Gallus Tibor: Szent József lelke

SZENT JÓZSEF LELKE

IRTA:

GALLUS TIBOR S. J.

BUDAPEST, 1940

K O R D A R. T. It 1 A D A S A

Nr. 775. Imprimi potest. Budapestini. die 20. Oct. 1939.

P. Eugenius Somogyi S. J. Praep. Prov. Hungariae.

- Nihil obstat. P. Joannes Hemm S. J. censor dio- ecesanus. Nr. 8453/1939. Imprimatur. Strigonii, die 20. Novembris 1939. Dr. Joannes Drahos vicariu s

generalis.

NJomatoll: Korda R. T. DfomdijábaD. Bpelt, VIII., Caepre,by-u. 2.

A S2entcsalád dics6ségének

Istenben boldogult

atyám

emlékének

81ószó

"Oneki növekednie kell, nekem pedig kisebbed·

nem." (Ján. 3, 30.)

Az ember erkölcsi értékét "Jézus növekedése"

és az ember "énjének" kisebbedése közötti dina·

mikus feszüllség méri föl. Az Úr Jézus a meg·

szentelő kegyelem magjában lelkünkbe száll, hogy ott természetfölötti életét titokzatos módon kifejtse.

Ennek a fejlődésnek azonban akadálya van; a ter·

mészetes "én" zabolátlan kívánságai. Annyit növe·

kedik Jézus a lelkünkben, amennyit kisebbednek természetes "én" ·ünk rendezetlen szenvedélyei.

"Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbed·

nem", minden lelki élet kibontakozásának örök sarkpontja. Az "0'' növekedése és az "én" kiseb·

bedése határozza meg mindenkinek az erkölcsi

Jajsúlyát. .

Az igazi nagyságnak ez a mértéke egészen sajátságos módon vonatkozik Szent Józsefre. Ne·

velőatyai föladatának Jézus növekedése voll a végcélja. Mire Jézus növekedése eléri a Jérfikort.

akkorára az egyre kisebbedő József teljesen vissza- lép. Lelkileg egészen megérett.

Midőn arra a föladatra vállalkoztunk, hogy Szent József nagyságát a gyarló emberi fogalmak vász- nán megfessük, a kiváló német aszkétikus író, Straeter Pál S. J. kéziratát vettük alapul. A nagy élettapasztalattaJ, mély lelkiséggel rendelkező lelki

vezető írását igyekeztünk - amennyire a magyar kifejezésmód engedte - hűen követni. Csak két esetben alkalmaztunk nagyobb eltérést. A második részben kihagy tuk a "Szent József és a német Kolping-család" fejezetet. Ez annyira német vonat- kozású, hogy annak magyar fordítása számunkra nem jelentene értéket. Hasonlókép elhagytuk a

végső fejezetet. Ez vitatott kérdést vesz föl alapul.

E helyett átépítettük az egészet. A vitatott rész el- hagyásával új alapgondolat köré csoportosítottuk a záró fejezet tégláit.

Köszönetet mondunk P. Straeternek, hogy kéz- iratát rendelkezésünkre engedte, s mindazoknak, akik segítségünkre voltak a magyar kiadás elő­

készí tésében.

Róma, 1939 október 11. A Boldogságos Szűz

Mária anyasága ünnepén.

GALLUS TIBOR S. J.

BEVEZETÉS

Szent József teljesen szemlélődő szent.

Aki meg akarja tanulni, hogyan kell őt igazán tisztelni, annak szintén szemlélődő lélekké kell alakulnia, különben nem találhatnak a lelkek egy- másra. A zajos utca embere sosem fogja megérteni Szent Józsefet.

A szemlélődő lelkek fínom szemű és finom lelkű

emberek. Ahol más egyáltalán nem is sejtené, ott

ők megpillantják a rejtett fénysugárt. Meglátásaik oly mélyre hatolnak, hogy mások szótlan merev- ségben állnak meg előttük s csak egy idő mulva ragadja meg lelküket.

Ezt mindenki tapasztalhatja, aki csak hallga- tódzó tisztelettel is közeledik a szemlélődő lelkű

Szent Józsefhez. A ő lelkének roppant gazdagsága, cselekedeteinek életmelegsége valóban páratlan a szentek sorában.

Igen, Isten önmagához hú marad. A földi hatal- masságra szemetbúny, elejti, s az magáramaradva,

előbb-utóbb összerogy. Ellenben a parányit válasz- tottjai közé veszi föl, hogy azt, ami látszólag nagy s valójában csak szappanbuborék, megszégyenítse azzal, amit az emberek megvetnek.

Igy magasztalta föl Szent Józsefet is, midőn Ot a Mindenség Királya és a Mennyország Királynője

oldalára rendelte.

J. RÉSZ

A HEVELOATYA

A HALLGATAG EMBER DÁVID 10RzsUO&.

"József Dávid törzséből!" Ez méltóságot és szent- séget jelentett.

Az Igéretföldjének lakói tisztelettel teljes büsz- ke ség gel tekinlettek föl őseikre, azokra a nagy férfiakra, akik Izrael dicsőségének idejéből szár- maztak. Az esti alkonynál a férfiak körülülték a város kapuját. Ebben a baráti körben gyakran esett szó kinek-kinek a családfájáról.

A végén bizonyára megszólalhatott az a férfi is, aki eddig csak hallgatott. O is fölsorolta őseit.

Nevek hosszú sora kezdődött s majd igy végezte:

" ... az Salamon fia volt, Salamon pedig Dávid ki- rálytól származott." A körbenülők szent irigységgel hallgathatták azt a férfiút, aki így beszélt. O tehát Dávid utódja! Dicső mult s még dicsőbb jövő fénye övezi! Hisz ha eljő majd Dávidnak ama nagy fia, akire egész Izrael népe vár, ragyogó szemmel állják majd körül Dávid atyafiai!

Józsefet Dávid törzsének méltósága és szent- sége övezte. Mekkora jelentőség és dicsőség!

Azonban minden egyéb dologban József az em- berek szemében semmit sem számított. Hol van már királyi őseinek gazdagsága! Mégcsak szántó-

11

földje sincs, amely megadta volna mindennapi ke- nyerét. Csak kézimunkás volt. Napszámos.

Mikor őt ácsnak nevezzük, ezen túlsokat képze- lünk. Nálunk a falusi ácsmester mégis jelent vala- mit. Ezzel szemben a palesztinai falu vagy városka iparosmestere nem tartozott a község tekintélyes embereinek a sorába. A tekintélyes polgárok osz- tályát azok képezték, akiknek annyi földjük volt, hogy abból meg tudtak élni. Az iparos gyakran a bevándoroltak csoport jához számított s ennél fogva csak a másodosztályú polgárok közé tartozott. Oket a helybeliek kézimunkáknak, tehát ügyességet kí- vánó szolgálatoknak, mint pl. asztalos-, kóműves­

munkáknak végzésével foglalkoztatták. Másszóval náluk az ács annyit jelentett, mint napszámos.

Józsefet hallgatag emberré tette ez a társadalmi helyzete. Ereiben csörgedező királyi vér más vona- lon emelte ót a nagyok sorába. Az igazi nemesi nagyságot ápolta: az igazságosság és az egyenes-

lelkűség erényét.

Minthogy a polgári tanácsban szava nem volt, hallgatott: igazán és szerényen. Meglepő, hogy az Evangélium egyetlen szavát sem örökítette meg.

Pedig az őróla szóló evangéliumi részletek közvetve Máriától, vagyis annak a szájából származnak, aki ót a legjobban ismerte és tisztelte. József teljesen visszavonult, hallgatag jellem volt. Nála azonban ez nem volt meró természetes adottság, hanem erény gyümölcse. ~lete folyását is a szerénység és csöndesség partjai szegélyezik.

Hogy nem lakott Betlehemben, ősei lakhelyén,

állapotára rányomta a tartózkodás jellegét. Ebben

megerősíthette őt későbbi életvándorlása is.

Mindehhez járult még valami, ami a hangosko- dást távoltartotta lényétől. Máriával együtt kimond- hatatlan titok hordozója lett. Az ilyen emberek mindíg elcsöndesülnek és magukbamélyülnek.

Ezért hallgat oly fö1tünően a Szentírás József-

ről. Jézus gyermekségének leírása őt is említi.

Utána, minden búcsúszó nélkül eltünik.

Szent Márk evangéliumában (Mk. 6, 3.) megsejt- jük, hogy amikor az Úr Jézus a názáreti zsinagó- gában föllépett, József már nem volt az élők

sorában. Jézus hallgatói ugyanis csodálkozva kér- dezik: .. Nemde, ez az ács? Mária fia, Jakab és József és Simon rokona'" Szent Józsefről itt emlí- tés nem esik. Földi vándorút jának ekkor már vége volt.

Amily csöndes volt földi élete, éppoly csöndes- ségben hagyta el az élők világát.

J:venként, midőn a március beköszönt, óvatos és szinte félős kis virág dúgja fejét a napfényhez, a márciusi ibolya. A természet ölén anapraforgók nagyságáról lemondva, nagy szerényen, a bokrok alján húzza meg magát.

Csodálatos összhangban áll az Egyház ünnepei- vel s azok titkaival a természet. Húsvétkor, akár- csak a keresztény ember lelke, új életre kél. Együtt örül pünkösdkor. Virágszirmait szórja Május Király-

nőjének s a fönséges úrnapi ünnepre. Gyüjti s ősz­

szel behordja az év termését Mindenszentek nap- jára. S aztán búcsút vesz, hogy az Istengyermek

meghitt családi ünnepére, karácsonyra vissza- vonuljon. Ez a csodálatos összhang Szent Józsefet sem akarta elfelejteni s a neki kijáró hónapos tisz- telet oltárához gyermekded félénkséggel nyujtja szerény, illatos virágát, a márciusi ibolyát.

MÁRIA OLDALÁH

A "hallgatag ember Dávid törzséből" Isten érté- kelése szerint arra volt alkalmas, hogy az !lg nagy titkát a világ szeme elől elrejtse. Ez volt az ő első

szerepe. A csönd és ismeretlenség szent burkába rejtse Isten Fiát és az O anyját, Máriát.

Ezért jelöl neki helyet a Gondviselés Mária oldalán. O lesz a jegyese.

Mária jegyese! - ezt ugyancsak gondosan ké- szítette elő az úr Isten.

Rendkívül fennkölt érzelemvilággal kellett an- nak rendelkeznie, aki Máriának Istenbe torkolló utait csak valamikép is meg akarta sejteni. Az bizo- nyos, hogy Mária a hétköznapi dolgokban úgy gon- dolkodott, cselekedett és viselkedett, mint minden

egyszerű zsidó lány. Azonban Isten útjaira vonat- kozó bölcseség dolgában valamennyi fölött állt.

Ebben csodálatosan oktatta Ot a Szentlélek. Ami eddig a zsidó nép szemében teljesen érthetetlen volt,

előtte most, a kegyelem fényében, eszményi cél gyanánt tündököl. Szentelje magát tökéletes szűzes­

ségben Istennek. Ez az áldozata lesz a Magasságbeli

előtt a legtetszőbb!

A kegyelem fényénél biztos volt a felől, hogy

Isten tőle éppen ezt, a szűzies egyedüliség áldozatát kívánja.

Annak, aki ezt a szűzet jegyeséül kapta Istentől,

világosan kellett látnia és meg kellett értenie a kegyelem vonalvezetésének szálait.

A Gondviselés Szent József szívét a mennyei sugallatok befogadásával szemben csodálatosan ér- zékenynek alkotta. Világosan látjuk ezt később

abban a szótlan engedelmességben, amellyel az angyaltól kapott isteni parancsot fogadja.

Ezzel a lelki fölkészültséggel lesz egy napon Mária jegyese.

Volt alkalma arra, hogy megismerje Máriát kedvességében és galambegyszerűségében. Mária Dávid lánya volt: ezért jegyesi viszonyukat a tör- vény szerfölött tiszteletreméltó dolognak tartotta.

Szülei vagy gyámjai beleegyezésüket már meg- adták. József számára most már csak az hiányzott, hogy Mária "igen"-szavát kikérje.

Mária válasza egészen váratlan. József kérését ugyan nem tagadja megj lelkében ő is igazán be- csüli Dávid törzséből származó kérőjének férfias becsületességét és erényességét. Azonban föl vilá- gosítja őt arról, amit a Szentlélek iskolájában tanult meg: hogy az Istennek szentelt szűzességben és érintetlenségben mily csodálatos magasság és mély- ség rejtőzik. Nyiltan megmondja. hogy világo3an megismerte Isten hívását, amely őt erre az életútra vezeti. S mert Mária kész Isten akaratát minden- áron követni, életközösség csak úgy jöhet létre

közöttük, ha József is a tökéletes szűzesség útját választja.

Hogyan is felelhetett erre József benseje?

Ez a nap életének legnagyobb napja lett! Elő­

ször elámul, majd mennyei távlatok nyílnak meg lelkében. Isten előkészítő munkája szivét éveken át formálta; most egyszerre beérik. Mint egy gyönyörű

álomkép, áll előtte az Istennek szentelt élet égbe- nyúló hegycsúcsa. Az erős, nagy Isten hívja őt most arra föl, hogy ott éljen életközösségben jegyesé- vel, aki magát egészen Istennek szentelte.

es mégis! - mialatt a kegyelemnek ez a fénylő

távlata lelkében megnyílik, ugyanakkor keserű fáj- dalom nyilal bele ifjú izraelita szívébe.

O tehát nem lehet képviselve utódaiban a nem- sokára megjelenő Messiás oldalán! Most, midőn az ígéret órája kalapácsát fölemelte már, hogya nem- sokára érkező Messiás idejét kongassa, most, mikor Izrael reménye a beteljesülés előtt áll, most szűn­

jön meg Dávid törzse Józsefen keresztül nemze- dékbe sarjadni, akik már nem láthatják meg a Mes- siás dicsőséges országát! Talán el sem tudjuk képzelni, hogy mit is jelentett ez a lemondás egy igaz izraelita számára.

Vagy nem borult hosszú csönd a hallgatag em- bernek, Józsefnek lelkére?

Aztán fölegyenesedik. Lelke már kora ifjúsága óta megszokta a nélkülözést, keménységet, -áldoza- tot, lemondást. A Gondviselés nem kímélte ót s a fennkölt lelkű gyermekből kemény férfi-tölgyet fej- lesztett.

16

Az Úr most utat mutatott számára a magasban.

S erre ó lemond arról, ami a földön a legszebb és legkedvesebb. Teljes tudattal mondja ki "igen"-jét.

Mária lett jegyese.

O azonban még nem tudta, hogy az Angyalok Királynójét vette el.

KEsnO MEGPRÓWTAYÁS

Ahol az Istenember megjelenik, keresztje is vele van. Igy kellett ennek a legszentebb személyeknél is történnie: Máriánál és Józsefnél.

A zsidó törvény szerint a hajadon "igen" sza- vával az életközösség adva volt. A népszokás sze- rint azonban a legtöbbször vártak mégis egy ideig, amikor is a vőlegény ünnepi menetben, zeneszó mellett jegyesét házába vezette, ahol aztán több napon át ülték a menyegzőt.

Szent József Istennel szemben a legszentebb hálával volt eltelve szívében. Az Úr Máriában a legértékesebb kincset ajándékozta élete számára és általa utat is mutatott az Istennek legtetszőbb életre.

Mily jó és hűséges is Izrael őrzője József iránt, a legkisebb iránt Dávid törzséből!

Majd Máriától üzenet érkezik, hogy neki roko- nához, Erzsébethez kell mennie~ tudomására jutott ugyanis, hogy rokona, Erzsébet áldott állapotban van, s igy bizonyára segítségére lehet majd neki.

József szivesen adja beleegyezését: tudta, hogy Mária akaravánoknak valamelyikéhez fog csatla-

kozni, amelyek időnként Judea földjén átmennek.

Azokkal teljes biztonságban fog utazni.

Amikor Mária három hónap mulva hazatér, ke-

serű megpróbáltatás nehezedik József lelkére.

~szrevette, hogy Mária várandós. A Szentírás sza- vai, amelyek súlyos megpróbáltatását sejtetik, ahhoz nagyon is rövidek, hogy József lelki állapotáról magunknak elégséges képet alkossunk. Kapott József hírt Zakariástól Erzsébet lelki megvilágoso- dásáról? Tudta tehát, hogy szűztiszta jegyese cso- dálatos módon fog szülni gyermeket? Vagy isme- retlen volt számára az, ami Erzsébettel végbement és akkor az elé a megfoghatatlan tény elé került, hogy jegyese, akinek szűzességén kételkedni nem tudott, anya lett? Mindenesetre e fennkölt lelkű

férfiú kedélyvilágára ez úgy hatott, mint mikor az égbolt megrázkódik és minden összedűl. Jegyesével bárcsak ne lett volna olyan szerencsés, akkor most fájdalma sem haladna meg minden mértéket! Az

Udvözítő megérkezett s nehéz keresztet hozott

nevelőatyjának. A nagy feladatra, amely immár vál- lát borítja, a kereszt tegye méltóvá!

Amikor József körül minden megingott s őt

a legkínosabb tanácstalanságba vetette, akkor bon- takozott csak ki igazán az ő benső nagysága. Az evangélium szavai sejtetik: .. Mivel igazságos volt."

A gondolatok egész zűrzavarában, a kedélyválto- zások minden kínjában cselekvésének zsinónnér- téke világosan állt előtte és vezette. ..Minden tör- ténjék csak úgy, amint Isten szent törvénye azt

kívánja. Semmiféle izgalom, semmi szenvedély ne zavarja meg határozott, férfias cselekvésemet. hogy Így Isten útmutatását követhessem. Az Ö igazságos- sága az én egyetlen csillagom."

A megfontolások - hogy Isten törvénye sze- rint mit is kell tennie - egymást követik s lassan- ként egy végérvényes elhatározás felé torkolInak.

"Jegyesemnek megküldöm a váláslevelet, - ezáltal visszaadom teljes szabadságának - de csak titok- ban, minden megokolás nélkül, hogy mégcsak az árnyéka se érje a zavarnak és gyanúnak."

Ez volt az egyetlen út, amely nemes lelkének megfelelt. Ha Isten csodálatos közbelépését sejtette, úgy érthető, hogy nem akart Isten és a kiválasztott teremtmény közé ékelődni s az isteni titokba bele- avatkozni. Ellenben ha ez ismeretlen volt előtte,

úgy megoldhatatlan rejtély előtt áll, számára mint legnemesebb, a csendes, hangtalan lemondás maradt.

Este lett, mire a fájó elhatározás megérett: a végrehajtást majd a holnap hozza meg. Mégegy

szívből jövő imádság Istenhez, a Legigazságosabb- hoz s aztán mély szomorúságban hajtja fejét álomra.

Tehát holnap a nagy lépésl

f:s íme, álmában körülötte megvilágosodik. Az úr angyala áll előtte: "József, Dávid fia, ne félj ma- gadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne

fogantatott, a Szentlélektől vagyon. f:s fiat fog szülni, kit Jézusnak fogsz nevezni, mert ő szaba- dítja meg népét bűneitől." (Mt. 1. 20--21.)

József felébred. Az angyalt ugyan nem látja, de

lelkét oly csodálatos világosság tölti el, amilyet csak Isten tud a lelkébe önteni. Kételkedésnek és meggondolásnak semmi helye sincs. Szent meg- indultságban könyvtekercséhez nyúl, legöngyöIíti lzaiás prófétát egészen addig a helyig, ahol ma a hetedik fejezetet olvassuk. A kora hajnal első su- garainál örömtől reszketve betűzi: "Ime, a szűz

méhébe fogan és fiat szül és neve Emmánuelnek, azaz Isten-velünknek hivatik."

A kemény kísértés tüzén végigment férfi nap- barnított arcára bizonyára forró könnycseppek hul- lottak, azután imához borult. Alázatos örömujjon- gás tört lelkében az Úr felé. Az J:gtől mostmár nem- csak Máriát kapja másodszor, hanem azt is tudja, hogy neki a nagy isteni művet kell őriznie: a földre- szállt MegváltótI

Nemsokára útrakél s Máriát házába vezeti.

Pompa és örömharsogás helyett tisztelettel, miként a Szövetség szent ládáját.

Szent jegyesének most elmondja, mily nehéz órákat is kellett átélnie, és hogyan emelte fel őt

Isten angyala új életre. Mária csillogó tekintettel nézte Szent Jegyesét s betekintést enged saját lelke titkába, hol a szűzi lelkek különösen szép kincse volt elrejtve: a gyermeki bizalom a mennyei Atyá- hoz, aki az őt keresőknek mindent csak javukra irányít. Szívének arról a nagy kincséről, a csodá- latos eseményről, amely benne végbement, hallga- tott József előtt mindeddig, mert határozottan meg volt győződve, hogy Isten maga fogja azt másokkal

közölni, a szerint, amint az üdvösség rendje kívánja;

mint ahogy azt Erzsébetnél is megtette. Máriát nem csalta meg bizalma.

A földön jegyesek még sohasem értették meg egymást olyan bensőségesen, miként a nehéz meg- próbáltatás óta József és Mária.

vat.lGSZ!R, AMILY A FOLD TOHDátVJRÁG!T HORDOZTA

A déli országokban Isten szabad ege alatt tenyé- szik egy különleges növény, az agavé, amelyet a nép nyelvén áloénak neveznek. Evek hosszú során át hajtja nagy, húsos, tüskés leveleit s gyüjti ter- mékenységének erejét. Midőn nagysokára az ideje elérkezik, hirtelen növésnek indul egy erős virág- szár, s szinte három méter magasba kúszik föl. A szár vége gazdag virágdísszel záródik. Midőn a gyümölcse megérett, a növény összecsuk6dik és elszárad. Föladatát betöltötte.

A népmese ebből egy csodavirágot varázsolt, az ezeréves áloét. Ez a mesevirág ezer évig nő. Aztán egy szép tavaszi reggelen magas szár szökik az ég felé s íme, az egyik csillagos májusi éjtszakán a csodaszép virág, az éj tündérvirága kinyitja szir- mait. Gyönyörüségét emberi szem még nem látta, csak a csillagok bámulhatták meg sziromleveleinek

tündöklő, fehér zománcát, midőn varázsos illatát Isten hallgatag, ünneplő természetébe lehelte. A virradat a gyümölcsöt meghozza. A sziromlevelek lehullnak, a szár elfonnyad, a növény elszárad, az ezeréves áloe föladata végetért.

Ez a kedves népmese egyszer mégis valósággá lett. Az ószövetség ez a csodálatos áloe: Isten ül- tette el az üdvösségtörténet kertjében.

Krisztus előtt kétezer évvel Isten kijelöli Ábra- hámot a választott nép törzsatyjául. A palánta, amelynek a századok folyamán nagy nemzetté kel- lett nőnie, el volt ültetve. Ez a nép példátlan szívós- sággal volt beállftva egyetlen célpontra, arra, Aki- nek jönnie kell. Egész vallási és népi célja, törzs- beosztása, nemzetségtáblája, lelki feszültsége és várakozása, imádsága, költészete és éneke arra az egyre volt hivatva, hogy Ot szolgálja, az O útját egyengesse és előkészítse, Ot magát népe szellemi kincsévé tegye.

:evszázadok, nemzedékek egymásután így múl- tak el. A nagy várakozásnak dinamikus ereje Dávid törzsében lüktetett. Ez a törzs volt hordozója annak, Akire várt mindenki. Minden szem és sziv Dávid utódaira irányult. Obennük nyugszik Isten ígérete és hűsége!

Igy múlt ak el megint évszázadok évszázadok után.

Végül üti Isten órája az ígéret idejét. A hetven évhét elmúlott: ennyit kellett Izraelnek várnia, mint azt Gábriel arkangyal Dániellel tudatta.

Dávid minden utódjáról pontosan vezettek nem- zetségtáblát, amelyet minden házasságkötés alkal- mával szinte kínosan kutattak. Most mindez vég- céljához ért.

A Megváltó eljövetelének Istenhez méltó mó- don kellett történnie. Ezért a Gondviselés bölcse-

sége még egy másik előkészítést is eszközölt. A mózesi törvények és az összes keleti szokások révén gondoskodott arról, hogya megigért Messiás való- ban Dávid leszármazottja legyen. De ugyanakkor - a nélkül, hogy erről mások is tudnának - ter- mészetes apa nélkül, tehát szúztől szülessék.

Melyik volt ez az út, amelyen egymásratalált a két föltétel?

Az egész mózesi törvényben a nemzetséghez való hozzátartozást csak az apai ágon számolták.

Az atyai viszonyt azonban nemcsak a tennészetes leszármazás határozhatta meg, hanem éppen úgy valamely jogi vonatkozás is. Keleten ez még ma is érvényben van. Egy apa fia lenni, jogi vonatko- zást jelent: valakinek a jogerős fiúi kötelességek-

ből eredő tiszteletet és engedelmességet megadni.

Tehát nem jelent szükségszerúen vérrokonságsze- rinti leszármazást, hanem csak lelki egymáshoz- tartozást, melynek alapja lehet más is, mint a vér.

Ha belegondoljuk magunkat ebbe a fölfogásba, amely a zsidók és a keletiek kedélyvilágában oly mélyen bentfekszik, akkor értjük meg igazán, hogy mit is jelent, ha valaki fia DávidnakI

Dávid fia! Ez az a boldog választott, akinek léte Isten szent határozata szerint s az egész Izrael sze- mében Dávidon nyugszik: Dávid hatalma és őrködő,

atyai keze lebeg fölötte láthatatlanul. Ezek közül egyik a megígért Messiás.

Igy most már megértjük, hogy miért vezetik az evangéliumok, - Máté és Lukács - Krisztus két-

féle nemzetségtábláját Józsefig és nem Máriáig,

amint pedig mi azt gondolni szeretnők. A szent- atyák tanítása alapján és Szent Pál leveleinek egyes

helyeiből arra következtethetünk, hogy Mária is Dávid törzséhez tartozott: tehát Krisztus vérrokon- ság szerint is Dávid fia volt.

Az ószövetségi ígéret és a Megváltó jogi meg-

ismerhetősége szempontjából a lényeg azon van, hogy József magát Dávid jogszerinti utódjának jelenti. S mert József Mária törvényes férje volt, József Mária fiához jogilag apai viszonyba került.

Igy tehát Mária gyermeke a mózesi törvény teljes értelmében mondható Dávid fiának!

József mulaszthatatIanul szükséges föladata tehát abban állt, hogy jogilag nőűl veszi Máriát és így Jézust Dávid nemzetségfájába iktatja. Ezzel koro- názta meg az Igéret-szövetségét Jahve örök hűsége.

Az ószövetség frigye úgy áll előttünk, mint Isten kétezeréves palántája. A nagy pátriárkák gondoz- zák, Istentől kapott jogaikkal adják át az egymást váltó nemzedékeknek, míg csak a szavához hű úr Isten el nem küldi a megígért Megváltót.

S íme! Egyszercsak születik valaki Dávid tör-

zséből, aki jelentőségben messzi fölülmúlja mind- egyik elődjét. Benne egyesül Isten minden ígérete és hűsége: mintegy megismétlődik az ószövetség minden értéke benne. Isten csodálatos ültetvényén végre kétezer év mulva szár szökik a magasba.

Ez a szár az utolsó pátriárka, József, Dávid törzsé-

ből.

Máriával való frigyében vállalja a hitvesi sors-

közösséget azzal az Egyetlennel, aki egészen nagy, egészen tiszta, egészen szép, aki egészen egyetlen, aki a földnek az éghez méltó virága.

Ez a titokzatos virág valóban az éj Tündér- virága. Köröskörül sötétség az emberek szívében- lelkében. S ime! Az O virágpompája folt nélkül pattan föl az égi seregek szeme láttára s lelke ter- mészetfölötti báját az ég felé leheli.

S midőn a Szentlélek leszáll szűzi virágkelyhére, hogy égi gyümölcsöt rejtsen méhébe, a nagy be- teljesedés megtörtént.

Szent József az a választott, az a legnagyobb a pátriárkák között, aki mint virágszár Dávid törzsé-

ből, az éj Tündérvirágát hordozta.

A HATAlOM ts JOG nUfMIK CSODÁJA

Ez a szó, .. jog" a semmiféle erőszakkal el nem némítható büszke szavak közé tartozik. A jog erő­

sebb az acélnál, keményebb a gránitnál.

Miért? Mert a jog az erős és változhatatlan úr Isten lényegéből és akaratából származik, bár sok- szor akarják itt a földi életben elferdít eni vagy megtörni. Azonban a szent, erős Isten a jogcsorbí- tók keze alól majd kiszabadítja azt, s visszaállítja hajlíthatatlan egyenességébe, amelyen megvetői

porrá fognak zúz6dni. A .. jognak jognak kell ma- radnia!" - ennek igazát maga Isten védi meg.

A jognak egyszer ki kellett állnia legbámulato- sabb erőpróbáját. Amikor maga az örök Isten hajolt meg előtte. Igen! Isten Fiával szemben sem némul

el a jog. Kevés elmélyülő megfontolás adhat oly magasztos képet a jog fönségéről, mint éppen az úr Jézus meghajlása a jog előtt.

Isten örök terve szerint az O egyszülött Fiának a földi családi élet keretei között kellett leélnie emberi életét. Ez annyit jelentett, hogy a család

Istentől kapott joghatóságköre az úr Jézus ifjú- kori élete számára a törvény szerepét játszotta.

Ezt a törvényt teljesíteni kellett annak ellenére is, ha azt az emberi értelem és bölcseség képtelenség- nek is tekinti.

Tehát az Istenember egy családhoz tartozott. S ki volt a jog hordozója ebben a családban? Senki más, mint Szent József. O a család feje és jogi központja, jogilag tőle függnek a többiek.

Olyan könnyen s ártatlanul hangzik ez, pedig emberi elgondolásaink szerint valami retteneteset tartalmaz.

Ez ugyanis azt mondja: Szent József akarata volt az a zsinórmérték és indíték, amely szerint csele- kedniök kellett az egész világmindenség legfönsé- gesebb személyeinek, Máriának és Jézusnak. J:s ez érvényesült mindenkor és mindenütt. Csak abban az egy esetben nem, amikor a mennyei Atya külön utat nem mutatott. A hosszú évek alatt ez egyszer történt meg, amikor a tizenkét éves Kis Jézus visszamaradt Jeruzsálemben.

Csodálatos is ez az engedelmesség a názáreti Családban! A három személy közül az kapta meg a parancsolói hatalmat, aki szentség és bölcseség dolgában a többiek alatt áll. Kicsiny, emberi belá-

tásaival C rendeli el, hogy az emberré lett isteni Bölcseségnek mi a teendöje a nap folyamán. A Szentírás a názáreti Családfő elsóségét világosan mutatja. Ö kap a család sorsának irányítására uta- sitásokat s nem Mária vagy aKis Jézus. Ez az utasitás az egyiptomi futásnál így hangzik: "Vedd a gyermeket és anyját és fuss ... " Ugyanígy a visszatérési parancsszó: "Vedd a gyermeket és any- ját és menj Izrael földjére ... " Ö kap irányítást arra is, hogy a Család Názáretben telepedjen le.

A család egész vezetése József kezében van le- téve.

Képzeljük csak el magunknak ezt a különös életet. József tanítja a Kis Jézust az ácsmesterségre.

Megmutatja neki, hogy hogyan kell a szerszámot használni, hogyan kell a méröléccel dolgozni.

Eszünk itt csodálkozva fogja kérdezni: "Nemde!

Hisz ismeri az Istengyermek a jövendő századok összes technikai találmányait, hát akkor miért nem állít nevelőatyja rendelkezésére villanygépeket a munkához!'· Nem. E helyett inkább aláveti magát az izraelita ács kicsiny, szűklátókörének és aláza- tosan követi az ő utasitásait. Igen. Igy van ez rend- jén jogilag. A jog sehol sem és sohasem szűnhet

meg!

•

Isten jogrendje Józsefet ezzel hallatlan magas- ságba emelte. Állása a hatalom teljességé t rejti magában, amelyet csak mély átgondolás után lehet igazán fölfogni.

Minden uralkodó, akinek tekintélye Istentől származik, alattvalóinak nagysága és értéke sze- rint ítéli meg hatalmát.

Milyen alaUvalóknak parancsolt Szent József?

Augusztus előtt meghajolt az akkor ismert egész földi hatalom. Nagy dolog volt ez mindenesetre, de lehet még ennél is nagyobbat képzelni. Ha a jó Isten oly hatalmat adna a kerubok legnagyobbiká- nak, hogy a csillagok seregeinek, az emberek mil- liárdjainak, az angyalok megszámlálhatatlan légiói- nak parancsolhasson, ezt bizonyára mérhetetlen ha- talomnak mondanók. De van még nagyobb dolog is ennél!

Jézus Krisztus, az Istenember, a teremtett világ- gal szemben a dicsőségnek, szépségnek, tökéletes- ségnek, erőnek új tárháza, mert léte Isten máso- dik személyének birtoka: tehát végtelen. Vele áll szoros kapcsolatban anyja. Mária. Ezért Jézust és Máriát új második teremtésnek is mondhatjuk. Ez az új teremtés értékileg hasonlíthatatlanul az első

fölött áll.

Ez az a birodalom, amelynek Szent József paran- csol: a remek újjáteremtés világa, amely dicsőség­

ben mindent túlszárnyal.

Krisztus királyi akaratának ereje hasonló a földre törő szélvészhez, amely azt sarkaiból akarja kiemelni és megsemmisíteni. S ezt a krisztusi aka- ratot József vezéreli, az szelid szófogadással hajlik meg előtte.

A szegény názáreti Ács úgy áll előttünk, mint a hatalom és a jog teljének legnagyobb csodája.

Vessünk még egy pillantást hatalmi kibontako- zásának képére. Tudja, hogy szabad parancsolnia és Isten rendelése szerint parancsolnia kell. Az Isten-akarta jogrend ifjúságától kezdve annyira át- ment vérébe, hogy kivételes jogi helyzete miatt nem jön zavarba, páratlanul álló hatalom - és jog - telje nem szédíti meg. Ellenkezőleg! Mindent hig- gadtan és keresetlen határozottsággal cselekszik.

Gyöngéd és nyugodt szavára - .. Jézus, tedd ezt ...

tedd azt .. :' végtelen feszültségek váltódtak ki a jogviszonylat mezőjén. S mindez titokban maradt teljesen. Igy irányította az emberré lett Isten aka- ratát a csip-csup hétköznapi célokra, azt az akara- tot, amely világokat alkot és kormányoz.

Azok az igazi, nagy emberek, akik az örökké- valóságra szóló föladatokat meglátják, isteni meg- bizatásból tudatosan veszik kezükbe és nem remeg- nek, hanem cselekszenek.

AZ IMGEDIlMII _ _ Fenséges dolog az, mikor valaki Istentől eredő

uralkodói hatalmat gyakorol. Isten a maga fenség- jogából nemcsak az arra méltóknak, hanem a lelki nyomorékoknak is részt enged. Igy állt pl. maga az Úr Jézus ilyen lelki nyomorékkal, a hatalom ilyen méltatIan viselőjével, a babonás, ingatag, gyáva Pontius Pilátussal szemben s neki ezeket mondotta:

.. Semmi hatalmad sem lenne fölöttem, hacsak on- nan fölülről nem adatott volna neked." Ezekkel a szavakkal utasította őt rendre, midőn az hiú módon

azzal pöffeszkedett előtte, hogy "Nekem hatalmam van a megfeszíttetésedre ...

Hatalmas és hatalmas között a különbség abban van, hogy míg az egyik felfuvalkodik, kérkedik, mintha legalább is maga adta volna önmagának a hatalmat, addig a másik, a nemeslelkű, az előkelő

alázattal tekint föl arra, akitől hűbérbe kapta kor- mányzói hatalmát. Minden igyekezetével azon van, hogy hűbérura legkisebb parancsának is hűséges

következetességgel tegyen eleget.

József, Dávid sarjadéka egészen előkelő ember volt.

Jóllehet, hatalmat kap arra, hogy az emberré lett Teremtőnek parancsolhasson, egyetlen becs- vágya mégis arra irányul, hogy Teremtője akaratá- nak a legkisebb dologban is engedelmeskedjék. Ö Isten engedelmes szolgáinak a legengedelmesebbje!

Abban a képben, amelyet a Szentírás róla meg- rajzolt, azonnal szemünkbe ötlik Isten akaratával szemben való engedelmes készsége.

Kínos pontossággal igyekszik eleget tenni Mó- zes törvényének, midőn azon töpreng, hogy el- bocsássa-e Máriát. Mikor azonban az angyal révén Isten akarata tudomására jut, azonnal. egész lélek- kel engedelmeskedik.

Állama hatóságának parancsát követi és - más- kép el sem tudjuk képzelni, zúgolódás nélkül meg- indul Betlehem felé.

Mily sajátos módon adja elő a Szentírás József engedelmességét, midőn Egyiptomba menekül és onnan visszatér. Az események leírásának ez a sajá-

tos módja bizonyára nem véletlen. Hisz a leírás szavai életének attól a megfigyelőjétől származnak,

akiről az Evangéliumban kétszer is olvassuk, hogy mindent pontosan megőrzött és átelmélkedett szí- vében. Az evangélista tudósítója Mária volt, aki személyes benyomásai alapján jellemezte az ese- mények megörökítés ében jegyesét, Józsefet.

"Az Úr angyala megjelenék álmában Józsefnek, mondván: "Kelj föl, vedd a gyermeket és anyját, és fuss Egyiptomba és maradj ott, amíg majd mon- dom neked; mert Heródes keresni fogja a gyer- meket. hogy elveszítse. Ki fölkelvén, vevé a gyer- meket és annak anyját éjjel, és távozék Egyip- tomba."

"Mikor pedig Heródes meghalt, íme, az Úr an- gyala megjelenék Józsefnek álmában Egyiptomban, mondván: Kelj föl, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére... Ki fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját, és Izrael földére méne."

Szóról-szóra, lépésről-lépésre, úgy amint azt maga személyesen látta és átélte, számolt be Mária József engedelmességéről.

Az engedelmességnek van egy silány, mondjuk így, kényelmes formája, amikor is azt hisszük, hogy minden egyéni gondolatunkat kikapcsolhatjuk. Ez a gépies, értelem-, gondolatnélküli engedelmesség.

Mily messze is volt Szent József ettől a szellemi elkorcsosodástóll Kötelességét mindenkor, min- denütt átgondolta, lemérte. Töpreng, midőn a kínos kétely rászakad. Egyiptomból visszatérőben latol- gatja, vajjon merészeiheti-e azt, hogy Betlehemben

telepedik le. Hosszú éven át élte ácsmesteri, okos, megfontolt életét. De egy dologgal szemben mégis vakon engedelmeskedett! Nem nézte, hogy Isten parancsa az ő egyéni természetes kívánságainak megfelel-e vagy sem. A megszámlálhatatlan sok kibúvó előtt, melyet kishitüségünk és önsz~rete­

tünk azonnal felfedez, mihelyt Isten rendelése nincs ínyünkre, szemét mindíg lehúnyta. Ellenben éles szemmel kutatta, hogyan is tudná a legjobban és a legbiztosabban Isten akaratát megvalósítani.

Ez az engedelmesség, amely a parányi ember- akaratot az úr Isten erős, hatalmas akaratával eggyéolvasztja, s azután bámulatraméltó dolgokat cselekszik!

AUOTO ....

A férfi alkotó munkára született.

Isten azt akarta, hogy az ő végtelen tökéletes- ségének egy sajátos sugara tükröződjék a férfi-

erőben. Ez a sajátos sugár a kifelé érvényesülő

hatalom, a képesség telj éből fakadó tetterő, az alko- tás. Ezért van a férfinak határozott irányvonala: ő

aktív, azaz tevékeny, létrehozó, alkotó.

Szent József dolgozott arca verejtékével. Ahhoz a néposztályhoz tartozott, amelyet hangsúlyozottan

"munkásnép"-nek nevezünk. Fejsze, fürész és kala- pács volt a szerszáma. Esténkint föl tudta mutatni, mi volt a napi teljesítménye, s az tökéletes volt, ha mindjárt csak kerti léckerítés is volt; az szilár- dan állt és jól tartott. Polgártársai csak elismeré-

sükkel adóznak, mikor őt egyszerűen Józsefnek, az ácsmesternek nevezik.

A .. mester" nem jelent kuruckodást és hangos- kodást, nem jelent szemfényvesztést és szószátyár- kodást. Mester, annyit jelent, mint alkotó!

Szent József mint igazi férfi áll előttünk, mert alkotóI

Igen, valóságos iskolapélda a nagy férfiak sorá- ban, akiket Isten az üdvösségtörténet fordulópont- jaira mindig küld. Ábrahám megjelenik a pátriár- kális korszak hajnalán; Dávidot küldi a népek csa- ládjai közül, mint a messiási nemzetség jelölt jét.

Ezek férfiak voltak a szó igaz értelmében. Vajjon nem kelleU-e annak is, aki a pátriárkák sorában az utolsó, aki Isten művének hatalmas gyümölcsét hordozta, a szó legteljesebb értelmében férfinak lennie? Isten nem szokta elhibázni választásaitI

Szent József foglalkozása teljesitményein kívül még nagyobb művet is alkotott. Ö volt a feje a családnak. Ez a népépítő erejű férfimű! Az erő­

teljes názáreti ácsnak minden igyekezetp. családjára irányult. Annak szólt szüntelen gondoskodása, min- den verejtékcseppje, a bágyadtság, amellyel estén- kint hazatért s amely szervezetét lassacskán fel-

őrölte. .

A kegyelmi behatás is ilyen irányban sarkallta:

egyenesen álmában lép eléje többizben Isten an- gyala s családjára utasításokat ad ... Kelj föl és vedd a gyermeket és anyját ... " Családjával törődni:

ebben látta József élete nagy Isten-szolgálatát.

övéinek java - mint isteni megbizatás, ágaskodik minden családapa élete fölé.

Ezzel el is érkeztünk Szent József alkotó mun- kájának csúcsteljesítményéhez. Olyan műre kapott megbizatást, olyan föladatot vett magára, amelynél nagyobb egy férfi vállát sem borítja.

A szentek Isten művének

*

De akkor a szentek egyéni tettei az emberi alko- tások legjava. Ugyanis tetteikkel hasonlitanak Isten- hez, különben nem volnának szentek, hanem evilágiak! Mivel Isten nagy tetteit csak nagyon nehezen fogjuk föl és értjük meg, azért tévedünk oly könnyen az igazi férHerő megítélésében.

A szentek életében "Isten ügye" az a cél, amelyre működésük irányul. A legfeltűnőbb módon látjuk ezt a nagy rendalapítóknál. A nyugati szer- zetesség atyja, nurzai Szent Bernát életcéiul az

"Opus Dei"-t, "Isten művé"-t tűzte ki, éspedig amint az a liturgiában, a fönséges "imádkozó Egyház"- ban kaphat szerepet. Az apostolkodó rendek alapítói közt elsősorban Loyolai Szent Ignác alakja tűnik

szemünkbe. Az ő számára is egy mű volt az, aminek megvalósítására a végsőkig feszítette erejét: Reg- num Christi! Krisztus királysága! Benedek és Ignáci A férfierő két remek eszménye, persze más és más veretben.

A mondottak világánál méltathatjuk csalt iga1án Szent József alkotó férfierejét. Józsefre, a szent férfiak legnagyobbikára, Isten legnagyobb mlive

volt bízva, amelyből az üdvösség minden más múve meríttetett: a megváltás.

A megváltás Isten múvének a csúcspontja: olyan nagy, hogy csak egyetlen valaki, az Istenember, Jézus Krisztus volt képes megvalósítani. József

előkészítő en múködött közre ebben a nagy munká- ban. Az angyal világosan adta ezt tudtára: Mtlria fia fogja megváltani népét a búnöktől.

József vállalja a ráeső munkát. De csak részle- tekben kapja a megbízást. Lépésről-lépésre elvégzi.

Ha elkészül egy részlettel, feltárul előtte a követ-

kező cél: elszántan lát neki új föladatának. Ebben tündököl Szent József alkotó férfiereje. Nem húbele- balázs módjára, ifjú romantika szeleburdiságával, lázas, harcias tempóval dolgozik, hanem meggon- doltan, kitartással. nyugodtan. Lassacskán aztán ki- bontakozik Isten terve, mint munkájának gyümöl- cse.

Talán kisebb dolog ez, mint a tüzes, hetvenkedő erőszak? Távolról seml Sőtl Ez az igazi férfierő!

Az erőszakban van valami bika-egyoldalúság. Nem lát mást, csak saját önmagát. Saját célja önbúvö- letbe ejti. Nem dolgozik benne a szellemi ember ereje, hanem helyet kap a természet vak ösztönös- sége. Innen van az, hogy az erőszakos természetek, bármily magas célokért is küzdenek, oly sokszor többet ártanak, mint használnak.

A kitartóan dolgozó férfi azonban szellemi erő­

forrásokból meríti munkaerejét. Mindent józanul és világosan megfontol: erre férfitermészetének gon- dolkodásmódja teszi különös módon alkalmassá.

Ezért tekintettel van a körülményekre, nehézsé- gekre: van szeme közelebbi és távolabbi célokra:

másirányú kötelességeit, melyek el nem hanyagol- hatók, nem mulasztja el. Mindez akadályozhatja ugyan alkotása gyorsiramúságát, de az igazi férfi- eró éppen abban áll, hogy vasakarata az ilyen való- ságos akadályok ellenére sem hajlik meg egy pil- lanatra sem, a feszítő szellemi eró nem tágít, úgy- hogy lépésról-Iépésre hódít ja meg elótte fekvó föl- adata körét. Ez a férfieró épít! :epít, mély alapokon nyugvó, szilárd alkotást!

Szent József alakja így áll elóttünk.

Tudatában van annak, hogy mérhetetlen művön

dolgozik. Fölmérni még nem tudta, de nekilátott és

hűséges kitartását egészen belevitte a munkába.

Ez a mú a megváltás áldozatának megvalósí- tása volt. Jézus mint pap s egyszersmind mint áldo- zati bárány, mutatta be áldozatát a kereszten. Az áldozati aranykehely - testi és lelki együttműkö­

dése révén - Mária. Szent József mintegy diákonusi szerepet töltött be, midón családfói föladatában ezt az áldozatot a bemutatási idópont felé oly sokáig hordozta. Ez volt életében az igazi férfi-alkotás.

A IIIVnOATYA GOIID'AI ts OtIOMl

A Gondviselés Szent Józsefet Jézus neveló- atyjául rendelte. Krisztusnak, az Istenembernek ne- velésével járó felelósségek nehezedtek vállára.

FelelósségI Nagy szó a családapa számára. Lel-

két teherrel rakja meg, de ugyanakkor bátorságot is kölcsönöz.

Igy volt ez Szent Józsefnél is. Mély alázattal hallja az angyaltól a fölfoghatatlan nagy dolgot.

Isten őt választja gondviselő és nevelőatyául. Ez megacélozza egész belső erejét. Lelke a Szentlélek- kel telik el. Valami, eddig még sosem sejtett el- szántság kél szívében: készen áll bármire, elvisel bármit is; amit rábíznak, meg fogja védeni!

Józsefben megszólalt az atyai természet. Mindent

körültekintően fontol meg és nyugodtan latolgat:

minden veszedelemmel és szenvedéssel szemben, amely netalán övéit fenyegethetné, csodálatosan érzékeny. A reábízottaké most minden gondja és aggálya. Saját énjét s annak jólétét kikapcsolja teljesen. Ha ezek a gondok talán komollyá és hall- gataggá is tették öt, de nem kevésbbé meleggé és részvétteljessé. Gyöngéd tekintete sokszor többet mond Máriának és Jézusnak, mint talán az, amit ajkaival ki tudott volna fejezni. Hogy mit élhetett át az Egyiptomba való menekülés idején, arról ta- núskodik az a felelősségteljes, öntudatos átadás, amellyel nevelő atyai kötelességeit végezte. A Kis Jézus gyönge életéért való felelősség egész súlyát lelkén érezte.

Egy másik alkalommal még nyomasztóbban ne- hezedtek az atyai gondok vállára: midőn a tizen- két éves Jézus elveszett. Vajjon nem emésztet.'e-e

őt akkor csöndes szótlanságában a titkos félelem, amely bensejében lappangott s talán ilyen vagy hasonló szemrehányásokkal gyötörte: "a te méltat-

lan ságod felelős azért, hogy a gyermek bennünket elhagyott ... "1 IgenI O oly gyarló embemek érezte magát a Malaszttalteljes oldalán, mint akinek az Istenhez való hüségét napról-napra kell meghar- colnia. Ezért valahányszor lsten keze sujtja, a hibát önmagában keresi.

Majd hosszú évek során át viseli a családföi föladat mindennapi gondjait. Ezeket szívesen és bátran viselte, hiszen minden nap szeme előtt állt páratlanul kedves családja, amelynek szolgálatát vette magára.

A Szentcsalád volt József atyai szívének éltető

ereje. Imádságos elmélyüléseiben egyre jobban is- merte meg a nagy titok kimeríthetetlen mélységét és szépségét, amelynek nevelőatyai föladata révén közvetlen szemlélője lett.

Atyai boldogsága vándorIások aggodalmaival

kezdődött, de azután a boldog "názáreti otthon·· kö- vetkezett. Otthon, a lélek és a test számára. Otthon, amelyben hódolhat Udvözítájének, aki után igazi izraelita szíve annyit sóvárgott. Ez az otthon egy

kereső emberi sziv otthona, aki most szerető oda- adással szolgálja Istenét. Nagylelkü, de egyben gyöngéd férfi lelkének otthona, melyben szent tisz- telettel veszi körül szüzi Jegyesét.

Számára szent. ünnepi óra-számba ment, vala- hányszor a munkában töltött nap fáradtság a és ve- rejtékezése után, alkonyatkor hazatért. Ez olyasmi lehetett, mint mikor a jámbor hívő éjféli misére igyekszik. Próbáljuk csak magunknak elképzelni úgy, amint az lehetett. Talán éppen az egyik szom-

széd falucskából hazafelé tart. Hóna alatt szerszá- mok. A vöröslő alkonyati fényben fáradtan méri lépteit. A rögös ösvényút dombhátán visz el Názáret felé. József fölérkezik a dombcsúcsra. Pillanatig megáll s letekint a völgyben fekvő városra. Az alko- nyatfény rózsaszínben fürdeti. Mily csöndes pillanati Napbarnította arcáról a verejtéket letörli. Sápadt arca föl vidul. Csillogó szeme az első házacskát ke- resi. A kis házikót sziklafal támasztja. Aházkörüli néhány fügefa árnyat vet az ajtó melletti lócára.

Ez az ő otthona! :es valóban! Már vártak is otthon

őreá. Fiatal édesanya siet ki az ajtón elibe. gyer- meket vezet a kezében.

Mialatt a Kis Gyermek kiveszi kezéből a szer- számot és lerakja a helyére. Mária gondosan meg- mossa József útporos lábait. amint az Keleten min- díg az első teendő. midőn valaki útról érkezik. Jó Szent József! Mekkora boldogság is lehetett ez szá- modra mindennap. amikor Jézus és Mária oly szíve- sen és kedvesen törődtek teveled. miután te egész nap érettük izzadt ál!

A hűséges nevelőatyának még egyéb boldog órában is volt része. A Kis Jézus növekszik. Meg kell tehát tanítani a munkára. Mily jól eshetett is József atyai szívének. midőn a Kis Jézus okos sze- mei a nevelőatya mesterségét figyelték. hogy utána

ő is megpróbálhassa az ácsmunkát. Vagy midőn az ácsmesterség .. miért" és .. hogyan"-jai felől okosan

kérdezősködött! Kéz a kézben dolgozott együtt ne-

velőatya és tanítvány: szívesen és szaporán. külső egyszerűséggel. de annál nagyobb belső értékkel.

Pihenés közben egészen sajátos eszmecsere kez-

dődött. Az Orök bölcseség leereszkedett az egy-

szerű izraelita gondolatvilágához és kifejezésmód- jához. Bár atya és fiú beszélgettek egymással, de ugyanakkor Isten szava szólt egy egyszerű emb.:!r nagyon nemes szívéhez.

Midőn Szent József ereje kezd már gyöngülni, újabb öröm vár atyai szivére. Jézus - mint ami magától értetődő - a munka súly át erőteljes ügyes- séggel egyre jobban és jobban veszi !e József vál- láról. Szent József előtt pedig világoso'm áll: "atyai

kötelességeimet nem hibáz tam elr' S fI7 esti nyuga- lom hálásan borul József lelkére.

MIDO .. A LtLEK MEGbtIK

Minden élet végcélja, hogy megérjen. A fri<;<;, zöld vetésben titkos erő működik. hpíti a sejtek

fejlődését s a gabonaszár életerejét lassan kalászba szökkent i. A napsugár és az eső szíves munka- társai. míg végül is aranykalászok nem hirdetik az érés idejét.

Az úr örömére a vallásos ember is egyre éret- tebb lesz. Ennek az érésnek hajtóereje a Szent- lélek. Az isteni Gondviselés a munkatárs. Eszkö7.e a tapasztalat és a szenvedés. Az egyik mint kiad.'ls

eső, a másik mint meleg, nyári napsütés löki elő~'e

az éréshez az ember bensejét.

Mi ennek a lelki érésnek o'l gyümölcse?

Az érésnek indult lélek leszáll minden jelensp~

okának a mélyére. Atlátja az összefüggéseket, kö-

vetni tudja, egészen a kiindulópontig, Istenig. Isten- nek az emberek iránt való nagy szeretetéig. Ugyan- akkor átrendeződik érzelemvilága is ehhez az új megismerési távlathoz. A nyugtalan ide-oda való ingadozás, ami egyébként az érzelemvilág sajátja,

eltűnik. A belső élet szilárd egyensúlyba jut, ará- nyosság tölti be. Az emberi természet nemes vo- násai előtérbe kerülnek. Jóakarat és jóságos derű

uralkodik az egész lelki törtetésen. Ilyen a lelkileg érett ember!

Szent József lelki érése olyan volt, mintha meny- nyei nyár szállott volna a földünkre. Titokban és láthatatlanul ment végbe lelki érése. Hűséges sze- mén azonban egyre erősebben ragyogott keresztül.

Ez csengett ki a hangjából, ezt sugározta barázdás homloka. Mily boldog öröm és csodálat tölthette is el szeplőtelen Jegyesét!

A hallgatag Szent József csodálatos tapasztala- tokra tett szert rejtett élete folyamán. Amióta a Megtestesülés titkát ismerte, szinte napról-napra új és új oldalról pillanthatott bele Isten csodálatos gondolataiba. Ezekkel a naponkénti beletekintések- kel tanulta meg az életnek azokat az igazi értékeit követni, amelyek az Úr Isten előtt egyedül fonto- sak. Már azelőtt is igazi, vallásos izraelita volt s a feddhetetlenségét és az Úr szolgálatábim való hű­

séget minden földi értéknél többre becsülte. Most azonban, évek hosszú során, a nyolc boldogság megvalósulását éHe át. Boldogok a lelki szegények, boldogok a szelídek, boldogok. akik üldözést szen- vednek. Gondolatvilága ebben az irányban cseré-

lődött át. Az isteni Gyermek életfejlődésének kö- rülményei a nagy lelki átalakulás iskoláját jeler.·

tették számára.

*

A szenvedés előreviszi az embert a lelki ér~s­

ben. Szinte hajt, úz, egyre közelebb és közelebb az enyhülés egyetlen forrásához, Istenhez. Minél jobban kapaszkodik, símul a szenvedő ember a remény és a keresztény megadás erénye által Isten- hez, annál jobban hatol lelkébe a Magasságbelinek ereje és jósága.

Mennyire megérlelhette Szent Józsefet a szen- vedésl Már a betlehemi koldusszegénység órája Isten végzéseihez - amit alázattal el kell fogad- nunkl - vitte őt közelebb. Erre következtek a me- nekülés rémületes napjai. Mily hálás bizalommal tekinthetett is föl a csillagos égboltra, midőn már túl voltak a veszélyen s az idegen országban leg- alább a gyermek életét láthatta biztonságban. Nem hiába ígérte az úr a Zsoltáros szájával: "Angyalai- nak parancsolt felőled, hogy őrizzenek minden utadonl"

Midőn az elveszett Kis Jézust három napig ke- resték, bánatos atyai szívén határtalan megadás uralkodott. Mária oldalán töltött évei alatt részvét- tel teljes lelke mind mélyebben fogta föl az ősz

Simeon jövendöléseit, a megpróbáltatás óráját, amelyben szeplőtelen Jegyesének még része lesz.

Amennyire csak tehette, igyekezett neki a nehéz

jövőt megkönnyíteni. Képzeljük csak bele magun- kat aggodalmába. Saját fülével hallotta. hogy a

jövendölés szerint mekkora szenvedés fenyegeti Jézust és Máriát. Jézus lesz az ellentmondás záloga.

Mária szívét pedig tőr fogja átjárni. Oróla azonban a jövendölés nem beszél. Férfi mivolta bizonnyal igazi lovagiasságra sarkallta. Mily örömmel is vette volna le róluk a szenvedést! De Isten rendelése

előtt mindenben meghajol. Ez teszi őt csöndessé, tölti el csodálatos lelki erővel s nyitja meg szemét mindjobban, hogy Isten atyai szeretetét a szenve- désben is meglássa. Igen, az ember érzelemvilága úgy van alkotva, hogya lelki feszültség hatása alatt teljes rugékonyságát csak lassan éri el. Igy lett Szent József lelke is a megpróbáltatások tüzében egyre beleforrtabb s belerejtettebb Istenbe.

Minél inkább haladtak előre József évei, annál nyugodtabbak és barátságosabbak lettek alázatos arca redői. Ez visszfénye volt annak az érzésnek, amit emberi szavakkal kifejezni nem lehet. A kegye- lem ért lelkében.

A megszentelő kegyelem állapotában minden jószándékkal végzett cselekedetünk növeli Isten jelenlétét és múködését lelkünkben. Itt nincs meg- állás. Isten egyre magasabbra és magasabbra ra- gadja lelkünket. Mi ebből persze, semmit sem ész- lelünk, mert a kegyelem természetfölötti mivolta túlesik tapasztalatkörünk természetes határán. Ez azonban nem gátolja lelkünk természetfölötti ki- bontakozását az igazi szépség és igazi érték vona- lán, amelyen Isten ítélete az egyedül helyes és mérvadó. Lelkünk fölfelészökését egyedül a bún akadályozhatja meg, vagy teljesen le is törheti. Ha

ezt sikerül kizárnunk, a Szentlélek veszi kezébe az ütemet s lelkünket a tökéletesség felé lendíti. Ez az igazi vetés, amely föltartóztathatatlanul növek- szik. brdemeink mértéke s az ebböl eredő mennyei örömünk lesz ennek az érésnek csúcspontja.

Szent József lelkében gyönyörű pompával duz- zadt a lelki teljesség. Isten kegyelme őt minden személyes bűntől megóvta. Jézus és Mária állandó jelenléte minden cselekedetét a legtisztább szándék magaslatára emelte. bveken át közvetlen Isten- közelségben növekedhetett s ez oly kegyelmi érést hozott számára, amelyen az angyalok is ámultak.

Ö persze szíve egyszerűségében nem tudta, hogy mennyire túlnőtte minden földi szentség mértékét, lelkét mennyire a mennyei Atya méltó képmására alakította ki a kegyelem.

Ha lelki szemmel nézhettük volna Szent Józse- fet belső megérésének utolsó szakaszán, fennkölt, szent tisztelet vett volna erőt rajtunk. Benne a mennyei nemesség emberét már itt a földön, a sze- gényes ruhában Isten országának hercegét láttuk volna megl

AZ OtIznLEM CSAUDFO

A megváltás nagy titka köré csoportosuló szen- tek közül senki sincs annyira az önzetlenség és a rejtettség fátylába burkolva, mint a nagy Szent József. Mária alakja a vakitó hittitok sugárözöné- ben tűnik fel, Keresztelő Szent János egész Izrael

előtt mint lsten harsonása áll, az apostolok csoda-

jelekkel és szavuk erejével lépnek az egész világ elé. Jézus nevelőatyja mindenütt háttérben marad.

Ez az ő külső rejtettsége és önzetlensége.

A vezérlő isteni kegyelem a belső hősies önzet- lenség felé is emeli. A szentek égboltján neki nyil- ván a végső önlemondásig menő átadás égitestévé kellett válnia.

Az első nagy kincs, amit Isten rábízott, Mária.

Mily bensőséggel fogadhatta József gazdag kedély- világa ezt a nagy kegyelmet. S ugyanekkor éppen itt hívja őt Isten először a teljes önzetlenségre.

Láttuk, hogyan kellett magát a hósies lemondásig átküzdenie és midőn az angyali üzenet Máriát má- sodszor is neki ajándékozta, Mária fönntartás nél- kül az övé lett.

Mária az egtől nagy életfeladatként az Isten- gyermeket nyerte el, néki szólt ezentúl minden gondolata és érzelme. Ez a gyermek volt az egyet- len, akiért szíve doboghatott szüntelen.

es József, a jegyese? Igen, ót is szent tisztelet- tel szerette, de csakis gyermeke miatt. Mert a gondviseló mennyei Atya akarata szerint József arra volt hivatva, hogy Jézus hordozásában, gondo- zásában és nevelésében neki segítsen.

A végtelenbe nyúló istenanyai hivCltás ragyogá- sában jegyesi viszonyuk szinte - a földi házas- életben soha elő nem forduló módon - halványo- dott el.

József a Megtestesülés nagy titkának volt szol- gája és így Máriával szemben lélekben vissza- szorult szolgáló szerepre.