916 STATISZTIKAI lRODALMl F luGYELÖ
ZUZA. V. — LlSZlCUlN. J.:
A MFJÓGAZDASAGI ÁLLÓALAPOK ERKÖLCSI KOPÁSA
iznosz osznmmüh fondev szel'szkogo
— Vesztník Sztatísztiki. 1975. 12. sz.
(Morall ' nüj hozjajsztya.) W—lzl'lv. p.
Az erkölcsi kopás kétféleképpen nyixlNán—ul- hat meg. Az első form—a lényege, hogy az aidomt állóeszköz elavul, íkonszerűlbbek lléxp- nek helyébe. A második fonma esetében maga a gyártási eljárás válik korszerűtlen- né. Mllnldlkét esetben számszerűsíthető vesz- teeégek lépnek fel. Ha az erkölcsi kopás for- rása az alkalmazott gyártási eljárás korsze—
rűtlenné válása. akkor a veszteség! abból származik, hogy a modemebb technika al—
kalmazásakor csökkennek az egységre jutó költségek. nagyobb megtakarítások érhetők el, mint az összehasonlítás alapját képező eljárás esetében. Ha például az új elijá- rássaxl fele annyi idő alatt előálllleíiihartó ugyanaz a beren—dezés, akkor a régi tech- nikával készitett berendezés énbéke is a fe- lére, vagyis az újnaelőáv'l'litálsi szintre esik vissza.
Mindebből yilágosan következik. hogy az enköcsi kopás forrása a társadalmi mumka hatékonyságának állandó emelkedése amely az értélktönyény keretei között jelenik meg.
Hogy az erkölcsi kopás miként hat az áruk értékére, az természetesen csak megköze—
lítően fejeződik ki az árakban. Ebből kö—
vetk—ezik, hogy az árváltozásdk hatását el- vileg ki kellene szűrni az erkölcsi kapás száimrbavételelker. Például 1960., 1962. és 1972. január elsején áiténtélkel'bék az álllóesz- közöket, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették az erkölcsi kopás első típusának ha—
tásait is. Az áténtekelések után az állóesz- közök ö—sszegwénteke rendszeresen magasabb volt, mint azt megelőzően. Ebből azonban nem az következik, hogy csökkent a társa—
dal—mi munk—a hatékonysága, tenmelzékenysé- ge. hanem az, hogy az ótértélkelésekben az árváltozások ils szerephez jutattak.
Az 1972. január 1-i állapotuknak meg- felelő átértékelés után például az álllalmi és szövetkezeti álllóalalpak énbék—e 721,5 mil- liárd rubel volt, szemben a mléirlegelkben számon tartott 6485 milliliáurddal. azaz az összérték emelkedése 11 százalékos volt. Az áibénékelesek után az ipari árllóalsalpa'k ér- téke 2712, a kolhozaké (ha—lwászaxt nélkül) 56,1 maililiáird rubel volt, ami mindkét eset- ben 9 százallékos emelkedésnek felel meg.
A változások tükrözték az önköltség emel—
kedése következtében növekvő awmentizáció nagyságát is. Annak ellenére, hogy mind az iparban. mind a többi ágazovhban foly- tonosan emelkedett a munka termelékeny- sége, a mezőgazdaságban számon tanto'tt eszközök értéke jelentékenyen megemelke—
dett. Ennek oka az építőanyagok árának
növekedése, valamint a bérek emelvkedéee az építőiparban. Ennek megnelelően a kell- hozokban az épületek és felxszenelélsesk (gé- pek, berendezések) összértéke az átértéke-
lés után 29,8, illetve 5 milliárd rubel volt, ami 5 és 14 százalékos növekedésnek felel meg.
Abból kell tehát kiindulni, hogy a mező—
gazdaságban lekötött eszközök érdeke a gyártó ágazatok tenmele'kenységéonek emelke- dése ellenére nöyekedett. Az eszközérték növekedésének két forrása volt tehát: az összes eszközök énbékénelk növekedése és a fajlagos eszközének emelkedése.
A technikai fejllődés gyonsulásávall együtt mind nagyobb figyelmet kell liordímaln'i a második tipusú erkölcsi kopás alakulására.
A mezőgazdaságban egyre jobban teret nyernek a legmodernebb technológiák. a komplex rendszerek, gyorsan emelkedik a mezőgazdasági bexnenzdezése'k előá-llirbáeónak termelékenysége. Ezzel kapcsolatban merül fel az az igény. hogy meg kell batáno—zni a legmodernebb technika (technológia) ha- tálsárt a meglevő lekö'tzött eszközök érméke- re.
AlhrhOZ, hogy egy meglevő gépet, beren- dezést, épületet újabbna csenélűienek, szük- séges, hogy az új előállítása éllő és holt munkáiban egyaránt kevesebb rátorditáetlitgé- nye'ljen. Az erkölcsi kopás meghatározása ezért úgy történik, hogy meghatározzák a megfelelő önköltségi szinteket. Első lépés—
ként a szerzők kiszámítják a két összehason- lított eszköz előállilitásáihoz szükséges ráffor- ditást, önlköltséget. Mind az új. mind a né- gi gépre vonatkozóan meghatározzák az előállítási érméket, (: használhatóság idő—
tartamát. a gép norma szerin—ti használa—
tának időzavrtanmcát. a nagyjavítások mennyi- ségét, a javítások átlagos értékét. a gépek tenmelékenységét időegységben.
A számítások olyan éntélket eredmenyez- nek, amely megmutatja, hogy a második típusú erkölcsi k—opwáas a régi gép értékének hány százalékát .,fbünt—ette el". Az adott pél—
diába—n az új gép megjelenése az önköltség- csöklk-enlésen kenesztüll 205 százalékos enköl- csi kopá—slt okozott :: Uégll gép értékében.
Mindebből azonban nem következik, hogy a régi gépet azonnal ki kell cserélni. Jólcl-ehe't van már jobb előállítási technológia, mint amivel létrehozták, de a befektetett man—
ka is veszendőbe menne egy idő előtti cse—
re következtében. A cél helyért: akkor ose—
réllnli ki a régi gépet az ú'iavbbail, amikor a régi gépen a fizikai és erkölcsi kopás együttes érzéke ezt ésszerűwé teszi. A szer- zők igen egyszerű módszerrel hamáxrozzák meg ezt az időt. mely példáj'uk szerint 3.2 év. Ha tehát 3.2 év előtt cserélnek ki a gépet, aklkor előnytelen dönltést hozná-nak, hiszen értékes mankót veszítenének, amelyet
STAT'lSZTlKAI IRODALMI FIGYELÖ
917
sem a fizikai, sem pedig az erkölcsi 'koptóws nem "szüntetett meg".
Szamitó—soilk után azonban a szerzők fel- hivjak a figyelmet arra, hogy az erkölcsi kopa's meghatározása a gyakorlatban a be- mwuhatobtnvól sokkal bonyolultabb. s a kicse- rélé—s ésszerű idejét sem lehet pusztán a megadott módszer segítségével megh—atároz- ni. Többek között azért sem ilyen egysze—
rű a valóságos helyzet, mert a berendezések és az épületek erkölcsi 'koprósónlalk meg- allapitasa módszertanilag is jóval bonyo- lultabb, mint egy g'érpé. A leilalakitott eljé- rós azonban felhivja a figyelmet arra. hogy az erkölcsi ko'—pióst viszonylag egyszerű esz—
közőkkel ki lehet szamitani. s hogy a szó- mihó—sofk eredményeképpen mód nyílik az ésszerű döntések kialakitására.
A tudományos—tieahnilkai forradalom je- lenlegi szakaszában az újabb gépek meg—
jelenése gyorsabbá vált. Helytelen volna azonban ebből azt a következtetést levon- nri, hogy az új gép megjelenése a meg—
felelő eszlközparkbanazonnali erkölcsi kopóst okoz, s igy célszerűvé válik a csere. Az er- kölcsi kapós csak akkor vehető figyelembe, ha az új gép nemesek kivételként, hanem már viszonylag nagy tömegben is elérhető.
Az erkölcsi kapós helyes értelmezéséhez te- hát nem egyes gépeket, hanem viszonylag nagy géxphömege'ket kell összehasonlítani.
Ugyanez vonatkozik az új teoh-nalógiólklra is.
Kétségtelen tény, hogy az új eljárás meg- teremti a régi eljaras erkölcsi koplósórnlaik alapjat. Valóságos erkölcsi kopósról azon—
ban csak akkor lehet beszélni, ha az új teahno'lógia már képes arra, hogy jelentő- sebb területeken helyettesítse a régi tech- nológviót.
A technikai fejlődésnek fontos feltétele az ésszerűen gyors osere. A mezőgazdasá- gi géppark termelékenysége is fokozható, ha a megadott szempontok alapjan a gépose—
reket minél nagyobb tömegben, ugyanak—
kor még racionálisan hajtják végre. Ezért is fontos, hogy az új gépek és eljárások kisérleti időszaka minél rövidebb legyen.
A túlzottan hosszú átfutás (a kísérletről a tömeges elterjesztésig) is lehet oka az er- kölcsi kopósnak. Ezzel kapcsolatban a ba—
pasztolabo'k nem mindig kedvezők. Az át- futési idő gyakran öt év vagy még hosz—
szabb idő.
Cilkrkülk befejezéseképpen (: szerzők rö- viden elemzik a technikai fejlődés és a mezőgazdasági gépgyártás kapcsolatát. Eb- ből kitű—nik, hogy a jelenlegi helyzet még több szempontból kívánnivalót hagy maga után, az érdekeltség nem mindig helyes iró- nyú stb. A tapasztalatok azonban azt bizo- nyitiók. hogy e téren is gyors javulás yar- ható.
(lsm. : Tömpe István)
Bil—BlL lOGRAiF lA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb (könyvek érkeztek be :
STATlSZ'l'ilKAl EMKUNYVEK
ANNUAL a'bstmct of statistics. 1l97'5. 'No. 11/2. Ed.
by the Central Statistioa'l Office. London,. 1975.
H. M. 5. 0. XV. [166 p.
Az Egyesült Királyság statisztikai évkönyve, 1975.
l 36 C 1ll1975 ANUARIO estadíistico de Esparva, 1975. Ano ED.
Mar—'rid. 1975. lnst. 'Noc. de Estadist. XXVll. 776 p., 3 t.
Svanyolország statisztikai évkönyve, 1975.
l 34 C 24'41977'5 '*IALY rocznik startystycznv, 1076. Rok. W. War- svcwa. 1976. GUS. XXXV, 368 p.. 8 t.
Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 1076, ' IZ D 1l7l1976 STATISTICAL abstmct of the United States, 1075.
(d. 96. Washington. 1975. Govt. Print. Off. XX, 1050 p.
Az Egyesült Államok statisztikai évkönyve, 1975.
l 72 C 4'4l1l9lTS STATISTISCHES Taschenbuch d—er Deutschen De- mok—ratischen Republik. WM. Hrsg. von der Staat- lichen Zen'tralverwal'tung für Statistik. Berlin. 1974,
Staatsverl. 192 p. _ ,
A Német Demokratikus Köztársaság statisztika:
zsebkönyve, 1974.
l 24 C 1/119'74
STATISTISK arsbok für Stockholms stad, 1975. — Sbotisticall yearbodk of Stockholm. Pubi. av Stock- holms Stadvs Statistisko 'Kontor. Stockholm. 1975.
Statist. Kontor. XXlll, 4100 p., iv t.
Stockholm statisztikai évkönyve, 1975.
l 471 C 2/1975 YEARBOOK of Nordic statistics, 1975. Vol. M.
— Nordisk startistisk arsbok 19575. Stockholm. 1976.
Nordic Council — Nordic Statis'tical Secretariat.
319 p.
Skandinávia statisztikai évkönyve, 1975.
l 4" C ZO4Á1I9'75
ÁLTALÁAN OS STATlSZTlKA—l M UlN KÁK
ALLEN, R. G. D.: lnudex numbers in theory and practice. London -— Basingstoke. 1975. Macmillan.
X, 278 p.
Indexszámck elméletben és gyakorlatban.
601434 ANALYSE convex et ses applications. Comprtes rendu's, Janvier 1974. Ed. by ]. P. Aubin. Berlin
— Heidelberg — New York. 1974. Springer Verlag.
248 p.
Konvex elemzés és alkalmazása.
701193!
