Norwood, J. L.: Mi a minőség?

204 STATISZTI KAl lRO DALMI FlGVELÓ

mindegyik javaslatnak van bizonyos fogya- tékossága.

A Hoiland Központi Statisztikai Hivatalnak a nemzeti számlák összeállításában szerzett tapasztalatai fontos szerepet játszanak egy kiteljesedett és konzisztens osztályozási kon- cepció kidolgozásában. E számlákat az in—

put-output táblákkal együttesen és egymás- hoz igazítva állítják össze. Több mint har—

minc éve az input—output táblák képezik a nemzeti jövedelem kiszámításának kiindulá-

si alapját.

Az input—output táblák termékXtevékeny- ség tipusú osztályozásbon írják le a terme—

lési és jövedelemképzési folyamatokat. Avál—

lalatokkal való jó együttműködés lehetővé teszi a vállalatok felosztását telepekre és mind a költségek, mind a hozamok felosz- tását a telepekre. Egy jól tagolt regiszter ily módon valamennyi gazdasági szereplőt mind telepi, mind vállalati szinten felöleli, és bemutatja a telepek válla—lati hovatartozá-

sát. Nincs tehát akadálya annak, hogy a telepeket egyidejűleg a gazdasági tevékeny- ség fajtája és az intézményi szektorok kü—

lönböző típusai szerint osztályozzák. Mint- hogy az input—output táblához (sorirányban) termékcsoportokat különböztetnek meg, való- jában háromdimenziós tábla keletkezik, a—

melyben egymással kombinálva osztályozzák

—- a termékcsoportokat.

- a tevékenységi fajtákat.

-— az intézményi szektorokat.

A termelésnek mind tevékenységi, mind in—

tézményi szektorok szerinti egyidejű bemuta- tása ezután folytatható az intézményi szek- torokra értelmezett jövedelemelosztási folya—

matok leírásával. Nyilvánvaló, hogy e fárad—

ságos és költséges eljárás közepette sok el—

lentmondás lép fel, amelyeket többféle mó- don lehet megszüntetni. A munka egyik le—

hetséges egyszerűsítési módja az, hogy a há- romdimenziós táblát két dimenziósra redu- kálják oly módon, hogy csak azokat a te—

vékenységi csoportokat bontják meg, ahol a telepek többféle intézményi szektorba tartoz- nak. A végső felhasználás termékcsoportjai—

nál is lehetséges a redukálás. Végső fokon olyan sémához lehet eljutni, amelyben bór—

milyen integrációs metszetben legalább a következő információk rendelkezésre állnak:

—- input-output tábla termékXte—vékenységi bontás- ban, amelyek könnyen átalakíthatók termelo/termék vagy tevékenységXtevé—kenység típusú tóblákká;

-— intézményi szektorokra vonatkozó számlák, rész- letesen bemutatva a gazdasági folyamatok típusait.

idevéve a termelési számlákat is;

- az elsődleges ráfordítások blokkja egyidejűleg mutatja be a hozzáadott érték komponenseit tevé- kenységi fajták és intézményi szektorok szerint cso-

portosítva:

-- a végső felhasználás blokkja az egyes termék- csoportokat egyidejűleg bemutatja az igénybe vevő intézményi szektát típusa és a felhasználás jellege (fogyasztás, beruházás, készletváltozás) szerint.

Szemben a jelenlegi SNA-vel ebben a rendszerben a termelési számlát nem csak egy vékony szál köti a termelési blokkhoz a hozzáadott érték elemeinek népgazdasági összegével. hanem három dimenzióban kap- csolja össze azokat. A kettős osztályozás fent értelmezett teljes rendszere egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a nemzeti jövedelmet mindhárom szokásos megközelítésben (ter—

melési, jövedelmi, végs'ő felhasználási oldal—

ról) meghatározzák.

Az ismertetett osztályozás a végső felhasz- nálás terén további fontos csoportosítások- kal egészíthető ki. lgy a végső fogyasztás oszlopa minden komplikáció nélkül megbont- ható a javak rendeltetése vagy a háztartá- sok társadalmi—gazdasági csoportjai szerint.

Egy különálló, többdimenziós blokkban ter- mészetesen ezek az ismérvek egymással kom-

binálva is szerepeltethetők.

A készletfelhalmozós, minthogy ezis ré- sze a beruházásnak, megbontható aszerint, hogy melyik szektorban következik be, és mi- lyen forrásból finanszírozzák. Ugyanez vonat- kozik az állóeszközök beruházására. ltt azon- ban fontos a beruházási szektorokat a tevé- kenységi fajták szerint is megkülönböztetni, hogy az állőtőke és a termelési költségek kö- zött közvetlen kapcsolatot lehessen teremte- ni. A bérbeadott állóeszközök ezt az össze- függést gyengíthetik. ezért célszerű az ilyen állóeszközöket külön sorban kimutatni, ami a tulajdonos szektor és a ténylegesen ha'sz- náló tevékenységi csoport közötti különbsé-

get áthidalja.

(lsm.: Árvay lános)

NORWOOD. J. L.:

M! A MiNÓSÉG?

(.,What is Guality?" Research Conference of the U. S. Bureau of the Census Baltimore.) Maryland.

1987. március 30. (Kézirat)

A statisztikai adatok minősége fontos. ta- lán a statisztika legfontosabb fogalma, amit nehéz definiálni, mivel sok benne a szubjek- tív elem. lgen egyszerűen azt mondhatjuk, hogy a minőség attól függ, hogy a kapott eredmény az adott témához mennyire illesz—

kedik, mennyire jellemzi azt, milyen a hasz—

nálhatósága.

A statisztikusokat különleges felelősség ter- heli, mert a felhasználókat tárgyilagos, meg—

bízható, pontos és időszerű információkkal kell ellátni. A felelősség arra is, kiterjed, hogy a vizsgálandó jelenséget pontosan kell definiálni, el kell mondani, hogy mi a hasz- na a létrejött adatnak. Alkalmazni kell a leg- modernebb ten/ezési technikákat a mintavé—

telben, meg kell határozni az alkalmas vizs- gálati, mérési folyamatot: elveket. egységes

STATISZTlKAl [RO DALMl FIGYELÓ

mércéket kell kialakítani az adatok elemzé- sére és közlésére vonatkozóan.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen si- kerrel munkálkodtunk a statisztikai adatok minőségének javításán? Nem volt-e fonto—

sabb a minőségnél a mennyiség? Eléggé fi- gyeltünk—e azokra a kutatásokra, amelyek a statisztikai sorok minőségét biztosítják?

Nagy hagyományokra tekint vissza az az óhaj, hogy az adatok gyűjtése szisztemati- kus és pontos legyen, s ebből következően az eredmények minőségét a megbízhatóság és a pontosság jellemezze.

A mintavételi eljárások elméleti kutatásá- nak és gyakorlati alkalmazásának gazdag irodalma van, éppen itt az ideje, hogy a nem mintavételből származó hibákkal is át- fogóan és rendszerezetten foglalkozzunk.

Nem szabad sem az időt, sem a pénzt saj—

nálni az ilyen kutatásoktól.

A minőség javítása szempontjából fontos szerepe van a kérdezőnek és a kérdőív ter- vezésének is. Ez utóbbin belül jelentős, hogy a kérdőív megfogalmazása az interjú min- den személye számára érthető legyen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden pontatlan definíció a vizsgálandó jelenséget illetően a megbízhatóság és a pontosság rovására megy.

A szerző, aki a Munkaügyi Statisztikai Hiv vatal (Bureau of Labour Statistics — BLS) munkatársa, azon tapasztalatai alapján, a- melyeket a fogyasztói árindex számítása és a tízévenkénti népszámlálások során szerzett úgy vélte, hogy elegendő példát látott a nem mintavételi hibák veszélyére. Komolyan kell venni ezeket a hibákat azért is, mert meg—

rendült a bizalom az árindexek megbízható—

ságában. A népszámlálási adatok pontat- lansága abban nyilvánult meg, hogy az ún.

teljes körű felvétel nem terjedt ki a teljes népességre, kimaradtak az összeírásból sze—

mélyek, családok.

Mindezeket felismerve, program indult az adatok minőségének javítása érdekében.

Minden erőfeszítés ellenére egy évtized kel—

lett azonban ahhoz, hogy jelentős változás következzék be. A népszámlálás esetében sajnálattal állapították meg, hogy még min- dig van számbavételi hiba, a teljesség fel—

tétele nem valósul meg. Ennek azért tulajdo- nitanak nagy jelentőséget, mert a folyama- tos lakossági felvételeknek kritikus eleme a pontos népességszám.

Természetesen nem mindegyik nem min- tavételi hiba kezelése nehéz. Ha egy felvé—

telt úgy szervezünk, hogy minden egyes lé- pést figyelemmel kísérünk a tervezési sza- kosztól a megfigyelési fázison át a feldolgo- zásig, értékelésig, akkor bizonyos határok között a nem mintavételi hibák kézben tart- hatók és csökkenthetők, tehát javítható a statisztikai adatok minősége.

205

Alapos elemzést végeztek, s a legapróbb részletekre kiterjedően feltárták a hibák oka- it. Az elemző munka a minőséget meghatá—

rozó két jellemző tényre mutatott rá. Az egyik az alkalmazkodó készségre vonatkozik,

a másik pedig a tervezésre.

Az alkalmazkodó készség azt jelenti, hogy mennyire ragaszkodunk a megszokott eljá—

rásokhoz, képesek vagyunk-e a minőség ja—

vítása érdekében nagyobb módosításokat is tenni. A tervezési fázisban a módosítások egyaránt érintik a mintavételt, a kérdőívszer- kesztést és az adatgyűjtési folyamatot.

A megismételt interjúval (reinterview) való adatgyűjtési pontosság mérése régebben az adatfelvevő apparátus feladata volt. Új rein- terjú-technikák alkalmazása módot ad arra, hogy a válaszadási hibákba alaposabban be- letekinthessünk, valamint megismerhessük azokat a problémákat is, amelyek a tervezés és a végrehajtás során felvetődnek.

A mintavételi terv, a kérdőív tervezése, a kérdezők oktatása mind azon a feltételezé- sen alapul, hogy a gyűjtött adatok pontosan világítanak rá a vizsgálandó jelenségre. Tá- volról sem szentelünk azonban elegendő fi—

gyelmet annak a hibának, amely a különbö—

ző félreértésekből eredhet.

Nagyon fontos a kérdezők szerepe, akik olykor tolmácsként _jműködnek, mert a kérdé- seket le.-fordítják az adatszolgáltatók nyelvé- re, érthetővé teszik számukra, s így biztosít- ják. hogy jó és megbízható eredmények szü- lessenek. Kutatásokat végeztek a megfelelő adatgyűjtők jellemző tulajdonságaira vonat- kozóan. Ennek érdekében megkérdezték az adatgyűjtők véleményét arról a munkáról, amit végeznek. Több mint 200 kérdőívet töl- töttek ki az interjúk készítői, s ennek alapján állt össze a kép a BLS adatfelvevőiről. Több mint fele a kérdezőknek 35—54 éves korcso- portbeli, túlnyomó részük már több mint hét éve dolgozik ilyen területen, sokan részmun—

kaidőben. Legtöbbjük valamilyen tanfolyami képzésben is részesült, és egyötödüknek van magasabb fokú végzettsége. Sokan úgy ér- zik, hogy több olyan oktatásra van szüksé- gük, amelynek segítségével jobban megértik valamely felvétel koncepcióját.

Összefoglalóan a következőket lényeges kiemelni:

—— semmi sem pótolhatja a statisztikai adatok ml- nőségét, a felvételeknél ennek van prioritása;

-— tökéletesen meg kell érteni a felhasználók igé—

nyeit, és úgy kell szerveznünk a felvételt, hogy ezt az igényt szolgálja;

-— munkánk során a legmodernebb statisztikai tech- nikát kell használni, folyamatos módszertani kula—

tásokat kell végezni, hogy ezek eredményeit alkal- mazzuk is;

-— a koncepciókat, a meghatározásokat. a vizsgá4 lat tárgyát folytonos felülvizsgálatnak kell alávetni oly módon. hogy munkánk az adott körülményeknek

megfeleljen;

- akár kisérleti körülmények között, akár a te—

repmunkában alkalmazni kell az új eredményeket

206

mind a kérdőivtervezésben. mind oz—adatgyűjtés és

—feldolgozós folyamatában, valamint a kérdezők ak- tatásában; fel kell ismernünk. hogy az új technikák megfelelő alkalmazása hozzájárulhat az adatok mi- nőségének javításához;

—gondosan le kell jegyeznünk az adatfelvétel minden egyes lépését, a koncepciókat, a tervezési.

a becslési. az adatgyűjtési. —feldolgozási eljárást;

— szisztematikusan alkalmaznunk kell a megalapo- zott. bevált. kialakult elveket, standardokat;

—— a statisztikai adatoknak tárgyilagosaknak, pan- tosaknak e's időszerűeknek kell lenniök; törekednünk kell arra. hogy mind az alkalmazott módszertan, mind pedig az előforduló hibák körvonalazva legye—

nek az eredmények közlésekor.

Mindezeket szem előtt tartva szó lehet arról, hogy a statisztikai adatok minőségé—

ben jelentős javulás következzék be.

(Ism.: Hoványi N. Eszter)

SZYBISZ. B. :

A NEPGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK ÉS AZ lNPUT—OUTPUT TÁBLAK lN'l'EGRAClÓJA

(Toward the integration of input-output tables with national accounts.) -— Statisticol Journal of the United Nations ECE. 1966. 4. sz. 313—322. p.

A szerző — a lengyel Statisztikai Főhivatal Népgazdasági Mérleg- és Árosztályának ve- zetője — a Nemzetgazdasági Számlarendszer (SNA) folyamatban levő felülvizsgálata és korszerűsítése kapcsán tekinti át az egységes népgazdasági elszámolások és az input-out—

put táblák integrációja gyakorlati tapaszta—

latokkal összhangban levő továbbfejleszté—

sének szempontjait.

Rendszerszemléletű megközelítésben a népgazdasági elszámolások és mérlegek rendszere (akár SNA—, akár MPS-szemlélet—

ben készül) a gazdaságstatisztikai - vagy még szélesebb értelemben véve a társadal- mi—gazdasági statisztikai megarendszer köz- ponti részrendszere, amely maga is több al- rendszert foglal magában. Ezek egyike az input-output alrendszer. A rendszer egészé- nek integrációja ebben az értelemben az al- rendszereknek az említett ,,kőzponti" rész- rendszerrel való közvetlen összekapcsolásá- ra irányuló törekvés. Az integráció központi problémája a konzisztencia kérdése. A kon- zisztencia-követelmény egyfelől az input-out- put statisztika belső ellentmondásmentessé- gének elvárását, másfelől az input—output al- rendszer és a ,,központi" részrendszer össz- hangját. valamint az input-output és a mér—

legrendszer többi alrendszere összekapcsol—

hatóságának igényét jelenti.

Maga az integráció olyan folyamat, amely- nek megvalósítása során az integrálandó rendszerek kapcsolatai egyre erősebbekké és szorosabbakká válnak. Az integráció egyik hatékony eszköze a statisztika összeállítást módszertanának és fogalmainak szabványo-

si'tása lehet.

Az ilyen jellegű szabványosítás alapvetően két módon közelíthető meg:

—egy absztrakt elméleti modellből kiindulva a modell egyszerűsítő feltételeit fokozatosan feloldva jutunk el egy megvalósítható integrációs szinthez:

—- a statisztikai adatfelvételek és összeállítások so- rán alkalmazott megoldásokból kiindulva kíséreljük meg az általánosítást és az egységesítést.

A gyakorlatban megfelelő eredmény csak a két megközelítés együttes alkalmazásával érhető el. A jelenleg érvényes SNA- és MPS—

szabványok kidolgozásában inkább az első megközelítés dominált, a mostani felülvizs- gálat során azonban már egyre nagyobb hangsúlyt kap a felhalmozott gyakorlati ta- pasztalatok felhasználásának igénye. A nem- zetközi szabványoknak bizonyos fokig tük- rözniők kell a tényleges statisztikai gyakorla- tot. Mivel ezeknek a szabványoknak időben viszonylag stabilaknak kell lenniük, ezért cél- szerű azokat a legfejlettebb gyakorlati rend- szerekre alapozni. Ez a stratégia jelentős kő—

vetkezményekkel járhat a népgazdasági el- számolási rendszerek integrációjának fokára és szerkezetére. Éppen ezért a következőket

kell szem előtt tartani:

— különbséget kell tenni az egyes rész— és (vagy) alrendszerek céljai között;

— megoldási változatokat kell kidolgozni a célok és az elérhető adatok függvényében;

— meg kell engedni az egyes rész- és alrendsze- rek konzisztencia—szintjének eltéréseit; egyidejűleg specifikálni kell a konzisztencia-hiány mértékét.

A népgazdasági elszámolások statisztikai szabványainak kellően integrált rendszere normatív bázist nyújt hasonlóképpen integ—

rált tapasztalati adatok gyűjtéséhez és fel- dolgozásához. Mindazonáltal a statisztikai adatösszeállitás konzisztenciáját ezen kívül számos más tényező is befolyásolja. lgy pél- dául az adatforrások tipusa és minősége, a megfigyelési technikák fejlettsége, az ellen- őrzés pontossága. Mindez azt jelenti, hogy az integráció a gyakorlati statisztikai munka során lényegesen több problémát vet fel, mint a normatív bázis meghatározásakor. Ep—

pen ezért az SNA/MPS szabványok jövőbeni dokumentumaiban részletesebb ajánlásokat kell megfogalmazni az információk gyűjté- sének módszereire és lehetséges forrásaira, gyakoriságára és a megfigyelés dátumára.

Az integráció elérésére általában az alábbi módszereket alkalmazzák:

-— az adatősszeállitás céljainak, gyakoriságának és közzétételi dátumának egységesítése.

— a fo almok. meghatározások, osztályozási rend- szerek. eszámolások. értékelési rendszerek konzisz- tenciája.

—- egységes algoritmusok és pontossági követelmé—

nyek alkalmazása.

Általánasitva az input-output táblák ösz- szeállitása terén Lengyelországban szerzett tapasztalatokat, azt mondhatjuk, hogy idő-