A gyárostól megszabott viszonteladói árnál olcsóbban eladni - tisztességtelen verseny

(1)

rendőr karjelében bízva á t h a l a d ó gyalogost tülkölés és lassí- tás nélkül a mellékutcákból beforduló, b e h a j t ó a u t ó k lepik meg és ilyenkor n e m lenne csodálatos, ha m e g z a v a r o d á s á b a u

nem a legcélszerűbb lépést tenné. Sz—i.

A gyárostól megszabott viszonteladói árnál olcsób=

ban eladni — tisztességtelen verseny.

I. Élénk feltűnést keltett a közelmúlt napokban a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara választott bíró- ságának ezt kimondó döntése.

A Tvt. 1. §-a jogi keretet ad: „üzleti versenyt nem szabad üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytatni." E keretet tartalommal az élet felfogása tölti be. Az egyes esetekben a biró fogja eldön- teni, hogy a kereskedő versenye „az üzleti tisztességbe"

vagy pedig „általában a jóerkülcsökbe" ütközik-e. A kettő nem mindig ugyanaz. Például esetünkben a keres- kedelmi tisztesség kérdéssé, hogy az egyes kereskedők megtartsák a gyárostól megszabott viszonteladói árat, ne bontsák azt meg egymással versenyezve, mert eltekintve attól, hogy a kifejezetten, vagy a megszabott ár ismere- tével és tudomásulvételével hallgatólag, a maguk részé- ről is; elfogadott viszonteladói ár áttörésével -szerződés- szegést követnek el a nekik eladó gyárossal szemben, — ezzel megkárosítják kereskedötársaikat, akár -azáltal, hogy őket is árromholásra kényszeritik, akár azáltal, hogy vevőket vonnak el tőlük. Szemben áll ezzel a jó- erkölcsnek az a kívánalma, hogy a nagyközönség minél olcsóbban juthasson beszerzéséhez.

Az ellentmondás azonban csak látszólagos, mert két- ségtelen, hogy a kereskedelmi tisztesség feláldozásával

«', nagyközönségnek nyújtott előny csak pillanatnyi, és napjaink tapasztalata mutatja legjobban, hogy. az igy előnyt nyujtp kereskedő soká nem tarthatja magát és az ilyen eljárás későbben annál nagyobb kár sziilöoka lesz a közre nézve.

A Kereskedelmi és Iparkamara, választott bíróságá- nak fentidézett döntésében a kereskedelmi tisztesség és a jóerkölcsök magas szempontból való érvényesítését ta- láljuk. Ezt az Ítéletet kamarai választott bíróság hozta, amely összetételénél fogva laikus bíróság. Ugyanez az álláspont érvényesül azonban a Rcichsgericlitnek 1928.

október 2C-án ÍI. 27/28. szám alatt hozott Ítéletében is.

A német esetben a könyvkiadó perelt egy» könyvkereske-

dőt, aki nem is közvetlenül töle. hanem közbeeső harma-

diktól, akinek személyét a perben meg sem állapították,

vette a könyvet és a megszabottnál olcsóbban, hozta, for-

galomba. A Reichsgericht indokolása- elsősorban meg-

(2)

állapítja, hogy a Bürg-erliches Gesetzbuch 137. §-ána,k 2: mondata alapján érvényes a gyáros és viszonteladó kö- zött létrejött az a kikötés, hogy utóbbi a megszabottnál olcsóbban nem árusihat. Köztudomásúnak mondja, ki továbbá, hogy az olyan könyvet, melynek bolti árát -a ki-.

adó megszabja, e bolti ár megtartásának kötelezettségé- vel szokta a kiadó viszonteladójának eladni. Alperesnek tehát a concrét esetben, tudnia kellett, hogy a neki eladó közbenső harmadik személy szerződésszegést követett el, amikor neki a megszabottnál olcsóbban adta el és illetve nem kötötte ki, hogy ő olcsóbban nem adhatja tovább, — ha alperes egyáltalán ilyen kikötés nélkül szerezte be a.

forgalorabahozott könyvet. Azt az üzleti magatartást pedig, mely a saját, vagy harmadik személy szerződés- szegésének utján hoz árut forgalomba, a maga egészé- ben nézve tisztességtelennek bélyegzi a Reichsgericht.

i f j . dr. László Árpád.

II.

A korai kapitalizmus a szabadversenyben éltető elemét, a termelés Legbiztosabb reigulátorát ós i r á n y i t ó j á t látta.

A manchesteri liberalizmus ezen elvnek valóságos apoteozisa.

M á r a niult század utolsó negyedében, jelentkező túltermelési krízisek elkezdték döngetni ezen tétel k o r l á t l a n alkalmazá- sának a l a p j a i t . A huszadik század első negyede aztán ki- fejlesztette azokat az intézményeket, melyek a szabad verseny érvényesülését korlátozzák. A kartelek üdvös és k á r o s h a t á s a i k b a n kellően ismeretesek. Szemünk előtt azonban ki- fejlődik egy u j a b b intézmény, arnely anélkül, hogy a k a r t e l szervezetét öltené, h a t á s a i b a n hasonló, amennyiben szintén a verseny kiküszöbölését célozza.

V a n n a k u g y a n i s a gazdasági életnek olyon területei, me- lyen a verseny korlátozása kartelmegállapodással g y a k o r l a - tilog keresztülvihetetlen. Miként lehetne pl. egy ország pia- cának összes drogistái a v a g y vaskereskedői között az á r a k b e t a r t á s á r a hatályos kartelmegállapodást létesiteni? Hiszen a kartelek létrejöttének meg v a n n a k a speciális előfeltételei:

a szerződő felek a r á n y l a g szük körében, egymástól n e m apró- lékosan külömböző, kevésszámú árucikkek tekintetében vihető keresztül a kartelfegyelem és az ehhez szükséges ellenőrzés.

A 'detailkereskedők ezreit kartelbe hozni talán m é g v a l a h o g y elképzelhető volna, de a megállapodás k i j á t s z á s á n a k számta- lan f o g á s a ellen védekezni, ez m e g o l d h a t a t l a n n a k látszó fel- adat. P e d i g a gyárosok r á j ö t t e k a r r a , hogy hiába a l a k í t a n a k e g y m á s t közt kartelt ós biztosítanak olyan árat, amely a ter- melési költségeikkel a r á n y b a n áll, h a a, vevőik között, v a g y i s a kereskedelemben t o v á b b r a is dul a betegesen e l f a j u l t verseny. H a e verseny f o l y t á n a kereskedők jelentékeny h á n y a d a fizetésképtelenné válik, ezen állapotnak legnagyobb vesztese

(3)

a gyáros, akinek a t ö n k r e j u t o t t kereskedő az á r u v a l adós m a r a d t . A termelő k a r t e l tehát, a m i n t a n n y i r a megerősödött, hogy s a j á t szervezetét stabilnak tekinthette, azt tűzte k i cél- jául, hogy egészséges piacot teremtsen m a g á n a k és a verseny e l f a j u l á s á t az egész vonalon megakadályozza. N e m nézte tétlenül, a m i n t a kereskedő az ő bőrén a k a r j a üzletét bevezetni azáltal, liogy úgyszólván haszon nélkül a d t a tovább az á r u j á t és eközben a „nagy f o r g a l o m kis haszon"

elvével v a g y sikerült vállalkozása, v a g y odaveszett a g y á r o s p o r t é k á j a , — h a n e m igenis előírta a továbbeladási árat. E z természetesen csakis m á r k a á r u k n á l volt lehetséges, ahol épen .a jellegzetes csomagolás és a v é d j e g y az á r u a z o n o s s á g á n a k m e g á l l a p í t á s á t és ezzel az e l a d á s i á r a k b e t a r t á s á n a k ellen- őrzését lehetővé tette. A m á r k a árucikkek azonban elég je- lentékeny részét teszik az összfogyasztásnak. Emlékezetes H.

G. Wells leirása „W i l l i a m Clissold"-jkban, h o g y a mulfc szá- zad derekán m i k é n t m e n t végbe az á r u k individualizálódása.

A d d i g tea, kávé, sósborszesz k e r ü l t forgalomba. E b b e n a ba- nális f o r m á b a n ezek az á r u c i k k e k azonban n e m h a t h a t t a k a vevő f a n t á z i á j á r a , t e h á t a m o d e r n termelés n a g y i n s p i r á t o r o : a reklám igy n e m h a s z n á l h a t t a őket . . . Diszes köntöst adott r á j u k , hangzatos névvel a j á n d é k o z t a meg őket és igy szüle- tett m e g oz á r u k n a k az az egyénisége, melyet a z t á n a r e k l á m odavarázsolhatott m i n d e n uccasarökro és a t r a n s z p a r e n s e k vakitó fényével, látó- és hallóidegeinknek a végsőkig való p r o v o k á l á s á v a l r á n k oktrojál. A m á r k a á r u k t e r j e d é s e a mo- dern termelés egyik jellegzetes jelensége, az ezzel kapcsola- tos problémák t e h á t épen nem elszigetelt tünetei jogi és gaz- dasági életünknek.

A m á r k a á r u k r e k l á m j á r a fordított sokszor f a n t a s z t i k u s összegek a g y á r o s számára akként gyümöcsöztek, hogy a p u b l i k u m bevásárlásainál tényleg kereste az illető m á r k á t , a kereskedőnek, tehát, ha vevőit elveszteni n e m a k a r t a , a kii- lömböző bevezetett m á r k á k a t feltétlenül r a k t á r o n kellett t a r t a n i a .

Ez a k ö r ü l m é n y m á r egymagában bizonyos fölényt biztosított a g y á r o s n a k a kereskedővel való v i s z o n y l a t á b a n . Ha pedig a hasonló árucikkeket külömböző m á r k á k a l a t t elő- állító gyárosok között kartelmegállapodás j ö t t létre, de sokszor anélkül is, akkor a kereskedőnek előírták a továbbel- adási árat. Ezen a ponton megy á t e tisztán g a z d a s á g i m ü - velet. a jogkérdések területére. H a u g y a n i s a kereskedő nem t a r t j a be az előirt továbbeladási árat, akkor az igy keletkező vitát m á r a j o g á s z n a k kell eldönteni.

M a g á n j o g i szempontból a kérdés igen egyszerű. H a kereskedő kötelezte m a g á t az előírt árak b e t a r t á s á r a és ennek dacára olcsóbban árusított, akkor a szerződésszegés egészen n y i l v á n v a l ó és be kell állani az e r r e az esetre kikötött sznk-

(4)

cióknak is. E szankció lehet kötbér fizetése, de lehet bojkott is, h a a g y á r o s és a vele (akár kartelmegállapodás értelmé- ben, akár, anélkül) szolidárisán eljáró többi termelő meg- t a g a d j a az á r u k kiszolgáltatását az illető kereskedőnek. Ezen m a g á n j o g i szempontból a g g á l y t a l a n n a k látszó lépések azonban a bíróságokat mégis nehéz helyzet elé állítják. V é g ü l is a r r ó l v a n szó, hogy a biróság az állam h a t a l m á t a r r a hasz- n á l j a fel, hogy lesújtson, a r r a a kereskedőre, ki u g y a n a z t az ár:ut olcsóbban j u t t a t j a a f o g y a s z t ó n a k egyszerűen azért, m e r t megelégszik kisebb kereskedői haszonnal. M e r t igaz u g y a n , h a g y kötelezte m a g á t a r r a , hogy a m a g a s a b b á r a t b e t a r t j a , de hatályos kötelem keletkezhetik-e kényszerhely- zetbenf A kereskedő pedig egykönnyen igazolni f o g j a a kon- krét esetekben a kényszerhelyzetet, m e r t be f o g j a bizonyí- tani, hogy h a alá nem vetette volna m a g á t a gyárosok kar- telje előírásának, akkor becsukhatta volna azonnal üzletét, m e r t sehonnan á r u t szerezni nem t u d o t t volna.

Ezzel szemben figyelembe veendő a következő: Az elkép- zelhető, hogy valamely kartel eladási á r a i t m é l t á n y t a l a n u l f e l h a j t j a , de mi érdeke fűződnék ahhoz, hegy a polgári hasznot messze meghaladó nyereséget biztosítson a közvetítő kereskedelemnek, túlzott továbbeladási árak megszabásával?

A g y á r o s n a k csak a kereskedő p o l g á r i haszna az érdeke, h a ennél kevesebbet engedélyez, akkor, m á s hasonló m á r k a á r a e l a d á s á t a kereskedő jobban f o g j a felkarolni; h a pedig tul m a g a s kereskedői hasznot kalkulál, a k k o r a p u b l i k u m előnyben f o g j a részesíteni a v e r s e n y m á r k a j u t á n y o s a b b árait.

Felesleges tehát a továbbeladási á r b a n f o g l a l t kereskedői hasznot a közérdek szempontjából vizsgálat t á r g y á v á tenni, m e r t elég erős é s egészséges önműködő erők szabályozzák azt. H a pedig kikapcsoljuk a közjogi elemet, a k k o r m a r a d a m a g á n j o g i álláspont, mely szerint a. szerződésszegés meg- torlandó.

J e l e n fejtegetésünknek egy nemrégiben f e l m e r ü l t kon- krét eset kölcsönöz aktualitást. Összes l a p j a i n k a t b e j á r t a a budapesti kereskedelmi k a m a r a választott b í r ó s á g á n a k íté- lete abban a perben, melyet a Lever Brothers Ltd világkon- szern magyar- leányvállalata indított két pesti drogista ellen azon a cinien, hogy olyan közismert m á r k a á r u k , m i k é n t a Lux, Sunliyht, Rinso, Vim mosószerek tekintetében az előirt továbbeladási á r a t nem t a r t o t t á k be. A pert megelőzőleg a g y á r mindent elkövetett, hogy a d r o g i s t á k a t m a g a t a r t á s u k m e g v á l t o z t a t á s á r a birja. í g y alkalmazták a bojkottnak azt az óvatos f o r m á j á t , hogy értesítette az összes nagykereske- dőket, hogy a két kérdéses cég kiszolgálását a g y á r m a g á n a k t a r t j a fenn. E g y b e n keresetet indított ellenük a kereskedelmi k a m a r a választott bírósága előtt a n n a k k i m o n d á s a iránt, hogy márkacikkek előirt árának be nem tartása tisztesség-

(5)

telen versenyt képez. Alperesek védekezésének lényege az volt, hogy á r u j u k a t nem felperestől, tehát egyenesen a terme- lőtől, szerzik be és igy ők kötelezettséget sem vállaltak vele szemben az á r a k betartására. A választott bíróság azonban a német kartelbiróság álláspontjával és érvelésével ennek dacára felismerte a tisztességtelen verseny kritériumait, m e r t alpereseknek tudomásuk volt a szigorúan előirt árakról, melyet a szerződéshü versenytársaik betartani kötelesek, ezek- kel szemben tehát tisztességtelennek minősül, h a alperesek ezen á r a k n á l alacsonyabb színvonalon adták a portékát.

Dr. Kelemen Sándor.

l!llllll!!lllllllllil!llllllllllll!lll!IIIIIIIIIIH

A gyárostól megszabott viszonteladói árnál olcsóbban eladni - tisztességtelen verseny