m á r Paulsen is megbarátkozik. Történeti alapon áll tebát gon- dolatvilágom, történeti alapon nyugszik eszményem, amelyet — régebben csakis nagy Eötvösünk batása alatt állva — immár 30 év óta hirdetek.
Emez eszme létesítésére, az utópiának hazánkban való meghonosítására ismét csakis egy nagy államférfiúi személyi- ségre, egy második Eötvösre volna szükségünk.
SCHNELLER ISTVÁN.
AZ ÚJ NÉPISKOLAI TANTERV.
A magyar népoktatás történetében az utolsó évtizedet bátran nevezhetjük az elemi népoktatás aújjászületése* korának. E korszak- ban rendre követték egymást az üdvösebbnél-üdvösebb kormányzati intézkedések. A kiinduló pont az államosítási nagy akció volt. Ország- szerte rohamosan és mégis a legnagyobb tervszerűséggel szervezte a közoktatásügyi kormány az állami népiskolákat úgy, hogy az állami népoktatás ma már nemcsak számbeli súlyával, de fó'leg intenzív irányú fejló'désével a népoktatás vezetője, példaképe. Csakhamar szer- ves kapcsolatba hozatott az állami népiskola a gazdasági ismétlő isko- lával és ezzel nemcsak a gyakorlati életre való tekintettel rendezte be a kormány az elemi népoktatást, hanem különösen a nemzetiségi vidékeken elhelyezett állami népiskolákban még további három évig lehet az ifjúságot a nemzeti nevelés hatása alatt megtartani. Ugyan- csak szerves kapcsolatot létesített a kisdedóvók és az állami nép- iskola között annak a helyes elvnek a követésével, hogy a kormány állami kisdedóvókat csak ott állit — nemzetiségi vidékeken — ahol már állami elemi népiskola van. Hogy pedig a nemzeti népnevelés kiváló becsű és fáradságos eredményét az élet számára is megtarthas- suk : a közoktatási kormány országszerte szervezte az ifjúsági egye- sületeket. Az állami népoktatás nagyarányú fejlődésével új állami gondnoksági — majd később új községi iskolaszéki utasítás készült.
Ezeket követte a tanfelügyelői utasítás tervezet és az új népiskolai törvényjavaslat. Azt csak közbevetőleg említem meg, hogy kiadták a történelmi szemléltető képek sorozatát és országszerte egyszerre állí- tották föl a népiskolai ifjúsági könyvtárakat. E korszak áldásos mun- kásságának betetőzéseül a közoktatási kormány egy monumentális munkát adott a néptanítók kezébe: az új tantervet és utasítást.
Nem habozom kimondani, hogy jobb szerettem volna, ha az új
4 8 6 stTJmpf m a r i s k a .
tanterv, — ez a kiválóan becses mélyreható psedagogiai munka, — az új népiskolai törvény életbelépése után jelent volna meg. A tör- vényjavaslat ugyanis új alapokra fekteti a tanítóképzést. Célja a tanító- képesítő színvonalának emelése. Éppen ezért tartja mindenki a tör- vényjavaslatnak ezt a részét a legértékesebbnek. Be kell vallanunk, hogy az új tanterv, de különösen a hozzá fűzött utasítás, sokkal több filozófiai gondolkodást, poedagogiai belátást és didaktikai ismeretet téte- lez föl, mint amennyit a képzőkből magunkkal hoztunk. Még azok is, akik a mostani képzőkből kikerülve önmagukat tovább művelték és igyekeztek pedagógiai tanulmányaikat kibővíteni, még azok is nagy fáradsággal tudnak keresztül hatolni a nagy terjedelmű és mély tar- talmú munkán. Bizony vajmi sokszor fogják kollegáim csüggedten le- tenni e vaskos könyvet, mert lépten-nyomon érzik, hogy hiányzik valami összekötő kapocs a régi és az új képzetcsoport között. Pedig minden áron, minden módon okvetlenül meg kell ismerni az utasítás legapróbb részletét is minden egyes tanítónak. Mert ennek az utasí- tásnak az a rendeltetése, hogy megkönnyítse a néptanítónak nehéz, nemes és fontos munkáját. De nem akarja mégsem a tanítót sza- badságától megfosztani, kezdeményezését megkötni. Az utasítás nem akar kész, elméleti rendszert adni a tanítónak, inkább kipróbált gya- korlati útmutatást a különrészben, és a modern magyar népiskolai nevelés és tanítás főbb szempontjait az általános részben. Behatóbban csak azokat az elveket fejtegeti, melyekre nézve a népiskolában még ingadozást tapasztalhatni. Részletesen csak a tanítás anyagát sorolja föl, hogy e tekintetben a maximumot állapítsa meg és a tanulót meg a tanítót a túlságos megterheléstől megóvja.
így szól az utasítás önmagáról. Mily gazdag anyag rejlik e pár sorban is! Szinte érzem a modern pasdagogia lehelletét végigsurranni az elemi népiskolában. Nincs más mód, mint egy pár tanfolyamot rendezni az új népiskolai tanterv és utasítás beható ismertetésére, tanulmányozására. Egyes tantárgyakra maga az utasítás kilátásba helyezi a tanfolyamokat; mennyivel égetőbb az utasítás egész szelle- mének átértósére és helyes követésére megfelelő tanfolyam szervezése.
Mert habár az új tanterv kibocsátásakor kiadott körrendelet szerint fölszólíttatnak a tanítók, bogy az utasítást gondosan tanulmányozzák és a tanítótestületi és egyesületi ülésekben behatóan tárgyalják, a tan- felügyelők pedig iskolalátogatásaik alkalmával az utasítást vonják megbeszéléseik keretébe : még sem várok nagyobb eredményt mind- ezektől. Előbb jól át kell érteni az új utasítást és csak akkor lehet vele üléseken behatóan foglalkozni. Ezért sürgetem e célra a tan- folyam rendezését. A tanítóképzőkben pedig sutba kellene dobni min- den lim-lom elavult neveléstani tankönyvet és helyébe rendszeres
studiummá kellene tenni e nagyszabású munkálatot. A képesítő vizs- gálaton irgalmatlanul el kellene buktatni azt a jelöltet, aki az új tan- terv és utasítás minden részét alaposan nem ismeri.
Állításom igazolására csak futó pillantást vetek a régi és az új;
tanterv legszembeszökőbb külömbségére. Hiába mondja a bevezető*
körrendelet, hogy többnyire a régi' törvényben megjelölt irányban haladt tovább az uj tanterv; mert a főbb eltérések fölsorolásából azonnal szembeszökik a kettő közti lényeges külömbség.
Nagy jelentőségű mindjárt az az eltérés, hogy az új tanterv el- különíti a tantervet a módszeres utasítástól, a célt mindenütt ponto- san megjelöli és a tananyag terjedelmét, főbb pontjait bizonyos rész- letességgel állapítja meg.
A régi tanterv egyszerű nyelven röviden csak a következő uta- sítást adta az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak:
A tanítás fősúlyát az elemi népiskolában:
a) az anyanyelvbeli oktatásra fektessék és erre nézve különö- sen használják fel a beszéd- és értelemgyakorlatokat; az olvasóköny- vekben foglalt olvasmányok és mondatok értelmi taglalását; a nyelv alaktanának szabály szerinti mélyebb taglalásába ne bocsátkozzanak, e részben szorítkozzanak főleg a helyesírás megtaníthatására, a szüksé- ges nyelvtani legfőbb alakok ismertetésére.
b) A földrajzi és természettani ismeretek közlésénél kövessék a' szó szórós értelmében a szemléleti oktatást; kerüljék az e téren gomba módra termett rossz kézi könyvek betanultatását; általában e tantár- gyak. tanításában a gyermekek kezébe könyvet csak akkor adjanak, midőn a tárgyakat földabroszról, vagy a természeti tárgyakról, vagy kísérleti megmutatás utján egészen megértették. (Tanterv az el. n sz. 4. pont.)
Ennyi úgyszólván az egész utasítás. A többi apró-cseprő rész- let. Igaz, hogy e pár szóban és ezekben a részletekben benne foglal- tatik minden, ami a jó tanítás alapföltétele, de inkább csak sejteti és nem magyarázza. Ellenben az új tantervhez fűzött utasítás valóban megrajzolja a magyar népiskola ideálját. Az általános rész meghatá- rozza az iskola szellemét. A különös rész az egyes tantárgyak tanítá- sának célját fejtegeti, részleteit megállapítja és a nehézségek leküz- désére módszeres utasításokat ad. A harmadik rész pedig az osztat- lan népiskola sajátos viszonyaiból kiindulva megmutatja a tanítónak, mikép kell az itt felmerülő nehézségeket leküzdenie.
A régi tantervhez fűzött utasítások pár szavával szemben az új már külsőleg is három részre oszló vaskos kötet, telve minuciózus részletekkel kidolgozott psedagogiai elvekkel és módszerekkel.
A tantárgyak számára és óratervére nézve azt mondja a beve-
4 8 8 s t T J m p f m a r i s k a .
zető körrendelet, hogy itt sem történhetett lényeges változás. A kör- rendelet szerint új csak a kézimunka tanításának terve; a kézimunka nem fordul elő mint kötelező tárgy a népiskolai törvényben, a rajz sem, de kívánatos, hogy mindkettőt fokozottabb mértékben bevigyük a népiskolába. Az óraszámban sem történt — a körrendelet szerint — nagyobb változás, csak a magyar i nyelvre szánt órák száma növeke- dett bárommal, az énekóráké kettővel, a testgyakorlási óráké héttel.
Mindössze csak hattal emelkedett az összes órák száma 139-ről 145-re.
Hasonlítsuk össze a régi és az új elemi népiskola tantervét és óratervét. így tisztábban látjuk az eltéréseket. Mindkét terv az 1868.
évi XXXVHE. törvénycikkelyen alapszik:
[ a) földrajz, 4. Történelmi tárgyak _ j b) történelem,
( c) polg. jogok és kötelességek ismerete.
I. Régi s z e r i n t :
c) gazd. óa kertészeti gyakorlatok.
6. Testgyakorlás.
7. Művészeti tárgyak
II. Az új s z e r i n t : Tantárgyak.
1. Hit- és erkölcstan.
2. Magyar nyelv
a) olvasás,
b) írás, fogalmazás,
c) nyelvtani magyarázatok.
4. Beszéd- és értelemgyakorlatok.
I
a) földrajz, b) történet,c) polg. jogok, és kötelességek.
6. Természettudományi í a) természetrajz, tárgyak .... ... | b) természettan.
7. Művészeti tárgyak _
ÖJ ( b) éneklés.
8. Kézimunka.
9. Gazdasági és háztartási ismeretek.
10. Testgyakorlás.
Első tekintetre is észrevesszük, hogy a tantárgyak számában igenis történt lényeges változás. A régi tantervben •— igen helye- sen — a beszéd- és értelemgyakorlat az anyanyelvi oktatás kereté- ben volt; illetve helyesebben mondva az anyanyelv szolgálatában állott, habár a régi óratervben, amelyet alább mutatok be, külön óra volt szánva a beszéd- és értelem gyakorlatoknak; de ez itt nem irány- adó. Az új tantervben teljesen külön álló tantárgy. Ez bizony lénye- ges változás! Eddigelé a jó tanító sohasem tekintette a beszéd- és értelemgyakorlatot külön tantárgynak, hanem módszernek, amelyet min- den tantárgy tanításánál használt, ezeritúl már — sajnos — valósá- gos tantárgyképen kell vele elbánni. Ez oly lényeges változás, ame- lyet bátran lehet e remek munka szépséghibájának tartani. Érzi ezt a szépséghibát az utasítás maga is. Mert maga beismeri, hogy nincs jellemző neve a tanításnak, mert nincs.különleges tárgya; és nevét két kiváló alaki céljától: a beszéd-és értelem gyakorlásától vette, ám - bár természetesen minden más tanítás is gyakorolja a beszédet és értelmet (115. lap). Majd így folytatja: «nevezik még szemléleti okta- tásnak is, mert módszerében a szemléltetés uralkodik, de ez is min- den tanítás alapja. (115.1.) E tárgy (?) módszeréről szólva, azt mondja az új utasítás igen helyesen,, bogy a beszéd- és értelemgyakorlatok — közös gyökere a népiskola legtöbb tantárgyának. Fölsorolja, hogy mi mindennel van szoros kapcsolatban: az irás- és olvasással, a történe- lemmel, a polgári jogok és kötelességek ismereteinek elemeivel, a szám- és mértannal, a gazdaság- és háztartással, a természetrajzzal, a kézimunkával, a rajzzal és az énekléssel, szóval. minden tantárggyal.
Ha így áll a dolog, amint bogy tényleg így is van: akkor mi szük- ség .volt arra, bogy külön tantárggyá avatta ezt a módszert e kitűnő tanterv ? Azzal, hogy hetekre beosztotta a tananyagot, egy. csöppet sem változtatott a régi sablonon. Továbbra is nyűg marad e tantárgy, mert:nem fogunk menekedni tudni a gépies betanítástól.
4 9 0 s t T J m p f m a r i s k a .
Az új tantervben a magyar nyelvi részben a beszéd- és értelem- gyakorlat helyét külön az olvasás foglalja el. A régiben az irás- és olvasás együtt volt. Most ketté választották és az irás mellé a fogal- mazás, mint új anyag került. A magyar nyelvtan helyett pedig csu- pán nyelvtani magyarázatokat kivánnak.
Hogy az új tanterv a magyar nyelvi oktatást az egész népiskolá- nak a főtengelyévé tette, azt hálásan elismerjük. Minden tanítás a- népiskolában a nyelvben való kiművelést is szolgálja és viszont min- den haladás a nyelvi készségben a tanítás minden ágának javára, válik. Nem csoda, ha e tantárgy célja és módszere a leggondosabban van kidolgozva. Mindjárt az irás és olvasás módszerének ismertetése' gyakorlott psedagogus kezére vall. Kár, hogy az irás és olvasás taní- tásának terén fölmerült újabb tanítás-módokat és fogásokat nem érinti; azért, mert ezek szerinte még csak kísérletek, melyeket a taní- tóság figyelemmel kisér, de befejezetteknek még nem tekinthet. Az ú j utasítás az ú. n. irva — olvastató vagy hangoztató módszer főbb- szempontjait említi. Nem vonom kétségbe, hogy e módszer hasznát hosszú tapasztalat bizonyítja, de merem állítani, hogy ma már éppen, a legközvetlenebb tapasztalat alapján a fonomimika országszerte roha- mosan hódít, úgy hogy rövid idő alatt teljesen ki fogja szorítani a többi módszert.
Az olvasás fokozatait szépen állítja egybe az új utasítás és nagy- fontosságú rész az olvasmányok tárgyalásának és a fogalmazás taní- tásának a módszere. Külön címek alatt tárgyalja az olvasmányok tar- talmi és alaki tárgyalását; a könyv nélkül való tanultatás módját;
az olvasókönyvet, az irodalmi és történelmi olvasmányokat; egyéb olvasmányokat; megállapítja az A B C olvasókönyvi részének, vala- mint a II., IH., IV., V. és YI. osztály olvasókönyvének tartalmát.
Végül megjelöli azokat a költeményeket, amelyeknek az olvasóköny- vek egyikéből sem szabad hiányoznia. Ezzel a népiskolákban is méltó- helyet biztosítottak a nemzeti irodalom legjobbjainak. Kár, hogy a köteles olvasmányok közül Arany János: Az első lopás cimű költe- ménye kimaradt a YI. osztályból.
A legnagyobb figyelmet érdemli még a fogalmazásról szóló rész. Ez igazán egészen új az elemi népiskolában. A legnehezebb taní- tási anyag. Az új utasítás a fogalmazás tanításának legapróbb részle- tére is kiterjed. Előbb a fogalmazás tanításának mivoltáról szól;
azután ismerteti a módszert. Külön tárgyalja a szóbeli fogalmazást;
a fogalmazás tanításának fokozatait; a szabad fogalmazást; a fogal- mazás tárgyait; a stilisztikai fajokat; a hibák javítását és a tanítás anyagát.
Teljesen eltér a régi tantervtől a magyar nyelvtan tanítási része.
Már a cím i s : nyelvtani magyarázatok az olvasmánnyal kapcsolat- ban, kifejezi, hogy a grammatizálás kora egészen letűnt. Igen tanul- ságos a kis történeti bevezetés a nyelvtan tanításáról, amelynek végső eredménye az, hogy a nyelvtani oktatás csupán segédeszköze a nyelv- ismeret tudatossá tételének, vagyis a helyes beszéd és a helyes írás- megtanításának.
Az új utasítás a nyelvtan tanításának 'anyagát osztályonként és- hetenként jelöli meg. Oly mélyreható gyökeres reformot hoz ezzel be a nyelvtan tanításban, bogy azt hiszem, összes nyelvtani kéziköny- veink hasznavehetetlenek és teljesen új kézi könyvekre lesz szükség.
Az óratervben is a legnagyobb eltérés a magyar nyelvi órák számánál mutatkozik; persze most nem ügyelve arra, hogy egészen, új a kézimunka tanításának terve is, új elvi alapokon nyugszik a rajz- ás ének tanításának terve — ez utóbbi tárgyak óraszáma természet- szerűleg szintén lényeges változáson ment keresztül.
Álljon itt összehasonlításúl a réffi és az új óraterv.
I. Régi.
A hat tanítóval biró népiskola általános óraterve.
Tantárgyak I. II. IH. IV. V. VI. A heti órák Tantárgyak
0 s z á 1 y összege 1 Hit- és erkölcstan 2 2 2 2 2 2 12 2 Beszéd- és értelemgyakorlatok 3 3 — — — — 6 3 Olvasás, írás _ 8 6 6 5 3 3 31 4 Magyar nyelvtan _.. .... .... ._ .... — 2 4 4 2 2 14 5 Szám- és mértan ... .... .... ._. 5 5 5 5 4 4 28
6 Földrajz „. „ — — 2 2 2 1 7
7 Történet és alkotmánytan — — — — 3 3 6 8 Természetrajz .... .... — — — — 2 3 5 9 Természet- és vegytan — — — 3 3 6
10 Éneklés 1 1 1 2 1 1 7
11 Rajzolás — — 3 3 3 3 12
12 Testgyakorlás ... .... 1 1 1 3
13 Gazdasági és kertészeti gyakorlat _ __
A heti órák összege .... _. 20 20
Együtt B z e r d a é a B z o m b a t délatán 241 241 261 26 137
492 s t T J m p f m a r i s k a .
n. uj.
I. n. in. IV. V. VL A beti
Tantárgyak órák
Tantárgyak
o s z t á 1 y összege 1 Hit- és erkölcstan _ 2 2 2 2 2 2 12 2 Magyar nyelv . ... 9 9 9 9 7 5 48 3 Mennyiségtan (számtan-mértan) 5 5 5 5 4 4 28 4 Beszéd- és érteleingyakorlatok 2 2 — - — — 4
5 Földrajz — — 2 2 •2 2 8
6 Történet — ~~ — — — — — — 2 2 4 7 Polgári jogok és kötelességek. — — — — 1 1 2
8 Természetrajz . — - — — 2 2 4
9 Természettan és vegytan „ _ 2 2
10 Rajzolás.. 1 1 2 2 2 2 10
11 Éneklés 1 1 1 2 2 2 9
12 Kézimunka (kézügyesség) (2) (2) (2) (2) (3) (3j (14) 13 Gazdaságtan és háztartástan — — — — 2 2 4
14 Testgyakorlás 1 1 2 2 2 2 10
Összesen 21 21 23 24 28 28 145
Ez összehasonlításból kitűnik, hogy a magyar nyelvre szánt órák száma tényleg növekedett hárommal, de azért a nyelvtanra szánt idő mégis a felére van leszállítva. A régi óratervben az olvasás, irás óráinak száma beleolvadt az új óraterv magyar nyelv óráinak szá- mába. A beszéd- és értelemgyakorlatok óráinak a száma az első és második osztályban háromról kettőre szállt le és ezeket a magyar nyelvi órák kapták. A harmadik osztályban tíz óra magyar helyett 9 óra vétetett az új óratervbe, ellenben az ötödikben a régi öt óra helyett hetet kapott a magyar nyelv. A szám- és mértan órái válto- zatlanok maradtak. Csupán a név változott. Most mennyiségtan név alatt szerepel az új óratervben. A földrajz az új óratervben a hato- dik osztályban nyert egy órát, úgy hogy most ez osztályban is két óra a földrajz. A történeti órák száma hat maradt. Csakhogy két részre osztatott. Külön. van a történet és külön polgári jogok és kötelességek.
A természetrajzi órák száma eggyel apadt. A hatodikban három helyett két óra van és így az összes természetrajzi órák száma: 4. A természet- tani és vegytani órák száma tetemesen csökkent. Hatról kettőre szorí- tották le. A rajzolási órák számának összege tizenkettőről tízre apadt;
de az osztályok szerinti beosztás előnyösen változott. A régi óratervben az első és második osztályban nem is szerepelt a rajz, míg az újban 1—1 óra van a rajzra is szánva ez osztályokban. Az ének óráinak száma kettővel növekedett és az új beosztás szerint a gyarapodás az Y. és VI. osztálynak jutott. Nagyot nőtt a testgyakorlási órák száma, össze- sen bét órával a régihez képest. Egészen új a kézimunka óraterve 14 órával. Külön terv van a fiú- és külön a leányiskolák számára.
A körrendelet szerint az új tanterv a mindennapi népiskola mind a hat osztályában az 1906/7. iskolai évben egyszerre léptetendő életbe. Az ismétlő iskolák új tanterve és a hozzávaló utasítás még nem készülvén el, ezekben egyelőre érvényben marad az eddigi tan- terv. Az ének, rajz, kézimunka, természetrajz, természettan, vegytan, gazdaságtan és háztartástan új tantervének módszere elsajátítása cél- jából tanfolyamokat szerveznek és megfelelő tan- és vezérkönyvek készülnek.
Oly óriási anyagot ölel föl az új tanterv és a hozzá fűzött uta- sítás az egyes tárgyak módszerére nézve, hogy okvetlenül kölöu-külön kell velők foglalkoznunk. Minden egyes tantárgy külön tanulmányt érdemel. Éppen ezért most csak általánosságban ismertetem az új tantervet és az utasítást.
Az egészet bevezeti egy körrendelet, amely világosan és rend- kívül szabatosan megjelöli a régi és új tanterv közötti különb- séget és nagy vonásokban ismerteti az Utasítás főbb szempont- jait. Ezután következik az új tanterv ötvenhat oldalon és ezt kö- veti háromszázharminc lapon az Utasítás az elemi népiskola tan- tervéhez.
Az Utasítás három részre oszlik. Az első azokat a szemponto- kat jelöli meg, melyek a tanító eljárására általában vonatkoznak és így az iskola szellemét határozzák meg. Itt szóba jönnek az erkölcsi, értelmi, gyakorlati és esztetikai nevelés főbb elvei. A második a taní- tás egyes ágainak metodikáját jelzi. A harmadik az osztatlan nép- iskola különleges viszonyairól szól.
1. Az első részben az erkölcsi nevelés néhány főbb elveit álla- pítja meg és óva int attól, hogy az erkölcsi nevelés külön tantárgy- nak vétessék és erkölcsi szabályok emléztessenek be. Erkölcsi intel- mek sűrű ismétlése, erkölcsi szabályok emléztetése nemhogy fejlesz- tené a tanuló erkölcsi érzékét, hanem ellenkezőleg eltompítja. A tanító legyen a példa. Azután foglalkozik a tanító és tanulók közti erkölcsi érzésekkel, majd rámutat az erkölcsi cselekedet mivoltára, a szokta- tásra, büntetésre és jutalmazásra. Ezután meghatározza az erkölcsi belátásra való oktatás fokait; az erkölcsi oktatás alkalmait. Első sor- ban a magyar nyelv és a történet áll az erkölcsi felfogás fejlődésé-
4 9 4 STTJMPF MARISKA.
nek szolgálatában. E részt annak a fontos kérdésnek a fölvetésével fejezi be, bogy mily erkölcsi eszmény irányában fejlesszük mindezek .alapján a gyermek lelkét ?
2. Az értelmi nevelésről szóló részben előbb az értelmi neve- lésről általában szól, azntán az ismeretek mennyiségéről, azok kap- csolatáról és itt egy axiómát állít föl, amely szerint az ismeretek egységes összekapcsolása az egész tanítás legfőbb elve. (A koncen- tráció.) Ezután kitűzi a tanítás legfőbb céljait: a természet, az erkölcsi
•és szellemi világ megismerése. A gyakorlati és ideális élet barmoniája az egész népiskolai oktatás és nevelés legfőbb eszménye. Az értelmi nevelésről szóló fejezet további részei: Isten, Király és Haza. Munka.
Ügyességek és készségek. A módszer fontossága. A szemlélet. A sza- badban való tanítás. A belső szemlélet. Az önmnnkásság. Az ismere- tek meggyökereztetése.
3. Külön részben foglalkozik az új Utasítás az esztetikai neve- léssel. Gyönyörűen kidolgozott fejezetben erősen hangsúlyozza, bogy az esztetikai nevelést ne tekintsük rendszeres tanításnak vagy épen külön tantárgynak. Egyedüli feladata, bogy a gyermek ízlését fej- lessze. Az ízlés fejlesztésének alapja pedig a szemlélet. Ezután meg- állapítja, bogy a gyermek öntevékenysége minden tanulásnak, minden tudásnak, minden készségnek egyetlen eszköze. Végül az iskolai fali képekről szól e rész.
4. A nevelés gyakorlati jellege című fejezetben meghatározza, mit kell értenünk a nevelés gyakorlati jellegén. Fölötte fontos, bogy minden elméleti tanítás, amennyire csak lehet, cselekvéssel kapcsoltas- sák össze. Közös munka és közös játék alkalmat ád ily irányú neve- lésre. De ez még nem meríti ki a gyakorlati nevelés szempontjait, némileg tekintettel lehetünk a gyermek leendő élethivatására is.
A magyar népiskolának elég erős hangsúlyozással földmives, gazda- sági háttere van.
5. Az általános részt befejezi az iskolai élet rendje című feje- zet. E fejezetben az osztályozás, a vizsgálatok, a feladatok, a tan- könyvek és iskolaeszközök kérdésének főbb elveit ismerteti.
H. A különös rész az egyes tantárgyak metodikájával foglalko- zik. Már fentebb említettem, bogy minden egyes tantárgy módszeró- nok ismertetése külön-külön tanulmányt igényel.
IH. A harmadik rész az osztatlan népiskoláról szól. Három fejezetben tárgyalja az osztatlan népiskolát. Rámutat az osztatlan népiskola sajátos viszonyaira: a nehézségekre ; a kedvező körülmé- nyekre. Szól az egytanítós iskola megosztásáról, az osztályok össze- vonásáról; a szorgalmi idő kihasználásáról. Ezután részletes utasítást ad a csendes foglalkoztatásra és a tanterv keresztülvitelére. Befejezi
e hatalmas munkát: általános óraterv az egytanítós hat osztályú, a t é t , három, négy, öt tanítós elemi iskola óraterve, és egy részletes órarend az egytanítós hat osztályú osztatlan népiskola részére.
Ez a váza az új népiskolai tantervnek és utasításnak! Nem tudok menekülni attól a gondolattól, hogy túlságos szép, túlságos tartalmas munkát adtak kezünkbe. Ugyanazokat a nagyfontosságú pffidagogiai és didaktikai elveket, amelyek e nagy munkát oly értékessé
•teszik, talán kevesebb szóval és jóval kisebb terjedelemmel is el lehe- . tett volna mondani az új utasításokban. így talán inkább elérte volna
u kitűzött célt. De lehet, bogy tévedek. Egy azonban bizonyos, bogy -a magyar tanítóság osztatlan szeretettel fogadja az új tantervet, mert erős nemzeti érzés lüktet benne. Az új tanterv méltó helyet adott népiskolánkban zengzetes anyanyelvünknek; föltárja már a kis iskolás fiúk előtt is a magyar költészet ragyogó kapuit és megismerteti velők a magyar irodalom és költészet legjobbjait. Megtanítja őket a haza földjére, őseink erkölcsére és szokásaira és beléjük plántálja a nem- zet nagyjai iránt való kegyeletet.
STUMPF MARISKA.
HAZAI IRODALOM.
M a g y a r R e m e k í r ó k VII. sorozat. Budapest, Franklin Társulat, 1905.
Gyűjteményes vállalatoknál szokatlan pontossággal jelennek meg a Magyar Remekírók sorozatai, és ez a pontosság, mondhatni sietség nem látszik meg az egyes köteteken, mindegyik lelkiismere- tesen, gondosan van megszerkesztve és kiállítva. A [legutóbbi ötös sorozatról is elmondhatjuk ezt a dicséretet.
ARANY JÁNOS műveiből a negyedik kötetet hozza e sorozat, most is RI E D L FRIGYES szerkesztésében. Említettük már, bogy a szerkesztő helyes érzékkel szakított Arany csoportosításával, szerencsés kézzel a lirái és kisebb elbeszélő költeményeket időrendben adta, a nagyobb
•elbeszélőket Aranynak szubjektív és ezért kissé önkényes csoportosí- tása helyett tárgyuk szerint állítja egymáshoz. Az epikus alkotások közül először a Toldi-trilogiát közölte egy kötetben, a másodikra maradtak a komoly tárgyúak közül a nagyobb alkotások, a hűn rege, ' Murány ostroma s a töredékek. Mivel Az öldöklő angyal-t kivéve
mindegyik történeti tárgyú s Kazinczy kifejezését használva, «fentebb
•stilu8u», talán jobb lett volna e helyett a Keveházát adni, bogy a következő kötetekre maradtak volna a víg eposzok és a komolyak közül azok, melyek tárgyuk modernsége (Az első lopás) vagy előadá-
