STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
663
MEZÖGAZDASÁGISTATSZTTKA
MOTHE, A.:
OBJEKTíV MÉRTÉKEKEN ALAPULÓ REPREZENTATIV FELVÉTEL A BÚZA És Az ÁRPA HOZAMÁRÓL (Enguéte—pilote, par mesures objectives sur les rendements en blé et orge.) -' Etudes Statístigues, 1962. 4. sz. 389—405. p.
A mezőgazdaság műszaki fejlődése kö- vetkeztében Franciaországnak jelentős kiviteli lehetőségei nyílnak az Európai Közös Piacon. Erre tekintettel úgy vélik,
hogy a termésbecslésnek eddig gyakorolt
-— szakértői szemrevételezésen alapuló lényegében szubjektív —— módja helyett objektív módszer bevezetésére van szük- ség. 1962-ben első alkalommal kíséreltékmeg a termésbecslés végrehajtását tudo-
mányosan megalapozott objektív eljárás alkalmazásával 3 speciálisan gabonatermőmegyében (Cher, Oise, Seine et Marne) a
búzára és árpára vonatkozólag, továbbá egy megyében (Eure et Loire) a kukori- cára vonatkozólag, ahol azt kiterjedten termelik.A tanulmány ennek a kísérletnek
módszerét és eredményeit ismerteti. Azeljárás a reprezentatív megfigyelés sza—
bályai szerint, véletlenszerű mintavétellel
történt. A minta kiválasztásához kétféle lehetőséget is kipróbáltak, az egyik a te—rületi nyilvántartáson, a másik a gazda-
ságok jegyzékén alapult.Mindkét esetben lépcsőzetes kiválasz-
tást alkalmaztak, a második esetben bi-
kombinálva. A zonyos rétegezéssel ismintavétel technikai lebonyolítása a gabonafélék esetében a teljesen érett
táblákon kiválasztott négyzetméternyi
mintaterületeken levágott kalászok szem-termése súlyának lemérésében állott, így
állapították meg az ún. ,,biológiai" hoza- mot, amelyből az aratás-hordás—cséplési veszteségeket becslésszerűen levonva azún. "gazdasági" hozamhoz jutottak.
A kulkoricaföldeken a sorok mentén 5 méter hosszúságban kiválasztott minták
csöveit letörve, lemorzsolva és a mag- termést szárító kamrában szikkasztva ál-
lapították meg a hozamot.A reprezentatív termésbecslést össze—
kötötték olyan adatgyűjtéssel is, mely a mintavétellel érintett gazdálkodóktól
megtudakolta a mintaterületek talaj—- minőségét, az előveteményt, a termeltfajtát, a felhasznált vetőmagmennyiséget, a vetés időpontját, valamint a fellépett növénybetegségek, az alkalmazott trá—
gyázás, gyomirtás adatait, végül az ara—
tás módját.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a számos táblázattal kiértékelt és grafikon—
nal szemléltetett eredményeket az eljá—
rás kísérleti jellege miatt fenntartásokkal kell fogadni. A kísérlet útján szerzett ta—
pasztalatok arra intenek, hogy a túlbecs—
lés veszélyének elkerülésére a minták számát növelni kell úgy, hogy több táb—
lát vonnak be a megfigyelésbe, míg egy—
egy táblán a minták számának növelése nem mutatkozott célszerűnek. Végered- ményben a. kísérletet sikeresnek tartják és jövőbeni kiterjesztését tervezik, előny—
ben részesítve a gazdaságok jegyzékén alapuló mintavételt a területi nyilván—
tartásra alapozottal szemben.
A tanulmány nagyon részletesen tár—
gyalja az új módszerrel kapcsolatban felmerült összes kérdéseket, így többek
között a táblákon a mintaterületek ki—jelölésének, illetve felkeresésének prob- lémáját is, ami ennél az eljárásnál, ha nem is a legtöbb, de igen sok gond
okozója.
Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány—
ban ismertetett, Franciaországban most
kipróbált és a jövőben ott általános be- vezetésére szánt objektív módszert a Szovjetunióban és más államokban már régen ismerik, ezt alkalmazzák régóta leg—alább is a szubjektív becslések ellenőr—
zésének céljára.
(Ism.: Juhász László)
GÉPIADATFELDOLGOZÁS
on. SZAMEITAT, K. — ZlNDLER, H. d.:
NAGYTELJESfTMÉNYű SZÁMOLÓBERENDEZÉS UZEMBE HELYEZÉSE AZ NSZK
STATISZTIKAI HIVATALÁBAN
(Zum Beginn des Einsatzes einer Grossre—
chenanlage im Statistischen Bundesamt.) '—
Wirtschaft und Stattsttk, 1962. 7. sz. 377—384.p.
1962. júliusában a Német Szövetségi Köztársaság Statisztikai Hivatalában egy