A CSALÁDI NEVELÉS NÉHÁNY BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐJE (Részlet egy nagyobb dolgozatból)
LACII AT A ISTVÁN
Jelenünk egyik figyelemre méltó jellemzője hogy a család mint jogi, etikai, szociológiai, pedagógiai, pszichológiai problémaforrás, a viták pergő- tüzébe került.
Néhány statisztikai következtetés is azt bizonyítja, hogy a család nem teljesíti kielégítően minden funkci ój át:
— egyre nő a gyermek nélküli és az egygyermekes családok száma,
— nő a válások-, következésképpen a csonka családok száma,
— 1981-től természetes szaporodás helyett a természetes fogyásról beszél a statisztika, mert az élveszületések száma kevesebb, m int az elhalálozá- soké.
Számos családban nem kielégítő a gyermekekkel való foglalkozás minő- sége, nem megfelelő a családi nevelés.
A családi nevelés tárgykörében közel egy évtized óta végzünk kutatáso- sokat. Enne k részeként kisebb körben — a további ku tat ás ok elővizsgálata- ként — Eger város két-két párhuzamos 7. és 8. osztályos tanulóival, valamint szüleikkel végeztünk vizsgálatokat. Az iskola körzetében a tanulók és szüleik tipikus külvárosi-városi környezetben élnek. A tanulók nagyrésze Csebokszá- riban lakik. Erre az új lakótelepre beköltöző családok a legkülönbözőbb társa- dalmi és földrajzi környezetből érkeztek, s ennek nyilvánvaló hatása van a családok szociális összetételére. A vizsgálatba vont tanulók szüleinek szociá- lis hovatartozására jellemző, hogy az apák 38%-a szakmunkás, 27%-a bet a- nított, vagy segédmunkás, 16%-a alkalmazott, 8%-a értelmiségi, míg az édesanyák 7%-a szakmunkás, 46%-a betanított, vagy segédmunkás, 22%-a alkalmazott és 11%-a értelmiségi.
A kut atás fő módszereit az interjú és a kérdőív képezték. A továbbiakban e vizsgálat egy részét, néhány eredményét közöljük.
Többek között az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat:
— a nevelés hatótényezőinek rangsorában hol helyezik el a szülők a családi nevelést ?
— A szülők pedagógiai k ul t úráj ána k milyen forrásai va nna k?
— Milyen formában és milyen gyakorisággal valósul meg a család-iskola kapcsolat? Milyen összefüggés van a kapcsolat gyakorisága és a gyermek tanulmányi eredménye, illetve iskolai magatartása között ?
(Tisztában vagyunk azzal, hogy a családi nevelés hatá sa a gyermek telje- sítményeinek, neveltségének más területein is érvényesülhet, e keretek között 495
azonban csak a jelenlegi iskolai gyakor latba n legtöbbször értékelt t anul m án y i eredményt, illetve iskolai m a g a t a r t á st v e t t ü k figyelembe.)
Céltudatos és eredményes családi nevelésre csak ak k or van lehetőség, ha a szülők meg va n na k győződve óriási lehetőségükről az ember form ál ás terén, s felelősséggel, önbizalommal végzik nevelési teendőiket. A gyermeknevelés sok tényező együttes h a t á s á n a k eredménye. Kérdés hogy a szülők melyiket preferálják ezek közül? Ame nnyibe n a családi nevelést helyeznék előtérbe, ez azt jelentené, hogy felismerik felelősségüket, egyben a családi nevelés fon- tosságát is.
Megvizsgáltuk hogyan r angsorolják a t a nul má ny i t el jesítm ényt, illetve az iskolai m aga t art á s szerinti különböző kategóriába t a r t o z ó gyermekek szülei a nevelés hatótényezőit. A t a nu l ó k t anu lmá n yi teljesítménye alapj án három csoportot a lakí tottunk ki :
J ó k : akiknek t an ul mányi eredm ényük (az összes t a n t á r g y alapjá n számí- t ot t átlaguk) 4,0 vagy e nnél több.
Közepesek: akiknek a t a n u l m á ny i er edményük 3,0 — 3,9 között van.
Gyengék: akiknek a t a n u l m á ny i eredm ényük nem éri el a 3,0-t.
Kérdőívvel g yű j t ö t t ük be az osztályfőnökök jellemzését tanítványai król, amelyek al apján a tanulók m a g at a r t á s á n a k m ut at ói megh atá rozhat ókká vált ak. A m agatar tás vizs gálat szem pont jai (Dr. Bábosik István m u n k á j a nyomán) a következők vo l t a k :
a) A társ adalom és a sz űkebb iskolai közösség életével, a közösségi felada- tokkal kapcsolatos megnyil vánul ások;
b) A társ akkal való kapcsolat jellemzői;
c) A felnőttek, a nevelők iránt i viszonyulás jellemzői.
A jellemzés reális voltá t ga rant álj a, hogy a vizsgált osztályok főnökei nem változtak a felső t a g oz a t b a n ; nagy ta pa s zta la t ta l rendelkező nevelők, akik t a ní t v á nya i k a t sokféle szituációban, alaposan megismerték.
Ismét há rom kategóriát k ül ö nb ö zt e t t ün k meg.
így keletkeztek a jó-, a változó-, és a kifogásolható ma g at a rt á s ú tanulók csoportjai.
A vizsgálatok er edményét a mellékelt tábl ázatok ta rt al ma z zák.
Az egyes kategóriák oszlopaiban lévő számok a nevelés hatótényezőinek rangsorát jelzik a szülők válaszainak összesítése alapján.
496
Ezek után azt vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a szülők értekezletre járásának gyakorisága és a tanulmányi teljesítmény, illetve a magat ar tá s kö- zött.
A szülői értekezlet látogatása gyakoriságának kapcsolata a tanulók tanulmányi teljesít ményével :
A szülői értekezlet látogatása gyakoriságának kapcsolata a tanulók iskolai magatartása va l
A szülői értekezleten való részvétel és gyermek tanulmányi teljesítménye között igen erős kapcsolat van. Ugyanilyen összefüggés van a szülői értekez- letek látogatása és a gyerekek iskolai magat artása között.
A jó tanulmányi eredmény, illetve magat artás a rendszeres szülői érte- kezleten való részvétellel, a rossz tanulás és magatartás a rendezvény ritka látogatásával vagy mellőzésével jár együtt.
Nézzük most meg, milyen összefüggés érvényesül a fogadóórák látogatása és a tanulmányi eredmény, valami nt az iskolai magatartás között!
500
A fogadóórák látogatása gyakoriságának kapcsolata a tanulók tanulmányi teljesítményével
501
IRODALOMJEGYZÉK
B p . 1 9 7 4 .
504
