im an eo felségének, nem chak az gieoreo feleol resolualta eo felsége kegielmessen magat, de az minemeo Irassit az jo emlekezeteo Vitéz Vrnak Balassa Bálintnak az idegenek ke
zekben forgani tudgiuk, azoknak megh zerzeset irás ki niomtatasanak okaert igirte eo felsége, es ha valami keotelessegben maga nem volna s-ideos mi volta engedne s-eo felsé
get akarna zolgalnijs, nem volna idegen eo felsége hozza, vgy jutezemben egiebet ezeknél eo kegyelmének nem irtam vala. Minthogy penigh ez világi eletemnek ideos allapattyat latom, kivanom vala hogi ha egiebert nem, chak latogatasonknak okaertis jeone ala, hogi eczer ha teobzeor nemis láthatnánk egimast testi zemeinkel, de hogy ezis tilalomban le
gyen soha nem tuttam. Sos Vramnak penigh egiebet nem irtam, hanem hogy egy el lopót loo feleol iruan, it megh adattam annak a megh kinzot legennek efféle melto igassagban hogy kedueskedtem eo kegyelmének, egiebet hajol jut ezemben semmit sem irtam. Nekem Nagyságos Vram minthogy soha nem uolt sem ninchen sem lezen ollyan barátom mint Rimay Vram, hogy lathatom vala Nagyságod itileti legyen ha miitan kivanome, s-hogy Nagyságod etteol tilt benneonket, mint igyekezzem zolgalnom Nagyságodnak érette, lé
gien az Isten itileti rajta. Tudom hogy Nagyságod nem zeokeolkeodik vékony zolgalatom nelkul, de forgandó leuen minden allapatunk, ki tudgia mikor, miben s-hol zolgalhattam volna Nagyságodnak megh, a mikor kívántatott s-modom volt volna benne, ez ideigis ua- lamiben tuttam mint zolgaltam Nagyságodnak, ha az lelki ismeretteol zollananak akkori zolgai Nagyságodnak, megh tudnak mondani. Nem illyen itiletem vala Nagyságod fele
ol. Soha nekem ennél nagiub dologban Nagyságod ziuemet megh nem zomoritotta, de latom hogy ezt akarja Nagyságod rajtam continualni, de bánom hogi touab kel menni a dolognak uajki sok zegeny legény megh niag'is jar erre az feoldre, mellyek közzeol sokak
nak levelek sinczen, de az Nagyságod tekintetiert eddig sokat chelekettem, ez utannis ha uessy Nagyságod zolgalok. Hogy sok írásommal bántom bochanatot kerek Nagyságodtol.
Kivanom hogy Isten Nagyságodat jo egessegben tarcha megh.
Cassouiae 15 die Martij Anno 1629.
Spectabilis ac Magnificae Dominationis Vestrae Servitor paratissimus
J. Bornemizza manu propria Ötvös Péter
Petőfi egy boldog napja Kecskeméten (A Pálnapkor élményhátteréhez)
Petőfi 1843. évi háromhónapos kecskeméti tartózkodásában sok a gondterhes nap.
Beárnyékolja őket a színésznyomor. Orlay Perich Soma ezt így tömörítette egy mondat
ba: „Petőfi az egész 1943-ik év telét, március végéig, Kecskeméten töltötte sanyarogva."
1Fekete Sándor pedig a költő színészkedéséröl írt könyvében a kecskeméti tartózkodást szállásadójának adott adósságlevelével zárja, s eltávozásának okáról leszögezi: „legvaló
színűbb, hogy elsősorban és mindenekelőtt a nyomor hajtotta el Petőfit Kecskemétről."
2A költő Kecskeméten egy szegény özvegyasszonynál lakott, egy boglyakemencés, egy
ablakos, földes kis parasztszobában Némethy György nevű színésztársával. A szobába csak egy ágy fért. Szoba- és ágytársak voltak ebben a pár hónapos sanyarúságban.
3Annál feltűnőbb az a gondtalan boldogság, az a meleg polgári, biedermeier kandal
lóhangulat és vidámság, amely Petőfinek ugyanekkor Kecskeméten írt Pálnapkor c. köl-
1
ORLAY [PETRICS] Soma, Adatok Petőfi életéhez. BpSz 1879. XIX. 354. Idézi HATVÁNY Lajos, így élt Petőfi. Bp. 1967.
2I. 445.
2
FEKETE Sándor, Petőfi, a vándorszínész. Bp. 1969. 130.
3
NÉMETHY György, Visszaemlékezések Petőfire. PN 1882. szept. 6-7. regg. k. Idézi HATVÁNY t. m. I. 430.
87
teményéből á r a d . Nem törődik a z o r d a n b e k ö s z ö n t ö t t téllel: „Zúgolódjék! egyéb dolga Nincs neki; Úgy a k a r j a , h a g y j u k kedvét T ö l t e n i . Hisz n e k ü n k ez úgysem á r t h a t , Igaz-e?
Meg nem f á z u n k — j ó meleg van I d e be. A k a n d a l l ó n p a t t o g a fa, É g a t ü z [ . . . ] H á b o r o g j h á t , i s t e n a d t a Ideje, Föl sem vesszük . . . víg b a r á t i m , Igaz-e?"
V ö r ö s m a r t y népszerű Fóti dalának mértékére szerkesztett versén a n n y i r a á t ü t az á t é l t ség elevensége, hogy s e m m i k é p p e n sem t e k i n t h e t j ü k olyanszerü h e l y z e t d a l n a k , a m e l y b e n hideg s z o b á j á b a n k a n d a l l ó t ü z r ö l álmodozik.
Vajon mi l e h e t e t t e n n e k a kecskeméti versnek valóságos élményi h á t t e r e ? Hol keressük a Pál nevű b a r á t o t és a „víg b a r á t i m " - a t ?
Bizonyos, hogy nem színésztársai közt. Igaz, egy P á l ezek között is t a l á l h a t ó : „ V á r a - di Pál ú r . "4 T u d j u k a z o n b a n , hogy Petőfi színész p á l y a t á r s a i v a l n e m volt olyan b e n s ő b a r á t s á g b a n , hogy versét köztük való mulatozásról k ö l t ö t t e v o l n a : „nem sokat t ö r ő d ö m velők, kik t ö b b n y i r e asini ad l y r a m " — írja Szeberényi L a j o s n a k 1843. m á r a 5-én. Még h á l ó t á r s á v a l , N é m e t h y v e l is összevesz h a m a r o s a n Kecskemétre érkezésük u t á n , ú g y h o g y nem is beszélnek. A kecskeméti színészlakások sem voltak o l y a n o k , hogy azok valamelyi
kébe k é p z e l h e t n é n k e n é v n a p o t . Elég Petőfi e m l í t e t t l a k á s á r a g o n d o l n u n k , de a családos színésztárs, Szuper K á r o l y is ezt írja n a p l ó j á b a n : „Egy h i t v á n y p a d l á s s z o b á b a n lakom [ . . . ] Ö r ü l ö k , hogy ezt is m e g k a p t a m . "5 Igaza volt P á n d i P á l n a k , aki így vélekedett: „A versben e m l í t e t t »víg b a r á t i m « : Jókai és d i á k t á r s a i . "6
T e h á t a r e f o r m á t u s kollégium diájai közt kell s z é t n é z n ü n k . Ezek között két o l y a n Pál is v a n , akivel Petőfi j ó ismeretségben, b a r á t s á g b a n volt. Az egyik H a r t m a n n P á l j o g h a l l g a t ó , az újsóvei (Bácska) n é m e t r e k t o r t a n í t ó fia, ki m i u t á n K i s k u n h a l a s o n ( o t t 1836-ban s z u b s z k r i b á l t )7 jól m e g t a n u l t m a g y a r u l , Kecskemétre j ö t t filozófiára, m a j d en
nek elvégzése u t á n az 1 8 4 2 / 4 3 . t a n é v b e n m á r m á s o d é v e s jogász. Petőfit H a r t m a n n P á l l a l Szuper K á r o l y (szintén volt halasi d i á k ) i s m e r t e t h e t t e meg. N a p l ó j á b a n írja: „Most idő
met t ö b b n y i r e a diákok körében t ö l t ö m , mert k ö z t ü k sok halasi i s k o l a t á r s a m v a n . I t t van H a r t m a n n P a l i , egyik legjobb b a r á t o m [ . . . ] . G y a k r a n eljárok Petőfivel a kollégiumba is, ő is sok i s k o l a t á r s á t t a l á l t a i t t . " M a j d ezt is o l v a s h a t j u k n a p l ó j á b a n : „ D é l u t á n eljött hozzám b a r á t o m , H a r t m a n n és s é t á l n i h í v o t t , hogy h a s z n á l j u k a j ó időt [ . . . ] . Végre s é t a u t á n b e t é r t ü n k a collegiumba is, hol m á r Petőfit t a l á l t a m s újra sétálni i n d u l t u n k . "8 E naplóbejegyzések a r r a e n g e d n e k következtetni, hogy Szuper révén H a r t m a n n P á l és Pető
fi között közelebbi ismeretség, p a j t á s s á g fejlődhetett ki, elegendő a h h o z , hogy n é v n a p j á r a a diákok közt a m ú g y is népszerű költőt m e g h í v h a s s a .
A nyomok mégsem H a r t m a n n h o z vezetnek. A Pálnapkor h a n g u l a t a n e m a kollégiumi coetus ridegebb v i l á g á t s u g á r o z z a , h a n e m valami j ó m ó d ú család m e g h i t t e b b o t t h o n á é t . Petőfi kecskeméti t a r t ó z k o d á s á n a k legtöbb szála a korábbi p á p a i d i á k t á r s h o z , Jókaihoz fűződik, így a kritikai k i a d á s j o g o s a n föltételezi, hogy az ő s z á l l á s á n , „Gyeneséknél g y ű l t e k össze egy kis n é v n a p i m u l a t o z á s r a , s ebből az alkalomból készült v o l n a a v e r s . "9
Jókai Kecskeméten koszton és kvártélyon G y e n e s M i h á l y városi főmérnöknél, egyben m á s o d b í r ó n á l volt. Gyenes csinos h á z a a p i a r i s t á k k l a s t r o m á v a l s z e m b e n á l l o t t , szép jegenyefás f u n d u s o n . L a k ó t á r s a volt Gyenes M i h á l y é k gyámfia, P a l i : az ő n é v n a p j á t ü n n e p e l h e t t é k .
Jókai emlékezéseiből t u d j u k , hogy a Gyenes család megszerette a fiatal v á n d o r s z í n é s z t , Gyenesné m á r J ó k a i n á l t e t t első l á t o g a t á s a u t á n m á s n a p r a (valószínűleg j a n u á r 16-ra,
4 Játékszíni zsebkönyv. Kecskemét, 1843. V.o. F E K E T E , t. m. 72. S Z U P E R Károly, Színészeti naplója. Bp. 1889. 20-21. Idézi H A T V Á N Y , i. m. I. 428.
5 S Z U P E R Károly, Színészeti naplója. Bp. 1889. 20-21. Idézi HATVÁNY, t. m. I. 428.
6 PETŐFI Sándor, Összes müvei. Sajtó alá rend. PÁNDI Pál. Bp. 1955. I. 575.
7 Series Studiosorum, qui in Schola Reformatorum ab anno 1760 studia humaniora docti Leg
ibus Scholasticis subscripserunt. A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium irattárában.
8 S Z U P E R , t. m. 20-21. Idézi HATVÁNY, i. m. I. 437-438.
9 PETŐFI Sándor, Összes költeményei (1838-1843). Kritikai kiadás. Sajtó alá rend. Kiss József és M A R T I N K Ó András. Bp. 1973. 389.
88
v a s á r n a p r a ) e b é d r e h í v t a . „ A g g ó d t a m — írja Jókai — , hogy t a l á n n e m is lesz elég díszes öltözete ily megjelenéshez. Kellemetesen c s a l ó d t a m . Petőfi m á s n a p egész gavallérnak öltözve áll be h o z z á m . Csinos violaszín frakk volt r a j t a , s á r g a gombokkal [ . . . ] . És a z u t á n [ . . . ] k i d e r ü l t , hogy Petőfi oly t á r s a s á g b a n , a h o l hölgyek is v a n n a k , n e m c s a k elmés, de ügyes m u l a t t a t ó , a nyers, kevély m o d o r , melyet férfiak i r á n y á b a n gyakorol, egészen lefoszlik róla, s k i t ű n i k alóla egy u d v a r i a s , d e r ü l t kedélyű, meleg szívű ifjú, aki egyszerre meg t u d j a m a g á t szerettetni m i n d e n k i v e l . "1 0
Ez a „derült kedélyű" Petőfi szólal meg a Pálnapkor v i d á m s o r a i b a n is.
H a Petőfit a n é v n a p r a m i n t Jókai b a r á t j á t h í v t á k is meg, h a m a r o s a n ö s s z e b a r á t k o z o t t az ü n n e p e l t t e l , Gyenes Palival is. B a r á t s á g u k n a k t ö b b t a n ú j e l e is v a n . Jókai emlékezése szerint C a l e p i n u s - s z ó t á r á t Petőfinek a d t a , hogy az z á l o g b a n h a g y h a s s a szállásadónőjé
nél.1 1 Mikor Petőfi eltávozott Kecskemétről, Jókaival e g y ü t t Gyenes Pali kísérte el a város h a t á r á i g : „Derék háziasszonyom [Gyenes Mihályné] még egy csomó p o g á c s á t és egy s ó d a r t k ö t ö t t [batyuja] mellé; mi k e t t e n , Gyenes Palival, elkísértük őt a v á r o s végéig. Sá
ros, nedves éjszaka volt. Szekér n e m j á r t , mely fölvette v o l n a " — idézi fel a b ú c s ú ó r á j á t J ó k a i .1 2
Joós Ferenc Petőfinek Kecskemétről való távozásáról írva megemlíti, hogy a P e s t r e i n d u l ó S á n d o r kezében „cifrára f a r a g o t t v á n d o r b o t " volt, „amivel a kecskeméti jogászok valamelyike lepte m e g . "1 3 Joós n e m jelzi, hogy kecskeméti h a g y o m á n y b ó l vagy a Va
s á r n a p i Újság 1855. o k t . 28-i s z á m á b ó l veszi-e ezt az a d a t o t . O t t u g y a n i s egy névtelen beszámoló jelent meg arról, hogy Jókai a d u n a i réven egy fiatalemberrel a k a d t össze, aki m e g l á t v a Jókai f a r a g o t t somfabotját m e g e m l í t e t t e , hogy neki is van egy nevezetes pálcája,
„azon emlékezetes b o t , mellyel Petőfi vándorszínész k o r á b a n a felházát b e u t a z t a [ . . . ] . J[ókai] v a l ó b a n ráismert a kérdéses b o t r a : u g y a n a z volt ez, melyet Kecskemétről e l i n d u l v a egyik i s k o l a t á r s a n y o m o t t a v á n d o r költő kezébe."1 4 H a ezek az a d a t o k valósak, „Petőfi v á n d o r b o t j á t " is G y e n e s P a l i , a h ü b a r á t a d t a az ú t r a i n d u l ó költőnek.
Mindezekből bizonyosnak látszik: Petőfinek kecskeméti színészkedése idején Jókai és Ács K á r o l y mellett Gyenes Pali l e h e t e t t a leghívebb b a r á t j a , s így a l i g h a kétséges, hogy az ö n é v n a p j á r ó l szól a Pálnapkor c. költemény.
A költeménnyel k a p c s o l a t b a n fölmerül egy másik kérdés is. Kik lehettek azok a „víg b a r á t i m " , akikkel e g y ü t t n é v n a p o z o t t a költő? Jókai kecskeméti d i á k k o r á r a emlékező í r á s a i b a n t a l á l h a t u n k erre feleletet, hiszen Gyenes Pali b a r á t i köre azonos volt Jókaiéval, m i n t h o g y e g y ü t t l a k t a k s egy évfolyamra j á r t a k .
A kollégium jogászai önképzökörszerü, vagyis i n k á b b e g y m á s t képző t á r s a s á g o t alakí
t o t t a k , a m e l y b e n t a n í t o t t á k , o k t a t t á k e g y m á s t m i n d a r r a , a m i t az iskola n e m n y ú j t o t t . Mivel töltötték az időt a hajdani diákok? c. emlékezésében így írt erről J ó k a i : „Mikor a t a n évet m e g n y i t ó »Veni Sancte« u t á n a kollégium n a g y t e r m é b e n ö s s z e g y ü l t ü n k , v a l a m e n n y i m a g a s a b b klasszisbeli t a n u l ó k [ . . . ] » a professzoraink eltávozása u t á n a legvénebb d i á k , M u n k á c s y , felállt a p ó d i u m r a , és m e g t e t t e az i n d í t v á n y t : — U r a i m ! N e k ü n k régi szokás szerint az iskolaév elején fel kell o s z t a n u n k a t e e n d ő i n k e t . Sok olyan t u d n i v a l ó v a n a vi
l á g b a n , a m i t a k a t e d r á r ó l nem t a n í t a n a k , de az élet megkövetel [ . . . ] . E z t az elődeink is így t e t t é k : aki legjobban é r t e t t valamihez, azt k i á l t o t t á k ki m e s t e r n e k , az t a n í t o t t a ki a t ö b b i t . Most is ezt a rendszert kövessük. E g y h a n g ú m o r m o g á s s a l lett elfogadva az i n d í t v á n y . "1 5
Az o k t a t ó g á r d á h o z t a r t o z o t t m a g a Gyenes Pali is, aki a „zenészeihez é r t e t t . " 0 „kür
t ö t fújt", két u n o k a t e s t v é r e pedig p r í m h e g e d ü n és g o r d o n k á n j á t s z o t t , az u t ó b b i „még
10 JÓKAI Mór, Megtörtént regék. Bp. 1897. 91-92. Idézi HATVÁNY, t. m. I. 432.
11 J Ó K A I , i. m. 96-98. Idézi HATVÁNY, t. m. I. 446-447.
1 2 J Ó K A I , i. m. 98. Idézi H A T V Á N Y , t. m, I. 446.
1 3 J o ó s Ferenc, A vándorszínészeitől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája. Kecs
kemét, 1957. 28.
1 4 H A T V Á N Y , i. m. I. 450.
1 5 J Ó K A I Mór, Emlékeimből. Bp. 1912. 269.
89
hangversenyeken is produkálta magát mint szólójátékos". így bizonyos, hogy a két unoka
testvér, Gyenes Ferenc és Gyenes András a Pál-nap vendégei közt voltak nemcsak rokoni kapcsolatuk révén, hanem mint a kollégiumi zenekar ilyenkor nélkülözhetetlen tagjai is, hiszen ez a zenekar „olyan híres volt, mint egy cigánybanda." Ott lehetett a nagy tekin
télyű Ács Károly, a Calliope című kézzel írt kollégiumi újság szerkesztője, akivel együtt Jókai és Petőfi közös kötetet készült kiadni Kecskeméten.
16Vele Petőfit Jókai mindjárt a színtársulat megérkezésekor megismertette, Ács kölcsönözgette télikabátját a szegény vándorszínésznek egyes darabokhoz. A szabadságharcban viselt szerepe miatt (szabad
csapatot szervezett) Ácsot súlyos börtönbüntetésre ítélték; a magyar irodalomba mint a román népköltészet hazai megismertetője írta be a nevét. Ott kellett lennie egy másik jeles egyéniségnek, Muraközy Janinak, a nagyerejü „tornamesternek" is,jaki jól t u d t a forgatni a kardot és a vívótőrt, s így a kollégistákat vívásra is tanította. O a mintaképe A ten
gerszemű hölgy gerillahadnagyának; később Gyenes Mihály veje lett, Kecskemét gazdasági tanácsnoka s jó képességű és képzett festő. Ott lehetett azután Muraközynek a birkó
zásban egyetlen méltó ellenfele, Kőrösy Sándor is, akit Világos után mint 48-as hadbírót ítéltek hat évi várfogságra. A kedélyes összejövetel a zenészeken kívül nemigen nélkülöz
hette a „táncmestert", Nagy Ferit sem, akitől „a francia négyest és a körmagyart meg a magyar szólótáncot" tanulták a diákok.
17A szűkebb baráti körhöz tartozhattak még a Gyenes-házba, Jókaihoz, a rajztanítás kollégiumi „mesteréhez" megfestésre járó portréa
lanyok is: Szalay Sándor, a francia nyelv diákoktatója, Sallay Jancsi, Zabolay Pista és a fuvolás Molnár Ádám. Jókai lefestette vagy lerajzolta Hartmann Palit is, így valószí
nűleg ö is Gyenes Palival együtt ünnepelte a névnapját. Maga az ünnepelt, Gyenes Pali
„a szabadságharc golyózáporából épen tért haza", kecskeméti mérnök lett, élete delén, 1877-ben egy orvvadász lőtte le hivatása teljesítése közben mint erdőinspektort.
Kétségtelen, hogy jó társaság lehetett együtt Gyeneséknél. Jókai később így jellemezte barátait, a „hír kandidátusait": „Egy könyv nem volna elég megírni, mit tettek, mit szenvedtek, akik valamikor pajtásaim voltak. De amit vétettek, azt leírni egy körömnek lapja is sok volna."
18A Pálnapkor c. versben hölgyekre is van célzás. Népdalszerü, akkor talán még piru- lást keltő huncutkodó bókkal, amiért Gyenesné, a kedves háziasszony bizonyára meg is fenyegethette a csintalankodó Sándort. Á ház leányai akkor még nem felnőtt hajadonok:
Sárika, Muraközy János későbbi neje mindössze 5-6 éves lehet, Teréz is csak pár évvel idősebb. Ha tényleg hölgytársaság is volt jelen, nem hiányozhattak Gyenesné barátnői, így Jókai „szíve mágnese, a szép kék szemű, szőke hajú görög leány, Frankó Julcsa", meg a még annál is szebb, ,júnói termetű, fekete hajú Matolcsy Mari", akiknek arcképét Gyenesné engedélyével vagy egyenesen rábeszélésére Jókai szintén megfestette.
19Ha tehát a rendelkezésünkre álló kecskeméti emlékek szálait rendezgetjük, azok min
denképpen a Budai (ma Jókai) utcai Gyenes-házba vezetnek, ahol Petőfi sanyarú kecske
méti három hónapjának valószínűleg legboldogabb estéjét töltötte.
Sütő József
Elbeszélői magatartás és értékelés az Özvegy és leányá-ban
(Kemény regényírói módszeréhez)
Már a múlt században is a legkiválóbbak, Gyulai és Péterfy, s e században is sok jeles irodalomtörténész foglalkozott Kemény regényírói alkatával. Ám az amúgyis nehezen ért
hető és nem könnyen magyarázható ember, gondolkodó és író művészi módszerét egységes
16
JÓKAI Mór, Megtörtént regék. Bp. 1897. 98-103. Idézi HATVÁNY, i. m. I. 439-441.
17
JÓKAI Mór, Az én életem regénye. Bp. 1912. 178.
18
JÓKAI Mór, Önmagáról. Bp. 1904. 97.
19
