• Nem Talált Eredményt

Az oktatás technikai eszközei a szovjet tanárképzésben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az oktatás technikai eszközei a szovjet tanárképzésben"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ OKTATÁS TECHNIKAI ESZKÖZEI A SZOVJET TANÁRKÉPZÉSBEN

Dr. NAGY ANDOR Közlésre érkezett: 1968. okt. 25.

„Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehet,

a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé,

s ami egyszerre több érzék által is észlelhető, azt több érzék által is kell érzékeltetni."

(Comenius) A „gyorsuló időben" a korszerűsödés ú t j á n járó iskolák világviszony- latban keresik az ú j módszereket, eszközöket, melyek segítségével ugyan- annyi, vagy kevesebb idő alatt több információt lehet közvetíteni, meg lehet gyorsítani és alaposabbá lehet t e n n i az ismeretnyújtást, illetve az ismeretszerzést. Egyre több lesz azoknak a kísérletező pedagógusoknak a száma, kik vállalják a többletmunkát, az esetleges kudarcokat is, annak

reményében, hogy végülis az eredmény nem marad el.

A technika hihetetlenül gyors fejlődése következtében ú j a b b és ú j a b b olyan eszköz születik, melyek iskolai alkalmazása rendkívül hasznos lehet.

Ahogyan azonban a kapitalizálódás azt kívánta a munkástól, hogy több tudásra tegyen szert, m e r t különben képtelen az ú j feladatoknak meg- felelni, hasonló követelményekkel áll a pedagógus elé a kor iskolája, mely m a m á r nem is nélkülözheti a technikai eszközök alkalmazását.

A pedagógusok jórészt élnek is a lehetőséggel, de nagyon sokan ide- genkednek a technikától, félnek az eszközök meghibásodásától, a tanulók előtti kudarctól, éppen azért, m e r t nem ismerik kellőképp ezeket az esz- közöket. A problémát tovább növeli az a tény, hogy a pedagógus pálya világviszonylatban feminizálódik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy bár m á r a háztartásba is bevonult és megszokottá vált a technika, a k a r t á r s - nők mégis jobban idegenkednek annak alkalmazásától, mint a f é r f i a k .

E felismerések vezették azokat a törekvéseket, melyek n y o m á n a szovjet tanárképző intézményekben bevezették az oktatás technikai eszkö- zeinek megismertetését a tanárjelöltekkel.

— Miután igen sokat hallottam és olvastam ezekről a kísérletekről, nagyon örültem annak, hogy t a n u l m á n y ú t során személyes tapasztalato- kat is szerezhettem.

(2)

A szovjet t a n á r k é p z ő egyetemeken és főiskolákon külön tanszéken f ő - ijük az oktatás t e c h n i k a i eszközeinek a jelöltekkel történő megismertetése.

A moszkvai Lenin Intézetben Sz. I. Arhangelszkij professzor, a p e d a - gógiai tudományok doktora, a tanszék vezetője, a következő tájékoztatást adta a felvetett k é r d é s e k r e :

A tanszék tevékenysége az egész főiskolára kiterjed. Valamennyi hall- gató számára kötelező ez a kollégium, melynek során megismertetik a tech- nikai eszközök oktatásban történő felhasználásának elméletét és gyakorla- tát. A fősúlyt a g y a k o r l a t r a helyezik. Az elmélet csak mintegy negyede az óráknak. A kollégium jellegéből adódik, hogy míg az elméleti előadásokon átlagosan 30, a gyakorlatokon 15 hallgató vesz részt.

Az oktatás technikai eszközei című kollégium programja

I. Az oktatás technikai eszközeinek szerepe és jelentősége az oktatás folyamatában a) A korszerű pedagógiai t u d o m á n y , és a tanítási folyamat optimizálásának

feladatai.

b) Az oktatás t e c h n i k a i eszközeinek szerepe és helye a z oktatás-nevelés f o l y a m a - t á b a n .

c) A korszerű o k t a t á s technikai eszközeinek rövid jellemzése és felosztása, a l k a l - m a z á s u k p e r s p e k t í v á j a .

II. Információs technikai eszközök

a) Az információs technikai eszközök pedagógiai lehetőségei az okató-nevelő m u n k á b a n .

b) A rádió, oktatófilm, televízió, hangtechnikai és statikai vetítőkészülékek f e l - használásának jellemző sajátosságai.

1. Oktató és t u d o m á n y o s f i l m v e t í t ő készülékek:

a) A mozi, m i n t a szintetikus művészet ismérve. A filmábrázolás érzékelésének lényege. A vetítőkészülékek f a j t á i .

b) A vetítőkészülékek és a f i l m t e c h n i k á k a l a p v e t ő fogalmai.

c) Az o k t a t ó f i l m e k a l k o t á s á n a k kérdései: filmfelvétel, a filmszalagok laborató- riumi kidolgozása.

A filmszalag és a magnetofon egyeztetése.

d) A filmszalagok fogalma.

A filmszalagok f a j t á i . A f e k e t e - f e h é r és színes szalagok sajátosságai és struktúrái.

e) A mozifilmek fogalma. A filmkocka és nagysága.

A befűzőszalagok és rendeltetésük.

f) Filmvetítő készülékek. A hangos filmszalagokkal működő keskenyfilm- vetítő k é s z ü l é k e k m ű k ö d é s é n e k fizikai alapelvei. A vándormozik hangos keskenyfilmvetítő készülékeinek típusai és a l k a l m a z á s u k az iskolában. Azok rendeltetése é s technikai jellemzőik. A v á n d o r m o z i k f i l m a n y a g á n a k össze- tétele. Az egyes alkotórészek rendeltetése és felépítése.

g) Gyakorlati m u n k á k a f i l m v e t í t ő berendezéssel (felépítésük tanulmányozása, a moziberendezések kihasználása, az egyszerűbb hibák megtalálása és azok kiküszöbölése).

h) Az oktatófilm m e t o d i k á j a . F i l m az órán. A mozifilmek előkészítésének és b e m u t a t á s á n a k m e t o d i k á j a . A mozi az iskolán kívüli m u n k á b a n .

i) A tudományos filmvetítés lehetőségei és korszerű módszerei.

2. Iskolatelevízió

a) A televíziós a d á s elvei és a televíziós b e m u t a t á s fogadtatása.

b) A televíziós b e m u t a t á s a l a p v e t ő sajátosságai.

c) A televíziós adások módszerei és f o r m á i , felhasználásuk az oktatás f o l y a m a t á b a n .

d) A központosított és a helyi televíziós adás rendszere.

(3)

3. Hangtechnikai berendezés

a) A hang feljegyzésének fizikai a l a p j a i . A hang f e l í r á s á n a k és r e p r o d u k á l á s á - n a k elvi sémái és a mechanikai, optikai és mágneses eljárások jellemzői.

b) Az anyagok fizikai sajátosságai és technikai jellemzői, felhasználásuk a hangok felírására.

c) A magnetofon működési elve és felépítése. Alapvető jellemzői.

d) Gyakorlati m u n k á k a hangtechnikai készülékekkel (felépítésük t a n u l m á n y o - zása, a hangrögzítés különböző f a j t á i megválasztásának módja, a m a g n e t o f o n felhasználása (nyelvi kabinetek) az egyszerűbb pontatlanságok megállapítása és kiküszöbölésük).

e) A hangtechnikai készülékek a l k a l m a z á s á n a k módszerei. Felhasználásuk az órán, a t a n u l ó k önálló m u n k á j á r a és az iskolán kívüli f e l h a s z n á l á s á n a k szabályai.

f) A hangrögzítés f a j t á i , a b e m u t a t á s felhasználási lehetőségei az oktatás folyamatában.

4. A statikus vetítőkészülékek

a) A statikus vetítés fizikai alapjai. A statikus vetítés fajtái.

b) A vetítendő t á r g y a k f a j t á i és jellemzői.

c) A statikus vetítőkészülékek felépítése, működési e l v e és technikai jellemzőik.

d) Gyakorlati m u n k á k (a felépítés tanulmányozása, a hibák megtalálása és kiküszöbölése).

e) A statikai vetítőgépek a l k a l m a z á s á n a k módszerei. A m u n k a f o r m á i és mód- szerei az órán, az iskolán kívüli m u n k á b a n , diapozitívokkal, diafilmekkel és n e m átlátszó tárgyakkal.

f) A statikus vetítőkészülékek t á v - és a u t o m a t i k u s irányításának fejlődései és felhasználási perspektívája.

III. Technikai eszközök, amelyek a visszakapcsolás elvén alapulnak

a) A kibernetikai analógiák és a m a t e m a t i k a i modellek a l k a l m a z á s á n a k és módszereinek szükségessége és lehetősége a pedagógiai folyamat általános törvényszerűségeinek tanulmányozására.

A technika l e g ú j a b b vívmányai f e l h a s z n á l á s á n a k szükségessége az oktatási f o l y a m a t színvonalának emelése érdekében.

b) Az analógián alapuló gyakorlatok, ellenőrző-oktatógépek és adaptációs oktatógépek didaktikai lehetőségei.

c) Az oktatógépek fejlődésének és felhasználásának, és a tanítási f o l y a m a t b a n való a l k a l m a z á s á n a k perspektívája.

IV. Az oktatógépek technikai felhasználásának a balesetvédelmi szabályai a) A tűzbiztonság szabályainak b e t a r t á s a a filmanyagokkal, moziberendezések-

kel kapcsolatos m u n k a során.

b) A szabályok b e t a r t á s a az elektrotechnikai és rádiótechnikai berendezéseknél a m u n k a során.

Nagyon jó a tanszék felszereltsége. Egy-egy készülékre 2—3 hallgató jut. Nyelvszakosok számára 40 hangtechnikai labort készítettek. 1000—1200

16 mm-es film képezi a tanszéki f i l m t á r állományát, stb.

A tanszéken nagyon komoly tudományos m u n k a is folyik. Hét t a n á r és több laboráns is dolgozik az ú j és ú j a b b módszerek kikísérletezésén.

Nem régen készült el a tanszéken a „Korszerű technikai eszközök az okta- tásban" c. négy kötetes munka, mely elméleti, gyakorlati és módszertani kérdésekkel foglalkozik. Az „Oktatófilm az irányított oktatási rendszer-

b e n " c. t é m á n 7 aspiráns dolgozik jelenleg. Érdekesek azonban a többi témák is: ,,A technikai eszközök modelljei a középiskolában" (a Szovjet- unióban, a pedagógusképző egyetemek és a pedagógiai intézetek — melyek a mi főiskoláinknak felelnek meg — azonos értékű diplomát adnak a vég-

(4)

zett hallgatóknak), ,,A tanulás f o l y a m a t á n a k kutatása információelmélet- tel", „Az oktató-televízió alkalmazása a m a t e m a t i k a tanításában" stb.

A tanszék m u n k a t á r s a i a tanárképzésből adódó feladatok és a t u d o m á - nyos m u n k a végzése mellett a r r a is vállalkoznak, hogy különböző dia- és rövidfilmeket, v a l a m i n t hangfelvételeket (például tájnyelv fonetikai és lexikális szempontból . . .) is készítenek.

Arhangelszkij professzornak az oktatófilm a kutatási területe. Aho- gyan Egerben az 1968-as Nemzetközi Iskolafilmes és Iskolatelevíziós Kon- ferencián megfogalmazódott, ő is úgy véli, hogy a 16 mm-es helyett a 8 m m - e s rövid oktatófilmeké a jövő, melyeket zökkenőmentesen lehet beépí- teni az óra f o l y a m a t á b a . Éppen ezért főleg a 8 mm-es filmekkel foglalkoz- nak a jövőben.

Az oktató-televízió felhasználásával, illetve az ezzel összefüggő kísér- letekkel jelenleg Moszkvában egy másik intézmény — egy labortórium — foglalkozik behatóan, mely a Televízió utcában található meg. A Szovjet- unió Pedagógiai Tudományos Akadémiája Nemzetközi Osztálya a Techni- kai Eszközök felhasználása az Oktatásban Intézete és Iskolai Felszerelések, az Oktatófilm, Rádió és Televízió Laboratóriuma vezetője: L. P. Pressz- mannal és m u n k a t á r s á v a l D. J. Poltorakkal beszélgetve kirajzolódik előt- t ü n k az intézmény funkciója.

Elsősorban k u t a t ó m u n k á j u k az, ami a tanárképzés szempontjából is rendkívül jelentős, de mivel a tanárképzés és a pedagógus továbbképzés olyan közeli kapcsolatban van egymással, így az utóbbi területről is szólni kell.

Számos kísérletet végeznek ebben az intézményben az oktató televí- zióval, igyekezve kidolgozni annak m e t o d i k á j á t és ezzel elősegíteni a f e l - használás eredményességét. Abból az alaphelyzetből indulnak ki, hogy ma m á r a tanulóknak is a televízióban olyan információs eszközt kell látniuk, m i n t például a tankönyvekben. Hatásvizsgálatokat végeznek például tesz- tekkel, melyek iskolai dolgozatokban fogalmazódnak meg. Egy-kettő-hat h ó n a p m ú l t á n t é r n e k vissza olyan kérdésekre ezekben a dolgozatokban, amelyek az oktató-televízió egy-egy műsorában fogalmazódtak meg. K ü - lönböző kísérleteket végeznek r e j t e t t kamerákkal, zártláncú televíziós berendezés segítségével mérik a hatást, s ha például azt tapasztalják, hogy az a hatás, amit az adás után azonnal tapasztalniok kellett volna, csak napok m ú l v a jelentkezik, azt a javaslatot f o g a l m a z t a t j a meg velünk, hogy más- képpen kell az oktató-televíziónak az adást felépíteni stb. T a n u l m á n y o k - ban és tudományos konferenciákon számolnak be tapasztalataikról.

Mivel minden t a n á r n a k kötelessége a Szovjetunióban az oktató- televízió adásainak felhasználása az oktatásban — Moszkva minden isko- l á j á b a n egyidőben kezdik a tanítást, minden tárgynak van egy televíziós n a p j a ! — így azok számára, kik a pedagógusképző intézményekben még n e m nyertek ilyen ismereteket, előadásokra, bemutató órákra hívják meg 20—30-as csoportokban. Ezeken a bemutatókon a pedagógusok a gyakor- latban is t a p a s z t a l h a t j á k , hogy hogyan lehet eredményesen beépíteni az oktató-televíziós adásokat az órába, tanulmányozhatják, hogy milyennek kell lenni az oktató-televíziós órák szerkezetének, melyek a t a n á r feladatai

(5)

az előkészítő részben, az adás alatt és az adás utáni feldolgozásban, hogyan lehet a tanulók aktivitását tovább növelni stb.

A m á r gyakorló pedagógusoknak módszertani ú t m u t a t ó k a t is készíte- nek. Mindezzel a tanárok ezreinek m u n k á j á t segíti e laboratórium, mely egyben mintaiskola is, melyet ugyan a moszkvaiak kísérleti iskolának neveznek. A három tudományos m u n k a t á r s mellett 3 m é r n ö k és több laboráns dolgozik itt a k u t a t ó m u n k á n . A pedagógusnak van m i t látni, h a ide elmegy. A b e j á r a t n á l van elhelyezve a fogasrendszer, m e l y e n minden tanulónak a száma alatt ott f ü g g egy vászon zacskóban a váltócipője. Az iskolában kabinetrendszer van. Minden t e r e m sötétíthető és mindazokkal a technikai eszközökkel felszerelt, melyekre az adott t á r g y tanításában szükség van. Vetítőgépek, beépített magnók, televíziók sorakoznak a különböző tantermekben, melyek pillanatok alatt működtethetők. A t e r - mek esztétikusak és korszerűen berendezettek. Fekete táblát például m á r sehol sem lehet látni, minden táblának egy része magnetizált, a térképek tárolása rendkívül ötletes, a b e m u t a t á s r a kerülő ábrák programozva h e - lyezkednek el stb.

A laboratóriumban külön f i l m - és magnótár található, m e l y az iskola ilyen irányú igényét nagyszerűen kielégíti.

A moszkvai úgynevezett Előkészületi Intézetben m á r el sem t u d n á k képzelni a nyelvtanítást technikai eszközök alkalmazása nélkül. A világ m i n d e n részéből — mintegy 100 országból, így Magyarországról is — érkeznek ide hallgatók, kik az orosz nyelvvel behatóan kívánnak megis- merkedni. Az itt tanulók vagy az orosz nyelvet t a n í t j á k hazájukban, vagy az orosz nyelvet tanulják valamelyik szovjet felsőoktatási intézményben.

A nyelvtanításban főleg a magnetofonnak jut vezető szerep. Már az ismerkedés úgy kezdődik, hogy a jelölt az akkori orosz tudásával m e g h a t á - rozott szöveget mond magnetofonra, melyet aztán megismételtetnek a 10.

hónap, a kurzus végén. így a jelölt maga is meggyőződhet nyelvtudása fejlődéséről.

Egyébként az egész orosz nyelvvel kapcsolatos tudnivaló órai bontás- sal megvan magnetofonszalagon, melyet stúdióból játszanak le és vagy fülkében, vagy fejhallgatón keresztül jut el a jelöltekhez. A magnetofonos leckék a tankönyv anyagához kapcsolódnak, így válik a hatás összetetté.

A dia-, illetve a mozgófilm szintén nagy szerepet tölt be a nyelvokta- tásban. Minden óra anyagához diafilm kapcsolódik. A mozgófilm részben speciális — a tankönyvben is szereplő — jeleneteket dolgoz fel, részben az ország életét, tájait m u t a t j a be. A II. félévben a t a n t e r v szerint minden h é t e n egy-egy művészi filmet is vetítenek az orosz szókincs gazdagítására.

Egy érdekes klub is működik ebben az intézetben: úgynevezett „Fil- m e n utazás klub*', melynek tagjai a film segítségével oda utaznak, ahová csak akarnak. Az élmény, a tapasztalatok szerint, valósággal köti a nyelvi fordulatokat, kifejezéseket.

Az intézet a technikai eszközök felhasználásával példát is mutat a komplex módszer alkalmazására, melynek eredményességéről k ö n n y ű meggyőződni. Az intézet hallgatói a legtöbb esetben a semmi orosz nyelvi tudásról indulnak el és fél év alatt megalapozzák tudásukat, m a j d a másik 5 hónapban elsajátítják azt a bázis szakszókincset, mely az egyetemi

(6)

tanulmányokhoz szükséges. A 10 h ó n a p alatt mintegy 3500 orosz szót tanulnak m e g — ebből 1200 a minimális aktív szókészlet és ehhez társul a szakszókincs —, ami elegendő ahhoz, hogy orosz nyelven folytathassák tanulmányaikat.

— Itt jegyezzük meg, hogy a Szovjetunióban számos nagyon érdekes kísérletet végeznek t e c h n i k a i eszközök nyelvoktatásban való felhaszná- lásában a Dubnában m ű k ö d ő kutatók, illetve Bliznicsenkó professzor az USZSZK Tudományos A k a d é m i á j á n a k Orosznyelv Intézetében, Kiev- ben stb.

Kievben a tanárképzés szintén példát m u t a t a technikai eszközök fel- használásában és az e r e d m é n y e s alkalmazás m e t o d i k á j á n a k kimunkálásá- ban. A Gorkij Pedagógiai Intézetben 6 tudományos munkatárs, 3 mérnök és 2 technikus foglalkozik a technikai eszközök oktatásban történő alkal- mazásával. Az oktató-televízió itt ú j terület, mivel az U k r a j n á b a n m i n d - össze 2 esztendeje k e z d t e meg működését, de jellemző, hogy m á r külön laboratóriumban egy k a n d i d á t u s és t ö b b aspiráns foglalkozik felhasználá- sának problémáival. Ez egyébként n a g y o n időszerű feladat, hiszen a mi- nisztérium utasítására m i n d a 36 000 u k r á n iskolában kötelező az oktató- televízió adásainak vétele. Ez azért lehetséges, m e r t a tanítás rendkívül jól szervezett. Minden iskolában 8,30-kor kezdődik a tanítás, az egész U k r a j n a területén egységes tanrend v a n .

A tanszék részt vesz az oktató-televízió m u n k á j á b a n is. Itt készülnek a forgatókönyvek, illetve itt tesznek javaslatot a televíziós tanár szemé- lyére, ellenőrzik az adások hatásfokát stb.

A tanszék és az oktató-televízió közti jó munkakapcsolatról meggyő- ződhettünk az u k r á n televízióban t e t t látogatásunk alkalmával is, hol kitűnt, hogy az oktató-televízió t u l a j d o n k é p p e n csak a szerkesztőmunkát végzi egy-egy adással kapcsolatban, egyébként az a feladata, hogy a főis- kola tanszéke által elkészített forgatókönyvet átültessék a televízió nyel- vére, megjelentessék a képernyőn.

A kiválóan felszerelt tanszéknek nagyon jól képzett specialistái v a n - nak, akik mondhatni „megszállottjai" m u n k á j u k n a k . A Magyarországot is jól ismerő, a Magyar Iskolatelevízióról n a g y elismeréssel nyilatkozó tanszékvezető, kinek egyik fizika adását személyesen is láthattuk, vala-

m i n t Szerdjuk k a n d i d á t u s és a többi tanszéki m u n k a t á r s igen nagy jövőt lát a technikai eszközök alkalmazásában.

Jellemző például, h o g y az intézményben v a l a m e n n y i hallgató szá- m á r a kötelezővé tették a mozigépész vizsga letételét, melyre a tanszék m u n k a t á r s a i készítik f e l a jelölteket. Felszerelésük, vetítőgépeik rendkí- vül korszerűek, nem is szólva az audiovizuális előadóteremről, melyben szinte m i n d e n gépesítve van. A t a n á r az asztal melletti kapcsolótáblán egy gombnyomással elsötétítheti az ablakokat, egy másikkal m e g g y ú j t j a a villanyt a teremben, egy harmadikkal lehúzza a redőnyt a gépház mögött, egy negyedikkel elindítja a vetítést. "Újabb gombon a diavetítőt emelik ki a t e r e m közepén egy süllyesztőből, a táblákat mozgatják stb.

Egy bizonyos, hogy azok a tanárjelöltek, kiket többek között ez a t a n - szék készít fel a nevelői hivatásra, szívesen vállalkoznak az úttörők fel- adatára, kísérletek végzésére, a technika b a r á t j u k lesz és n e m ellenségük.

422

(7)

Nagyon sokat tesz a tanszék a m á r végzett hallgatók pedagógiai, technikai k u l t ú r á j u k fokozása érdekében. Általános gyakorlat, hogy 5 évenként minden t a n á r egy-egy hónapot tölt szakmai gyakorlaton abban az intézményben, amelyben diplomáját nyerte. Itt megismerkedhet a n e - velő a pedagógia, a szakdidaktika legújabb eredményeivel, módszertani problémáival, az oktatás legújabb technikai eszközeivel.

Igen kedvező tapasztalatokat lehet szerezni a kievi Sefcsenkó Egye- temen is, hol a tanszék, illetve laboratórium szinte társadalmi összefogás eredményeként született. Az egyetem mind a 15 fakultásán hallgató jelöl- tek oktatásában szerepet vállal m a g á r a ez a tanszék. Emellett innen lehet kölcsönözni különböző eszközöket, filmeket (a tanszék f i l m t á r á b a n 800

db film van) stb. A tanszék maga is készít filmeket, illetve eszközöket.

Például igen ügyes diafilm m u t a t j a be az oktatás technikai eszközeit is.

Eszközeik közül elsősorban a programozó gépek kívánnak említést.

A tanszék m u n k a t á r s a i igen n a g y jövőt látnak a programozásban.

Ennek elterjesztése érdekében propagáló előadásokat t a r t a n a k a külön- böző fakultásokon. Ennek eredménye máris igen jelentős. A tanárok, professzorok mintegy 15 százaléka kapcsolódott be eddig a programo- zásba. Először a matematikai-mechanikai fakultáson alkalmazták igen eredményesen, m a j d más fakultások is követték a példát. Jellemző az ú j út keresése, hogy a jogi fakultáson az egyik docens maga készített prog- ramozó gépet. A nyelvi előkészítő m a m á r nélkülözhetetlen eszközként alkalmazza a programozást. Az a tapasztalat, hogy a gépekhez kapcsolódó programozott tankönyvek segítségével gyorsabb és eredményesebb lett az oktatás.

A gép szerepét nagyon reálisan úgy értékelik, hogy ez n e m más, mint olyan eszköz, mely a jelöltek formális tudását méri, amely mintegy differenciálja őket, illetve kiválasztja azokat, akik a tudás alkalmazását vizsgáló t a n á r elé kerülnek.

A tanszék m u n k a t á r s a i számos olyan gépet konstruáltak, melyek kiváltották az érdeklődést a Szovjetunió és más köztársaságában, sőt világviszonylatban is. Az ,,Ogonyok—2" nevű programozó gép például számos kiállításnak mintegy a s z t á r j a volt, ahogy erről az orosz—angol nyelvű prospektus is tanúskodik.

A „KISZÍ—5" nevű programozó gépet is az Ogonyokhoz hasonlóan több kiállítás közönsége láthatta. Ezt a gépet a kievi Építőmérnöki Egye- t e m kollektívája készítette, ahol szintén igen nagy jelentőséget t u l a j d o - nítanak a programozásnak. — Jól lehet ez esetben a t a n á r k é p z é s csak közvetve nyer az itt készült oktatógépekkel, mégis feltétlenül említésre

érdemes.

A gépek főleg a felvételi vizsgákon töltenek b e jelentős szerepet, melyek reálisabbá, objektívebbé teszik az értékelést. Mivel több éve m á r

;ez a gyakorlat, így az eredmény k ö n n y e n lemérhető. A gépek segítségé- vel napi 300 jelöltet tudnak felvételiztetni. A gépek a t a n á r o k n a k 17 800 órát takarítanak meg egy-egy felvételi időszakban. A tapasztalat egyéb- k é n t az, hogy a jelöltek is n y e r n e k a gépi felvételivel — m e l y e t követ a t a n á r r a l való értekezés —, m e r t így nem kell sokat várni, kevesebb a vizsga eredményét befolyásoló izgalom. Az eredmények azt m u t a t j á k ,

(8)

,hogy a mostani felvételi vizsgákon több az elégtelen és kevesebb a jobb jegy, m i n t előbb, amikor a gépek még nem vettek azokban részt.

A „KISZÍ—7" az előbbi gép továbbfejlesztett változata, t a n á r nélkül képes például m a t e m a t i k á t oktatni. Hogyha a hallgató megbetegedett, vagy más ok m i a t t n e m vehetett részt az előadásokon, bemehet a labo-

ratóriumba, hol a technikus beprogramozza a kívánt témát (az egész f e l - sőfokú m a t e m a t i k a b e van programozva!) és a hallgató megkezdheti a m u n k á t . Ha a f e l a d a t o t helyesen oldotta meg, csak akkor kap ú j a b b prog- ramot. Helytelen megoldás esetén a gép magyarázatot ad a m ; é r t k é r - désre. Ha ezt követően is hibát vét a jelölt, a gép megáll és visszatér a kezdeti feladathoz.

Az itt konstruált gépek rendkívül ötletesek, tökéletesen kiszűrik a válogatási, illetve ráhibázási lehetőséget. Jelenleg azonban egy komoly ok gátolja széles k ö r ű elterjedésüket: r e n d k í v ü l drágák. Az itt látott gépek előállítási á r a 600 dollár k ö r ü l van.

Az Ukrán Pszichológiai Intézetben m á r a jövő iskolájával foglalkoz- koznak, melyben igen nagy szerep v á r a gépekre, melyek alkalmazása rendkívül képzett t a n á r o k a t kíván. A technikai eszközök, így a progra- mozó gépek felhasználásának lélektani alapjaival foglalkozik az intézet számos tudományos munkatársa. A pedagógusok képzésének fontos részeként t a r t j á k számon itt is a gépekkel, technikai eszközökkel való megismerkedést.

A jövő iskolájából azonban visszakanyarodva a jelenbe, ellátogat- t u n k egy Kievtől 30 k m - r e levő községi iskolába, Bucsára. A kiválóan felszerelt 10 osztályos internátusos iskola meggyőzhetett arról, hogy a technikai eszközök, a gépek oktatásában történő hasznosítása m á r m e g - oldott probléma a szovjet iskolákban. A pedagógusok egyáltalán nem idegenkednek ezektől az eszközöktől. Szívesen használják fel az oktató- nevelő m u n k á j u k b a n , de ugyanakkor megemlítendő, hogy n e m túlozzák el a technikai eszközök oktatásban történő felhasználásának jelentőségét sem. Ez az egészséges szemlélet jellemző volt minden megnyilatkozásra.

S ez azzal magyarázható, hogy a szovjet pedagógusképző intézményekben a kor követelményeinek megfelelően végzik felelősségteljes m u n k á j u k a t

a tanárok.

Р Е З Ю M E

Усовершенствование учебно воспитательной работы в школе требует педагога применение технических средств, созданных благодаря развитиютехнических наук.

Осознание этих фрактор привело к тому, что советские высшие учебные заведе- ния уделяют особое внимание применению техничечких средств в подготовке препо- довательских кадров. Так организовались новые кафедры, кабинета, в которых кроме учебно-воспитательной работы проводится очень серьёзная и исследовательская работа.

Профессор С. И. Архангельский, научные специалисты JI. II. Црессман и Полто- рак в Москве, так же кандидат А. В. Сердюк и его сотрудники в Киеве достигают очень больших успехов и работают серьёзным аппаратом в этих институтах. И х нова- торская деятельность заслуясивает внимания. Насчёт родных пединститутов имело бы очень большое значение организовать подобные кафедры и установить такие кабинеты.

Технические средства играют очень большую роль не только в высшем образова- нии, но и в школах. В этом я убедился недалеко от Киева в школе деревни Буча. Учи- теля этой школы регулярно применяют технические средства в обучении. Советские подагоги получают такое образование в высших учебных заведениях, что для них при- менение технических средст не имеет никакой трудности.

424

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Ha ugyanis igaz az, hogy a produkció minden egyes ténye esak a létező anyag újra elrendezése, sőt, hogy minden fölfedezés semmi egyéb, mint az ugyanazon területen való

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs