• Nem Talált Eredményt

A társadalomtudományi információs rendszer helyzete és perspektívái a Szovjetunióban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A társadalomtudományi információs rendszer helyzete és perspektívái a Szovjetunióban megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bsiiímolók, szemlék, referátumok

A társadalomtudományi információs rendszer helyzete és perspektívái a Szovjetunióban

A Szovjetunióban az össz-szövetségi társadalomtudo­

mányi információs rendszer központja a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához tartozó Társadalomtudo­

mányi Információs Intézet (1NI0N = Institut Naucnoj Informacii po Obsestvennym Naukam), amely két fő feladatot lát el:

• a hazai és külföldi marxista irodalmat gyűjti, rendezi és propagálja,

• elemzi azokat a társadalomtudományi elméleteket és koncepciókat, amelyek nem marxista indításúak, vala­

mint az antikommunista propaganda irányzatait.

Szerepkoréból következik, hogy az INION széles körű publikációs tevékenységet végez. A társadatomtudomány valamennyi területére kiterjedő bibliográfiai és referáló kiadványokon kívül szép számban jelentet meg például olyan analitikus szemléket, amelyek a szocialista orszá­

gok gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésére vonat­

kozó burzsoá és reformista koncepciók kritikai elemzé­

sét nyújtják.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának az Elnök­

sége azt a feladatot tűzte a társadalomtudományi tájé­

koztatás elé, hogy

• kísérje figyelemmel a fő tendenciákat, tükrözze a kiadványaiban,

• prognosztizáló értékeléssel mérje fel, jelölje meg, tartsa számon az erősödő tendenciákat.

Az INION bibliográfiai adatbázisa 1984 elején kb.

200 ezer dokumentumleírást tartalmazott, a tervek szerint 1986-87-re az online elérhető dokumentumleírá­

sok száma eléri a 700-800 ezret.

Az információellátás fejlesztéséhez, a felhasználók számának növeléséhez nélkülözhetetlen eszközzé vált a számítógépes információs rendszerek és hálózatok kiépí­

tése. 1985-től évente 200 ezer dokumentumleírás adat­

bázisba való bevitelével számolnak. A bibliográfiai adat­

bázison kívül faktográfiai adatbank is készül a társada­

lomtudósokról.

Az INION az adatbázis teljességének tematikai bővíté­

se érdekében és egyes primer források hiánya miatt számos más akadémiai és egyéb intézettel működik együtt.

Az INION szelektív információterjesztést is folytat 216 felhasználó számára. A 314 állandó profil szerint 1983-ban 3768 keresést végzett 50 ezer könyvről és cikkről adva tájékoztatást. Várható.hogy 1984-ben ezek a számok megkétszereződnek. Tervezik az online szelek­

tív információterjesztés bevezetését is.

A felhasználókkal való szoros kapcsolat fontos felté­

tele az INION automatizált információs rendszere (AIR) továbbfejlesztésének. Sürgősen fel kell mérni a potenciá­

lis felhasználók számát, tudományterületi eloszlását, tudományos színvonalát a moszkvai és a köztársasági

regionális szervezetekben, hiszen a kapott adatok alapján lehet az előfizetői állomások számát, az adatátviteli vonalak terhelhetőségét stb. megtervezni.

Az INION AIR jelenlegi fejlesztési munkáiban nagy figyelmet fordítanak az online hálózat kiépítésének.

Online kapcsolat létesült a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnöksége Társadalomtudományi Szekció­

jával, 15 moszkvai szervezettel, köztük akadémiai társa­

dalomtudományi intézetekkel és különböző egyetemek­

kel.

Az adatbázis aktív felhasználói körébe léptek a Belorusz, a Litván és az Észt Köztársaságok akadémiai információs központjai.

A szocialista országok Nemzetközi Társadalomtudo­

mányi Információs Rendszere (MISON = Meídunarodnaa Informacionnaíí Sistema po Obsestvennym Naukam) AIR keretében 1980-tól a Bolgár Tudományos Akadé­

mia Információs Központjával van élő kapcsolat. A heti 3-4 órás online keresések során a bolgár tudósok eddig már 10 ezernél is több keresést végeztek. Bulgáriából 1982 szeptemberében Minszkkel és Tallinnal is létesítet­

tek online kapcsolatot. Ezek és más hasonló kísérletek bebizonyították, hogy technikailag nincs akadálya a központi adatbázis távhozzáférésű szolgáltatásának.

1983 decemberében a Szófiai Egyetemen társadatomtu­

dományi terminálközpontot hoztak létre.

Az INION tevékenységének egyik fontos iránya lesz, hogy a társadalomtudományi információs központok felhasználói számára biztosítsa az online hozzáférést a szovjet és a külföldi adatbázisokhoz. A VNIIPAS-on keresztül (Vsesofiznyj Naucno-issledovatel'skij institut prikladnyh avtomatizirovannyh sistem • az Alkalmazott Automatizált Rendszerek Össz-szövetségi Tudományos Kutató Intézete), a CsSzSzK, az NDK és a Kubai Köztársaság felhasználói végeznek információkeresést az INION adatbázisban.

A tizenegyedik ötéves terv végéig létre kívánják hozni a társadalomtudományi információs központok hálóza­

tát, amelyben részt vesznek

• a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnöksége Társadalomtudományi Szekciója,

• a köztársaságok Tudományos Akadémiáinak informá­

ciós központjai,

• a regionális központok.

A tervek szerint 1984-85-ben az INION automatizál­

tan állítja elő a társadalomtudomány valamennyi terüle­

tén a bibliográfiai kiadványokat. Az adatbázis tartalmaz­

ni fogja a komplex célprogramok információellátásához szükséges anyagokat is.

/VINOGRADOV, V. A.: Sistema informacii po obsestennym naukam: sostoSrtie i perspektivy = Naucno-Tehniceskaa Informaaa, Ser. 1. 5. sz.

1984. p. 6-8./

(Bíró Júlia)

476

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a