Élelmiszer-gazdasági koordináció és a tranzakciós költségek kapcsolata megtekintése

(1)

eOHOPLV]HUJD]GDViJLNRRUGLQiFLy pVDWUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNNDSFVRODWD

+RUYiWK%

.yVD&

6]DEy**

1Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

2Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 1502 Budapest, Pf. 262.

g66=()2*/$/È6

$ WDQXOPiQ\ HOV UpV]pEHQ D NRRUGLQiFLyV PHFKDQL]PXVRNDW HOHPH]]N $] pOHOPLV]HU JD]GDViJEDQDODSYHW HQNpWIpOHNRRUGLQiFLyLVPHUWDSLDFLpVDEURNUDWLNXV0DHJ\DUiQW V]NVpJ YDQ PLQGNHWW UH KLV] D SLDF QHP PLQGLJ WXGMD HOOiWQL D NRRUGLQiWRU V]HUHSpW 6SHFLiOLVNHWW VNRRUGLQiFLyYDOyVXOPHJDIHMOHWWSLDFJD]GDViJRNEDQVLNHUHVPH] JD]GDViJL V]|YHWNH]HWHNHVHWpEHQ$WDQXOPiQ\EDQD]pOHOPLV]HUJD]GDViJEDQHO IRUGXOyNRRUGLQiFLyV PHFKDQL]PXVRNLVPHUWHWpVHXWiQDYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyPHJYDOyVXOiViQDNRNDLWYL]VJiOMXN NLHPHOYH D WUDQ]DNFLyVSHFLILNXV EHUXKi]iVRN D EL]RQ\WDODQViJ D J\DNRULViJ pV D]

(Kulcsszavak: élelmiszer-gazdaság, koordináció, tranzakciós költségek, szövetkezetek)

$%675$&7

7KHUHODWLRQEHWZHHQWKHWUDQVDFWLRQFRVWVDQGWKHFRRUGLQDWLRQLQWKHDJULIRRGHFRQRP\

B. ¹Horváth, C. ¹Kósa, G.G. ²Szabó

1University of Kaposvar, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Organisation, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

2Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences Budapest H-1502 P.O. Box 262.

,QWKHILUVWSDUWRIWKHSDSHUWKHEDVLFFRRUGLQDWLRQPHFKDQLVPVDUHGHILQHG,QWKHDJUL IRRG HFRQRP\ V\VWHP XVXDOO\ WZR FRRUGLQDWLRQ IRUPV DUH ZHOO NQRZQ PDUNHW PHFKDQLVPDQGEXUHDXFUDWLFFRRUGLQDWLRQ7KHVHFRQGSDUWRIWKHSDSHUDQDO\VHVWKH WUDQVDFWLRQ FRVWV WKHLU FKDUDFWHULVWLFV DQG WKHLU UROH LQ WKH DJULEXVLQHVV 7UDQVDFWLRQ FRVWVDUHWKHFRVWVDVVRFLDWHGZLWKFDUU\LQJRXWDWUDQVDFWLRQRQWKHPDUNHW7KHVWXG\

SUHVHQWVWKHPDLQIDFWRUVIRUGHFLVLRQVWRLQWHJUDWHYHUWLFDOO\WKHUHDVRQVZK\YHUWLFDO LQWHJUDWLRQH[LVWVDQGWKHSRVVLELOLWLHVWRUHGXFHWUDQVDFWLRQFRVWV2QHRIWKHYDULHWLHVRI UHGXFLQJWUDQVDFWLRQFRVWVLVHVWDEOLVKLQJDJULFXOWXUDOFRRSHUDWLYHZKLFKLVDVSHFLDO NLQGRIWUDQVDFWLRQDQGFRRUGLQDWLRQIRUP7KHVWXG\GHPRQVWUDWHVWKHFKDUDFWHULVWLFV DQGWKHLPSRUWDQFHRIWKHDERYHPHQWLRQHGFRRSHUDWLYHVLQYHUWLFDOLQWHJUDWLRQ

(Keywords: agri-food economy, co-ordination, transaction costs, co-operatives)

%(9(=(7e6

A társadalom tagjai közötti cserét koordinálni, szabályozni kell. A SLDFL NRRUGLQiFLy feltételezi, hogy az emberek közötti csere minél nagyobb hányada piaci ügyletek University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár

(2)

(tranzakciók) keretében történjékA piaci ár mellett figyelembe kell venni, hogy a piaci tranzakció lebonyolítása többletköltséget, azaz tranzakciós költséget okoz.Általában a SLDF IRJDOPiW úgy tudjuk definiálni, hogy „…a piac olyan eljárás, amelynek révén a YHY N pV D] HODGyN N|OFV|QKDWiVED OpSQHN HJ\PiVVDO KRJ\ PHJKDWiUR]]iN D] LOOHW jószág árát és mennyiségét.” (6DPXHOVRQ, 1995) Ezen általános piac-meghatározásnál pontosabb ,KULJ .iURO\ $JUiUJD]GDViJWDQ FtP N|Q\YpEHQ WDOiOKDWy GHILQtFLy Ä $ NHUHVOHWpVNtQiODWWDOiONR]iVLKHO\HLOOHWYHD]D]RNWDOiONR]iViEyOHUHG YRQDWNR]iVRN alkotják tulajdonképpen a piacot.” (,KULJ, 1941) Emellett a SLDFQHPFVDNIL]LNDLKHO\HW MHOHQWÄ$SLDFN|]JD]GDViJLODJQHPIHOWpWHOH]LRNYHWOHQODYHY pVHODGyV]HPpO\HV találkozását, nem fizikai hely, hanem inkább szerkezet, melynek célja az azonos irányú NHUHVOHW LOOHWYH NtQiODW |VV]HJ\ MWpVH HJ\PiVUD YDOy KDWiVXN pV NLHJ\HQOtW GpVN OHKHW YpWpWHOH´,KULJ, 1941: p. 33.)

Az iOODP VRNIpOH LQWp]NHGpVVHO J\DNRUROKDW KDWiVW D SLDFUD, ezek közül azokat, DPHO\HNDSLDFRWDSLDFLV]HUHSO NHWKLYDWRWWDNEHIRO\iVROQLSLDFV]DEiO\R]iVLHOHPHNQHN nevezzük. +iURPI WtSXViW különböztetjük meg:

- természetes monopóliumok regulációja, - verseny- és árszabályozás,

- egyéb piaci elégtelenségek szabályozása.

A UHJXOiFLy HOV GOHJHV FpOMD a társadalmi közérdek védelme a piaci visszaélésekkel V]HPEHQpVDWiUVDGDOPLMyOpWPD[LPDOL]iOiVD(PHOOHWWFpOMDOHKHWDYHY NpVD]HODGyN illetve a versenytársak védelme, valamint a verseny korlátozása. A piacszabályozás kialakítása költségekkel jár, ezért regulációnál figyelembe kell venni, hogy a szabályozás tranzakciós költségeinél nagyobb legyen a jólét növekménye. A SLDFV]DEiO\R]iV legnagyobb mértékben a YHUVHQ\V]DEiO\R]iVEDQ MHOHQLN PHJ. A versenyszabályozás HOV GOHJHVFpOMDDNiURVSLDFLPDJDWDUWiVRNNRUOiWR]iVDPLYHODSLDFLV]HUHSO NYLVHONHGpVH befolyásolja a piac hatékonyságát. A versenyszabályozásnak NpW QDJ\ WHUOHWH van: az egyik a piac szerkezetére hat, míg a másik a piaci magatartást befolyásolja.

$WDQXOPiQ\FpOMDD]DODSYHW NRRUGLQiFLyVPHFKDQL]PXVRNEHPXWDWiViQW~ODWUDQ]

akciós költségek és a vertikális integráció kapcsolata, illetve az említett költségek csökkenté- VpQHNOHKHW VpJHLYDODPLQWDV]|YHWNH]HWHNMHOHQW VpJpQHNLVPHUWHWpVHYROW$PHJtUiVKR]D WpPiEDQUHQGHONH]pVUHiOOyPDJ\DUpVDQJROQ\HOY V]DNLURGDORPQ\~MWRWWVHJtWVpJHW

$/$39(7 .225',1È&,Ï60(&+$1,=0862.$*$='$6È*%$1

$ NRRUGLQiFLyN YL]VJiODWiKR] HO V]|U D IRJDOPDW V]NVpJHV U|J]tWHQL Ä.RRUGLQiFLy IRJDOPiQ egy vagy több egyén vagy szervezet egymásra hatásával járó mikrofolyamatok szabályozását értjük.” (.RUQDL, 1983) A szokványos értelemben vett gazdasági javak HO iOOtWiViQDNpVIRUJDOPiQDNV]DEiO\R]iViQW~ODWiUVDGDOPLWUDQV]IRUPiFLyVpVWUDQ]DN ciós folyamatok is ide sorolhatók. A koordináció magában foglalja a tevékenység ráfor- dításainak és kibocsátásainak allokációját, ezért gyakran használják szinonimájaként az allokációs mechanizmus kifejezést. A fenti fogalom alapján négy tiszta formát különböztetünk meg.

%URNUDWLNXVNRRUGLQiFLy

Az egyének és szervezetek kapcsolatát alá-fölérendeltségi viszony jellemzi. A koordinátor utasításainak betartására jogilag szabályozott módon utasítások késztetik a V]HUHSO NHW $ NDSFVRODWRN QHP IHOWpWOHQO PRQHWDUL]iOWDN GH KD LJHQ D] DOiUHQGHOW HJ\pQSpQ]J\LOHJIJJDI|OpUHQGHOWMpW O

(3)

3LDFLNRRUGLQiFLy

eUYpQ\HVOpVHNRU D V]HUHSO N MRJLODJ HJ\HQUDQJ~DN pV N|]WN iOWDOiEDQ KRUL]RQWiOLV NDSFVRODWYDQ$UpV]WYHY NSpQ]EHOLQ\HUHVpJV]HU]pVFpOMiEyO|QNpQWOpSQHNHJ\PiVVDO kapcsolatba. Ennél a koordinációs formánál okvetlenül monetarizáltak a kapcsolatok.

(WLNDLNRRUGLQiFLy

Az egyének és szervezetek között mellérendeltségi viszony áll fenn, amely lehet egyoldalú (jótékonyság) vagy kölcsönös, de alapulhat a viszonosság elvén is. A hosszútávú érvényesüléséhez rögzíteni kell hagyományokat és megszokásokat, s ezek alapjául szolgáló elveket. Ennél a formánál a tranzakciók általában nem monetarizáltak, GHHO IRUGXOKDWSpQ]EHOLDGRPiQ\R]iV

$JUHVV]tYNRRUGLQiFLy

$SpQ]PHJMHOHQpVHQHPV]NVpJV]HU

A társadalomban általában a koordinációk keveréke jelenik meg, de az egyik GRPLQiQV YROWD pU]pNHOKHW 5HQGV]HULQW D SLDFL pVYDJ\ EURNUDWLNXV NRRUGLQiFLy D PHJKDWiUR]yDPRGHUQWiUVDGDOPDNEDQPtJDPiVLNNHWW LG OHJHVHQIRUGXOHO

.225',1È&,Ï$=e/(/0,6=(5*$='$6È*%$1

$ NRRUGLQiFLyQDN NpW WtSXVD LVPHUW DWWyO IJJ HQ KRJ\ D] iOODP EURNUDWLNXV koordináció) vagy valamilyen magánintézmény (piaci koordináció) végzi a koordinálást.

A magyar élelmiszer-gazdaságban fontos szerepet tölt be az állami szabályozás és a piacszabályozás, például a termékpályák koordinálásában.

3LDFLNRRUGLQiFLy

A KRUL]RQWiOLVNRRUGLQiFLy a marketing csatorna azonos szintjén valósul meg. Lényege, KRJ\ D WHUPHOpV D]RQRV Ii]LViKR] WDUWR]y WHUPpNHO iOOtWyN OpSQHN HJ\PiVVDO LQWHJUiOW NDSFVRODWED /pWUHM|KHWQHN pUWpNHVtW V]|YHWNH]HWHN WHUPHOpVL UHQGV]HUHN pV IUDQFKLVH rendszerek. $UHQGV]HUHO Q\HLDWHUPHO NHJ\VpJHVHQQDJ\PHQQ\LVpJJHOOpSQHNIHOD SLDFRQ tJ\ OHKHW Yp YiOLN V]iPXNUD D NRQFHQWUiOW pOHOPLV]HULSDUL IHOGROJR]y vállalatokkal szembeni egységes fellépés.

A piaci intézmények által végrehajtott YHUWLNiOLVNRRUGLQiFLyW|EEIpOHIHOIRJiVEDQ pUWHOPH]KHW $YHUWLNiOLVNRRUGLQiFLyRO\DQIRO\DPDWNpQWIRJKDWyIHOamelynek egyik végén a szabad piaci értékesítés, a másikon pedig a vertikális integráció áll, és a köztük OpY HOPR]GXOiV VRUiQ D] pOHOPLV]HUOiQF HJ\LN GRPLQiQV V]HUHSO MH HJ\UH MREEDQ HOOHQ U]pVHDOiYRQMDDYHUWLNiOLVOiQFEDQDODWWDLOOHWYHIHOHWWHiOOySLDFLUpV]WYHY NHW(

fogalom szerint NpWFVRSRUWUDoszthatjuk a YHUWLNiOLVNRRUGLQiFLy mechanizmusait. KOV NRRUGLQiFLyHVHWpQ D YHUWLNiOLV OiQF V]HUHSO L PHJ U]LN |QiOOyViJXNDW pV D] iU MiWV]LN MHOHQW VV]HUHSHWD]HJ\HVSLDFLV]HUHSO NN|]|WWLNDSFVRODWWDUWiVEDQ%HOV koordináció VRUiQ PHJW|UWpQLN D V]HUYH]HWL |VV]HROYDGiV pV EHOV HOOHQ U]pV YDOyVXO PHJ D központosított döntéshozó szervezeten keresztül.

)HUW ELOOHWYH -XKiV] (1999)szerint a NOV NRRUGLQiFLyWyO D EHOV LJ KDODGYD megkülönböztetünk:

- Q\tOWSLDFLNRRUGLQiFLyW, melynél a pillanatnyi piaci árak koordinálják a tranzakciót YHY NpVHODGyNN|]|WW

- V]HU] GpVHVNDSFVRODWRWU|YLGN|]pSpVKRVV]~WiY~DKRODYHY N|WHOH]LPDJiWD WHUPpNPHJYpWHOpUHpVDWHUPHO WD]HODGiVUDHO UHPHJKDWiUR]RWWiUDODSMiQ

(4)

- LQWHJUiFLyW WXODMGRQL |VV]HIRQyGiVVDO D]D] YHUWLNiOLV LQWHJUiFLyW ahol az élelmiszerlánc egyik domináns tagja integrálja a vertikális láncban felette, illetve DODWWDiOOyV]HUHSO NHW

A Q\tOW SLDFL NRRUGLQiFLy HVHWpQ D V]HU] GpVHN V]HUHSpW D] iU pV D] HKKH] NDSFVROyGy LQIRUPiFLyNYHV]LN iW PtJ D YHUWLNiOLV LQWHJUiFLy OpWUHM|WWHNRU D EHOV DGPLQLV]WUiFLyV G|QWpVHN $ V]HU] GpV WHUPHO L NHUHVNHGHOPL IHOGROJR]yL NDSFVRODWRNEDQ KDV]QiOW HV]N|]$V]HU] GpVEHQIRJODOWIHOWpWHOHNV]HULQWPHJNO|QE|]WHWQN

- 6]iOOtWiVLpUWpNHVtWpVLV]HU] GpVW

Ä+DJ\RPiQ\RV V]HU] GpV´ PHO\EHQ U|J]tWLN D] iUDW PHQQ\LVpJHW PLQ VpJHW pV D V]iOOtWiVLG SRQWMiW

- 7HUPHOWHWpVLV]HU] GpVW

7HUPHOpVL N|UOPpQ\HNHW PDJiED IRJODOy V]HU] GpV PHO\EHQ HO tUiVRN WDOiOKDWyN termelési folyamatra.

- (O ILQDQV]tUR]iVLpVYDJ\LQSXWHOOiWiVLV]HU] GpVW

$] LQSXWRN pV D] HU IRUUiV EL]WRVtWiViQDN NLN|WpVpYHO LWW D YiViUOy VDMiW PDJD EL]WRVtWMDSpOGiXODYHW PDJRWP WUiJ\iWVWE

- .HUHWV]HU] GpVW

6RN HVHWEHQ QHP WDUWDOPD]]D D] iUDW D PLQ VpJHW pV D PHQQ\LVpJL DGDWRNDW /HJW|EEV]|UFVDNV]iQGpNQ\LODWNR]DWQDNQHYH]KHW

9HUWLNiOLV LQWHJUiFLyUyO DNNRU EHV]pOQN KD D] LQWHJUiFLy D NO|QE|] HJ\PiVKR]

NDSFVROyGy WHUPpN HO iOOtWiVL pVYDJ\ pUWpNHVtWpVL WHYpNHQ\VpJHNHW PHJYDOyVtWy JD]GDViJL HJ\VpJHN N|]|WW M|Q OpWUH $ PDUNHWLQJ FVDWRUQD NO|QE|] V]LQWMHL N|]WL LQWHJUiFLyW MHOHQWL $ WHUPHO L LOOHWYH V]|YHWNH]HWLLQWHJUiFLy OpWUHKR]iViQDN LQGRNDL lehetnek: új piacok szerzése és megtartása hosszú távon, piaci kockázat csökkentése, WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHN FV|NNHQWpVH QDJ\ KR]]iDGRWW pUWpN WHYpNHQ\VpJ YpJ]pVH QDJ\REE KDWiV HOpUpVH D SLDFUD pV D] iUDNUD (OV GOHJHV FpOMDD WHFKQROyJLDL pV SLDFL KDWpNRQ\ViJ Q|YHOpVH V HQQHN UpYpQ D WHUPHO N M|YHGHOPL SR]tFLyMiQDN HU VtWpVH D IJJHWOHQVpJYLV]RQ\ODJQDJ\IRN~PHJ U]pVpYHOHJ\WW6]DEy, 2000a)

%URNUDWLNXVNRRUGLQiFLy

A EURNUDWLNXV NRRUGLQiFLy KRUL]RQWiOLV PHJN|]HOtWpVEHQ NLWHUMHGKHW D WHUPHO N IHOGROJR]yN NHUHVNHG N LOOHWYH D IRJ\DV]WyN N|UpUH $ PH] JD]GDViJL WHUPHOpVW N|]YHWOHQO EHIRO\iVROy WpQ\H] N D] |NROyJLDL DGRWWViJRN D] LG MiUiV D WHUPHOpVL WpQ\H] NPHQQ\LVpJHpVPLQ VpJH(]HNEHIRO\iVROKDWyNGHV]NVpJYDQNOV iOODPL EHDYDWNR]iVUDLVDPH] JD]GDViJLWHUPpNHNSLDFiQDNKDWpNRQ\P N|GpVpKH]$]iOODP WiPRJDWiVRNDWQ\~MWKDWDPH] JD]GDViJLWHUPHO NM|YHGHOPpQHNEL]WRVtWiVDpUGHNpEHQ ugyanakkor HOYRQiVRNDW is alkalmazhat, mellyel befolyásolható a foglalkoztatás és a IHOKDOPR]iVUDIHOKDV]QiOKDWyM|YHGHOPHNDODNXOiVD(]HQNtYOMHOHQW VD]iOODPV]HUHSH az DJUiUILQDQV]tUR]iViEDQ (6]DEy, 1998)

9HUWLNiOLVNRRUGLQiFLy a WHUPpNSiO\iNNO|QE|] V]LQWMHLN|]|WW valósul meg. Ennek az állam által alkalmazott bürokratikus eszközei az agrárpiaci rendtartás, adók és elvonások, közgazdasági szabályozórendszer, valamint a támogatások. A YHUWLNiOLV NRRUGLQiFLy YDODPLO\HQ V]LQW HU V|GpVpKH] YH]HWKHW, ha egy ország a szabadpiaci mechanizmusokba beavatkozó intézkedéseket hoz, ilyen EHDYDWNR]iV lehet:

- a külkereskedelem korlátozása, általában import vámok vagy kvóták bevezetésével, melyek az alacsony árú külföldi termékek behozatalát korlátozzák a hazai árak védelmében,

- DSLDFUDYLKHW PHQQ\LVpJV]DEiO\R]iVDPHO\DNtQiODWFV|NNHQpVpWRNR]]D

(5)

- iOWDOiEDQPLQ VpJLHO tUiVRNKR]N|W|WWWHUPHO LPLQLPiOiUDNPHJDGiVD

- a belföldi kínálat csökkenését célzó export támogatások biztosítása (-XKiV], 1999).

(]HNE O D] LQWp]NHGpVHNE O NLW QLN KRJ\ D YHUWLNiOLV NRRUGLQiFLy MHOHQW VpJpQHN Q|YHNHGpVpWHO VHJtW RNRNOHKHWQHN

- változó fogyasztói igények: egész évben folyamatos ellátás biztosítása,

- koncentrálódó kereslet: keresleti piac kialakulása és a kereskedelmi láncok dominanciája,

- LQIRUPiFLyWHFKQROyJLDL IHMO GpV WHUPpNiUDPOiV MREE LUiQ\tWiVD Np]EHQWDUWiVD SO logisztikai költségek csökkentése,

- SLDFL V]DEiO\R]yN V]HUHSH SO SLDFUD YLKHW PHQQ\LVpJ V]DEiO\R]iVD WHUPHO L PLQLPiOiUDN PHJDGiVD PHO\HN OHJIRQWRVDEE FpOMD D WHUPHO N SLDFL SR]tFLyMiQDN védelme és jövedelmük biztosítása (-XKiV], 1999).

A vertikális koordináció szerepe megnyilvánulhat a tranzakciós költségek FV|NNHQWpVpEHQ LV $ WDQXOPiQ\ WRYiEEL UpV]pEHQ H]HQ N|OWVpJHN MHOHQW VpJH pV D vertikális integrációban betöltött szerepe kerül vizsgálatra. A tranzakciós költségek DNNRUDOHJQDJ\REEDNDPLNRULJHQQDJ\V]iP~HJ\PiVVDOHOOHQWpWHVpUGHN JD]GDViJL V]HUHSO YHV] UpV]W D FVHUHIRO\DPDWEDQ pV PLQGHJ\LN D VDMiW KDV]QiW SUyEiOMD maximalizálni.

$75$1=$.&,Ï6.g/76e*(.)2*$/0$e6&62325726Ë7È6$

A WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHN mindazok, melyek a SLDFL FVHUpYHO LOOHWYH WUDQ]DNFLy NLYLWHOH]pVpYHO NDSFVRODWRVDN A tranzakciós költségek a WHUPHOpV IL]LNDL IRO\DPDWiYDO

HU IRUUiVRN KDWpNRQ\ DOORNiFLyMiW HORV]OiViW PHJDNDGiO\R]]D. Zéró tranzakciós N|OWVpJHNPHOOHWWRSWLPiOLVHU IRUUiVHORV]OiVYDOyVXOQDPHJ

A tranzakciós költségeket KiURPI FVRSRUWED sorolhatjuk (6]DNiO, 1994):

- LQIRUPiFLyJ\ MWpVpVIHOGROJR]iVN|OWVpJHLW|EESLDFLV]HUHSO HVHWpQQDJ\REE - V]HU] GpVPHJN|WpVpYHONDSFVRODWRVN|OWVpJHN

- V]HU] GpVEHWDUWiViYDONDSFVRODWRVN|OWVpJHNHOOHQ U]pVLN|OWVpJHN

0iVIDMWD FVRSRUWRVtWiV szerint megkülönböztetünk ex ante és ex post költségeket (.LHVHU1995;:LOOLDPVRQDWWyOIJJ HQKRJ\DV]HU] GpVN|WpVHO WWYDJ\XWiQ merülnek-e fel.

Az H[DQWHN|OWVpJHNPLQGD]RND]HU IHV]tWpVHNPHO\HNV]NVpJHVHNDV]HU] GpV létrejöttéhez. Ide tartozik (6WDDW], 1988):

- az információszerzés költsége,

- az információ feldolgozásának a költsége, - a tárgyalások költségei,

- egy-egy döntés meghozatalának a költségei - szervezeten belül,

- tranzakciós partnerek között - DV]HU] GpVN|WpVN|OWVpJH

Az H[ SRVW N|OWVpJHN D V]HU] GpVHV PHJiOODSRGiV EL]WRVtWiVD pUYpQ\HVtWpVH HVHWOHJHV módosítása során keletkeznek. Ide tartoznak (.LHVHU, 1995; :LOOLDPVRQ, 1985) azok a költségek, amelyek:

- DV]HU] GpVWHOMHVtWpVpQHNHOOHQ U]pVpYHOpV

(6)

- DIHOPHUO SUREOpPiNPHJROGiViQDNEL]WRVtWiViYDONDSFVRODWRVDNLOOHWYH

- D]RQ WiUJ\DOiVRN N|OWVpJHL DPHO\HNUH D V]HU] GpV QHP WHUYH]HWW PyGRQ YDOy teljesítése esetén kerül sor.

$ WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHN HOPpOHWH NO|Q|VHQ D] H[ SRVW N|OWVpJHN MHOHQW VpJpW HPHOL NL .LHVHU(1995), illetve :LOOLDPVRQ (1985) álláspontja az, hogy a cserekapcsolatokból V]iUPD]y SUREOpPiNDW D IHOHN QHP OiWKDWMiN HO UH PLQGHQ HVHWEHQ tJ\ D V]HU] GpVHV megállapodások gyakran tökéletlennek bizonyulnak. Az elmélet ezért vizsgálja azokat az LQWp]PpQ\L V]DEiO\RNDW PLQW SpOGiXO D V]HU] GpVEHQ PHJiOODStWRWW JDUDQFLiNDW EL]WRVtWpNRNDWIHOPRQGiVL]iUDGpNRNDWDNRQIOLNWXVNH]HO PHFKDQL]PXVRNDWDNO|QIpOH módosítási záradékokat stb., amelyek a tranzakció problémamentes lefolyását szolgálják.

$9(57,.È/,6,17(*5È&,Ï/e75(-g77e1(.75$1=$.&,Ï6 .g/76e*(.5(9,66=$9(=(7+(7 2.$,

A tranzakció J\DNRULViJDEL]RQ\WDODQViJLIRND és VSHFLILNXVViJD határozza meg, hogy a YiOODODW YH]HW L D SLDFUD Et]]iN D WUDQ]DNFLyN OHERQ\ROtWiViW YDJ\ D V]HUYH]HWHQ EHOO valósítják meg azokat, azaz vertikális integrációt hoznak létre (:LOOLDPVRQ1985).

2OOLOD1LOVVRQ V]HU] SiURV NLHJpV]tWL H]W D] H[WHUQiOLiN MHOHQW VpJpYHO LV :LOOLDPVRQDWUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNHWQHYH]LPHJPLQWI IDNWRUWDPHO\´IHOHO V´

D] LQWHJUiFLyUyO YDOy G|QWpVpUW $ V]HUYH]HWHN WHKiW D]pUW OpWH]QHN PHUW D EHOV koordinációs költségek alacsonyabbak, mint a piaci csere költségei. Szórványos WUDQ]DNFLy HVHWpQ KD D EL]RQ\WDODQViJ NLFVL pV QLQFV V]NVpJ NO|QOHJHV HU IRUUiVUD DNNRUDYiOODODWQDNQHPiOOpUGHNpEHQDWUDQ]DNFLyNpVtJ\DN|OWVpJHN±EHOV YpWpWHOH (integrálása), ügyleteit a szabad piaci mechanizmus szerint is lebonyolíthatja.

$WUDQ]DNFLyVSHFLILNXVEHUXKi]iVRN

$ FVHUpUH IHONtQiOW MDYDN pV V]ROJiOWDWiVRN HO iOOtWiViKR] D V]HUHSO N VSHFLDOL]iOW LQSXWWpQ\H] NHW KDV]QiOKDWQDN IHO +D H]HN D] LQSXWWpQ\H] N FVDN EL]RQ\RV V]ROJiOWDWiVRN YDJ\ MDYDN HO iOOtWiViUD DONDOPDVDN DNNRU KDV]QiODWXNNDO D VSHFLDOL]iFLyEyOV]iUPD]yHO Q\|NPLDWWWHUPHOpVLN|OWVpJHNHWOHKHWPHJWDNDUtWDQL

A beruházás ebben az esetben magas tranzakciós költséggel jár, a partnerek közt IJJ VpJ M|Q OpWUH PHUW D] LO\HQ EHIHNWHWpV XWiQ PDJDVDEE N|OWVpJJHO OHKHW SDUWQHUW változtatni. Mind az ex ante, mind az ex post költségek emelkednek a WUDQ]DNFLy VSHFLILNXVEHUXKi]iVRN végrehajtása során, hiszen a tranzakciós partnerek egyre többet NRFNi]WDWQDN $ V]HU] GpVHV NDSFVRODW PHJV] QWH XWiQ D N|OWVpJHN Q QHN PHUW D specifikus beruházások másféle felhasználás esetén nagyon kis értékkel bírnak. A tranzakció-specifikus beruházások alkalmazása korlátozott lehet, csak meghatározott N|UEHQ YDQ UiMXN NHUHVOHW pV NtQiODW D]D] NO|QOHJHV SLDFXN YDQ $ PH] JD]GDViJL WHUPpNHN HO iOOtWiViKR] pV IHOGROJR]iViKR] V]NVpJHV V]HOOHPL NpSHVVpJHN pV V]DNpUWHOHPV]LQWpQQDJ\RQVSHFLiOLVOHKHW0LQGH]HNE ON|YHWNH]LNKRJ\DIHOHNN|]W HU V D WDUWyV NDSFVRODW LJpQ\H DPLW KRVV]~ WiY~ V]HU] GpVHNNHO pUKHWQHN HO $ tranzakció-specifikus beruházás megléte a vertikális integráció létrejöttének egy magyarázó oka lehet. Ha magas a tranzakció-specifikus beruházások száma, akkor a tranzakció kivitelezése inkább a szervezeten belül történik, mint a piacon.

.LHVHU (1995), illetve :LOOLDPVRQ (1985) a teljesség igénye nélkül a tranzakció- specifikus beruházások hat formáját különbözteti meg:

- telephely-specifikus beruházások (például alkatrészgyár építése a felhasználás közelében, és így szállítási és rakodási költségek megtakarítása),

(7)

- EHUHQGH]pVVSHFLILNXV EHUXKi]iV SpOGiXO RO\DQ SUpVHO IRUPiNDW J\iUWy JpSHN DPHO\HNFVDNVSHFLILNXVWHUPpNHNHO iOOtWiViKR]DONDOPDVDN

- EHUXKi]iV VSHFLiOLV HPEHUL W NpEH SpOGiXO YiOODODWVSHFLILNXV WHUYH]pVL HOMiUiVRN elsajátítása),

- YHY VSHFLILNXVEHUXKi]iVHJ\YHY LJpQ\HLPLDWWE YtW - jó hírnév építését szolgáló beruházások, mint a márkanévépítés,

- KDWiULG VSHFLILNXV EHUXKi]iVRN D] LG EHQ FVDN NRUOiWR]RWWDQ pUWpNHVtWKHW YDJ\

hasznot hozó javakba (szezonális áruk).

A PH] JD]GDViJL WHUPHOpV WLSLNXVDQ WUDQ]DNFLyVSHFLILNXV EHUXKi]iVQDN WHNLQWKHW 3pOGiXO IHM EHUHQGH]pV WHKHQpV]HWEHQ VSHFLiOLV FpOODO PHJP YHOW I|OGWHUOHW VWE 0LQGH]HNpUWpNNHWYHV]WHQpNKDDN|UOPpQ\HNPHJYiOWR]QiQDN(QQHNPHJHO ]pVpUH jönnek létre speciális megegyezések, ami gyakran vertikális integráció formájában történhet. A specializáció miatt a termelési költség csökkenni fog.

A IHOGROJR]yLSDUV]LQWMpQXJ\DQFVDNPHJILJ\HOKHW NH]HQEHUXKi]iVRN3pOGiQDND NXWDWiVW YDJ\ D WHUPpNIHMOHV]WpVW OHKHW HPOtWHQL (]HN pUWpNYHV]WpVpQHN PHJHO ]pVpUH speciális megállapodások történnek a csomagolás, reklámozás területén.

+DUPDGLN IDMWD specifikus beruházásként a PiUNDQpY NLIHMOHV]WpVH YDJ\

PHJYiViUOiVD HPOtWHQG 2OOLOD1LOVVRQ, 1995). A JRRGZLOO 'RXPD6FKUHXGHU (1992) szerint szintén egyfajta tranzakció-specifikus beruházás.

$EL]RQ\WDODQViJpVDJ\DNRULViJMHOOHP] L

:LOOLDPVRQ (1985) D EL]RQ\WDODQViJ két fajtáját különíti el: Az egyik a SDUDPHWULNXV EL]RQ\WDODQViJ DPHO\ D WUDQ]DNFLy V]LWXiFLyV IHOWpWHOHLYHO pV H]HN M|Y EHOL DODNXOiViYDO kapcsolatos, a másik a PDJDWDUWiVL EL]RQ\WDODQViJ, amely a felek opportunista YLVHONHGpVpQHNOHKHW VpJpE OV]iUPD]LN$]RSSRUWXQL]PXV (vagy VWUDWpJLDLYLVHONHGpV) is OpQ\HJHVPDJDWDUWiVLIRUPiQDNV]iPtWDPHO\D]WPXWDWMDPHJKRJ\DWUDQ]DNFLyV]HUHSO L saját érdekeik szerint cselekszenek, és ennek érdekében félrevezetéssel, trükkökkel pOKHWQHN $] XWyEEL NDWHJyULiED D N|YHWNH] EL]RQ\WDODQViJL IRUPiN VRUROKDWyN bizonytalanság arról, hogy vajon képes-e teljesíteni, teljesíti-e, és hogy milyen mértékben WHOMHVtWHWWHDV]HU] GpVEHQIRJODOWN|WHOH]HWWVpJHNHWDWUDQ]DNFLyVSDUWQHU

2OOLOD1LOVVRQ V]HU] SiURV V]HULQW PHJNO|QE|]WHWQNWHUPpV]HWE O HUHG EL]RQ\WDODQViJRW PH] JD]GDViJL WHUPpNHN LG MiUiVL WpQ\H] N pV SROLWLNDL EL]RQ\WDODQViJRW. A tranzakció-specifikus beruházások, illetve egy-egy márkanév NLpStWpVHKRVV]~LG WYHKHWLJpQ\EH(]DODWWDN|UQ\H]HWYiOWR]LNpVHUUHDYiOWR]iVUDD]

HJ\LNYpGHNH]pVLIRUPDDYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyNLDODNtWiVD$EL]RQ\WDODQViJMHOOHP] L hogy az ex ante és az ex post költségek emelkednek, míg a termelési költségre nincs LJD]iQ MHOHQW V KDWiVVDO $ QHP KRVV]~ WiY~ FVHUHNDSFVRODWRN HVHWpQ D EL]RQ\WDODQViJ QHPRNR]NO|Q|VHEESUREOpPiNDWPHUWDIHOHNQHPV]HUH]KHWQHNHO Q\WDKRVV]~WiY~

cserekapcsolatból, és a tranzakciót akár nagyobb bevételi veszteség nélkül más partnerrel is lebonyolíthatják.

$ PH] JD]GDViJL WHUPpNHN HJ\LN OHJMHOOHP] EE VDMiWRVViJD D URPODQGyViJ DPL szintén hozzájárul a bizonytalanság és a kockázat növekedéséhez. A termékek PLQ VpJpQHNPHJ U]pVHpVHQQHNN|OWVpJHD]HJ\LNOHJIRQWRVDEEPHJKDWiUR]yWpQ\H] MH DQQDN KRJ\ D NO|QE|] WUDQ]DNFLyN OHERQ\ROtWiViKR] D JD]GDViJL V]HUHSO N PLO\HQ szervezeti formát választanak. Amennyiben a nyersanyag valamilyen speciális HO NH]HOpVWYDJ\HO NpV]tWpVWLJpQ\HOD]MHOHQW VHQPHJQ|YHOKHWLDV]iOOtWiVLN|OWVpJHNHW

$URPODQGyViJWHKiW~MDEEN|OWVpJQ|YHO WpQ\H] OHKHW

$ WUDQ]DNFLyN Q|YHNY J\DNRULViJiYDO a tranzakciós és termelési költségek csökkeni fognak. A kereslet és kínálat összehangolása igen lényeges feladat, amit

(8)

SpOGiXO D Q\HUVDQ\DJWHUPHOpVUH pV D V]iOOtWiVUD YRQDWNR]y KRVV]~ WiY~ V]HU] GpVHNNHO OHKHW PHJROGDQL $ WUDQ]DNFLyN PDJDV J\DNRULViJD HO VHJtWL KRJ\ D YiOODODWRQ EHOOL PHJIHOHO LUiQ\tWiVL VWUXNW~UD NLDODNtWiViYDO D WUDQ]DNFLyNDW D] HJ\HV YiOODODWRN EHOV koordinációval oldják meg. A tranzakciók növekedésével együtt azok egyre UXWLQV]HU EEp YiOQDN H]pUW FV|NNHQ DQQDN D V]NVpJV]HU VpJH KRJ\ D YiOODODWYH]HWpV V]LJRU~DQ HOOHQ UL]]H D IRO\DPDWRNDW $ WUDQ]DNFLyN UXWLQV]HU VpJH tJ\ FV|NNHQWL D vállalat adminisztrációs terheit.

$WUDQ]DNFLyNMHOOHP] LQHNN|OWVpJYRQ]DWDL

A tranzakciók lebonyolításával és megszervezésével együtt járó költségeket, illetve a termelési költségek nagyságát a tranzakció-specifikus beruházások, a bizonytalanság és a gyakoriság egyaránt befolyásolhatják. A WUDQ]DNFLyVSHFLILNXV EHUXKi]iVRN a VSHFLDOL]iFLyV HO Q\|N MyYROWiEyO FV|NNHQWLN D WHUPHOpVL N|OWVpJHNHW XJ\DQDNNRU PDJDVDEE WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHNHW HUHGPpQ\H]KHWQHN $] LO\HQ MHOOHJ EHUXKi]iV HVHWpEHQ D SDUWQHUHN N|]W IJJ VpJ M|Q OpWUH PHUW D EHUXKi]iV PHJYDOyVtWiVD XWiQ magasabb költséggel lehet csak partnert változtatni (.LHVHU 1|YHNY EL]RQ\WDODQViJesetén az ex ante és ex post költségek emelkedése várható, ugyanis a tranzakciós partnerrel kapcsolatos bizonytalanság miatt a cserekapcsolatból származó extra költségekkel is számolni kell. A termelési költségekre a bizonytalanság növekedése N|]YHWOHQO QHP IHOWpWOHQO KDW $ WUDQ]DNFLyN Q|YHNY J\DNRULViJiYDO mind a termelési, mind a tranzakciós költségek csökkenni fognak (.LHVHU, 1995).

$]H[WHUQiOLiNMHOOHP] L

Az H[WHUQiOLiND]RNDKDWiVRNPHO\HNDNNRUNHOHWNH]QHNPLNRUNpWJD]GDViJLV]HUHSO között ügylet jön létre, és ez egy kívülálló (harmadik félre) is kihat. Az externáliák lehetnek pozitívak vagy negatívak. Negatív externáliára klasszikus példaként a környezetszennyezést lehet említeni. Ilyen esetben kompenzálhatják a harmadik felet az esetleges károkért (az úgynevezett elmaradó haszon megtérítése), így kialakulhat egy olyan optimum, amikor fizikailag ugyan megmarad a szennyezés, de gazdaságilag nincs externális költség, megtörténik tehát az externális költségek internalizálása (6]DNiO, 1994).

$]tJ\OpWUHM|Y DONXLJHQQDJ\WUDQ]DNFLyVN|OWVpJJHOMiUSDUWQHUHNIHONXWDWiVDPpUpV pUWpNHOpV EL]RQ\tWiV HJ\H]WHWpVL WiUJ\DOiVRN V]HU] GpVN|WpV V]HU] GpV EHWDUWiViQDN HOOHQ U]pVH VWE (J\HV HVHWHNEHQ SHGLJ RO\DQ D V]HQQ\H]pV MHOOHJH KRJ\ QLQFV LV OHKHW VpJDONXUDYDJ\LVD] H[WHUQiOLVN|OWVpJHNNLNV]|E|OpVH±DWUDQ]DNFLyVN|OWVpJHN megléte miatt – a piacgazdaságokban lehetetlen vagy nem éri meg. A tranzakciós költség QDJ\REEOHQQHPLQWD]DONXEyOV]iUPD]yHO Q\$SLDFFV GMpQHNQHYH]LND]WD]iOODSRWRW DPHO\D]H[WHUQiOLVN|OWVpJHNPHJOpWpUHpVD]RNPHJQHPV]QWHWKHW VpJpUHYRQDWNR]LN

$]H[WHUQiOLVN|OWVpJHNHWJ\DNUDQWHV]LNHJ\HQO YpDWUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNNHO

Az externáliákkal kapcsolatos problémák kezelésére öt lehetséges alternatíva jöhet szóba (6]DNDGiW, 1993): az externális hatást okozó tevékenység megtiltása, korrektív adók kivetése, a szennyezés mértékének szabályozása, az érintett felek megállapodása, PHJHO ]pVYDODPLO\HQWHFKQROyJLDLPHJROGiVEHYH]HWpVpYHO

$75$1=$.&,Ï6.g/76e*(.&6g..(17e6e1(./(+(7 6e*(, e6$6=g9(7.(=(7(.6=(5(3($=e/(/0,6=(5*$='$6È*%$1

$WUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNFV|NNHQWpVH

$ N|OWVpJFV|NNHQWpV OHKHW VpJHL N|]|WW6]DNiO(1994) alapján az alábbi alternatívákat kell megemlíteni:

(9)

1. Az LQIRUPiFLyV UHQGV]HUHN IHMOHV]WpVpW DPL IHOWpWHOH]L D JD]GDViJ V]HUHSO LQHN V]HUYH] GpVpW LOOHWYH D] HJ\ V]HUHSO UH MXWy N|OWVpJ FV|NNHQWpVpW LV ,GH WDUWR]LN például az Internet használata és a számítógépes adatfeldolgozás (6]DEy, 2000a). Az LQIRUPiFLyV WHFKQROyJLD IHMO GpVH MHOHQW V PpUWpNEHQ MDYtWRWWD D YiOODODWRN EHOV LUiQ\tWiVLUHQGV]HUpWFV|NNHQWHWWHD]DGPLQLV]WUiFLyVWHUKHNHWtJ\|V]W|Q|]WHDEHOV NRRUGLQiFLyOpWUHM|WWpW$IHMO GpVNO|Q|VHQDSpQ]J\LV]ROJiOWDWiVRNWHUOHWpQYROW iWIRJy XJ\DQDNNRU D] LQIRUPiFLyV WHFKQROyJLD IHMO GpVH KR]]iMiUXOW D SLDFL LQIRUPiFLyVUHQGV]HUHNW|NpOHWHVHEEP N|GpVpKH]

2. 3LDFL LQWp]PpQ\HN OpWUHKR]iViW, ahol a piac szerepe az információszerzésben, a kereslet-kínálat találkozásának összehangolásában, az ár kialakításában, és a tényleges ügyletek lebonyolításában van. Sok esetben tehát maga a fizikai vagy a YLUWXiOLV SLDF D] DPHO\ FV|NNHQWKHWL D] HJ\ JD]GDViJL V]HUHSO UH LOOHWYH HJ\

WUDQ]DNFLyUD MXWy WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHW (J\ QDJ\EDQL SLDF W ]VGH YDJ\ DXNFLy OpWUHKR]iVDLJHQQDJ\NLDGiVRNNDOMiUHJ\WWGHD]HJ\V]HUHSO UHMXWyNLDGiVRNPpJ így is kisebbek lesznek, mint az említett szervek létrehozása nélkül.

3. $] J\OHWHN V]HUHSO LQHN PHJV]HUYH]pVpW, az információ-szerzés és terjesztés, az

|VV]HKDQJROiV D UXWLQV]HU J\OHWN|WpV pUGHNpEHQ $] HJ\ I UH MXWy WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHND]HPOtWHWWPyGV]HUHNNHOQDJ\PpUWpNEHQFV|NNHQWKHW N

4. 7UDQ]DNFLyV N|OWVpJHN EHOV Yp WpWHOpW LQWHUQDOL]iOiViW, amely az ügyletben UpV]WYHY N HJ\ V]HUYH]HWL HJ\VpJEH YDOy LQWHJUiOiViYDO W|UWpQLN $ WUDQ]DNFLyV költségek internalizálása két formában történhet:

Az egyik estben a magántulajdon és a piaci koordináció megmarad, a sok kis gazdasági V]HUHSO ROLJRSRO YDJ\ PRQRSRO V]HUYH]HWEH LQWHJUiOyGLN $ PiVLN HVHWEHQ D EURNUDWLNXVNRRUGLQiFLyOpWUHM|WWHOHV]MHOOHP] DKRODV]HUHSO N|QiOOyViJDJ\HQJO YDJ\WHOMHVHQPHJV] QLNLO\HQNRUD]DGPLQLV]WUDWtYLUiQ\tWiVNHUOHO WpUEH

Minél nagyobbak a piaci csere tranzakciós költségei, annál inkább megfontolandó a EHOV NRRUGLQiFLyLOOHWYHLQWHJUiFLyNLDODNtWiVD$WUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNFV|NNHQWpVHD]

HJ\LNOHJQDJ\REE|V]W|Q] OHKHWDYHUWLNiOLVNRRUGLQiFLy létrehozásához.

$V]|YHWNH]HWHNV]HUHSHDYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyEDQ

Ä$ V]|YHWNH]HW HJ\ RO\DQ YiOODONR]iVL IRUPD PHO\QHN LJpQ\EHYHY L HJ\EHQ tulajdonosai is annak és egyben igazgatják is azt, valamint a haszonból az igénybevétel alapján részesednek.” (6]DEy, 1996 – %DUWRQ, 1989 után)

Ezen szövetkezeteknek nagy szerepe van a vertikális integrációban. Lényegük, hogy általában egyfajta tevékenységet folytatnak, valamint a gazdálkodási folyamatnak egy-egy mozzanatát ragadják ki, mindemellett az egyes tagok üzemeit is kiegészítik.

Magyarországon az újonnan alakuló szövetkezetek egy része ilyen típusú, hisz általában egy tevékenységet folytat. A szövetkezetek HOHLQWH FVDN SLDFL HOOHQV~O\R]y HU NpQW jelennek meg a megtermelt nyersanyagok piacra jutásának biztosításával és a piaci részesedés növelésével..pV EEQ\XJDWLSpOGiUDD]pUWpNHVtWHWWWHUPpNHNMREEPLQ VpJpW pV KR]]iDGRWW pUWpNpQHN Q|YHOpVpW W ]L NL FpOXO ,O\HQ V]|YHWNH]HWHN0DJ\DURUV]iJRQ HOV VRUEDQ DWHMJ\ MW YiJyKtGL SLQFHV]|YHWNH]HWHN LOOHWYH JpSN|U|Nstb., (6]DEy, 2000b).

(10)

WDJRN VRNV]RU HJ\PiVVDO LV YHUVHQ\H]QHN .LYiOy PLQ VpJ WHUPpNHNHW NHOO HO iOOtWDQLXNKRJ\WDOSRQWXGMDQDNPDUDGQLD]HJ\UHHU V|G YHUVHQ\EHQ.LVV-6]DEy, 2001).

E V]|YHWNH]HWLIRUPDHO Q\HL

- bármilyen probléma felmerülésekor együttesen reagálnak, - kapcsolatban állnak kamarákkal, tanácsadókkal,

- a nyereség az üzleti körön belül marad, amit közvetlen környezetükben költenek el a tagok, így fellendül a gazdaság,

- stabilabbá válik a piac és hatékonyabbá a feldolgozó üzem, mivel nem következik be pillanatnyi érdekek miatti értékesítés,

- az újgenerációs szövetkezetek hozzájárulhatnak a régiófejlesztési törekvésekhez (.LVSiO9LWDL, 1999).

$WDQXOPiQ\FpOMDD]DODSYHW NRRUGLQiFLyVIRUPiNEHPXWDWiVDPHOOHWWDYHUWLNiOLV integráció és a tranzakciós költségek kapcsolatának elemzése, e költségek FV|NNHQWpVpQHN IRQWRVViJD pV D N|OWVpJFV|NNHQWpV OHKHW VpJHLQHN LVPHUWHWpVH YROW $ WUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNLJHQMHOHQW VUpV]pWNpSH]KHWLNDYiOODODWRNNLDGiViQDNtJ\DFpOH N|OWVpJHNPLQpOQDJ\REEPpUWpN FV|NNHQWpVH$YHUWLNiOLVLQWHJUiFLyV]HPSRQWMiEyOD V]|YHWNH]HWHNRO\DQVWUXNW~UiWMHOHQWHQHNDPHO\HNEL]WRVtWMiNDWHUPHO NV]iPiUDH]HQ N|OWVpJHNFV|NNHQWpVpWpVH]iOWDONHGYH] EESLDFLSR]tFLyHOpUpVpQHNOHKHW VpJpW

.g6=g1(71<,/9È1Ë7È6

A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, az F025983 és F030270 sz. OTKA kuta- tási témák, valamint az FKFP 0505/2000 sz. pályázat keretében és támogatásával készült.

,52'$/20

Barton, D.G. (1989). What is a Cooperative? In: Cobia, D.W. (ed.). Cooperatives in Agriculture. Prentice-Hall, Inc. New Jersey, Chapter 1. 1-20.

Coase, R. (1937). The Nature of the Firm. Economica, 4. 386-405.

Douma, S., Schreuder, H. (1992). Economic Approaches to Organizations. Prentice Hall International (UK) Ltd, (First published 1991), 48-59. 102-119.

)HUW ,D0H] JD]GDViJDSLDFJD]GDViJEDQ.|]JD]GDViJL6]HPOH )HUW ,E9HUWLNiOLVNRRUGLQiFLyDPH] JD]GDViJEDQ.|]JD]GDViJL6]HPOH

957-971.

Hobbs, J.E. (1997). Measuring the Importance of Transaction Cost in Cattle Marketing.

American Journal of Economics, November, 1083-1095.

Ihrig K. (1941) Agrárgazdaságtan. Budapest, Gergely R. könyvkereskedése.

Juhász A. (1999) Vertikális kapcsolatok változásai a zöldség-gyümölcs ágazatban.

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest.

Kieser, A. (1995) Szervezetelméletek. Aula Kiadó, Budapest.

Kispál-Vitai ZS. (1999)$]Ä~MJHQHUiFLyV´V]|YHWNH]HWHNU O*D]GiONRGiV Kiss T., Szabó G.G. (2001) Versenyszabályozás és szövetkezeti vertikális integráció az

Európai Unió élelmiszer-gazdaságában. Acta Agraria Kaposváriensis, 2. 55-71.

Knoeber, CH. (1983) An Alternative Mechanism to Assure Contractual Reliability.

Journal of Legal Studies, 12. 333-343.

(11)

Kopányi M. (szerk.) (1996)0LNUR|NRQyPLD0 V]DNL.|Q\YNLDGy%XGDSHVW Kornai J. (1983) Bürokratikus és piaci koordináció. Közgazdasági szemle, 9. 1025-1038.

Nilsson, J. (1998) Agency Theoretical Problems in Co-operatives. Paper presented at the International Co-operatives Research Conference ”Values and Adding Value in a Global Context”, arranged by the ICA Committee on Co-operative Research (ICACRR), on the 13-17^thof May 1998 in Cork, Ireland.

Ollila, P., Nilsson, J. (1995) The Position of Agricultural Cooperatives in the Changing Food Industry of Europe.Paper presented at the Workshop on ”Institutional Changes in the Globalized Food Sector – Agricultural Cooperatives, Multinationals…”, held at the European Institute for Advanced Studies in Management, Brussels, April 27-28.

Purcell, W.D. (1990) Economics of Consolidation in the Beef Sector: Research Challenges. American Journal of Agricultural Economics, 72. 1210-1218.

Samuelson, A.P., Nordhaus, D.W. (1995) Közgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Staatz, J.M. (1988) The New Agricultural Economics: Applications of Transaction Cost/

Institutional Analysis to Agricultural Economics. Seminar presented to the Scientific Society for Finnish Agriculture and Faculty of Agriculture and Forestry University of Helsinki. April 14.

Stigler, G. (1989) Piac és állami szabályozás. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest.

Szabó G. (1998) Élelmiszer-gazdaságtan. (Egyetemi jegyzet) Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

Szabó G.G. (1996) A szövetkezés gazdasági lényege Ihrig Károly elméletében, valamint a dán és holland élelmiszer-gazdaságban. Kandidátusi értekezés. Budapest- Kaposvár 1996.

Szabó G.G. (2000a) Tranzakciós költségek és a szövetkezetek. V. Falukonferencia Integrált vidékfejlesztés. MTA Regionális Kutatási Központ, Június 26-27. Pécs.

Szabó G.G. (2000b) $ V]|YHWNH]HWL YHUWLNiOLV LQWHJUiFLy OHKHW VpJHL D PDJ\DU élelmiszer-gazdaságban. Szövetkezés, 1-2. 30-42.

Szakadát L. (1993) A tranzakciós költségek és a Coase tétel. Kandidátusi értekezés, BKE Budapest, 1993.

Szakál F. (1994) $ WUDQ]DNFLyV pV V]HUYH]pVL N|OWVpJHN V]HUHSH D PH] JD]GDViJL struktúra átalakításában. Gazdálkodás, 1. 28-38.

Williamson, O.E. (1975) Markets and Hierarchies: Analysis and antitrust implications.

New York: The Free Press.

Williamson, O.E. (1979) Transaction-Cost Economics: The Governance of Contractual Relations. Journal of Law and Economics, 2. 233-261.

Williamson, O.E. (1985) The Economic Institutions of Capitalism. New York: The Free Press.

Williamson, O.E. (1986) Economic Organization: Firms, Markets and Policy Control.

Hertfordshire, UK: Harvester Wheatsheaf.

Williamson, O.E. (1995) Organization Theory. (Expanded Edition) Oxford.

(12)

Levelezési cím (FRUUHVSRQGLQJDXWKRU):

6]DEy**iERU

Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Kutatóközpont 1502 Budapest, Pf. 262.

,QVWLWXWHRI(FRQRPLFV+XQJDULDQ$FDGHP\RI6FLHQFHV +%XGDSHVW32%R[

Tel.: 36-1-309-2667, Fax: 36-1-319-3136 e- mail: szabogg@econ.core.hu