Egy tren-alapú tripodális ligandum átmenetifémkomplexeinek
vizsgálata
Matyuska Ferenc, Gajda Tamás,
Nagy Nóra Veronika
• Számos metalloenzim aktív centrumában a fémion több, általában imidazol oldallánc van koordinálva, míg egy szabad kötőhelyen a szubsztrát tud megkötődni
• Példa: szénsav-anhidráz
• Ezen enzimek szerkezeti és funkcionális modellezésére
megfelelőek lehetnek a tripodális ligandumok fémkomplexei
• Tripodális ligandumok általános szerkezete:
• Megfelelő megközelítés lehetne, ha ezt meghosszabbítanánk, és a szerkezetet egy, a „felső” részen koordinálódó fémmel stabilizálnánk
• Egy megfelelő tripodális platform: trisz(2-aminoetil)amin
• Ennek szubsztituált származékait terveztük előállítani
• Az irodalomban már találtunk a tervünkhöz hasonló, előállított molekulát: trisz(2-metilpiridil-aminoetil)amin
• Kristályszerkezetek: Fe(II), Fe(III), Ni(II), Cu(II), Zn(II)
• Oldategyensúly: Cu(II), Zn(II)
• Tapasztalatok:
– Nagy stabilitású 6 (7) N-es koordináció az amin és piridil-nitrogének által
– A ligandum redukálja a vas(III)-iont, miközben iminné oxidálódik
– Nyomnyi oxigén jelenlétében a kobalt(II) oxidálódik kobalt(III)-á, miközben a
ligandumról egy metil-piridil kar leszakad
• Tehát nem rendelkezik a nekünk kedvező tulajdonságokkal a 2’-tpaa
• Kézenfekvő választás: változtassuk meg a piridil-nitrogén helyzetét, így megakadályozva az extrém stabilitású egymagvú komplexek létrejöttét
• Így a tervezett ligandum a trisz(3-metilpiridil-aminoetil)amin (3’-tpaa)
• Szintézis menete:
– Schiff-bázis képzés a tren és a 3-piridilkarboxaldehid között – A képződő imin redukciója NaBH4-el
– Tisztítás, majd száraz HCl-gázzal kicsapás
• Vizsgált fémionok: Mn(II), Fe(II), Co(II), Cu(II), Zn(II)
• Vizsgálati módszerek (oldategyensúly):
– pH-potenciometria
– UV-VIS spektroszkópia – NMR
– ESR
• Vizsgálati módszerek (kinetika):
– SOD aktivitás
– DTBC-oxidáz aktivitás
pH-potenciometria
• Ligandum: 6 protonálható nitrogén a vizsgált tartományban
• Komplexek: minden esetben van egy extra deprotonálódás, ami
valószínűleg a tren-hez hasonlóan egy koordinált vízhez rendelhető
• Mangán esetén nem tapasztaltunk komplexképződést
Deprotonálódási és stabilitási állandók
• ML komplexek stabilitása Cu(II)>>Zn(II)>Co(II)>>Fe(II) sorrendben csökken, ez megfelel az Irving-Williams sornak
log b
Cu(II) Zn(II) Co(II) Fe(II)
MH3L 27,36(1) --- --- ---
MH2L 23,53(1) --- --- ---
MHL 19,40(1) 13,84(4) 12,72(5) 10,9(1) ML 14,57(1) 8,89(1) 7,39(1) 3,17(8) MH-1L 6,18(1) -0,56(1) -1,54(1) -5,19(4)
pK1 8,63(1)
pK2 7,57(1)
pK3 6,40(1)
pK4 3,74(1)
pK5 3,21(1)
pK6 2,69(1)
2,26 4,12 7,46 10,79
0 20 40 60 80 100
2 4 6 8 10
pH
% L
LH6
LH5
LH4 LH3
LH2
LH L
9 8,5 8 7,5 ppm 4,5 4 3,5 3 2,5
• UV-VIS spektrofotometria Cu(II)- 3’TPAA rendszerre
• A keletkező komplexek matt világoskék színűek
• Az egyedi spektrumokból látszik, hogy magas hullámhosszon
nyelnek el a komplexek, ez trigonális bipiramisos szerkezet esetén jellemző
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8
400 500 600 700 800 900 1000
hullámhossz (nm)
abszorbancia
0 100 200 300 400 500 600
400 500 600 700 800 900 1000
hullámhossz (nm) ε (M-1 cm-1 )
CuH3L CuH2L CuHL CuL CuH-1L
0 20 40 60 80 100
2 4 6 8 10
pH
%Cu
Cu CuH3L
CuH2L
CuHL
CuL CuH-1L
• A fagyasztott ESR-spektrumokon látszik, hogy
g(párhuzamos)<g(merőleges), vagyis a párosítatlan elektron alapállapota a dz2 pálya
• Ez újabb bizonyíték a trigonális bipiramisos szerkezetre
• Látszik, hogy magas pH-n a csatolási állandó csökken, ez
koordinált víz deprotonálódásakor szokványos
Cu CuH3L
CuH2L
CuHL
CuL CuH-1L
0 20 40 60 80 100
2 4 6 8 10
pH
%Cu
• A kobalt(II)-komplexek esetén meglepő, zöld színű lett az oldat a lúgos pH-tartományban
• Az egyedi spektrumokhoz
hasonlóak az irodalomban csak trigonális bipiramisos esetben találhatóak csak
0 20 40 60 80 100 120 140
400 500 600 700 800
hullámhossz (nm) ε (M-1 cm-1 )
CoL CoH-1L
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35
400 450 500 550 600 650 700 750 800
hullámhossz (nm)
abszorbancia
0 20 40 60 80 100
2 4 6 8 10
pH
%Co
Co
CoHL
CoL
CoH-1L
• A szabad és a kötött ligandum lassú cserében van
• A komplexképződésnek és az extra deprotonálódásnak az alifás protonok jeleire van nagyobb hatásaitt is
trigonális bipiramisos koordináció
2,26 8,09 10,79
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
2 4 6 8 10
pH
%Zn
Zn
ZnHL
ZnL ZnH-1L
9 8,5 8 7,5 4,5 4 3,5 3 2,5
ppm
Összehasonlítás a tren megfelelő komplexeivel
• Bázicitással korrigált stabilitási állandókból kiderül, hogy a 3’-TPAA komplexei 1-3
nagyságrenddel stabilabbak
• A koordinált víz deprotonálódása kb. 1 pH-egységgel hamarabb kezdődik el
• Ezeket a hatásokat valószínűleg a piridin-gyűrűk közötti (aromás, vízek keresztüli H-hidas)
TREN 3'-TPAA
log K’ pKML log K’ pKML Cu(II) -11,76 9,2 -8,96 8,41 Zn(II) -16,86 9,9 -14,63 9,34 Co(II) -17,93 9,9 -16,19 8,92 Fe(II) -21,82 - -20,49 8,23
• Hogy kiderítsük, mennyire szorosan kötött a koordinált víz, SCN--ionnal titráltam a CuL(H2O) komplexet
• Kiderült, hogy a CuL(H2O) + SCN CuL(SCN) + H2O folyamatra az egyensúlyi állandó 3,24(1), azaz a koordinált víz könnyen kicserélhető
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2
400 500 600 700 800 900 1000
hullámhossz (nm)
abszorbancia
0,55 0,6 0,65 0,7
0 0,5 1 1,5 2
SCN/CuL arány
abszorbancia
SOD aktivitás
• McCord-Fridovich tesztreakcióval
• pH=7,4-nél
• A komplex IC50 értéke 1,25 μM
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1
0 2 4 6 8 10
c(komplex) (μM)
I %
HN N H
N H N
O O
HN N H
N H H N
O O
O
2 O2
Xantin oxidáz Xantin
uronsav + H2O2
2 O2.-
SOD modell
O2+ H2O2
NBT NBT-dif ormazán
NO2
NO2
N
NN N
N N NH
HN
O
O H3C
CH3
• A komplexnek a DTBC-oxidáz aktivitását is néztük
• Ez 50% etanol-víz elegyben történt, ezért meghatároztuk az extra deprotonálódás pK-ját ebben az oldószerelegyben is
• Ez jelentősen eltolódott (pK=9,13 a 8,41 helyett)
• A CuL komplex szinte nem, a CuH-1L komplex mérsékelten
katalizálja az oxidációt 0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7
400 500 600 700 800 900 1000
hullámhossz (nm)
A
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00
6,9 7,9 8,9 9,9 10,9
pH
Cu móltört
0 5 10 15 20 25
k (M-1 s-1 )
Összefoglalás
• A 3’-TPAA ligandum majdnem minden átmenetifémmel komplexet képez, ezek stabilitása Cu(II)>>Zn(II)>Co(II)>>Fe(II) sorrendben csökken
• Minden komplex esetén trigonális bipiramisos a szerkezet, ahol axiálisan koordinált víz van, ami képes magas pH-n deprotonálódni
• A komplexek stabilabbak, mint a TREN megfelelő komplexei, és az extra deprotonálódás is alacsonyabb pH-n következik be
• A koordinált víz nem erősen kötött, így könnyen kicserélhető egy szubsztrátra
• A CuL komplex SOD-aktivitásra vonatkozó IC50 érték 1,25 μM
• A CuH-1L komplex képes katalizálni a DTBC oxidációját