KÖNYVISMERTETÉS.
Papp Ferenc: Gyulai Pál, Kiadja a M a g y a r Tudományos A k a d é mia, Budapest, 1941. II. k ö t e t . 730 1.
P a p p F e r e n c Gyulai Pá/jának második része a múlt esztendő végén hagyta el a sajtót. A p á r évvel ezelőtt megjelent első k ö t e t n e k méltó folytatása a nagy m a g y a r kritikus pályarajzának ez a második és befejező fele. Az új kötet Gyulai P á l n a k a fővárosba való végleges költözésével, az 1862,-ík évvel kezdődik. Múlt századi irodalmunk ez egyik v e z é r h a r c o s á n a k é l e t e folyását most m á r haláláig kísérhetjük b e n n e . Látjuk mint a református gimnázium t a n á r á t , mint a Színészeti T a n o d a igazgatóját, mint a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztőjét, kimerítő értesüléseket k a p u n k akadémiai és Kisfaludy - társaságbeli m ű k ö d é s é r ő l , valamint egyetemi tanárságáról. P a p p F e r e n c n e k filológiai pontossággal felkutatott a d a t a i alapján megbízható k é p e t a l k o t h a t u n k m a g u n k n a k Gyulai sorsváltozásaírói és nyilvános szerepléseiről. Látjuk alkotó és vezérlő k e z é n e k nyomát a m a g y a r iro
dalmi élet sokfelé elnyúló t e r ü l e t e i n .
Nagyon é r d e k e s Gyulai Pál családi viszonyainak és b a r á t i k ö r é nek megrajzolása. N e m c s a k feleségéről, gyermekeiről, h a n e m t e s t v é reiről is hű a r c k é p e k e t k a p u n k . Baráti k ö r é b e n ott találjuk a vezető politikusokon s az irodalmi és tudományos vezérférfiakon kívül egy
k é t előkelő szellemű női egyéniség k é p é t is.
A személyi v o n a t k o z á s o k i s m e r t e t é s é n é l a t u d o m á n y számára t e r m é s z e t e s e n még é r t é k e s e b b e k P a p p F e r e n c k ö n y v é n e k azok a lap
jai, a m e l y e k e n Gyulai írói m ű k ö d é s é r ő l beszél. Különösen lírai k ö l t é szetéről olvasunk b e c s e s és helytálló megállapításokat. Nagyon t a láló, nagyon finom például ez a megfigyelése: „Minél m a g a s a b b szel
lemi légkörbe emelkedett lírai egyénisége, a n n á l inkább megválogatta av költői kifejezés eszközeit. Amint b í r á l a t a i b a n üldözte a cíkornyát és a dagályt, épúgy k e r ü l t e saját költői nyelvében is; inkább töreke
d e t t szabatosságra, mint csillogásra. Ha jellemző szót talált, n e m t ö r t e magát k é p után; hasonlatait ellenben mindig ízléssel a l k a l m a z t a s meg
felelő h e l y r e i l l e s z t e t t e . . . Eszmetársításaiból gyakran hiányzott a merészség, d e hiányzott a homály is." (392—393. 1.) A múlt század utolsó h a r m a d á n k ö l t é s z e t ü n k b e n fellépő lírai irányoknak és Gyulai
n a k e l l e n t é t é t t a l á l ó a n világítja meg ez a m o n d a t : „A k i e g y e z é s utáni újabb magyar költői nemzedék örvénylő szenvedélyekkel, kétes sej-
GALAMB SÁNDOR: KÖNYVISMERTETÉS 201 t e l m e k k e l viaskodott, a világ é r t e l m e z é s é b e n új u t a k a t k e r e s e t t , d e
g y a k r a n botlott e l l e n t é t e k b e . Gyulai inkább az é r t e l e m r e a l a p í t o t t a a költői hatást, n é h a keresztülsiklott ugyan az élet rejtelmes mély
ségei felett, de maga volt a legtisztább összhang". (399—400. 1.) Romhányiról, a t ö r e d é k b e n m a r a d t v e r s e s regényről egész k ü l ö n fejezet szól, P a p p F e r e n c itt is sok elmés k ö v e t k e z t e t é s t közöl v e lünk, csak Romhányinak Kemény Zsigmond Kolostori Albertjével való p á r h u z a m á t érezzük kissé e r ő l t e t e t t n e k . Talán van némi rokon vonás a k é t alak között, de K e m é n y h ő s é n e k lelke sokkal ö s s z e t e t t e b b , sok
kal t ö b b r é t ű , mint Romhányié, E l l e n b e n nagyon igaz, amit egy m á sik fejezetben mint különbséget állapít meg P a p p A nők a tükör előtt című novellának és Alhikmetnek álomrajza között; „Mennyivel t e r m é s z e t e s e b b Kemény Zsigmond b á r ó n a k , . , novellájában a rajongó sze
r e l m e s n e k összekuszált álma . ., Ezzel szemben G y u l a i , . . novellájá
b a n oly felötlő gonddal r e n d e z t e el álomképeit, mintha ébren e m l é k e z n é k vissza nőismerőseinek sorsára," (186, 1,)
Gyulai Pálnak irodalmi és műbírálói vezetőelvei is éles és biz
tos megvilágítást k a p n a k . Igen tanulságos az a rész, ahol a d r á m á t illető főgondolatoknak külföldi forrásaira mutat rá P a p p Ferenc. (257—
258. 1,) De épen ilyen biztossággal veszi észre G y u l a í n a k a külföldi műbírálók véleményével való e l l e n t é t é t is. Különösen a francia k l a s z - szíkai d r á m á n a k helyes é r t é k e l é s é b e n t é r el a magyar műbíráló a k ü l földi elmélkedőktől. (261—262. 1.)
T e r m é s z e t e s e n nem hiányzik a könyvből a sokat emlegetett G y u l a i - J ó k a i ellentét ismertetése. P a p p Ferenc nem elfogult Gyulai ér
d e k é b e n . Amikor A szerelem bolondjairól írt bírálatot ismerteti, t ö b b e k között a k ö v e t k e z ő k e t mondja: „Volt Gyulai b í r á l a t á b a n valami m e r e v s é g ; túlontúl h a n g o z t a t t a a valószerűség követeléseit, mintha a költészet merő utánzás s nem egyúttal a költői egyéniség nyilatkozá
s á n a k módja volna. Volt Gyulai í t é l e t é b e n sok szenvedély is. Az ál
talános tetszés-zaj, mely J ó k a i r e g é n y e nyomán felhangzott, mintha s ü r g e t ő b b é t e t t e volna az irodalmi h a t á s megakasztását. Másrészt a bírálat fogalmazása idején, mikor az ország az 1869. évi képviselővá
lasztás eredményeit számítgatta, Gyulai k e v é s b b é t u d t a megőrizni el
fogulatlanságát azzal a regénnyel szemben, melynek rikító színezése h a t á r o z o t t politikai célzatot rejtett magában." (254. 1.)
Gyulai irodalomtörténeti munkásságának megvilágítása is t a n u l ságos. A nagyszerű emlékbeszédek, a Népköltési Gyűjtemény körül kifejtett munkássága, a méltán híres Vörösmarty-életrajz és k i a d á s mind b ő s é g e s — sőt ami k e l e t k e z é s ü k vajúdását illeti — néhol túlon
túl is bőséges i s m e r t e t é s b e n részesülnek. Az irodalomtörténeti m u n kásság é r t é k e l é s e m e l l e t t kellő gondja van P a p p F e r e n c n e k Gyulai n y e l v é s z e t i elveinek megvilágítására is.
É r d e k e s e k azok a lapok, a m e l y e k Gyulai politikai állásfoglalásai
ról beszélnek, íme mennyire finom ez a megállapítás: „Ha Gyulai nem h i v a t k o z h a t o t t ítéleteiben olyan szédítő államtudományi műveltségre,
202 GALAMB SÁNDOR, BERCZIK ÁRPÁD
mint egykori, kiváló m e s t e r e , Kemény Zsigmond b á r ó , a z é r t finom t ö r t é n e t i é r z é k e a legbonyolultabb k é r d é s e k b e n is eligazította. Nagy segítségére volt éles szeme, mely a dolgok valójába, főkép a szereplő egyének indítóokaí k ö z é világított. F o n t o s t é n y e z ő volt politikai í t é l e t e i b e n r e n d k i v ü l kifejlett erkölcsi é r z é k e is, mely a m i n d e n n a p i ér
d e k e t é l e s e n m e g k ü l ö n b ö z t e t t e az eszmények tiszteletétől. Lelki alka
tánál fogva inkább m e g é r t e t t e azokat az államférfiakat, kik az ész szavával h a l l g a t t a t t á k el a szív követeléseit." (510—511. 1.)
Legmelegebb Pappj Ferenc közlési módja ott, ahol Gyulainak egyetemi t a n á r i m ű k ö d é s é t ismerteti. Érezzük, hogy itt n e m c s a k a t u dós megfigyelő szól, h a n e m a m e s t e r é t tisztelő és s z e r e t ő tanítvány is. Nem titkolja ugyan Gyulainak mint e l ő a d ó n a k hibáit sem: magya
r á z a t a i n a k s z a k a d o z o t t s á g á t , a kifejezéssel v a l ó folytonos küzdelmét, d e u g y a n a k k o r t a n í t v á n y a i r a való nagy h a t á s á t méltón emeli ki, „Gyu
lai sohasem k ö v e t e l t e tanítványaitól, hogy egyéniségüket megtagadják, sőt egyik egyetemi e l ő a d á s á b a n mennél t ö b b e r e d e t i s é g r e buzdította őket. T u d ó s követői is lényegesen különböztek egymástól tehetségre, jellemre, m ű v e l t s é g r e n é z v e , de Gyulai szellemének t i s z t e l e t é b e n vala
mennyien e g y e t é r t e t t e k . I n n é t van, hogy Gyulai eszméi tanítványai r é vén egyik n e m z e d é k r ő l a másikra ö r ö k l ő d t e k , s még a k k o r is h a t o t tak, mikor az ajak, mely először h i r d e t t e őket, ö r ö k r e elnémult."
(557—558. 1.)
P a p p F e r e n c érzi, hogy a nagy t a n á r főképen jellembeli k i válóságának köszönheti ezt a rendkívüli h a t á s á t , S mivel a tanítványi tisztelet n e m c s a k az elméleti m e s t e r n e k szól, hanem az e m b e r n e k is, épen ezért t a l á l P a p p F e r e n c olyan meleg szavakat Gyulai jellembeli kiválóságára is. ,,Ennek az eredeti jellemnek igazi valója az az össz
hang, mely a l e g e l l e n t é t e s e b b lelki e r ő k e t tartja egyensúlyban. Benne teljesen összefért az ész a szívvel, a dolgok lényegébe h a t o l ó értelem a gyöngédségig hajlékony érzelemmel. Összeilleti az á b r á n d o z á s r a hajló k e d é l y is az erős a k a r a t t a l , " (697. 1.)
P a p p F e r e n c stílusa nyugodtan, z ö k k e n é s nélkül folyik és való
sággal olvastatja magát. Közlési módjában t ö b b a megfontoltság és a t a r t ó z k o d ó műgond, mint a fordulatosság, mint az elevenség, d e sohasem n e h é z k e s , sohasem fárasztó. S mivel stílusbiztosságával szinte e l k é n y e z t e t i az olvasót, é p e n azért ütközik ki egykét e r ő t l e n vagy nem teljes szabatossággal fogalmazott mondat. Az egyébként csekély számú p é l d a közül csak egyet idézünk: „A F ő v á r o s i L a p o k a t , , , 1867 már
ciusától f o g v a . , , V a d n a y szerkesztette, hogy a müveit m a g y a r közön
ség é v t i z e d e k e n át fedezze fel a l a p b a n l e g k e d v e l t e b b irodalmi esz
ményeit," (85. 1.)
P a p p F e r e n c GyulaiJéletrajza i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s u n k legmeg
bízhatóbb, leggondosabb és legrokonszenvesebb t e r m é s e i közé t a r - G A L A M B SÁNDOR.
