324 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 3. szám 321–332. oldal Az 1970 és 1980 közötti évtizedben látvá-
nyos volt az agglomerációs folyamat mind- egyik ország fővárosának környezetében. A vasút (inkább a vasútállomás) közelségének már alig van szerepe a motorizált világban, leginkább 1960 és 1970 között volt kimutatha- tó hatása a népességfejlődésre.
A tanulmány legfőbb megállapításai a kö- vetkezők: a főváros, az agglomerációk és a tengerparti sávban elhelyezkedő települések magukhoz vonzották a lakosság jelentős ré- szét. A települések népességfejlődését talán a vártnál is nagyobb mértékben határozza meg a tengerszint feletti magasság és a népesség- nagyság. A XXI. század legfontosabb telepü- lésformáló folyamatai az urbanizáció, a váro- sok koncentrációja, az agglomerációk megerő- södése, világvárosok létrejötte és összeolvadá- sai, a falvak népességszámának gyors csökke- nése, esetleges elnéptelenedése.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
England, K. – Azzopardi-Muscat, N.:
Demográfiai változások és közegészségügy Európában
(Demographic trends and public health in Euro- pe.) – European Journal of Public Health. 2017.
Vol. 27. Supplement 4. pp. 9–13.
Az európai demográfiai trendeket jelenleg a népesség öregedése, a termékenység csökke- nése és a különböző migrációs áramlatok ala- kítják. A teljes termékenységi arányszám Ke- let- és Dél-Európában, a nettó migrációs arányszám – a vándorlási egyenleg és az év közepi népesség ezrelékben kifejezett hánya- dosa – Kelet-Európában a legalacsonyabb, azonban itt a legmagasabb a munkaképes korú
népesség elvándorlása is. Európa minden régi- ójában jellemző a népesség öregedése, amit néhány országban magas munkanélküliségi rá- ta is súlyosbít.
Míg a világnépesség száma jelenleg meg- haladja a 7 milliárdot – és 2050-re várhatóan elérheti a 10 milliárdot –, addig Európa az egyetlen földrész, ahol 2050-ig népességcsök- kenés várható, ami a legtöbb európai ország- ban az alacsony vagy nagyon alacsony termé- kenység következménye. Ez nem tekinthető feltétlenül negatív folyamatnak, ugyanis a gazdasági jólétet gyakran a születési arány csökkenésével és az ökoszisztéma ember által történő terhelésének mérséklődésével társítják.
Európa népessége gyors ütemben öregszik, ezt mutatja 41,9 éves medián életkora, szemben a világ 29,2 éves medián életkorával.
Az európai népesség számának csökkenése és öregedése részben ellensúlyozható azzal, ha a jelenlegi vándorlási folyamatok a jövőben is fennmaradnak. A migráció azonban országon- ként eltérő szintű, és számos országban a be- vándorlás további növekedése egyre több konfliktust von maga után. A bevándorlás bár lassíthatja, de valójában nem állítja meg a né- pességcsökkenés folyamatát.
A szerzők célja e tanulmányban a termé- kenységre, a migrációra, a népességre vonat- kozó regionális különbségek feltérképezése, valamint annak bemutatása, hogy a jelenlegi és a jövőbeli demográfiai trendeket hogyan kell értelmezni a közegészségügy szempontjából.
Az elemzés adatai régiós (Észak-, Dél, Ke- let és Nyugat-Európa) bontásban az Egyesült Nemzetek Népesedési osztályának, valamint az Eurostat adatbázisából származnak.
Európa északi és nyugati régiójában a ter- mékenység az 1970-es évektől kezdve csök- kent, az összes európai régió teljes termékeny- ségi arányszáma 1990-ben a reprodukcióhoz szükséges szint (2,1 gyermek/nő) alá süllyedt.
Dél- és Kelet-Európában a közelmúltig a ter-
Szakirodalom 325
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 3. szám 321–332. oldal mékenység folyamatosan mérséklődött, és ala-
csony szinten stagnált, ezzel szemben Nyugat- és Észak-Európában a csökkenés kisebb mér- tékű, a termékenység magasabb szintű volt.
A nettó migrációs arányszám nagy eltéré- seket mutat az egyes régiók, országok és idő- szakok szintjén: Kelet-Európában nagyon ala- csony, Nyugat-Európában szinte folyamatosan emelkedő, Észak-Európában 2005-ig nőtt, az- óta csökken, míg Dél-Európában az 1980-as évek közepétől 2000-ig összességében növek- vő tendenciát mutatott, ezután csökkenésnek indult, bár az egyes országok között vannak el- térések. Például Bulgária, Lengyelország, Ro- mánia és Albánia esetében évek óta negatív a nettó migrációs arányszám. Ezekből az orszá- gokból elsősorban a munkaképes korú lakos- ság vándorol ki, ami hatással van a népesség- számra és korösszetételre. A nettó migrációs arány dél-európai jelentős csökkenésének hát- terében a régiót negatívan érintő gazdasági válság áll. Például Olaszország és Görögor- szág az afrikai és a szíriai migrációs nyomás- sal szembesülnek, ám az ennek ellenére csök- kenő nettó migrációs arányszámuk a munka- képes korú állampolgáraik Európa más régiói felé történő kivándorlásával magyarázható.
A népesség öregedésének mérésére alkal- mazott időskori függőségi arány Európa min- den régiójában emelkedik, de Dél-Európában különösen meredeken. A szerzők e mérőszá- mot az idősebb munkavállalók foglalkoztatott- ságával hasonlították össze azokban az orszá- gokban, amelyekben a szükséges adatok ren- delkezésre álltak.
Az időskori függőségi arány hasznos de- mográfiai mérőszám, ám nem jellemzi átfogó- an a gazdasági függőséget, mivel nem veszi fi- gyelembe a népesség jelentős hányadát érintő (különösen a fiatalkori) munkanélküliséget. A szerzők szerint igen hasznos lenne új, innovatív mutatók kidolgozása az időskori függőség és a munkanélküliség okozta függőség mérésére.
Kelet-Európában az 1990-es évek óta évente átlagosan meredeken csökkent a népes- ség száma. Ezzel szemben Észak- és kisebb mértékben Nyugat-Európát 2010–2015-ig a megelőző 30 év során a népesség számának növekedése jellemezte.
A demográfiai változások – a kor- és az etnikai összetétel alakulása, a termékenység csökkenése, a születéskor várható élettartam növekedése és a vándorlás – várhatóan nagy hatással lesznek az európai közegészségügyre és a fenntarthatósággal kapcsolatos problé- mákra is. Eddig a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek szempontjából a legnagyobb figyelmet az időskorú lakosság igényeire, elsősorban az egészségügyi szolgál- tatások finanszírozására és biztosítására fordí- tották, különös tekintettel a hosszú távú gon- dozásra. Az említett demográfiai változások a jóléti rendszert is veszélyeztetik. A felsorolt problémák megoldását több irányból kell megközelíteni. Például a családtámogatási rendszernek hatékony eleme lehet a gyerme- ket tervező párok támogatása és a nők foglal- koztatottságának növelése. A skandináv or- szágok intézkedései követendő példák ebből a szempontból.
Az egészségben való megöregedés minden közegészségügyi program kiemelt célja, de önmagában ez nem elegendő az öregedő né- pesség egészségügyi szükségleteinek meghatá- rozásához. A demográfiai változások köz- egészségügyi hatásai sokkal szélesebb körű in- tézkedéseket követelnek. Például a szexuális egészségre vonatkozó stratégiák kidolgozása során fontos, hogy ne csak a fiatalok, hanem az idősebbek igényeit is figyelembe vegyék.
Az elkövetkező években az öregedés mentális egészségre gyakorolt hatása szintén feladatok elé állítja a közegészségügyi szakembereket. A migráció nyomán kialakuló demográfiai hely- zet szükségessé teszi a fertőző betegségek te- kintetében is intézkedési tervek és gyakorlat,
326 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 3. szám 321–332. oldal valamint a megelőzésre és az ellenőrzésre irá-
nyuló stratégiák kidolgozását.
A migráció hatással van a népesség szá- mának növekedésére és etnikai összetételére.
Míg az európai népességszám csökken, addig az afrikai gyorsan növekszik, és utóbbi konti- nens alacsony szintű eltartóképessége, vala- mint az ottani instabil politikai körülmények tömeges elvándorlást vonhatnak maguk után.
Az Európába bevándorlók száma aránytalanul oszlik el az országok között, míg néhány, fő- ként kelet- és dél-európai országból a munka- képes korú, fiatal népesség kivándorol, addig ezekbe az országokba a bevándorlók közül ke- vesen vagy egyáltalán nem érkeznek.
A honos lakosságé mellett a bevándorlók egészségügyi ellátása is megoldandó feladat, az egészségügyi stratégiák és szolgáltatások tervezésekor ezért különös figyelmet kell for- dítani a változó etnikai összetételre is. A de- mográfiai változások egészségre és jólétre gyakorolt hatása valószínűleg egyik legfonto- sabb kihívása lesz az európai közegészségügyi vezetőknek a következő évtizedekben ‒ vélik a szerzők.
Bándi Melissa,
a KSH Könyvtár tájékoztató könyvtárosa E-mail: Melissa.Bandi@ksh.hu
Beckmann, E.:
A devizahitelesek kimentésének hatása a háztartások kölcsönfelvételi igényeire a közép- és délkelet-európai
országokban
(How does foreign currency debt relief affect households’ loan demand? Evidence from the OeNB Euro Survey in CESEE.) – Focus on European Economic Integration. 2017. Q1. pp. 8–32.
Az osztrák központi bank adatgyűjtés- sorozata a tizennyolc évnél idősebb lakosság
kölcsönfelvételi szándékait méri fel a közép- és délkelet-európai országokban (Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Magyar- országon, Romániában, valamint Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Szerbiában). A térség eurótól különböző nem- zeti valutájú országaira évente kétszer végzett felmérés dokumentációi, eredményei adtak alapot a szerző elemzéséhez, aki a beérkezett válaszok alapján a devizahitel-tartozással ösz- szefüggő lakossági terhek alakulását vizsgálta 2008 és 2015 közötti időszakban.
A válságot megelőző években vonzó volt a devizahitelek felvétele. A horvát, a lengyel, a magyar, a román, valamint a szerb lakosság vi- szonylag nagymértékben adósodott el svájci frankban akkor, amikor annak hitelkamatai sok- kal kisebbek voltak, mint a nemzeti valutában elérhető kölcsönöké. Az eurózónán kívüli or- szágokban különböző technikákkal, futamidők- kel és más intézkedésekkel reagáltak a svájci frank nemzeti árfolyamainak változására.
A svájci frank árfolyamának hirtelen és nagymértékű változása kedvezőtlenül érintette a bankokat is. (A svájci központi bank 2015. ja- nuár 15-től megszüntette az euró és a svájci frank rögzített árfolyamát.) A nem teljesítő la- kossági hitelek állománya gyorsan nőtt, mind nehezebb lett a refinanszírozás a térségben, mindez fékezte a nemzetgazdaságok fejlődését.
A 2008 és 2015 közötti időszakot érintő egyéni hitelfelvételi szándékra vonatkozó vizsgálat kérdései a következők: Tervezi, hogy a következő tizenkét hónapban bankkölcsönt vesz-e igénybe? Tervezi, hogy a következő ti- zenkét hónapban bankkölcsönt vesz-e igénybe külföldi valutában?
A szerző ábrák segítségével szemléltette az igen válaszok éves arányait az összes válasz százalékában, országok szerint, valamint azt elemezte, hogy a devizahitel-adósság visszafi- zetési könnyítései hogyan hatottak az elkövet- kező időszak hiteligényeire, illetve a devizahi-
