• Nem Talált Eredményt

első kézből származó adatokra is szükség van."

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "első kézből származó adatokra is szükség van." "

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

KRONIKA

GODÓ ÁGNES BÜCSÜ JÁSZ DEZSŐTŐL

1981. október 11-én, 84 esztendős k o r á b a n , Berlinben e l h u n y t Jász Dezső ez­

redes. Személyében századunk f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l m á n a k jelentős alakja távozott az élők sorából. Olyan egyéniség, aki l e g e n d á b a illő, gazdag életutat j á r t be, és m i n t hivatásos f o r r a d a l m á r , p é l d a k é p p é v á l h a t az elkövetkező n e m ­ zedékek s z á m á r a is.

J á s z Dezső — vagy legismertebb illegális n e v é n J u a n de Pablo — kora ifjú­

ságától f á r a d h a t a t l a n u l , töretlen hittel és energiával szolgálta a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. Több m i n t nyolc évtizeddel a vállán is tettrekész, alkotó e m b e r m a r a d t .

Alig húsz évesen lett tagja a K o m m u n i s t á k Magyarországi P á r t j á n a k . Később kiemelkedő aktivistája volt a csehszlovák, a r o m á n , a spanyol k o m m u n i s t a vezetésnek is. Egész életét, tetteit a p r o l e t á r internacionalizmus eszméje h a t o t t a át. T ö b b nyelven beszélt, írt, jól i s m e r t e számos nép k u l t ú r á j á t , történelmét, f o r r a d a l m i mozgalmát. írásaival, élő szóval, és h a szükség volt rá, fegyverrel is együtt harcolt m á s nemzetek fiaival a nemzetközi reakció és az ellenforradal­

m á r o k ellen. T u d a t o s nemzetközisége táplálta, erősítette hűségét és kötődését saját népéhez, hazájához.

Haláláig figyelemmel kísérte a világ eseményeit, a nemzetközi forradalmi mozgalom fejlődését. A n a g y politikai, gazdasági és k a t o n a i k é r d é s e k r ő l éppúgy, m i n t a m i n d e n n a p o k dolgairól, egy harcos élet gazdag és bölcs tapasztalatai a l a p j á n nyilvánított figyelemre m é l t ó véleményt.

J á s z Dezső a f o r r a d a l o m k a t o n á j a volt, e fogalom sokoldalú értelmezésében.

Publicisztikai tevékenysége az ügy i r á n t i elkötelezettségről, hozzáértésről, poli­

tikai-eszmei szilárdságról és f o r r a d a l m i következetességről t a n ú s k o d i k .

A forradalom k a t o n á j a volt a szó szoros é r t e l m é b e n véve is. Éveket töltött k a t o n a i szolgálatban, függetlenül attól, hogy e g y e n r u h á b a n j á r t - e , vagy nem.

K a t o n a k é n t sem az események perifériáján, h a n e m á l t a l á b a n a fegyveres harcok középpontjában teljesítette kötelességét.

A m a g y a r Vörös H a d s e r e g különböző a l a k u l a t a i n a k politikai megbízottjaként különös gondot fordított a k a t o n á k politikai nevelésére. Lelkesen és mély m e g ­ győződéssel végezte felvilágosító tevékenységét a lakosság k ö r é b e n is, m e r t

„a vörös h a d s e r e g nemcsak a cseh és a r o m á n intervenció ellen k ü z d ö t t : kivette a részét az e m b e r e k szívéért vívott harcból is."

A Spanyol Köztársaság v é d e l m é b e n vívott elkeseredett h a r c o k b a n , magas p a r a n c s n o k i beosztásaiban, tanúbizonyságot t e t t kimagasló k a t o n a i felkészült­

ségéről, vezetői képességéről, mélységes h u m a n i t á s á r ó l .

Az emberekkel, és különösen a fiatalokkal való szót értés képessége t e t t e az élő szó mesterévé, és ezért v á l t o t t a k ki oly n a g y h a t á s t élete utolsó évtizedében Magyarországon is t a r t o t t előadásai.

A m a g y a r h a d t ö r t é n é s z e k J á s z Dezsőben nemcsak a X X . század első fele hazai és nemzetközi forradalmi küzdelmeinek v e t e r á n j á t szerették és tisztelték.

— 652 —

(2)

Megvolt benne az a kivételes képesség is, hogy életéről, élményeiről tudományos igényességgel, a kutató objektivitásával számoljon be. Arra tanított bennünket, hogy korunk kutatói jobban figyeljenek a még élő tanúkra, nagyobb gonddal, érdeklődéssel hallgassák őket, mert az események ismerete nem mindig elegen­

dő a miértekre, hogyanokra való objektív válaszadáshoz. A bonyolult kérdé­

seket pedig különösen „nem lehet kizárólag levéltári adatok alapján tisztázni:

első kézből származó adatokra is szükség van."

Ezt a véleményét nem csak elmondta, leírta, a maga részéről nagy gondot fordított az „első kézből származó" tájékoztatásokra. Magyarul is megjelent könyveiben nagy segítséget adott forradalmi, nemzeti és internacionalista kato­

nai hagyományaink feltárásához és ápolásához, ismereteink pontosításához, az objektív, határozottabb történelmi háttér megrajzolásához.

Jász Dezső korán felismerte az írás hatalmát és különösen vonzódott a had­

történelmi témákhoz. Természetes, hogy a saját katonai pályafutása élményeit igyekezett az utókor számára megőrizni, tanulságait tudományos igényességgel levonni.

Első katonapolitikai írása Berlinben jelent meg 1931-ben Paul Jansen álnév alatt, Der Krieg im Aether (Háború a levegőben) címmel. A tudományos elmé­

lyülésre igazán a második világháborút követő évtizedekben jutott ideje. Egy­

más után adta közre dokumentumértékű visszaemlékezéseit. Sokat foglalkozott a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújának körülményeivel, tapaszta­

lataival és katonai tanulságaival (Tanácsmagyarországtól a Pireneusokig [1969]

és ennek átdolgozása, A sok közül egy [1977] című könyvei.) Ezekben a mun­

kákban számos olyan mozzanatra hívta fel a tudományos kutatók figyelmét, melyekre azok addig nem tértek ki, vagy melyeket addig különbözőképpen értelmeztek.

Hasonlóan elemezte a spanyol polgárháború történéseit, a hadászati-hadmű­

veleti problémákat. Figyelemre méltók tájékoztatásai és következtetései a spa­

nyolországi partizánmozgalomról, annak tanulságairól, melyek egy részét maga is hasznosította egy francia nemzetközi partizánosztag tevékenységének vezeté­

sében. Vissza-visszanyúlt régebbi korok hadtörténelmi eseményeihez, kiemel­

kedő katonai személyiségi tetteinek értékeléséhez is. így születtek meg tanul­

mányai például a La Rochelle-i hadseregről és a hadvezér Gaspard de Coligny életéről. Mindkettő a Budapesttől—Budapestig című, cikkgyűjteményeit közre­

adó kötetben jelent meg 1971-ben. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki a magyar olvasóközönségben Hugenották című monográfiája (1974).

A Hadtörténelmi Intézet és Múzeum munkatársai és a magyar hadtörténészek nevében fájdalommal búcsúzunk Jász Dezsőtől, akitől oly sok segítséget kap­

tunk, aki mindig készségesen közreműködött a kutatásaink során felvetődött problémák megoldásában, aki érdeklődéssel és figyelemmel kísérte a hazafias és internacionalista katonai hagyományaink feltárásában és közkinccsé tételé­

ben kifejtett tevékenységünket.

Nehéz tudomásul venni, hogy vonzó egyénisége, szeretetre és tiszteletre méltó emberi tulajdonságai, egy-egy vele való találkozás, beszélgetés Öröme már csak az őt személyesen ismerők emlékeiben él tovább. Tettei, egész élete, gondolatai a forradalomról, harcostársairól azonban nem merülnek feledésbe. Megőrzik azokat írásai és tovább élnek a későbbi olvasó nemzedékek szívében és gondolat­

világában: mert Jász Dezső ugyan a múltról írt, de mindig a jelenhez és a jövő­

höz szólt.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Különböző adatokra volt szükség (életkor, nem, nyugalmi pulzus) ah- hoz, hogy meghatározhassuk a pulzustartományokat (Müller-Rácz, 2011)1. Így szükség volt

Tehát normatív természetű statisztikai és más információra van szükség, vagyis olyan adatokra, amelyek megmutatják, mennyire haladt előre (vagy esett vissza) a

Talán csak a kialvatlanság, talán csak az uszoda klóros vize, talán a monitor, talán a városi levegő, talán valami idáig fel nem ismert allergia égeti a szemem ma, amikor

Az, hogy kezdő- ként, húszévesen Petőfi hatása alatt állott — természetes; az, hogy előfutára Adynak — természetes; de a váli erdő, az üstökös, a nyári les, a nádas, a tó,

 2009/2010-ben végzett kutatás összefoglalója: mennyire előrehaladott a kimeneti szabályozásra való áttérés a magyar felsőoktatásban, milyen okok,

(A Fidesz is ugyanezt állítja, hogy első kézből származó információi vannak arról, hogy létezik vagyoni mérleg, amit csak aktualizálni kell. Reményei

Az év- számok és nevek mögöttes tartalom nélkül va- ló bemagoltatása ugyanis éppen azt a képzetet kelti a befogadóban a történelemről, hogy va- lamiféle önmagáért való, a

Mint minden más jelenség- gel, az irodalommal történő tudományos foglalkozás is térhez, időhöz, gyakorlati élethelyze- tekhez, a társadalmi, gazdasági és