Az önköltségstatisztika új feladatai

(1)

' TÚÚ LÁSZLÓNÉ .—

Az ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA Új FELADATAI

(AZ ÖSSZEHASONLITHATÓ TERMELÉS ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉSÉNEK IPARÁGI SZINTEN TÖRTÉNÓ MÉRÉSE)

A szocializmus gazdasági alaptörvénye által meghatározott feladatot:

,,az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségle—

teinek maximális kielégítését" szocializmust építő államunk csak a terme-' lésnek a legfejlettebb technika alapján történtő szakadatlan növelése és töké—

létesítése útján tudja —— fejlődésének megfelelő szakaszán —— biztosítani.

Termékeik önköltségének csökkentésével iparvállalataink jelentős esz—

köz—öket szolgáltatnak a termelés fejlesztéséhez. Megtakarításaikkal lehető- séget nyújtanak új beruházások létesítésére, a bőVített szocialista újrater—

melés kiszélesítésére. Szoros kapcsolat áll fenn emellett az önköltség csök—

kentése és a dolgozók életszinvonalának emelkedése között is. A termékek önköltségének jelentős csökkentése esetén tér rá államunk —— a Szovjetunió példája nyomán —— a fogyasztási cikkek árleszállításának politikájára, ami nagymértékben hozzájárul a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez.

Pártunk és kormányunk — fontosságára való tekintettel — több ali kalommal foglalkozott az önköltségcsökkentés kérdéseivel, az önköltségi ter—

vek teljesítésének területén mutatkozó hiányosságokkal. Ennek során fel—

adatul tűzte ki az önköltségcsökkentési tervek teljesítésénél mutatkozó le—

maradás felszámolását. '

Uzemeink dolgozóinak, munkásoknak és a termelést irányító műsza—

kiaknak egyaránt harci területnek kell tekinteniök az önköltség csökkentésé—

nek kérdését, és a termelési tervek teljesítése mellett nagyobb gondot kell fordítaniuk a takarékos termelésre, az anyaggal és munkaidővel való pazar- * lás mielőbbi teljes felszámolására.

Nekünk, számviteli dolgozóknak is ki kell vennünk részünket ebből a . küzdelemből. Az adminisztratív munka jobb megszervezése, az igazgatási

költségekkel való takarékos gazdálkodás mellett állandóan tovább kell fej-x

lesztenünk az önköltség tervezésére és mérésére szolgáló módszereinket.

Jobb, pontosabb, megbízhatóbb adatokat kell jelentenünk a gazdasági veze-—

tők részére a népgazdaság minden területén. A vállalati statisztikusoknak , és könyvelőknek a vállalatvezetés, a felügyeleti szervek dolgozóinak pedig a

népgazdaság vezetői részére kell gyorsabban összeállított és minőségileg jobb adatokat, jelentéseket szolgáltatniok a termelés, a gazdasági élet irás

nyitásához.

Ennek biztosítása érdekében, egyrészt meg kell szilárdítanunk a szám—

viteli fegyelmet —— elsősorban a vállalati adatszolgáltatás területén, — más—

részt el kell mélyítenünk az önköltség alakulásával foglalkozó elemzéseket, különösen az összehasonlítható termelés önköltségváltozására vonatkozóan.

(2)

"732 mm LÁSZLÓNÉ

Ezeken túlmenően tovább kell fejlesztenünk, finomítanunk magának az önköltségcsökkentés mérésének jelenleg alkalmazott módszereit.

*

A fejlődés által felvetett legsürgősebben megoldandó problémák egyike

az összehasonlitható termelés önköltségének iparági szinten történő mérése.

Ennek megvalósításáról a Minisztertanács 2043/14/1953. számú, az önkölt- ségcsökkentés 1953. évi feladataival foglalkozó határozata külön intézkedik Mielőtt a kérdés megoldásának részletes tárgyalásába kezdenénk, vizs- gál j uk meg, miért merül fel tulajdonképpen a mérési módszer szükségessége?

Ha az önköltségcsökkentés eredményeit népgazdasági szinten vizsgál- juk, az önköltségalakulást befolyásoló tényezőket két főcsoportiba sorolhatjuk:

l. a vállalatoknak az önköltségcsökkentés érdekében végrehajtott gazda—

sági intézkedései (például a fajlagos anyagtelhasználás csökkentése, a , munkaerővel és munkaidővel való takarékosabb gazdálkodás, a termelő

berendezések kapacitásának jobb kihasználása, stb.),

' 2. a termelési arányoknak a tervszerű gazdasági irányítás, vagy éppen .a vállalatok tervszerűtlen munkájának hatására bekövetkező megváltozása:

a) egy termék esetében az eltérő önköltséggel termelő vállalatok

között,

b) egy vállalat összehasonlitható termelésének szempontjából az eltérő vönköltségű gyártmányok között,

6) egy iparág, vagy az egész ipar összehasonlitható termelése szem—

pontjából az összehasonlítható gyártmányokat eltérő önköltséggel előállító vállalatok között.

Vizsgáljuk meg ,pl. a termelési arányok eltolódásának egy termék" ön—

"költségére gyakorolt hatását egy egyszerű példán:

Egy gyártmányt három vállalat állít elő. A bázisidőszakban a gyártás egyforma arányban történt mindhárom vállalatnál, a modernebb felszerelés—

sel és jobb munkaszervezéssel dolgozó vállalatok azonban lényegesen ala- 'csony—abb önköltséggel termeltek. Ha a beszámolási időszakban a gyártmány nagyobb hányadát a gazdaságosabban dolgozó vállalatok termelik, a gyárt—

mány előállításának költségei csökkenni fognak, abban az esetben is, ha a

termék önköltsége két vállalatnál nem változik, a harmadiknál pedig még

kismértékben emelkedik is: ,

Ter-melt mennyiség ! Ö n k ö ! 1: s e' g

egységre termelt mennyiségre

. beszámo- Önköltsé

Vállalat bázis— lási b . beszámo- ,, _ beszámo— indexe g

! ázrs- lási bazis- . lási

; i d 6 s z a k l) a n

A vállalat ... 100 60 504) 50.0 5000 3000 100.o

B ... 100 110 400 421) 4000 4620 105.0

c ... 100 I 130 351) 351) l 3.300 4550 mm

Összesen ... E 300 I 300 % 4i.7 um ! 125 00 , 12170 [ 974

!

Allamunk gazdasági irányitószerveinek egyik fontos feladata, hogy a vál- l 'lalatok termelésének tervszerű elosztásával biztosítsák a népgazdaság szá- mára a lehető legtakarékosabb gazdálkodást, a termelési költségek állandó,

fokozatos csökkentését.

(3)

AZ HONKÖLTSEGSTATISZTIKA UJ FELADATAI 7 33

Jelentős megtakarítást eredményezhet ugyanis [a népgazdaság szá-

mára, ha az iparágak vállalatai közt az igazgatóságok az egyes cikkek ter—

melését úgy osztják el, hogy az alacsonyabb önköltséggel előállító vállalat-

* nál irányozzák elő a vállalat adottságainak legjobban megfelelő, leggazdae

ságosabban előállítható gyártmány termelésének nagyobb hányadát.

A gyártási arány változása a fentiekben kimutatottakhoz hasonló be- folyást gyakorol az összehasonlítható termelés önköltségének alakulására is.

Annak megfelelően, hogy a vállalaton belül az alacsonyabb és magasabb önköltségű gyártmányok termelése milyen arányban jelentkezik, továbbá, hogy a különböző önköltséggel termelő vállalatok között a termelés hogyan oszlik meg, magasabb vagy alacsonyabb lesz az összehasonlítható termelés önköltsége vállalati, illetve népgazdasági sZinten az esetben is, ha az egyes termékek önköltsége nem változik meg. *

Jelenlegi önköltségstatisztikánk az önköltségcsökkentés vizsgálata során

csak a fontosabb gyártmányok önköltségének kimutatásánál veszi figyelembe a termelési arány megváltozásának hatását. A fontosabb gyártmányok önkölt-

ségalakulásának vizsgálatánál változó állományú indexet alkalmazunk, az egyes időszakokra vonatkozó önköltségi adatokat a saját termelési arányuk- nak megfelelően vesszük figyelembe; így a termelési megoszlás változásá-

nak hatása az önköltségi indexekben szintén kifejezésre jut.

Az összehasonlítható termelés önköltségalakulásának és az, önköltség- csökkentési terv teljesítésének elemzésénél a termelési arányok eltolódásának hatását jelenleg mind vállalati, mind iparági szinten kiküszöböljük. Vállalati szinten a beszámolójelentések kitöltésénél változatlan állományú indexet alkalmazunk, amikor a gyártmányok bázisidőszaki és beszámolási időszaki egységre eső önköltségét egyaránt a beszámolási időszak termelt mennyisé—

gével súlyozzuk. Gyakorlatilag ez annak feltételezését jelenti, hogy a bázis- időszakban a termelés összetétele és volumene azonos volt a beszámolási

időszakéval.

Az ipará i vagy minisztériumi összesítéseknél a változatlan állományú

index alkalmazásával kimutatott vállalati megtakarítások vagy túllépések

összesítése útján történik az iparági vagy minisztériumi összehasonlító ter—

melés önköltségcsökkentésének kiszámítása. Igy a vállalatok között a bázis-

időszakkal szemben bekövetkezett termelési arányváltozások hatása nem jut kifejezésre az önköltség alakulásában.

x—AZ összehasonlítható termelés önköltségének vizsgálatánál jelenleg al—

kalmazott módszer, tehát a kérdésnek csak egyik oldalát világítja meg, nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy az ipar a tényleges termelési arányok figyelembevételével milyen önköltségcsökkentést ért el összehasonlítható ter- mékeinél, tehát nem juttatja kifejezésre azt, hogy a gazdaságos termelés követelményeinek megfelelően oszlik-e meg, és tolódik-e el a termelés az alacsonyabb és magasabb tönköltséggel dolgozó vállalatok között.

E kérdés vizsgálata annál is fontosabb, mert a minisztérium vagy igaz- gatóság azáltal is érhet el megtakarítást, ha fokozatosan csökkenti la korsze- rűtlen, magas önköltséggel dolgozó vállalatainak terhelését a gazdaságo- sabban termelő vállalatai javára. Azokon a területeken pedig, ahol az irá-

nyitó szervek a termelés elosztásánál nem törődnek az önköltség csökken-

tésének kérdésével, a jelenlegi mérési módszer mellett nem jut kifejezésre, a népgazdaság érdekeivel ellentétes gazdálkodás következményeként jelent- kező önköltségemelkedés.

3 Statisztikai Szemle —— 7-3

(4)

734. ron LÁSZLÓNÉ

A jövőben az egyoldalúság megszüntetése érdekében -— azokban az

iparágakban, amelyeknek adottságai erre lehetőséget nyújtanak —— ki kell mutatnunk az egyes vállalatoknál jelentkező önköltségcsökkentésen kivül _a népgazdaság számára a termelési arányok megváltozásából eredő meg- *

takarítást is, illetőleg a termelés helytelen megosztása miatt népgazdasági

szinten mutatkozó túlkiadást.

A mérési módszer kidolgozásakor először az iparági szinten össze- hasonlítható termelés fogalmát kell tisztáznunk.

A vállalati szinten történő mérésnél a jelenleg érvényben lévő terv- és statisztikai utasítások szerint általában azt a terméket kell összehasonlít- hatónak tekinteni, amelyet maga a vállalat a bázisidőszakban (általános gyakorlat szerint előző évben) már előállított, a gyártmány termelési tech- nológiájának megfelelően egyedi, sorozat vagy folyamatos gyártásban, tehát

nem kísérleti gyártás keretében.

Iparági szinten a gyártmány abban az esetben is összehasonlítható, ha nem a beszámolási időszakban előállító vállalat, hanem az iparágnak vala—

mely más vállalata gyártotta a bázisidőszakban. Az összehasonlíthatóság- nak ezt az iparági szinten történő elbírálását a gyakorlatban eddig csak a gépipar területén alkalmazták, itt is csupán néhány fontosabb gyártmány esetében. A vállalati szinten való mérés keretében ennek a módszernek alkalmazására azért volt szükség, mert enélkül az egyébként is alacsony össze-hasonlítható részaránnyal dolgozó gépiparban igen fontos, a profilo- zás következtében más vállalathoz átkerült gyártmányok estek volna ki az összehasonlítható termelés köréből. Az összehasonlítható termelés önkölt- ségcsökkenésének iparági szinten történő mérésénél a gyártmányok össze- hasonlithatóságát a mérési módszert alkalmazó valamennyi iparágban ipar- ági szinten kell meghatározni. Ezt általában csak az irányító hatóságok végezhetik el, így ezekre jelentős munka hárulna.

Az összehasonlíthatóság kérdésével kapcsolatban meg kell vizsgálnunk azt az esetet, mikor a vállalat bázisidőszakban is előállította a gyártmányt, azonban a termékek nagy száma vagy az utókalkulációs munka fejletlen- sége miatt megbízható utókalkulációs adatai nincsenek az előző évről. He- lyes-e ebben az esetben össze nem hasonlíthatónak tekinteni a gyártmányt?

A felelet egészen kézenfekvő: maga az önköltse'gcsökkenés fogalma kifejezi, hogy az önköltség jelenlegi szinvonalát egy előző időszak színvonalához kell viszonyítani. Ahol az összehasonlítás lehetősége nem áll fenn, —— akár annak következményeként, hogy a terméket nem gyártották, akár amiatt, hogy önköltségét meghatározó adatok nem állnak rendelkezésre, —— Válla—

lati szinten nem sorolhatjuk a gyártmányt az összehasonlítható termelés körébe, hanem össze nem hasonlíthatónak kell tekintenünk.

Az összehasonlíthatóság iparági szinten való elbirálása ezeknél a gyárt- mányoknál is lehetőséget nyújt az összehasonlítható termelés körének ki-

bővítésére. Abban az esetben ugyanis, ha az iparág más vállalatának van-

nak az elmúlt évre vonatkozó önköltségi adatai, nincs akadálya annak, hogy iparági szinten ezeket a gyártmányokat is összehasonlíthatónak tekintsük.

*

Az összehasonlítható termelés önköltségcsökkentésének iparági szinten történő mérésekor a következőkből"" kell kiindulnunk: a termelési arányok megváltoztatásának hatását vállalati szinten változatlan állományú index alkalmazásával küszöböltük ki. Abban az esetben, ha az egyes összehason-

(5)

AZ ÖNKOLTSÉGSTATXSZTIKA UJ FELADATAI 735

litható gyártmányoknál változó állományú index segítségével iparági szin—

ten mutatjuk ki az önköltségcsökkentést, a termelési arányváltozás hatása is kifejezésre jut. Az egyes gyártmányoknál külön—külön elért megtakarítá-

sok összesítésével pedig megkapjuk az iparági szinten jelentkező önköltség—

csökkentést.

Fejezzük ki képletben az elmondottakat és vizsgáljuk meg az eltérést a jelenleg alkalmazott eljárástól. (A bázisidőszak termelt mennyiségét egy gyártmánynál nevezzük aO-nak, egységre eső önköltségét po-nak, a beszá—

molási időszak termelt mennyiségét al-nek, egységre eső önköltségét pl—nek.) Vállalati szinten (változatlan állományú index alkalmazáSa esetén) az összehasonlíth'ató termelésnél elért megtakarítást a következő képlet segítségével számítottuk ki:

Megtakarítás

(vállalat összeha— : § 41 po " 2 91 pl

sonlítiiatló törme—

esene

Az iparág által elért — vállalati szinten számított —— összes megtaka-

rítást a vállalatonként jelentkező megtakarítások vagy többletköltségek

összesítésével kaptuk meg:

Meglakaríta's

(m az (S % Po ** % Pl)

lésénél)

Az iparági szinten számított megtakarítás kimutatásakor kétféle mód-

szert allkalmazhatunk:

a) Minden egyes összehasonlítható gyártmánynál változó állományú index segítségével kiszámítjuk az iparági átlag önköltséget, mind a bázis-,, mind a beszámolási időszakra vonatkozóan, 5 ezek összevetéséből állapítjuk.

meg a gyártmánynál iparági szinten jelentkező megtakarítást:

Meglakarítás [ 2 90 p., 2 g, p1 ] 2 (]

(gyárlgtgrrllátpyon- 2 % 2 41 1

A gyártmányok megtakarításainak összege adja az iparág összehason- lítható termelésénél elért — iparági szinten számított — megtakarítást:

-291]

A fentiekben ismertetett módszer alkalmazása azonban komoly gyakor—

lati nehézségekbe ütközik. Az összehasonlítható termelés valamennyi gyárt— _

mányánál az iparági átlagos önköltség folyamatos kiszámítása a felügyeleti szervek részéretovábbi hatalmas munkatöbbletet jelent.

Hasonló eredményhez juthatunk azonban a következő egyszerűbb mód- szer segítségével: !.

b) Az összehasonlítható gyártmányoknál már a vállalati jelentés el-

készítésekor megállapíthatjuk a beszámolási időszak egységönköltsége és a bázisidőszaki iparági átlagönköltség közti eltérést. Ez utóbbit természete—

sen a felügyeleti szerveknek kell kiszámítaniok és a vállalattal közölniök. Az ' így kapott egységre eső megtakarítást súlyozzuk a beszámolási időszak ter—

melt mennyiségével:

gt

240170 291P1

(iparág összeha- ':- V, _

2 2 90 2 91

sonli tható terme- lésénél)

Megtakarítás [(

(6)

736

TUU LASZLOISBÉ

Me takarítás

(aí'xllalatey mm.—p .gzgm_ap

összehasonlitlátó 2 (10 1 l 1 ; 90 1 1

gyár tmányán ál)

A gyártmányonként jelentkező megtakarítást a vállalat valamennyi—

összehasonlítható gyártmányánál összesítjükzl Megtakarítás ; (I p

0 0

vállalat összeha- : 2 ' ___—" —- E'

skmlítható terme- el 2: g,, 91 pl k

lésénél)

Az iparági összes megtakarítást a vállalati megtakarítások vagy túl—

iépések összegeként kapjuk meg:

Megtakarítás ,

(i arág összeha- : 2! 3" ? LM —— Sa p soríillíthatók terme— 1 E (10 1 ]

lésónél)

Hasonlítsuk össze a két módszer alkalmazásánál jelentkező eredmé- nyeinket. Ha az a) módszer utolsó lépésénél a kijelölt műveletet elvégez- zük, a b) módszerrel azonos eredményre jutunk:

Megtakarítás

w 390170 291171 *1 290170

i arág összeha- : § ***—— -—- W— . §; : X ;; _a_—___ _;

sgrgitható terme- "" .: go ): (11 (11 A! 91 ; (10 91 Pl

lésénél)

*

Hasonló eljárással számíthatjuk ki az önköltségesökkentést százalékos formában kifejező önköltségi indexet is. Képlete a jelenlegi vállalati szinten történő mérés esetén a következő:

dea:

In __ Z 91 PL

(a vállalat összehasoialít- _ ,

ható termelésénéi) ) 'I; Po

Az iparág összehasonlító termelésének önköltségcsökkentését megkapjuk, ha a vállalatok összehasonlítható termelésének beszámolási időszaki termelt mennyiségére eső önköltségét a bázisidőszaki önköltséghez viszo- nyitjuk:

Index

(iparágösz— __ ,E (; (bill szokasom-

líthutó ter— ; (.? (11 po) melésénél)

a) Az önköltségváltozás iparági szinten való megállapításának első

'módszeréne'l az indexet a gyártmányok iparági átlag önköltségéből számít- hatjuk ki:

I'ldex __ Strip; _ anpo

"H' s el ' s a.

Az iparág összehasonlitható gyártmányainak együttes önköltségcsök- kentési százalékát azokban csak közvetett úton tudjuk megállapítani. A bá- zisidőszak adatát gyártmányonke'nt úgy számítjuk ki, hogy a beszámolási

időszak termelt mennyiségére eső önköltséghez hozzáadjuk a bázissal szem—

(7)

AZ owxouseosmnsgznm UJ FELADATAI 737

ben jelentkezett megtakarítás forintösszeget. (Önköltségemelkedés esetén természetesen le kell vonnunk a túllépést.) A beszámolási időszak termelt

mennyiségére eső önköltség és a beszámolási időszak termelt mennyiségé—

vel súlyozott bázisönköltség hányadosaként kiszámíthatjuk az iparág össze- hasonlítható gyártmányainak együttes önköltségcsökkentését.

, 2—

Index 20: mp.) : 2( mp.)

(iparáíösf' : irna—sz.- 2[ 291101 el z a. 2 a p 20 0—2..." gpg—__] 29 p

melésénél) 90 —- 90 ,

Hasonló eredményhez jutunk a második módszer alkalmazása esetén,.

akkor azonban a mérlegelés már a vállalati jelentés elkészítésekor megtörté—

ník és a vállalati súlyozott önköltségi adatok egyszerű összesítésével kiszá—

rniíthatjuk az iparági összehasonlítható termelés önköltségi indexének alap-

a atait. '

*

Vizsgáljuk meg az egyes módszereket egy egyszerű példán keresztül:

Egy iparághoz két vállalat tartozik, a vállalatok két-két Összehasonlítható gyártmányt termelnek. Számítsuk ki a vállalatoknál külön-külön elért ön—

költségcsökkentés százalékát és forint összegét, s ezeknek az adatoknak segítségével állapítsuk meg az iparágnál jelentkező önköltségcsökkentést :a, jelenlegi vállalati szinten történő mérés alkalmazásával:

I . vállalat

E :(. ,, Beszámolási igőszak

Beszámolá- %YIÉÖÉÉÉÉÉSO termelt__menylségére

Si idősziak_terme _t eso onkoltség Megtakari— Index

_ -

Gyártmány mennyisé— bázis— ! magá?!) bázis— besíágno tás a. p,

ge __

időszakban (350 rkp.,

; Pl

a. Po ! pl ! a. Po ] a; p.

A ... 500 l 20 * 16 10.000 8.000 2.000 80.0

E ... 100 * 35 33 3.500 3.300 200 94.13

A 4- B ... ' — ! —— , l — [ 13.500 11.300 1 2.200 83.7

II . vá lla lat

E § é e " Beszámolási műszak

Beszámolá— %iká'tiégso termelt.. mÉP-Vlsegefe si időszak

050 onkOHSég Megtakarí— Index

termelt . _ _ .

, Gyártmány mennyisé— bázis- MÉ? bázis- . beslíárino tas a, p,

ge ._

időszakban (1150 alp'

— : Pt

11. p., ! pi ! 11. p.. [ a. pl

A ... ] 250 ; 24 I 22 6.000 5.500 500 91 .7 '

§ ... 300 29 29 8.700 8.700 — IDO-O

A 4— B ... l — I — l — ! 14.700 ] 14.200 1 500 I 96.6

(8)

- 738

^TUD ^LÁSZLÓNÉ

Iparág összesen

Beszámolási időszak termelt mennyiségére eső önköltség

Váll 1 t házis- [ beszámolási Megtakarítás Index

a a "V

. (2 a; Pn —— _—_.—** "* '"

időszakban —2mp1) 29190

l 2 (11 Po ! 2 411 Pl

I. ... ' 13.500 ! 11.300 2.200 83.7

11. ... 14.700 14.200 500 96.67

I %— II: ... 1 28.200 [ 25.500 ; 2.700 ! 904

_a) Az iparági szinten történő mérés első módszerének alkalmazása ese—

tén első lépésként kiszámítjuk a gyártmányok iparági, átlagos önköltségét.

A) gyártmány

Bázisidőszak Beszámolási időszak

önköltség önköltség Megtaka- Index

termelt termelt rítás

Vállalat mennyiség egy— mÉÉnXÉÉÉg mennyisé? egy- 3533; 111 p, _ g,, p,

segre re segre ségré 91 (De"Pl) g! a.

00 I Pu ] 00 De a. ] pl l (11 pl

1. ... , 150 20 3.000 500 * 10 8.000 2.000 80.0

II ... 450 24 10.800 250 22 5.500 500 M.?

I 4— II ... 1 600 ' 23 1 13.800 1 750 I 18 ] 13.500 ! 3.750 ' 783

B ) gyártmány

Bázisidőszak A Beszámolási idöszak

önköltség önköltség Meg taka— Index

termelt termelt fitás

Vállalat mennyiség egy— mgflífy'ügg mennyiség egy- $$$ 411 pl . 110 Po

; segre re' scgrc Ségm al (po—pl) (,, %

(Io ! po ! % po (11 ! Pl ! (li Pl !

;

I ... x ...)00 * '35 1 7.000 100 33 3.300 1 200 943

II ... ! 100 , 29 ] 2.900 300 29 3.700 ' — 1000

I 4- 11. , 300 I 33 1 9.000 * . 400 k 30 I 12.000 ! 1.200 1 909

A gyártmányok megtakarításának összesítésével megkapjuk az ipar—

ági összes megtakarítást. A beszámolási időszak tényleges önköltségének és a megtakarításnak összege szolgáltatja a bázisidőszak adatát, melynek segítségével az önköltségi indexet kiszámíthatjuk:

(9)

AZ ÖNKOLTSÉGSTATISZTIKA UJ FELADATAI 739

Iparág összesen

Beszámolási időszak termelt mennyi—

ségére eső önköltség

báZiS- [ beszámolási Megtakarítás Index

Gyártmány időszakban (§)! — Ég!—Ö) - 211331

90 '11 24; 2 110 De

2 -z );

E 91 290450 2 111 Pi 111 'la

A ... ' 17.250 13.500 3.750 78.53

B ... 13.200 12.000 1.200 903.)

A Jr B ... ! 30.450 * 25.500 I 4.950 ! 83.7'

b) Az iparági szinten történő mérés második módszerének alkalmazá- sakor először a Vállalatok összehasonlítható gyártmányainak bázisidőszaki

iparági áilagönköltsége't mérlegeljük a beszámolási időszak termelt meny-

nyiségével, és ehhez viszonyítva számítjuk ki a megtakarítást, illetve az ön- költségi indexet. Az egyes gyártmányoknál szereplő index azonban a Vál- lalat szempontjából jelen esetben nem önköltségcsökkentést fog jelenteni, hanem azt fejezi ki, hogy az iparági átlag alatt vagy azt meghaladó önkölt—

séggel termel-e a vállalat.

] . vállalat

Termelt Egységre eső Beszámolási időszak mennyiség önköltség termelt mennyiségére

beszámo- . beszámo- eSÖ önköltség Megtakarí— Index

lási ! bázls- lási házis- [ beszámolási tás

Gyártmány id ő s z a k h a n Egann Mí-

(Il—í— " 11 31510 Po

2 ll0 p0 2 a0 pl) . — gap1 1 1 290

* 41 370 Pi (11 2 (In ' '11 Pi

_A ... ! 500 23 16 11.500 8.000 3.500 69.6

E ... 100 33 33 3.300 3.300 —— 100.0 (

A %— B ... ! —— l —— ! —- ! 14.800 11.300 , 3.500 ! 764

I I . vállalat

, ,, __ Beszámolási időszak

Termelt ' Egysegre es," on- termelt mennyiségére Megtaka-

mennyiség onkoltseg eső önköltség ri t és ; Index

eszámolá- . beszámolá— . beszámolá—

Gyáptmány Si bále' Si báms— Si (11 2 110123 — (11 Pt

időszakban 290 am

*"— "' (11 Pl 1 )] (I-

(I , 2 Én po P ! §!!! po , a pl

1 2 (10 x 1 2 (10 x

A. . . ... 250 23 22 1 5.750 5.500 ! (250 951

B ... 300 33 29 9.900 8.700 1200 87.59

% 15.650 14 900 ! 1.450 1 90.7

AH; ... (_I_'—

(10)

740 , " run LÁSZLÓNÉ

Az iparág összehasonlítható termelésének önköltségét a gyártmányok vállalati végsorainak összesítésével állapíthatjuk meg:

Iparág összesen

Beszámolási időszak termelt mennyi—] ; ségére eső önköltség

bázis— ! beszámolási Megtnkarítás Index

Vállalat i d 6 s z a k 1) a n Ég,—zigazi! _.Éalpl 2013

2 413235]ng 2 9! th % Z '10

I. ... . 14.800 i 11.300 ; 3.500 ' ! 76.4

II. ... 15.650 14.200 1.450 90.7

[. 4- 11. ... . 30.450 1 25.500 ; 4.950 ! 83.7

A példa elemzésekor a következőket állapíthatjuk meg: A vállalati szin—

ten történő vizsgálat szerint az iparág 9,6% önköltségcsökkentést ért el a bázisidő—szakhoz képest, az _1. vállalat 16,3 % —os, illetve a II. vállalat 3,4 % —os önköltségcsökkentésének eredményeként. )

A termelési arányok hatását is figyelembe vevő vizsgálat azonban ki- mutatja, hogy az iparág ténylegesen jóval nagyobb megtakarítást ért el a fentinél azáltal, hogy az A gyártmány termelése a lényegesen alacsonyabb önköltséggel gyártó I. vállalatnál az előző évinek több mint háromszoro- sára emelkedett, míg a viszonylag magasabb önköltséggel előállított B gyárt- mányt a vállalat kisebb mennyiségben termelte. Hozzájárult emellett az iparág önköltségcsökkentésének növeléséhez, hogy a II. vállalat a magas önköltséggel termelt A gyártmányt kisebb mennyiségben állította elő a be—

számolási időszakban, míg a viszönylag alacsony önköltségíi B gyártmány

termelése növekedett. A termelési arány kedvező alakulása következtében A gyártmány önköltsége az iparágban átlagosan 2l,7%—kal, B gyártmány ön—

költsége pedig 9,l%—kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az iparágban ténylegesen elért önköltségcsökkentés 16,3%.

!!

Az eddig elmondottakat összefoglalva: az összehasonlítható termelés önköltségének iparági szinten történő mérése az önköltségcsökkentés kérdé- sének eddíg nem vizsgált oldalát világítja meg. Kifejezésre juttatja azokat az eredményeket, melyeket a népi demokratikus állam a termelés tervszerű irányításával érhet el az önköltség csökkentésének területén. Felfedi emel—

lett a hiányosságokat is a gazdaságos termelés elősegítésének a felügyeleti szervek részéről történt elhanyagolása esetén.

Ez a módszer kiterjeszti az összehasonlíthatóság fogalmát, s ezáltal lehetőséget nyújt arra, hogy kimutathassuk ötéves tervünk keretében egyre nagyobb számban felépülő, korszerű technika alapján dolgozó új üzemeink termelésének az önköltség alakulására gyakorolt hatását. Megakadályozza, _

hogy a bázisidőszakban már előállított, de más vállalathoz profilozott,

vagy másik vállalatnál is gyártásra kerülő termékek kimaradjanak az ön- költségi megfigyelésből, s ezáltal biztosítja, hogy a gyártmányok szélesebb körének önköltségalakulását kísérhessük figyelemmel.

(11)

AZ ÓNKÖL—TSÉGSTATISZTIKA UJ FELADATAI 741

A módszer előnyei mellett azonban figyelembe kell venni a gyakorlati

megvalósitásnál fellépő nehézségeket is, amelyek alkalmazásának lehetősé- geit korlátozzák:

1. Az iparági szinten összehasonlithatónak tekinthető gyártmányok ki—

jelölése, a különböző vállalatok által —— esetleg némi eltéréssel — előállí-

tott gyártmányok azonosságának megállapítása, nagyszámú gyártmányt előállító iparágakban igen nagy munkát vesz igénybe.

2. Az egyes gyártmányok iparági átlagos önköltségét a bázisidőszak adataiból az ismertetett második módszer alkalmazása esetén is évenként ki kell számítani, ami az irányító szervek részére jelentős megterheléssel jár, bár ez a módszer magát az összesítési munkát nagymértékben egysze—

rűsíti.

8. Azokban az iparágakban, ahol a termeléshez szükséges speciális be- rendezések következtében' a termelésnek a vállalatok közötti átirányítására nincs lehetőség, az ,,önköltségalakulás vizsgálatának ez a módszere nem szolgálhat operatív intézkedések alapjául, ami pedig legdöntőbb feladata.

Az ipar azon területein, ahol fentiekben felsorolt, az iparági szinten való mérés bevezetését kizáró okok nem állnak fenn, a vizsgálati módszer segítséget nyújt a felügyeleti szerVek részére ahhoz, hogy a gyártás meg- oszlását a gazdaságos termelés követelményeinek megfelelően irányíthas- sák. Fokozottabban ösztönzi a magas önköltséggel dolgozó vállalatokat ter- mékeik önköltségének csökkentésére. Az iparági átlaggal való összehasonli—

tás felhívja figyelmüket a fejlettebb termelési és szervezési módszerek át—

vételére, a takarékosabb gazdálkodásra és így közvetett úton hozzájárul a népgazdaság akkumulációjának növeléséhez.

§

A "SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

c. sorozat harmincnegyedik számaként megjelent

Lukács Ottó és szerzőtársai'

IPARSTATISZTIKAc.tankönyve

A tankönyv kilenc fejezeten keresztül tárgyalja az ipar—

statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az általános rész—

ben foglalkozik az ipar fogalmával, az ipafstatisztika feladatá- val és az iparstatisztikai szervezettel. Részletesen tárgyalja az ipari termelés számbavételét és statisztikai vizsgálatának módszereit—. Külön fejezetben foglalkozik a munkaerő- és munkaidő statisztikájávail, a munkatermelékenység statiszti—

kájával, a munkabér, a műszaki fejlesztés, az ipari anyag- gazdálkodás, az önköltség és a beruházások—építkezések statisz—

tikájával. '

A tankönyv átfogó ismeretet nyújt az összes iparstatisztí- kával kapcsolatos kérdésekről a szovjet tapasztalatok és a Magyarországon kialakult gyakorlat alapján.

Ára: fűzve 28.—-— Ft, kötve 34.—— Ft.

Az önköltségstatisztika új feladatai

' TÚÚ LÁSZLÓNÉ .—