• Nem Talált Eredményt

Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

•584

kor is, ha a végrehajtató az ellenszolgáltatás teljesítését nem igazolta, mivel ennek a végrehajtás foganatosításakor kell bekövetkeznie. Dr. Vági József.

Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel.

Azt a kérdést, hogy a váltófizetési meghagyással jogerősen ma- rasztalt alperes (vevő) a váltó alapját képező jogügylet (gép- vásárlás) érvénytelenítését külön perrel követelheti-e, a kir.

Kúria (3584/33.) a következően döntötte el:

Felperesek fizetési kötelezettsége az említett eljárásból az .alperes fizetési meghagyás iránti kérelme és a hozzá csatolt

váltó, tehát jogcím nélkül való kötelem alapján állapíttatott meg. A peres feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügylet- ből eredő viszonya tehát elbírálást nem nyert és így a felpere- .sek ebből származott kötelezettségének fennállása ítélt dologgá

még akkor sem válhatott, ha a felek közvetlen viszonyaira való tekintettel nem voltak elzárva attól, hogy az alperes ellen fel- hozható kifogásaikat már a váltóperben érvényesítsék. A ki- bocsátott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyás tehát nem akadálya annak, hogy a feleknek a váltó alapjául szolgáló ügy- letből eredő jogviszonya ebben a perben elbírálás tárgyává tétessék.

Ennek az indokolásnak súlypontja az, hogy a váltófizetésí

"meghagyás által a feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügy- letből eredő viszonya elbírálást nem nyert.

Ez a kijelentés megáll feltétlenül abban az esetben, ha a váltófizetési meghagyás kibocsátását nem a. vevővel közvetlenül szerződő )fél, 'hanem jóhiszemű harmadik váltótulajdonos kérte.

Hogy áll azonban a helyzet akkor, ha a fizetési meghagyás ki- bocsátását a közvetlenül szerződő eladó kérte? Igaz-e az, hogy a vételár megfizetése iránt kibocsátott jogerős váltólizetési meg- hagyás annak jogerős megállapítását nem tartalmazza, hogy a marasztalás alapját szolgáló jogügylet 'hatályos és ezzel ellen- kező döntés csak külön érvénytelenítési per során lenne lehet- séges.

A váltóadás járulékos ügylet. Mögötte minden esetben köz- törvényi jogügylet áll fenn. Abstraktügyletnek mondható ugyan, mert a váltó formailag maga nem utal az alapügyletre, de tény- leg nem abstract, mert jelzi az alapügyletet, sőt meghatározza annyiban, hogy az alapügyletből igényeket csak az érvényesít- het, akinek a váltó birtokában van. A követelésnek nemcsak

„hordozója", de tekintve a hitelforgalom bonyolult útjait, a követelés igazolásának nélkülözhetetlen módja úgy a hitelező, mintáz adós szempontjából, elkülöníti a követelést más, hasonló papír hiányában összetéveszthető vagy nehezen elválasztható követelésektől • és mindig utal arra, hogy a szereplő felek között köztörvényi 'jogügylet keletkezett.

(2)

•585 A 'hitelező akár a birtokában lévő kötelezvényre, vagy

^adásvételi szerződésre hivatkozik keresetében, akár pedig a létrejött jogügylet kapcsán kapott váltót mutatja be a kereset- levéllel, az érdemi kifogások mindkét perben az alapügyletre nyúlnak vissza és a tényállás, melynek alapján a jogi döntés történik, a két perben azonos. A követelés alapja tehát ugyanaz, tekintet nélkül arra, hogy a váltó alapján történő perlésnél a hitelező csak magára a váltó birtokára hivatkozik. De nem a papír birtoka az, ami jogot ad, hanem mindig az alapul szolgáló jogügylet, sőt a papír birtoka még azt sem igazolja feltétlenül, hogy a birtokos általában jogosított-e, csupán azt, hogy ezúttal más, mint a papír birtokosa, e követeléssel nem léphet fel.

Mindebből tehát az következik, hogy a váltón szereplő kötelezettek között köztörvényi ügyletek jöttek létre. Más az el- fogadó és kibocsátó között, más a kibocsátó rendelvényes, más a rendelvényes és forgatmányosa között, esetleg más csoportosí- tás szerint a konkrét esethez képest.

Ha tehát a saját rendeletre szóló váltó rendelvényese az

•elfogadó ellen fellép, bizonyos, hogy követelése mögött köz- törvényi ügylet lappang és bizonyos az, hogy á váltóbirtokos a köztörvényi ügyletből ifolyó kötelezettségvállalás alapján lép fel az elfogadó ellen.

A Pp. 129. §-a értelmében a keresetnek magában kell fog- lalnia egyebek között a kereset közlését, vagyis a jog előadását,

"melyet a felperes érvényesíteni akar. E rendelkezés indokolása pedig azt mondja, hogy nem szükséges a törvény vagy a jog- szabály idézése sem, ami a kereseti jogot meghatározza, hanem elegendő, hogy a jogállítás a kereset egész tartalmából, tehát nevezetesen a kereset megalapítására szolgáló tények előadásá- ból megállapítható.

A Pp. 606. §-a szerint a felperes fizetési visszkeresetét meg- hagyásos eljárás útján érvényesítheti, ha a kereset megalapítá- sához a váltótörvény szerint szükséges okiratokat eredetiben be- csatolja, — értve ez alatt a váltót, óváslevelet, vissz-számlát, árfolyamjegyzéket stb.

A csátolt váltó azonban már köztörvényi ügyletre utal.

Ezért a törvény nem kívánja a kereset megalapítására szolgáló tények előadását, hanem megelégszik a szükséges okiratok, a konkrét esetben a váltó becsatolásával. Tehát a váltó helyette- síti a kereset megalapítására szolgáló tények előadását. A váltó- fizetési meghagyás nem azt mondja csupán az adósnak: fizess a jogcímnélküli váltó alapján, hanem azt mondja: ífizess azért a kötelezettségedért, amit e váltó adásakor vállaltál.

Az adós vagy kifogással támadja meg a váltófizetési meg- hagyást, vagy nem. Ha kifogással támadja meg, rendes per kelet- kezik. A per úgy folyhat, hogy a felperes nem is adja elő a kereset megalapítására szolgáló tényeket, pl. alperes kifogása:

(3)

•586

„a kereset időelőtti, mert a felperes 6 havi halasztást engedé- lyezett. Bizonyíték felperes eskü alatti kihallgatása." A felperes- esküt tesz következő vallomására: „Én az alperesnek sem szó- ban, sem írásban halasztást nem adtam." A biró ítéletet hoz és- a váltófizetési meghagyást fennállónak nyilvánítja. Indokolás:

„Alperes a váltófizetési meghagyást azzal a kifogással támadta meg, hogy felperes hat -havi halasztást engedélyezett. Bizonyí- ték gyanánt felperes eskü alatti kihallgatását kérte. A bíróság felperes eskü alatti vallomása alapján megállapította, hogy al- peres halasztást nem kapott." A végítélet jogerőre emelkedik.

Az elől közölt ifelsőbírósági álláspont szerint ebben az eset- ben is helye volna érvénytelenítési pernek, hiszen a peres felek- nek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya elbírálást nem nyert és a fizetési kötelezettség jogcímnélküli - váltó alapján állapíttatott meg. Mert nyilvánvaló, hogy az előbbi

'pervázlatban csak a váltó szerepelt a perben, az alapügyletről szó nem esett, bár a felek tudták, miről van szó és az ítélet meg- dönthetlenül helyes. Tegyük fel, hogy a bírót érdekelte volna az alapul szolgáló jogügylet és az indokolásában teljes tény- állást állapított volna meg, kitérve a váltóadás alapját képező jogügyletre, ügy nyilvánvalóan csak perújítással lenne a jogerős ítélet megtámadható. Dehát az indokolás szövegezésétől függ-e az, -hogy külön érvénytelenítési per indítható-e vagy perújítással legyen megtámadható a végítélet? Erre a kérdésre a perrend- tartásban nem találunk feleletet.

Tovább megyek. Alperes a váltófizetési meghagyást ki- fogással nem támadja meg és az jogerőre emelkedik. Perel- hető-e köztörvényi alapon a követelés? Természetes, hogy nem.

Azonban, ha azt venném alapul, hogy „az alperes fizetési kötele- zettsége fizetési meghagyás iránti kérelem és a hozzá csatolt váltó, tehát jogcím nélkül való kötelem alapján állapíttatott meg, a peres feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya elbírálást nem nyert, és így a felperesek ebből származott kötelezettségének fennállása ítélt dologgá nem vál- hatott", kénytelen lennék azt felelni, hogy a per sikerrel meg- indítható, már pedig 'bizonyos/hogy nem.

Nyilvánvaló, hogy a kir. Kúria álláspontját véve alapul, nemcsak érvénytelenítési pert indíthat a jogerős váltófizetési meghagyás után az adós, hanem egyéb, különösen megállapítási pereket is. Ez pedig túlságos komplikációkra vezethetne. A lehe- tőségeket helyszűke miatt nem közlöm.

Egyedül az az álláspont lehet helyes és minden változatban helytálló, amely szerint a váltó, mint jogcímnélküli papír, a közvetlenül szerződő felek között nem szül kötelezettséget, csu- pán jele, bizonyítéka, igazolása annak, hogy a váltóadással kapcsolatban alapügylet jött létre a felek között és hogy ennek alapján a felek jogokat tényleg szereztek-e, illetve szolgálta-

(4)

587 tásra tényleg köteleztettek-e, nem a váltón, hanem azon az alap- ügyleten múlik, melynek a váltóadás csupán járulékos, vagy ön- álló része. Ilyenkor a váltó érvényesítése és a váltóper eldön- tése sohasem a váltó, mint jogcímnélküli papír alapján szárma- zott jogok érvényesítését, illetve megítélését, hanem mindig az alapügyletben vállalt jogok, illetve kötelezettségek realizálását jelenti, a váltó pedig e szempontból nem egyéb, mint az alap- ügylet szimbóluma.

Több mint valószínű, hogy a konkrét esetben a Kúria íté- lete helyesen rendelkezett. Az indokolás azonban veszedelme- ket rejt magában. Vannak esetek, mikor a rendelkezésre álló jogszabályok nem elegendők ahhoz, hogy az anyagi igazság érvényesülhessen. Ilyenkor célszerűbb és megnyugtatóbb a ha- talmi szó, az elvi kijelentés. Dr. Pethő Tibor.

Perreutasítás és mellékbeavatkozás. Adva van a következő tényállás: Végrehajtást szenvedő ingóságait elárverezték. A befolyt vételárra a sorrendi tárgyaláson, a végrehajtást szenvedő anyja lakbér címén elsőbbségi igényt jelent be. A végrehajtató ezt az igényt kifogá- solja azért, mént anya és fia tulajdonostársad annak a háznak, amely- ben külön-külön lakásuk van és így a végrehajtást szenvedő háztulaj- donosi jogán lakik a házban és valószínűtlen, hogy a másik társtulaj- donosnak bért fizet, illetve neki bérrel tartozik.

A bíró az elsőbbségi igényt bejelentő anyát a V. T. 119. §;a alap- ján fiával, a végrehajtást szenvedővel szemben perre utasítja. Áz anya a ¡fia ellen 760 P lakbértartozás, címén a keresetet benyújtja, de mert a végrehajtatónak eleve áz á gyanúja, hogy a végrehajtást szenvedő a kitűzött tárgyaláson nem fog megjelenni, ő megjelenik a tárgyalá- son és amikor alperesért senki sem jelentkezik, ő mint mellékbeavat- kozó kéri az ügy letárgyalását, meg akarja akadályozni, hogy a bíró- ság a végrehajtást szenvedő ellen mulasztási ítéletet hozzon és véde- kezésével el akarja érni a kereset elutasítását.

Áttérek ezután az ügy jogi megvilágítására:

A V. T. fent hivatkozott 119. §-a cogens szabályként mondja ki azt, hogy az elsőbbségi igénylőt a végrehajtást szenvedővel szemben kell perre utasítani. Ugyanez a törvényhely megállapítja, hogy a kifo- gásolónak, vagyis a jelen esetben a végrehaj tatónak joga van ezen perbe beavatkozni.

A fenti tényállás medelt most már az a kérdés, hogy a végre- hajtató beavatkozhat-e a perbe olyképpen, hogy a tárgyalásra megidé- zett, de meg nem jelent végrehajtást szenvedő alperes helyett ő ter- jeszti elő a kereset elutasítására vonatkozó ellenkérelmet?

A Pp. 85. §-a szerint a mellékbeavatkozó a per bármelyik sza- kában a per jogerős eldöntéséig beavatkozhat a perbe. Beavatkozhat tehát a tárgyalások során, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbe- zésével, sőt a bírói gyakorlat szerint felülvizsgálati kérelemmel is, mert ezek mind a pernek különböző szakai. A fent vázolt esetben azonban, minthogy alperes nem jelent meg és nem bocsátkozott perbe, nem lévén per, azt kellene mondanunk, hogy olyan perbe, amely nin- csen, nem lehet beavatkozni.

Ez az álláspont természetes és tetszetős is és összhangban is van a per létezésének jogi fogalmával, mégsem helytálló, nem fedi a tör- vény intencióját, nem következetes és nem is célszerű.

A mellékbeavatkozás célja a Pp. 84. §-a szerint valamelyik per- 3

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

„(1) A  jóvá nem hagyott vagy a  jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti – fizető fél általi – kérelem esetén a 

pl. eddig még kevés felmérés készült a hozzáférés elsőbbségéről a használók fizetési képességét alapul véve. Az ismeretek megfelelő management-jének ismernie kell

E tény a fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérelemben megjelölt adósi „lakás", vagy „esetleg tartózkodási hely" szerint eredeti- leg illetékesnek

A külföldi hitelezővel szemben fennálló fizetési tilalomnak sem az a célja, hogy az adós morató- riumot élvezzen, hanem hogy végeredményben a fizetési eszközök ne

Elvárások és fizetési igény (bértárgyalás) Elvárások és fizetési igény (bértárgyalás) A munkakör bemutatása. A munkakör bemutatása Az

Akként rendelkezett, hogy „a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás alapján kitűzött tárgyalás elmulasztása esetén – mind a kisértékű, mind a kisértékűnek

Az alkalmazásban elvégezhető legfontosabb mű- veletek: számlák, előlegszámlák kiállítása, módosí- tása, érvénytelenítése; az adatszolgáltatási kötele- zettség

ségtelennsek tekinthető azonban, hogy pasz- szív irányú idegenforgalmunk értékxösszege a kötött devizagazdálkodást megelőző egyes években mutatkozott összeghez képest