• Nem Talált Eredményt

G2 A GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYBE KERÜLÉS ID Ő PONTJÁNAK HATÁSA A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK ELSAJÁTÍTÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSÁRA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "G2 A GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYBE KERÜLÉS ID Ő PONTJÁNAK HATÁSA A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK ELSAJÁTÍTÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSÁRA"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

123

G2–TEMATIKUS SZEKCIÓ ÁPRILIS 24.(PÉNTEK)15.00–16.30

Mérés-értékelés különleges bánásmódot igénylő gyermekek körében Alagsor II. terem

A GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYBE KERÜLÉS IDŐPONTJÁNAK HATÁSA A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK ELSAJÁTÍTÁSI

MOTIVÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSÁRA Mucsiné Erdei Mónika *, Józsa Krisztián **

* Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szeged

** SZTE Neveléstudományi Intézet

Kulcsszavak: tanulásban akadályozott tanulók; elsajátítási motiváció; speciális iskolába ke- rülés ideje

A tanulásban akadályozott tanulók jelentős hányada továbbra is speciális gyógypedagó- giai iskolákban tanul, az integrált tanulók aránya 2006 óta lényegileg nem változott. Számot- tevő azon tanulók aránya is, akik sorozatos kudarcokat követően, adott esetben sikertelen integráció után kerülnek át gyógypedagógiai iskolába. Hipotézisünk szerint a tanulásban aka- dályozott tanulók motiváltságát befolyásolja az, hogy gyógypedagógiai iskolában kezdték-e az első osztályt vagy a későbbiekben kerültek át oda.

Vizsgálatunkban két mintát hasonlítottunk össze. A GYIK (Gyógypedagógiai Iskolában Kezdők) kategóriába soroltuk azokat a tanulókat (101 fő), akik már 1. osztályos korukban speciális intézményben kezdtek tanulni. A SIK (Spontán Integrációból Kikerülők) almintát ké- pezték azok a tanulók (116 fő), akik az iskolai évek alatt kerültek át többségi iskolából. A ta- nulókból évfolyam szerint három kategóriát hoztunk létre: 3–4., 5–6. és 7–8. évfolyamosok.

Az évfolyamok összehasonlítása mellett elemeztük az átkerülés időpontját. Vizsgálati eszköz- ként az Elsajátítási motiváció kérdőív tanulásban akadályozott tanulók számára adaptált vál- tozatát használtuk. A kérdőív reliabilitása (Cronbach-α) 0,81.

Eredményeink szerint a 3–4. osztályosok esetében nincs szignifikáns eltérés a két minta értelmi elsajátítási motívuma között, ugyanakkor azz 5–6. osztályosoknál szignifikánsan erő- sebb az értelmi elsajátítási motívuma a GYIK mintának. Jelentős különbséget mutattunk ki a felnőttekkel való kapcsolat tekintetében az első életkori kategóriában. A később átkerülő tanulók esetében szélsőséges életkori eltérést (sok esetben 6-7 évnyit) tapasztaltunk az év- folyamuk korosztályához képest. A 12 éves tanulóknál 20–30 %p-os különbséget találtunk a GYIK és a SIK tanulók elsajátítási motívumai között. A gyógypedagógiai iskolába kerülés idő- pontjának elemzése rávilágít arra, hogy a korán, 1–2. évfolyamon átkerülő tanulók motivá- ciójában kevés, míg a később, 5–6. évfolyamon áthelyezett tanulók értelmi elsajátítási moti- vációjában már statisztikailag jelentős elmaradás van.

Eredményeink segítséget nyújthatnak a gyógypedagógiai intézmények pedagógusai szá- mára tanítványaik viselkedésének megértésében mind az elsajátítás, mind a felnőttekkel va- ló kapcsolat szempontjából. Az adataink felvetik: jelentős szerepe lehet annak, hogy a tanu- lásban akadályozott tanulók átkerülése mikor történik meg, mert a tanulók motivációját ez számottevően befolyásolhatja. 12 éves korra már jelentős különbségek alakulhatnak ki a kü- lönböző előzetes tapasztalatokkal rendelkező tanulók motivációjában. Ezek alapján megfon- tolásra javasoljuk a többszöri integrációs kísérlet és buktatás helyett a 10 éves korig gyógy- pedagógiai iskolába kerülés elősegítését azon tanulók esetében, akik számára az integráció addig nem biztosított sikeres iskolai pályafutást.

G2

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Már ekkor tudtuk, hogy pedagógiai és szociális beavatkozásunk a -jelenség-, a -problémahordozó egyén-, a tanulásában akadályozott gyerek szintjén csak

Legl. táblázat) a feladatvégzés közben megfigyelt motívumok és az otthoni környezet közötti kapcsolat esetében megállapítható, hogy a HOME leltár ösz- szevont mutatója,

Papp Gabriella (2000): Öt hazai integrált nevelési modell tanulásban akadályozott gyermekek számára. Perlusz Andrea (1997): A hallássérült gyermekek hazai integrált

Fazekasné Fenyvesi Margit - Józsa Krisztián - Zcntai Gabriella (2013): Tanulásban akadályozott és többségi gyerme­.. kek rendszerező képességének fejlődése

A tanulók számára megfelelő, tanulást segítő módszerek és eszközök megválasztásánál figyelembe kell venni a tanulásban akadályozott tanulók anyanyelv- és

További feladat lehet annak feltérképezése, hogy a rögzített tanulási, mérési körülmények más tartalmak esetén is biztosíthatók-e, illetve eredményezheti-e ez a

A tör- vény rendelkezik az említett tanulónépességre vonatkoztatva az idegen nyelvet tanító pedagógusok köréről: tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos)

és  többségi  tanulók  eredményének  elemzése  rámutatott,  hogy  a  többségi  tanulók  átlagos  képességfejlettsége  csak  a  tanulásban