A várostörténeti konferenciákról

536

^{S ZED/[LE}

nál a maximális pontosság elérésére tö—

rekszi'k. ,,A pontosság nagyon drága

dolog" — mondotta. A teljeskörű, sok—

oldalú adatgyűjtés, feldolgozás és ellenőr—

zés nagyon sok pénzt, munkát és időt igé-

nyel. Nem biztos, hogy mindig megéri

ezt a befektetést az elérhető pontosság, vagy másképpen nem biztos, hogy min—

dig szükség van ilyen pontosságú ada—

tokre. Az input-output analízis az a te—

rület, ahol —— véleménye szerint —— nem

kell maximális pontosságra törekedni:

.,olyan minimális pontosság elérése a szükséges, amely a gyakorlati követehné—

nyeket még éppen kielégíti". Ez a gaz- daságos feldolgozás és számolás és egy——

úttal ez ad leggyorsabban eredményt is.

Az idő pedig manapság nagyon fontos

tényezője a gazdaságos munkának.

Leontief professzor elmondotta, hogy

befejezés előtt áll az Egyesült Államok 1957. évről készülő 70 szektoros mérlege,

amelyet a koefficiensek megváltoztatásá-

val az 1961. évi technikai kapcsolatoknak

megfelelően is kidolgoznak.

Kitért végül röviden az idő problémá—

jára is, aminek érzékeltetésére véleménye szerint alkalmas olyan modell felállítása

és elemzése, amelyben több időszak sze——

repel. Például egy 10 szektoros mérleg 5 évre vonatkozó adatait egy (10X5 :) 50—es nagyságú matrix kidolgozásával vizsgálhatjuk. E megoldási mód több időszak statikus modelljeinek egymás melletti kezelésével érzékelteti az idő—

problémát.

Leontief professzor kitűnő tájékozta—

tást adott az input—output táblázatok ké—

szítése és elemzése terén bekövetkezett fejlődésről. A sok vonatkozásban gon.—

dolatébresztő előadás új aspektusokat tárt fel a mérleg felhasználási lehető- ségeire vonatkozóan.

A VÁROSTÖRTÉNETI KONFERENCIÁKRÓL

DELY ZOLTÁN A statisztika és a történelemtudomány

közötti kapcsolat közismert. A statisztika

az általa feldolgozott adatokkal, anyagok—

kal biztos alapot nyújt a történésznek kö—

vetkeztetéseihez. A kapcsolat kölcsönös:

a történelemtudomány megállapításai út—

mutatók a statisztikai kutatás számára is. Sőt az említett tudományok nemegy—

szer gyümölcsözően alkalmazhatják egy-

más módszereit is vizsgálódásaikban.

Nem célunk e rövid beszámoló keretében

a két tudomány közötti természetes kap-

csolatok részletes kifejtését adni, csupán

hangsúlyozni kívánjuk, hogy a történe-

lerntudomány és a statisztika kapcsolata,

a történészek és statisztikusok közötti

együttműködés nemcsak a történeti sta—

tisztika speciális területén, hanem aje—

lenkor történetének kutatásában is

mind erősebben fejlődik. Statisztikai

adatok felhasználása nélkül a XX. szá—

zad történetét nyilvánvalóan nem lehet

megírni, de hasznos segitséget adhat és ad is a statisztika a régmúlt idők tár—

sadalmi—gazdasági viszonyainak feltárá—

sához is.

E kapcsolatokra tekintettel nincs tehát

semmi különös abban, hogr a Statisztikai

Szemle hasábjain várostörténeti konfe—

renoiákról számolunk be. A Magyar Tör—

ténelmi Társulat 1963. november 4—5—én a Xántus János Múzeummal karöltve

Győrött, november 15-én pedig Dunaúj—

városban, a Városi Tanács Művelődési Osztályával közösen szervezett várostör—

téneti konferenciát, melyeken statisz—

tikusok is részt vettek.

A Győr városában megtartott konferen—

cián elhangzott előadások megrajzolták a

város képét a középkortól egészen a két

világháború közötti időkig, bemutatták

keletkezésének történetét, gazdasági, tár—

sadalmi, kulturális és politikai életének

egyes főbb jellemvonásait.

A konferencia első napjának -—— Gere—

vich László művészettörténéez elnökle—

tével megtartott —— délelőtti, illetve dél—

utáni ülésén négy referátum (Lengyel Alfréd ,,Győr városa a középkorban", Jeney Ferenc ,,Győr a XVI—XVIII. szá—

zadban", Sáry István ,,A kapitalista Győr", Dávid Lajos ,,Győr a két világ—

háború között") megvitatására került sor.

A vitában mint felkért hozzászólók részt

vettek Perjés Géza, a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia tudományos munkatársa, a Központi Statisztikai Hivatal Könyv—

tára történeti statisztikai kutatócsoport—

jának munkatársa és Tomaj Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sop—

ron megyei Igazgatósága tájékoztatási csoportjának vezetője.

Perjés Géza korabeli rajzokkal illuszt—

rált előadásban világított rá a XVI——

XVII századbeli Győr várának hadtörté-

;SZEMLE

537

neti jelentőségére stratégiai, taktikai, po—

litikai és igazgatási szempontokat figye—

lembe ve've. Tomaj Ferenc ,,A kapita—

lista Győr" című referátumhoz szólt hozzá, és azt a város társadalmi, gazda—

sági és kulturális életére vonatkozó ada—

tokkal egészítette ki. Tomaj Ferenc előadásában felhívta a város történeté- vel foglalkozók figyelmét egy kevéssé is—

mert forrásmunkára, éspedig Mendelé'nyi Istvánnak, Győr város polgármesterének ,,Győr szabad királyi város monographi—

ája" című 411 kézzel írott oldalra terjedő értékes munkájára. A mű a múlt század második feléből származó statisztikai ada—

tokat tartalmaz, és nélkülözhetetlen for- rásmunkát jelent a Város korabeli társa—

dalmi, gazdasági, kulturális életének meg-

ismeréséhez, elemzéséhez. Tomaj Ferenc

a továbbiakban a város népességfejlődé—

sét ismertette, az első hivatalos népszám—

lálás adataiból kiindulva.

A konferencia második napján Well—

mann Imre történész elnökölt. Az ülés napirendjén Balázs Péter ,,Győrafeuda—

lizmus vég—én" cimű referátumánalk, vala—

mint Dányi, Dezső ,,Győr társadalmi hely—

zete a XVIII. század végén" c. előadásának együttes vitája szerepelt. Dr. Dányi Dezső

! a Központi Statisztikai Hivatal Könyv—

tárának vezetője előadásában a XVIII.

századbeli Győr háztartásainak és család—

jainak adatait elemezte, továbbá részlete—

ket mutatott be a győri polgárság társa- dalmi összetételének a század második fe- lében történt változásairól.

Az előadás rövid tájékoztatást adott az 1787. évi népszámlálás győri forrásanya- gának — amelynek adatfelvételi lapjai

úgyszólván teljes egészükben fennmarad- tak -——- reprezentatív módszerekkel történt feldolgozásáról. A módszer alkalmazása

lehetővé tette, hogy a közel háromezer háztartás helyett csak 679 háztartás ada—

tai kerüljenek feldolgozásra és értéke—

lésre.Aterület, a házak és a háztartások

ismérvei szerint háromszorosan rétegzett szisztematikus minta pontosságának és

megbízhatóságának ellenőrzését nagymér—

tékben megkönnyítették az eredeti nép—

számlálási anyaggal együtt megőrzött

háztartásonkénti összesítések. Dányi Dezső

miután bemutatta az általa feldolgozás során használt reprezentatív eljárást

—— amelynek kidolgozásához Tekse Kál- mán, a Demográfiai Kutatócsoport mate—

matikus főmunkatársa nyújtott hathatós

segítséget —, arra a következtetésre ju—

tott, hogy a matematikai statisztika mód—

szerei egyaránt alkalmazhatók mind a ré—

gebbi történeti jellegű források, mind a modern statisztikai adatgyűjtések feldol-

gozásainál. Általánosságban a matemati—

6 Statisztikai Szemle

kai statisztika módszereinek a történettu—

dományban való felhasználása a történé—

szek által alkalmazott indukció módsze-

rének — ebben az esetben a valószínű—

ség—számításra alapozott —— tudományos kiterjesztését jelenti, továbbá azt is lehe- tővé teszi, hogy meghatározott tapaszta-

lati adatok alapján megkíséreljék esemé—

nyek, tények nagyságrend vagy bármely más ismérv szerinti megoszlásának való—

szinű törvényszerűségeit megállapítani.

Danyi Dezső a továbbiak során grafi—

konokon szemléltette kutatásainak a csalá—

dok nagyságaira, típusaira jellemző né—

hány eredményét. Többek között elmon—

dotta, hogy feldolgozásának eredményei szerint Győr városában e korban az átla—

gos családnagyság 4 fő, de egyrészt vá-

rosrészek, másrészt foglalkozások szerint

már jellemző eltérések találhatók az át—

lagok között. A kereskedő'és iparos csa—

ládok voltak a legnépesebbek, amelyek—

ben az átlagos családnagyság a mainak

közel kétszerese volt. A családok típusát láthatóan befolyásolta a családfő társa—

dalmi—gazdasági helyzete. Amíg a mező—

gazdasági jellegű Szabadhegy városrész'és Major nevű területrészen főleg napszá- mOSoknál a rokonok és idegenek nélküli

szűk vérségi családtagokból álló család—

típus az uralkodó, a Belvárosban az ipa—

ros és kereskedő foglalkozásúaknál majd minden második családban találunk a családdal együttélő idegen személyeket

(rokon, cseléd, alkalmazott, kosztos diák, albérlő stb.). A család típusát a kor ha-

lálozási viszonyai is- befolyásolták, mert függetlenül a foglalkozástól minden város—

részben igen magas, 22% volt az özvegy családfők aránya.

A győri források feltüntették családon—

ként az életben levő gyermekek számát

is, tekintet nélkül tartózkodási helyükre.

A minta alapján megállapítható, hogy te,—

rületrészek szerint az élő és jelenlevő

gyermekek száma a Belvárosbanalegki—

sebb, míg a mezőgazdasági jellegű város- részekben a legmagasabb. Megállapítható

továbbá az a tény is —— s ez jellemző a

korabeli demográfiai viszonyokra —,—, hogy az életben levő gyermekek száma Vi—

szonylag alacsony a születésekhez képest.

Dányi Dezső e témával kapcsolatban fel—

hívta a figyelmet arra, hogy az adatok összefüggéseinek további vizsgálatához, il—

letőleg újabb demográfiai tényezők fel—

kutatásához még egyéb források feldolgo—

zása is szükséges.

Dányi Dezső a továbbiakban ismertette az 1743—1788. évi győri polgárkönyv alap—

ján feldolgozott, mintegy 2000 polgáresküt

tett személyre vonatkozó adatok egy ré—

538

szét. A polgárjogcím elnyerése, szárma—

zási hely, valamint a foglalkozás szerint eddig feldolgozott adatok azt mutatják, hogy a győri városi polgárság összetéte- lében eléggé heterogén volt. Kicsi az

olyan győri családok száma, amelyek több

nemzedéken keresztül a város polgárai maradtak. A városi polgárságot egyre

nagyobb tömegekben váltották, illetve töl-

tötték fel a környező falvak lakói és a külföldiek. A foglalkozás 'és a származási hely összevetéséből nyert adatok szerint a meghatározott foglalkozások vagy fog——

lalkozási csoportok bizonyos származási helyhez kapcsolhatók. Az adatok értéke—

lése során kimutatható bizonyos össze—

függés a polgárjogcim elnyerése és a

foglalkozások között. Mig például a ré—

gebbi városi polgárok a korabeli leg-

jövedelmezőbb ipari foglalkozásokat űz—

hették, addig a jövevények, az új "győri illetőségűek" csak a kevésbé jövedel-

mező, jelentéktelenebb ipari vagy más foglalkozásokban helyezkedhetnek el.

Befejezésül szerző hangsúlyozta az ilyen irányú kutatások továbbfolytatásának és a polgárfelvételre vonatkozó iratok és jegy-

zőkönyvek teljes feldolgozásának fontos—

ságát.

Dávid Zoltán a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának osztályvezetője fel—

szólalásában a győri népesség gyakori ki—

cserélődésének okaival foglalkozott. Dá- vid Zoltán többek között utalt a város nemzetiségi viszonyainak tudatos vál—

toztatásaira —— melyekről Balázs referá- tuma is említést tett —- és a győri lakosság gyakori kicserélődésének magyarázatát

részben ebben, részben a demográfiai és a gazdasági viszonyok alakulásában látta.

E kor demográfiai viszonyaira a születé—

sek nagy gyakorisága mellett az igen ma-

gas halandóság és a nagy gyermekhalan—

dóság jellemző. Ismertette a győri nép—

számlálás munkálataival egyidejűleg rész—

letesen feldolgozott 1784/87. évi győri egy—

házi anyakönyvek összesített adatait írne—

lyek szerint ezekben az években a szüle—

tések aránya 46—47 ezrelék, a halálozá—

soké pedig —— feltételezhetően a korabeli országos átlagnál is magasabb —— 53—59 ezrelék volt.

A magas halálozás miatt a népesség várható élettartama igen alacsony volt, tehát kevesen érték el a felnőtt kort, és

ez a családok idő előtti bomlását idézte elő.

A továbbiakban Dávid Zoltán a népesség fluktuációjában jelentős mértékben köz—

rejátszó gazdasági tényezőket ismertette.

A városi népesség gyors kicserélődési

folyamatát előidéző okok részletes feltá—

rásához, teljes megismeréséhez természe—

SZEMLE;

tesen még igen sok kutató munkát kell

végezni. A fennmaradt adókönyvek, anya—- könyvek, telekkönyvek, polgárkönyv 'és

más történeti források anyagának repre-

zentatív statisztikai módszerekkel való feldolgozása során nyert adatokból nem—

csak Győr, de több más magyarországi város hasonló jelenségeit is megismer-—

hetjük, fejezte be hozzászólását Dávid Zoltán.

!!

A Magyar Történelmi Társulat Duna—

újvárosban tartott ülésszakán Száj Rezső ,,Dunaújváros története 1950—1963" cím- mel tartott előadást. Az előadáshoz, mely részletesen ismertette a város keletkezésé—

nek, építkezéseinek, munkásmozgalmá—

nak történetét, dr. Lengyel László,aKöz—

ponti Statisztikai Hivatal főosztályvezető—

helyettese, a Magyar Közgazdasági Tár—r

saság Statisztikai Szakosztályának titkára tartott korreferátumot.

Történelmünk ugrásszerű változásait.

Lengyel László Dunaújváros és még

néhány város (Kazincbarcika, Komló, Oroszlány) népességfejlődésének adatain

szemléltette. Míg e városok népessége az, 1869—1949. évek között eltelt 80 esztendő alatt stagnált vagy csak igen csekély mértékben gyarapodott, addig az utóbbi

tizenhárom év alatt Dunaújváros, Komló,

Oroszlány népessége az 1869. évinek több mint tízszeresére emelkedett.

Lengyel László a továbbiakban az urba-

nizáció és a társadalmi átrétegeződés napjainkban is fennálló problémáit fej- tegette a hazai adatok mellett számos kül—

földi ország vonatkozó anyaga tükrében.

A városiasodás —— mondotta —— nemcsak

hazánkban, hanem máshol is, például a

Szovjetunióban a gazdasági élet fejlődé-

sének, változásának következménye. Úgy—

szintén a hazai és külföldi statisztikai adatok alapján ismertette azokat a vál—

tozásokat, amelyek a társadalom átréte—

geződése során annak osztályszerkezeté-

ben, a különböző foglalkozási ágakban a

keresők — főleg a mezőgazdaság köré—

ben foglalkoztatott keresők —— számá—

nak és arányának eltolódásánál jelent—

kéznek. Végül kifejtette, hogy a társa- dalmi-foglalkozási átrétegeződés, az egyes népgazdasági ágakban foglalkoztatottak arányaiban bekövetkezett változás, elto—

lódás nem valamilyen magyar specialitás,

és nem is a szocializmus építése korsza—

kának sajátossága, hanem általános vi—

lágjelenség-.

Lengyel László előadása után Szántó Miklós a témát szociológiai oldaláról vi—

lágította meg.

SZEMLE

539

Ezután Lencsés Ferenc a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatósá—

ga tájékoztatási csoportjának dolgozója

ismertette Dunaújváros ingavándorlásá—

nak fontosabb statisztikai adatait.

Mind a győri, mind a dunaújvárosi

konferencián elhangzott értékes előadá—

sok és hozzászólások új szempontokkal gazdagítják mind a történeti, mind a sta—

tisztikai kutatásokat.

MAGYAR SZAKIRODALOM

PRÉKOPA ANDRÁS ———ÉLTETÓ ÖDÖN MATEMATIKAI JEGYZETEK. IV. RÉSZ

Statisztikai Kiadó 218 old. Kézirat.

Matematikai statisztika.

Vállalat. Budapest. 1961,

A matematika gyakorlati alkalmazásai—

nak —— s ezen belül közgazdasági vonat- kozásainak —— egyik legsokrétűbb terü—

lete a matematikai statisztika. Részletes és korszerű magyar nyelvű matematikai statisztika tankönyv megírása azonban még napjainkban is várat magára. Egyes területek, mint például a minőségellenőr—

zés feldolgozása, messzemenően megtör—

tént. A matematikai statisztika más feje- zeteivel is több alakban találkozhatunk.

A kizárólag matematikai statisztikai anyagrészekre fordított figyelem terén azonban a legmesszebb a fenti jegyzet megy el, s így feltétlenül hézagpótló sze—

repe van.

Matematikus számára külön értéket képviselnek benne a tételekhez a leg—

több esetben mellékelt precíz bizonyítá—

sok, illetve a helyszűke miatt mellőzött esetekben is megadott hivatkozások.

Hangsúlyozott és a gyakorlatban is megvalósított jó tulajdonsága a jegyzetnek

—— legalábbis a gazdasági problémákkal foglalkozó szakemberek szemében —, hogy a szerteágazó anyagban bizonyos szelektálást alkalmaz, és előnyben része—

síti a társadalmi, gazdasági statisztikában alkalmazásra kerülő módszereket. Az egyes fejezetek végén hozott szemléltető példáit úgyszintén igyekszik ilyen terüle—

tekről választani.

A mondottakból is kitűnik, hog! a fenti jegyzet aránylag szűkkörű olvasóközön—

ségnek készült. A matematikai statisztika kiterjedt apparátusa több éves egyetemi szintű matematikai előképzést kiván, kü—

lönösen ami az analízis és a valószínűség—

számítás területét, problémáit illeti. Ezen ismeretek hiányában az eredmények je—

lentős része nem tárgyalható. Egyébként a jegyzet ezen tulajdonságát érdemül kí—

vánjuk megemliteni, mert az elemi isme—

reteket feltételező részletek úgyis több helyen megtalálhatók, a hiány elsősorban

6'0

éppen az összetett ismeretek terén mutat- kozott.

A munka fontosabb fejezetei a követ—

kezők: általános bevezetés után a mate—

matikai statisztikában gyakrabban hasz-

nált speciális valószinűségeloszlásokat

foglalja össze. Ezután becsléselmélettel

foglalkozik, pontosan megadva a jó becs—

lés kritériumait, megvizsgálva használatos

becsléseinket a kritériumok szempontjá—

bóL Bemutatja a becslések konstruálásá—

nak elméleti módszereit. Részletesen tár—

gyalja a statisztikai próbák jelentős ré—

szét, majd a korrelációszámítást és a

regressziós analízist. Itt külön kell hang- súlyozni az elsősorban közismert és egyre gyakrabban alkalmazásra kerülő alap—

esetek ismertetése mellett a parciális, többszörös és rangkorreláció tárgyalását.

Csak az elméleti alapok ismeretében és

valamennyi korrelációs együttható —

konkrét esetnek megfelelő —— figyelem—

bevételével biztosíthatjuk elhamarkodott

ítéletek, téves következtetések létrejöt—

tének megakadályozását.

Ezután a véges alapsokaságból vett minták elmélete következik, az egyszerű

véletlen, a rétegezett véletlen és a több—

lépcsős mintavételek szerinti bontásban.

Befejezésül pedig a trendszámítás fonto—

sabb fejezeteinek valószínűségelméleti alapokon történő részletes tárgyalásával ismerkedhetünk meg.

Az egész jegyzetet a matematikai sta—

tisztikai elmélet tiszta és mély tárgya—

lási igénye hatja át. Nem foglalkozik bővebb gyakorlati alkalmazásokkal. A fejezetek Végén közölt szemléltető pél—

dák ezen a téren csak a legszüksége—

sebbet jelentik. Elképzelése az, hogy majd akik a jegyzetet végig tanulmá—

nyozzák, fogják azt gyakorlati problé-

mák megoldására felhasználni, E gondo-

latnak széleskörű realitást ad az a tény, hogy a matematikai statisztikai módsze—

rek nagy része, a konkrét esetek jelen—

tős részében elektronikus berendezések nélkül, asztali számológépekkel is ered-—

ményesen alkalmazható, s így elsősorban jól használható szakirodalmat és hozzá—

értő statisztikust igényel.