EU FIGYELŐ

(1)

EU FIGYELŐ

A Magyar Mérnöki Kamara kiadványa

2010. november 22.

(2)

Tartalom

POLITIKAI, GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ... 4

Reménytelen helyzetben a jövő évi uniós költségvetés? ... 4

EU-USA csúcstalálkozó ... 5

Az akadálymentes Európa megteremtése ... 6

SZAKPOLITIKAI FIGYELŐ ... 7

1. Belső piac ... 7

Bizottsági jelentés az európai részvénytársaságok gyakorlati működéséről ... 7

2. Egészségügy és munkabiztonság ... 8

Generikus gyógyszerekkel a fenntartható egészségügyi ellátásért? ... 8

Az európai páciensek hamarabb hozzájutnak az új orvostechnikai megoldásokhoz ... 9

3. Energia ... 10

Az Európai Bizottság közzétette az energia-infrastruktúra stratégiáját ... 10

A fogyasztók nem használják ki az energiapiac liberalizációjából adódó megtakarítási lehetőségeket ... 11

4. Infokommunikáció és hírközlés ... 12

Az Europeana már több mint 14 millió, Európa kulturális örökségének részét képező dokumentumhoz biztosít hozzáférést ... 12

5. Környezetvédelem ... 14

Az Európai Éghajlat-változási Program sikere ... 14

6. Közlekedés ... 15

Közlekedési keretegyezmény születhet az EU és Oroszország között ... 15

Az Európai Bizottság és az Európai Vasúti Áruszállítási Ügynökség további liberalizációt javasol ... 15

(3)

7. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ... 16

A közös agrárpolitika reformja: három út? ... 16

Versenyképesebb élelmiszeripart akar az új fórum ... 18

8. Vízgazdálkodás ... 19

Az elfogadottság a víz-újrahasznosító rendszerek sikerének a kulcsa? ... 19

JOGSZABÁLYFIGYELŐ ... 20

2010. november 16. ... 20

2010. november 18. ... 20

ELŐREJELZŐ ... 21

Európai Bizottság ... 21

EU-Oroszország energia-párbeszéd (nov. 22.) ... 21

Konferencia a CCS-technológiákról (nov. 23.) ... 21

Európai Parlament ... 21

Plenáris ülés (nov. 22-25.): fő témák a 2011-es költségvetés; a Bizottság stratégiai prioritásainak megtárgyalása; az elektromos és elektronikus berendezések biztonsági előírásainak szigorítása ... 21

Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) ... 22

Versenyképességi tanács (nov. 25-26.): többek között napirendre kerül az űrkutatás, az űrpolitika kérdése, valamint az Európai Űrügynökséggel való együttműködés is. ... 22

Konferenciák, rendezvények, egyéb események ... 22

Diverzifikálás az energia és a közlekedés területén (nov 26.) ... 22

(4)

POLITIKAI, GAZDASÁGI ESEMÉNYEK

Reménytelen helyzetben a jövő évi uniós költségvetés?

Az Európai Parlament képviselői és a tagállamok küldöttei az elmúlt héten ismét nem tudtak megállapodásra jutni az EU jövő évi költségvetéséről. Elvileg van még esély arra, hogy az alkut az év végéig nyélbe üssék, ám ha ez nem jön össze, akkor jövőre is az idei költségvetés számai lesznek érvényesek, ami egy sor nagyszabású projekt jövőjét veszélyezteti. A november 15-i tanácskozáson a Jerzy Buzek vezette parlamenti küldöttség késznek mutatkozott arra, hogy elfogadja a Tanács által javasolt szerény emelést, melynek értelmében a 2011-es büdzsé kiadásai maximum 2,9 százalékkal nőhettek volna 2010-hez képest. Ám ezért cserébe a képviselők azt szorgalmazták, hogy az EP is kapjon szót a költségvetés finanszírozásának reformjáról szóló tárgyalásokon, amire a Lisszaboni Szerződés is lehetőséget teremt. Egyes információk szerint a Tanács azonban éppen ezt az árukapcsolást kifogásolta.

Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság költségvetési biztosa az ülés után kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy egyezség hiányában a 2010-es költségvetéssel kell majd nekivágni a következő esztendőnek: a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy az EU minden hónapban csak a 2010-es büdzsé tizenketted részével gazdálkodhat, alaposan megcsappantva ezzel az egyes nagyszabású projektekre szánt pénzeket. (Korábban ebbe a körbe sorolták egyebek között az Európai Külügyi Szolgálat, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) vagy az ambiciózus Stockholm bel- és igazságügyi program finanszírozását is). Az Európai Parlament legközelebb a jövő héten esedékes plenáris ülésén tűzi napirendjére a 2011-es költségvetés kérdését, a Költségvetési Tanács pedig a tervek szerint december 16-17- én ülésezik majd.

Forrás:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6777

(5)

EU-USA csúcstalálkozó

A spekulatív valutaleértékelés megszüntetéséről, zöld energiatechnológiák támogatásáról, és a koppenhágai klímavállalások fenntartásáról állapodtak meg az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői november 20-i lisszaboni csúcstalálkozójukon. „Ez a csúcstalálkozó nem volt olyan izgalmas, mint a korábbiak, ugyanis mindenben egyetértettünk” – mondta a szombati EU-USA csúcsot követő sajtótájékoztatón az amerikai elnök. A zárt ajtók mögötti tárgyalásról kiszivárgó információk, a közlemények és a bejelentések valóban teljes harmóniára utalnak. Más kérdés, hogy a szokásosnál is rövidebb, kétórás csúcs napirendjét eleve úgy állították össze, hogy azon csak a kölcsönös egyetértésre számot tartó témák szerepeltek.

Az Európai Bizottság elnöke szerint még mindig hatalmas potenciál van az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokban, a felek ezért utasították a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot, hogy készítsen egy részletes együttműködési tervet a kapcsolatok fejlesztésére. José Manuel Barroso azt mondta, hogy a Tanács 2011 nyarára javaslatokat tesz a kereskedelmi korlátok teljes felszámolására, és zöldenergia-technológiák kutatási lehetőségeire. Az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozót követő tájékoztatón bejelentette, hogy hamarosan amerikai-európai munkacsoportot alakítanak az internetes bűnözés megfékezése érdekében. Herman Van Rompuy hozzátette, körvonalazódik már a megegyezés az EU-USA közötti adatcsere szabályairól is. A találkozó után az EU és az Egyesült Államok képviselői megerősítették, hogy kitartanak a koppenhágai csúcson tett klímavédelmi vállalások mellett, arról viszont nem esett szó, hogy a december eleji cancúni klímakonferenciára milyen mandátummal és elkötelezettséggel érkeznek a felek.

Forrás:

http://bruxinfo.hu//cikk/20101122-teljes-harmonia-az-eu-usa-csucson.html További információ:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/10/597&format=HTML&a ged=0&language=EN&guiLanguage=en

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1533&format=HTML&aged

=0&language=EN&guiLanguage=en

(6)

Az akadálymentes Európa megteremtése

„Többségünknek természetes, hogy buszra szállunk, ha vásárolni megyünk, kedvünkre böngésszük az internetet vagy a tévé előtt ülve élvezzük kedvenc sorozatunkat. Nyolcvan millió fogyatékkal élő európai számára azonban mindez komoly akadályokba ütközik.” – áll az Európai Bizottság november 15-én elfogadott új stratégiájában, melynek célja ezen akadályok elhárítása. A terv felvázolja, hogy az EU és a tagállami kormányok miként tehetik lehetővé fogyatékkal élő polgáraik számára, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal. A következő évtized során végrehajtandó különleges intézkedések a fogyatékkal élők számára az egyes tagállamokban kiállított igazolványok kölcsönös elismerésétől kezdve, a szabványosítás előmozdításán át egészen a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló szabályok célzottabb alkalmazásáig terjednek. A Bizottság szerint ezen intézkedések jelentős társadalmi haszonnak járnak majd, és várhatóan pozitívan hatnak vissza Európa gazdaságára is. A Bizottság fontolóra veszi továbbá, hogy 2012-re egy „európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot" nyújt be az akadálymentes eszközök és szolgáltatások egységes piacának további fejlesztése érdekében.

A Bizottság sajtóközleménye a stratégiáról:

=0&language=HU&guiLanguage=en További információ:

(7)

SZAKPOLITIKAI FIGYELŐ

1.BELSŐ PIAC

Bizottsági jelentés az európai részvénytársaságok gyakorlati működéséről

Az Európai Bizottság november 19-én egy jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az európai részvénytársaságok szabályozásának gyakorlati megvalósulását tekinti át. Elméletileg az európai részvénytársaságokról szóló Statútum célja, hogy olyan, az uniós jog által szabályozott egységes vállalatok jöjjenek létre, amelyek ezen egyetlen szabályozás alatt tudnak működni az egész EU területén. A most beterjesztett jelentés az európai részvénytársaságokról szóló jogszabályok felülvizsgálatának első fontos lépése.

Michel Barnier belső piacért felelős uniós biztos szerint eddig nagyjából 650 vállalatot jegyeztek be európai részvénytársaságként, amelyek a Statútum segítségével könnyebben tudnak üzleti tevékenységet folytatni Európában. A biztos ugyanakkor hozzátette, hogy számos nyitott kérdés maradt a szabályozással kapcsolatban, amelyek miatt most fordulóponthoz érkezett az EU. Véleménye szerint a mostani jelentés jó kiindulási alap, hogy a Statútumot a vállalatok megváltozott igényeihez igazítsák. Ennek érdekében az Európai Bizottság jelenleg az európai részvénytársaságok statútumának módosítási lehetőségeit vizsgálja, és 2012-re tervezi az erről szóló javaslatcsomag benyújtását.

A Bizottság közleménye:

=0&language=EN&guiLanguage=en További információ:

(8)

2.EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKABIZTONSÁG

Generikus gyógyszerekkel a fenntartható egészségügyi ellátásért?

Összesen évi 16 milliárd eurós megtakarítást lehetne elérni a generikus és a biológiailag hasonló (ún. biosimilar) gyógyszerek egyes kulcsterületeken való felhasználási arányának növelésével – erre a következtetésre jutottak egy a belga soros elnökség és Anne Delvaux európai parlamenti képviselő által szervezett konferencia résztvevői. Az Európai Parlamentben tartott rendezvényen nagyjából száz érintett szervezet képviseltette magát, a központi téma pedig a fenntartható egészségügyi ellátás megteremtése volt az öregedő társadalom tükrében.

Az elöregedő népesség miatt ugyanis egyre kevesebb aktív munkavállalónak kellene majd megteremtenie az idősek egyre növekvő egészségügyi kiadásainak finanszírozását. E dilemmának a feloldására javasolják a résztvevők az olcsóbb, generikus gyógyszerek szélesebb körben való alkalmazását, különösen annak a fényében, hogy a következő évtizedben számos egészségügyi szabadalom jár majd le. Azonban többen úgy vélik, hogy az elképzelés megvalósításához aktív kormányzati közreműködésre lenne szükség. Az Európai Bizottság Versenypolitikai igazgatósága részéről Dominik Schnichels hozzátette, hogy a testület már korábban is felhívta a figyelmet a generikus gyógyszerek előtt álló piaci akadályokra, valamint a jövőben is foglalkozik majd a témával.

További információ a belga soros elnökség honlapján:

http://www.eutrio.be/pressrelease/generic-and-biosimilar-medicines-offer-quality-therapies- and-sustainable-healthcare

(9)

Az európai páciensek hamarabb hozzájutnak az új orvostechnikai megoldásokhoz November 19-én megjelent az Eucomed új hírlevele, amelynek fő témája az amerikai és európai egészségügyi rendszer összehasonlítása. Ennek keretében közzétettek egy tanulmányt, amely szerint az amerikai páciensekhez képest az európai betegek átlagosan két évvel korábban hozzájutnak az új technológiákhoz és az új terápiás eljárásokhoz. A kutatás során a jelenlegi jogszabályi környezet orvosi műszerek fejlesztésére, kutatására való hatásait vizsgálták mind az EU-ban, mind az USA-ban.

Az eredmények szerint az európai szabályozás nem csak azt teszi lehetővé, hogy az kutatócégek hamarabb elérhetővé tegyék az új technológiákat a betegek számára, de mindehhez alacsonyabb költségek is párosulnak. A tanulmány egyúttal felveti a kérdést, hogy e hatékony szabályozási környezet vajon nem a betegbiztonság rovására jött-e létre, azonban egyelőre nincs olyan információ, amely alátámasztaná, hogy sérült volna a betegbiztonság követelménye. Ez alapján a szerzők úgy vélik, hogy a jelenlegi amerikai szabályozás ahelyett, hogy hozzájárulna az egészségügy fejlődéséhez, valójában korlátozzák azt.

A tanulmányra reagálva az Eucomed vezetői üdvözölték az európai szabályozási rendszer hatékonyságát, egyúttal az orvostechnikai eszközök európai irányelvének jövőbeli átdolgozására utalva hozzátették, hogy úgy kell majd lépéseket tenni a biztonság növelése érdekében, hogy megőrizzük a rendszer kutatást és innovációt ösztönző elemeit.

A tanulmányról szóló sajtóközlemény elérhető az alábbi címen:

http://www.eucomed.be/Home/portal/press/press_releases/2010/~/media/9F8DBD063D3C40 3FA8757D5949FAB8D7.ashx

Az Eucomed hírlevele:

http://www.eucomed.be/~/media/00165E6CDA6F4376975202CB2D2CA2D2.ashx

(10)

3.ENERGIA

Az Európai Bizottság közzétette az energia-infrastruktúra stratégiáját

Az Európai Bizottság november 17-én, szerdán ismertette, hogy az energia-infrastruktúrák terén milyen stratégiai prioritásokat kíván érvényre juttatni a következő két évtizedben annak érdekében, hogy az energiahálózatok megfeleljenek a 21. század kívánalmainak. A Bizottság közleményében meghatározta az elektromos áramot, a gázt és az olajat szállító vezetékhálózatok uniós szempontból kiemelt fontosságú folyosóit. A jövőben e prioritások alapján születnek majd meg a konkrét uniós projektek engedélyezésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések.

Günther Oettinger energiaügyi biztos emellett hozzátette, hogy évente 800 millió eurót szeretne látni a következő uniós keretköltségvetésben az európai energiainfrastruktúra kiépítésére. „Az EU 2020-ra kitűzött céljainak teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy mindazt, amit a múlt héten közzétett tízéves energiastratégiában és az ennek részeként ma ismertetett infrastruktúrafejlesztési stratégiában megfogalmaztunk, késedelem nélkül végre is hajtsuk.

Ennek érdekében jövőre javasolni fogom, hogy a következő öt évben az EU költségvetésében 800 millió euró legyen elkülönítve évente a kiemelt európai jelentőségű infrastruktúra projektek finanszírozására” – közölte szerdai sajtótájékoztatóján a német biztos.

A múlt heti tízéves energiastratégia folytatásaként a most közzétett infrastruktúra stratégia összesen hét európai jelentőségű „energiafolyosót” azonosít, melyek kiépítése a Bizottság szerint nélkülözhetetlen egyrészt az EU biztonságos energiaellátásának biztosításához, másrészt a 2020-ig kitűzött megújuló

energia és széndioxidkibocsátás-csökkentési célok teljesítéséhez. Villamos energia terén a hét projekt között szerepel az északi-tengeri szélparkokat összekötő és a kapacitásokat elsősorban Észak- és Közép-Európába közvetítő szuperhálózat kiépítése; Délnyugat-Európa összekötése a kontinens többi részével, ideértve a spanyol-francia összekötőt; a regionális összeköttetések

(11)

megerősítése és bővítése Közép- és Kelet- és Dél- és Kelet-Európában; valamint a balti- tengeri energiapiacok összekötése Európa többi részével. Földgáz tekintetében a Déli Folyosó kiépítése; a balti piac összekötése Közép- és Dél-Kelet-Európával; valamint nyugat-európai észak-déli összeköttetés kiépítése szerepel a projektlistán.

A Bizottság közleménye a stratégiáról:

=0&language=HU&guiLanguage=en

Az energiainfrastruktúrával foglalkozó bizottság honlap:

http://ec.europa.eu/energy/infrastructure/strategy/2020_en.htm További információ:

http://bruxinfo.hu//cikk/20101118-evente-800-milliot-koltene-energiainfrastrukturara-az- eu.html

http://bruxinfo.hu//cikk/20101117-listara-kerultek-a-legfontosabb-energiaszallitasi- folyosok.html

A fogyasztók nem használják ki az energiapiac liberalizációjából adódó megtakarítási lehetőségeket

Az Európai Bizottság november 15-én közreadott egy tanulmányt, amely szerint a fogyasztók összesen tizenhárom milliárd eurós megtakarítást érhetnének el, ha kihasználnák az energiapiac liberalizálásából adódó lehetőségeiket, és a számukra elérhető lehető legolcsóbb villamosenergia-tarifára váltanának. A tanulmány készítői a számításaikat próbavásárlásokkal

(12)

támasztották alá, amelyek azt mutatták, hogy az esetek 62%-ában állna a fogyasztók rendelkezésére olcsóbb tarifa, amennyiben pedig a legolcsóbb lehetőséget választanák, úgy a fogyasztók egyenként kb. száz eurót spórolnának.

Azonban a tanulmány arra is rávilágít, hogy a fogyasztók általában véve sincsenek tisztában a villamosenergiával kapcsolatos lehetőségeikkel. Például csak a 32%-uk hasonlította össze az elérhető szolgáltatók kínálatait, és 47% nincs tisztában azzal, hogy egyáltalán mennyi elektromos áramot fogyaszt otthona. Éppen ezek miatt az Európai Bizottság olyan intézkedéssorozat meghozatalát sürgeti, amelyek megkönnyítenék a fogyasztók döntéseit, valamint megerősítenék a helyzetüket a piaci viszonyok közepette. Günther Oettinger energiaügyi biztos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy most azon van sor, hogy a harmadik energiacsomagban megalkotott intézkedésekről jobban informálják a fogyasztókat.

Ennek érdekében az Európai Bizottság több javaslatot is tesz majd a közeljövőben. Ezek között lesz például a nemzeti hatóságok felkérése fogyasztói iránymutatók, tájékoztatók elkészítésére; a jó megoldások (best practice) beazonosítása; valamint a számlázási, vagy panaszkezelési szolgáltatások fejlesztése is. A tervezett javaslatcsomag többek között a Miniszterek Tanácsának december 3-i energiaügyi találkozójának is témája lesz.

=0&language=EN&guiLanguage=en További információ:

http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/forum_citizen_energy_en.htm

4.INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS HÍRKÖZLÉS

Az Europeana már több mint 14 millió, Európa kulturális örökségének részét képező dokumentumhoz biztosít hozzáférést

November 18-án Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke bejelentette, hogy az európai kulturális intézményeket összekapcsoló Europeana, európai digitális könyvtár segítségével immár több mint 14 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép,

(13)

festmény, film és zenei klip érhető el a világ minden részéről. A 2008-ban kétmillió könyvtári tétellel induló Europeana mára meghaladta az eredetileg 2010-re célul kitűzött 10 millió tételt.

A Bizottság által az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételének új módjait vizsgáló vitacsoport („Bölcsek bizottsága” - Maurice Lévy,

Elisabeth Niggemann, Jacques de Decker) az uniós kulturális miniszterek tanácsának és az Európai Parlament kulturális bizottságának tartott beszámolót, amelyen elmondták, hogy az Europeana gyűjteményének 64%-át teszik ki a digitalizált fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek.

A gyűjtemény 34%-a digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg online illetve tölthető le. A szövegek között számos ritka kézirat és 1500 előtti ősnyomtatvány (incunabulum) található.

Az Europeana gyűjteményében elérhető anyagok nagy része főként a jogvédelem alatt álló vagy ismeretlen jogtulajdonossal rendelkező, gazdátlan anyagok digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó nehézségek miatt régebbi, azaz szerzői jogvédelem alatt már nem álló mű (még abban az esetben is nehézségek merülnek fel, ha ezek az anyagok már nem szerezhetők be kereskedelmi forgalomban). Az Europeana feltöltéséhez – különböző mértékben – minden uniós tagállam hozzájárult. Még mindig Franciaország a legaktívabb résztvevő (a művek 18%-ával), míg Németország 17%-ra növelte részesedését. Annak érdekében, hogy az Europeana valódi keresztmetszetét adja az európai kulturális örökségnek, további jó minőségű anyagokra van szükség minden tagállamtól. A „Bölcsek bizottsága”' által készített jelentést 2011 elején teszik közzé.

További információ:

(14)

5.KÖRNYEZETVÉDELEM

Az Európai Éghajlat-változási Program sikere

Az Európai Bizottság november 18-án közétett egy tanulmányt, amely az Európai Éghajlat-változási Program eddigi teljesítményével foglalkozik. A tanulmány szerint az uniós kezdeményezés sikeresen találta meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének költséghatékony módját, ezen kívül törekedett a főbb érintettek közötti konszenzusos megoldás kidolgozására, valamint az Európai Uniót éghajlat-változási kérdésekben vezető szereplővé tette.

A szerzők az Éghajlat-változási Program 2000 és 2003 közötti tevékenységét vizsgálták. A programot koordináló Környezetvédelmi Igazgatóság ekkor hat olyan munkacsoportot hozott létre, amelyek éghajlat-változással kapcsolatos kérdésekért voltak felelősek – ezek közül is az 1-es számú, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét kidolgozó munkacsoport tevékenységével foglalkozott a tanulmány, ugyanis e folyamatok során volt a leginkább szükség konszenzusra a különböző érintett felek között.

A tanulmány konklúziója szerint az Európai Éghajlat-változási Program eddig sikertörténetnek mondható, de tekintettel a gazdasági, pénzügyi válság hatásaira, a jövőben miden bizonnyal nagyobb nehézségekbe fog ütközni az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentése.

A Bizottság beszámolója a tanulmányról:

http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/218na3.pdf

(15)

6.KÖZLEKEDÉS

Közlekedési keretegyezmény születhet az EU és Oroszország között

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, Siim Kallas november 19-i közleményében üdvözölte az Európai Unió és Oroszország közötti közlekedés területén elért megállapodásokat. Véleménye szerint számos kérdésben előrehaladás történt a kontinens két meghatározó hatalma között, ide sorolta például a repülést, a hajózást, a vasúti közlekedést, de megemlítette a közúti és szállítási biztonságot is. Emellett oroszországi látogatása során megállapodott az ország vezetőivel, hogy tető alá hoznak egy közlekedési keretegyezményt, amellyel még hatékonyabbá válhatna a párbeszéd az EU és Oroszország között.

További tájékoztatást későbbre ígért a Bizottság.

A Bizottság beszámolója az oroszországi tárgyalásról:

Siim Kallas moszkvai beszéde:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/10/657&format=HTML

&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

Az Európai Bizottság és az Európai Vasúti Áruszállítási Ügynökség további liberalizációt javasol

Az Európai Vasúti Áruszállítási Ügynökség, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament közlekedési szakbizottságának több tagja közös jelentésben állt ki a vasúti áruszállítási piac további liberalizálásának szükségessége mellett.

A november 15-én megjelentetett kiadványban a Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a vasúti áruszállítás más szállítási módokkal szembeni versenyképességének

(16)

növelésére helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint ez csak a szektoron belüli verseny megerősítésével, a megkezdett piaci liberalizáció folytatásával lehetséges. Emellett kiemelte, hogy környezetvédelmi szempontból is üdvözítő lenne, ha a vasúti áruszállítás részarányának a csökkenését meg lehetne állítani.

Az Európai Vasúti Áruszállítási Ügynökség vezetősége még ennél is tovább ment, és a teljes liberalizációt elérést tűzte ki céljául. Véleményük szerint a jelenlegi hiányos szabályozás miatt az infrastruktúra kezelésének még mindig túl nagy hányada maradt tagállami hatáskörben, ami hátráltatja a vasúti áruszállítás fejlődését. A problémát elsősorban az első vasúti jogszabálycsomag intézkedéseinek gyenge, hiányos megvalósításában látják, emiatt pedig a vasúti áruszállítást szabályozó rendelkezések teljes újragondolására lenne szükség.

A jelentés összefoglalója elérhető az Európai Vasúti Áruszállítási Ügynökség honlapján:

http://www.erfa.be/news_detail.asp?n=ERFA--EU-support-Recast-(EU)&nid=2978&type=1 A jelentés az alábbi címen olvasható:

http://www.scribd.com/doc/42909573/Rail-LiberalisatIon-Policy-Report#fullscreen:on

7.MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS

A közös agrárpolitika reformja: három út?

Az Európai Bizottság november 18-án közleményt adott ki, amelyben bemutatta a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakra szóló programtervét. A közlemény három lehetőséget körvonalaz a KAP megreformálására: az első elképzelés a KAP legégetőbb hiányosságainak kiigazítására koncentrál fokozatos változtatásokkal;

a második a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tételén alapszik; a harmadik pedig a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és éghajlat-politikai célokat helyezné előtérbe.

A Bizottság az év korábbi szakaszában nyilvános vitát és nagyszabású konferenciát rendezett a közös agárpolitika jövőjéről. A hozzászólások nagy többsége a KAP-ra vonatkozóan három

(17)

fő célkitűzést állapított meg: fenntartható élelmiszertermelés; fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal és éghajlatváltozás elleni küzdelem; illetve a területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínűségének megőrzése.

Dacian Cioloş mezőgazdaságért felelős uniós biztos bemutatta a terveket az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága előtt is, ahol kifejtette, hogy a reform célkitűzése a KAP kiszélesítése, továbbá az élelmiszer-termelésre, valamint a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra való jobb összpontosítás. A szakbizottsági képviselők teljes mértékben támogatják azt a bizottsági célkitűzést, hogy a fenntarthatóságra összpontosítva erősítsék az európai mezőgazdaság versenyképességét, azonban számos kérdésben vita alakult ki elsősorban a különböző frakciók képviselői között. A bizottság magyar képviselője, Glattfelder Béla szerint félő, hogy az Európai Bizottság közleménye az agrárköltségvetés jelentős mértékű csökkentését készíti elő. Emlékeztetett arra, hogy a KAP az EU által megalkotott leginkább közös politika. Ennek további lebontása rendkívül rossz üzenet lenne a válságban lévő EU számára. A KAP fenntartása ráadásul jelentős magyar érdek is, mivel hazánk a mezőgazdasági támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik.

A közös agárpolitika reformjáról szóló elképzelések elérhetők a Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/communication/index_en.htm Az Európai Bizottság sajtóközleménye:

Az Európai Parlament összefoglalója a szakbizottsági meghallgatásról:

http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/032-94332-316-11-46-904- 20101112STO94321-2010-12-11-2010/default_hu.htm

http://fidesz-eu.hu/hu/cikk/1020/

http://bruxinfo.hu//cikk/20101116-az-agrarpenzek-ujraelosztasat-javasolja-a-bizottsag.html http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6784

http://www.europarl.europa.eu/en/pressroom/content/20101115IPR94712/

(18)

Versenyképesebb élelmiszeripart akar az új fórum

Az élelmiszer-ellátási lánc jobb működését célozza az a magas szintű fórum, melynek első ülését november 16-án tartották Brüsszelben. A résztvevők egy olyan munkatervet fogadtak itt el, mely az európai élelmiszerágazat versenyképességét növelné, illetve a legjobb szerződéses gyakorlatoknak csapna némi hírverést. Közös nyilatkozatukban az Európai Bizottság illetékes tagjai (név szerint Antonio Tajani, az iparért és vállalkozáspolitikáért, Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért, John Dalli, az egészségügyért és fogyasztóvédelemért, Dacian Ciolos, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosok) kiemelték, hogy a különböző kezdeményezéseknek egy olyan versenyképesebb agrár-élelmiszeripari szektor kialakulását kell elősegíteniük, melyből a fogyasztók, a gazdák és maga az ágazat is profitálhatnak.

A fórum egyrészt az élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport ajánlásait követi majd, másrészt biztosítani fogja, hogy a Bizottság kezdeményezéseit, melyeket a testület az élelmiszer-ellátási lánc

jobb működéséről szóló közleményében vázol fel, az érdekeltekkel folytatott egyeztetések alapján ültessék át a gyakorlatba. A fórum mandátuma 2012 végén jár le. A résztvevők évente találkoznak majd, végső jelentésüket pedig a tervek szerint 2012-ben hagyják majd jóvá.

Forrás:

http://bruxinfo.hu//cikk/20101116-versenykepesebb-elelmiszeripart-akar-az-uj-forum.html A Bizottság sajtóközleménye:

A Fórum anyagai elérhetők a Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/food/competitiveness/forum_food/index_en.htm

(19)

8.VÍZGAZDÁLKODÁS

Az elfogadottság a víz-újrahasznosító rendszerek sikerének a kulcsa?

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának november 18-án közétett tanulmánya az ún. szürkevíz újrahasznosító rendszerekkel kapcsolatos észrevételeket elemzi.

A szerzők szerint mivel a városokban relatíve kis helyen él együtt nagyszámú lakosság, egyre nehezebb a szolgáltatóknak a lépést tartani a növekvő vízigénnyel. Azonban a városokban nem csak sok vizet használnak el, hanem sok vizet pazarolnak is – mutat rá a tanulmány.

Például a zuhanyozáskor, vagy mosáskor használt vizet újra fel lehetne használni a vécék öblítésekor.

Ezek az ún. szürkevíz-felhasználó megoldások elterjedőben vannak néhány nyugat-európai országban, azonban úgy tűnik, hogy Spanyolországban felgyorsul e folyamat: egyes helyi önkormányzatok ugyanis kötelezően írták elő az új épületekben a víz újrahasznosító rendszerek alkalmazását, hogy a le tudják küzdeni az egyre növekvő vízhiányt. Éppen ezért a most közétett tanulmány is a Barcelonában immár hat éve működő rendszereket vette alapul.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberek, fogyasztók érzései, tapasztalatai nagyban befolyásolják egy-egy technológiai megoldás sikerét, ezért különösen fontos odafigyelni a társadalmi elfogadottságra. A tanulmány szerint a legfontosabb befolyásoló tényezők az egészségügyi kockázatok, a rendszer megbízhatósága, illetve a fenntartási költségek. A spanyol példa azt mutatja, hogy a szürkevíz felhasználásának bevezetése a lakosság megfelelő tájékoztatása nélkül kockázatokat rejt magában, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a technológia népszerűsítésére.

A Bizottság közleménye a tanulmányról:

http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/218na4.pdf

(20)

JOGSZABÁLYFIGYELŐ

2010. NOVEMBER 16.

Helyesbítések:

 Helyesbítés a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról 2010. november 10-i 1015/2010/EU bizottsági rendelethez

A helyesbítés értelmében a jogszabályban foglaltakat 2012. június 1-jétől kell alkalmazni.

A helyesbítés megtalálható az EU Hivatalos Lapjának L298-as számában:

http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:298:0087:0087:HU:PDF

2010. NOVEMBER 18.

Rendeletek:

 A Bizottság 1031/2010/EU Rendelete 2010. november 12-i az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól

A jogszabály elérhető az EU Hivatalos Lapjának L302-es számában:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:302:FULL:HU:PDF

(21)

ELŐREJELZŐ

http://euobserver.com/9/31311

EURÓPAI BIZOTTSÁG

EU-Oroszország energia-párbeszéd (nov. 22.)

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Günther Oettinger, az orosz energiaminiszter, Sergey Shmatko, illetve a soros elnökség részéről a belga energiaminiszter, Paul Magnette konferenciát tartanak, amelynek célja, hogy kellőképpen felhívja a figyelmet az immár 10.

évfordulóját ünneplő EU és Oroszország közötti energia-párbeszédre.

Konferencia a CCS-technológiákról (nov. 23.)

Az Európai Bizottság és Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közös vitanapot tart november 23-án Brüsszelben, amelynek elsődleges célja, hogy a szén-dioxid-leválasztásra és tárolásra meglévő technológiákat jobban megismertessék a nyilvánossággal, és megalapozzák a társadalom bizalmát a módszer iránt.

EURÓPAI PARLAMENT

Az Európai Parlament a héten Strasbourgban tartja plenáris ülését. A bizottságok közül csak kevés tart ülést, ezek közül a legfontosabb továbbra is a 2011-es költségvetés helyzetét tárgyaló költségvetési szakbizottság.

Plenáris ülés (nov. 22-25.): fő témák a 2011-es költségvetés; a Bizottság stratégiai prioritásainak megtárgyalása; az elektromos és elektronikus berendezések biztonsági előírásainak szigorítása

http://www.europarl.europa.eu/hu/pressroom/content/20101112NEW94628/

(22)

EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA)

Versenyképességi tanács (nov. 25-26.): többek között napirendre kerül az űrkutatás, az űrpolitika kérdése, valamint az Európai Űrügynökséggel való együttműködés is.

KONFERENCIÁK, RENDEZVÉNYEK, EGYÉB ESEMÉNYEK

Diverzifikálás az energia és a közlekedés területén (nov 26.)

November 26-án, Lengyelországban (Varsóban) tartanak konferenciát, amelynek legfőbb témája, hogy hogyan lehetne mind az energiaellátási lehetőségeket, mind pedig a közlekedési módokat a lehető leghatékonyabban kombinálni. Az energia kérdésében a legfontosabb kihívás az ellátás biztonságának megteremtése, míg a közlekedésben az intermodalitásra helyezi a hangsúly a rendezvény.