A lakással való elégedettség összetevői

PATAKI JUDIT _ s. MOLNÁR EDIT

Közvéleménykutatásaink az elsődleges célkitűzések mellett kiterjednek annak vizsgálatára is. hogy milyen tényezők határozzák meg a vélemények alakulását.

Előfordul, hogy olyan, bonyolultabb véleményegyüttesekre bukkanunk, amelyek a véleménymondók társadalmi—demográfiai paraméterei mentén elvégzett, legfino- sabb elemzések mellett sem illeszkednek bele abba a prekoncepcióba, amelyet a népesség struktúrálódása alapján előzetesen kialakítottunk. E jelenségek egyik jel—

legzetes formái az ún. U-alakú görbék: adott véleményegyüttesek intenzitása a ..szélső pólusokon" a legnagyobb: egyszerre legjellemzőbb az alacsony és a ma- gasan iskolázottakra. a nagyon vallásosakra és a vallást teljesen elutasitókra, a

fővárosi és a községi lakosokra stb.l

Különböző tartalmú és irányultságú vélemények elfogadásának és (vagy) eluta- sításának együttes előfordulását vizsgálva szűrhettük le azt a következtetést, hogy a véleményeknek vannak olyan elvont. de megfigyelhető tulajdonságai (vagy a meg- figyelhető tulajdonságok közötti viszonyokban kifejeződő jellemzői), amelyek bizo—

nyos értékkategóriák mentén (például meghatározott életmódminták követése, hu- manizmus. tolerancia. erkölcs stb.) már rangsorba rendezhetők. és látványosan dif—

ferenciálnak más véleményeket is. Ezek az elvont, de valamiképpen megfigyelt tu- lajdonságok elemzéseinkben a közbülső változó szerepét töltik be. Dolgozatunk- ban az ezek kialakításával, kezelésével, felhasználásával kapcsolatos, néhány mód—

szertani kérdéssel foglalkozunk.

' Lágy változók alkalmazása a szociológiai szakkutatásokban természetesen

nem újkeletű, mintegy 50 éves múltra tekint vissza. Az 1960—as és az 1970-es évek- től a Központi Statisztikai Hivatal is gyakran él bizonyos fajta vélemények, attitű—

dök gyűjtésével. Ilyenek például a Népesedésstatisztikai főosztály házassági ko- horszokon végzett longitudinális termékenységi, és családtervezési vizsgálatai,2 de a társadalomstatisztikai adatgyűjtések is rendre kiterjednek a lakossági vélemények (például a lakással, a jövedelemmel. a foglalkozással, a szabad idővel. az egész- séggel való elégedettség stb.) megismerésére.3 Szerény azonban az előrehaladás abban. hogy a véleményekre. attitűdökre vonatkozó adatokat úgy elemezzék. hogy

—— azokat ún. közbülső változóként kezelve —- egyes társadalmi jelenségekkel, törté- nésekkel való kapcsolatukat valószinűsíthetnénk. A véleményeket, attitűdöket ösz-

1 A KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a Tömegkommunikációs Kutatóközpont együttműködésé- ben készülő népesedési témájú közvéleménykutatásaink ilyennek találták például az idős emberekkel kap- csolatos eiőitételek alakulását és visszatérően a családokban ideálisnak tartott gyermekszómról alkotott véla-

mények megoszlását.

? Családalapítók. 1983. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986. 89 old.

3 Rétegződés. életkörülmények. életmód. l.—li. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1984. illetve 1986. 167 és 537 old.

780 PATAKI JUDIT _ s. MOLNÁR son

szefoglaló adatok így többnyire az ,,illusztrációs anyag" szerepét szokták betölteni;

mint ha azt tételeznénk fel. hogy azok csupán .,kísérő jelenségei" a valóságos tór- sadalmi jelenségeknek és történéseknek. Ezért funkciójuk a kutatási jelentésekben is csak annyi, hogy az adatfelvételeket .,élénkitsék". ..színesitsék". (Megjegyezzük, hogy ezzel nemcsak hazai. hanem nemzetközi társadalomstatisztikai és demográfiai kutatásokat bemutató publikációkban is találkozhatunk.)

Természetesen nem tagadható, hogy a magatartások. vélemények. attitűdök bi—

zonyos fajta társadalmi események következményeként jönnek létre. de semmikép—

pen sem maradnak azoknak csupán kisérő jelenségei. hanem -— éppen mivel az emberek igyekeznek tudatosan alakítani életüket. tevékenységüket — hatást gya—

korolnak (olykor közvetlen módon is) a társadalmi (demográfiai) eseményekre és fa—

lyamatokra. Arról, hogy ez a kölcsönhatás hogyan. milyen mechanizmusokon ke- resztül megy végbe, ma még kevés ismeretünk van. Ennek egyik oka többek között az. hogy a magatartásokban kifejeződő véleményeket, attitűdöket nehéz mérni, a mérésnek nincsenek megbízható és kikristályosodatt módszerei. A szociológiai, szo- ciálpszichológiai kutatások és a közvéleménykutatások módszertana természetesen

jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben mind a kérdezés módszertana.

mind pedig a vélemények természetének elemzése terén. Nem tudunk azonban még ma sem kielégítő magyarázatot adni arra. hogy a különböző módszerekkel fel—

szinre hozott vélemények és attitűdök hogyan jöttek létre. és miként hatnak az em—

berek magatartására, amelyek révén ..válaszokat adnak" a különböző társadalmi kihívásokra.

Ezek a problémák természetesen jórészt elméleti magyarázatot igényelnek; az erre irányuló, ugyancsak igen jelentős kisérletek ismertetése meghaladná dolgo- zatunk kereteit. Jelentős kísérletek és kutatások folynak a mérési módszerek kiala—

kításának és tökéletesítésének céljából is. Szűkebb területünkön ilyen fajta mód—

szertani kutatómunkát mi magunk is folytatunk, ennek eredményeit mutatjuk be dolgozatunkban.

Mindezt azért tartottuk szükségesnek — ha csak igen röviden is —- előrebocsá—

tani. hogy a dolgozatban tárgyalt problémát minél jobban megvilágítsuk. Ezúttal ugyanis —— leegyszerűsítve — vélemények, véleményelemek egymásra gyakorolt ha- tásainak elemzési lehetőségeivel foglalkozunk. vagyis olyan helyzetekkel, amikor

a közvélemény szerkezetét az adott közösségre jellemző társadalmi—demográfiai

ismérvek mellett —— közbülső változóként — a véleményekre jellemző elvontabb tu—

lajdonságok is mozgatják, alakítják. Úgy találjuk ugyanis, hogy vannak olyan ese- tek, amikor éppenséggel a vélemények közötti. ilyenfajta kapcsolatoknak a figyel—

men kívül hagyása eredményezi. hogy az ún. kemény és lágy változók egymáshoz

kapcsolása közvetlen módon nem, vagy igen nehezen magyarázható. Jellegzetes

példa erre az elégedettségre vagy annak mértékére vonatkozó, többnyire igen egy- Szerűen fogalmazott kérdőívkérdés. Minthogy e kérdésre adott válaszok formája ——

a kérdés szerkezetéből adódóan — metrizált. a válaszok azt a benyomást keltik.

hogy azokat igen egyszerű ..hozzárendelni" az ún. kemény mutatókhoz. Kutatása—

ink kimutatták, hogy az elégedettség tartalma (például a mindennapi élet külön-

böző szféráival. területeivel való elégedettség és annak mértéke) rendkivül diffe—

renciált. különböző. olykor egymástól lényegesen eltérő értékhierarchiák határoz—

zák meg. Ez az oka annak. hogy az egyszerűen fogalmazott kérdésre adott .,igen—

nem" válaszok (vagy például az ötöstől egyesig terjedő skálák segítségével tör- ténő osztályozások) az értelmezés- és értékelésmódok eltérő dimenziói miatt direkt imódon nem rendelhetők az objektív, kemény változók mellé. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például az emberek meghatározott aránya .,elégedett" a laká—

sával, s ugyanennyien mutatkoznak elégedettnek családi életükkel is, az nem ér- telmezhető úgy, hogy az emberek ..egyforma mértékben elégedettek családjukkal és lakásukkal", mivel az élet e két fontos területét nem egyforma ..mércékkel" mérjük.

ilyenfajta összehasonlítás csak akkor lehet korrekt, ha ismerjük az adott területek—

kel való elégedettség konkrét tartalmát, összetevőit is."

Felmerülhet azonban az az ellenvetés, hogy ha például vizsgálni kívánjuk kü- lönböző területeken a szubjektiv megelégedettség mértékét, ám ehhez egyszerűen fogalmazott kérdésekkel nem lehet hozzáférni. csak a kérdések sorozataival lehet azt feltárni. ezek nagy száma igen megterhelő lehet a kérdőívre, a kérdezés egész szituációjára nézve. A fejlett elemzési eljárásoknak. így például a többváltozós matematikai statisztikai elemzések bizonyos módszereinek a segítségével azonban ezek a hátrányok jelentősen kompenzálhatók:

—— egyrészt ezek révén a véleményszerveződés más úton, illetve korábban fel nem tárt tulajdonságai ismerhetők meg;

-— másrészt e mődszerek segitséget adnak ahhoz. hogy a kérdések, illetve a válasz- lehetőségek számát egy következő adatfelvételben már jelentősen csökkentsük (csak a leg- jellegzetesebb kérdéseket alkalmazzuk). s igy a (további) adatfelvételeket ökonómikusabbá tegyük.

Az elmondottakat a lakáshelyzettel való elégedettség összetevőit vizsgáló elem—

zés tapasztalataival szemléltetjük.

Korábbi kutatásaínk során is feltűnt már, hogy arra az igen egyszerűen fo- galmazott kérdésre, hogy a válaszadók elégedettek-e jelenlegi lakásukkal vagy nem. rendre igen magas a pozitív válaszok aránya. Ha külön-külön vizsgáltuk az ,.elégedettek" és a ..nem elégedettek" csoportjának lakóskörülményeit. akkor csak igen gyenge kapcsolatot találtunk a vélemények és a lakás objektív jellemzői kö—

zött, más szóval: az elégedettek nagy arányt kitevő csoportjában mindig jelentős számban találtunk olyanokat, akiknek lakáskörülményei objektív szemmel mér- ve nem nevezhetők éppen kifogástalannak. A jelenséget úgy értelmeztük, hogy az ..igen" válasz nem annyira a lakás minőségével való elégedettséget fejezi ki.

semmint inkább azt. hogy van lakása, azaz a lakással rendelkezés tényét.

Ezt az értelmezést más kutatási tapasztalataink is alátámasztották. A minden—

napi élet különböző területeivel, mezőnyeivel való elégedettség mértékét vizsgálva is gyakran tapasztalhattuk, hogy az emberek már akkor is hajlamosak relatíve ,.jobb osztályzatokat adni" jövedelmüknek, munkájuknak. egészségi állapotuknak, családi életüknek, lakáshelyzetüknek, ha ezek a körülmények nem lényegesen rosszabbak a környezetük által nyújtott mintáknól. az általánosan tapasztalt vi—

szonyoknál. Más oldalról arra is gondolhattunk, hogy mindebben sajátos válasz- adói stratégia is közrejátszhat. Kérdezettjeink nagy része —- tudván, hogy vannak náluk rosszabb helyzetben levők is —— a kérdezőbiztos előtt nem akar ,.nagyra- vágyának", ,,elégedetlenkedőnek" mutatkozni.

Visszatérve a lakásukkal elégedettek magas arányára. a Központi Statisztikai Hivatal 22 848 családegységre kiterjedő lakósvizsgálatában is azt tapasztalták: (:

mintának 84 százaléka mondta magát lakáshelyzetével elégedettnek? Ezzel egybe- vágott a mi, 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készített közvéleménykuta—

tásunk eredménye, amely szerint a megkérdezettek 80 százaléka elégedett jelen—

legi lakásával.(i

* Lásd: fataki Judit -— S. Molnár Edit: Gondolkodósi sémák az elégedettségről. Jel-Kép. 1987, évi 1. sz. 29—46. a d.

5 Lakás. lakókörnyezet, lakósminőség (adatgyűjteme'ny). Tórsadaiomstatisztikai Közlemények. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1985. 282 old.

5 A közvéleménykutatás :: Tömegkommunika'cio's Kutatóközpontban készült 1984-ben.

782 PATAK! JUDlT — s. MOLNÁR EDlI

A valóságban tapasztalt. kritikus lakáshelyzet és drágasóg. valamint a vélemé- nyek közötti ellentmondás — legalábbis elgondolkoztató. (A dolog másik oldala, hogy a háztartások, illetve a lakosság túlnyomó többségét kitevő, ún. .,elégedettek"

összetételének statisztikai elemzése természetesen semmiféle értelmezhető össze-

függés kimutatásával nem biztat.)

A problémák gyökerét a deklarált elégedettség tartalmában joggal kerestük.

hiszen az ,.elégedettek" csoportjában: *

-— egyesek úgy válaszoltak, hogy Jelenlegi. lakásuk nem megfelelő saját. illetve család-

juk jövőbeni terveik megvalósítása szempontjából, '

—- mások pedig lakásukat nem tartották véglegesnek. hanem különböző intenzitást fok-

kal ugyan, de lakásváltoztatást terveztek. . -

Ezt az ellentmondást többnyire csak elleplezi az az adatfelvételi gyakorlat.

hogy a lakás .,véglegességéről", a lakásváltoztatási tervekről csak az ún. elégedet- lenek elenyésző csoportját szokták megkérdezni. Ezeket a kérdéseket mi a lakó-

sukkal elégedetteknek is feltettük.

Már az elmondottak alapján is sejthető, hogy a lakással való elégedettség

iránt érdeklődő. egyszerű. dichotom válaszalternativákat tartalmazó kérdésre adott

,,igen" válaszok tartalma jóval összetettebb, mint ahogyan azt első megközelítésre várhatnánk. Elemzésünk egyik központi feladatának ezért a lakással való elége—

dettség tartalmának. a lakásról való gondolkodásmód kialakulásának a feltárását

tekintettük.

Ennek módszeréül a faktoronalízist, pontosabban a tőkomponens-analízist vá—

lasztottuk. Az elemzésbe mindazokat a véleményeket bevontuk, amelyek valamilyen módon a lakással való elégedettségre utalnak. A módszer alkalmazását a véle- ményekről tudakozódó kérdések, illetve az azokból képezett változók relative nagy száma (40 változó) indokolta, hiszen az ezekből kialakított adatmátrix áttekinthe- tetlen lett volna: így azt egy egyszerűbb. könnyebben kezelhető struktúrával helyet- tesitettük. Ez a módszer a véleményváltozókat —- egymáshoz való hasonlóságuk.

illetve egymástól eltérő, független tulajdonságaik alapján csoportokba rendezi.

majd az egyes csoportokat egy-egy mesterségesen előállított változóval. a faktor- ral helyettesíti.7 Ezt követően a lépésenkénti lineáris regresszióanalízis módszerével

vizsgáltuk meg azt, hogy a válaszadók, mely sajátosságaitól függ leginkább a vé—

lemények egyes faktorokban való elhelyezkedése.S '

A faktoranalízisben a következő kérdésekre adott válaszok elemzésére került

sor:9

-— Elégedett—e a lakásával? igen — Nem.

— Véglegesnek tekinti-e a jelenlegi lakását? lgen — Nem. —

— Voltak-e korábban saját, illetve családja életére vonatkozóan tervei, amelyeket. a lakás miatt nem tudott megvalósítani? Voltak - Nem voltak. _

-— Jelenleg vannak-e saját, illetve családja életére vonatkozó olyan tervei, amelyeket a lakás miatt nem tud megvalósítani? Vannak — Nincsenek.

— Osztályazza jelenlegi lakásának tulajdonságait! (Legjobb: 5, legrosszabb: 1):

-- kényelmes

— egészséges -- világos

— csendes

7 Lásd: Rudas Tamás: Faktoranalizis az empirikus tórsadolomkutatásban. Műhely. 1979. évi 18. sz. 33 ald. (A Tömegkommunikáciás Kutatóközpont kiadványa): Bartók János: Faktoranalizis a gyakorlatban. Mű-

hely. 1983. évi 2. sz. 78 old. (A Tömegkommunikációs Kutatóközpont kiadványa). V

8 A matematikai elemzéseket a BMDP Factor Analysis és Step Wise Regression (Department of Bio- mathematics. Univ. of California. Los Angeles. 1981.) program alkalmazásával készítettük.

9 A kérdéseknek csak a tartalmát ismertetjük. nem pedig azt a megfogalmazást. ahogyan azok a kér- dőívben szerepeltek.

pihenésre. kikapcsolódásra való alkalmassága tágas

fenntartásának költségei modern

környéke

tanulásra. olvasásra való alkalmassága kilátása

vendégfogadásra alkalmassága

- Az előbb felsorolt 12 tulajdonság közül melyik az az öt, ámelyiket egy lakásnál a legfontosabbaknak tart; (mind a 12 tulajdonság esetében: választotta — nem választotta).

— Osztályozza jelenlegi lakása környezetének jellemzőit! (Legjobb: 5, legrosszabb: 1):

bölcsődei. óvodai ellátottság egészségügyi intézmények közlekedés

iskola

munkahelytől való távolság közbiztonság

üzlethálózat

—- játszóterek, parkok. zöldövezet

— javitó—szerelő szolgáltatások

— szórakozási lehetőségek

llllllll

—— Olyannak tekinti-e jelenlegi lakását. hogy ha váratlanul jó anyagi helyzetbe kerülne, akkor is pontosan ez felelne meg, más szóval: jelenlegi lakását tartja-e .,ideálisnak" vagy sem. (A kérdés természetesen nem így szólt. Azt kérdeztük meg. hogy a válaszadó, ha ha—

gyon jó anyagi helyzetbe kerülne. milyen lakást szerezne magának. A kérdezettek 30 szó- zaléka erre a kérdésre azt a választ adta. hogy akkor is a jelenlegi lakás mellett döntene.

A faktoranalízisben a vélemények megoszlását úgy vettük figyelembe, hogy az így válaszolók véleményét az .,igen" válasz értékével szerepeltettük, s mindazokét, akik akárcsak a legki—

sebb olyan kivánságról is beszámoltak lokásukkal. lakóshelyzetükkel kapcsolatban, amit _szi- vesen megvalósítanának, ha nagy pénzösszeghez jutnának, a ..nem" válasz értékével.)

—- Osztályozza jelenlegi lakását az elképzelt. ún. ideális lakáshoz képest. (Legjobb: 5, legrosszabb: 1. Ha a jelenlegi lakás az ideális, a válasz értéke: 5.)

*

Az. utóbbi két kérdést illetően egy kis kitérőt szeretnénk tenni. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a, válaszadók magas aránya (30 százalék). — akik jelenlegi lakásukat tartják ..ideá- lisnak". ha váratlanul nagy pénzösszeghez jutnának, akkor sem kívánnának más lakást, mint amilyenben most laknak ——'önmagában elgondolkoztató.

Jogosan merülhet fel, hogy a meglepően magas arányt képviselő csoport esetében ob—

jektíve valóban olyan megfelelők—e ezek a lakások. Két alapvető tulajdonágot, a szobák számát. valamint a lakás komfortfokozatát választottuk ki ennek kontrollálósára.

Ami a szobák számát illeti, a választóvonalat a két szobánál húzhattuk meg. Az egy helyiségből álló és az egy-két szobás lakásokban lakóknak a 20—25 százaléka, a két és fél vagy ennél több szobás lakásokban lakóknak már 42 százaléka gondolja saját lakását ,.ideá- lisnak". A két csoport elkülönülése azért figyelemre méltó, mert látszólag a vélemények és a valóságos helyzet ..aszinkronitását" mutatja; hiszen ismeretes, hogy a lakások 73 száza- léka 2 szobás vagy kisebb, 85 százaléka két és fél szobás vagy kisebb volt 1984-ben. Való—

jában azonban mindkét véleménycsoport alacsony vagy relatíve alacsony igényszintről árul- kodik. amelyben a lakásstruktúra kedvezőtlen összetétele a meghatározó. Az egy helyiség—

ből álló és az egy- vagy kétszobás lakások lakóinál — legalábbis az esetek nagy részében

— abszolút alacsony igényszintről beszélhetünk. Ami a másik csoportot illeti: abban. hogy szinte minden második ember. aki két és fél — háromszobás lakásban lakik, azzal teljes mértékben elégedett, elsősorban az tükröződik. hogy a mai lakáskörülmények mellett egyik legfontosabb kritérium a szobák száma. 5 egy két és fél szobás lakással már .,illík" elége- detnek lenni.

Még szembetűnőbb a válaszok alakulása aszerint, hogy a kérdezettek milyen komfort- fokozatú lakásokban laknak. Itt ugyanis azt találtuk: az. hogy a kérdezett a jelenlegi laká- sát tartja—e ideálisnak, vagy másra vágyik. teljesen független attól, hogy milyen lakásának a komfortfokozata. Ez csupán abból adódhat, hogy bizonyos társadalmi rétegek, csoportok eltérő mértékben elégedettek jelenlegi lakásukkal, s a lakás komfortfokozata független lakó—

ja társadalmi hovatartozásától. (E feltételezésnek van némi alapja. hiszen a társadalmi helyzetből önmagában valóban nem következtethetünk a lakás komfortfokozatára, de arra igen. hogy az előnyösebb társadalmi helyzet — magasabb kvalifikáció, magasabb jövede- lem -- kialakítja a magasabb igényeket. s a törekvést ezek kielégítésére). Mégis igen jel- legzetes, hogy a nem összkomfortos lakásokban élőknek ugyanakkora aránya találja saját lakását ideálisnak, mint azoké, akik összkomfortos lakásokban élnek. Részletesebben vizs-

734 PATAKl JUDIT — s. MOLNÁR son

gálva mindössze annyit változik ez a kép, hogy a magasabb jövedelemmel (legalább 3300 forint/fő) rendelkezőknél találtunk némi összefüggést a lakásuk komfortfokozata és az ..ideá- lis" minősítés között.

A válaszok lakóhellyel való összefüggése megfelelt várakozásainknak. Legkevésbé a fővárosiak (160/0). valamivel nagyobb mértékben a városi lakosság (28%) tartja ideálisnak jelenlegi lakását, legnagyobb mértékben pedig a községekben élők (39%). Ez a tendencia az idősebb korúoknál erőteljes igazán. így például a 60 év felettiek körében a fővárosiak 20 százaléka. a községi lakosok 63 százaléka szerint a jelenlegi lakásuk az ideális.

Iskolai végzettség szempontjából két jól elkülönülő csoportot találtunk: a nyolc osz- tálynál kevesebbet végzetteknek közel fele, 47 százaléka, a többieknek pedig csupán egy- negyede jelezte ozt. hogy váratlanul kedvező anyagi helyzetben is a jelenlegi lakásukat tar—

tanák meg. Úgy tűnik tehát. hogy meghatározott — legalább általános iskolai - végzettség a feltétele bizonyos ,,vágyott" lakással kapcsolatos elgondolások kialakulásának. Erdekes azonban. hogy ez a tendencia a fővárosiakra nem, kizárólag csak a vidéken élőkre érvényes.

Az életkor, a lakóhely és az iskolai végzettség együttes hatása tükröződik a válaszok foglalkozás szerinti megoszlásában is, egyrészt a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak, más- részt a nyugdijasok látszanak legelégedettebbnek jelenlegi lakásukkal. ugyanakkor a ve—

zető állásúak és az értelmiségiek között voltak a legtöbben olyanok, akik egy elképzelt hely—

zetben szivesen változtatnának lakást.

Ugyanez a tendencia érhető tetten a válaszadók jövedelme szerint vizsgálva el véle- ményeket. A legalacsonyabb egy főre jutó jövedelem mellett 38. a legmagasabb egy főre jutó jövedelem mellett 22 százalék találta minden szempontból ideálisnak jelenlegi lakását.

Érdemes még annyit megjegyezni. hogy a kérdezettek. ha saját lakásukat az ún. ideális lakáshoz viszonyították. akkor jelenlegi lakásukra átlagosan 3.1-et. vagyis közepes osztály- zatot adtak. Ez ugyancsak az .,elégedettek" 80 százalékos. magas arányának a képlékeny—

ségére utal.

.

E kitérő után térjünk vissza a lakásról alkotott vélemények szerveződésének so- játosságaira, pontosabban az elvégzett faktoranolizís tapasztalataira.

A faktoranalízis eredményeként 12 faktorból álló struktúrát kaptunk. amely az összvariancia 57.72 százalékát magyarázza, ami számunkra már megfelelő ered-

mény, hiszen a továbbiakban 40 változó helyett 12—vel dolgozhattunk.

Az egyes faktorok magyarázó értékei

Magyarázó érték

Faku" (százalék)

1. Lakáshasználat . . . 16.76 2. Infrastruktúra . . . . . . . . . . 7.78

3. Érték . . . 492 4. Kertváros . . . 4.46 5. Gyermeknevelés . . . 3.70 6. Pihenés . . . . . . . . . . . . 3.33 7. Életmód . . . 3.18 8. Modern . . . 2.97 9. Olcsó . . . 2.82 10. Lakástípus . . . . . . . . . . . 2.64 11. Múlt . . . . . . . . . . . . . 2.59 12. Kilátás . . . . . . . . . . . . . 2.5?

E 12 faktor esetén azonban a szórások 42.28 százaléka kívül marad az értel- mezésen. A véleményvizsgálatok területén ez elfogadható; a szakmai gyakorlat—

ban közmegegyezés alakult ki abban, hogy ha a faktorok össz—szórása az 50 szó- zalékot meghaladja, a modell elvben jól működik"). Esetünkben a kapott összva- riancia százaléka önmagában is mutatja, hogy az egyes faktorok magyarázó érté- ke alacsony. Alóla -— mint a későbbiekben bemutatjuk — az l.. 2. és 3. faktor

m Bartók lános: i. m.

jelentenek kivételt. ezeknek magyarázó értéke is valamivel magasabb, az őket al—

kotó véleményváltozók száma is relatíve több. Az elemzés módszerének számunkra egyik legtanulságosabb eredménye éppen az volt, hogy valószinűsitettük a lakás—

sol való elégedettség tartalmának erős differenciáltságát és azt, hogy az erről

való vélemények igen jellegzetesen különülnek el. A lakással való elégedettség e sajátosságára első ízben terjedt ki kutatásunk.

A következőkben jellemezzük az egyes faktorokat oly módon. hogy bemutatjuk a kialakulásukban szerepet játszó domináns véleményváltozókat. ez utóbbiak együtt

e sajátosságára első ízben terjedt ki kutatásunk.

1. Lakáshasználat

Nem meglepő, hogy a faktorstruktúrán belül ez rendelkezik a legnagyobb ma- gyarázó értékkel. A lakásnak azok a belső tulajdonságai, amelyek annak minden—

napi használatát meghatározzák, kiemelkedő szerepet játszanak a lakásról való véleményekben, és teljes mértékben elkülönülnek.

A faktor tartalma:

-- mennyire kényelmes a lakás;

-— mennyire alkalmas tanulásra, olvasásra;

— mennyire világos;

— mennyire tágas;

—- mennyire egészséges;

— mennyire alkalmas vendégek fogadására;

-— mennyire alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra;

— mennyire modern.

2. Infrastruktúra

A lakásról való vélemények olyan sajátosságát ragadja meg. amely a la- kást kizárólag bizonyos külső tulajdonságok, környezeti ellátottság szempontjából

itéli meg. *

A faktor tartalma:

— milyenek a környék szórakozási, lehetőségei;

—— milyen a környék üzlethálózata:

-— milyen a közlekedés; *

— milyenek a javitó—szerelő szolgáltatások;—

— milyen az egészségügyi ellátottság:

-— milyen az iskola;

— milyen a bölcsőde, óvoda:

—- hogy van ellátva a környék játszóterekkel, parkokkal;

— milyen a közbiztonság a környéken.

3. Érték

A faktor olyan véleményeket tömörít magában, amelyek a lakás általánosabb megítélésére vonatkoznak, arra, hogy az adott lakás milyen értéket képvisel az ember életében.

A faktor tartalma:

—- hogyan osztályozták a jelenlegi lakást egy elképzelt, ún. ..ideális" lakáshoz képest;

— az ún. ,.ideális" lakás megegyezik-e a jelenlegi lakással;

-— véglegesnek tekinti-e a jelenlegi lakást:

-— megfelelőnek találják-e a jelenlegi lakást a jövőre vonatkozó terveik megvalósítása szempontjából ;

— egyáltalán: elégedettek-e a jelenlegi lakással vagy sem.

5 Statisztikai Szemle

786 PATAKI JUDIT —- S. MOLNÁR EDIT

4. Kertváros

A faktorban szereplő domináns vélemények együttese a lakásnak olyan— fő—

ként külső sajátosságokon alapuló — értékelésére utal. amelynek "centrumában"

egy kertvárosi lakókörnyezet áll — ilyen például Budapesten Zugló, Mátyásfölcl vagy

Pesthidegkút.

A faktor tartalma:

mennyire olcsó a lakás fenntartása;

mennyire jó a környéke:

mennyire csendes:

milyen a kilátása;

milyen a közbiztonsága.

II!!!

5. Gyermeknevelés

Elkülönülnek azok a vélemények, amelyek a lakást kizárólag a gyermekek. gyer—

meknevelés szemszögéből értékelik.

A faktor tartalma:

- milyen az iskola (például elég közeli-e);

- milyen :: bölcsődei—óvodai ellátottság;

— milyen távol van a munkahely; ,

-— a lakás otthoni tanulásra, olvasásra alkalmas voltának mint fontos tulajdonságnak az említése.

Az 5. faktorban jelentkezett első ízben olyan vélemény. amely a lakás egyet- len belső tulajdonságát aszerint mérlegeli. hogy annak megléte nagyon fontos-e egy lakásnál. vagy sem. A további faktorokban az ilyen tipusú vélemények gyak- rabban válnak dominánsakká.

Amint korábban erről már szó volt, válaszadóink lakásuk 12 fő tulajdonságá—

nak értékelése (.,osztályozása") után kiválasztották azt az öt tulajdonságot, amelyet

egy lakásnál nagyon fontosnak tartanak. A vélemények struktúráját, az ún. .,fon- tos tulajdonságok" együttes említését természetesen bizonyos mértékig az is be- folyásolta, hogy a válaszadók a tulajdonságok közül csak ötöt választhattak ki.

Ily módon eleve bizonyos fajta ,,választásra" kényszerültek: ha fontosnak jelöltek

meg egyes tulajdonságokat. másokat óhatatlanul nem fontosnak kellett minősíte—

niök. A faktoranalízis módszerével éppen azt sikerült kideríteni, hogy e körülmé-

nyek mellett is sajátos logikája van annak. ahogyan bizonyos ..fontos" és ..nem

fontos" tulajdonságok együtt járnak. és mégis különálló faktorokba kerülnek. Erre

példa a következő faktor is.

6. Pihenés

E faktorbon azok a vélemények kerültek egy csoportba. amelyek mögött a la- kás otthoni pihenésre, kikapcsolódásra. időtöltésre alkalmas voltának az előnyben részesítése sejthető.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az, hogy a lakás

— alkalmas legyen pihenésre. kikapcsolódásra.

—— alkalmas legyen tanulásra. olvasásra.

akkor kevésbé vagy nem fontos az, hogy - tágas legyen.

—— világos legyen.

A faktor természetesen az összefüggés fordítottját is tartalmazza. Vagyis: ha egy lakásnál nagyon fontos az. hogy tágas legyen. világos legyen, akkor kevésbé vagy egyáltalán nem fontos. hogy alkalmas—e pihenésre, tanulásra.

7. Életmód

Sajátos véleményegyüttest különít el az a faktor. amelyben a domináns véle—

mények, olyan életmódelemeknek az előnyben részesítésére utalnak. amelyekhez a lakás a legmegfelelőbb kereteket tudja nyújtani. A vélemények közötti összefüggés természetesen magában foglalja azt az értelemszerű logikai kapcsolatot is, hogy ha a lakás kényelmes, valószínűleg vendégfogadásra, tanulásra is alkalmas.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az, hogy a lakás alkalmas legyen -— vendégfogadósra,

— tanulásra, olvasásra.

akkor kevésbé vagy egyáltalán nem fontos az, hogy - kényelmes-e.

-— csendes-e, és megfordítva.

8. Modern

Igen jellegzetesnek találhatjuk. hogy a lakás ,.modernségének" előnyben része- sítése a többi véleménytől elkülönülve jelenik meg. Magyarázata többek közt az lehet, hogy az emberek egy része számára a modern lakás fogalma az újabb épít- kezési formákkal, elsősorban a panellakásokkal kapcsolódik össze. Ez többnyire sajátos alternatívát is jelent: ritka eset az, hogy az ilyen típusú lakások egyben

tágasak. kényelmesek stb. legyenek. Talán ez lehet az oka annak. hogy a ,,mo-

dern lakás" preferálása alig-alig jár együtt más kedvező belső tulajdonságok előnyben részesítésével. Igen sajátos, hogy a ..modem" jellemző mellett szereplő másik domináns vélemény a lakás ..csendessége". mégpedig egymást kizáró ösz—

szefüggésben.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az. hogy -— a lakás modern legyen,

akkor kevésbé vagy egyáltalán nem fontos, hogy egyben

— csendes legyen, és megfordítva.

9. Olcsó

Jellegében nagyon hasonlít a 8. faktornál mondottakhoz: a lakásfenntartás olcsóságának preferálása. illetve annak elkülönülése már önmagában is jelzi, hogy a lakásfenntartás költségei ma nálunk meglehetősen elkülönülnek a lakás minő-

, ségétől. Az. hogy ez a vélemény éppenséggel a ..világos lakás" tulajdonsággal

kapcsolódikössze. az előzőhöz hasonlóan ugyancsak egy alternatívát is jelez: a

legolcsóbb lakásokkal (például udvari, pince stb.) együtt jár. hogy sötétek is.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az, hogy - a lakás fenntartása olcsó legyen.

akkor kevésbé vagy egyáltalán nem fontos az. hogy

— világos legyen.

5!

733 PATAKI JUDIT — s. MOLNÁR EDiT

10. Lakóstípus

A faktorban szereplő domináns vélemények olyan — fontosnak tartott — lakás—

tulajdonságok elkülönülésére utalnak, amelyek ,,középpontjában" a tipikusan mai építkezési forma, mindenekelőtt a lakótelepi lakás áll.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az, hogy a lakás

—— egészséges legyen,

— világos legyen.

akkor kevésbé vagy nem fontos az. hogy a lakás

— tágas—e,

—- jó-e a környéke.

—- milyen messze van a munkahelytől.

11. Múlt

A 3. faktornál már láthattunk példát arra, hogy a jövőbeni tervek megvaló-

sulása szempontjából nagy szerepe lehet a lakásnak. Ennél a faktornál azt figyel—

hettük meg. hogy a lakásról való véleményt az is befolyásolhatja, játszott-e negatív szerepet az eddigi életútban, akadályozta—e bizonyos életcélok, tervek megvalósi- tását a lakás vagy sem. Érdekes, hogy ez főként a ..lakás környéke" tulajdonság preferálásával jár együtt. Arra kell gondolnunk, hogy a lakáskörülmények miatti hátrányok jórészt abból származtak. hogy a múltbeli lakásnak nem volt jó a kör- nyéke.

A faktor tartalma: ha nagyon fontos az. hogy a lakásnak jó legyen a kör- nyéke, akkor

—- nagy valószínűsége van annak, hogy a múltbeli lakás kedvezőtlen volt,

— kevésbé vagy egyáltalán nem fontos az. hogy a lakás kényelmes legyen.

12. Kilátás

Végül a legkisebb magyarázó értéket képviselő faktor a lakásnak egy nagyon

sajátos értékelésmódjára hivja fel a figyelmet. A mindennapi életben. a lakáscse—

rék bonyolításánál. apróhirdetésekből közismert értékelési szempont a lakás kilá- tása. az. hogy ,,utcai" vagy .,udvari". ..parkra néző", .,Dunára néző" stb. lakásról van—e szó. Elemzésünk tanulsága. hogy ez a szempont elkülönül a többitől.

A faktor tartalma: a lakás szép kilátásának kiemelt fontossága. ami azzal jár

együtt. hogy a jelenlegi lakás kilátása ís magasra értékelődik. (A vélemények kö-

zötti összefüggés természetesen úgy is fennáll, hogy ha a jelenlegi lakás kilátása

nem értékelődik magasra. ez kevésbé is tűnik fontosnak.) Ez utóbbi magyarázata az

lehet, hogy az igen rossz kilátással rendelkező (például pince- stb.) lakás esetében

a lakás rossz minősége miatt sok más. lényegesebbnek tartott tulajdonság háttér-

be szorítja ezta szempontot.

?

Áttekintve az elemzés eredményeképpen kapott faktorok együttesét, néhány

szembetűnő jellegzetességre figyelhetünk fel.

A 12 faktor az előzőkben bemutatott tartalmi sajátosságok alapján —- úgy tű—

nik — két nagyobb csoportra válik szét.

Az első csoportba sorolhatnánk az 1., a Z.. a 3. és a 4. faktort, ezek mind-

egyikén belül olyan vélemények a meghatározók, amelyek a lakás alapvető tulaj-

donságait, a lakással rendelkezés tényét. a lakásnak az ember életében betöltött szerepét minősítik.

A másik csoportot alkotó faktorok mindegyike az előzőknél speciálisabb; 0 ben—

nük foglalt vélemények a lakásnak egy vagy néhány tulajdonságát emelik ki a mindennapi élet. életvitel egy—egy fontosnak ítélt területével összefüggésben. A la- káshelyzet megítélésének, a lakással való elégedettségnek azokat a dimenzióit.

amelyek e második csoporthoz tartozó faktorokkal jellemezhetők, korábbi vizsgá- latainkban még nem sikerült feltárni.

A két csoport elkülönülése mögött a vélemények szerveződésének egy olyan sajátossága is meghúzódik, hogy nincsen vagy csak kevés összefüggés van a meg- levő lakás. lakáshelyzet értékelése és a lakásértékek preferálása között. Az első csoporthoz tartozó faktorokban nem szerepelnek olyan vélemények, amelyek a la—

kás egy—egy tulajdonságát annak alapján mérlegelik, hogy meglétük nagyon fon- tos-e vagy sem. A második csoporthoz tartozó faktoroknak pedig mindegyikében helyet kapnak az ilyen vélemények is. Ebből azt szűrhetjük le. hogy ma a meglevő lakások minősítésében alapvetően nem a saját értékválasztások játszanak szerepet (hogy mit találnak nagyon fontosnak egy lakásnál az emberek), hanem nagy való- szinűséggel olyan relativ viszonyítási keretek, amelyeket az ország tényleges la- kásviszonyai befolyásolnak. Másként szólva: feltételezhető, hogy az emberek haj- lamosak akár nagyon magasra is értékelni a lakás tulajdonságait vagy lakáshely- zetüket akkor is. ha az nem felel meg teljesen igényeiknek, mivel objektiv helyze—

tüket a lehetőségekhez. körülményekhez igazítják. nem pedig igényeikhez.

A faktoranalízis érdekes tapasztalata volt. hogy a lakáshelyzet megítélése az idő dimenziójában is megragadható.

Az ún. ,,Múlt" faktor (11. faktor) elkülönülése mutatja. hogy mivel a felnőtt emberek életében — hic et nunc - egyik legfőbb célkitűzés az önálló lakás meg- szerzése, az ezt megelőző években egy részüknél éppenséggel ennek hiánya volt a meghatározó. Valószínűleg nem áll messze a valóságtól, hogy a meglevő lakás értékelését befolyásolhatja az a körülmény. hogy a múltbeli lakáshelyzet negativan

hatott-e az élet alakulására vagy sem.

A .,.lövő" dimenziójában nem meglepő. hogy ez az ,.érték"—faktort alkotó do-

mináns vélemények egyike, a lakás minősítése, szinte értelemszerűen foglalja ma—

gában a jövőre irányultság szempontját is. azt ugyanis, hogy mennyire találják véglegesnek helyzetüket, befolyásolja—e a lakás a családi terveket, egyáltalán:

mennyire elégíti ki igényeiket a lakás.

*

Azt, hogy a válaszadók mely sajátosságaitól függ leginkább a vélemények egyes faktorokban való elhelyezkedése. a lépésenkénti lineáris regresszióanalizis

módszerével vizsgáltuk. A felhasznált változók négy fő csoportja:

I. lakásjellemzők:

— a szobák száma.

-- a lakás alapterülete.

— a lakás komfortfokozata.

- a lakás jogcíme (dichotomizálva);

ll. demográfiai jellemzők:

— nem, életkor.

-— családi állapot (dichotomizálva).

- a családtagok száma,

az együttélő generációk száma, a 18 éven aluli gyermekek száma;

790 PATAKl JUDlT —— S. MOLNÁR EDlT

lll. társadalmi—demográfiai jellemzők:

— iskolai végzettség,

— a kérdezett apjának iskolai végzettsége.

— lakóhely, *

—— lakókörzet (dichotomizólva),

— foglalkozás (dichotomízólva).

— párttagság;

IV. anyagi ellátottság:

— az egy főre jutó jövedelem,

— a családi összjövedelem,

— anyagiellótottsóg-mutató*,

—— globális igényszint mutató', - a stétustórgyak iránti igényszint'".

—— (: kontaktustúrgyak iránti igényszint', - lakóskomfort-igényszint*.

' A jelzett, az elemzésben vóltazóként felhasznált mutatókat Tardos Róbert, :: Tömegkommunikóciós Kutatóközpont munkatársa alakította ki a következők alapján: az anyagiellótottsóg-mutotó a lakóskomfort és az egyéb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság indexe. amelyet faktoranalizissel nyertünk; az igény- szintmutatók olyan kérdéssorozatra épültek. amelyek 19 tárgyra, illetve különböző szabadidős tevékenysé- gekre vonatkozóan a "természetes—luxus" dimenzióban taftalmaznak értékeléseket; mind a globális. mind a három részleges igényszintmutatót faktoranolizis útján nyertük. a globális mutató a faktoronalizis rotálat- lon első faktorára épül, a részleges igényszimmutatók pedig a három rotólt faktorra. (Lásd: Tardos Róbert:

lgényszintek—anyagi aspirúciók—gazdasógimagatartós-tipusok. Kandidátusi disszertáció. Kézirat.)

A regresszióanalízis eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.

A lépésenkénti lineáris regresszióanolízis eredményei a 12 fő laktomál

Magyarázó Faktar

érték változa

(százalék)

1. Lakáshasználat

Szobaszóm . . . , . . . 20.40 Komfortfokozat . . . ! . . . 4,80 Alapterület . . . 1.61 Központi körzet . . . 0.90 Észak—Alföld . . . 050 Nem . . . 0.41 Dél—Alföld . . . 0.30 Együtt 28.92 2. Infrastruktúra

Életkor . . . 2.35 Lakóhely . . . 2.00 Betanított munkás . . . 0.47 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma . . . 0.53 Együtt 5.35 3. Érték

Életkor . . . 15.59 Szobaszóm . . . 6.16 Családi összjövedelem . . . 3.14 Lakóhely . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.37 Komfortfokozat. . . . . . . . . . . . . . . 1.77 Iskolai végzettség . . . 1.17 A lakás jogcíme . . . 0.83 A lakás alapterülete . . . 0.70 Globális igényszint—mutató . . . 0.64 Dél—Dunántúl . . . 056 Az apa iskolai végzettsége . . . . . . . . . . 0.44 Stútustórgyak iránti igényszint . . . 0.29 Észak-Alföld. . . 0.30

Együtt 33.14

mm, magvú

valtozo (százalék)

4. Kertváros

Komfortlokozat. . . 9.16 Lakóhely . . . 2.78 Anyagiellátottság mutató . . . 1.19 Egy főre jutó jövedelem . . . 0.69 Elvált családi állapot . . . 0.61 Együtt 14.43 5. Gyermeknevele's

18 évesnél fiatalabb gyermekek száma . . . 2.68 Komfortfokozat. . . 1.74 Egy főre jutó jövedelem . . . 0.85 Nőtlen—hajadon családi állapot . . . 0.55 Együtt 5.82 6. Pihenés

Anyagiellátottsóg—mutató . . . 1.93 Nőtlen—hajadon családi állapot . . . 1.77 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma . . . 0.52 Szobaszóm . . . 0.43 Együtt 4,66 7. Életmód

Vezető beosztás. értelmiségi foglalkozás . . . 1.64 Észak Magyarország. . . 0.57 Együtt 2.2!

8. Modern

Életkor . . . 3.02 A lakás jogcíme . . . 0.83 Központi körzet . . . 0.46 Együtt 4.31 9. Olcsó

Komfortfokozat . . . 2.28 Szabaszám . . . 1.98 Del Alfold . . . 0.52 Globális igényszint-mutató . . . 0.54 Együtt 5.32 10. Lakástipus .

Életkor . . . 1.84

Komfortfokozat . . . 0.81

Vezető beosztás, értelmiségi foglalkozás . . . 0.46 Együtt 3.11 11. Múlt

Kontaktustárgyak iránti igényszint. . . 1.30 Észak- Dunántúl . . . 0.92 Lakóhely . . . 0.60 Egyéb szellemi foglalkozás . . . 0,52 Együtt 3.34 12. Kilátás

Szobaszám . . . 1.72

Özvegy családi állapot. . . 0.77 Státustárgyak iránti igényszint . . . 0.48 Együtt 2.87

Amint az adatok mutatják, az l., a 3. és a 4. faktor esetében az elemzésben

alkalmazott változókkal viszonylag jól sikerült megragadni a szignifikáns különb—

ségeket okozó tényezők körét. Egyben ezek azok a faktorok. amelyek a lakásról való

792 — PATAKl JUDIT -— S. MOLNÁR—EDIT

gondolkodás általánosabb szintű jellemzőit foglalják magukban. A 2.. az 5. és a 9.

faktorokban szerepet játszó változók magyarázó értéke valamivel alacsonyabb, a

többi faktor (ő., 7., 8., 10., 11.. 12.) esetében pedig a változók összesített magya-

rázó értéke már meglehetősen csekély.

Ugyanakkor az egyes változók egyenkénti magyarázóértéke is igen külön-

böző, jóllehet ezen belül általánosan az jellemző. hogy ezek -— kevés kivételtől

eltekintve — meglehetősen alacsonyak. Ka'rakterisztikusabb képet nyerhetünk

azonban akkor. ha az előzőkben ismertetett négy fő típus szerint követjük végig.

hogy azok miként, milyen irányokban hatnak a lakással kapcsolatos vélemények

különböző dímenzióira. Az eredményeknek ezt az általánosabb Szintű ismertetését azért találjuk indokoltnak. mert ez egyrészt áttekinthetőbb leírást ad a vélemé- nyek szerveződését befolyásoló tényezőkről másrészt a változók fő típusaival job- ban kiemelhetjük a lényeges hatásokat; A váltózók fő típUsainak ismertetése so—

rán csak azokról az egyedi változókról beszélünk részletesebben, amelyeknek ha-

tása kiemelkedő volt.

!. Lakásjellemzők

Érthető. hogy a vélemények szerveződését általánosságban a válaszadók laká-

sának alapvető jellemzőí erőteljesen befolyásolják. Mindössze 3 olyan faktor volt

(2., 7.. 11. faktorok). amelyekre a lakásjellemzők nem hatottak szignifikánsan.

Az elemzésben alkalmazott négy lakásjellemző kÖZül leglényegesebbnek a szo-

bák száma és a lakás komfortfokozata bizonyult (például a ..Lakáshasználat" fak—

torban 20.4 százalék a szobaszám. a .,Kertváros" faktorban 9.16 százalék a komfort- fokozat magyarázó értéke). Nem mondható el ugyanez a lakás alapterületéről.

amely mindössze két faktorban játszott szerepet (..Lakáshaszná'lat" és ,.Érték"), alacsony magyarázó értékekkel. Ez a vélemények szintjén is megerősíti azt a való—

Ságos helyzetet, hogy ma Magyarországon a szobák száma fontosabb ,.adottsága"

egy lakásnak, mint az alapterület. s a kettő szinte független egymástól.

ll. Demográfiai jellemzők

A felhasznált demográfiai jellemzők közül kiemelkedett az életkor szerepe. A B. faktornál (..Érték") egyedül az életkor az összvariancia 15,59 százalékát magya—

rázza. Az összefüggés tartalma az. hogy az életkor előrehaladásával növekszik a

lakással való elégedettség.

Ennek egyik oka. hogy bizonyos életkor elérésével növekszik a saját lakással

rendelkezés valószínűsége, a lakáshelyzet rendeződik. A másik ok, hogy az adott

helyzet, a lehetőségek elfogadása, a változtathatatlanba való belenyugvás a kor előrehaladtával nagyobb mértékű. Az ..ez Van, ezt kell szeretni" megfogalmazású vélemények valtaképpen csak nagyon viszonylagos elégedettséget fejeznek ki. s elképzelhető., hogy a gazdasági kényszerűség _ezta fajta attitűdöt tovább erősíti.

Ez az összefüggés is felhívja a figyelmet arra, hogy a lakással való elégedettség

magas arányát bizonyos fenntartásokkal kezeljük.

A 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma a családon belül elsősorban azok—

ban a véleményegyüttesekben játszott szerepet, amelyekben a gyermekintézmé-

nyekkel való ellátottságról. a lakás tanulásra alkalmas voltáról alkotott vélemények domináltak. lgy például az 5. faktorban (..Gyermeknevelés' ') ennek (: változónak a magyarázó értéke 2, 68 százalék.

Ide kivánkozik az a megjegyzés, hogy _a család létszáma és az—együtté-lőgene—

rációk száma a regressziáanalízis eredményeként nem okozottszignifikáns különb- séget egyetlen faktorban sem., 'E két változó—azonban külön-külön ——'a többi vált—ozó

nélkül —— szignifikánsan hatott az egyes faktorokra, például a 3. (.,Érték"), az 5.

(,.Gyermeknevelés") és a 10. (..Lakástipus") faktorra. A regresszióanalizis során

ezek hatását legtöbbször az életkor és a 18 éven aluli gyermekek száma csökken—

tette a szignifikanciaszint alá.

lll. Társadalmi—demográfiai jellemzők

A társadalmi—demográfiai jellemzők közül két változó szerepéről érdemes szól—

ni. Az egyik a ,,regionalitás". azaz a válaszadók meghatározott lakókörzetekbe tar—

tozása. Ez a változó hat faktornál is szignifikánsnak bizonyult, sőt az 1. faktoron belül három. a 3. faktoron belül két különböző lakákörzet is helyet kapott.

Nem lévén szakemberek. nem tudjuk megítélni azt, hogy az egyes lokókörze- tekben (így például a Dunántúl. az Alföld bizonyos vidékein) a lakáskörülmények—

nek. lokásfajtáknak milyen speciális. csak arra a körzetre, régióra jellemző tulaj- donságai vannak. Ezek az összefüggések azonban arra mindenképpen figyelmez—

tetnek, hogy a lakásról alkotott vélemény, gondolkodás különböző dimenzióit a regionalitás is befolyásolja.

Ami az iskolai végzettséget illeti, érdekesnek találtuk, hogy ez csupán egyet- len faktorban játszott szignifikáns szerepet, mégpedig az .,Érték" faktorban. Az összefüggés tartalma az, hogy az iskolázottság növekedésével csökken a lakással való elégedettség. (Ezt a hatást erősíti az, hogy a kérdezettek apjának iskolai vég—

zettsége — ugyancsak szignifikáns mértékben -— ugyanebben az irányban befolyá—

solja egyedül ezt (: faktort.)

_ 'Meg kell azonban jegyezni, hogy önmagában az iskolai végzettség még to—

vábbi öt faktornál szignifikáns különbséget előidéző változónak bizonyult, így az 1; (,,Lakáshasználot"), a 4. (.,Kertváros"), a 10. (,,Lokástipus"), (: 6. ("Pihenés"), a 12. ("Kilátás") faktorban. Hatását legtöbbször a lakás minőségi paraméterei (szo—

baszám, komfort) csökkentik. Ez részben arra 'utal. hogy az iskolai végzettség több

dimenzióban is befolyásolja a lakásról való véleményt. részben pedig arra, hogy az iskolai végzettség növekedése és a lakások jobb minősége összetartoznak.

IV. Anyagi ellátottság

A' jövedelem (egy főre jutó vagy családi összjövedelem) és az anyagi ellátott—

ság, valamint a lakásról'való vélemény közötti kapcsolat értelemszerű, szinte nem

is'igényel kommentárt; ezek a változók négy faktornál (3., 4., 5., 6. faktorok) is szig-

nifikánsan hatottak a véleményekre, közülük legmagasabb értékkel a családi össr—

jövedelem a 3. (.,Érték") faktorra (3,140/o).*Az anyagi ellátottság, valamint az egy

főre jutó jövedelem — mindkettő -— meghatározó volt a '4. (.,Kertváros") foktorban tömörülő vélemények alakulásában; korábban láthattuk, hogy e foktoron belül egyik

domináns vélemény éppen az, hogy mennyire olcsó a lakás fenntartása.

A változóknak ebbe a fő csoportjába soroltuk az ún. igényszintmutatókat is, amelyek ha összességében a jövedelemnél és az anyagi ellátottságna'l alacsonyabb értékekkel is, de négy faktornál (3., 9., 11., 12. faktorok) ugyancsak szignifikánsan hatottak a véleményekre. (Emlékeztetünk arra, hogy az igényszintmutató kialakitása egy kérdéssorozaton alapult, amelyek különböző tárgyakra és tevékenységekre vo- natkozóan a ,,természetes—luxus" dimenziójában tartalmaztak értékeléseket.) A 3.

(,,Érték")rfaktor alakulásában ezek közül kettő is szerepet játszott.

A faktorok második csoportjában —— amelyekre az jellemző. hogy bennük a la- kás egy—egy fontosnak tartott tulajdonsága, ,,fontosnak tartása" dominál — három foktornól is szignifikánsan hatnak a véleményekre az igényszintmutatók. A 9. (..Ol-

794 PATAKI mon — s. MOLNÁR eon'

cső") faktor esetében az összefüggés tartalma az lehet, hogy a lakás olcsóságá- nak nagyfokú preferálása együtt jár azzal, hogy az emberek egy része -- sokak

számára természetesnek tűnő. más dolgokkal együtt — a magasabb költségű la- kásra is mint luxusra kénytelen gondolni. Az ún. kontaktustárgyak iránti igények- nek a 11. (..Múlt") faktorban játszott meghatározó szerepét talán éppen az ma—

gyarázza. hogy a múltbeli rossz lakáskörülmények — például periférián. szomszé—

doktól, megfelelő infrastruktúrától elszigetelten élés stb. — nagyobb igényt támaszt az érintettekben a kapcsolatteremtés (telefon, hírforrások, város. centrum) iránt.

Végül az ún. státustárgyak iránti igényszint változója és a 12. (..Kilátás") faktor közötti összefüggés tartalma az lehet. hogy az ún. szép kilátású (Duna-parti. he—

gyekre néző stb.) lakás ma valóban egyfajta státusszimbólum, másrészt pedig a ki-

fejezetten rossz kilátással rendelkező (pince—, üzlethelyiség stb.) lakás esetén ért—

hető módon az egyéb ún. státustárgyak iránti igények is leszűkülni kényszerülnek.

mivel azok az érintettek számára nem reálisak.

A mondottakkal egyik célunk az volt, hogy példát mutassunk arra: a lakással

való elégedettség tartalmilag igen gazdag, és különböző értékkategóriák mentén

e gazdagsága az alkalmazott matematikai statisztikai módszerrel megragadható.

Ennek révén az eredmények megfelelő interpretációs keretet biztosítanak ahhoz.

hogy a lakással való elégedettséget, mint lágy változót más életmód-. és értékku—

tatások elemzéseiben is hasonlóképpen szerepeltessük.

Ugyanakkor joggal felmerülhet, hogy a más tematikákat tartalmazó érték— és életmódvizsgálatok terjedelmét igen megterhelné az előzőkben ismertetett -— a fő—

komponens—elemzésben felhasznált valamennyi kérdőívkérdés alkalmazása. Tapasz- talataink módot adnak arra, hogy a most bemutatott interpretációs keretek isme—

retében kiválasszuk a legjellemzőbb kérdéseket. amelyek önmagukban is sokat

mondanak a meglevő lakásnak az emberek gondolkodásában. értékrendjében be—

töltött szerepéről. Megállapíthattuk. hogy erre a lakással való elégedettségre vo-

natkozó. dichotom, .,igen—nem" válaszolternatívákat tartalmazó kérdőívkérdés nem

alkalmas. Jellegzetes és más vizsgálatokban is jól használható kérdés azonban az

ún. ..ideális lakás"—ra vonatkozó nyitott kérdésünk. amelynek lazitó hatása a kér- dezési szituációban egyébként is kedvező. éppúgy. mint a jelenlegi lakásnak az elképzelt, ideális lakáshoz viszonyított osztályozására vonatkozó kérdőivkérdés. A jelenlegi lakásukat ideálisnak tartók csoportjának aránya és összetétele, továbbá a lakás ,,vágyott" tulajdonságainak tartalmi sajátosságai önmagukban is igen so- kat elárulnak arról az értékrendről. amely az egyik legalapvetőbb életfeltétellel. a lakással kapcsolatban jellemzi az embereket.

TÁRGYSZÓ: Lakáshelyzet.

PE3I'OME

Asropm Ha ocnosanuu auőopcm, npeAcraannwmeü Hacenenue crapwe lB—n'emero aoapacra, npouaaenu oöcneraaHue oömecrneunoro MHeHHH. Onpocuuű nucr crpeMuncn BbtiCHHTb, s nakoü mepe onpomeuuue maaa ynonne'raopeubl caoeü Knapmpoü; .cnoumu munuumuMi—i ycnoanaMú. OTBeTbI Sum: npnronnbl AMI ahonnan TOTO, Kan oópeaylofcn Mueuua, us Kaxux nemei-nos cxnaAblaoercn ynonnefeopeuuocrb xaaprupoü. Ana Hyma ana- nuaa europai nponsaenu maxropnmü wanna c nomouu—ro 40 nepeMeHHbixpópazoam—mux Ha ocnoaamm aonpocoa; coctonman M$ 12 maxrope crpym'ypa Bhipamaer aucoxyta crenenb

Aurpcpepenuuposauuocm cogepmanun ynoane'raopeunocrn Kaaprwpoü. Ann ycrauoanem—m roro, or xarmx oősermrsmsrx uHAuxa-ropoa onpomeuumx nuu. saaucnr axmouenue mier-mü a OTAeanble cpaxropu Öhll'l npouaseAeH maroaoi'r perpeccuauuü ananua. ABTOpr menaror nponecm npnmep TOI'O, Kaxue onepauuu moryr npousaoAurscn c nomombio r.". ,,nepe- MeHHle cocronumx us MHenm'i". Kpome aroro aa'ropbr uaaneknu raxme u BblBOA, nna ceromm a naanndmnauuu Hanu-mm KBapTHp urpaior pOJ'Ib He coőcraemiue ouemm, a no Bceü aeponmocm raxue OTHOCHTeJ'leble conocrasuMsre paMKH, Koropsre nonaepmeubr

mmm-mrc maxmuecxnx munuuwbrx ycnoam'r s c'rpaHe.

SUMMARY

The outhors conducted public opinion poll relying on :: sample of the population hav- ing completed 18th year. Respondents were asked to what extent they are satisfied with their housing conditions. On basis of the answers given, the components of satisfaction with housing were analysed. The analysis was carried out through factor analysis of 40 variables. The structure of 12 factors showed the wide differentation of the degree of sat—

isfaction with housing. A stepwise linear regression analysis was used for analysing the relatíonships of the objective characteristics of respondents on which their opinions ex—

pressed in different factors depended.

The study serves as an example of the use of sa—called ,.opinion variables". More—

over, the authors came to the conclusion that in aualifying flats at disposal. importance is not attached to own-selected values only. but. in all probability, to the actual housing conditions of the country.