány a nők szakmai tevékeny—

ségének alakulását. A szerzők olyan követ- keztetések levonására is törekedtek, amelyek általánosan hasznosíthatók a foglalkoztatás—

politikában. különösen a nők munkába ál- lításával és feladataik kijelölésével kapcso-

latban.

A Német Demokratikus Köztásaságban a többi szocialista országhoz képest is egyre jelentősebb a dolgozó nők aránya, és ma- gas a női foglalkoztatottak képzettségi szint- je. A munkaképes korú női lakosoknak egy—

re nagyobb — 1950-ben 492; 1960—ban 69,8:

1970-ben 819; 1980-ban 80 százaléka foly- tat kereső tevékenységet.

Az összes foglalkoztatottak között a Né- met Demokratikus Köztársaságban a nők ará- nya 1952—ben 43. 1983-ban 49.5 százalék volt. Ezek az adatok azt a demográfiai fej- lődést tükrözik, mely szerint az új nemzedék nemenkénti megoszlása kiegyensúlyozottabb

lett.

A szakképzett női dolgozók száma az író—

nyító munkát végzők körében is emelkedik.

Ez egyrészt a szakmai tevékenységet folyta- tók minőségi szintje kedvező alakulásának köszönhető, másrészt bizonyos mértékben ösz—

szefügg azzal is. hogy a munkaképes korú nők aktiv életszakasza meghosszabbodott.A fokozódó kontinuitást a munkaerő szerkezeti módosulása kíséri. Új irányzat a szakmai te- vékenységet folytató nők körében. hogy szó- mottevő különbségek mutatkoznak soraikban az egyes korcsoportok egyéni törekvései és tényleges tevékenysége között. A tapasztala- tok szerint a fiatalabbak jórészt a hivatásuk gyakorlásához előnyös feltételek kialakitásá—

ra koncentrálják erőfeszítéseiket, míg a kö- zépkorúaknál igen magas fokú a hivatáste—

vékenységi aktivitás és annak hatékonysága.

A felsőfokú és szakiskolai végzettségűek, valamint a művezetők és szakmunkások so—

rában jelentősen emelkedett a nők aránya az elmúlt években. A felsőoktatási intézmé—

nyekből kikerült diplomások között a nők aránya 1961-ben 23.ó; 1983-ban 36,8 száza-

lék volt.

A szakiskolai képesítéssel rendelkezők kö- rében (: nők részesedése 1961-ben 31.8; 1983—

ban pedig 60,1 százalékot tett ki-

A női művezetők aránya viszont 1983-ban is csak 11,6 százalékot ért el, ugyanezen idő- pontban a szakmunkások körében a nők ará- nya 7.4 százalékot tett ki.

E változások arra utalnak. hogy a nők tár- sadalmi egyenjogúsága mind kiterjedtebben érvényesül a képzés területén is, gyakorlati- lag nyitva áll előttük valamennyi hivatáste- rület. Nélkülük megvalósíthatatlan lenne a termelés átfogó intenzifikálása, o termelé- kenység és a minőségi szint emelése. A to- vábbi előrehaladás ez irányban megköveteli.

540

hogy a jövőben még fokozottabban és haté- konyabban hasznosítsák a Német Demokrati—

kus Köztársaságban a munkaerő-állomány—

ezen belül a nöi dolgozók — képzettségét és tapasztalatait. következetesen gondoskodja- nak szakmai ismereteik gazdagításáról és

korszerűsítéséről.

A szocialista gazdasági szektorban vég- zett felvétel szerint a vázolt feladat teljesí- tése mindkét nembeli ioglalkoztatottaknál je- lentős tartalékok mozgósítását igényli. A nők esetében különösen a felsőfokú végzettségű- ek és a művezetők körében kell javítani a jelenlegi — kedvezőtlen — arányokat. A szo—

cialista szektorban foglalkoztatott nők közül 1983-ban 3,1 százaléknak volt felsőfokú vég—

zettsége, 15.1 százalék rendelkezett szakis- kolai végzettséggel, 0.9 százalékuk ért el mű- vezetői képesítést (illetve beosztást), 54,7 százalékuk szakmunkásként tevékenykedett. a fennmaradó 24,£l százalék pedig egyéb jel- legű munkát végzett. Ugyanebben az idő- pontban a szocialista szektor férfi dolgozói sorában a felsőfokú végzettségűek aránya 8.6. a szakiskolákból kikerülteké 9.8, a mű- vezetőké 6.5, a szakmunkásoké 59,8, az egyéb feladatokat ellátóké 15.3 százalék volt. Ezek az adatok rávilágítanak a szerkezeti össze- tétel sajátosságaira és eltéréseire a férfi és a női dolgozók esetében. ami több irányú fontos feladatot vet fel a jövőben.

A munkaerő—állomány képzettségi szerke- zetének korszerűsítési programjában a fő—

irányok egyike a nők képzettségi struktúrá- jának fokozatos közelitése a térfiakéhoz, mi—

közben az utóbbiaké is tovább fejlődik. Az oktatás minden szintjén és formájában ——

beleértve a tovább— és átképzést is — a mi- nőség emelésére törekszik a párt— és az ál-

lami vezetés.

A kulturális és szociális szférában például 1981-ben már az irányító funkcióban levők mintegy harmadrésze nő volt. Legnagyobb az arányuk —— 56.6 százalék — az oktatás és az egészségügy terén. A kereskedelemben, a könnyűiparban, a szolgáltatásokban, vala—

mint a postai és távközlési tevékenység te- rületén ugyanez az arány mintegy 50 szá—

zalék volt. Mindennek értékelésekor szem előtt kell tartani. hogy a szakmai tevékeny—

ség mellett az anyaság és a háztartási mun- ka túlnyomó részének terheit is a nők vise- lik és vállalják. Az utóbbiak feltételeinek könnyítése a nők hatékony foglalkoztatásá- nak és a magasabban szakképzettek aránya gyarapításának egyik kulcskérdése. Felmerül ugyanakkor olyan társadalmi igény is, hogy egyes szférákban -— például az oktatásban és az egészségügy területén — némileg csök- kenion a női munkaerő relatíve nagy súlya.

A petrokémiai kombinát vezetése tudato- san törekedett a női foglalkoztatottak szak- mai tevékenységének fokozására.

A schWedti kezdeményezés keretében a tar—

talmi törekvés és az ezt szolgáló intézkedé—

sek így körvonalazhatók:

— a számbelileg csökkentendő munkahelyeken be—

lül a női foglalkoztatottak korábbi aránya legalább- is megőrzendő. de bővüljön viszonylagos részese—

tgésük a kiszolgáló, valamint a felelős beosztások—

an,-

—— új női állások teremtése. olyan munkahelyek célszerű átalakítása révén, amelyeket eddig férfiak töltöttek be (a program végrehajtása során gyakor- latilag 194 fővel emelkedett a kombinát női dolgo—

zóinak száma; a létszámemelkedés alapvetően a ter- melő munkára összpontosult, de a mérnökök sorá- ban ís nőtt a nők száma: a kombinát nődolgozói- nak átlagos életkora 1982-ben 29 év volt, ami kod- iíjezőnek tekinthető a mobilitás növelése szempontjá-

ól).

A termelő munkát végző nők száma Schwedtben 1979 és 1983 között 816-ról 897- re emelkedett. A műszaki gárdában ennél jóval szerényebben bővült a női foglalkozta- tottak köre: 344-ről 386 főre módosult az adott időszakban. Az arányváltozások jel—

lemzői: 1980—ban a termelésben dolgozók- nak 34, a műszakiaknak 18 százaléka volt nő, 1984-ben a termelésben nem módosult a négy év előttihez képest a nők részesedése, a mű- szakiak sorában pedig 19 százalékot ért el.

ldőközben minden munkaterületen javultak a tevékenységi feltételek, és a dolgozók szak- mailag sokoldalúbbakká, képzettebbekké vál—

tak, Az utóbbi eredményeképpen a foglal—

koztatottak mind nagyobb önállóságot élvez- nek munkafeladataik végzésében a schwedti kombinátban, ahol 1984-ben az összes dol—

gozónak 42 százaléka volt nő.

Az előrejelzések szerint a Német Demok- ratikus Köztársaságban 1986-ban a nők aró- nya az iskolákból kikerülő korcsoportban 40 százalék lesz. Foglalkoztatási tervei kidolgo—

zásakor ezt is szem előtt tartja a schwedti kombinát vezetése, és az 1986—1990—es idő—

szakban tovább kívánja növelni a nők relatív súlyát összes foglalkoztotottai között.

A kombinát Tudományos Munkaszervezési Tanácsa szakemberekből külön munkacso- portot alakított női munkahelyek teremtésé—

re. Képviselve van benne: az üzemorvosi ren- delőintézet, a munka- és termelésbiztonsági felügyelet, az igazgatóság, a szakszervezeti bizottság. A csoport tagjai együttesen felül- vizsgálják és értékelik az egyes munkahe—

lyeket. Összesen 1500 állás minősítését vég- zik el abból a szempontból. hogy melyek fe—

lelnek meg legjobban a női foglalkoztatás kritériumainak. Az elemzés kiterjed - a vég- zendő munka nehézségi fokától kezdve. egé- szen a higiénés feltételekig — mindenféle té—

nyezőre, és azt is mérlegelik, hogy esetleges kedvezőtlen körülmények hogyan háríthatók el vagy korlátozhatók jelentősen.

A vizsgálatok már az elmúlt években is számtalan előnyös megoldási javaslatot ad—

tak a munkafeltételek javítására. így került

STATISZTI KAl lRODALMl FIGYELÓ 5'41

sor például több termelőrészlegben zajvédő kabinok felállítására; egyes technológiák módosításával, valamint bizonyos berendezé—

sek segítségével erőteljesen csökkentették a poráramlást és más ártalmak forrásait (:

kombinátban. modern jelzőfelszerelések al- kalmazásával biztonságosabbá tették a mun—

kavégze'st.

A nők fokozott bevonása a kereső tevé- kenységbe egyéb különleges szempontok mérlegelését is megköveteli, amire a kom- binát nagy gondot fordít. Szükséges többek között annak előrejelzése. hogy milyen mér- tékű munkakíesésre kell számítani a terhes- ségi, gyermekgondozási szabadság, a két- és többgyermekes anyák számára biztosított munkaidő-kedvezmény, a beteg gyermekek ápolására adott pótszabadság miatt. Ezt az egyes munkakollektívákra vetítve -— a nődol- gozók arányának figyelembevételével — elő—

re kiszámítják, s a kieső munkaidő pótlására megfelelő tartalékot képeznek, nehogy fenn- akadás legyen a kombinát feladatai teljesi—

tésében.

(ism.: Bíró Klára)

GROSZEV. G. — WElNERT, G.:

A VILÁGGAZDASÁG MÉRSÉKELT FELLENDULÉSE 1986-BAN

(World economy: restrained expansion in 1986.)

—- Intereconomícs. 1986. 1. sz. 53—56. p.

A fejlett tőkés országok az 1970-es évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig jórészt a többszörös olaj— és nyersanyagáremelke- dések következtében válságos időszakot él- tek át. A termelés évekkel korábban kiala- kult és már megszokott dinamizmusa meg- szűnt, a legtöbb országban stagnálás vagy a termelés visszaesése következett be. A gaz- dasági recesszió következményei súlyosak voltak, és kihatottak lényegében az egész világgazdaságra. A fejlett tőkés országok- ban ugrásszerűen megnőtt a munkanélküli- ség, szinte minden országban erőteljes inflá- ciós folyamatok indultak el, az életszínvonal csökkent. A gazdasági teljesítmények csök- kenése következtében a nemzetközi kereske- delem növekedése számottevően mérséklő- dött, egyes közepesen és gyengén fejlett or- szágok külföldi adósságai meghaladták a to—

lerálható szintet: a gazdasági válság követ- kezményeként pénzügyi krizis bontakozott ki, ami az érintett országok problémáit tovább

mélyítette.

A fejlett tőkés országokban a gazdaság strukturális átrendeződése, valamint a nem- egyszer drasztikus intézkedések következté- ben az 1980-as évek elejére, közepére ki- bontakoztak a viszonylagos gazdasági stabi—

lizáció feltételei. miközben a feszültségek egy

része nem szűnt meg. csupán mérséklődött.

Végeredményben az OECD szervezetébe tar—

tozó' országok gazdasági növekedése az 1980-as évek közepén érzékelhetően meg- gyorsult. Míg 1976 és 1983 között ebben az országcsoportban az évi átlagos növekedés 2.5 százalék körül mozgott, addig 1984—re a gazdasági növekedés mértéke (a GDP nö- vekedése) 4.6 százalékra nőtt, majd 1985-re újra a teljesítmények kisebb mérséklődése következett be. Ez a folyamat igen jelentős változásokkal járt együtt. A növekedés súly- pontja'jórészt áttevődött az Egyesült Álla—

mokra, sikerült radikálisan leszorítani az inf—

láció mértékét, a gazdaság jelentős része megújult és érzékelhető eredmények szület- tek az energia- és anyagtakarékosság terén.

Az 1986-ra vonatkozó előrejelzések fő mondanivalója, hogy a fejlett tőkés orszá- gokban 1986—ban a gazdasági fellendülés az előző évinél kissé nagyobb ütemben foly- tatódik, a GDP növekedése ebben az ország- csoportban 1986-ban 3 százalék körül vár- ható. Az előző évekhez — különösen 1984- hez — képest jelentős változás. hogy a gaz- dasági növekedés egyik korábbi fő húzója.

az Egyesült Államok gazdasága viszonylag mérsékeltebb növekedésre váltott át. Az elő- rejelzések szerint a gazdasági növekedés

1986—ban itt is 3 százalékra tehető.

Az előrejelzésből olyan kép bontakozik ki, hogy 1986-ban a gazdasági növekedés te- rén az európai fejlett tőkés országok relatív előnyhöz jutnak, mivel a tengerentúli orszá—

gok mindegyikére -— különösen Japánra — a növekedés viszonylagos mérséklődése lesz jellemző. Az európai tőkés országok gazda—

sági növekedése általában 2,0——3.0 százalé- kos határok között várható. és a mérsékelt fellendülés lényegében az összes országot

érinti.

Az előrejelzés összeállításakor feltételezhe- tően még nem bontakozott ki két igen figye—

lemre méltó jelenség, amit jórészt a ham—

burgi Gazdaságkutató Intézet várható nyers—

anyag-árindexei is tükröznek: az olajárak zuhanásszerű esése, valamint az Egyesült Ál—

lamokban a kamatlábak mérséklődése. Ekét tényező az 1986. évi gazdasági növekedés megítélését a tőkés országokban jelentősen befolyásolhatja. Vannak olyan nézetek. mi- szerint a következmény a leginkább pozití- van érintett országokban a növekedés mint- egy 1 százalékos gyorsulása lehet, miközben az infláció hasonló mértékű visszaszorulása

várható.

Az 1985 végi és az 1986 eleji események arra engednek következtetni, hogy a fenti előrejelzések a fejlett tőkés országok eseté- ben inkább a pesszimistább. visszafogottabb változatként értékelhetők. Az előrejelzés sze—

rint a fejlett tőkés országokban 1986—ban is folytatódik az infláció csökkenése. 1976 és