• Nem Talált Eredményt

Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gyakorolt hatásához

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gyakorolt hatásához"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

A D A L É K O K A F I L O X É R A - P U S Z T Í T Á S N A K EGER V Á R O S G A Z D A S Á G Á R A

G Y A K O R O L T H A T Á S Á H O Z KOZÁRI JÖZSEF

Eger h í r n e v e l e g a l á b b o l y a n m é l y e n g y ö k e r e z i k t ö b b évszázados s z ő l ő k u l - t ú r á j á b a n , m i n t a T i n ó d i L a n t o s Sebestyén á l t a l m e g é n e k e l t és G á r d o n y i Géza r e g é n y e r é v é n á l t a l á n o s a n i s m e r t t é v á l t 1552-es o s t r o m b a n . A szőlő a z o n b a n nemcsak h í r n e v e t , h a n e m gazdasági a l a p o t is b i z t o s í t o t t a v á r o s n a k , n e m csekély j ö v e d e l m e t s z o l g á l t a t v a az i t t élő b i r t o k o s o k n a k .

A t ö r t é n e l m i b o r k u l t ú r a k i a l a k u l á s á b a n m e g h a t á r o z ó szerepe v o l t a v á r o s r a és k ö r n y é k é r e j e l l e m z ő é g h a j l a t i és t a l a j v i s z o n y o k n a k . N a g y r é s z t ezek t e t t é k lehetővé, h o g y az e g r i e k a szőlőt s z o l g á l a t u k b a á l l í t h a s s á k és j e l e n t ő s j ö v e d e l m e t h ú z z a n a k belőle.

T ö r t é n e l m i f o r r á s o k n e m t á r j á k elénk az e g r i szőlőművelés k e z d e t e i n e k i d ő p o n t j á t , de a r r ó l t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a n a k , h o g y a X I I I . század e l e j é n m á r v i r á g z ó s z ő l ő k u l t ú r a díszíthette az e g r i h a t á r t .1 A szőlőtermesztés a századok f o l y a m á n á t m e n e t i visszaesésektől e l t e k i n t v e f o k o z a t o s a n f e j l ő d ö t t , s f é n y k o r á t a m ú l t század h a t v a n a s é v e i b e n é r t e el.2

A X I X . század t ö b b jeles szerzőjének m u n k á j a t a n ú s k o d i k a szőlőművelés- n e k Eger m ú l t századi gazdasági életében b e t ö l t ö t t f o n t o s szerepéről. A k o r jeles f ö l d r a j z t u d ó s a s e g y b e n s t a t i s z t i k u s a , F é n y e s E l e k , Eger l a k ó i r ó l szólva m á r egy 1837-ben m e g j e l e n t m ű v é b e n e l m o n d j a , h o g y „ é l n e k p e d i g ezek f ő k é p p szöllőmívelésből, m e s t e r s é g e k b ő l és k e r e s k e d é s b ő l "3, s ezen á l l í t á s á t 1851-es g e o g r á f i a i s z ó t á r á b a n a k ö v e t k e z ő k é p p e n e r ő s í t i m e g : „ F ő f o g l a l a t o s s á g u k a szöllőművelés, a z t á n a k é z m ű v e k és kereskedés f o l y t a t á s a . "4 M i n t h o g y a szőlő- m ű v e l é s és borászat eszközeinek elkészítése c s a k ú g y , m i n t a m e g t e r m e l t b o r eladása elsősorban a h e l y b e l i m e s t e r e m b e r e k r e és k e r e s k e d ő k r e v á r t , n y u g o d t a n e l m o n d h a t j u k , h o g y a v á r o s gazdasági életében a szőlőművelés v o l t a m e g - határozó. Ezt b i z o n y í t j a Eger szőlőgazdászatának jeles i s m e r ő j e , M a r t o n f f y K á r o l y is, a k i egy 1853-ban m e g j e l e n t m u n k á j á b a n a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : „ E g e r főgazdaságát a szöllőmívelés teszi. L a k o s a i n a k n a g y része, az ú n , k a p á s o k , t i s z t á n szöllőmívelés á l t a l k e r e s e t t n a p s z á m j a i k b ó l é l n e k , a l i g t a l á l t a t i k E g e r b e n tisztesebb r e n d ű p o l g á r , k i h i v a t a l a , v a g y mestersége m e l l e t t szöllőt is ne m í - v e l t e t n e . "5 E m e g á l l a p í t á s a szőlőművelés fontossága m e l l e t t , a t á r s a d a l m i k ü l ö n b s é g e k r e is r á v i l á g í t . M í g a v á r o s lakosságának n a g y része a s z ő l ő m u n k á k u t á n j á r ó n a p s z á m b ó l t a r t j a f e n n m a g á t , a d d i g a k i s e b b i k h á n y a d a más mes- terség, esetleg á l l a m i h i v a t a l ú t j á n szerzett j ö v e d e l m é t egészíti k i , v a g y p u s z t á n v a g y o n á t g y a r a p í t j a a szőlőből származó j ö v e d e l e m m e l . Természetesen a k a p á - sok is r e n d e l k e z t e k k i s e b b s z ő l ő p a r c e l l á k k a l , de e n n e k j ö v e d e l m e l é t f e n n t a r - t á s u k r a csak ú g y v o l t elégséges, h a a m á s n á l v é g z e t t n a p s z á m m a l k i e g é s z í t e t t é k . 10

129

(2)

A z e g r i társadalom n a g y o b b i k részének tehát a m u n k a l e h e t ő s é g m i a t t v o l t létfontosságú a szőlő művelése. A z e g r i kapás — m i n t azt Galgóczy K á r o l y n á l o l v a s h a t j u k — , „ K ü l ö n ö s e n tiszta, ügyes és j ó szőlőmunkás".r >

A f ö l d r a j z i f e l t é t e l e k és a hozzáértő, gondos m ű v e l é s t e t t é k híressé az egri h a t á r b a n t a l á l h a t ó Á l m a g y a r , Cigléd, Síkhegy, T i h a m é r , Ráchegy, Paphegy, Bajúsz d ű l ő k b e n t a l á l h a t ó szőlőket. A l e g j o b b bor azonban, m i n d e n f o r r á s egy- behangzó véleménye s z e r i n t az E g e d - h e g y r ő l származott7, ahol az erózió m i a t t a m ú l t század közepén m á r egyre kevesebb s z ő l ő ü l t e t v é n y v o l t t a l á l h a t ó . E r r ő l a b o r r ó l í r t a Fényes E l e k , hogy „ m i n d kellemetes ízére, m i n d tartósságára nézve a b u d a i v a l v e t e k e d i k , csupán színét n é m e l y e k h a l v á n y a b b n a k t a r t j á k , s e n n e k oka ismét a b b a n f e k ü d h e t , h o g y i t t a b o r t m i n d é g ú j hordéba s z ű r i k . "8

A X I X . század m á s o d i k h a r m a d á b a n az egriek csaknem k i z á r ó l a g vörös b o r t á l l í t o t t a k elő. F e h é r szőlő r i t k á n v o l t t a l á l h a t ó , s csak n é h á n y gazda, ők is i n k á b b csak fényűzés g y a n á n t készítettek f e h é r b o r t , m é g p e d i g ú g y , hogy

„ n a g y s z o r g a l o m m a l . . . a vörös szöllők k ö z ü l a f e h é r k i v á l o g a t t a t i k " .9 M i n t h o g y az e g r i vörös bor termelésének m ú l t j á t Sugár I s t v á n a k ö z e l m ú l t b a n részletesen feldolgozta, így a n n a k i s m e r t e t é s é t ő l j e l e n d o l g o z a t u n k b a n e l t e k i n t h e t ü n k .1 0

E r ö v i d bevezető a k o r k r ó n i k á s a i á l t a l k í v á n t a b i z o n y í t a n i az e g r i szőlő- termelés h í r n e v é t és fontosságát, a t o v á b b i a k b a n azonban a k r ó n i k á s szerepét a számok, a k o r a b e l i s t a t i s z t i k á k veszik át, hogy a maga valóságában t á r j á k elénk azt a gazdasági erőt, az e g r i szőlővagyont, m e l y a m ú l t század nyolcvanas éveiben a f i l o x é r a á l t a l csaknem az enyészeté l e t t , létében f e n y e g e t v e szőlő- kapást és b i r t o k o s t e g y a r á n t .

A következő t á b l á z a t négy i d ő m e t s z e t b e n m u t a t j a az e g r i szőlőterület ala- k u l á s á t :

Művelés

Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő alatt Fanét össz.

össz.

katasztrális holdakban

1 186511 1569 — 1130 4204 755 1333 8991 1297 10 288 2 186612 1582 314 800 4132 760 1333 8921 * — *—.

3 188313 2124 130 661 3843 1070 1333 9161 * — * — 4 188814 2101,92 458,90 588,90 3985,30 1164,40 1253 9552,42 828,61 10 381

1865-ben az e g r i h a t á r b a n m ű v e l t f ö l d e k 46,76 százaléka v o l t szőlő, egy é v v e l később azonban m á r 72 h o l d d a l kevesebb a szőlőterület, a m i 1,71 száza- lékos csökkenésnek f e l e l meg. F e n t i jelenség azonban n e m j e l e n t i f e l t é t l e n ü l a szőlőterület pusztulását is egyben, hiszen n e m e l k é p z e l h e t e t l e n , h o g y az összeíróbiztosok l a j s t r o m a i r a p o n t a t l a n u l k e r ü l t e k az adatok. Ezt b i z o n y í t h a t j a , hogy a szőlőterület f o g y a t k o z á s á v a l c s a k n e m teljesen azonos m é r t é k b e n csök- k e n a m e g m ű v e l t f ö l d t e r ü l e t k i t e r j e d é s e is. V é g ü l n e m haszontalan f i g y e l e m b e v e n n i az összesítő t á b l á z a t o k készítésénél az összeadások során elvégzett k e r e k í - téseket, m e l y e k szintén o k a i l e h e t n e k i l y e n m é r t é k ű eltéréseknek.

S o k k a l szembetűnőbb k ü l ö n b s é g e k e t t ü k r ö z n e k az 1883-as a d a t o k . Erre az i d ő r e az egri h a t á r , művelés alá f o g o t t t e r ü l e t é n e k 240 k a t . h o l d d a l való

* A forrás nem közöl adatot.

(3)

növekedés m e l l e t t a s z ő l ő t e r ü l e t 289 h o l d d a l z s u g o r o d o t t . Ez a 6,99 százalékos csökkenés m á r f e l t é t l e n ü l a s z ő l ő t e r ü l e t f o g y a t k o z á s á t k e l l h o g y t ü k r ö z z e , b á r az sem h a g y h a t ó f i g y e l m e n k í v ü l , h o g y az ö n k é n y u r a l o m k o r á b a n k e l e t - k e z e t t f e l m é r é s e k n e m m i n d i g t ü k r ö z i k p o n t o s a n a valós h e l y z e t e t . A t e r ü l e t - csökkenés m a g y a r á z a t á u l t a l á n az erózió szolgálhat, m e l y n e k r o m b o l ó h a t á s á r ó l a k o r t á r s a k t ö b b í z b e n is szólnak.

K ö z v e t l e n ü l a f i l o x é r a e g r i megjelenése u t á n 1888-ban k e l e t k e z e t t k a t a s z t e r i t e l e k k ö n y v a m ű v e l é s alá f o g o t t t e r ü l e t e k t o v á b b i 391,42 k h - s n ö v e k e d é s é r ő l tudósít. A m e g m ű v e l t t e r ü l e t 4,27 százalékos növekedése m e l l e t t a s z ő l ő t e r ü l e t 142,30 k a t . h o l d a s g y a r a p o d á s a csak 3,70 százalékos e m e l k e d é s t j e l e n t . T e h á t , ha a s z ő l ő t e r ü l e t nagysága a b s z o l ú t s z á m o k b a n n ö v e k s z i k is, a m e g m ű v e l t t e r ü l e t h e t v i s z o n y í t o t t a r á n y a i n k á b b c s ö k k e n m i n t nő, s ez a t é n y t a l á n m á r a f i l o x é r a fellépését h o r d j a m a g á b a n .

A szőlőterület aránya más művelési ágakhoz

9*

131

(4)

A f e n t i adatok e g y é r t e l m ű e n b i z o n y í t j á k a szőlőművelésnek Eger gazda- sági életében b e t ö l t ö t t f o n t o s szerepét. M i n d a z o n á l t a l n e m k a p h a t u n k pontos képet e m ű v e l é s i ágnak az egriek életében b e t ö l t ö t t szerepéről, ha csak a város h a t á r á t tesszük vizsgálódásunk t á r g y á v á , hiszen e g r i lakosok nemcsak l a k ó - h e l y ü k ö n , h a n e m más községek h a t á r á b a n is r e n d e l k e z h e t t e k szőlőterülettel. E t é n y t i g a z o l j a az a vizsgálódás, m e l y az E g e r t k ö r n y e z ő községek k a t a s z t e r i t e l e k k ö n y v e i n e k , i l l e t v e b i r t o k r é s z l e t i j e g y z ő k ö n y v e i n e k a d a t a i r a i r á n y u l t . F e n t i f o r r á s o k feldolgozása a k ö v e t k e z ő k é p e t t á r j a a k u t a t ó elé:

Egri illetőségű személyek* szőlőbirtokai más községek határában15

Sor-s z Község neve Szőlőterület kat, holdban

1. Andornak 6,87

2. Bakta 147,07

3. D e m j é n 29,10

4. F e l n é m e t 98,95

5. Felsőtárkány 9,09

6. Kerecsen d 11,20

7. Ostoros 310,41

8. Szalók 5,00

9. Szólát 8,29

10. K i s t á l y a 50,71

ö s s z e s e n : 676,79

A z i t t közölt a d a t o k 1886—1888 k ö z ö t t i időszakból v a l ó k , s így n e m a d h a t - n a k pontos képet az e g r i kézen levő szőlők v a l ó d i nagyságáról, hiszen a f i l o x é r a n é h á n y községben, így F e l s ő t á r k á n y b a n is, m á r 1883-tól p u s z t í t j a a szőlőket (míg E g e r b e n csak 1886-ban fedezik fel). Természetes t e h á t , hogy a f e n t i adatok csak a s z ő l ő g y ö k é r t e t ű á l t a l m é g m e g k í m é l t ü l t e t v é n y e k e t f o g l a l j á k m a g u k b a , s így n e m t u d ó s í t a n a k a r r ó l , hogy a szőlőpusztulás e l ő t t m e k k o r a t e r ü l e t lehetett az e g r i e k b i r t o k á b a n . Ezek az adatok azonban hiányosságuk ellenére is f i g y e - l e m r e m é l t ó a k , s f e l t é t l e n ü l s z á m o l n u n k k e l l v e l ü k .

H a az e g r i h a t á r b a n végzett vizsgálódásainkat a f e n t i a d a t o k k a l kiegészít- j ü k , m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y az 1880-as évek végén 4662,09 k a t , h o l d szőlő v o l t e g r i kézben, de e n n e k a t e r ü l e t n e k csak 85,48 százaléka t e r ü l t e l a város határában. A f e n n m a r a d ó 14,52 százalék a k ö r n y e z ő községekben v o l t meg- t a l á l h a t ó .

H a s o n l ó a n érdekes k é p e t k a p u n k , h a a s z ő l ő t e r ü l e t e k b ő l e l ő á l l í t h a t ó katasz- t e r i tiszta j ö v e d e l m e t v i z s g á l j u k . E r r e az 1883-ban és az 1888-ban k e l e t k e z e t t f o r r á s a i n k n y ú j t a n a k lehetőséget.

Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő összesen forintban

1 188316 10 014 1374 3676 45 257 2332 2337 64 990 2 188817 10 559,10 3551,70 3431,90 46 161,60 2427 1683,30 67 814,60

* Jogi és természetes személyek egyaránt.

(5)

A tiszta j ö v e d e l e m e l ő á l l í t á s á b a n v a l ó részesedés f o k o z o t t a n m u t a t j a a szőlők jelentőségét, hiszen ez a m ű v e l é s i ág s z o l g á l t a t j a 1883-ban a f ö l d m ű v e l é s - b ő l e l ő á l l í t h a t ó k a t a s z t e r i tiszta j ö v e d e l e m 69,64 százalékát. E g y m a g a j ó v a l t ö b - b e t , m i n t az egyéb m ű v e l é s i ágak összesen. A z 5 é v v e l k é s ő b b r ő l származó j ö v e d e l m i a d a t o k p u s z t á n a s z ő l ő t e r ü l e t m e n n y i s é g i növekedését t ü k r ö z i k . ( E n - n e k t a n ú i l e h e t t ü n k f e n t e b b , a s z ő l ő t e r ü l e t n a g y s á g á n a k v i z s g á l a t a k o r . ) A z összes j ö v e d e l e m b ő l v a l ó részesedés azonban a m e n n y i s é g i n ö v e k e d é s ellenére is csökken, hiszen 1888-ban m á r csak 68,07 százaléka s z á r m a z i k a tiszta j ö v e - d e l e m n e k szőlőből. M i n t h o g y az 1 h o l d szőlőből átlagosan e l ő á l l í t h a t ó t i s z t a j ö v e d e l e m s z á m o t t e v ő e n n e m c s ö k k e n (1883-ban 11,78 F t , 1888-ban 11,58 F t ) , ez az 1,57 százalékos csökkenés a más m ű v e l é s i á g a k felé v a l ó eltolódást j e l z i , a m i t é r t e l m e z h e t ü n k a f i l o x é r a megjelenésének is.

A szőlőművelésből származó tiszta jövedelem aránya a többi művelési ág jövedelméhez

A s z ő l ő k b ő l származó t i s z t a j ö v e d e l e m r ő l t e t t m e g á l l a p í t á s u n k is csak a k k o r k ö z e l í t a valósághoz, h a a más községekben f e k v ő ü l t e t v é n y e k hasznát is f i g y e l e m b e vesszük. A v a l ó s á g o t a m a g a teljességében t ü k r ö z ő k é p e t sajnos i t t sem r a j z o l h a t u n k . E n n e k e g y i k oka a s z ő l ő t e r ü l e t n a g y s á g á n a k m e g á l l a p í - t á s á n á l m á r e m l í t e t t k ö r ü l m é n y . A m á s i k ok a b b a n r e j l i k , h o g y n e m m i n d e n f o r r á s a d j a m e g a s z ő l ő t e r ü l e t m i n ő s é g i osztályát, s í g y a v a l ó s é r t é k h e l y e t t csak á t l a g o t s z á m í t h a t u n k .

.133

(6)

Egri birtokosoknak nem Eger határátfan fekvő birtokaiból származó tiszta jövedelem

A község neve Szőlőből származó

jövedelem Ft-ban 1. Andornak

2. Bakita 3. D e m j é n 4. Felnémet 5. Felsőtárkány 6. Kerecsend 7. Ostoros 8. Szalók 9. Szólát 10. Kistálya

4469,91 106,83 1151,56 187,40 660,00 29,72 95,98 30,95 56,95 708,93

ö s s z e s e n : 7498,23

H a a f e n t i értéket az e g r i h a t á r b a n e l ő á l l í t o t t tiszta j ö v e d e l e m m e l össze- v e t j ü k , azt k a p j u k , h o g y az egriek szőlőből származó j ö v e d e l m e 53 659,83 F t k ö r ü l m o z g o t t , s ennek 86,02 százalékát az egri, 13,97 százalékát p e d i g a k ö r - nyező községekben f e k v ő szőlők j ö v e d e l m e z t é k .

A f e l s o r a k o z t a t o t t a d a t o k b ó l e g y é r t e l m ű e n d e r ü l k i , hogy Eger város gazdaságának alapját a szőlő és az a b b ó l származó j ö v e d e l e m j e l e n t e t t e . Ezt a v a g y o n t t á m a d t a meg 1886-ban a város h a t á r á b a b e h u r c o l t f i l o x é r a .

A f i l o x é r a , a m ú l t századi s z a k i r o d a l o m b a n á l t a l á b a n e l t e r j e d t nevén:

P H Y L L O X E R A V A S T A T R I X a l e v é l t e t v e k családjához tartozó r o v a r , szőlő- g y ö k é r t e t ű . A t u d o m á n y o s nevén D A C T Y L O S P H A E R A V I T I F O L I I - n a k ne- vezett, de V I T E U S V I T I F O L I I néven is i s m e r t r o v a r , a szőlő legveszedelmesebb k á r t e v ő j e . G y ö k é r l a k ó és levélgubacslakó f a j t á i k ö z ü l E u r ó p á b a n az e l ő b b i t e r j e d t el. A szőlőn k í v ü l más n ö v é n y f a j o n n e m tenyészik. A szőlő g y ö k e r é n nagyobb csoportokban sárgászöld 1,5 m m nagyságú szemölcsös t e t v e k a l a k j á b a n él. S z i p ó k á j á v a l a g y ö k é r nedvét szívja. A m e g t á m a d o t t g y ö k é r e n a szúrás k ö v e t k e z t é b e n rákszerű dudorodások, a h a j s z á l g y ö k e r e k e n pedig k i s daganatok k e l e t k e z n e k , m a j d a g y ö k e r e k k e l e g y ü t t 3—4 h ó n a p a l a t t e l h a l n a k . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a tőke fejlődésében visszaesik, v é g ü l n é h á n y év a l a t t teljesen elpusztul. Száraz t a l a j o n 3—4, j o b b m i n ő s é g ű f ö l d ö n azonban csak 7—8 év a l a t t képes a k á r t e v ő a szőlőtőkét e l p u s z t í t a n i . A f i l o x é r a j e l e n l é t é t bogyó- töpörödés, t ö r p e f ü r t ű s é g , levelek elhalványodása, v a l a m i n t a termés teljes h i á n y a j e l z i . A r e n d k í v ü l szapora r o v a r egy nemzedékének f e j l ő d é s i ideje 4 hét, í g y az é g h a j l a t i v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő e n M a g y a r o r s z á g o n évente 7—8 nemzedék k ö v e t t e egymást.1 8

E r e d e t i hazája É s z a k - A m e r i k a . E u r ó p á b a a szőlővessző-kereskedelem révén k e r ü l t . K o n t i n e n s ü n k ö n elsőként egy a n g o l kertész fedezte f e l szőlőhajtató házában 1845-ben, p u s z t í t ó hatása a z o n b a n csak az 1860-as é v e k t ő l j e l e n t k e z e t t igazi n a g y a r á n y o k b a n , a m i k o r a szőlő- és b o r t e r m e l é s hazájában, F r a n c i a - országban szinte teljesen l e t a r o l t a a szőlőket, közel 5000 m i l l i ó f r a n k k á r t okozva ezzel a f r a n c i a gazdaságnak.

M a g y a r o r s z á g o n 1875-ben ü t ö t t e f e l a fejét, s Pancsova város h a t á r á b ó l t e r j e d t át rohamosan az ország t ö b b i v i d é k é r e . Pusztító hatásának félelmetes méretei 1885-től j e l e n t k e z t e k , s a r á k ö v e t k e z ő tíz esztendő a l a t t az ország szőlő- t e r ü l e t é n e k több m i n t 40 százaléka e l p u s z t u l t .

(7)

Filoxerák:

.135

(8)

\

A szőlőtetű j e l e n l é t é t az e g r i h a t á r b a n M i k l ó s G y u l a országos borászati k o r m á n y b i z t o s á l l a p í t o t t a meg 1886 j ú n i u s elején végzett határszemléje a l k a l - m á v a l , a m i k o r d r . V a v r i k Béla p a p h e g y i s z ő l ő b i r t o k á n a fejlődésben gyanúsan visszamaradt t ő k é k e t v e t e t t e v i z s g á l a t alá. A sors i r ó n i á j a , hogy az e g r i szőlé- szeti és borászati e g y l e t i g a z g a t ó j á n a k szőlei estek elsőként á l d o z a t á u l a f i l o - x é r á n a k .

A szőlőpusztító r o v a r megjelenése az e g r i h a t á r b a n t ö r v é n y s z e r ű n e k m o n d - ható. Nemcsak azért, m e r t a k á r t e v ő e l l e n i óvintézkedések még a legnagyobb k ö r ü l t e k i n t é s m e l l e t t sem m i n d i g h o z t a k megfelelő e r e d m é n y t , h a n e m elsősor- b a n azért, m e r t az e g r i e k a l e g e l e m i b b óvó r e n d s z a b á l y o k a t sem f o g a n a t o s í t o t t á k szőleik védelmére. A n n a k ellenére, h o g y m i n i s z t e r i rendelet f i g y e l m e z t e t e t t m i n d e n szőlősgazdát a f e r t ő z ö t t t e r ü l e t e n l a k ó m u n k á s o k alkalmazásának ve- szélyeire2 1, sőt k i f e j e z e t t e n t i l t o t t a i l y e n e k f o g l a l k o z t a t á s á t a m é g meg n e m f e r t ő z ö t t t e r ü l e t e n , az egriek m é g i s f e l f o g a d t a k az 1883 óta f i l o x é r a l e p e t t Felső- t á r k á n y b ó l szőlőmunkásokat.2 2 H o g y a szőlővessző-kereskedelem, v a g y a t á r k á - nyj. kapások á l t a l k e r ü l t - e a f i l o x é r a az e g r i h a t á r b a , p i l l a n a t n y i l a g n e m t u d - h a t j u k , az azonban bizonyos, h o g y az egriek n e m j á r t a k el k ö r ü l t e k i n t ő e n s z ő l ő b i r t o k a i k védelmében. Ezt M i k l ó s G y u l a k o r m á n y b i z t o s határszemléje során szerzett azon szomorú tapasztalata is b i z o n y í t j a , hogy az e g r i szőlészeti és barászati egylet számára á t e n g e d e t t t e r ü l e t e k a f i l o x é r á n a k e l l e n á l l ó f a j o k h e l y e t t á r p á v a l és b ü k k ö n n y e l v o l t a k beültetve,2 3

A borászati k o r m á n y b i z t o s k ö z b e n j á r á s á r a m á r 1886. j ú n i u s 6 - á n Egerbe érkezett dr. H o r v á t h G y u l a m i n i s z t e r i biztos, hogy a város egész szőlőterületét hivatalos vizsgálat alá vegye. A határszemlére j ú n i u s 11-én k e r ü l t sor F e r k M i k l ó s h e l y b e l i szőlész szakember, v a l a m i n t a helyettes mezei r e n d ő r k a p i t á n y és a h e g y b í r ó k részvételével. A m i n i s z t e r i biztos á l t a l vezetett vizsgálat A n g y a - lossy János a l m a g y a r i szőlőjében is felfedezte a f i l o x é r á t , a m e l y ott m á r m i n t e g y 4 h o l d n y i t e r ü l e t e t t á m a d o t t meg.24

A z Angyalossy-szőlők fertőzöttsége azt a t é n y t látszik igazolni, hogy a határszemlék nemcsak a f i l o x é r a felfedezésének, de egyben terjesztésének is eszközei lehettek. N e m l e h e t e t l e n ugyanis, hogy A n g y a l o s s y János, a k i h e g y - b í r ó i tisztet viselt — s m i n t i l y e n , m i n d e n h a t á r j á r á s o n részt v e t t — , saját maga j i i t t a t a el a r u h á j á r a k e r ü l t v a g y a cipőtalpára r a g a d t filoxérát; a b i r t o k á r a .

F e n t i megállapításra b i z o n y í t é k u l szolgálhat, hogy a k é t f e r t ő z ö t t t e r ü l e t , a p a p h e g y i és az a l m a g y a r i n e m egymás szomszédságában t e r ü l n e k el, s az Eger v i z é n k í v ü l m é g a b e l t e l k e k is választóvonalat h ú z n a k k ö z é j ü k .

A f i l o x é r a t e h á t 1886-ban j e l e n t m e g az e g r i h a t á r b a n , s h o g y m i t ö r t é n t a r á k ö v e t k e z ő k i l e n c esztendő a l a t t az i t t levő szőlőkkel, az egy szóban össze- f o g l a l h a t ó : katasztrófa. H o g y m e n n y i r e h e l y é n v a l ó ez a kijelentés, á l l j a n a k i t t b i z o n y s á g u l az 1895-ös mezőgazdasági statisztika a d a t a i összevetve az 1888-as é r t é k e k k e l :

Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Fanét ö s s z . alatt

1 8 8 8 2 1 0 1 , 9 2 4 5 8 , 9 0 5 8 8 , 9 0 3 9 8 5 , 3 0 1 1 6 4 , 4 0 1 2 5 3 9 5 5 2 , 4 2 8 2 8 , 6 1 1 0 3 8 1 1 8 9 5 5 7 0 3 , 0 0 4 7 2 , 0 0 6 0 4 , 0 0 3 2 0 * 1 2 1 1 , 0 0 1 3 4 9 9 7 5 8 , 0 0 7 1 0 , 0 0 1 0 4 6 8

9 9 * *

* Belültetve

** Parlag v. kiirtott

(9)

A z i t t k ö z ö l t a d a t o k s z e m r e v é t e l e z é s e s o r á n a s z ő l ő t e r ü l e t r o p p a n t a r á n y ú p u s z t u l á s á n a k l e h e t ü n k t a n ú i . A 92 százalékos (3665,30 k h ) c s ö k k e n é s a z o n b a n csak az e g r i h a t á r b a n e l s z e n v e d e t t v e s z t e s é g e k e t f o g l a l j a m a g á b a , s n e m t u d ó - sít a k ö r n y e z ő k ö z s é g e k b e n f e k v ő s z ő l ő k b e n b e k ö v e t k e z e t t k á r o k r ó l . P e d i g ez u t ó b b i a k f i g y e l e m b e v é t e l e n e m k e v é s b é a g g a s z t ó h e l y z e t e t t ü k r ö z . T e l j e s e n m e g s z ű n t a s z ő l ő m ű v e l é s D e m j é n , F e l n é m e t , F e l s ő t á r k á n y , O s t o r o s , S z a l ó k és S z ó l á t k ö z s é g e k b e n .2 0 Ez ú j f e n t 460,84 k a t . h o l d szőlő e l v e s z t é s é t j e l e n t e t t e az e g r i b i r t o k o s o k n a k , s a k é p m é g m i n d i g n e m t e l j e s , h i s z e n A n d o r n a k o n csak 5, B a k t á n m i n d ö s s z e 1, K e r e c s e n d e n és K i s t á l y á n p e d i g 2—2 k a t . h o l d szőlő m a r a d t a f i l o x é r a á l t a l s é r t e t l e n .2 7 H o g y e m e g k í m é l t s z ő l ő t e r ü l e t m i l y e n i l l e t ő - s é g ű b i r t o k o s o k k e z é n o s z l o t t m e g , az f o r r á s u n k b ó l n e m á l l a p í t h a t ó m e g . D e m é g h a azt f e l t é t e l e z z ü k is, h o g y a f e n t e m l í t e t t 10 h o l d m a r a d é k t a l a n u l e g r i k é z e n v o l t , a k k o r is ú j a b b 205,85 k a t . h o l d veszteséget t u d u n k k i m u t a t n i . A

I i n a m e r

JELEK:

V a r o s h a t á r a

B e l t e r ü l e t h a t á r a Belterület

S z ő l ő t e r ü l e t

_ . A f i l o x e r a á l t a l e l s ő k é n t

H aPn e9 y m e g f e r t ő z ö t t ter.

N E V E Z E T E S SZŐLŐTERMŐ T E R Ü L E T E K EGER H A T Á R Á B A N F

.137

(10)

szőlőtetű pusztítása k ö v e t k e z t é b e n elszenvedett szőlőterület-veszteség t e h á t hoz- závetőlegesen 4331,99 k a t . h o l d , a m i az e g r i s z ő l ő b i r t o k o s o k kezén l e v ő t e r ü l e t 92,92 százalékát j e l e n t e t t e .

H a a k a t a s z t e r i m u n k á l a t o k s o r á n a s z ő l ő m ű v e l é s r e m e g á l l a p í t o t t h o l d a n - k é n t i á t l a g tiszta j ö v e d e l m e t t e k i n t e t b e v é v e m e g p r ó b á l k o z u n k a j ö v e d e l e m b e n b e á l l t veszteség k i s z á m í t á s á v a l , azt k a p j u k , h o g y szemben az 1888-as 46 161,60 Ft-os t i s z t a haszonnal 1895-ben m á r csak 3766,40 F t v o l t az e g r i s z ő l ő k b ő l származó tiszta nyereség, a k ö r n y é k b e l i ü l t e t v é n y e k p e d i g az 1886—88-as 7498,23 F t h e l y e t t mindössze 130,68 F t j ö v e d e l m e t s z o l g á l t a t t a k , t e h á t a j ö v e d e l e m k i e s é s 91,84, i l l e t v e 98,26 s z á z a l é k r a tehető. H a n g s ú l y o z n u n k k e l l azonban, h o g y az i t t k ö z ö l t a d a t o k n e m c s a k a z é r t n e m p o n t o s a k , m e r t átlagszámítás e r e d m é n y e i , h a n e m azért sem, m e r t a s z ő l ő t e r m e l é s b ő l k i e s e t t t e r ü l e t e k n a g y része a l k a l m a s más m ű v e l é s i ág m e g h o n o s í t á s á r a , s az í g y e l ő á l l í t h a t ó p é n z m e n n y i s é g csök- k e n t i a j ö v e d e l e m k i e s é s t .

H a a veszteséget az ő t m e g k ö z e l í t ő n a g y s á g b a n k í v á n j u k s z e m ü g y r e v e n n i , a f e n t i e k i s m é t e l t h a n g s ú l y o z á s a m e l l e t t , szükségsnek l á t s z i k egy m á s i k , a k o r e g y i k h e l y i h i s t o r i k u s á n a k a d a t a i a l a p j á n m e g v a l ó s í t h a t ó számítás elvégzése is. E g y h o l d szőlő átlagos é r t é k é t 1000 F t - n a k véve, a veszteség:

(11)

E g e r b e n 3 663 300 F t Eger k ö r n y é k é n 666 690 F t Összesen: 4 329 990 Ft.

E k k o r a érték m e n t tehát veszendőbe a s z ő l ő ü l t e t v é n y e k pusztulásával. A m e n y - n y i b e n 1 h o l d szőlő é v i terméséből átlag 20 h l b o r á l l í t h a t ó elő, a k k o r a t e r m é s - kiesés:

E g e r b e n 73 306 h l Eger k ö r n y é k é n 13 333,8 h l Összesen: 86 639,8 hl.

Ez pedig h e k t o l i t e r e n k é t i 15 Ft-os piaci á r r a l s z á m í t v a : E g e r b e n 1 099 590 F t Eger k ö r n y é k é n 200 007 F t Összesen: 1 299 597 F t veszteséget j e l e n t .

A szőlőpusztulással e g y ü t t j á r t a m u n k a i g é n y rohamos csökkenése 1 h o l d szőlő egyszeri m e g m u n k á l á s á r a 8 napszámot számolva, az összes m ű v e l é s i m u n k a elvégzéséhez (nyitás, fedés, metszés, kötözés, h á r o m s z o r i kapálás) 50 napszám szükséges. A z e g r i e k kezén levő szőlőterületek m e g m u n k á l á s a a f i l o x é - ravész előtt 233 104 n a p s z á m m a l v o l t lehetséges, m e l y n e k kifizetéséhez 186 483,60 F t - r a v o l t szükség. A b e á l l o t t változások k ö v e t k e z t é b e n a m u n k a i g é n y 16 500 napszámra csökkent, a m i 13 200 F t - t a l v o l t k i e g y e n l í t h e t ő . E szerint 216 604 n a p p a l csökkent az e g r i kézben levő szőlők megműveléséhez szükséges m u n k a - idő, s 173 283,60 F t napszámbér m a r a d t ezért k i f i z e t e t l e n .2 8

Bár az i t t k ö z ö l t adatok pontossága számos s z e m p o n t b ó l k i f o g á s o l h a t ó , mégis j ó l i l l u s z t r á l j a m i t j e l e n t e t t a f i l o x é r a Eger gazdaságának. Ezek u t á n m á r n e m t e k i n t h e t ő túlzásnak a k o r t á r s k ö v e t k e z ő megállapítása: „ . . . a város népessége, ha más i r á n y b a n — s ez csak a g y á r i p a r lehet — i t t keresetet n e m f o g t a l á l n i , lassan lassan elszéled a szélrózsa m i n d e n i r á n y á b a . És m i u t á n a v á r m e g y e egyéb szőlőpusztult v i d é k é n is fölösen f o g á l l n i a m u n k á s , a h e l y z e t a t á v o l a b b i v á n d o r l á s i r á n y á n a k , t a l á n A m e r i k á n a k egyengeti ú t j á t . "2 9

A valós helyzet á l t a l d i k t á l t sötét jövő, a város i p a r á n a k t o v á b b i f e j l e t l e n - sége ellenére sem k ö v e t k e z e t t be. K i v á n d o r l á s h e l y e t t , m i n t a r r ó l az 1909-es k a t a s z t e r i adatok t á j é k o z t a t n a k , az egriek a szőlők újratelepítéséhez f o g t a k . E n n e k ismertetése azonban m á r egy ú j a b b dolgozat t é m á j a lehet.

JEGYZETEK

1. Katona József—Dömötör József: Magyar borok—borvidékek.

Mezőgazdasági. Bp., 1963. 145. 1.

2. Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu.

Bp., 1909. 247. 1.

3. Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statisztikai és geographiai tekintetben. III. Pest, 1837. 207. 1,

4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pest, 1851. 293. 1.

.139

(12)

5. Ld. Martonffy Károly: Eger szöllőgazdászata c. munkáját Magyarország és Erdély képekben. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. IV. Pest, Emich Gusztáv könyvnyomdája, 1853. 61. 1.

6. Galgóczi Károly: Magyarország-, a Szerbvajdaság s Temesi bánság mezőgazda- sági staitisticája. Pest, 1855. 291. 1.

7. Ld. a 3. és 4. jegyzetnél idézett forrást, valamint Tihaméri: Eger földészete és gyümölcsészete c. dolgozatát. Magyarország és Erdély képekben. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. IV. Pest, Emich Gusztáv könyv- nyomdája, 1853. 32. 1.

8. Ld. a 3. jegyzetnél idézett forrást.

9. Heves és Külső-Szolinok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása. Szerk.:

Montedegoi Albert Ferenc. Eger Lyceum nyomda, 1868. 248. 1., valamint Tiha- méri: Eger földészete és gyümölcsészete. Magyarország és Erdély képekben.

Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. IV. Pest, Emich Gusztáv könyvnyomdája, 1853. 32. 1.

10. Sugár István: Az egri vörös bor termelésének múltjából, az egri bikavér kialakulása. Agrártörténeti Szemle, XXIII. évi. (1981) 1—2. sz, 104—132. 1.

11. Magyarország művelési ágaik szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865.

148. 1.

12. Heves Megye Levéltára IV—17/3. letétek 2011.

13. A Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidéken- ként! előleges tiszta jövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonaitainak össze- állítása. Bp., 1883.

14. Heves Vármegye Földmérési Felügyelőség kataszteri munkálatai 1877—1928.

Heves Megye Levéltára VI—104/23—27. a (kataszteri telekkönyvnek a szerző által összesített adatai.

15. Az itt közölt számadatok a felsorolt községek birtokrészleti jegyzőkönyveinek feldolgozása alapján készültek. A hivatkozott iratok megtalálhatóak az Egri Járási és Városi Földhivatal térképtárának „hideg" iratai között.

16. Ld. a 13. jegyzeztnél idézett forrást.

17. Ld. a 14. jegyzetnél idézett forrást.

18. A filoxérára nézve lásd: Fehér Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Bp., 1970., Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp., 1971. \39. 1., Molnár István királyi tanácsos, országos gyümölcsészeti miniszteri biztos. Szőlőművelési káté. Bp., 1896. 80. 1., Eger politikai és vegyes tartalmú hetilap. 1880. szept. 16., 299., uo. 1882. febr. 16. 67., dr. Dudich Endre—dr. Loksa Imre: Állatrendszertan.

Tankönyvkiadó, Bp., 1975. 380—381. 1.

19. Magyar Statisztikai Évkönyv V. évf. Bp., 1898. 99. 1.

20. Eger politikai és vegyes tartalmú hetilap. 1886. jún. 8. 182. 1.

21. Eger, 1882. aug. 17. 319. 1.

22. Eger, 1886. jún. 8. 182. 1.

23. Uo.

24. Eger, 1886. jún. 15. 196. 1.

25. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája I. 1895. Bp., 1897.

290. 1.

26. Uo. 286. 1., 290 1., 338. 1.

27. Uo. 286. 1., 290. 1., 338. 1.

28. Szederkényi: Heves vármegye története. Eger, 1893. 474—475. 1.

29. Uo. 476. 1.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

évi Eger térképe alapján a Líceum délnyugati sarka alatti területen például egy fogadó (taverna) állt. Eger 1867-es visszafoglalása után a faszerkezetes

Az Eger patakon kijelölt két mintavételi helyen (Almár, Eger strand) a kadmium és a higany szennyezettségét vizsgáltuk az üledékben és a kivá lasztott élőszervezetekben..

valószínűleg szintén XIII. 38 A szerzők azonban hoz- závetőlegesen sem tudják meghatározni keletkezésének idejét, csak annyit tudnak, hogy az első feljegyzés

Feladatunk éppen ezért az volt, hogy kapcso- lódva a Heves Megyei Vízm Vállalat által koordinált és Eger város ivó- vízellátását szolgáló kutatások megalapozásához,

Nem véletlen, hogy az egriek úrbéri perében a legfőbb panasz az volt, hogy „a Méltóságos Egri Kettős Földes Uraságok a Transactiot a múlt időben

Mielőt t Eger első rangemelési törekvéséve l foglalkoznánk, azt vizs- gál j uk meg, hogy milyen volt a város jogi helyzete a török uralom előtt.. István

Az Eger város nevéből képzett melléknév, az egri hangsor a leg- különbözőbb jelzős szerkezetekben szerepel jelzőként a köznyelv szó- kincsében, illetőleg a m a

Mindenki előtt világos, hogy a szőlőtermés mennyisége , sőt minősége is egyéb termelési tényező k mellett az időjárás azon évi alakulásától nagymértékbe