STATISZTIKAI IRODALMl FIGYELÖ
A szerző a továbbiakban a statisztikai tá- jékoztatás, az adatközlők által szolgáltatott adatokkal kapcsolatos titoktartás és a bizal—
mas kezelés kérdéseit tárgyalja, különös te—
kintettel a decentralizált statisztikai rend- szerben felmerülő problémákra.
Részletesen foglalkozik a hivatalos statisz- tika és a statisztika tudományos művelői kö- zötti kapcsolat kérdésével. és hangsúlyozza az együttműködés fontosságát e tekintetben.
Felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos lenne a hivatalos statisztika és az el—
méleti statisztika közötti szakadék áthidalá-
437
sa. Kiemeli. hogy a hivatalos statisztikának fokoznia kellene a modem statisztikai mód- szerek alkalmazását. főleg az elemzések te- rén, a tudományos statisztikának pedig job—
ban be kellene kapcsolódnia a hivatalos sta- tisztika problémakörébe, különösen ami an- nak módszertani részét illeti. Sok lehetőség van az együttműködésre, és az ilyen koope- ráció haszonnal járna mind az állami veze—
tés, mind a statisztikai tudomány fejlődése számára.
(Ism.: Kármán Tamásné)
DEMOGRÁFIA
BARRA (KULSÓ-HEBRIDÁK) NEPESSÉGSTRUKTÚRÁJA
(Population structure of Barra —— Outer Heb—
rides.) — Anna/es of Human Genetics. 1976, 3. sz.
339—352. p.
A népességtudomány fejlődésében döntő szerepe volt és van a társadalmi—gazdasági szempontok kielégítésének. Bár a népesség legfontosabb jellemzőinek — születés, halá—
lozás. termékenység, morbiditás —— önálló vizsgálata nem a demográfia, hanem más tudományterületek tárgya, a tudományágak szakosodása következtében (: népességtudo- mány művelői is alkalmazzák ezeket a társ—
tudományokat, így például a biodemográfi—
át vagy a humángenetikát. Ezeken kívül a demográfiai kutatásokban más statisztikai (matematikai statisztikai, számitástechnikai) módszerek is egyre inkább nagy szerepet kapnak.
A tanulmány szerint a szóban forgó ku- tatások elméleti kidolgozása messze előtte jár a gyakorlati vizsgálatoknak. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy az egyes népessé- gek struktúráját a különböző társadalmi és gazdasági, valamint tisztán demográfiai vo—
natkozású statisztikai adatok alapján (nép—
számlálások, gazdasági összeírások) — leg- alábbis az utóbbi évszázadokra -— a kutatás igényeinek többé-kevésbé megfelelően meg lehet határozni. A genetikai jellemzőkre vo—
natkozóan azonban csak kisebb populációk- ra lehet empirikus adatokat gyűjteni, viszony—
lag nagy költséggel és nem ritkán megle- hetősen sok szervezési problémával. Ezért is korlátozódott a gyakorlati vizsgálatok nagy része izolátumokra, elszigetelt, kis populá- ciókra.
Barra területe (Skóciában. a Külső—Hebri—
dák szigetcsoportban) földrajzilag jól elkü—
lönült, népessége azonban —— mint a jelen—
legi vizsgálat eredményei is bizonyítják — nem igazi izolátum, a be- és kivándorlás nem elhanyagolható tényező. A tanulmány a demográfiai változók, illetve ismérvek alap—
ján elemzi e populáció rokonsági struktúrá- ját a családnév-azonosság (izonómia), a ván- dorlás és a genealógia vizsgálatával.
Történeti demográfiai bevezetés tárja fel a feltehetően mintegy 4000 éve lakott szi—
get népességének növekedésére vonatkozó becsléseket a gazdaság- és társadalomtör- téneti tényezők. valamint a földrajzi adott- ságok figyelembevételével.
A vizsgálat a skót polgári anyakönyvek születési és házasságkötési adataira támasz—
kodik, de azokat három más forrásból egé- szíti ki: egyházi anyakönyvekkel az 1805—
1854 közötti időszakból, az 1841-től tízéves időközökben tartott népszámlálások háztar- tási összeírásaival, továbbá háromgenerá- ciós családfákkal.
A népesség rokonsági struktúrájának meg—
határozásánál családnév-azonossági vizsgá—
latot alkalmaznak. Ennek kiinduló elve, hogy az azonos családnevű egyének nevüket egy közös őstől örökölték. Az azonos család- nevű egyéneknek a populációban mutatko- zó gyakoriságával az egyes népcsoportokon belüli vagy népcsoportok közötti rokonsági struktúrát lehet jellemezni. Barra esetében három nagy gyakorisággal előforduló csa- ládnév szerepel az összesen 26 csoportba so- rolt családnév között. A tanulmány a szer- zők régebben közölt. elméleti úton levezetett képletét használja az adatok elemzésére.
Az izonómia-vizsgálatot alkalmazni lehet vé- letlenszerű párosítással vagy házaspárokra vonatkoztatva; térben vagy időben, vagy mindkettőben eltérő csoportpárokra. A ro—
konsági struktúrát rokonsági matrixokkal ve- zetik be. Bemutatja a cikk mind a véletlen- szerű, mind a házassági izonómiára végzett számítások eredményét, térbeli (14 Barrán belüli településcsoport), valamint időbeli (ge—
nerációs) összehasonlitásban. (Hivatkozik a tanulmány a mátrixok összegezésénél alkal- mazott számítástechnikai programokra is.) Az izonómíai vizsgálatok számszerű eredményei és a rokonsági matrixokból szerkesztett dia—
438
gramok alapján a tanulmány szerint Barra népessége nem zárt izolátum.
A vándorlás vizsgálata is hasznos informá- ciót nyújt egy népesség rokonsági struktú—
rájáról. Barra esetében a legegyszerűbb mód- szerből kiindulva (a szülők és gyermekeik szü- Ietési helyének összehasonlításából) nagy la- kóhely-stabilitás állapítható meg. A tényle—
ges vándorlási arány számítása Melécot-fé—
le közelítéssel történt. A vándorlási mátrixok—
ból nyert és a Melécot—féle közelítéssel ka- pott értékek elég közel vannak az izonómia vizsgálati módszerével nyert értékekhez.
A genealógiai elemzésben csak a jelen—
leg élő és termékeny gyermekek és azok szü- lei szerepelnek, így összesen 1194 egyén szár- mazási vonalát követi a vizsgálat. Ezek között mindössze 16-nál lehetett közös őst találni.
és nem volt egyetlen közeli vérrokoni há—
zasságkötés sem. A véletlenszerű rokonság számításához gépi programot alkalmaztak, a rokonsági koefficiens számításánál a ro—
konsági láncok hosszának megoszlását is figyelembe vevő programmal. Az így nyert eredmények is'jól illeszkednek az előbbi két módszerrel kapottakhoz, és a népesség rokonsági struktúráját egybehangzó módon írják le. Barra népességének rokonsági struk- túrája hasonló más nagy—britanniai izolátu—
mok struktúrájához, de azoknál kisebb mér- tékben, vagyis alig jellemzik a belházas—
ságok. Néhány ritka gén ismételt előfordu- lását a vizsgálat során észlelték ugyan. de ezek a szerzők szerint aligha tulajdonítha- tók rokonsági eredetűnek.
(ism.: Hankó Zoltánné)
A NÉPESEDES PSZlCHOLÓGlAl KÉRDÉSEl
(Psychological perspectives in population.) Szerk.:
Fawcett, I. T. Basic Books. New York. 1973. 522 p.
A könyv tizennyolc tanulmányt tartalmaz, amelyek a termékenység és születésszabályo- zás kérdéseit pszichológiai oldalról közelítik meg. Mivel azonban átfogó kutatások e té- ren jelenleg nem állnak rendelkezésre, a szerzők arra törekszenek, hogy ismertessék az eddig végzett részleges kutatásokat. elméle- ti hipotéziseket vázoljanak fel, és gondolato- kat fogalmazzanak meg a jövőbeni kutatá- sok kívánatos irányairól. Az egyes tanulmá—
nyokhoz igen gazdag bibliográfia csatlako- zik, A könyv legtöbb tanulmányát az az alap—
vető felfogás jellemzi, hogy a termékenység színvonalát -— a világon és az Egyesült Ál- lamokban egyaránt — kívánatos lenne csök- kenteni. Ezért leginkább azok a pszichológiai tényezők érdeklik a szerzőket, amelyek (:
családtervezés és születésszabályozás elfoga- dását elősegítik vagy hátráltatják, illetve a családok gyermekszámának csökkentése iró-
STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ
nyába hatnak, illetve a sokgyermekes csalá- dok kialakulásának kedveznek.
L. W. Hoffman és M. I.. Hoffman egy sé- mában vázolják fel azokat az értékeket, a—
melyeket a gyermekek a szülők szamára je—
lenthetnek. Lehetségesnek tartják, hogy a gyermeknek bizonyos biológiai értéke is le- het a szülők számára. Ezenkívül a követke-
ző értékeket írják le: '
1. a szülővé válás, Vagyis a gyermek születése ad valójában teljes jogú felnőtt státust a társada- lon; szemében a fiataloknak, elsősorban az anyák- na :
2. a gyermeken keresztül a szülők saját életük.
személyiségük bizonyos fajta folytatódását valósít- ia'k meg, továbbá a gyermekek révén a szülőkben kialakul az az érzés, hogy valakinek szüksége van ráju :
3. a gyermekek azt az érzést alakíthatják ki a szülőkben. hogy oltruisták (mások javán fáradozók), szolgálatot tesznek a nagyobb közösségnek (azáltal.
hogy annak fennmaradásához, növekedéséhez hozzá—
iárulnak), eleget tesznek vallási normáknak (azok.
ban a felekezetekben. amelyek a nagyobb gyermek- számot értékesnek tartják):
4. a család védelmet biztosít a magány ellen:
5. a gyermek változatossá, érdekessé teszi a szü- lők életét:
6. a gyermeknevelés kielégítheti a szülők kreati—
vitás iránti igényét; ,
7. a gyermek születése megerősítheti mind a nagy- apáknok, mind az apáknak a befolyását. hatalmi Eelvzetét :! családmogon és a kiterjesztett családon
elül;
8. a gyermekek növelhetik a szülők presztizse't a nagyobb társadalmi közösségben;
9. a felnövekvő gyermekek bizonyos társadalmak- ban jelentős anyagi hasznot és segítséget jelenthet- nek a szülők számára.
K. W. Back és P. H. Hass a családstruk- túra és a termékenység közötti kapcsolatok irodalmát ismerteti. Kitűnik, hogy a rendel—
kezésre álló empirikus kutatási eredmények
nem igazolják Davis és Blake azon elméleti hipotézisét, hogy a kiterjedt család (sok ro—
kon együttélése egy háztartásban) elősegíti a nagyobb termékenységet, míg a nukleáris család a kisebb gyermekszám irányába hat.
Hasonlóképpen nem igazolódtak egyértel- műen azok a feltevések. hogy a férjuralta családokban, illetve a férfiasságot (machis- mo) túlhangsúlyozó férfiak családjában na—
gyobb a termékenység. Igaz ugyan. hogy azokban a társadalmakban, ahol ezek elterjedt kulturális minták, általában sok a gyermek, egy adott társadalomban azonban oéldául az Egyesült Államokban vagy Puerto Ricoban az ilyen családok gyermekszáma nem nagyobb az egyenjogú típusú családo- kénál. A férj és feleség közötti kapcsolat jó vagy rossz volta szintén nem egyértelműen jár együtt nagyobb gyermekszámmal.
T. Fawcett és M. H. Borsteín azt az elméletet vázolják fel, hogy a modernség amelyet különböző mutatókkal lehet mérni, mind társadalmi, mind egyéni szinten kisebb termékenységgel párosul.
Egy-egy tanulmány ismerteti azokat az in—
diai és amerikai vizsgálatokat, amelyek a
