TMT 51.évf. 2004.12. s z .
Beszámolók eferátumok
^ ^ S z e m l é W > n ; « Í
" W . - c W g n s l i f e / ifc——
Az orvos- és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése
Ne felejtsük el, hogy Jehoda Imola az orvostudo
mány információs rendszerének nemcsak a törté
netével, hanem jelenével, sőt jövőjével foglalkozik.
(A következőkben, külön emlités nélkül, az orvos
tudomány mellé mindig oda fogjuk érteni az egészségtudományt is.) Kiinduló tétele: „A téma alapvető megközelítési módja a könyvtár informá
ciós rendszerként való kezelése, azaz a könyvtári tevékenység modellezése az információs rendsze
rek működési folyamata alapján" (p. 5.).
A könyv az orvostudományi információszolgáltatás két előfeltétele köré csoportosul. Az eísö az infor
mációforrások gyűjtése és tárolása, a második az információ formai és tartalmi feltárása. Az első rész tehát - ahogy erre a szerző rámutat - az informá
ciószolgáltatás történeti fejlődését figyelembe véve, a gyűjteményre, és annak gyűjtő-tároló helyére, a könyvtárra helyezi a hangsúlyt. Először az orvostu
dományi könyveket és könyvtárakat mutatja be a világban, majd idehaza, külön figyelmet és fejezetet szentelve annak a szerepnek, amelyet az orvos- egészségügyi könyvtárak a rendszerváltozástól napjainkig betöltöttek. Bár a történeti rész egyálta
lán nem érdektelen, mégis emeljük ki azt az áttekin
tést, amelyet a kórházak, gyógyító intézmények könyvtárairól, majd a hazai gyógyszeripari könyvtá
rakról, valamint az egyetemek orvos- és egészség
tudományi kari és centrumi könyvtárairól, az egész
ségügyi főiskolai képzést folytató karok könyvtárai
ról kapunk. A főként táblázatos adatokat és gyűjte
ményeket, szolgáltatásokat az előbbi típusonként bemutató áttekintés mellett mellékletben megtaláljuk itt az egészségügyi könyvtári ellátás területén érvé
nyes fontosabb jogszabályok listáját is.
Az orvostudományi szakirodalom kétségkívül ki
emelkedően fontos részét jelentik az időszaki kiad
ványok. Ezért örvendetes, hogy a szerző megrajzol
ja a külföldi, majd a magyar folyóiratok fejlődésének ívét. Az élö magyar folyóiratokról egy tipológiai ösz- szegezést kapunk: ebben egy-egy típus leírását, és Kötáblától a világhálóig : Az orvos- és egészségtu
dományi szakirodalmi információs rendszer fejlődé
s e / Jehoda Imola. - Budapest : Semmelweis Egye
tem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004. - 200 p.
ISBN 963 7152 45 8
A könyv az orvos- és egészségtudomány könyvtári információs rendszerét tekinti át, felvázolva egyút
tal fejlődéstörténetét is. Tiszteletre méltó és ambi
ciózus célt valósít meg ezzel a szerző, aki célkö
zönségéül egyszerűen az érdeklődő olvasót jelöli meg. Kár, hogy ennél pontosabban nem határozza meg, kinek is szánja könyvét. Talán magától érte
tődőnek veszi, hogy ezt az alapos, a témát nagy részletességgel tárgyaló munkát sokan fogják ol
vasni. Olyan témáról van egyébként szó, amelyet idehaza nem mutattak be még ilyen átfogóan. A legutóbbi, említhető munka e témával kapcsolat
ban az az 1999-ben megjelent cikkgyűjtemény (Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatá
ban. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. Freisinger Je
nő. Budapest, Magyar Orvosi Könyvtárak Szövet
sége, 1999.), amely már jellegénél fogva sem ve
tekedhet egy monográfiával.
5 5 7
Beszámolók, szemlék, referátumok az adott típusba sorolható folyóiratok számát talál
hatjuk meg. Talán jó szolgálatot tett volna egy táb
lázat a címekről is. Egyet kell értenünk szerzővel abban, hogy a hazai orvostudományi információs rendszer bemutatása lehetetlen lenne az 1961-től 1992-ig folyamatosan megjelent Az Orvosi Könyvtá
ros című folyóirat cikkei nélkül, amelyekből érthető módon Jehoda Imola is {bevallottan} sokat merít.
A második rész a dokumentációs munka folyama
tait és intézményeit mutatja be. A dokumentáció szót mintha mostanában ritkábban hallanánk, de nem kérdés, hogy - amint azt a szerző is megjelöli - szakbibliográfiákról, indexművekröl, referáló lapokról, szemletanulmányokról stb. van itt szó.
Emlékezzünk csak vissza! Ennek a résznek a szervező elve az információszolgáltatás második előfeltétele, azaz a gyűjtött orvosi információk for
mai és tartalmi feltárása. A már említettek mellett a hagyományos és a gépi feldolgozás egymás mel
lett élése is kap egy fejezetet.
A harmadik rész a számítógépes információs szol
gáltatások elméletével és gyakorlatával foglalkozik.
Ahogy a dokumentációról is kevesebbet hallunk mostanában, úgy Mihajlov és munkatársai neve is régi, de rég nem hallott ismerősként tűnik fel a har
madik rész kapcsán, a bevezetésben. Mindenesetre ennek e résznek a középpontjában az integrált könyvtári rendszerek, az adatbázisok, az elektroni
kus folyóiratok, az elektronikus könyvek állnak. Eb
ben a fejlődésképben végigkövethetjük, ahogy (kép
letesen szólva) a Medlarsbó\ Medline lett, majd a bibliográfiai adatbázisokból Resource Centerek. Az ehhez kapcsolódó fejezet témái különösen figye
lemreméltóak. Megismerjük a könyvtári információs rendszerek alapvető jellemzőit, az adatmodellek, az adatbázis-kezelő szoftverek tulajdonságait, az adat
bázisok tervezésének folyamatát, valamint számos más fogalom mellett az orvostudomány és határte
rületei adatbázisait részletesen bemutató táblázato
kat találunk itt. Ismereteket szerezhetünk a további
akban az elektronikus folyóiratokról, elektronikus könyvekről, valamint a gazdaságos használatukat segítő konzorciumokról is. Elektronikus dokumen
tumok először CD-ROM-on jelentek meg. A CD-
ROM szerepét aztán sok tekintetben átvette az internet, így messzemenően indokolt, hogy a ne
gyedik rész a világháló kínálta lehetőségeket pró
bálja meg feltérképezni. A teljesség igénye nélkül teszi mindezt, hiszen a teljesség ezúttal lehetetlen.
Inkább a fontosabb fogalmakat és eszközöket is
merjük meg ebben a részben, mintsem a forrásokat.
Képet kapunk a keresésről, néhány webkeresö jellemzőiről. Nyilvánvalóan nehéz időtálló forrásokat felmutatni a web illékony világában, a könyv egy jövőbeni, újabb kiadásában azonban feltétlenül jó lenne néhány, állandóságát már bizonyított, és sok szempontból minőséginek bizonyult forrást, ponto
sabban a jelenleg felsoroltaknál némileg több hasz
nos forrást bemutatni.
A befejező rész - a fejlődés eddigi állomásait fi
gyelembe véve - a lehetséges jövőbeli trendeket vázolja fel. Ezek illusztrálására röviden bemutatja a 2002-ben megnyílt Bibliotheca Alexandrina pro
jektet, amely az egykori alexandriai könyvtár mo
dern, digitális utóda.
összegezésül elmondhatjuk, hogy a könyvet nem csak az orvosi könyvtárosok forgathatják haszonnal.
Ennek illusztrálására megemlíthetjük az első rész tudománymetriai fejezetét, amelyről eddig nem esett szó, de nyilvánvalóan általános érdeklődésre is számot tarthat. Terjedelme és részletessége termé
szetesen - a könyv célját és terjedelmét is figye
lembe véve - jóval kisebb, mint Marton János bibliometriai összefoglalásáé (Marton János:
Bibliometria. = Horváth Tibor-Papp István [szerk.]:
Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest, Osiris, 1999. p. 83-147.). Persze nem ez az egyet
len általános figyelmet érdemlő fejezet. Aligha két
séges tehát, hogy megérdemli a figyelmet, sőt a dicséretet ez a könyv. Bizonyosan kötelező iroda
lommá válik majd mindenütt, ahol tanítják az infor
mációrendszerek történetét, legyen az önálló tárgy, vagy valamely tárgy része. Az orvostudományi in
formációról szóló kurzusok és az orvosi könyvtáro
sok esetében ezt akár adottnak is vehetjük.
Koltay Tibor (Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar)
Szakértői keresés: hivatkozások a referáló adatbázisokban
Az indexelő/kivonatoló szolgálatok (indexing/
abstracting services = l/A services) a hagyomá
nyos bibliográfiai adatok mellett egyre inkább ér
téknövelt információkat is kínálnak: a szerző sze
rint az újonnan felvett jellemzők közül a citációk közlése kiemelkedő jelentőségű. Évtizedeken át az
558