STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
761
Herbst, F.:
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság
népgazdaságának fejlődéseés a statisztikai szervek feladatai
(Razvitie narodnogo hozjajsztva Csehoszlo- vackoj Szocialiszticseszkoj Reszpubllki i zada—
csi ee sztatiszticseszkih organov.) —— Vésztm'k Sztattsztikí. 1961. 2. sz. 43—48. p.
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődésének fontos szakasza zárul le 1960-ban. A termelőerők rohamos lcjlő—
dése a második világháború után lehetővé tette a szocializmus alapjának létrehazá—
sát, a lakosság életszínvonalának jelentős mértékű emelését.
Az elmúlt 15 év alatt Csehszlovákia ipari termelése a háború előttihez képest mintegy négyszeresére nőtt; az ipar ará—
nya az ország nemzeti jövedelmében meg- közelítően 65 százalék, a világ ipari ter- melésében mintegy 2 százalék. Bár a- la—
kosság számát tekintve Csehszlovákia nem tekinthető nagy országnak, az egy főre jutó ipari termelés tekintetében világvi- szonylatban is az elsők között foglal he—
lyet. Jelenleg az évi széntermelés több mint 80 millió tonna, így az egy főre jutó széntermelés tekintetében Csehszlovákia
a Német Demokratikus Köztársaság és
Anglia mellett az első helyen áll a vilá—gon. A példákat folytatni lehetne az egy főre jutó nyersvas—, villamosenergia-ter—
melés stb. vonatkozásában.
Óriási volt a fejlődés Csehszlovákia
másik fontos népgazdasági ágában, a me—zőgazdaságban is. A csehszlovák paraszt- ság áttért a szocialista nagyüzemi gazdál—
kodásra. A szocialista szektor (mezőgaz—
dasági szövetkezetek és állami gazdaságok) a földterület 90 százalékával rendelkezik.
Ezekre a gazdasági eredményekre épül
a Csehszlovák Köztársaság harmadik(1961—1965) ötéves terve. Az ötéves terv
az ipar jelentőségének további növelését írja elő a népgazdaságon belül. Az iparitermelés terjedelme 1965—re 1960—hoz ké—
pest 56 százalékkal növekszik, ugyanak—
kor a termelési költségek évenként 2,6 százalékkal csökkennek. A mezőgazdasági termelés terjedelme 23 százalékkal, a sze—
mélyes fogyasztás legalább 30 százalékkal növekszik. Az 5 év folyamán 322 milliárd koronát ruháznak be a népgazdaságba.
Az ötéves tervben kitűzött nagy felada- tok magasabb követelményeket támasz—
tanak a csehszlovák statisztikával szem—
ben. A tervezés, a népgazdaság irányítá—
sa számára olyan statisztikai adatokat kell biztosítani, amelyek tükrözik a szocialista gazdaság hatalmas fellendülését kísérő új jelenségeket és folyamatokat. Emelni kell a statisztikai munka közgazdasági
színvonalát is. A statisztikának meg kell mutatnia a gazdasági fejlődés hiányossá- gait, fel kell tárnia a hibákat, elemeznie kell ezek okait. A statisztikai munkában egyre nagyobb mértékben fel kell hasz—
nálni a modern számítógépeket és ezek alkalmazásával kell meggyorsítani a sta—
tisztikai adatok feldolgozását és publiká—
cióját.
Csehszlovákia harmadik ötéves terve a nemzeti jövedelemnek — a felhalmozási alap gyorsabb növekedése mellett —— 42
százalékkal való emelkedését irányozza
elő az öt év alatt. A feladatból adódik, hogy a statisztikai szerveknek nagy fi—gyelmet kell fordítaniok a különböző ága—
zatok teljes és nettó termelésének, a ter—
melési költségeknek, különösen az anyag—
fogyasztásnak alakulására. Magasabbak a követelmények a népgazdasági mérle—
gek, nevezetesen az ágazatlc'izi anyagi
kapcsolatok mérlegeinek kidolgozásával
szemben. A statisztikának figyelemmel kell kísérni, közgazdaságilag elemezni kell a beruházások hatékonyságát. A tech—nikai fejlődés vizsgálata és elemzése érde- kében számba kell venni az állóalapokat, a különböző ágazatok gépesítésének fo—
kát stb.
A szerző továbbiakban a mezőgazdasági statisztikával szemben fennálló követel—
ményeket elemzi. Elsőrendű fontosságú kérdés a mezőgazdasági munka haté—
konyságának és termelékenységének, a mezőgazdasági termelés költségeinek vizs- gálata. Fokozni kell a becslések útján nyert adatok pontosságát.
A lakosság életszínvonalának vizsgála—
tát nagymértékben elősegítik az 1961.
március 1-i népszámlálás, ház— és lakás- összeírás adatai.
A statisztikával szemben támasztott nagyobb követelmények a vállalati sta—
tisztikai munka jobb megszervezését is szükségessé teszik. Ehhez a területi sta—
tisztikai szerveknek kell segítséget nyúj—f taniok a vállalatoknak.
(Ism.: Újlaki Lászlóné)
Iyengar, N. S.:
Módszer az Engel-görbe elaszticitásának számítására koncentrációs görbék
segítségével
(On a method of computing Engel elasticites from concentration curves.) -—— Econometrica, 1960. 4. sz. 882—891. p.
A szerző egy grafikus módszert ismer—
tet, amellyel a különböző cikkek jövede;
lem-elaszticitásai a koncentrációs görbék segítségével egyszerűen meghatározhatók.
Felteszi, hogy mind az egy főre jutó jövedelem—eloszlás, mind pedig a külön—