• Nem Talált Eredményt

Online katalógusok kontra cédulakatalógusok megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Online katalógusok kontra cédulakatalógusok megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT38. évf. 1989. 2. sz.

7. A szakkatalógus egy részlete. Az "Ökológia.

Környezetkutatás" jobb oldalán szerepel a szakjelzet

flachm im Kaialog 413$ si likai ion

• JUA320

• che 081 -MED 081

9 '810 760 BIO 712

* 810 764 . 810 775

>lteniliches Flecht ke I o g i e u. Architcktur koiogie u. Chemie iKOlOOieu. K v t e r n e l í V ikologie u. Mediíin ikologie u, Okonomn IkcIűOlB U. PJülQ

• BIO 755

* Ú L Q G l L DHw 'kologie Alti ka

kologie Alpon ikologie Amenkj ikclngie Anlaiklis

koioqie Anthropologie kolcgie Asien

Eingabe Nummer od. Code, dann DAT FREIG

V

n Neueingab w weiter

! Neu Index z zurueck

e End

gTeilwort-Suche

8. Beadni az előbbi jelzetet; megjelenik 39 mü, ezek közül a 11. a keresett mü (rövidített címmel)

/Suchen im Katalog Klassilikation Kurzinlormation

• 8IO 610 OKOLOGIE. UMVVELTFORSCHUNG 39 Dokumente

1 Knodel Hans ökológia und UmwellschuQ )j}84 ÍDWueiti, Hotmarvon SoliBluns dennein Apfelbiumcnen 19BS

3 Padrult. Hanspeter Der epocbale Winter ]|««

4 DleUmweltdesMonsehen 1978 5 Küster. Ebarhard Mlkroblotogie und Umweltschutz 19B5 6 Loreni. Konrád Dl* Kht Todsündan der Zinilisatlon 1983

Theorellsche ökológia 1 J" ' Umwett und Menseh

Das Úb értében sprogiamm jnBfHrjapjutioa 7 May, Róbert M.

B Mercier, And re 9Vesler. Frederic

1976 1979

1978

jmifjtloiununo

; Kuppeis, Gúniar Ümweltf orschunö - die gesieuerie Eingabe Nummer od. Code, dann DAT FREIG

,11

n Neueingab w weiter _ . „ • „ ,

• NMinJix flTWtoort-Suche, indexign s End sspelehem

9. A teljes címfelvétel

Suchen lm Katalog Autor, Herausgeber, etc.

Voll-lnlormalion Dokument 4917 Namen: Vogl Ha ns - He I n ricb Titel: Umweltlorschung Verlag: Habel Darmstadt, 1974

Serien: Wiss a nseh atl le r pia n en í ie Z u ku nft ISBN/ISSN 3-87179-071-0

Klassiíik: -BIO BIO OKOLOGIE, UMWELTFORSCHUNG Bibi. Olt 271 S . : 111.. graph. Darst.. K i

Examplir Stud BIO 610 Vogt Eingabe m [tuir Exemplara) oder Code n Neueingab m Exemplare k Kurzinl

eEnd sSpeicbern t Neu Index

a Index ign.

/Vorarlberger Landesblbllothek. Festschrlft. {Schrlftlei- tung: Eberhard Tiefenthater. Bregenz, 1988.) 45 p./

Online katalógusok kontra cédulakatalógusok

A könyvtári cédulakatalógusok napjai megszámlál­

tattak!

Az integrált, automatizált könyvtári rendszer Ausztriában már a jelen problémája. A könyvtári futószalag rutinfeladatainak ellátása számitógéppel részben már túl van a gyermekbetegségeken, de a könyvtárosok szemlélete még mindig cédulacentri­

kus.

A címleírási szabályok területén minőségi ugrást jelentett a porosz instrukciókról való áttérés a RAK-ra. Az újabb feladat a formátum strukturálása. A számítógép a RAK-nak megfelelően nyomtatja ki a címleírást, de a számítógép stratégiája szerint keresi és sorolja be a tételeket.

A számitógéppel való katalogizálás, majd a tételek lehívása, keresése az online olvasói katalógusban (OPAC) a következő kérdéseket veti fel:

• a hagyományos cédulakatalógus és a számítógép­

be táplált, online katalógus párhuzamos működ­

tetése (kétszeres munka, elvetendő módszer);

• a katalógusok szétválogatása, illetve az új OPAC megindítása (választóvonal a megjelenési év vagy az állománybavétel éve);

• cédulakatalógus kontra OPAC;

• OPAC mellett a porosz instrukciók szerinti cédula­

katalógus;

• OPAC mellett új RAK-katalógus és a porosz Inst­

rukciók szerint rendezett katalógusok lezárása vagy ezek folytatása;

• OPAC mellett COM-katalógus vagy cédulaka­

talógus a jobb megoldás?

• OPAC hagyományos cédulakatalógus nélkül.

Az utóbbi megoldás előnyei:

• meghatározott állománybavételi évvel érdemes átállni az új módszerre;

• sokkal "barátságosabb" a felhasználóhoz, mint a cédulakatalógus;

• a legkevésbé munkaerő-igényes; elmaradnak a sokszorosítással, beosztással, karbantartással kapcsolatos munkák; a felszabaduló személyzet a retrospektív katalogizálással foglalkozhat, vagyis a régi cédulakatalógusokról beviheti az adatokat a számi tó gépbe;

• a folytatásos művek előző köteteit is egyidejűleg lehet bevinni a rendszerbe;

• a megjelenési évre való tekintet nélkül bármikor bármely mü bevihető a rendszerbe, ha nem a meg­

jelenés, hanem az állománybavétel éve a határ.

A jó OPAC a felhasználóknak jobban megfelel, mint a cédulakatalógus, a számitógépes könyvtári rendszer struktúrájához pedig inkább igazodik. Ellen­

vetések csak pénzügyi oldalról mutatkozhatnak, mint mindenfajta számítógépes rendszerben.

/CINK, G-: Bemerkungen zur EinfOhruntj der ADV In Blb- llotheken und der damlt zusammenhBngenden Frage kon- ventloneller Kataloge. = Mittellungen der Verelnigung Österreichischer Blbllothekare, 40. köt. 3 - 4 . sz. 1987.

p. 6 0 - 73./

(Lécesné Mesterházi-Nagy Márta) (Lécesné Mesterházi-Nagy Márta)

73

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ezért feles- legesnek tűnik, hogy olyan minőségű, időtálló re- kordok készüljenek róluk, mint a tervezett selej- tezésig állományunkban maradó dokumentu- mokról,

A második online katalógus generáció egyesítette e két megközelítés előnyeit: jobb elérési pontokat, keresési lehetőségeket és megjelenítési módokat kínált.. Az

A rendszer egészével való elégedettség ugyanolyan arányú volt a barátoktól tanulók, mint a felhasználói képzést igénybe vevők, és az online segítő képernyőket

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a