• Nem Talált Eredményt

Herbst, F.: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának fejlődése és a statisztikai szervek feladatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Herbst, F.: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának fejlődése és a statisztikai szervek feladatai"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

761

Herbst, F.:

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság

népgazdaságának fejlődése

és a statisztikai szervek feladatai

(Razvitie narodnogo hozjajsztva Csehoszlo- vackoj Szocialiszticseszkoj Reszpubllki i zada—

csi ee sztatiszticseszkih organov.) —— Vésztm'k Sztattsztikí. 1961. 2. sz. 43—48. p.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődésének fontos szakasza zárul le 1960-ban. A termelőerők rohamos lcjlő—

dése a második világháború után lehetővé tette a szocializmus alapjának létrehazá—

sát, a lakosság életszínvonalának jelentős mértékű emelését.

Az elmúlt 15 év alatt Csehszlovákia ipari termelése a háború előttihez képest mintegy négyszeresére nőtt; az ipar ará—

nya az ország nemzeti jövedelmében meg- közelítően 65 százalék, a világ ipari ter- melésében mintegy 2 százalék. Bár a- la—

kosság számát tekintve Csehszlovákia nem tekinthető nagy országnak, az egy főre jutó ipari termelés tekintetében világvi- szonylatban is az elsők között foglal he—

lyet. Jelenleg az évi széntermelés több mint 80 millió tonna, így az egy főre jutó széntermelés tekintetében Csehszlovákia

a Német Demokratikus Köztársaság és

Anglia mellett az első helyen áll a vilá—

gon. A példákat folytatni lehetne az egy főre jutó nyersvas—, villamosenergia-ter—

melés stb. vonatkozásában.

Óriási volt a fejlődés Csehszlovákia

másik fontos népgazdasági ágában, a me—

zőgazdaságban is. A csehszlovák paraszt- ság áttért a szocialista nagyüzemi gazdál—

kodásra. A szocialista szektor (mezőgaz—

dasági szövetkezetek és állami gazdaságok) a földterület 90 százalékával rendelkezik.

Ezekre a gazdasági eredményekre épül

a Csehszlovák Köztársaság harmadik

(1961—1965) ötéves terve. Az ötéves terv

az ipar jelentőségének további növelését írja elő a népgazdaságon belül. Az ipari

termelés terjedelme 1965—re 1960—hoz ké—

pest 56 százalékkal növekszik, ugyanak—

kor a termelési költségek évenként 2,6 százalékkal csökkennek. A mezőgazdasági termelés terjedelme 23 százalékkal, a sze—

mélyes fogyasztás legalább 30 százalékkal növekszik. Az 5 év folyamán 322 milliárd koronát ruháznak be a népgazdaságba.

Az ötéves tervben kitűzött nagy felada- tok magasabb követelményeket támasz—

tanak a csehszlovák statisztikával szem—

ben. A tervezés, a népgazdaság irányítá—

sa számára olyan statisztikai adatokat kell biztosítani, amelyek tükrözik a szocialista gazdaság hatalmas fellendülését kísérő új jelenségeket és folyamatokat. Emelni kell a statisztikai munka közgazdasági

színvonalát is. A statisztikának meg kell mutatnia a gazdasági fejlődés hiányossá- gait, fel kell tárnia a hibákat, elemeznie kell ezek okait. A statisztikai munkában egyre nagyobb mértékben fel kell hasz—

nálni a modern számítógépeket és ezek alkalmazásával kell meggyorsítani a sta—

tisztikai adatok feldolgozását és publiká—

cióját.

Csehszlovákia harmadik ötéves terve a nemzeti jövedelemnek — a felhalmozási alap gyorsabb növekedése mellett —— 42

százalékkal való emelkedését irányozza

elő az öt év alatt. A feladatból adódik, hogy a statisztikai szerveknek nagy fi—

gyelmet kell fordítaniok a különböző ága—

zatok teljes és nettó termelésének, a ter—

melési költségeknek, különösen az anyag—

fogyasztásnak alakulására. Magasabbak a követelmények a népgazdasági mérle—

gek, nevezetesen az ágazatlc'izi anyagi

kapcsolatok mérlegeinek kidolgozásával

szemben. A statisztikának figyelemmel kell kísérni, közgazdaságilag elemezni kell a beruházások hatékonyságát. A tech—

nikai fejlődés vizsgálata és elemzése érde- kében számba kell venni az állóalapokat, a különböző ágazatok gépesítésének fo—

kát stb.

A szerző továbbiakban a mezőgazdasági statisztikával szemben fennálló követel—

ményeket elemzi. Elsőrendű fontosságú kérdés a mezőgazdasági munka haté—

konyságának és termelékenységének, a mezőgazdasági termelés költségeinek vizs- gálata. Fokozni kell a becslések útján nyert adatok pontosságát.

A lakosság életszínvonalának vizsgála—

tát nagymértékben elősegítik az 1961.

március 1-i népszámlálás, ház— és lakás- összeírás adatai.

A statisztikával szemben támasztott nagyobb követelmények a vállalati sta—

tisztikai munka jobb megszervezését is szükségessé teszik. Ehhez a területi sta—

tisztikai szerveknek kell segítséget nyúj—f taniok a vállalatoknak.

(Ism.: Újlaki Lászlóné)

Iyengar, N. S.:

Módszer az Engel-görbe elaszticitásának számítására koncentrációs görbék

segítségével

(On a method of computing Engel elasticites from concentration curves.) -—— Econometrica, 1960. 4. sz. 882—891. p.

A szerző egy grafikus módszert ismer—

tet, amellyel a különböző cikkek jövede;

lem-elaszticitásai a koncentrációs görbék segítségével egyszerűen meghatározhatók.

Felteszi, hogy mind az egy főre jutó jövedelem—eloszlás, mind pedig a külön—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Ezzel is arra az innovatív felfogásra irányítva a figyelmet, amely azt jelenti ki, hogy tulajdonképp tágabb körben értelmezve a felsőoktatás-pedagógia vonzáskörébe tarto-

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a