• Nem Talált Eredményt

sz. z. AZ I. ORSZÁGOS

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "sz. z. AZ I. ORSZÁGOS"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

képei mindig felhívják a figyelmet arra, amit a m ű - vész mondani akar.

Hogy mit akar mondani?

A falusi hétköznapok szép- ségeiről és gondjairól akar szólani. Megfesti a földmű- vespárt, amint kimúlt lo- vuk előtt megrendülve áll- nak. Kazlakat rakó mezei munkások, hálót merítő h a - lászok, szorgalmasan dol- gozó lányok, asszonyok ke- rülnek nagy színfelületű tábláira. Tájai domboldal- ban húzódó házacskákat, érett búzamezőket vagy ház-

tájiba tartozó kukoricagó- rét, kerekes kutakat á b r á - zolnak. Mindezek múlt szá- zad végi témák is lehetné- nek, de a szemléletmód és a kifejezés modern volta maivá, korszerűvé teszi al- kotásait. A kubisztikus és konstruktivista képeleme- ket kemény, plakátszerű formálással, mint stílus- eredményeket olvasztja be- le sokszor szimbolikus ér- telmű műveibe.

Lekerekített vagy szögle- tes alakú, más-más színsí- kokból építi fel kompozí-

cióit. Festményei kissé G a u - guin tarka, egzotikus vilá- gára emlékeztetnek, persze ettől egy földrajzilag elütő táji és emberi környezetet bemutatva. A természetet, közelebbről az Alföldet és a benne élő parasztok k a p - csolatát igyekszik kifejezni érdekes, sajátos miliőt te- remtve. Színes és sűrítetten komponált művein olykor az emberek csak képele- mekként szerepelnek. Ilyen- kor nem többek, m i n t t á r - gyi környezetük bármely, foltszerűen jelzett d a r a b j a . Képei ez esetekben a díszí- tő, a dekoratív művészet vonalára csúsznak át. A mondanivaló, az emberlé- nyeg éreztetése h á t t é r b e szorul.

Mint megannyi m o d e r n kerámia és mozaikvázlat, vagy megvalósításra szánt gobelinterve, úgy hatottak Hézső Ferenc munkái, m e - lyeket november elején a szegedi múzeum k é p t á r á - b a n kiállított. Tehát síkban tartott formák, ellentétes színek, monumentális szel- lemben komponálva. Lát-

szik, hogy egyik m e s t e r e Domanovszky E n d r e volt.

Ezzel m á r jeleztem is azt, hogy a fiatal művész a v á - sárhelyieknek n e m a Sző- nyi által indított lírikusán intim beállítású t a g j a i kö- zé tartozik. Hézső képein sok a formabeli ötlet, a m e - lyekkel legjobb alkotásain, a változásban levő paraszti világot korszerű eszközök- kel sikerült érzékeltetnie.

Vannak olyan festményei, amelyek a már villamosí- tott f a l v a k a t ábrázolják.

Más képe pedig azt m u t a t - ja, hogy az emberi m u n k a eredményeit elpusztító h á - ború, m i n t rém, milyen vi- lágfeszültséget okoz. De a művész bízik az élet d i a - dalában. Várandós f i a t a l nőt és gyermekében gyö- nyörködő anyát ábrázoló táblái ezt tükrözik. A sze- relmet, a m u n k á t és a bol- dog öregkort szimbolizáló

— kivitelezett — n a g y m é - r e t ű gobelinterve t a r t a l m i és f o r m a i törekvéseinek pozitívumait összegzi.

sz. z.

AZ I. ORSZÁGOS

A miskolci grafikai bi- ennalék sikere után v á r h a - tó volt, hogy hazai szob- rászművészetünk egyik nép- szerű ágának, a kisplasz- tikának eredményeiről, egy rendszeresen — kétéven- ként — létrehozandó orszá- gos jellegű szobrászati ki- állítás számot adjon. Az I.

Országos Kisplasztikái Bi- ennalét a pécsi Technika Házában rendezték meg, melyen negyvennyolc szob- rász közel száz plasztikai alkotását tárták a közönség elé. A kiállítás összképe frissnek, modern szellemű- nek hatott. Az eltérő stílu- sú művek színessé, élveze- tessé tették az egyébként is más-más anyagból készült szobrokat és érmeket.

A Kiállítási Intézmények

KISPLASZTIKÁI

és a Janus Pannonius m ú - zeum gondozásában ez év októberében létrehozott szobrászati bemutató mél- tán megütötte az országos színvonalat. Ünnepélyessé vált a tárlat miliője Feren- czy Béni pompás r a j z a i ál- tal, melyeket a kiállítás elő- készítésének időszakában elhunyt nagy magyar szob- rászművész emlékének ál- dozva mutattak be. Az egymás mellett sorakozó szobrocskák hol magányo- san álló férfi- és női figurá- k a t ábrázoltak, a m i n t ezt — többek között — Halmágyi István, Németh Mihály, Szebényi Imre, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat szimbolikusan kifejező Záhorzik Nándor váltakozó mintázású bronz-,

B I E N N A L É R Ó L

ón-, kő- és faszobrai m u t a t - t á k ; hol pedig az e m b e r és a szolgálatában levő állat kapcsolatára utaltak, a m i n t azt például Antal Károly archaikus, Martsa István klasszicista, Szabó Iván r e a - lisztikus, továbbá Olcsai Kiss Zoltán expresszív f o r - málású szobrainál tapasz- taltam. Némely m ű viszont egy-egy érdekesen model- lált f e j e t jelenített meg, melyek közül Csontos Lász- ló időtlenséget sugárzó m á r v á n y p o r t r é j a és Lese- nyei Márta franciás szelle- m ű Tükrös n ő - j e emelke- dett ki. Variálták a t e m a - tikát az állatábrázolások.

Ezek sorából is a két leg- jellemzőbbet: Nagy András természeti f o r m á k a t sugalló Kavics és galamb c. m ű v é t 54

(2)

és Mihály Árpád, szerkeze- ti tagoltságot hangsúlyozó lószobrát említem meg. Né- mely művész, mint Nagy Sándor és Nagy István Já- nos az anyag materiális súlyát, illetve ezáltal az emberi lét eszmei állandó- ságát igyekeztek kerek vagy rusztikus felületű szobra- ikban érzékeltetni. Mások, m i n t Gádor Magda és Rét- falvi Sándor pedig a tes- tetlenné vált szellemi álla- potokat törekedtek felfelé magasló, vékony szobraik- b a n tükröztetni. Kiss Sán-

dor alabástrom női torzója a nyugalmas szépséget, Borbás Tibor szikár pa- rasztja viszont az ember és az állat ősi kapcsolatát lát- tatta velünk. Plaketteket és érméket Asszonyi Tamás és Szőlősi Enikő készített fi- gyelemre méltó szinten.

Az I. Országos Kisplasz- tikái Biennale, feladatának megfelelően, csak az intim jellegű szobrok legjobbjai- nak viszonylagos bemutatá- sára vállalkozott. A nagy- méretű, ú j köztéri és m u - rális plasztikai alkotásokat

ezután is szétszórtan az országban, sajátos környe- zetükbe ágyazva szem- lélhetjük meg. A közön- ség számára azonban tanul- ságos lenne, ha ízelítőként a „terek és utcák művé- szeté"-ből, a felállításra ke- rülő szobrok vázlataiból, terveiből is láthatnának m a j d valamit — ha előbb nem —, a soron következő kisplasztikái biennalék al- kalmával.

SZELESI ZOLTÁN

VARGA MÁTYÁS MAKÓI KIÁLLÍTÁSA

ö t v e n h é t éves, és ez az első önálló k i á l l í t á s a . . .

Mások ilyenkor már visz- szapillantva számot vetnek, ő most „kezd". Pedig nem kezdő: harmincnyolc éve tervez, fest és rajzol, él szí- nek és formák kifejezésé- nek bűvöletében. Erre a tárlatra a makói múzeum kérte föl és hívta meg. A kiállítás méltán keltett meglepetést azok körében, akik eddig Varga Mátyást mint az érdemes művészi címmel és Kossuth-díjjal kitüntetett kiváló díszlet- tervezőt ismerték. Eddig csak azok tudták, akik sze- mélyes kapcsolatban voltak vele, hogy művészete szé- lesebb skálájú, mint a szín- házak festett kulisszáinak világa. S ismét természetes- nek tartom, hogy aki évek hosszú során olyan emlé- kezetesen vesz részt a szín- házművészet vizuális hatá- sának egyre kifejezőbbé tételében, Kolozsvárott, Sze-

geden és Budapesten, kő- színházban, szabadtéren, aki ilyen kiválóan művel egy alkalmazott művészeti ágat, egy részt, annak az egészhez is köze kell le- gyen.

Lényére és tehetségére az őserő el nem apadó, ál- landó föltörése jellemző.

Színpadképeiben a monu-

mentalitás éppúgy sajátja, mint a játékosabb, könnye- debb felfogás, de az érzel- 'mekre ható, intim hatások

elérésének fortélyát is jól ismeri. Jó példa erre vál- tozatos működése a kolozs- vári Nemzeti Színházban 1941—44 között. A Bizánc, Turandot, Bánffy Nagyúr- ját lenyűgöző monumenta- litás jellemzi; a görög tra- gédiák fenséges világán kí- vül csinál játékos Sevillai borbélyt és intim belső te- reket használó Bohémeket.

A budapesti Nemzeti Szín- házban — ahol 1935-től 41- ig, m a j d 1944-től jelenleg is dolgozik — az utóbbi évek nagy sikerei közé tartozik a Czillei és a Hu- nyadiak és Peter Weiss:

Marat halála díszletei. Több mint hatszáz színdarab, ope- ra, és körülbelül ötven film díszleteit tervezte. Közülük legkedvesebb, hozzá legkö- zelebb áll a Bolyaiak szín- padképe, O'Neill Amerikai Elektrája — ennek a drá- m á n a k díszleteivel 1937-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert — és a szegedi Aida. Már csak foglalkozásánál, hivatásánál fogva is lépést kellett tar- tania a divattal, korszerű- nek kellett lennie, hiszen a mai ember a régiben is a számára érthetőt, a mait

a k a r j a látni, s ezért, ha történelmi stílusjegyekkel dolgozott is, művei mindig jelenkori tartalommal telí- tettek.

Festeni 1965-ben kezdett.

Addig csak grafikával fog- lalkozott, főként fametszet- tel, hiszen ebben a m ű f a j - ban tudott legközvetleneb- bül megnyilatkozni a tér- ben való komponálás kész- sége és az architektúra sze- retete. Azonban egy idő után ez m á r nem volt elég:

az emberi tartalom kifeje- zésére a színek és a fes- tészet gazdagabb, szaba- dabb világa is kínálkozó lehetőséget jelentettek. Pi- casso formai merészsége jó példával szolgált: az alkal- mazott technikát, a festé- szet „hogyan"-ját az el- mondandó tartalom szolgá- latába állította. S m e r t lá- tásmódja drámai, és eddigi pályafutása során is állan- dóan a drámával volt szo- ros kapcsolatban: festésze- tét, grafikáját is ez gaz- dagítja.

Emberi és művészi ter- mészetében is erős á har- móniára való, törekvés és készség. Ez nemcsak festői eszközeiben, technikájában nyilvánul meg, de egész magatartásában. A látott külső, és az ember belse- jében, lelkében élő világot

55

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A számvevőszéki erősség-mutató rendelkezésre állt, bár igaz, hogy nem minden országra, amelyek érintettek voltak a függetlenség szó használatában az első

Particular attention was paid to the relationship between the SAI strength indicator and the frequency of the term independence for each separate component of

Az embernek rögtön a Nagy Imrénél tizenöt évvel fiatalabb, hozzá 1956 őszén nagyon közel került Bibó István ismert szavai jutnak eszébe:.. „S mit vésnek fel majd az

Szervezőmunkája nélkül nem jöhetett volna létre 1954-ben a Pedagógiai Tudományos Inté- zet (amelyet aztán hat esztendeig igazgatóként vezetett), nem jelenhetett volna meg - több

Csodálón élmény fűz hozzád bájos alkotó Szépet jót adni világnak szívből adakozó A Teremtő ki vigyáz Rád úton bukdácsoló Néha tengernyi gyötrődés jő, újhodást

” 34 Így tovább gondolva amellett érvel, hogy „Az emberi lét e zés annyi, mint az egész létezés állandó jelenlétében és esedékességében lenni.” 35 Ebben az

A jelölt kutatómunkájának kiinduló pontja, hogy mindkét receptor megtalálható a primer szenzoros neuronokon, és az endogén cannabinoid, az anandamid a CB1 receptor

Tagok : FÉSÜS LÁSZLÓ, az állatorvos-tudomány doktora (az MTA doktora) RAFAI PÁL, az MTA doktora. RÁTKY JÓZSEF, az