• Nem Talált Eredményt

Az orvos- és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az orvos- és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 51.évf. 2004.12. s z .

Beszámolók eferátumok

^ ^ S z e m l é W > n ; « Í

" W . - c W g n s l i f e / ifc——

Az orvos- és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése

Ne felejtsük el, hogy Jehoda Imola az orvostudo­

mány információs rendszerének nemcsak a törté­

netével, hanem jelenével, sőt jövőjével foglalkozik.

(A következőkben, külön emlités nélkül, az orvos­

tudomány mellé mindig oda fogjuk érteni az egészségtudományt is.) Kiinduló tétele: „A téma alapvető megközelítési módja a könyvtár informá­

ciós rendszerként való kezelése, azaz a könyvtári tevékenység modellezése az információs rendsze­

rek működési folyamata alapján" (p. 5.).

A könyv az orvostudományi információszolgáltatás két előfeltétele köré csoportosul. Az eísö az infor­

mációforrások gyűjtése és tárolása, a második az információ formai és tartalmi feltárása. Az első rész tehát - ahogy erre a szerző rámutat - az informá­

ciószolgáltatás történeti fejlődését figyelembe véve, a gyűjteményre, és annak gyűjtő-tároló helyére, a könyvtárra helyezi a hangsúlyt. Először az orvostu­

dományi könyveket és könyvtárakat mutatja be a világban, majd idehaza, külön figyelmet és fejezetet szentelve annak a szerepnek, amelyet az orvos- egészségügyi könyvtárak a rendszerváltozástól napjainkig betöltöttek. Bár a történeti rész egyálta­

lán nem érdektelen, mégis emeljük ki azt az áttekin­

tést, amelyet a kórházak, gyógyító intézmények könyvtárairól, majd a hazai gyógyszeripari könyvtá­

rakról, valamint az egyetemek orvos- és egészség­

tudományi kari és centrumi könyvtárairól, az egész­

ségügyi főiskolai képzést folytató karok könyvtárai­

ról kapunk. A főként táblázatos adatokat és gyűjte­

ményeket, szolgáltatásokat az előbbi típusonként bemutató áttekintés mellett mellékletben megtaláljuk itt az egészségügyi könyvtári ellátás területén érvé­

nyes fontosabb jogszabályok listáját is.

Az orvostudományi szakirodalom kétségkívül ki­

emelkedően fontos részét jelentik az időszaki kiad­

ványok. Ezért örvendetes, hogy a szerző megrajzol­

ja a külföldi, majd a magyar folyóiratok fejlődésének ívét. Az élö magyar folyóiratokról egy tipológiai ösz- szegezést kapunk: ebben egy-egy típus leírását, és Kötáblától a világhálóig : Az orvos- és egészségtu­

dományi szakirodalmi információs rendszer fejlődé­

s e / Jehoda Imola. - Budapest : Semmelweis Egye­

tem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004. - 200 p.

ISBN 963 7152 45 8

A könyv az orvos- és egészségtudomány könyvtári információs rendszerét tekinti át, felvázolva egyút­

tal fejlődéstörténetét is. Tiszteletre méltó és ambi­

ciózus célt valósít meg ezzel a szerző, aki célkö­

zönségéül egyszerűen az érdeklődő olvasót jelöli meg. Kár, hogy ennél pontosabban nem határozza meg, kinek is szánja könyvét. Talán magától érte­

tődőnek veszi, hogy ezt az alapos, a témát nagy részletességgel tárgyaló munkát sokan fogják ol­

vasni. Olyan témáról van egyébként szó, amelyet idehaza nem mutattak be még ilyen átfogóan. A legutóbbi, említhető munka e témával kapcsolat­

ban az az 1999-ben megjelent cikkgyűjtemény (Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatá­

ban. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. Freisinger Je­

nő. Budapest, Magyar Orvosi Könyvtárak Szövet­

sége, 1999.), amely már jellegénél fogva sem ve­

tekedhet egy monográfiával.

5 5 7

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok az adott típusba sorolható folyóiratok számát talál­

hatjuk meg. Talán jó szolgálatot tett volna egy táb­

lázat a címekről is. Egyet kell értenünk szerzővel abban, hogy a hazai orvostudományi információs rendszer bemutatása lehetetlen lenne az 1961-től 1992-ig folyamatosan megjelent Az Orvosi Könyvtá­

ros című folyóirat cikkei nélkül, amelyekből érthető módon Jehoda Imola is {bevallottan} sokat merít.

A második rész a dokumentációs munka folyama­

tait és intézményeit mutatja be. A dokumentáció szót mintha mostanában ritkábban hallanánk, de nem kérdés, hogy - amint azt a szerző is megjelöli - szakbibliográfiákról, indexművekröl, referáló lapokról, szemletanulmányokról stb. van itt szó.

Emlékezzünk csak vissza! Ennek a résznek a szervező elve az információszolgáltatás második előfeltétele, azaz a gyűjtött orvosi információk for­

mai és tartalmi feltárása. A már említettek mellett a hagyományos és a gépi feldolgozás egymás mel­

lett élése is kap egy fejezetet.

A harmadik rész a számítógépes információs szol­

gáltatások elméletével és gyakorlatával foglalkozik.

Ahogy a dokumentációról is kevesebbet hallunk mostanában, úgy Mihajlov és munkatársai neve is régi, de rég nem hallott ismerősként tűnik fel a har­

madik rész kapcsán, a bevezetésben. Mindenesetre ennek e résznek a középpontjában az integrált könyvtári rendszerek, az adatbázisok, az elektroni­

kus folyóiratok, az elektronikus könyvek állnak. Eb­

ben a fejlődésképben végigkövethetjük, ahogy (kép­

letesen szólva) a Medlarsbó\ Medline lett, majd a bibliográfiai adatbázisokból Resource Centerek. Az ehhez kapcsolódó fejezet témái különösen figye­

lemreméltóak. Megismerjük a könyvtári információs rendszerek alapvető jellemzőit, az adatmodellek, az adatbázis-kezelő szoftverek tulajdonságait, az adat­

bázisok tervezésének folyamatát, valamint számos más fogalom mellett az orvostudomány és határte­

rületei adatbázisait részletesen bemutató táblázato­

kat találunk itt. Ismereteket szerezhetünk a további­

akban az elektronikus folyóiratokról, elektronikus könyvekről, valamint a gazdaságos használatukat segítő konzorciumokról is. Elektronikus dokumen­

tumok először CD-ROM-on jelentek meg. A CD-

ROM szerepét aztán sok tekintetben átvette az internet, így messzemenően indokolt, hogy a ne­

gyedik rész a világháló kínálta lehetőségeket pró­

bálja meg feltérképezni. A teljesség igénye nélkül teszi mindezt, hiszen a teljesség ezúttal lehetetlen.

Inkább a fontosabb fogalmakat és eszközöket is­

merjük meg ebben a részben, mintsem a forrásokat.

Képet kapunk a keresésről, néhány webkeresö jellemzőiről. Nyilvánvalóan nehéz időtálló forrásokat felmutatni a web illékony világában, a könyv egy jövőbeni, újabb kiadásában azonban feltétlenül jó lenne néhány, állandóságát már bizonyított, és sok szempontból minőséginek bizonyult forrást, ponto­

sabban a jelenleg felsoroltaknál némileg több hasz­

nos forrást bemutatni.

A befejező rész - a fejlődés eddigi állomásait fi­

gyelembe véve - a lehetséges jövőbeli trendeket vázolja fel. Ezek illusztrálására röviden bemutatja a 2002-ben megnyílt Bibliotheca Alexandrina pro­

jektet, amely az egykori alexandriai könyvtár mo­

dern, digitális utóda.

összegezésül elmondhatjuk, hogy a könyvet nem csak az orvosi könyvtárosok forgathatják haszonnal.

Ennek illusztrálására megemlíthetjük az első rész tudománymetriai fejezetét, amelyről eddig nem esett szó, de nyilvánvalóan általános érdeklődésre is számot tarthat. Terjedelme és részletessége termé­

szetesen - a könyv célját és terjedelmét is figye­

lembe véve - jóval kisebb, mint Marton János bibliometriai összefoglalásáé (Marton János:

Bibliometria. = Horváth Tibor-Papp István [szerk.]:

Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest, Osiris, 1999. p. 83-147.). Persze nem ez az egyet­

len általános figyelmet érdemlő fejezet. Aligha két­

séges tehát, hogy megérdemli a figyelmet, sőt a dicséretet ez a könyv. Bizonyosan kötelező iroda­

lommá válik majd mindenütt, ahol tanítják az infor­

mációrendszerek történetét, legyen az önálló tárgy, vagy valamely tárgy része. Az orvostudományi in­

formációról szóló kurzusok és az orvosi könyvtáro­

sok esetében ezt akár adottnak is vehetjük.

Koltay Tibor (Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar)

Szakértői keresés: hivatkozások a referáló adatbázisokban

Az indexelő/kivonatoló szolgálatok (indexing/

abstracting services = l/A services) a hagyomá­

nyos bibliográfiai adatok mellett egyre inkább ér­

téknövelt információkat is kínálnak: a szerző sze­

rint az újonnan felvett jellemzők közül a citációk közlése kiemelkedő jelentőségű. Évtizedeken át az

558

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az országos szervek információellátását nyilvánvalóan szakosított és ágazati információs központoknak kell biztosítaniuk, továbbá - mint már volt róla szó - ezeknek

A bibliográfiai adatokat a Kémiai és Vegyipari Nemzetközi Ágazati Tudományos és Műszaki Információs Rendszer szakirodalmi alrendszerébe, a faktografikus adatokat pedig

A tizenegyedik ötéves terv során a Szovjetunió Állami Tudományos-Műszaki Információs Rendszerén /Go- szudarsztvennaja Szisztéma Naucsno-Tehnicseszkoj In- formacü, GSZNTlj belül

Ebből következik egyik legfontosabb feladatunk, hogy összhangban a Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszer (NTMIRj és a hazai szakirodalmi.. információs

tése is, amely a rendszer követelményeit, szerkezetét és az információs tevékenység költségeit hivatott dokumen­.. tálni. b) Az információs bázis létrehozásának szakaszai

Az elmúlt évtizedben vált különösen érzékelhetővé, hogy a gyors ütemű tudományos—műszaki fejlődés egyik feltétele a tájékoztatási intézmények, a

ros Szövetség (ALA) kéthavonta megjelenő szemléje a jövőben mikrofilmlap formájában is hozzáférhető The Sourcebook of Library Technology címmel. évi kiadás az 1965 —

Ezt követően az NSIR-től (Nemzetközi Specializált Információs Rendszer) az ipari katalógusok és az NISZ- töl (Nemzetközi Információs Szolgálat) a fordítások kép­. viselői