Hozzászólás a statisztikai ügyrend kidolgozásához

334

Hozzászólás a Statisztikai ügyrend kidolgozásához

Mi, üzemi statisztikusok örömmel álla—

pítjuk meg, hogy a Népgazdasági Tanács- nak a statisztikai adatszolgáltatás meg- javítására hozott határozata óta a hatá- rozat végreh—ajtására több fontos intéz- kedés történt. Hogy csak a legfontosab- bakat emlitsem: a Központi Statisztikai Hivatal igen széles körben megszervezte a statisztikusok továbbképzését, a szov—

jet statisztikai irodalom ismertetését. A minisztériumok igen nagy mértékben le- csökkentették a rendszeres adatszolgál—

tatások számát, erős harc folyik az itt- ott felbukkanó ,,i'ekete" statisztika ellen.

Újabb fontos lépés volt a statisztikai ügyrend kötelező kidolgozása vállalaton- kint.

Nézzük meg, mit jelent ez egy válla—

lati statisztikusnak, és mennyiben teszi jobbá az adatszolgáltatást. Az üzemi sta—

tisztikusnak belső adatgyüjtésében eddig sokszor a legnagyobb nehézségekkel kel- lett megküzdenie. Az adatokat szolgál—

tató különböző osztályok, üzemek mun- kájuk megszervezésénél nem mindig vet- ték figyelembe a statisztikai adatszolgál- tatás szükségleteit. Nem úgy bocsátották az adatokat a statisztikus rendelkezésére, ahogy az szükséges volt.

Például a Hungária Vegyiművelmél a bér-lista együtt adta meg ,,Egyéb" címszó alatt a táppénzfizetést, a tanulók időked-

vezményét, az iskolán lévők bérét. Eze-

ket a munkalapokon különválasztva kell megadni.

Az sem volt döntő szempont, hogy mikorra kellenek az adatok a statisz- tikusnak. Hogy a kérdőívet idejében el lehessen késziteni, fel nem dolgozott számhalmazból kellett kihámozni az ada-—

tokat, olyanokat is, amelyek esetleg egy vagy két nap mulva készen rendel- kezésre állottak volna. Ez persze feles-

leges időpazarlás és a határidő előtti na—

pokban valóságos harcot jelentett minden számért. Ezek ellen a rendszertelenségek ellen eddig is küzdöttünk, de az ügyrend most kifejezetten biztosítja az ilyen ese—

tek megszűnését és a belső adatgyűjtést úgy szervezi meg, hogy a belső adatszol- gáltatók az adatokat a statisztikusnak idejében rendelkezésre bocsássák.

Nálunk például az üzemkönyvelés 8—10-re készítette el a havi gyártási ki- mutatást. Ezt én már nem tudtam meg—

várni, kénytelen voltam a havi statiszti- kát az üzemek közvetlen jelentéseiből összeállítani, melyeket a tárgyhó után egy nappal adnak be. Ez a jelentés tar—

talmazza a termelést és az anyagfelhasz—

nálást. Persze utólagos visszavételezések, helyesbítések voltak és ez azt eredmé- nyezte, hogy nem egyeztem a könyve-—

léssel, az adatokat utólag helyesbítenem kellett. Most az a kartársam, aki a gyár—- tási kimutatást készíti, a hó elején csak ezzel foglalkozik, egyéb munkáját erre az

időre másnak adja át, akinek Viszont

később ő segít. 1-től 4.-ig egyeztet az üzemekkel$s már 4., 5., illetve 6.—-ra az egyes telephelyekről a gyártási kimuta- tást el tudja késziteni. Ez előnyös az üzemkönyvelésnek is, a statisztikában pedig a könyvelési adatokat tudom je—

lenteni. %

Lehetővé teszi az ügyrend az egyéni felelősség tényleges megvalósítását is.

Reális alapot ad az adatszolgáltatásért eddig is fennálló felelősségünknek. Raj- tunk múlik, hogy a belső adatszolgál—

tatást úgy szervezzük meg, hogy az ada- tok gyorsak és megbízhatóak legyenek.

Meg kell mondani azt is, hogy az ügyrend kidolgozásának elrendelése még nem biztosítja a kívánt cél elérését.

Ahol a statisztikus nem értette meg az ügyrend jelentőségét, a kérdést bürokra—

HOZZÁSZÓLÁS A STATISZTIKAI öGYnnNDnEz

tikusan kezelte és az ügyrend elkészité—

sében is csak egy statisztikai adatszol- gáltatást látott, ott semmivel sem jutot—'

tunk előre. Ezt a hibát igyekeztünk el- kerülni, a vállalatvezetővel és az összes érdekelt adatszolgáltatóval (osztályokkal, üzemirodákkal) átbeszéltük, hogyan tud- juk legjobban, legegyszerüan meg- oldani a belső adatszolgáltatást. Igy munkamegtakaritást is elértünk. Eddig a munkaügyi osztály az üzemek létszám—

jelentését két csoportban összesítette:

fizikai és szellemi munkavállalók. A terv- szerinti csoportosítási; (munkások, mű- szaki, adminisztrativ, stb.) nekünk kel- lett elvégezni és ehhez a létszámjelenté—

seket újra feldolgoztuk. Most ezt a két—

szeres feldolgozást megszüntettük, az általunk használt táblázatokat odaadtuk a munkaügyi osztálynak, melyet az a létszámjelentésekből kitölt és a munka- lapok vezetéséhez szükséges összesítések

automatikusan adódnak. ,

Azt, hogy Vállalaton belül a statisztika iránti érdeklődés milyen nagy mérték—

ben fokozódott, mennyire felismerik annak jelentőségét, legjobban mu- tatja, hogy seholsem ütközött nagyobb nehézségbe az ügyrend keresztülvitele.

Korántsem mondom azt, hogy az ügy- rendet teljes egészében jól oldottuk meg, de mindenesetre sikerült konkrét ered—

ményeket elérni. További feladat, hogy az ügyrendet a vállalatok közötti tapasz- talatcserével tökéletesítsük. Az ügyrend elkészítésével kapcsolatos 'az utóbbi időben többször felvetődött probléma: a statisztikát nem támogatják kellőképpen a vállalatoknál. Hibásak mind a válla—

latvezetőségek, mind a statisztikusok, de elsősorban rajtunk múlik, hogy ezt a támogatást megkapjuk. Ahol a vállalat—

vezetőség a vállalat irányításához támo—

gatást kap a statisztikustól, ott nem fogja sajnálni tőle támogatását. Mi súlyt he-

335

lyeztünk arra, hogy lehetőleg minél több gyakorlati segitséget nyujtsunk a válla- latvezetőségnek. így például legalább 10 naponkint jelentjük, hogyan állunk a terv teljesítésével cikkenkint. Ezzel fel- hívjuk a figyelmet, hol kell súlypontot képezni, hogy a tervet teljesithessük.

Ezenkívül kimutatjuk a termelékenysé—

get telepenkint, üzemrészenkint, hogy a globális —— esetleg szép — számok mö- gött rá tudjunk találni a hibákra. Az egyik telepünkről készült grafikon muta—

tott rá a bércsalásra. Persze ezen a téren még sok tennivalónk van és éppen itt kell az ügyrend jó hatásának megmutat- koznia, hogy a felesleges adatszolgál—

tatások megszüntetésével, az adatgyűjtés jobb megszervezésével több időnk rna—r radjon a tervezés és az operatív intéz- kedések alapjául szolgáló kiértékelések elkészítésére.

Az ügyrend a felügyeleti hatóságok ellenőrző tevékenysége során is jelentős.

A Vállalatok belső felépítése és belső adatszolgáltatási rendszere is különböző,

különbözők a bizonylati források. Az

ügyrend megkönnyíti a betekintést a belső statisztikai rendszerbe és így meg- könnyíti az ellenőrzés munkáját. A mi helyzetünk is könnyebb ilyen ellenőrzés- nél, a statisztika biztos alapon áll, nem

lóg a levegőben.

Az ügyrend ugyanakkor megmutatja a különböző Vállalatok belső adatgyüj—

tési rendszere közötti eltéréseket és a további szervezés folyamán alapul szol—

gálhat a vállalatok bizonyos típusainál a helyes egységes rendszer kiépítésére.

Az ügyrend nem is választható el fejlő—

désében ezektől a szervezési kérdésektől.

Ami magát az ügyrendet illeti, helyes- nek tartom a kartonrendszer—t, szemben az Irodasze'rvező N. V. által korábban készített statisztikai számlakerettel. A kartonrendszer lehetővé teszi egy hibá- san elkészített ügyrend kijavítását,

' 336

együtt tud haladni a fejlődéssel. Az Irodaszervező N. V. által készített decl-

., ; málrendszerbe kényszerített ügyrend túl-

; 'komplikálta a kérdéseket és a statisztika

rendszerének esetleges megváltoztatásá-

val az egész bonyolult rendszer felborult

volna. Ilyen statisztikai számlakeret csak akkor lesz elkészíthető, ha már statisz- tikánk olyan fejlődési fokra jut el, hogy nem Várható lényegesebb változás.

A további feladat a minisztériumok statisztikai ügyrendjének elkészitése, mely a minisztérium vonalán rögzítené a rendszeres adatgyűjtéseket, korlátozná az ad hoc adatgyűjtéseket, tisztázná a fogalmakat a minisztériumon belül is.

Leggyakrabban előforduló rendellenes- ség, hogy a minisztérium egyes osztályai olyan adatokat kérdeznek, amelyek a statisztikai kérdőívekben megtalálhatók.

Igy a Munkaügyi osztály hat hónapra

visszamenőleg kérdezte a tervteljesítés

százalékát.

Másik hiba, hogy bizonyos fogalmak—

nak különböző értelmezése van és az adatkérő nem határozza meg pontosan, mit kérdez. Pénzügyi vonalon kérdezték a 100 Ft munkabérre eső nettó termelési értéket. Megmondom őszintén, a mai napig nem vagyok biztos abban, hogy ők ez alatt mit értettek. Forgalmiadó nélküli termelési értéket, a nem halmozott ter- melési értéket (Termelési érték II.), szemben a halmozott termelési értékkel, vagy azt a nettó termelési értéket, ame- lyet mi ismerünk a statisztikában, azt az értéket, mellyel a vállalat hozzájárul a nemzeti jövedeleth vagyis az össz- termelésből levonva a felhasznált nyers-,

aozzÁszóLÁs A STATISZTIKAI üoYBENDan

tüzelő— és segédanyag értékét, valamint

az amortizációs leírások évi összegéből a

vizsgált időszakra eső hányadot. Az uta—

sítás csak annyit mondott: az adat a statisztikából veendő.

Különösen sok hibát tapasztalok olyan adatkéréseknél, melyek nem a minisz—

térium részéről merülnek fel. Az adat—

kérő, aki nem foglalkozik behatóbban statisztikával, olyan adatokat kérdeg melyek -—: megítélésem szerint —— nem a legjobban felelnek meg céljuknak. Igy előfordul, hogy az egy elszámolt órára eső termelési értéket kérdezik, ami nem

a legjobb jellemzője a termelékenység-?

nek. Havonta kérdezik tőlünk a szellemi munkavállalók összes elszámolt munka-, óráit, aminek semmi gyakorlati jelentő—

sége nincs. ,

Javasolnám, hogy ne csak a rendsze—x res adatkéréseket kössük a minisztérium, vagy a Központi tatisztikai Hivatal engedélyéhez, hanem minden rendkívüli adatkérést is; az adatkérők hallgassák- meg a minisztériumon belül a statisztikai csoport, egyéb adatkérők pedig a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal véleményét.

így elérhető, hogy az adatok helyesek legyenek és az adatkérő a legmegfele—

lőbb, legjellemzőbb adatokat kapja meg.

Mindent egybevetve, láthatjuk, hogy az iparstatisztika vonalán a fejlődés útjára léptünk. Vannak még hiiányos'ságok, de állandó eredményes harc folyik a hibák kiküszöbölésére és a szovjet tapasztala—

tok átvételére. A fejlődésnek egyik fon- tos állomása a statisztikai ügyrend.

Kardeván Vilmos

Hungária Vegyiművek statisztikusa