Minami, R.: A gazdasági és demográfiai fejlődés modellje

548

A munka a társadalmi termék 80 szá- zalékát produkáló gazdasági ágak meg- figyelése alapján azt a következtetést tartja levonhatónak, hogy az 1960—1970.

évek között kereken évi 4 százalékosra becsült gazdasági növekedés 18 százalék- ban az oktatás fejlődésének hatására a munka területén bekövetkező minőség—- javulásnak tulajdonítható. E szám jelen—

tőségét, gazdasági súlyát az mutatja, hogy ugyanakkor a beruházott tőke gya—

rapodásából a gazdasági növekedés 33 százaléka lesz származtatható. Eszerint a közoktatás célját szolgáló kiadások egyáltalán nem vesznek el az ország számára, hanem maguk is jelentős mér- tékben hozzájárulnak a gazdasági fej—

lődéshez. ,

Ezen az alapvető megállapításon kívül foglalkozik a tanulmány a férfi népesség iskolázottsági fokának múltbeli és előre- becsülhető alakulásával 1950—től 1970-ig, továbbá e színvonalnak a szakmai jöve—

delmekre gyakorolt hatásával. Eszerint a megjelölt 20 év folyamán a kereső fér- fiak iskolázottsági fokának jelentős mó- dosulása várható; ugyanis az elemi (álta—

lános) iskolai végzettségűek számának kb.

egyharmaddal való csökkenésére, míg az egyetemi végzettségűekének kereken megkétszereződésére lehet számítani. A munkacsoport becslése szerint 1960—ban az egyetemi végzettségű dolgozók átlagos keresete négyszerese volt az elemi isko- lai végzettségűekének.

Az életkornak az iskolázottsággal és a keresettel való összefüggését is röviden érinti a dolgozat. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Belgiumban a fiata—

lok általában iskolázottabbak, mint az

idősebbek; azonos iskolázottsági fok mellett pedig az idősebbek keresete meg- haladja a fiatalokét.

A tanulmány néhány idősoros táblá—

val és egy grafikonnal szemlélteti egyes megállapításait.

(Ism.: Juhász László)

MINAMI, R.:

A GAZDASÁGI És DEMOGRÁFIAI FEJLÓDÉS MODELLJE

(A model of economic and demographic de- velopment.) — Hitotsubasht Journal of Eco—

nomics. 1964. No 1—2. 51—61. p.

Egyes gazdasági növekedési modellek- ben a népesség növekedése a gazdasági növekedés egyik fő meghatározója. Pél—

dául a Harrod—féle G". a természetes növekedési ütem, a népesség növekedési üteméből és a műszaki _íejlődésből tevő- dik össze. Ezek a modellek általában

STATISZTIKAI IRODALIKII FIGYELÓ

exogén tényezőként kezelik a népesség növekedését. Ennek az az oka, hogy a népességnövekedés összefüggése a gaz- dasági fejlődéssel bonyolult. A szerző itt megkiséreli a népesség növekedését endogén (vagyis rendszerben szereplö változók által meghatározott) változó- ként beépíteni a gazdaságilag gyengén fejlett országokra vonatkozó modellbe.

A modellban a következő jelöléseket használja:

az össztermelés (nemzeti jövedelem),

a népesség, a munkaerő, a tőkeállomány,

a termelés elaszticitása a tőkeállomány változá- saival szemben (Oeael)

— a technikai színvonalat kifejező együttható,

a fogyasztás, a megtakarítás, a megtakarítási hajlandóság,

a munkaerő részaránya a népességben,

k —-—- a munka technikai fel—

szereltsége (k :K/L), l— a munka termelékeny—

sége,

m — az egy főre eső jövede- lem,

ml — az az egy főre eső jö- vedelemszint, amelyen a népesség nem nő,

%, —-—- az az egy főre eső jö- vedelemszint, amelyen a megtakarítás zérus (fel- tételezi, hogy az— egy főre eső jövedelem nö—

vekedésével párhuzamo- san a népesség növeke- dési üteme és a megta—

karítás nő),

G(P) — a népesség növekedési phb'voeat/JO%B

I I I

határ-

a

I

üteme,

G(L) — a munkaerő növekedési üteme,

B -- a népesség növekedési ütemének felső határa, amelyet biológiai és tár- sadalmi tényezők hatá- roznak meg,

0 (K) — a tőkefelhalmozás üteme, G(k) —- a munka technikai fel-

szereltségének növeke-

, dési üteme.

A modell termelési függvénye:

* o .- A L"'a Ka 11;

STATISZTIKAI IRODAIÁMI FIGYELO

549

vagy

OAKa 2

Z" (33) "

Ha, a baloldalra a munka termelékeny—

séget, a jobboldalra pedig a munka tech—

nikai felszereltségét helyettesítjük be:

laAka /3/

Ezért az egy főre eső jövedelem:

msaAka /4/

Ebből meghatározhatjuk a zérus népes—

ségnövekedésnek és a zérus megtaka- rításnak megfelelő technikai felszerelt—

séget (ki és kg):

1

fel: (Ez)? 151

aA

k,: 32 7? /6/

aA

A népesség növekedésének függvényét

ennek alapján a következőképpen írhat—

juk fel:

1

G(P):B(m—ml)7,; l7/

Ha behelyettesítjük ebben az m—et és az mi—et, ahogy azt a [4/ megadja, illetve

az l5/—ből ki lehet fejezni:

1

G(P)nB(ka—k1a)—k:- /8/

Ezzel kifejeztük a népesség növekedését a munka technikai felszereltségének (másnéven a tőkeintenzitásnak) függvé- nyében. A G(P) a k növekvő függvénye, és a B felé tart, ahogy a k a végtelen felé közeledik.

A megtakarítási függvényt a következő egyenlet alakjában írhatjuk fel:

?EÖUn'ms) [9]

Ennek alapján a tőkeállomány- növeke- dési üteme:

O—m,P S

G(K)::——K—:s K

8 -1

z—(m-WF— /10/

a 70

Ha az, m és az m;, helyére behelyettesíté

jük, a /4/—ből és /6/-b61 kapott értéket,

akkor: ,

1 ,

G' (K) : sgt (ka Jean) _k— /11/

Ezzel kifejeztük a tőkeállomány növeke- dését a munka technikai felszereltségé—

nek függvényében. . A k azonban nem kívülről adott paraméter, hanem a né—

pesség növekedése és a tőkeállomány növekedése által meghatározott endogén változó, mivel:

G(k):G(K)—G(P) /12/

Ha behelyettesítjük a /8/ és a lll/ egyen—

letet:

1 1

G (76) 38—41 (ka—ka") ? ——B (700 —kx")k—a l13/

Eszerint a munka technikai felszerelt—

ségének növekedési üteme (vagy stagná- lása, illetve esökkenése) és ezen keresz—

tül a gazdasági fejlődés függ a megta- karítási határhajlandóságtól, a műszaki színvonaltól, a termelés/tőke elaszticitás—

tól, a zérus népességnövekedésnek és a zérus megtakarításnak megfelelő jövede- lemszinttől és a népesség maximális nö—

vekedési ütemétől. A szerző ezután felté—

telezi, hogy a zérus megtakarítás és a zérus népességnövekedés jövedelemszintje egyenlő és ennek alapján levezeti azt, hogy milyen feltételek esetén fejlődik a gazdaság vagy stagnál. Fejtegetéseiben magyarázó tényezőként bevezeti a mun—

kaerő és a népesség arányát is. Meg—

állapítja, hogy a Malthus-féle stabil egyensúly a létfenntartási jövedelemszin—

ten csak bizonyos kedvezőtlen körülmé—

nyek összejátszásakor következhet be, más esetekben ,,fejlődő egyensúly" jön létre:

a gazdaság fejlődik, az egy főre eső jövedelem nő.

(Ism.: Andorka Rudolf)

SARGANT, FLORENCE P.:

A JELENLEGl KORPIRAMIS AZ ELMARADOTT ORSZÁGOKBAN

(A note on recent age-pyramide in under- developed countries.) —-: The Eugenics Review.

1964. 3. sz. 143—145. p.

Általános az a felfogás, hogy az élet—

színvonal emelkedése az elmaradott or- szágokban automatikusan, a születéssza—

bályozás rendszabályainak alkalmazása nélkül is a születési ráta csökkenéséhez vezet majd. Ez az álláspont nem tényle—

ges vizsgálatok eredménye, hanem azon alapszik, hogy analógiát tételez fel az elmaradott országok és a XIX. századi Anglia és Nyugat—Európa fejlődési vi—

szonyai között.

Szerző amellett, hogy kétségbe vonja;

ezt az analógiát, felhívja a figyelmet