ASZSZONY EMBERNEK

/J

BARÁTSÁGOS

OKTATÁS,

Hogy Kellessék Egy Ifjú

ASZSZONY EMBERNEK

MAGÁT A’ DÍSZES ERKŐLTSÖKBEN MÉLTÓKÉPPEN FORMÁLGATNI

Irattatott Német nyelven

MEYER ANDRÁS

által

Mellyből Magyarra fordíttotta, és néhol holmi aprólékosszükséges Jegyzések­

kel bővitette

SZERENTSI NAGY ISTVÁN.

Nyomtattatott Po'sonban és Budán a' Benedickt Mihállyés Tarjai költségével 1783

MÉLTÓSÁGOS R. SZ. BIRO­ DALOMbéli GRÓF ASZSZONY­

NAK GRÓF RÓTH JOHANNA

ASZSZONYŐ NAGYSÁGÁNAK,

A’

MÉLTÓSÁGOS R. SZ. B. béli GRÓF CAMERÁRIUS és FŐ IS­

PÁNY SZÉKI TELEKI JO’SEF

ÚR Ő NAGYSÁGA KEDVES É­

LETE PÁRJÁNAK, mint Kegyes PÁTRÓNÁJÁNAK boldog és vi­

rágzó életet kivan a’ Fordító!

MÉLTÓSÁGOS R. SZ. B. béli GRÓF ASZSZONY, JÓ MÉLTÓ­

SÁGOS PÁTRÓNA ASZSZO­

NYOM !

Ezt az ifjabb ASZSZONYI NEM­

NEK Jóvára tzélozó, munkátskát koránt sem azért bátorkodom

A 2 NAGY-

NAGYSÁGODNAK ajánlani,mint­

ha ezt NAGYSÁGOD, vagy a’ Né­

met nyelvben, a’ mellyen iratta­

tott, nem olvashatná, vagy pedig az ebben elő adatott Régulák ta­

núlására NAGYSÁGODNAK Szük­ sége volna: tudni-illik a’ ki példás jó neveltetése által, olly természet­

té vált jó erkőltsökkel ékeskedik , hogy azok által, a’ két Magyar Ha­ zában , tudománnyal, böltseséggel

és virtuSokkal tündöklő MÉLTÓ­

SÁGOK közzül annak lett drága ju­

talma , a kit az érdemet betsülle­

ni tudó pártotlanság alig tud elége­

dendő-képpen tsudálni, sőt maga a’ mord irigység-is meg - némúlva tiSztel. Tudom én azt, hogy NAGY­ SÁGOD ezeket példájával mátok­ nak jobban tanithattya mintsem eb­ ből a’ Könyvetskébol tanulhatná;

azért'

tzélom, hogy egy illyen véle Szü­ letett, és Úri Szüléinek bölts gon­ doskodáSok által keresett drága vir­ tuSokkal tündöklő MÉLTÓSÁG­ NAK, a’ Könyvetske elein lévő neve - is, ezt, a’ tsupán tsak Ma­

gyarul tudó SZEBB NEM előtt annál kedveSebbé tégye; egyszers­ mind pedig, hogy én-is, avagy tsak e’ kitsiny réSzben mutathas­

Sam-meg ezen tsekélly háládatos­

sággal az én NAGYSÁGODHOZ,

és a NAGYSÁGTOK MÉLTÓ­

SÁGOS ÚRI HÁZÁHOZ való tartozó Szíves indulatomat. Ha NAGYSÁGOD és a’ KÖZÖNSÉG ezt a’ tsekéllységet, az ajánlónak SzíveSségéből mérsékelvén, jó ne­ ven fogja venni, öSztön gyanánt léSzen énnekem, hogy a’ mind két

A 3 Ne-

Nemen lévő MAGYAR Ifjúság­ nak jovára törekedő jó indúlatom­

nak több gyümöltseivel - is igye­ kezzem ez után kedveskedni. Ir­ tam Po’sonban Boldog Aszszony Havának 23-dik Napján 1783-ban.

AZ OLVASÓKHOZ.

A' Fordító jelenti az Olvasóknak, hogy ebben a Könyvetekében a’Német nyelven fordúlnak ollyan szók elő, a’

mellyeket a' mi nyelvünkön vagy jó Magyar szókkal, környül Írás nélkül, vagy néhol azzal - is, ki - nem lehetett tenni; azért hellyel hellyel meg-ha­

gyattak a' Németbe elő forduló vagy Német vagy Frantzia szók-is, úgy mindazáltal, hogy azoknak jelentések, a' mennyire lehetett meg - magyaráz- tattak. Minden Európai, még ad leg- j bban ki-pallérozott nyelvekben-is, úgy japasztaljuk , hogy sok idegen nyelvekből vett és polgári jujfal meg- a]ándékoztatott szók vágynak[, melly példa szerént szabad ai Magyarnak-is

ad maga nyelvét bővítteni. Tudni való dolog, hogy az új dolgok új nevet ki­ vannak , ha azért ad Németek , Anglu-

A 4 sok,

sok, Olaszok, Frantziák , és más Nem­

zetektől vett sok új találmányokat bé- vészszük, és a’ mi nyelvünkén nevez, ni akarjuk, szükség hogy vagy a’ ná- lok szokásban lévő néven, vagy pedig valantelly , arra köz akarattal hatal­

mat vett, és értelmes cmberrékből ál­ ló Társaságtól, ad dolognak természe- tét jól -ki-fejező szókkal téteesséeneis-kp De ez ad kívánság még azok közzül va­

ló , ad mellyeket inkább lehet óhajtanunk mint reménylenünk. Tovóbbáhogy sem- mi változáste’ Könyvetskébe ne tennék!, ad 66 , 67, 68, 69 , és 70-dik szá- mok alatt lévő idegen nyelveken írt Könyveket, a* magok hellyeken meg­ hagytam. Mint hogy pedig azok köz­

zül , azegy Gellert Svetziai Grófné- ján kívül, Magyar nyelven tudtomra

egy - is nintsen; tehát ezen számok alatt lévőjegyzéseimben mátokat említek, ad mellyek,az előttem ifméretefek közzül,az én ítéletem szerint elég ártatlanok, Ho.gy éppen ollyanokat, vagy azok­

hoz

lálhajfak elő, ezt mégmostnem tehetem:

reményiem mindazdltal, hogy e’ bélifo­ gy atkozdfunkot*is ki-pótolják nem fo­ kára , azok cd Nemzetünk javára töre­ kedő jó Haza -fijak, a’ kik az Anglus, Frantzia, Német és más nyelvekenírt sok szép Könyveknek szüleltett nyel­ vünkre való forditáfokban, ditséretes igyekezeteknek sok szép jeleit adták.

Némelyeket említettem azok közzül-is, a’ mcllyek meg-vágynék ugyan fordít­ va , de még nintsenek ki - nyomtatva, a mellyek tsak ugyan rövid időn nyom­ tatás alá fognak menni. Elég lettvol­ na talám mindenik szám alatt egyet avagy leg-feljebb kettőt a' leg-job­

bak közzül említeni, de szánt - szán- dékkal szdrmláltam illy feles szám- mai elő , azért , hogy ha az én 0/, vafóim közzül találkoznak ollyanok, cd kik a’ magok mulatságokra Ma­ gyar Könyvekből álló Könyv - Tár- házatskdt(:Bibliothékátskát:) akarnának

A 5 gyüj-

gyűjteni, mind a' jó M. Könyvek­ kel ismérkedhetnének - meg, mind pe­ dig azt tudhatnák •meg, hogy hol kellessék azokat meg-szerezni. Vé­ gezetre szükségtelennek tartom, al'szo- kás füerént, ezen Könyvetskének di- tséretével szót szaporitani : mivel en­

nek hasznos voltáról mindjárást meg­

fognak az én Olvafóim gyozettetni, mihellyf ebből, avagy tsak két három leveleket, el-olvasnak, Ditsérje - meg hát a'Könyvmaga magát, és e’ többet tészen az én ditséretemnél. Légyetek jó egéjségbcn.

ELÖL-

ELÖL JÁRÓ BESZÉDE

AZ AUKTORNAK.

Az én Aszszonyi Nemen lévő Olvasóimhoz!

yj/ Vdágona' leg - érzéketlenebb Személly- nek kellenék lennem, ha ezen szerentsém iránt hideg vérrel maradhatnék, hogytud- nilik e'munkátskát Nemzetemnek leg-szebb Fele olvasni és nagyra letsildem fogja.

Ez a' vallás-tétel, Kedves Aszszonyi Ne­ men lévő Olvasóim,ci mellyet itten buzgó háládatesséággal előtelcbe tenyésztek, koránt feni a' mi Esztendő-százunknak módi hang­ ja, vagy a' hizelkedésnek kordé beszéde.

Er ősét ész el állatom, hogy foha nagyobb jutalmat nem kívántam magamnak annál,

hogy Néktek avagy tsak valami részben tetzhessém, Ezt Tőlletek a' leg kellemete- sebb módon nyertem - meg; és soha sem

kelletett volna érzenem, melly nyájas re­ ménységgel hizlaló légyen egy módos Szűz­

nek barátságos tekinteti, ha én az iránt, a mellyel engemet néztetek meg■illetődét nélkül niaradhátnék, — Hogy némelly sze~

niél-

mcllyeknek tetzhessém , a' kik az ő bete­ ges képzelődésekben, azt a’ fáin elmés Sa- tirát , a' melly Notánkerbe uralkodik , éppen ollyan gonosz fetsegésnek tartyák, mint a' szenvedő Werthernek, meg-ille­ tő históriáját, a kinek sírhalma, az igen kegyessek kozott, már gyakor sohajtást okozott; tehát most már a' Románok jovallásában szorossabb határok közé szo- ritattam magamat mint elsőbben, Bérném, - lem, hogy maszktól, a kiknek szí- vek érzékenyebb mint ezeké, és nem olly meg - vésztegetett mint fern ezeké , botsá- natot nyerek. Leg - alább véghetetlenűl sze- rentsésnek fogom magamat tartam , ha némelly vált azt atassál, mellyet most tettem, az elo - adásnak módját el- nem hibáztam, a' mellynek azt kívánom , hogy az énAsz- szony Barátimnak szívekben maradandó

nyomát hagyhassá. Kúlmback 1777. Esz- tendőben Augustusnak 30-dik Napján.

A’ Máfodrzort Nyomtatás eleibe tétetett előre való jelentése az Auk- tornak.

Ez a' kitsiny Irasztska, a' mellyet tulajdonképpennémelly távul -lévő Aszszony Barátimnak idő töltésekre szántam vala , mint

kedésemen kivid a’ Kozönßg kezébe kerőle.

---— Ingyen feni jutott észembe , hogy egy néhány aprópág jegyzések, még azon a' P'idéken kivitt‘is, a' mellynek én azokat tulajdonképpen szdntam vala, olly nagy figyelemmel fognak meg - Ítéltetni. Mind azáltal az a nem érdemlett szerentséjek történt, hogy tessének; és ci mi előttem még annál - is váratlanabb vala , mégar­ ra -is rnéltóztattak, hogy egy bizonyos Tsászari jzabad C‘ Imperiális-j Tiírosba íjra nyomtattattak: a' melly engemet fel- ferkentett , hogy ezeket ebben az újjabb

nyomtatásban valamennyibenjobban ki-dol- gozzarn, olly véggel, hogy így az én es-

méretlen ifjú Aszjzonyaimnak kozonsége- febb hasznokra szolgálóvá tehessém. Mint­ hogy koránt feni az az én tzélom, hogy valamelly rend szerént való oktató kézi Könyvet írjak a' más Nemnek;ész­ re lehet venni, hogy azok' a' gondolatok melly eket ezen munkát skáb an elő-adni a- kartani , koránt - is nintsenek olly tőkéd letésen ki - dolgozva , hogy még sok ollyan el - ne maradna, melbyet még lehetne hoz- zajok adni. Tettem ugyan éhez a'z uj

nyomtatáshaz kiílomb kőlomb toldalékokat, mellyek előttemd látás, hallás, és a' Vi­

lággal való bővebb ifniéretség által fon­

tsabbakká ’s nevezetesebbekké lettének , mint fern azok más íróknak láttatának.

Mindazáltal nagyobb része az én Regu­

láimnak , ázokat az elmélkedéjeket fog- . lalják magokban, a' mellyek a' mi időnk­

nek erkőltsével és természeti tulajdonfú­

gával leg - szoroffkbban oszve - köttettek, és arra, hogy emlittessének leg - méltóbbak­

nak láttattak előttem.

Az én Aszszonyi szép Olvasóim meg­

fogják látni niellyek ezek a' . Pontok, V mellyekkel Őket a' többek felett akarom mulattatni. Meg-fogják látni, hogy én, minden fél - részre való vonás és kedve­

zés nélkül, az én Nememnek hibáit, melly híven írtam légyen - le • de némellyek Ti kozzőlletek, és leg - alább az egyenésebb rész, a' mi hibáinknak módjokból és mi­

nemusegekből igen könnyen észre- is ve­

hetik, hogy azoknak gyakran nem mi va- vagyunk az okai , hanem Ti. Sokszor bi­ zonyára, igen fokszor a' mi vétkünk nem egyéb, hanem tsak vala­

nté Ily ttsudás képzelődés (. Chimsera;)

«’

a' tsupán tsak a' Ti tulajdon anyácskátokban formálódik. A’ Tí néha i- gen éretlen Filósófiátok , és némünémü he­

behurgya minémességtek gyakron arra visznek Titeket , hogy a' Férjfiakat úgy nézitek , mint valamelly gonosznak nemét, cd melly mi mindazáltal Istennek hálál nem vagyunk ; és éppen ezek a' kép­

zelődések (: fántásiák: ) tészik gyakron, mind a’ búja szerelmest , mind pedig a' szerelemtől magát óni tettető darabost, az ő virágzó idejekben. kelletlenekké. — A’ mi azt a' szövetséget illeti, menyet mi Házassági • életnek nevezünk : úgy tetszik nékem, hogy illettem azokat a' Pontokat, a' mellyek , ha nem mind - is, mindazonáltal nagyobb részént cd Há- zapsági- életben lévő gyonyőrüségnek és bóldogságnak elő - mozdítására hasznos.

sok lehetnek. Mert szüntelen folyó ö- römmel való élet nintsen, még a' leg bóldogabb Házalsági - élet fern viheti azt véghez , hogy minket minden üressvagy kedvetlen jzempillantáfoktól menté te- hessén; és valamelly bőlts gondoskodás kívántatik arra , hogy cd gyenge plán-

B iákat

tadat a' kedvetlen és Sanyargató leve­

gő - égtől oltalmazza. — -— De mivel tálam igen fokot mondottam , itt fél­

ben szakasztom. Azért kivánom, hogy ezek a' Levelek valanielly részben tetsz- bejfenek. Kúlmback. Punkösd Havában I773* Esztendőben.

JKz í'fju Aszszonyi Nemét illető erkóí- tsi tudománynak kérdésbe forgó punktu- mai közé tartozik, a’mint tudva vagyon#

hogy vallyon eZ a’ Nem, társalkodhá- tik-é az enyimmel? Sokan e’ mellett,

máíok pedig ez ellen hartzolnak: és ot­ tan ottanezt kiáltozzák Tínéktek: Kerullyé- tek-el a' Férfiakat! Én pedig ezt mondom S

Ne kerüljétek'

§.

Kissebbségére lenne jó híreteknek ne­ veteknek, ha szintén a’ leg ártatlanabb szándékból-is, az én Nememmel való társalkodást némünémtí vágyakozassál ke- refve kerefnétek; — A’ ti ellenségeitek­ nek és irigyelteknek, (: ’s hol vagyon

B A va->

valahol egy ollyan halandó ember, a’ ki ettől ment volna ?:) szeretetlensége a’ vétkeknek tsak tsupa színét - is gyak- ron biinné változtattya ’s annak lenni

kiáltozza. — Mindazonáltal foha fe igen kerűljétek az e’ féle társalkodáfra való

alkalmatosságot, valameddig jó híretek , nevetek, és jó erkőltsötök ezt jóvá hagy- hattya.

s, 3*

Szükséges a’ Férjfiaknakminden nemeik­ kel meg - esmérkednetek, hogy a’ jót a’ rosztól meg - külömböztethessétek. De a’ Ti józan okosságtok és eszes magatok- ra való vigyázástok , ebben a’ társalko- dásban, tsak egy szempillantásig - is el- ne hagygyon Titeket.

§♦ 4,

Tárfalkodjatok tehát minden férjfiakkal:

de magatok - vis-eléset alkalmaztassétok cd társalnodók kozzől kinek kinek az ő érde­

méhez. Valameddig az Ö természeti va- lóságos tulajdonságát (•' caraéler-ét:) nem elméritek; mind addig némü némü köz-

-Jlbe

ben-vetéslégyen közöttetek és kőzötte Ez a' tartózkodás a’ Ti értelmeteknek és virtustoknak ditséretére szolgál.

§. 5-

Egy szóval a’ jó móddal mérsékleti emberséges tartózkodás, avagy a' szeniér- metességnek egy bizonyos módja, az a’

tulajdonsága a’ Tí Nemeteknek, a’ melly a’ mi hozzátok való szeretetünket és haj- landófögunkat, avagy leg alább tiszte- 1etünket és némünémü emberséges ma- gunk viselésünket igen könnyen meg- szerezheti. — Főképpen a’ midőn a’ bizonyos ki - pallérozott guílusból, és va- lamelly tisztességet óltalmazó Örizkedés“

böl származik ; nem lehet, hogy annak mivé tetsző és igen gyönörüséges ne lé­

gyen. „ Semmi nints ólly magához é- desgető „ igy szóll egy Ánglus író „ mint a’ szemérmetes szépség. Az ol- lyan, a’ melly magát oda tóllya, akár- millyen szép légyen-is, vagy tsömört, vagy leg - fellyebb-is igen alávaló ki- vánságokat gerjeszt. A’ férjfiakban meg- vagyon már egyszer ez a’ hiba, hogy

B 3 a’

,a’hol vélektsudáltatni akarnak ott nem .tsudálnak : a’ hol pedig láttyák ,, hogy

a* tsudáltatást kerülni láttatnak ott szok tak örömestebb tsudálni. Többnyire min- dég a’ szaladó Grátziák édesgettek magokhoz;.

f. 6,

Ha valamelly Férjfiunak érdemét meg­ akarjátok tudni, a’ Férjfiak társaságaiban vifgálódjatok az után. —• Többnyire it- ten nem fogjátok azt a’ tettetes kétess' - gét szemlélni, a’ melly a’ szebb Nem-?

mel való társalkodásban olly gyakron szo- kott gyakoroltatni, Ha a’ Szépek, a’mint szokták a’ férjfiak mondani, minket gyak- rabban illyen fegyverekkel hódoltanak- meg, e’ valójában a’ mi részünkröl in- kább óltalomnak mint meg-támadásnak láttathatnék. — Mindazonáltal én még- is ezt nem vitatom! De mivel sok ifjak, a’mi Aszszony-népeink kozzűl némel- lyeknek álhatatlan tsapodáríagokra és meg-godolatlanminémüségekre 0 botsás- sátok-meg nékem mezeket a’kemény szól- lás formáit:) bizzák magokat; tehát ez

által

magokra őltözik, és az ők aprólékos bo- lodnságaikat, hogy nékiek tetszhessenek»

titánnak majmozzák. Igyekeznétek tehát a' férfiakat inkább azon a' társaságon kivit

ifmérni, a’ mellyszerelrnefnek neveztetik,

$• T

Soha ne ítélyetek valamelly férjfiról az elfő tekintet szerént; az a’ mi kívülről látszik sokszor sokat meg-tsalt; és maga a’ leg - gonoszabb el-esett lélek az őr- dög-is , a’ maga szándékainak véghez vitelére a’ világosság angyalának formáját őltözi magára.

§. 8.

A’ Férjfiak különös és tsudálatos te­

remtmények. — Gyakran az ö szívekben nagyra betsűllik azt, a’ mit szájokkal otsárolnak; és viszont meg-fordítva. — Ne hidgyetek mindenben nékiek!

§. 9*

ügy tudom én , hogy némelly ífju tsupán tsak tréfából follytatott valami tú“

B 4 nyás,

22

nyás, és enyelgő beszédet, hogy vala­ melly Aszszony embert próbára tehes- sen-ki, a’kinek talám már hozzá va­ ló indúlattyát oda-is ajándékozta, va- la, és ennek külömbözö ki-meneteleit tapasztaltam. — Emlékezem egy bizo- nyos ífjura, a’ ki - tettetésből a’ Táblás­

nak némelly Tzikellyeivel, egy bizonyos Leányzónak, a’ kit ő szeretett, jelenlé­

tében tsufolódott, és a’virtusról igenké- tesen beszéllett, azonban pedig ezensze- mélly ábrázattyának minden leg-kissebb változásaira szorgalmatofán figyelmezett.

De az a’ mord halgatás, mellyet az Ö szereteje mutat vala, és a’ meg-pirúlás, mellyet ennek az Ö erkőltstelen beszé- de okoz vala , világoson értésére adák- nékie, hogy melly kevéssé lehetne an“ nak szívét illyen módon meg - nyerni;

és ezen szempillantásban tiszteletre mél- tóvá lett ez a’ Léányzó az ő szemei e- lött. Az ífjú ki-nyilatkoztatván néki a’ maga ártatlan tsalfaságát meg-oszták egymás között a’ magok szíveket éssze- rentséjeket. — Koránt sem illyen meg- tisztúlt gondolkodásnak neme mutatta-ki

ma-

magát külömb külömb alkalmatossá- gokban, egy-más Aszszony-emberben, mi- a'"nannak szereteje ehez hasonló áll-ortzát

őltözne magára. Ez azt hiszi vala, hogy egy ífju szeretőnek meg -gondolatlan be- szédét tartoznék réá-hagyni; de miden az ő réá - hagyása, amannak tettetésből magára vett ki-tsapongó szabadíagait ö- regbítené, és ezen Aszszony - embert ar- ra hajlandónak tapasztalná, hogy az Ö kedvét mindenékben tellyesítse ; igen jól ítélt felolle, hogy ez a’ goromba Leányka a’ szeretet által gonoszságokra és istentelenségekre vetemedhetnék. E- zért-is rajta ki-adott. — Egy neve­

zetes példa ez a’ hebehurgya tséltsap, és szerelmes Szépeknek! Vajha mago- kat egy kévéssé meg-gondolnák, és a’ Férfiaknak mindgyárt nem hinnének! — A’ Férj, a’ki a’ maga boldogságát egy jó Feleségnek birtokába keresi, termé­

szet szerént azt kivánnya, hogy abban virtust, az az Illeni félelmet , jó er- költsöt találjon,

B 5 §. IO'

24

§. IO.

Soha parasztofon magatokat ne vono- gassátok, a ditsérettőlha ditsérnek Tite*

ket; mert így a’ Ti magatok -viselését mátok meg- szólhatnák: de tsak ugyan soha a’ Férjfiak hizelkedéseken felelettébb mohon ne kapjátok. Valamelly tsalárd ifju az e’féle ditséretett ,a’Ti érteketek-

nek kissebbségére tselekeszi; és némelly Ízetlenül magát nagyzó szeles ifju (: Pe­ titmáitre z) a’költitt mefés históriákban (: Románokban ’)szokásban lévő szollásfor- máji szerint, éppen azokat monda Tí- néktek-is, a’ mit valamelly, búja sze- méllynek ész Coquette-nek 'y m mcana, a’ midőn azt a’ maga szándékára akarná haj- tani. Mindenik alkalmatossággal szűkle- gesképpen vesztenétek. Ne mindenkor hidgyétek, hogy a’ki Tí - nektek leg- inkább hizelkedik ugyan az a’leg-nagyobb tisztelettel viseltetnék hozzátok 1

§. ii.

Vágynak ollyan Férjfiak, a’ kik tsupán tsak azért hízelkednek hogyfurtsáknak (gá- lántoknakp) láttassanak, a’ kik majd minden ífju Leánykát, a’ Lvel törtínet szerint

ÖSZ-

hogyaz Ö szépségével, értekével, módossá­

gával , jó gustussával minden ó Nemén lé­ vőket meg-halad, és ezek gyakron a’

jó Léánykának merő azon mézes beszé- deket mondanak: és ha viszont más magokhoz hasonlók közé mennek , ha- hotát ütnek a’ szegény Léánykának kön.

nyen hivő gorombaságán. — Az illyen hivalkodó és tsalfás teremtményeket ne­

vetséges elmés vagdalózásokkal támadjátok- meg, és felelek felölle , hogy szájokat bé - dugjátok és el-hallgattattyátok őket.

§. 12.

Mindenek 'felett őzizkedjetek még tsak meg-is halgatni midőn a’ Féjrfiak hozzátok való szereteteket jelentik. A’ leg-jobb erkoltsü ifju-is keleptzéke ejt­ heti a’ Ti virtustokat. Egy tisztességes kemény tekintet , a’ mellyel a’ maga Hozzátok való szeretetéről előttetek fe- tsegöt el - igazithattyátok, leg -jobban oltalmazhat Titeket, a’ magát tzitzomá- zó reátok bávaszkodóknak rjStutzer-eknekd;

szerelmes citromaitól.

§• 13*

a6

§♦ 13*

Az ollyanhívságos társalkodóra soha- ne fegyelmezzetek, a’ ki tsupántsak enye leg veletek. Arra, hogy egy jókedvében- lévő látatlan hallatlan Léánykát reá-szedjen valaki, vélle valójában el -hitesse, hogy ő módos, szép , és leg-méltóbb a’ szeretet- re: nem kívántatik egyébb, tsak valami középszerü tálentoma a’ hivalkodó nyá- jaskodásnak, és ezt a’ tehetséget akar- melly agyatlan fejű-is meg - szerezheti.

—Az illyen nyájaskodó tzitzomás uratskát (Süszes Herchen •) nevessétek, minden tartózkodás nélkül nevessétek •ki, és ne ked- vezzetek néki. — Kellőmben igen kön- nyen ollyan gyanúba hozhatnák máfok a’

Ti érteketeket- is mint szintén az övét

§• 14»

Senkinek fe engedjétek - meg, hogy raj­ tatok olly szabadságot végyen magának, a’ melly vagy a' szokott illendőséggel, vagy az egyszer már bé-vett táríasági szo­

kásokkal ellenkezik.Ha szintén a’ magában gondoltatván kitsiny apprólékosság volna- is; mert nem tudjátok - é, hogy nagyobb része mind a’ két Nemnek igen hajlandó»

hogy

ítéletet ? Szabad szokásban vagyon Án- gliába a’ bé-köszönés, és el - bútsuzás- kor valamelly Aszszonyságot nyakon ö- lelni és meg-tsókolni. Német Ország- ba pedig,(:és Magyar Oisszágba-is:) a’ hol még, ha az igazat ki-kell mondanom, az Aszszonyi erkőltsökben némü némü finynyásságok uralkodnak, az Aszszonynép ortzája ólly szentség, a’ melly nagy vi- gyázással óltalmaztatik a’Férjfiak ajakaik- tól; ámbátor a’ kezek által véghez men­

ni szokott beszéd ellen , a’ mint nékem tetszik, a’ melly fokkal nagyobb szabad- ságokra tsapong-ki, nagyobb ki-fogás lehetne. — Nem akarok ebben biró len­ ni , hogy a’ kettő közzül, mellyik ellen- kezik inkább valamelly Aszszony-ember erkőltsének érzékeny összességével, (: delicatessé :) mind az által az utolsóbb, avagy tsak az én vélekedésem szerint leg- veszedelmefebb urka ’s hálója a’ Ti ér- zékenységeitek’ és erkőltseiteVtssztaságá- nak. Igyekezzétek tehát e’ részben-is jó híreteket neveteket bátorságos oltalom

bán tartani.

§♦ 15.

28

§* 1§*

Sokkal Ünkább őrizkedjetek pedig, hogy Ti-magatok alkalmatéseógot az e' féle Szabadságra ne adjatok , ha szint'n

ez, a’ Ti vélekedőitek szerint ártatlan- nak és titkon lettnek látszanék - is* A’

Férjfiak nagyon hajlandókarra, hogy a’ mit valamelly Aszszony-embet beszéli vagy tselekeszik, a’ magok hasznokra ma- gyarázzák. El-hihetnétek - é azt, hogy egy személly a’ Ti Nemetekből, a’ ki egykor egy bizonyos társaságban azt jo- vallotta, hogy zálog váltó játékát játzod- nának , tsupán tsak ezzel gyanúba jött egy néhány Férjfiak előtt, hogy ő sze- relmes Leányka volna.

§. 16*

Közönségesen igyekezzetek azon, hogy minden indídataitokon uralkodhassa­

tok ; vagy ha e’ Néktek lehetetlen • leg- alább igyekezzetek azokat a’ Férjfiak elött el-titkolnia Illyenkor ugyan, né­ mü némü állortzás ábrázatban jelentek- meg ; de maga ez a’ kis tsalárdság- is, néha néha hasznotokra lehet; ámbátor e’

nem

nem mindég szükséges; mert a’;'Férjfiak gyakron nevetnek valaminn mások ked- véért, ésugyan azon szempillantásban az Ö szívekben meg-utálják, a’ mire a’ hellyben hagyas feine alatt mosolygottak,

s, 17«

Minthogy a’nevetésre szállék, el-nem halgathatom mi jutott ez iránt eszembe.

Ne nevessétek mindenen, a’ mi a’ t.rfasá- gakban elő - fordúl, tudjátok a’ köz pél- dabeszédet; és valójában a’ki minden ne- vetséges dolgot meg-nevet, igen együ­

gyű értekét árúlja- el.

§. i&

Habctálassál foha ne katzagjatok, A’ lármás röhögéssel való hahotálás, egy rendes maga - viseletű Aszszony- ernber- hez valami nagy illetlenség az okos sze- mek előtt.

§. 19«

Ha két feli jóra ’s balra-is magyaráz­ ható tréfák (: Zweydeutigkeiten:) vagy befedek fordúlnak elő, azon ne ne vessetek.

A’

A' nevetés itten a’ Tí szíveteknek bel- ső hajlandóságait árúlja - el.

§. 20. C

Ne tartsátok mind azokat elmességnek, (:Witz:) a’ mit némellyek a’ társaság múlattságára hoznak - elő. Vágynak az elmésségnek 'némü némü idétlen szüle- ménnyei, mellyek tsak néhol a’ kis Va- rofokban tartatnak elmésészbe tűnt gon- dolatoknak, mellyek mindazáltal az ér- zékeny és jó gustusu Aszszony-embe- rekhez annyival illetlenebbek , mivel az illyen nemű tréfák, tsak a’ beszéddel való eló-adásban, és nem a’ gondola­ tok minémüségében kűlömböznek , attól a’hangtól, (tonustól,:) melly a’köz kortsoma házaknál szokott hallatni. — Hogy ezeket meg-eíiuértethessem annyi- val nehezebbnek tartom , mivel a’ Né­

met nyelvbensemmi lzollás, formáját nem találok , a’ mellyel Néktek ezen fáin fajtalanságokat ki -fejezhessem, meg - mag- magyarázhassam. Mindazonáltal mivel e- zek, a’ váfott tsintalan pillangó módjára az ífju Szüzek fülei körül repdefnek; te-

hát

hát meg -kivántatik, hogy mord tekin*

tettel és meg- utála'ssal fegyverkezzé- tek-fel magatokat ezek ellen. Kűlöm- bea a’ Ti eleven képzelődéstek ezen tsalfás ábrázatokat fel - bontzolhatná (: v>

annak visgálásában méllyen bé-ereszked- nék :) Egy szóval az elmésséget tsak ritkán az értelmet pedig mindég betsűl«

jéték.

§. 21.

Soha ne kapjatok azon, hogy a’ mint szokták mondani, a' Tarkaságot bészéddel Ti tartsátok, vagy pedig hogy sok, és néha hellyteleniíl follytatott bészédekkel, (ydijcurfufokkaE) magatoknakvalamellyfon­ tos betst vadászszatok: mert meg-eshetnék, hogy ha máfok szándékotokat észre - vem nék , netalám híjában való dolgokban di- tséretet vadászóknak f: Eitel:) tartanának Titeket; és nem-is a’ kétséges, hanem a’ nemessén való gondolkodás módja, szo- Rótt a’Ti Nemeteknek ékessége lenni.

§. 22.

Semmit ollyat valamelly Társaságban

C fo-

foha ne mondjátok, a’ mit az Ember tsak jítgva, vagy tsupán tsak a’ maga hiteles

baráttyának szokott beszélleni. Kűlöm- ben vagy magatok meg-gondolatlannak, vagy leg - alább fetsegö szószátyároknak tartathatnátok.

§. 23-

Soha ollyan személlyekhez ne köze- lítsetek, a’ kik egymásnak valami titkot mondanak , vagy a’ kik egymással lassan beszélnek, szz illyen illetlen újságon való kapás, vagy a’ nevetségre vagy a’ meg-útálásra - is tárgyúl tehetne Titeket.

§. 24.

Atitkokat, mellyeket Néktek meg-je- lentenek , még a’ Ti leg-jobb baráto- toknak se nyilatkoztassátok - ki; ez által ollyan termélzeti minémüségteket (:ca- raéterieket :) árúlnátok- el, melly kö- zönségel’en mindenütt gyülolséges, és azt tselekednétek, hogy Ti-réátok - is azt fognák, a’ mivel a’ Ti Nemeteknek nagyobb része, és talám némü némií képpen igazán vádoltatik hogy t. i szó-

szátyár. §. 25,

A’ szó hordozást (:temondát , •) minden úton módon meszsze távoztassátok: mi- vel a’Társasági életnek ezen ellensége a*

szóhajtás , a’ Ti Nemetekét már fokízor meg - tréfálta,

§. 26.

Az ellenségeskedése , kotzódást, és más ezzel atyafiságos vétkeket, soha a’ Ti tselekedeteitek és beszédeitek közé ne.

elegyítsétek.— A’ dühösködö lármás Asz- szony ember a’ Világon a’ leg-el-szen- vedhetetlenebb teremtmény. Ha a’ ha­ ragnak indúlattya a’Ti Nemetekben egy- szer fel - gyúlad, hafonló az a’ dühös, ködő lánghoz, a’ melly maga körűl min­

dent el - pusztitt és meg - emészt. Ha a’ Ti fene haragotoknak le - tsendesítésére semmi eszközt nem tudtok ; tehát jobb lészen magánosságot kerefnetek , és a’ másokkal való társalkódást kerülnötök.

A’ haragra fel-gerjedet Aszszony - em- ber mindenkor irtózást, és meg-útálást okoz, és a’ leg- útálatofabb kép a’ ter- méízetben,

C 2. §. 27»

34

§. 27-

A’ mordságban szinte úgy mint a'ha­ ragban sok botránkoztatás vagyon, sőt valamelly mord személly néhánykor el- szenvedhetetlenebb mint a’ haragos. Melly sok kedvetlenség lehessen az illyen ter- mészeti indúlatban a’ Ti Nemeteknél, könnyen észre - vehetitek abból, hogy ez az ábrázat még mi bennünk - is Férj- fiakban felette erössen otsároltatik. — De gyakron igen gyakron meg - esik az, hogy még a’Társaságba való bé-lépéskor- is, némelly Afeszonyi szépségeknekhom- loka annyirarántzos, hogy könnyen ész- re vehetni, hogy egy néhány szempil- lantással ez előtt, vagy a’ haj - fodoritó-

val (: Frizörrel:) vagy a’ tükörrel ko- tzodtanak.

§*

Leginkább őrizkedjetek pedig attól, hogy ezt az utáláíl okozó illetlenségeta’ jádzó asztalnál, vagy a’ jádzó Tarkaság­

ban, ki-ne mútassátok.—Bizonyos az, hogy valamelly szívnek igaz és valóságos igaz-

gató ösztönei főképpen az által az indúlat által mutatódnak-ki: Ti magatok tudjátok,

hogy

hogy a’ játékra való vágyás, ésnyereí’é- gen való kapás tsak egy lépésnyi mesz- szeségre vágynak egy-mástól; és millyen könnyii lészen itten, a’természetet, ha szabad igy szollanom, mint egy a’ tsele- kedeten rajta - kapni. — Mi Férjfiakúl nem kevéssé figyelmezzünk réá, a’ mi­

kor láttyuk , hogy a’ játék szeretésnek lelke, egy rendes magavifeletü módos Leánykának szép ízívetskéjébe ollymél- lyen belé tsúszott, hogy tsak hamar az- után , ezen szeretetre méltó személlynek mellyét lármás zenebonára fel-gerjesz- ti, és [az Ö szemeit , a’ mellyekből kil­

lőmben tsupán tsak szelid fúgárok szok- tak vala ki - tündökleni, fel - gyúlasztya , és az ö egyébkor kellemetes szavát olly tónusra hangra:) változtattya , a’ melk a’ leg - otrombább darabos emberbe-is alig érdemlene botsánatot. — Őrizked­

jetek attól, hogy ez az idő-töltés, a’ melly magában (*) ártatlan , ne hogy ben­

netek indulattá vállyék.

c 3 29.

C) Meg-kell jegyezni, hogy itt az Auk­

tor az ártatlan játékon nem azt a’ mó­

diba

§. 29-

Soha az óllyan Beszéd follytatáfokba (:dis-curis-usba:) belé ne szóljatok, a’ mel­ lyek a’ Ti érteketek felett vagy- nak. Itten ólly gyengeségteket árúl- hattyátok-el, a’ mellyet senki észre nem vett vólna ha halgattatok volna,

§. 30.

Az Istenért kérlek Titeket, hogy a’ Férjfiakkal elegyes' társaságokban, a’ Ti beszélgetésteknek matériája ne lé-

gyen

diba ment szerentse játékát (: Hazárd Spiel-t ) vagy - is inkább dühös pazér-

lást érti, melly szerint fokán szeren- tséjeket és minden vagyonokat kotzkára tészik-ki, és ez által gyakron mind ma­ gokat mind pedig maradékokat, a’ kik ezen goromba tselekedetekre nézve ár­

tatlanok , utolsó szegénységre és néha kóldulásra juttatták : hanem inkább olly múlatságot ért , a’ melly semmi e’ féle szomorú következéssel nintsen öszve-köt- tetve; és a’ melly a’ munka által el bá- gyadott telinek meg - frissittésére, s’ a’ lankadni kezdett erőnek hellyre állitásá- ra szükséges. Hogy más akármi okból jussa volna valakinek akárminéraü já­ tékra nem hiszem, hogy tsak tettetes e- röfleggel-is meg-lehetne bizonyítani.

gyen szüntelen, a’módikról és Aszszonyi ekéseégekről; az okos Férjfiak, as e’féle dilcursust felettébb alávalónak tartyák;

és a’pzep idő ’s módikról való szó - follyta~

tás a’ jó Társaságokban, az ő betsekböl olly sokat el - vesztettek, hogy tsak az az Aszszonyok körül bávaszkodó agyat­

lan fejű ifjak(:Stutzer'ek:)és ollyanAsz- szony - emberek forgattyák még szájok- ban , kiknek értekek, tsupán tsak a’ma- gok öltöző ’s vetkező asztaloknál pal- léroztatott.

§. 31-

Az ollyan éles~elmésség, ( : Witz :) melly tsak néha néha mútattya-ki ma- gát , meg - eleveníti a’ beszélgetést, az illyen elmésség egylzerfmind néraünémü váratlan éskellemetes módon támad-meg.

Ha pedigszakadatlanúl jádzik, el-fáraszt és tfömört okoz , mivel útóljára fóta- lan híjában-valóságra válik. A’ Társasá­

gokban azért tsak kímélve mutogassátok éles elmésségteket, érteketeket pedig an­

nál gyakrabban.

C 4 §♦ 32>

3«

§• 32-

De tsak ugyan érteketekkel - isne igye­ kezzetek magatokat nagyzani, és azért magatoknak mások felett való érdemét tulajdonítani. Tudhattyátok a’ Tí Nemei- teknek irigységét ( '.Eiferfucht:) ezen pontban: és más Aszszony emberek aze’ féle magavifeletet foha Néktek meg- nem botsátanák.

33-

A’ jó erkoltsü magatok-viselésével jóhíretek nevetek sokkaltöbbet fognyel­ ni , mint a’ Tí Nemetekhez illetlen va- lamelly szilaj vadsággal. Ezért tsak u- gyan nem szükség, hogy valamelly né­ mának , vagy pedig erőltetett durva da- rabosnak tegyétek magatokat, mivel a’

mi mái időnkben nints már többé hellye az Aszsszony-emberekbe, az íllyen ré- gi Eleinknél szokásba volt magaviselet- nek; de mindazáltal mindenkor gondoljá- tok - megazt, hogy minden Tí mozdú- lástokra és tselekedeteitekre a’ Férjfiak figyelmezhetnek. Légyetek tehát okos vi­

gyázassál, és merem mondani, hogy akár- melly

melly ífjunak , hozzátok való maga - al- kalmaztatásából, észszel könnyen fel - é- ritek, hogy kellessék magatokat vifelni.

§ ♦ 34»

A’ Ti kicsiny de azomban illendő tar.

tozkadástok a’ társaságokban nem szerez a’

Férjfiak előtt (a’ meg-vesztegettetett módi gustusa szerint:) ollyan nagy gyö- nyörkodtetést, a’ minémiit más valaki az ő vidám magaviseletével könnyen okoz­

hat: de a’ midőn az ember magát igen vidámnak akarja mútatni, gyakron olly meg- gondolatlan illetlenségeket ejt, a’

mellyeket ö, indulatainak akkori ki-tsa- pongásaiban, ollyanoknak nem tart, a’ miilyeneknek lenni más akárki igen kön­ nyen észre vehet. És illyenkor gyak- ron tárgyai lészünk mások nevetségeinek.

§. 35-

A’ valóságos tisztelet mindenkor ju­

talma a’jó erkőltsnek és virtusnak', és to­

vább tart mint az ollyan ditséret, meL lyet valamelly bú,a szerelmeskedö (: Co- quette ;) nyer, — Mihellyt valamelly jó-

C 5 val

4©

val való élés hamar követte anak kívá- náfát (: ha szabad leszsz nékem itt íllyen halonlatossággal élnem:) mindjárt nintsen koránt-is ezen okból ennek a’ jónak olly nagy betsi, mint annak a’ melly után sok ideig vágyódtam. A’ fáradtság, a’ melly- ben a’ dolog kerűl,tészi nékem azt min- dég betsessé. A’ búja szerelmes szernél- lyel (Coquettel ) meg-osztya ugyan az ember ágyát, de nevét nem. Tsak az a’ virtussal ékeskedő Leány teheti az én életemet bóldoggá, a’ ki az után lészen az enyim, minekutánna az Egyházi - Szol- ga fel-óldozhatatlan kötéllel velem öszve- kötötte,

§. 3<5.

A’ Ti köntöstöknek (: ruházatotoknak) választásából tetszik-ki a’ Ti gustustok i és a’ Ti köntösséüknek álláfa, a’Ti szívetek­ nek belső indúlatait V\-mútattya. — Tud- játok, hogv a’ madár a’ tolláról ésmérte-

tik - meg.

37-

A’ rendes és módos álláfu ’s még-is nem igen mesterségeSen kigondolt szabaTu ruha

min-

mindég inkább tetszik mint a’ melly igen ki ván tzitzomázva, ékesgetve. — Az utóbb tsak a’ szemet tsalja- meg az el- sobb inkább tetszik a’ gustusnak. —A’ szép Aszszony ember magában-is tetszik, és nem szükség néki az ékességekhez follyamodni, hogy magát azok által té- gye kellemetesebbé. A’ rút személly a’ fényes ékességekben mindég tarthat at- tól, hogy ki - nevettetik.

§» 38*

Ifmértem ollyan Aszszony-embereket, a’ kik egész délig a’ kontyolódó (öltöző}

asztal mellett töltötték-el az időt, és midőn a’ Társaságban láttam őket, még­ is semmivel semtöbbgondosságot, sem több gustust az Ö ékességekben nem tapasz­ taltam, mint a’ másokéban , a’ kik az il*.

lyen munkában alig töltöttek vala egy orátskát-el. Talám a’kivság {Eitelkeit}

volt itt oka ennek a’hoszizasreggeli fog- lalatosságnak ? koránt sem! Hinné-éva­

laki ? az öltöző - szoba a’ bávaszkodó tzitzomás szerelmefeknek C Stutzer) és más illyen aprólékos emberetskéknek az

audien-

audientziás palota vala itt: tsak az unal- mát (Langeweile) akarják vala ez által meg-ölni. „Jéh mit tudnék én reggelen­

ként tsinálni ha öltöző - asztalom nem

„volna, hallottam némellyeket igy szól.

lani, „ a’ Gálántériát árúlók, ’s az Ur-

„fiak-is , a’ kik nékünk olly örömest ud-

„varolnak midőn az öltöző - asztalnál

„vagyunk, tartoznak az időt tréfás hív-

„ságokkal fjwz? Trendeleyen:) velünk töl-

„teni inig a’ látogató - óra (visita) el­ következik „ De avagy ollyan idotőlté- fé ez, hogy avagy tsak valami leg-kis- sebbet-is ebben nyerhetnétek ? (*) Ha szabad az igazat egy általán fogva ki- mondanom, azt mondhatom, hogy a’ kö- zép- rendű ífju AszSzony - embereknél, ritkán találtam ollyan jól el - rendelt, Öl­

töző asztalt, mint más nagyobb születé- fíiek- C) F. Meg-nyerjük ezt az egyet, lio^y

jIlyenkor minden bocránkoztatás nélkül, vagy leg alább nem tartván attól , hogy meg - szóllanák érette, ki - rakhattyuk azokat az árukat , mellyeket a’ diízes szemérmetefTcg máfutt cl-fedeztet. Nem elég nyeresége? A’ NarMsrgai nyomta*

. tálban való jegjzés.

síteknél. A’ Házi gazdaszszonyságnak folytatása, a’ mellyre az elsőbbek, talám kevesebb magokon való erőszak-tétellel, reá-adhatnák magokat, meg-akadállyoz- tattyák nállok ’az Öltöző-asztal melleit"

való hoszszas múlatást, a’mellyet a’do- logtalanságnak únalma, tsaka’NagyRend­

ből valóknak talált - ki.

§• 39-

A tsinos tisztaság leg-nagyobb ékes­

sége az őltözetnek, E’ lókkal többet ér, mint mind öszve minden mester- séges tzitzomák galantériák, A’ takaré- kotlan ruha az érzéketlen és rendelet- len elmére mútat. — És egyszurtos mots*

kos fejérnép —- Nem vehetem reá ma­ gamat, hogy az én olvasóimmal egy il- lyen képet szemléltessek.

§. 40.

Az új módiknak találásábanfoka vala­ melly érdemet ne vadászszatok. Bízzatok inkább ezen foglalatosságot az Aszszo- nyi- ékességeket tsinálóknak értekekre, a’ mellyet pedig már egyszer fel - talál-

tak

44

tak és hellybe'hagyták, Tí-is vegyé­

tek- bé. Akármiben külömböztessétek- meg magatokat másoktól könnyen lehet- tek mások nevetségének tárgyai.

§. 41*

Akármint buzogjanak némelly írók a’ módik követése ellen; előttem mindazál- tal a’magához édesgető módi keresés, a’ melly már lókkal hatalmasabb, hogy sem e’ földről ki-lehetne irtani, a’ szenved- hetöbb feléről mutattya magát : és én azt állítom , hogy a’ módi éppen nem ellen- kezik valamelly jó érkőltsii Aszszon-em- bernek jó karakterével. A’ leg alázato- fabb öltözet gyakron tsak fedele a’ sze- relmes kívánságoknak, és még eddigfen- ki a’ szabados dolgokkal való mértékle­

tes élése bűnné nem tsinálta.

, §• 42»

A’ melly tárja Ságokat választotok magatoknak, azokból szoktak az einbe- rek magatokról -is ítélni. Azt mondja a’

Frantziat Nevezd-meg nékem a' tebará­ todat ’s meg mondom hogy ki vagy, (: A’

Magyar : kit kit barátjáról ismérnek- meg.:) Figyelmes okossággal légyetek tehát a’ barátoknak - is választáfában.

§♦ 43*

A’ minden-napi társalkodásra válaszsza- tok magatoknak hozzátok illő és méltó társaságot. A’Fő-Rendekkel való ismé- retség tisztességünkre szolgál; a’ mi ran­

gunkból valókkal való társalkodás pedig gyönyörűséget szerez.

§♦ 44»

A’ Ti magatokon alól való sorsu embe­ rekhez nyájasok és emberségesek légye- tek , hogy kevéllyeknek ne tartassatok.

Mindazonáltal a’ mennyire lehet, kerűl- lyétek -el ő véllek felettéb szoross ismé*

retséget szerezni. Soha az illyen személ- lyekhez felettébb hozzájok ne erészkedjetek, fe titkaitokat tudó bárányaitokká őket ne

válaszszátok — Títeket szűletéstek az il- lyetén forfu emberektől meg - választott

’s meg-különböztetett: tehát gondolko- dáflok’ módjával -is tőllök külömböztök.

Ezért-is jobb lészen Tínéktek, ha azé»

félé- '

felékkel való társalkodást szorgalmatosan el-távoztattyátok.

§* 45«

A’ Szószátyárságra való győzhetetlen kívánság és azzal mindég együttjáróke- véllység, kogy tudnilik maga tarthassa a’ Társaságot beszéddel, arra vsszen sok Asz- szony-embereket, a’ kik kűlömben elég módosok ’s jelesek, hogy a’ magok rang- joknak valóságos tisztességéről el-fe-

lejtkezvén ollyan személlyekhez eresz- kednek-le a’ vélek való társalkodásra, a’ kik tsekéllyebb nevelőin, igen közép­

szerű erköltsü, és még annál -is keve- febb értelmitek. És tapasztaltain , hogy nem a’ nevelés hibája, vagy az érteknek fogyatkozása, hanem tsak az a’ kevélly gondolat, hogy ők egy ollyan társaság- rak lejei lehetnek; sok Aszúzony-embe­ reket arra vitt, hogy ők e’ féle közép szerii választásra vetemedtek. De mil- lyen nagy gorombaság ez, tisztesség ki- váltónak lenni ’s még-is tsak íllyen ém- bereknek ditséretekkel tenni eleget a’ ma- gok kiváltságoknak, a’ kiknek ditséretek

még

hogy mind a’ szív meg - vesztegetődikaz illyen mód nélkül való hizelkedésekkel, és a’ következik belolle, hogy az illyen Aszszony-emberrel való táríalkodás tsal- hatatlanúl ízetlen lészen ottan, a’ hol az Ő tsekelly tisztességen való kapása az il- lyen bolond dicséreteket nem reroénlheti.

§. asz

Demég ennél - is sokkal inkább' óltal- mazkodjatok a’ Ti tseledátekkel való szo- íoCs barátságtól: ebben mindenkor igen fokát vesztetek. Soha vélek meg-útá- lással ( contemtassáP) és keményen ne bán- nyatok. Mert nem lévénez elég, hogy az Ő szolgai állapottyokat, a’ melly kü- lomben-is elég kemény , az igen szo- ross fenyítékekkel még el - szenvedhetet- lenebbé tészítek; az Ó gyülölségekre és meg «szénásokra -is ki-télzítek ezzel ma- gatokat. Mútassatoktehát nyájasságot a’Ti hozzájok való beszédeitekben, magatok mérséklését a’ pirongatásban, és szelid- séget ’s barátságot a’ Ti parantsolátaitok*

bán. Büntetessétek őket ha lehet, ked-

D vezes-

É

vezéssel ’s kémélléssel, nem bánván vé- lek alá-való módon; ezek által nem tsak engedelmesekké tészitek őket, sőt e’ fe­

lett szeretni és tisztelni fognak Titeket.

— De foha magatokat ne bízzátok (: a’ mint ez igen sok féle módon meg-történ-

hetne:) valamelly tselédnek hatalmára:

foha véllek, hoszszas és barátságos be- szélgetésre ne vetemedjetek. A’ Ti új- ságon valókapáitoknak másként jobbmód- dal tégyerek eleget, és az idÖ-tőltésre- is illendőbb mulatságot keressétek. So- ha semmit azon dolgok. közzül, fe től- lökne tudakozzatok,se nékiek nebelzéllye- tek, a’mellyeknék azollyanrendii emberek előtt titokban kellene maradni. A’roszsz nevelés az illyen elméket többire igen szoross határok közé szoritotta ; és a’ nyomorúságos’s tsekélly környül-álláfok többnyire az ö erkőltsöket meg-veszte- getik. Kerüljetek - el tehát minden szo- roís meg hitt vélek való táissalkódáit ’s barátságot, és ne felejtkezzetek el-egész- szen arról a’ külömbségröl, melly Ti közterek és tselédeitek között vagyon.

§.47«

§ • 47-

A’ Tí yádzó-t árjáitoknak egy-átal- jában Tí - veletek avagy tsak egy rangu, egyenlő erköltsü és hasonlóképpen jól gondolkodóknak kelletik lenni. Sőt né­

ma némü részben nálatoknál jobbak légye- nek , hogy magatokat az ö példájok sze­ rint naponként jobbakká teltessétek. E ’ szerint játzodva ólly tulajdonságokat sze.

reztek magatoknak, a’ mellyeka’ Tí ízű- letéstek, és személlyetekhez illendők lesznek.

§, 48.

Még a’ magokat illendőén réá-tartó

’s meg állapodottabl idejüek’ társasaga-is szerezhet Tí-néktek sok kiváltképpen va- ló haíznokat. Azért - is a’Tíífjui mulatsá­

gaitokat tseréljétek- fel ottan ottan, és néha-néha társalkodjatok ollyan személ- lyekkel - is, a’ kik nálatoknál időjebbek;

az ő magok-viselések oktatás gyanánt lészen Tínéktek jövendőre. De a’Tíjó híretekre nevetekre kérlek Titeket, ke- rűljétek, nem vigyázván semmi némü te- kintetre , ha szintén a’ nagy rang vagy.

D 2 ró-

rókonság vólna- is a’ Ti nemetek közűl a' hebehurgya változó észü (leichtsin- nig :) és feslettebbekkel való társalkodást.

Ez a’ vélek való társalkodás egy ollyan kősziklás Örvény lenne , a’ mellyben a’ Ti jó híretek nevetek tsalhatatlanúl ha­ jó-tőréit szenvedne, ha szintén virtu- fotok mint egy tsuda-tétel által meg-tar- tatnék-is.

§. 49*

A’ ki ezeknek a' feslett erkőltsőterem­ tett állatoknak tsalárdságaikat ijinéri, azol- lyan tudja, hegyezek, nem tsak mago­

kat kedveltetni tudó ajándékkal bírnak, sőt a’ tettetésnek mesterségét-is jól tud- ják. És melly sok veszedelmes próbák- ra tétetik-ki itten a’Ti virtustok, ha a’ külömb kűlömb - féle tettetéseket észre nem vészítek , a’ mellyekkel az e’-féle K.— szokott élni.— Az Ő fogásaikat, sok-képpen való magok tünteséseiket; és minden okos ravasz mesterségeiket, a’ magok valóságokban meg-efmérni, több okosság, több választáfl: tenni tudó te­ hetség kivántatik, mintsem a’ mennyit

egy

egy ifjú látatlan hallatlanAszszohy •em- bertöl várilatnának. Mert az a’ ki-ván- ság , mellyet mútat egy illyen minden- nek tetszeni törekedő személly, olly ú- takra tanittya őtet, mellyeket még a’leg- élefebben látó Férjfiak-is észre-nem-ve- hetnek, ’s bizhatna-étehát valamelly még most tsirázó ’s eléggé meg -nem - gyökere­

zett aszszonyi virtus elégséges erővel, és bátorsággal, ettől el-távózni, hogy foha ehez haíbnló hálóba ne essék ? Én ezen kérdésnek el - igazítását a’ Ti lelketek efméretére bizom.

§.50.

Az én tanársom ez : Kerőllyétek afes- lett tsintalan Qlofe-') társaságokat. Ha pedig valahol e’ féle ésetek említettének, a’ meg - efett személlyhez inkább pzánako-

zástokat mint még - utáláílokat mutassátok.

Azt mondják példabeszédben: a’ leg-jobb paripa-is meg-botlik; és mit kivánná- tok Ti magatoknak az illyen kedvetlen történetekben ? Leg alább én semmi nagy gondolatot f: ideát zj ném formálok ma­ gamnak az ollyan Aszszoíiy - ember vir-

D 3 tus-

tussairól, a’ ki minden tekintet nélkül, és haragos buzgósággal dorgálódzik az illyen esetek ellen. Gyalázatos indúla- tok ösztönei az illyen tettetés bnzgóság-

nak : és nem egyszer tapasztaltam, hogy az illyen ífju Aízszony-ember, a’ ki a’ lattommban éppen ezen kárhozatos vé­

tekben lélegzett, ezen ő feslettébb fele- kezeteellen,igen hathatoson buzgott,az- ért pedig, hogyaz Ö szerette bűnét azalatt a’tettetett színe alatt a’vir tusnak, mint vala- melly paláit alatt el - titkolhatná. A’ leg na- gyobb okosság, mellyet az én vélekedésem szerint mutathatnátok, e’ volna , hogy az illyen dolgok felől való beszélgetések- ben éppen halgatnátok, fern nem mente- getvén sem nem vádolván az illyen azon kívül-is szánakozásra méltó személlyt, és ötét inkább a’ Férjfiui Nemnek irgal- mas vagy irgalom nélkül való itéletére-

biznátok*

§• 51.

De a’ mint a’ Tí Nemetek között lévő feslett erkőltPuekkel való társalkodáflól til­ talak; lzintén úgy még inkább tneg-kivá-

nom

nőm, hogy tudnillik a’ Ti erköltsi miné- müségteket (: caracterteket.) némünémü il- lendő méltósággal őrizzétek - meg. — én ugyan attól nem félek , hogy Ti a léleknek ezen kényes érzékenységét, hogy Ti azt a’ virtust, a’ mellyről én beszéllek tsak leg kissebb által-hágással-is meg-fértsétek. A’ leg kissebb botlás-is a’ Tí gondolataitokat alól igen mélly- ségesen meg-aláztatott, és a’leg tsekél- lyebb ki - tsapongás - is Ti-néktek viszszá hozhatatlannak lárszik. — Egy ollyan Léányka, a’ ki mindenhez egyarányu kedvességgel vigyarog, a’ ki aztvadász"

sza, hogy közönségeién minden ifjaktól imádtassék , a’ki magát minden búja sze- meknek tárgyúi tészi-ki,a’ki a’maga hódító szépségével mindeneket kínál •'egy illyen Léányka , mondom, leg feljebb-is az in­

dulatokat ha fel-gerjesztheti, de a'szívet fólia fel-nem indítya. És minthogy a’ gyengébbérzékenységeknagyobbárameg- tompulnak az illyen búja Aszszony,- em­ berben, a’ magára öltözött imidamoda való tsapodárság által ; tehát az illyen Szépek egy Férjfitól nem egyebet vár-

D 4 hat* '

hatnak, hanem tsupán tsak valamelly hajlandóságot, a’ melly minden leg kis- febb érzékeny szeretet nélkül való,

§♦ 52.

Kerüljétek tehát az ollyan személlyek- nek hibáját cd kik máfokot cd búja szere- relemre gerjeszteni torekednnek, f den Feh­

ler der Koquetterie:) de azomban ezt ke- rűlvén, ne vetemedjetek az ennek elen- nében tétetett vétekre : értem ezen hogy ne légyetek komor darabosok (: Spr0de:') az én Nememhez. — A’ komor vad- ságot, ha az nem a’ szívnek némünémif természeti hidegségéből, vagy valamelly félénk szeméremből származik, mi Férjfia•

kúl kőzöisségesen szólván, nem egyéb­ nek tartyuk, hanem valamelly nyomo- rúlt tettetésnek'. akár kép - mútatásból a- kár kevélységből, akár vakmerő akara- tosságból származzék. Ha képmútatásból származott és az állortzát el-ejtitek , nagy hahotával aláztattok -meg. Ha pedig a' kevéllység vagy vakmerő akaratossíg vin­

ne Titeket ennek az állortzának fel- vé­

telé-

vés voltát fogja gyanúba bozni. Soha egy valóságos virtussal fel-ruháztatott Léány-is nem vólt vad komor (Spröde)

§• 53-

A’ társaságokban tehát Őrizkedjetek min- dentől valami illetlenségnek neveztethe- tik. Kinek kinek illendő tisztességét ad- játok-meg, azzal a’ szeretetre méltó nyá- jassággal, a’ melly minékünk Férjfiaknak az ifjú Aszszony-emberekben olly igen tetszik. És fenkit a’ külső tekintetnek hijánossága miatt meg-ne vessétek. #,O- rosz Országban,. így szóll egy bizonyos Auktor, „az embert az Őöltözeti szerénr,»

„fogadják, de az ö érdeme szerint kiférik-,,

„ki „ És így tanúljátok az igaz érdemet, a’ mesterségesen tettetett és költsönözött érdemtől meg - kűlomböztetni: és az em­

bert nem az ő őltözete; hanem az ne­

mes erkőltse, az ö gondolkodásainak mi- némiisége tegye a’ Ti tiszteleteteknek tzéljává. — Minden dolgok felett pedig távóztassátok - el, hogy az az igen dísz- telen, és a’ Tí Nemeteknek ifjabb részé-

hez

hez hozzá - ragadott hiba, t. i. az alat- tomba való ki - nevetés és fülbe-való- SÚ- gás foha rajtatok erőt -ne- végyen. Az illyen magaviselet a’ Ti Tárfaságtok kö­

zűi mindeniknek meg - bántására vagyon mindenkor; ámbátor a’ tudva vagyon , hogy a’t0bbnyire tsupán tsak valamelly gorombaságból és gyermeki tsjntalanság- ból lészen,

§• 54.

A’ Ti állástokban, ábrázatotoknak ak kotásiban , (•’Mine•’) semmit a’ mi erői- . tetett és érzékenységekkel ellenkező ma-

gatokra fel - ne- végyetek, a’ melly kis- febbségtekre lenne. Azt mondják, hogy az ábrázat’ álláfa, a’ szívnek tüköre; és ha e’ nem mindenkor igaz vólna-is bizo- nyos alkalmatosságokban igaz. A’kevélly férjfinak negédes ábrázatja nem fokáig hagy minket kétségben az Ö természeti tulajdonságai felöl: még könnyebben ál tál láthattya az ember egy K — k belső indulattyait mihellyt annak szemtelen áb- rázattyára tekint. Ha a’szívnek áll áfa jó, miért kelletnék azt az ábrázatnak kedvet-

len

a’ szíy valósággal gpnosz , miért kelle- ne ezt a’ tulajdonságot valamelly irtó- zást okozó formában az egész Világ e- lött fel - fedezni ? Én valójában által nem

láthatom, hogy az ífju Aszszony-embe- reknek mi lehessen a’ tzéljok az illyen tsudálatos magaviseletben. Mi Férjfia- kúl nagyobb részint azzal hízelkedünk magunknak , hogy a’ szeretettel tellyes kedvességet, a’ kellemetességet, szelid- séget a’ Tí Nemeteknek szemeikben ta- láljuk - fel. Azért mútassátok - ki a’ men- nyiben lehet ábrázatotokban - is ezeket a’ kitsiny Grátziákat; a’ Szépeknek né- ma tanátsossa , értem a’ tükröt, ebben a’

dologban fegíjtségűl lészen Nektek,

§. 55-

De nem tsak á’ Tí tükrötöktől kel­ letik tanátsot kérdeni, a’ Tí tefletek- nek rendesen - való - formálgatásában. A ’ meflerséget se felejtsétek-el. — Ez-is az ö tökélletessége által fegíjtségiíl lé- szen , hogy magatokat a’ Világ eleibe némünémíi illendőséggel tehessetek - ki.

Az

Az illyen készséget (: Gefchicklichhiti ) szerezhetitek magatoknak a’ tántz által.

Ezen mesterségnek erkőltsi minémiiségét hoszszason visgálni nem az én dolgom:

valamint a’ sem az én dolgom, hogy ennek az úgy neveztetett theoriájáról

(gyakorlással Öszve nem köttetett régu- láiról:) valamit mondjak. Én azt a’ te- hetséget, hogy valaki jó tántzú, úgy nézem mint valamelly eszközt, melly által a’ mi ábrázatunknak rendelésere és állásunkra figyelmezzünk, és erre a’vég­ re ez el - kerűlhetetlenűl szükséges.

§. §6.

A’ szépség kulönös isteni ajándék:

mindazon által ez-is azok közzé a’ vagyo- nok közzé tartozik, a’ mellyek változan- dóság alá vettettek, soha hát ezzel ma- gatokat el - ne-hidjétek. Nem a’ szépség

egyedül az, a’ melly egy okos Férjfiat magához hódit; még más ennél fokkal szeretetre méltóbb tulajdonságoknak kel- letik ahoz járúlni, hogy Ö a’ maga vá- lasztásában meg-nyúgodjék.

§• 57*

Engedjétek - meg, hogy irjam-le Nék- tek ezeket a’ tulajdonságokat tovább-is.

Vagynak olly magához édesgető gyönyö- rüségek, a’ mellyektöl Titeket sem a’

történet sem az idő meg -nem foszthat, a’ mellyeknek nem kell ollyan rettentő változásoktól tartani,a’mellyektöl a’Tí sze­

meiteknek tűzei és ortzái toknak kelleme- tességei félhetnek. Ezek,a’ Ti virtustokon kivül,a’ Tiérdemetek, —Egy ollyan betses méltóság, a’ mellyet a’ Tielmebéli tehetsé- geiteknekki-pallérozásával kelletik el-érni

§. 58.

Már-is vészitek talám észre , hogy én itt az Aszszony- népnek meg-kívánta- tó tudományra mégyek. Igen-is! Mind- azonáltal én abból nem mindeneket, ha- nem tsak a’ mellyeket, leg-szűkségeseb- beknek tartók, azokat említem. Ezek lésznek hát az én gondolatim , a’ mel- lyeket szokott egyenes indúlatom szerint élőtökbe rakok.

§. 59.

A’ midőn én a’ szebb Nemnek tudó- mán-

mánnyáról szóllok: tsak ollyanokat ér­

tek rajta, a’ mellyek az emberi Nemzet­

nek a’ szeretetre rendelt Neméhez ille- nek. Az ollyan Aszszony-ember, a’ ki mihelyt a’száját fel-táttya, mind szün-

telen tudományt lehel-ki, ’s velem Wolfü ból, vagy Newtonból, vagy Leibnitzbőla- karna fetsegni, ollyan tsudálatosnak lát­ szanék előttem, mint az a’ Férjfi, a’ ki retzét vagy tsipkét kötni, vagy a’ feszi- tö rámán dolgozni tudna.

§. 60.

Minthogy vagynakollyanSzülék, a’kik igen különös módot tartanak a’ gyermek nevelésben : méltán otsárolják ezeket a*

Férjíiak.Némellyek közűllök azegész tanúlságot, mellyre a’ magok Léányaikat tanitatni kivánnyák , tsak arra szorittyák, hogy tudjanak varrani, kötni,fonni, vagy a’ gazdaaszszonyságotfolytatni, melly ú- tóbb gyakran azokból a’ foglalatosságok- ból-is áll, mellyeket tulajdonképpen a’ házi - szolgálóknak kellenék follytatni.

És ezekkel a’ sokaknak értelmek ize- rint jól neveltetett Léányokkal tészik

sze-

őkét meg-kéretik, és — a’ Férjfinak jövendő-béli Házas - társa egyszersmind az

Ő leg elsőbb házi szolgálója lészen. —- Mások tsufolódnak az illyen együgyű neveléssel, Ök az illyen familiaknak alá- való szokáfokat meg-vetvén, az Ö if- jú Léány-gyermekeiket, a' Férjfiu-nem-

re tartozó tudományoknak részeiben kan- tárkodtatyák. — Ha az első Férjének szolgálója lészen; a’ más rendbéli tudá- kos eszelős lészen, és ollyan , a’ ki az ő Férjén a’ maga tudománnyával ural- kodni akar.

§. ói.

Ha valamelly Aszszony -embernek ok- tatását tsupán tsak a’ Ti Nemeteket il- lető tudományokra kelletnék szorítani:

tehát erre tartoznának, a' természet sze- rint jó és kellemetes erkőltsök, és vala­ melly igen tsendes és magános élet módja.

— Meg-engedem én hogy a’ kitsiny vá­

rosokba e’ meg-lehet: de a’ nagyobbak­

ba , és ezen mi esztendő százunkban lé- vö Férjfiak mellett, szükséges egy ASZ-

szony-

szony - embernek, az Ö virtussain kivűl olly elmével-is bírni, melly a’ próbát ki - álja. — A’ tő és a’ szakáts könyvezt nékik nem tanithattyák: ezek nélkolerre a’ tekintetre nézve mind a’ kettő nélkül tellyességgel el Hehet lenni, ámbátor más tekintetben meg-adom mindenikne.í a’ maga betsülletét,

§. 62.

A’ tővel való bánásra én ki - nem ter- jeszkedem. Ez a’ foglalatosság’ neme i- gen az Aszszony-emberek dolga. Az okos Anya,a’ ki a’ napnak óráit a’ ma- ga Léányánál el-tudja rendelni, nem szen- vedi - meg, hogy az őgyermekeibenegy ollyan tulajdonság, a’ melly minden idök- ban betsulletesés hasznos vólt, egészszen el - aludjék. Mert a’ leg főbb rangbólva­ ló Dámák-is, nem tartották kissebbségek-

re szolgáló dolgoknak, minden némü ké- zi-mefíerségekben gyakorolni magokat-' és a’ varró- láda mellett el-töltött vala- melly óra bizonyosan jobb haszonra for- dítatott, mintha az, vagy az ablakban, vagy az öltöző-aíztalnál enyelgésben

tölt vólna-el. §.63,