MAGYAR KÖZLÖNY 175. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2013. október 24., csütörtök
Tartalomjegyzék
368/2013. (X. 24.) Korm. rendelet A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes
szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról 79345 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények
és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 79350 370/2013. (X. 24.) Korm. rendelet A szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának
és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet
módosításáról 79382 371/2013. (X. 24.) Korm. rendelet Egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 79384 60/2013. (X. 24.) BM rendelet A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet
módosításáról 79386 98/2013. (X. 24.) VM rendelet A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól 79388 1748/2013. (X. 24.) Korm. határozat A 2013. évi határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló
1640/2012. (XII. 19.) Korm. határozat módosításáról 79396 1749/2013. (X. 24.) Korm. határozat A Magyar Posta Zrt. tevékenységének áttekintéséről és kisebbségi
részesedés értékesítésének előkészítéséről 79396
1750/2013. (X. 24.) Korm. határozat A FINA 2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges létesítmény-fejlesztéshez
kapcsolódó feladatokról 79397
1751/2013. (X. 24.) Korm. határozat A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2,5 milliárd forint összegű tőkeemeléséhez szükséges előirányzat-
átcsoportosításokról 79398 1752/2013. (X. 24.) Korm. határozat A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ
megvalósításával összefüggő egyes feladatok ellátásához szükséges források biztosítása érdekében a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról 79401 1753/2013. (X. 24.) Korm. határozat A magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyével
összefüggő feladatokért felelős miniszterelnöki megbízott
tevékenységét képező feladatok finanszírozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-
átcsoportosításról 79403 1754/2013. (X. 24.) Korm. határozat A Bicskei Járási Hivatal irodaépületének beruházásához szükséges
források biztosításáról 79405
1755/2013. (X. 24.) Korm. határozat A KEOP-5.4.0. azonosító számú konstrukcióval összefüggésben egyes önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságok
biztosítéknyújtási kötelezettség alóli egyedi mentesítéséről 79405
Tartalomjegyzék
1756/2013. (X. 24.) Korm. határozat A TÁMOP-2.2.7.A-13/1-2013-0001 azonosító számú („Út a szakmaválasztáshoz” című) kiemelt projekt akciótervi
nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról 79407 1757/2013. (X. 24.) Korm. határozat A TÁMOP-6.1.3.A-13/1-2013-0001 azonosító számú [„Pilot jellegű
szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása” című] kiemelt projekt
akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról 79409 1758/2013. (X. 24.) Korm. határozat A VKSZ_12 kódszámú („K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések”
című) kiírásra beérkezett pályázatok támogatásának jóváhagyásáról 79412
III. Kormányrendeletek
A Kormány 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelete
a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 25. § b), c), f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 2–4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„2. bérbeadó: a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő, ha a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerül, a tulajdonos települési önkormányzat;
3. bérleti szerződés: a bérbeadó és a bérlő között a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű, valamint a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozott idejű lakásbérleti szerződés;
4. bérlő: a hiteladós, a zálogkötelezett vagy az a természetes személy, akivel a bérbeadó e rendelet alapján bérleti szerződést köt;”
2. § Az R. 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„7. lakbér: a bérlő által a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan vagy a tartalék ingatlan használatáért, valamint a bérleti szerződésben rögzített egyéb – a bérbeadó által biztosított – szolgáltatásért a bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj;”
3. § Az R. 1. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„8. adósságkezelési és együttműködési megállapodás: a bérbeadó és a bérlő közötti olyan megállapodás, amely szabályozza különösen a tartozás megfizetésének ütemezését, a fizetési késedelemből származó jogkövetkezményeket, a bérbeadóval, illetve az általa megjelölt szervvel, szervezettel, személlyel való együttműködés formáját és az együttműködési kötelezettség megsértéséből eredő jogkövetkezményeket.”
4. § Az R. 4/E. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha)
„b) a pályázó a lakhatási célú ingatlanra neki felróható okból nem köt lakásbérleti szerződést a bérbeadó lakásbérleti szerződés megkötésének időpontjáról szóló írásbeli értesítésének kézhez vételétől számított 60 napon belül,”
(a Program Bírálati Bizottság a tartalékkeretből újabb pályázat kiválasztásáról dönt.) 5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A lakóingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része.
(2) A lakhatási célú ingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében
a) az 50 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 16 800,0 forint,
b) az 58,7 és a 60 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetén nettó 19 500,0 forint, c) a 70 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 21 100,0 forint.
(3) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke
a) azon tartalék ingatlan esetében, amely a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnésével vált tartalék ingatlanná, a bérleti jogviszony megszűnésének napján érvényes lakbér mértéke;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó tartalék ingatlan esetében az 5. melléklet alapján meghatározott összeg, amelyen felül a lakbér részét képezi a bérbeadó által meghatározott üzemeltetési költség is, ha a tartalék ingatlan önállóan bérbe adható lakrészekből és közös használatú helyiségekből áll.
(4) A bérbeadó a bérleti szerződésben a lakbér (1)–(3) bekezdés szerinti összegét a) a bérleti szerződés megkötését követő év március 1. napjától,
b) a 10/A. § (1) bekezdése szerinti bérleti szerződés esetén – amennyiben azt a tárgyév március 1. napja előtt kötötték – a tárgyév március 1. napjától
évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.
(5) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel.”
6. § Az R. a következő 6/A–6/C. alcímmel egészül ki:
„6/A. A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén kötött határozott idejű bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések
10/A. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a NET tv. 23. § i) pontja alapján felmondja, a bérbeadó felajánlja a bérlőnek, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést köt a bérlővel a bérlő által addig lakott ingatlanra.
(2) Ha a bérbeadó a vagyonkezelésében lévő tartalék ingatlanok közül rendelkezik üres tartalék ingatlannal, a bérlő által addig lakott lakóingatlan helyett az (1) bekezdés szerinti 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést a vagyonkezelésében lévő, üres tartalék ingatlanra is megkötheti a bérlővel, ha a tartalék ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa addig lakott ingatlan fenntartása.
(3) A tartalék ingatlan paraméterei, így különösen a komfortfokozata, az alapterülete, a műszaki állapota, a lakóhelyiségeinek száma, az országban való elhelyezkedése a (2) bekezdésben meghatározott esetben eltérhetnek a bérlő által addig lakott ingatlan paramétereitől.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a költözés költsége a bérlőt terheli.
10/B. § (1) A határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy annak megkötésével egyidejűleg a bérlő
a) adósságkezelési és együttműködési megállapodást köt a bérbeadóval,
b) közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bérbeadóval szemben fennálló tartozásairól, amelynek költségei a bérbeadót terhelik, és
c) hozzájárul a lakóingatlan vonatkozásában a javára bejegyzett visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez.
(2) A határozott idejű bérleti szerződés előírhatja, hogy a bérlő köteles előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését kérelmezni a közüzemi szolgáltatónál.
(3) Ha a megszűnt bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a határozott idejű bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni a határozott idejű bérleti szerződést, a bérbeadó azt a fennmaradó bérlőtársakkal köti meg azzal, hogy a nem szerződő bérlőtársnak a megszűnt bérleti szerződésből eredő, bérbeadóval szemben keletkezett, lejárt tartozásokért való felelőssége nem szűnik meg.
(4) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a bérlő vállalja, hogy a) a bérleti jogviszonyból eredő, a bérbeadóval szemben fennálló, lejárt esedékességű tartozásait 12 hónap alatt megfizeti a bérbeadónak,
b) az anyagi helyzetének rendezése érdekében együttműködik a bérbeadóval, illetve a bérbeadó által megjelölt szervvel, szervezettel, személlyel, amennyiben álláskeresőnek minősül, abban az esetben elfogadja a felajánlott közfoglalkoztatást.
(5) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás előírhatja, hogy a bérlő egyéb, az általa lakott ingatlannal kapcsolatos, a NET tv. 23. § i) pontja alapján megszűnt bérleti jogviszony fennállása alatt az általa felhalmozott, lejárt esedékességű tartozásokat – így különösen a társasházi közös költség tartozást – a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása alatt köteles megfizetni.
10/C. § (1) A 10/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kötött határozott idejű bérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott idő elteltével, és a bérbeadó nem intézkedhet a bérlő által lakott ingatlan kiürítése iránt, ha a) a bérlő a bérleti idő lejárta után a bérlő által lakott ingatlant tovább használja, és
b) a bérlő a lakbérfizetési és az adósságkezelési és együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tett, vagy a bérbeadó által kijelölt szerv, szervezet javaslata alapján a bérlő élethelyzetéből adódóan – méltányosságból – a bérlő ingatlanban maradása indokolt.
(2) A bérlő köteles – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérlő által lakott ingatlanból kiköltözni, és azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
6/B. A tartalék ingatlanok hasznosítása
10/D. § (1) A bérbeadó a tartalék ingatlanokat bérbeadás útján hasznosítja.
(2) A bérbeadó az üres tartalék ingatlanok listáját minden hónap 15. napjáig honlapján és annak a települési önkormányzatnak a hirdetőtábláján közzéteszi, amelynek közigazgatási területén a tartalék ingatlan található.
10/E. § (1) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be a bérbeadóval határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező olyan bérlő, akinek
a) nincs a bérleti jogviszonyból fakadó, bérbeadóval szemben fennálló tartozása,
b) nincs közműtartozása, vagy a tartozás megfizetéséről a közmű szolgáltatóval megállapodott és ezt igazolja bérbeadó felé,
c) nincs társasházi közös költség tartozása, és ezt a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással igazolja, és
d) az általa addig lakott ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van
azzal, hogy a tartalék ingatlannak meg kell felelnie – a bérlő által jogszerűen befogadott és vele együtt költöző személyek számát figyelembe véve – a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek.
(2) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be az a természetes személy is, a) aki
aa) saját maga vagy a vele egy háztartásban elő hozzátartozója az e rendeletben foglaltak szerint szociálisan rászoruló személy, vagy
ab) a 4/C. § (1a) bekezdése szerinti tartalékkeretbe bekerült, és
b) akinek más lakhatást biztosító használati joga nincs, vagy ha van, az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, ha az igénybejelentő és a házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.
(3) A bérbeadó a tartalék ingatlanokra vonatkozó igénybejelentéseket a közzétételt követő hónap 15. napjáig fogadja be (a továbbiakban: befogadási időszak).
(4) Ha ugyanarra a tartalék ingatlanra a befogadási időszak alatt több igénybejelentés érkezik, a bérbeadó – az a)–d) pontban meghatározott sorrend figyelembevételével – azzal köt bérleti szerződést,
a) aki a bérbeadóval már bérleti jogviszonyban áll,
b) aki a tartalék ingatlan fekvésével azonos helyen lakóhellyel rendelkezik, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételnek megfelel,
c) aki vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a közös háztartásukban több, családi pótlékra jogosult gyermeket nevel,
d) akinek az igénybejelentését a bérbeadó a befogadási időszakban korábban kézhez vette, azzal, hogy az azonos napon beérkező igénybejelentések között a bérbeadó közjegyző által hitelesített sorsolással dönt.
(5) A sorrend megjelölésével igénybejelentés több tartalék ingatlanra is benyújtható az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén azzal, hogy ha az egyik tartalék ingatlanra a bérleti szerződés a bérbeadó és a bérlő között létrejön, a többi tartalék ingatlan vonatkozásában az igénye elutasítottnak minősül.
10/F. § (1) A beérkezett igénybejelentések közül a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint kiválasztott bérlővel a bérbeadó bérleti szerződést köt. Bérleti szerződés kizárólag egy tartalék ingatlanra köthető.
(2) Ha a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott sorrend alapján kiválasztott bérlő másik ingatlan vonatkozásában már bérleti jogviszonyban áll a bérbeadóval, az új bérleti szerződés megkötésének feltétele
a) a korábban kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése az új bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg;
b) a visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez való bérlői hozzájárulás, ha a bérlő rendelkezik visszavásárlási joggal az általa addig lakott ingatlan vonatkozásában.
(3) Ha a közös megegyezéssel megszüntetett bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó az új bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha a közös megegyezéssel történő bérleti szerződés megszüntetésekor valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni az új bérleti szerződést, a bérbeadó azt a többi bérlőtárssal köti meg.
A nem szerződő bérlőtárs egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése után elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadóval szemben.
(4) A költözés költségei a bérlőt terhelik.
(5) Bérlőtársi jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel csak házastársak és élettársak között jöhet létre. A házastársi jogviszony fennállását házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Az élettársi jogviszony fennállásáról az élettársaknak közösen írásbeli nyilatkozatot kell tenniük.
(6) Bérleti szerződés csak olyan tartalék ingatlanra köthető, amelynek nagysága a bérlőnek – és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek – az egy lakásban lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigényét nem haladja meg. A bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek azok, akiket a bérlő a NET tv. 23. § a) pontja alapján jogszerűen befogadhat, akikkel jogszerűen együtt lakott a bérbeadóval korábban kötött bérleti szerződés alapján, valamint akikkel a bérlő az igénybejelentés benyújtásának időpontjában azonos bejelentett lakóhelyen vagy tartózkodási helyen együtt lakott.
6/C. Bérlők ideiglenes elhelyezése
10/G. § Ha a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok, hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., az Ltv. vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő köteles lenne, a bérbeadó a rendelkezésére álló üres tartalék ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a bérlő számára. Ebben az esetben a bérlő visszaköltözéséig az addig lakott ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó és a bérlő az ideiglenes elhelyezést biztosító tartalék ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló bérleti szerződést kötnek.”
7. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján – a 11/A. §-ban meghatározott kivétellel – a MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el.”
8. § Az R. 7. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A lakhatási célú ingatlanok vonatkozásában a NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján az Ócsa Városüzemeltetési nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:
Városüzemeltetési Kft.) látja el.
(2) A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok körét a 2/A. melléklet határozza meg.
(3) A Városüzemeltetési Kft. feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el.
A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei, és a szolgáltatás ellenértéke.
(4) A Városüzemeltetési Kft. a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.”
9. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § E rendeletnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012.
(VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 4/E. § (5) bekezdés b) pontját a Módr2. hatálybalépésekor már benyújtott pályázatokra is alkalmazni kell.”
10. § (1) Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 2/A. melléklettel egészül ki.
(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
11. § (1) Az R.
a) 2. § (1) bekezdésében a „házastársa vagy élettársa” szövegrész helyébe a „hozzátartozója” szöveg, b) 14. §-ában a „11. §-a” szövegrész helyébe a „11. §-a és 11/A. §-a” szöveg,
c) 2. melléklet 2–3. pontjában a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal” szöveg,
d) 2. melléklet 5. pontjában a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanok” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok” szöveg,
e) 2. melléklet 7. pontjában a „vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra és tartalék ingatlanokra” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R. 2. § (4) bekezdés c) pontjában a „vagy a folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást”
szövegrész.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
1. Az R. 2. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó, felújítási munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.”
2. Az R. 2. melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:
„9. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok a lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres lakóingatlanok és tartalék ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.”
2. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
„2/A. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez
A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok
A Városüzemeltetési Kft. által az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kereteken belül ellátandó feladatok:
1. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.
2. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli – rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan – elhárítása, javítása.
3. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.
4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése.
5. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokra vonatkozó adatoknak a Városüzemeltetési Kft. által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.
6. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok vagyonvédelme és őrzése.
7. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.
8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.”
3. melléklet a 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez
„5. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez
Az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tartalék ingatlan esetében fizetendő lakbér nettó mértéke:
Lakóház:
A B C D
1 főváros és
megyeszékhely város község
2 Összkomfortos 112 Ft/m2 78 Ft/m2 71 Ft/m2
3 Komfortos 112 Ft/m2 78 Ft/m2 66 Ft/m2
4 Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) 104 Ft/m2 75 Ft/m2 61 Ft/m2
Lakás:
A B C D
1 főváros és
megyeszékhely város község
2 Összkomfortos 165 Ft/m2 123 Ft/m2 98 Ft/m2
3 Komfortos 145 Ft/m2 111 Ft/m2 73 Ft/m2
4 Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) 125 Ft/m2 105 Ft/m2 68 Ft/m2
„
A Kormány 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelete
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
A Kormány
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), n), s) és w) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i), u) és v) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában,
az 52. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,
az 53. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés i) és m) pontjában,
az 54. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában,
az 55. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,
az 56. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEjEzEt
ÉrtElmEző rEndElKEzÉsEK 1. § E rendelet alkalmazásában
a) adatmódosítás: az engedélyesnek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) bejegyzett adatainak módosítása, ideértve a bejegyzett engedélyes egyes új adatainak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését és a bejegyzett engedélyes egyes adatainak a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését is;
b) befogadás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás;
c) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott engedélyes által nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja az Szt., illetve a Gyvt. alapján biztosítani köteles;
d) ellátási terület: az a terület, ahonnan az engedélyes gyermekeket, illetve más ellátottakat (a továbbiakban együtt: ellátott) fogad;
e) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: az a szolgáltató székhelyétől és telephelyétől különböző címen található, a szolgáltató használatában álló, szociális alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást –, gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz használt, telephelynek nem minősülő helyiség, ahol a szolgáltató ellátottakat fogad;
f) engedélyes: telephellyel nem rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató székhelye, telephellyel rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató minden egyes telephelye és – ha a székhelyet szolgáltatás nyújtására is használják – a szolgáltató székhelye;
g) időszakos férőhelybővítés: a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a téli időszakra vagy annak egy részére, illetve több év téli időszakára vagy azok egy részére új telephely bejegyzésével vagy adatmódosítással
ga) az éjjeli menedékhely vagy a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára bejegyzett férőhely, gb) a hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó szolgáltató számára bejegyzett éjjeli menedékhely
férőhely;
h) külső férőhely: rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén az utógondozás ideje alatt, vagy utógondozói ellátás esetén az ellátott részére a szolgáltató által, de a szolgáltató épületén kívül biztosított lakhatási forma;
i) szolgáltatás: az Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység;
j) szolgáltató: az Szt. szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, szociális intézmény, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat;
k) szolgáltató székhelye: a szolgáltató központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy használják-e szolgáltatás nyújtására;
l) telephely: az a szolgáltató székhelyétől különböző, a szolgáltató használatában álló
la) hely, ahol a szolgáltató nappali szociális ellátást, bentlakásos szociális intézményi ellátást, bölcsődei ellátást, hetes bölcsődei ellátást, családi napközi ellátást vagy alternatív napközbeni ellátást nyújt, illetve gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekotthont vagy utógondozó otthont működtet, kivéve a külső férőhelyeket, a támogatott lakhatást biztosító ingatlant és a félutas házat,
lb) az la) alpontban nem említett szolgáltatáshoz használt, az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén szakmai központ, amelynek telephelyként történő bejegyzését a fenntartó kéri;
m) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak.
II. FEjEzEt
Eljáró HatóságOK
1. A szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv
2. § A Kormány a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.
2. Működést engedélyező szervek
3. § (1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a) a szociális és gyámhivatalt, valamint
b) a Hivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány szociális hatóságnak az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt jelöli ki.
(3) A Kormány a szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – az e rendelet szerinti ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel – a működést engedélyező szerveket jelöli ki.
4. § (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban – a (2)–(6) bekezdésben és a 15. alcímben meghatározott kivételekkel – az engedélyes címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon.
(2) Egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett, kizárólag nevelőszülői ellátást, illetve külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást nyújtó engedélyes esetén az ellátási szerződéssel érintett megye, illetve a főváros szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban.
(3) A Főigazgatóság által fenntartott Pest megyei, kizárólag nevelőszülői ellátást, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó engedélyes esetén a Pest megyei szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban.
(4) A fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal valamennyi engedélyes ügyében eljár első fokon,
a) fenntartóváltozás során abban az esetben, ha
aa) az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre,
ab) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy
ac) a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és az engedélyest az egyéni cég veszi át [a fenntartóváltozás aa)–ac) alpontban foglalt esetei a továbbiakban együtt: általános jogutódlással történő fenntartóváltozás], és
b) a fenntartó vagy kapcsolattartója adataiban bekövetkező változás esetén.
(5) A szolgáltató székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, ha pedig a szolgáltató székhelyét szolgáltatás nyújtására nem használják, a szolgáltató bármely telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal a szolgáltató valamennyi telephelye ügyében eljár első fokon a szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének módosítása során.
(6) A fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal kiadhat – a tanúsítvány kivételével – hatósági bizonyítványt az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatairól.
(7) Ha az Szt. 62. §-a szerinti étkeztetés (a továbbiakban: szociális étkeztetés), házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a szociális és gyámhivatalnak az illetékességi területén kívül, de a szolgáltatás ellátási területén kell eljárási cselekményt végeznie, az eljárási cselekményt elvégezheti, vagy belföldi jogsegélyt kérhet.
5. § (1) A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal.
(2) A Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét, és ennek eredményéről értesíti a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).
III. FEjEzEt
a szOlgáltatóI nyIlVántartás 3. A szolgáltatói nyilvántartás tartalma
6. § (1) A szolgáltatói nyilvántartás engedélyesenként tartalmazza az Szt.-ben, a Gyvt.-ben és az 1. mellékletben meghatározott adatokat.
(2) Az azonos fenntartóhoz és az azonos szolgáltatóhoz tartozó engedélyeseket a szolgáltatói nyilvántartás összekapcsoltan tartja nyilván.
(3) A szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítását az informatikai rendszer naplózza.
4. Ágazati azonosító
7. § (1) Az ágazati azonosító az engedélyes azonosító jele.
(2) Az ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtó engedélyesnek egy ágazati azonosítót kell kiadni.
(3) Az ágazati azonosítót a Hivatal az engedélyes bejegyzése során, a 2. melléklet szerint képzi és adja ki a működést engedélyező szerv erre irányuló jelzését követő öt napon belül.
(4) Ha a szolgáltató székhelyét nem használják szolgáltatás nyújtására, önálló ágazati azonosítót kell kiadni a szolgáltató székhelye részére a telephely, több telephely esetén az elsőként bejegyzett telephely bejegyzése során.
(5) Adatmódosítás esetén új ágazati azonosító nem adható ki és az ágazati azonosító nem módosítható, ideértve a fenntartóváltozást, további szolgáltatás bejegyzését, az engedélyes elköltöztetését, valamint a telephely önálló szolgáltatóvá szervezését, illetve önálló szolgáltató telephellyé szervezését. A szolgáltatói nyilvántartásból törölt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki.
(6) Az ágazati azonosítót az e rendelet szerinti eljárásokban, továbbá a szociális foglalkoztatási engedélyezéssel, valamint a szolgáltatások után járó és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással (a továbbiakban: költségvetési támogatás) kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmen, más beadványokon és a hatósági döntésben, a működést engedélyező szervnek, illetve a szociális foglalkoztatást engedélyező szervnek tett bejelentésben, továbbá a jogszabályon alapuló adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. A telephely ágazati azonosítóját megelőzően a székhely ágazati azonosítóját is fel kell tüntetni.
5. A bejegyzés időbeli hatálya
8. § (1) Az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – a bejegyzés jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően működtethető.
(2) Adatmódosítás esetén az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – az adatmódosítás végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően.
A működést engedélyező szerv a 28. § (1) bekezdése szerinti adatokat a módosítási ok bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal módosítja.
(3) Ha a fenntartó kizárólag a befogadás kérdésében fellebbez, kérelmére az engedélyes bejegyzése, illetve az adatmódosítás az egyéb adatok tekintetében jogerőre emelkedik.
9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szolgáltatást határozatlan időre kell bejegyezni.
(2) Időszakos férőhelybővítés esetén meg kell határozni azt az egy vagy több év téli időszakánál nem hosszabb időszakot, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyzik.
10. § (1) Ha a nappali szociális ellátás, a bentlakásos szociális intézményi ellátás, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon vagy az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan, illetve a támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatását (a továbbiakban: lakhatási szolgáltatás) biztosító ingatlan használatának joga határozott időre szól, vagy ha a bejegyzés feltétele ellátási szerződés fennállása, és az ellátási szerződést határozott időre kötötték, a működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást arra az időszakra jegyzi be, ameddig az ingatlan az engedélyes használatában van, illetve ameddig az ellátási szerződés hatályban van (a továbbiakban együtt:
határozott idejű bejegyzés).
(2) A határozatlan idejű bejegyzést határozott idejűre kell módosítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozott idejűre módosul.
(3) A határozott idejű bejegyzés hatályát meg kell hosszabbítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya meghosszabbodik. A határozott idejű bejegyzést határozatlan idejűre kell módosítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozatlan idejűre módosul.
11. § (1) Jogszabály a feltételek megjelölésével elrendelheti vagy lehetővé teheti, hogy a működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást ideiglenes hatállyal jegyezze be, vagy a bejegyzést ideiglenes hatályúra módosítsa, ha az engedélyes nem felel meg a jogszabályban előírt valamennyi feltételnek.
(2) Az ideiglenes hatályú bejegyzés időbeli hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi vagy elrendeli. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes hatállyal bejegyzett szolgáltatás és az engedélyes egyéb adatai a bejegyzés időbeli hatályának megváltoztatása nélkül módosíthatók, feltéve, hogy az adatmódosítás miatt a szolgáltatás színvonala nem romlik.
(3) Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát veszítené, a bejegyzést határozatlan idejűre vagy a 10. § szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani.
12. § (1) Ha a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan több különböző hatállyal is bejegyezhető, a szolgáltatást, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant a legrövidebb hatállyal kell bejegyezni.
A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya is meghosszabbítható.
(2) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű bejegyzés vagy az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának módosítását, mielőtt az hatályát veszítené, a kérelem elbírálásáig a bejegyzés hatálya meghosszabbodik.
A határozott idejű bejegyzés és az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának meghosszabbítása során az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
6. Adatszolgáltatás a szolgáltatói nyilvántartásból és az engedélyesek működéséről
13. § (1) A szolgáltatói nyilvántartáshoz történt hozzáférést az informatikai rendszer naplózza, kivéve, ha az adatokat a Hivatal honlapján bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el.
(2) Megkeresésre bármely működést engedélyező szerv tájékoztatást ad az engedélyes nyilvános adatairól.
(3) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal megkeresésre tájékoztatást ad arról, hogy az engedélyes működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
(4) A Hivatal a szolgáltatói nyilvántartás nyilvános adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.
7. Tanúsítvány
14. § (1) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az engedélyes bejegyzésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a szükséges számú példányban, hivatalból – tanúsítvány elnevezéssel – hatósági bizonyítványt állít ki a fenntartó részére.
(2) A tanúsítvány a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(3) A tanúsítványt az engedélyes címén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni.
(4) A tanúsítványban foglalt adatokat érintő adatmódosítás és az engedélyes törlése esetén a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal a döntés végrehajthatóvá válását követő nyolc napon belül bevonja a tanúsítványt, és adatmódosítás esetén új tanúsítványt állít ki.
IV. FEjEzEt
a szOlgáltatóI nyIlVántartásra VOnatKOzó HatóságI EljárásOK És a FEnntartó BEjElEntÉsI KötElEzEttsÉgE
8. Közös szabályok
15. § (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet a miniszter által e célra rendszeresített, és a működést engedélyező szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be.
(2) Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg.
(3) A működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti, nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatait a beérkezést követő nyolc napon belül rögzíti a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében.
16. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti eljárásokban, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítése során a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybe vevőinek az Szt. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat.
(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a fenntartó, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e-képviselő a kérelem és más beadványok adatainak rögzítésére a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatrögzítő munkatárs). A kijelöléshez meg kell adni az adatrögzítő munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatrögzítő munkatárs adatrögzítésre jogosult. Az adatrögzítő munkatárs a kérelem és más beadvány benyújtására nem jogosult.
(3) Ha a működést engedélyező szerv a fenntartónak, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e-képviselőnek elektronikus úton küld iratot, erről elektronikus levélben értesíti a fenntartó kapcsolattartóját is.
17. § (1) Az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a működést engedélyező szerv – a bejegyzéssel, az adatmódosítással vagy az engedélyes törlésével egyidejűleg, a 42. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – alakszerű határozatot vagy – ha ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetővé teszi – egyszerűsített határozatot hoz. Nem kell alakszerű határozatot és egyszerűsített határozatot hozni a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről.
(2) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a Ket. 86. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 42. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül elektronikus levélben értesíti
a) az illetékes ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt,
b) a Főigazgatóságot, az általa fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével,
c) az engedélyes címe szerint illetékes települési jegyzőt a Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével,
d) a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervét (a továbbiakban:
igazgatóság), a Főigazgatóság által fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a) a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját, c) a bejegyzett szolgáltatások felsorolását,
d) azt, hogy az engedélyes bejegyzésére, adatmódosításra vagy az engedélyes törlésére került-e sor.
(5) Nem kell a (3) bekezdés szerint értesítést küldeni a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről.
(6) A 4. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben az eljárás megindításáról, a döntés meghozataláról és a döntés jogerőre emelkedéséről a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszere értesítést küld a 4. § (1)–(3) bekezdése szerint illetékes szociális és gyámhivatalnak.
9. Az engedélyes bejegyzése
18. § (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a kérelemhez az 5. melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek.
(2) A fenntartó az 5. melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja.
(3) Ha a fenntartó az 5. mellékletben meghatározott iratok közül
a) nem csatolta az adószámot igazoló közokirat másolatát, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi,
b) nem csatolta a szolgáltató alapító okiratának vagy a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzéséről szóló határozat és annak mellékletének másolatát, azokat a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,
c) nem csatolta a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a működést engedélyező szerv a bevett egyházak nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a bevett egyház, belső egyházi jogi személy adatait,
d) nem csatolta a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatokról kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó adatait,
e) nem csatolta, illetve mutatta be az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában feltüntetett adatait igazoló, az 5. melléklet 1.3.2. pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, f) nem csatolta annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy köztartozásmentes adózónak
minősül, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
g) nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, az engedélyes címe szerinti ingatlan, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan és – nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén – az ellátás helye szerinti ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,
h) nem csatolta a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt, megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot, feltéve, hogy a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,
i) nem csatolta az előzetes szakhatósági hozzájárulást, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv a 19. §-ban foglaltak szerint megkeresi a szakhatóságokat, hogy adjanak ki szakhatósági állásfoglalást, j) nem mutatta be a gépkocsivezető járművezetői engedélyét, a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű
vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi,
k) nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a bejegyzés iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi.
(4) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, a működést engedélyező szerv a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.
19. § (1) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban szociális étkeztetés esetén – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatalának járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát (a továbbiakban:
járási élelmiszer-ellenőrző hivatal), másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság) szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban családi napközi esetén, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal – az engedélyes címe szerint illetékes – járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a (2) bekezdésben nem említett családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén
a) – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki,
b) – az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban támogatott lakhatás esetén
a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki olyan ingatlan esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga nyújtja,
b) – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja,
c) – az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja,
d) – az ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja.
(5) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki, kivéve az időszakos férőhelybővítést, a nappali szociális ellátást, a lakóotthont, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,
b) – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, továbbá a bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki,
c) – az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki, d) – az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú
eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Hivatalt, a másodfokú eljárásban a minisztert szakhatóságként jelöli ki, ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, és ehhez az Szt., illetve a Gyvt. a befogadást előírja.
(7) A működést engedélyező szerv nem keresi meg szakhatóságként első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki. A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál régebben használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.
(8) A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot és az építésügyi hatóságot, illetve – ha az első fokú eljárásban a szakhatóságot nem keresték meg – másodfokú eljárásban az ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóságot, ha
a) a kérelmet olyan ingatlanban működő engedélyes bejegyzése iránt nyújtották be, amelyben korábban is szolgáltató működött,
b) a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és
c) a korábbi engedélyest nem e szakhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó okból törölték a szolgáltatói nyilvántartásból.
(9) Külső férőhelyekre, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségre, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helyére szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni.
