év végén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bi- zottság alkalmazottja volt, s 1969-tõl a kormány nemzetiségi fõosztályán dolgozott.

Curriculum vitae: „Gyönyör József 1920. október 25- én született Szalatnya községben. Hároméves korá- ban Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol Franciaországba. A betûvetést francia is- kolában sajátította el. Az ipolysági reálgimnázium el- végzése után jogot tanult. Amikor a szovjet hadsereg bekerítette Budapestet, golyózápor után szovjet hadi- fogságba került. Egy golyót ma is õriz testében. Ha- zatérte után édesanyja kérésére nem távozott Nyu- gatra, annak ellenére, hogy édesapja és rokonainak nagy része Kanadában élt. Az enyhülés idõszakában kb. 300 magyarral együtt nem kapta meg a csehszlo-

vák állampolgárságot. Közel tíz esztendõn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülõ- földjén és vállalhatott munkát. Idõnként nehéz testi munkával kereste kenyerét. Még az ötvenes évek elején is olyan üldözésnek volt kitéve, hogy az egész családjának egy éjszaka folyamán át kellett titokban költöznie Szalatnyára. A negyvenes évek má- sodik felében népbíróság elé került egyebek közt azzal vádolva, hogy támogatta

»Nagy-Magyarország feltámasztását és további csehszlovák területek Magyarország- hoz csatolását«. Késõbb nem kerülte el a letartóztatást sem, ült vizsgálati fogság- ban, majd éveken át megfigyelés alatt tartották. Hétszer került olyan életveszélybe, amikor nem rajta múlott, hogy életben maradt. 1966 karácsonyán beállt nála a klini- kai halál. Már a koporsó került szóba, amikor újból megindult a szívverése. Az 1948.

év végén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bi- zottság alkalmazottja volt, s 1969-tõl a kormány nemzetiségi fõosztályán dolgozott.

Mint közíró 1968 márciusában elsõnek vitte a bõrét a vásárra, amikor még kockáza- tos volt kiállni a magyarságért és tájékoztatni az Új Szó olvasóit azokról az esemé- nyekrõl, amelyek a második világháború után érték a csehszlovákiai magyarságot. Ál- talános érdeklõdést kiváltó cikkei közt található: Mi lesz velünk, magyarokkal?; Ártat- lanok védelmében; Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok; Végre értsünk szót!;

Lesz-e végre hazánk?; Ne hagyjuk el népünket!; A nemzetiségi jogok félévszázad tük- rében; Félelem nélkül. Késõbbi tanulmányai közül legjelentõsebb: Anyanyelvünk használatának néhány idõszerû kérdése; Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása; A személynevek anyanyelvi változatának anyakönyvi bejegyzésérõl (A hû- ség nyelve. Második kiadás. Madách, 1987); A nemzetiségek jogai Csehszlovákiá- ban 1948–1989 (Magyarok Szlovákiában. NDC Évkönyv, 1993); Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket!; A vádak alaptalanok (Szabad Újság, 1991. november 16. 3. old., december 21. 3. old., december 23. 6. old.); Európa vagy a balkanizálódás felé? (Új

G J

1920–2003

Szó, 1990. október 16. 4. old., október 17. 4. old., október 18. 4. old.); A jó viszony próbaköve (Új Szó, 1990. október 25. 5. old.). Ismereteit és tapasztalatait könyvek- be is öntötte. Az 1989-es politikai változás elõtt látott napvilágot az Államalkotó nem- zetiségek, majd utána a Mi lesz velünk, magyarokkal? c. könyve. A kilencvenes évek elsõ felében jelent meg egy trilógiája a csehszlovákiai magyarság hét évtizedes tra- gédiájának történetérõl a tények és a számok tükrében: Határok születtek, Közel a jog asztalához és Terhes örökség címmel. Nyugdíjas korában visszavonultan él Egeg községben.”

Dr. Gyönyör József életének 83. évében, 2003. január 13-án hunyt el az ipolysá- gi kórházban. Földi maradványait január 16-án helyezték örök nyugalomra az egegi temetõben.

Hagyatékában találtuk saját kézzel írt önéletrajzát, melyet valószínûleg néhány évvel halála elõtt írt. Ennyit tartott fontosnak elmondani életérõl, személyes dolga- iról. Számára mindig a vállalt feladat teljesítése, a szlovákiai magyarok részére írott tényfeltáró tanulmányok és munkák mind szélesebb körben való megismertetése je- lentette a fõ célt. Életrajzi adatait azonban mégis fontosnak tartjuk kiegészíteni egy olyan adalékkal, amely mindeddig nem volt ismeretes számunkra. Az érettségi után Gyönyör Józsefet felvették az egri érseki jogakadémia rendes hallgatói közé, ahol 1939. szeptember 30-tól 1943. június 7-ig elvégezte a jog- és államtudománykari tanfolyamot. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tett államtudományi szigorlatot, melynek eredményeként 1943. december 11-én doktorrá avatták (Doctorem Politices). Közben családjával Budapesten él, és 1939. november 16-tól 1947. január 7-ig havidíjas hivatalnokként a Központi Város- házán dolgozik.

1990-ben a Madách Könyvkiadó Nívódíját ítélték oda Gyönyör Józsefnek az Ál- lamalkotó nemzetiségek címû könyvéért, és Fábry-díjjal tüntetik ki. 2000-ben Ke- mény Zsigmond-díjjal tüntetik ki, de az elismerést visszautasítja, a díjat nem veszi át. 80. születésnapja alkalmából Csáky Pál miniszterelnök-helyettes meglátogatja otthonában, és a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tünteti ki.

Gyönyör József halálával nagy veszteség érte a szlovákiai magyar társadalomtudo- mányt. Hagyatékának szakszerû feldolgozása bizonyára sok új adalékkal gazdagítja majd kisebbségünk Trianon utáni sorsának sokrétû megismerését. Munkásságával gazdag örökséget hagyott ránk, úttörõ jellegû kutatásainak eredményei példamutató- ak, és további rendszeres történettudományi, politológiai és jogtörténeti vizsgálatok elvégzésére ösztönöznek. Példamutató és tiszteletreméltó munkabírása és az a kitar- tó „megszállottsága”, melynek eredményeként napvilágot láttak tanulmányai és köny- vei. Miközben azt is el kell mondani, hogy az 1968–1969-es idõszaktól eltekintve fõ- leg a „konszolidáció” éveiben rendre akadályokat gördítettek mûvei megjelenése elé.

Hivatali munkája mellett évekig az asztalfióknak dolgozott, és csak az 1989 utáni vál-

tozások tették lehetõvé, hogy sorra megjelenjenek alapvetõ munkái, melyek a szlová-

kiai magyarok 1918–1995 közötti története megismerésének hasznos kézikönyveivé

váltak. Közírói tehetségének köszönhetõen a széles olvasóközönség számára is ért-

hetõen tudott tárgyilagos szakmai elemzéseket közvetíteni. Írásai mindig hitelesek,

mert olyan ember tollából születtek, aki kisebbség- és jogtörténeti vizsgálatai tárgyát

képezõ diszkriminatív intézkedéseket saját maga is egzisztenciálisan átélte.

Gyönyör József mûvei

Könyvek

Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a Csehszlovákiai nemzetiségekrõl. Bratislava, Madách, 1989, 324 p.

Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetébõl 1918-tól napjainkig. Pozsony/Bratislava, Madách, 1990, 160 p.

Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992, 253 p.

Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézsége, területi gyarapodása, ideig- lenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa. Pozsony/Bratislava, Madách, 1992, 215 p.

Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában.

Pozsony/Bratislava, Madách, 1994, 323 p.

Tanulmányok, cikkek

Mi lesz velünk, magyarokkal? Új Szó, 21. évf. (1968. március 19.) 78. sz., 6. p.

Alkotmányunk és a magyar kisebbség. Új Szó, 21. évf. (1968. március 29.) 88. sz. 9. p.

Az ártatlanok védelmében. Új Szó, 21. évf. (1968. április 12.) 102. sz. 8–9. p.

Az emberi jogok és az eltitkolt határozatok. Új Szó, 21. évf. (1968. május 9.) 128. sz. 5. p.

Végre értsünk szót.Új Szó, 21. évf. (1968. június 21.) 170. sz. 8. p.

Lesz-e végre igazi hazánk? Új Szó, 21. évf. (1968. augusztus 2.) 212. sz. 9. p.

Ne hagyjuk el népünket. Új Szó, 21. évf. (1968. szeptember 28.) 268. sz. 5. p.

A nemzetiségi jogok fél évszázad tükrében. Új Szó, 21. évf. (1968. október 27.) 297. sz. 3–4. p.

Félelem nélkül. Vasárnapi Új Szó, 2. évf. (1969. január 26.) 4. sz. 8. p.

Többet vártunk, többet reméltünk. Gyönyör József ünnepi beszéde a losonci Kármán-ünnep- ségeken. Hét, 14. évf. (1969) 15. sz. 10–11. p.

Hogy állunk a nemzetiségi képviselettel? Hét, 14. évf. (1969) 17. sz. 9. p.

A javaslatból törvényt! Hét, 14. évf. (1969) 51–52. sz. 19. p.

Kétnyelvûség a közéletben. Hét, 18. évf. (1973) 35. sz. 10. p.

Egyenlõ jogok azonos feltételek. Hét, 18. évf. (1973) 37. sz. 10. p.

Nemzetiség és anyanyelv. Irodalmi Szemle,19. évf. (1976) 3. sz. 240–246. p.

Egyenlõ jogok és egyenlõ kötelességek. Adalékok és tények a csehszlovákiai magyarság hely- zetérõl. Új Forrás,8. évf. (1976) 3. sz. 57–72. p.

Rajtunk is múlik. Hét, 22. évf. (1977) 17. sz. 23. p.

Nemzetiség és anyanyelv. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A Csallóköztõl a Bodrogközig.

Bratislava, Madách, 1977, 292–312. p.

Népképviseleti szervek Csehszlovákiában. Irodalmi Szemle,24. évf. (1981) 2. sz. 147–166. p.

A csehszlovákiai magyarság létszámának és nyelvterületének alakulása 1919–1938 között.

Mûhely,4. évf. (1981) 4. sz. 93–107. p.

A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete. Irodalmi Szemle,25. évf. (1982) 4. sz. 316–320. p.

Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. Irodalmi Szemle,26. évf. (1983) 1.

sz. 30–38. p.

A személynevek anyakönyvi bejegyzésérõl. Irodalmi Szemle,26. évf. (1983) 6. sz. 510–515. p.

Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hû- ség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1985, 18–31. p.

Anyanyelvünk használatának néhány idõszerû kérdése. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hû- ség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1985, 32–36. p.

Adalékok Csehszlovákia népességének demográfiai fejlõdéséhez. In: Új Mindenes Gyûjte- mény.6. köt. Bratislava, Madách, 1987, 119–165. p.

Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hû- ség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl.2., bõvített kiad. Bratislava, Ma- dách, 1987, 16–43. p.

Anyanyelvünk használatának néhány idõszerû kérdése. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hû- ség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl.2., bõvített kiad. Bratislava, Ma- dách, 1987, 44–59. p.

A személynevek anyanyelvi változatainak anyakönyvi bejegyzésérõl. In: Zalabai Zsigmond (szerk.): A hûség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl.2., bõvített kiad.

Bratislava, Madách, 1987, 60–75. p.

A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye. 1. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf.

(1988) 7. sz. 727–741. p.

A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye. 2. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf.

(1988) 8. sz. 949–968. p.

A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye. 3. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf.

(1988) 9. sz. 1064–1077. p.

A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye. 4. rész. Irodalmi Szemle, 31. évf.

(1988) 10. sz. 1183–1194. p.

A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 1. rész. Irodalmi Szemle,32.

évf. (1989) 4. sz. 402–415. p.

A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 2. rész. Irodalmi Szemle,32.

évf. (1989) 5. sz. 502–521. p.

A csehszlovák állam alkotmánylevele – nemzetiségi szemmel. 3. rész. Irodalmi Szemle,32.

évf. (1989) 6. sz. 617–640. p.

Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben. Irodalmi Szemle,33. évf. (1990) 3. sz.

270–289. p.

Európa vagy a balkanizálódás felé? 1. rész. Gondolatok a nyelvtörvénytervezetrõl. Új Szó, 43.

évf. (1900. október 16.) 243. sz. 4. p.

Európa vagy a balkanizálódás felé? 2. rész. A „hetek” törvényjavaslata. Új Szó, 43. évf.

(1900. október 17.) 244. sz. 4. p.

Európa vagy a balkanizálódás felé? 3. rész. És a felelõsség..? Új Szó, 43. évf. (1900. októ- ber 18.) 245. sz. 4. p.

A jó viszony próbaköve.Új Szó, 43. évf. (1900. október 25.) 251. sz. 5. p.

Valóban ilyen törvényt érdemeltünk? A Hét, 36. évf. (1991) 15. sz. 4–5. p.

Valóban ilyen törvényt érdemeltünk? A speciális jogszabályok. II. A Hét, 36. évf. (1991) 16.

sz. 4–5. p.

Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket! I. rész. Szabad Újság, 1. évf. (1991. november 16.) 229. sz. 3. p.

Ne hagyjuk elveszni anyanyelvünket! II. rész. Szabad Újság,1. évf. (1991. november 18.) 230. sz. 6. p.

A vádak alaptalanok. Valóban fogy a szlovákság Dél-Szlovákiában? 1. rész. Szabad Újság,1.

évf. (1991. december 21.) 259. sz. 3. p.

A vádak alaptalanok. Valóban fogy a szlovákság Dél-Szlovákiában? 2. rész. Szabad Újság,1.

évf. (1991. december 23.) 260. sz. 6. p.

Megszûnésre ítélve. Visszaemlékezések és gondolatok a csehszlovák állam létrejöttének 74.

évfordulóján. Vasárnap,25. évf. (1992. október 30.) 44. sz. 4. p.

Bízva a törvényhozók bölcsességében. A helységnevek magyar változatának használata. Va- sárnap,26. évf. (1993. február 7.) 5. sz. 6. p.

Tárgyi ismeretek vagy a szlovák nyelv: Az ún. alternatív iskolák létesítésének tíz éve történt kísérlete. Vasárnap,26. évf. (1993. szeptember 5.) 35. sz. 5. p.

A nemzetiségek jogai Csehszlovákiában 1948–1989. In: Varga Sándor (szerk.): Magyarok

Szlovákiában. NDC Évkönyv 1993. Pozsony, Nemzetiségi Dokumentációs Központ, 1994, 116–127. p.

Törvény a hivatalos nyelvrõl Szlovákiában. In: Varga Sándor (szerk.): Magyarok Szlovákiában.

NDC évkönyv 1993. Pozsony, Nemzetiségi Dokumentációs Központ, 1994, 174–186. p.

A kassai kormányprogramtól a jogtipró „Beneši dekrétumokig”, avagy a magyartalanítás sá- táni „forgatókönyve”. In: Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és a néme- tek jogfosztása.Pozsony, Pannónia Könyvkiadó, 1996, 74–107. p.

Recenziók, könyvismertetések Gyönyör József mûveirõl

Trócsányi László: Államalkotó nemzetiségek. Néhány szó Gyönyör József könyvérõl. Regio, 1.

évf. (1990) 1. sz. 160–165. p.

Fazekas József: A Madách Könyvkiadó Nívódíjai. Irodalmi Szemle, 33. évf. (1990) 9. sz.

1007–1008. p.

Zsilka László: Államalkotó nemzetiségek. Beszélgetés Gyönyör Józseffel, a nívódíjas könyv szerzõjével. Vasárnap,23. évf. (1990. október 19.) 42. sz. 3. p.

Mács József: Mi lesz velünk, magyarokkal: Gyönyör József könyvérõl. A Hét, 36 évf. (1991) 7. sz. 14–15. p. (Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság tör- ténetébõl 1918-tól napjainkig.Pozsony/Bratislava, Madách, 1990.)

Varga Sándor: Születésrõl, agóniában. Új Szó, 45. évf. (1992. augusztus 5.) 183. sz. 5. p.

(Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és elsõ törvénye.

Pozsony/Bratislava, Madách, 1992.)

Váradi Vilmos: Gyönyör József: Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézsé- gei, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és sorsa. Madách, Po- zsony, 1993. Regio, 4. évf. (1993) 4. sz. 206–208. p.

-szg- [Szabómihály Gizella]: Két könyv egy már nem létezõ állam születésérõl. A Hét, 38. évf.

(1993) 40. sz. 1. p. (Közela jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézsége, te- rületi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa.

Pozsony/Bratislava, Madách, 1993; Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulá- sa és elsõ törvénye.Pozsony/Bratislava, Madách, 1992.)

Zsilka László: Lehangoló eszmevilág. Gondolatpárhuzamok Gyönyör József trilógiája harma- dik kötetének olvasása közben. Vasárnap,28. évf. (1995. augusztus 27.) 35. sz. 3. p.

Kovács Gyõzõ: Hetvenöt év történelem – Közép-Európában. Gyönyör József történelmi trilógi- ája. Magyar Tudomány,1995. 9. sz. 1137–1139. p.

Turczel Lajos: Hol él, mit csinál Gyönyör József? Vasárnap, 33. évf. (2000. április 12.) 15–16. sz. 19. p.

Mács József: Töretlenül. Irodalmi Szemle,53. évf. (2000) 9–10. sz. 124–128. p.

Csanaky Eleonóra: Sorsunk krónikása. Szabad Újság,8. évf. (2000. november 2.) 44. sz. 8. p.

Gyönyör József 70 [80] éves. Új Szó, 53 évf. (2000. november 18.) 266. sz. 5. p.

Megemlékezés

Korpás Árpád: Gyönyör József halálhírére. Új Szó, 56. évf. (2003. január 15.) 11. sz. 6. p.

Mács József: Isten veled, kedves barátom! Új Szó, 56. évf. (2003. január 16.) 12. sz. 6. p.

Fónod Zoltán: Gyönyör József halálára. Szabad Újság,11. évf. (2003. január 22.) 4. sz. 5. p.

Danis Ferenc: Tiszteletadás és rekviem az egegi dr. Gyönyör József történésznek (1920–2003). Honti Lapok,12. évf. (2003) 2. sz. 6. p.

Fónod Zoltán: „Én szállok vagy õ jön felém…” Gyönyör József halálára. Irodalmi Szemle,56.

évf. (2003) 2. sz. 55–58. p.

A Valamikor védett kisebbség voltunk címû kéziratrészlete elé

Gyönyör József az 1970-es évek közepén egy terjedelmes monográfiát írt, melyben a Csehszlovákiában élõ magyarok 1918–1938 közötti sorsának, létszámának és jo- gainak alakulásával foglalkozik. Az Új hazában címû kézirat 1979-ben készült el, de mivel a Madách Kiadóban több mint egy évig hevert, a szerzõ visszavette. Az akko- ri politikai hatalom számára a magyar szerzõ tollából készült eredeti elemzõ munka nem volt kívánatos. A kézirat terjedelme lenyûgözõ: több mint 800 oldalon írja le a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának körülményeit, alkotmányos rendszerét, demográfiai viszonyait, a kisebbségek helyzetét, a nemzetiségi iskolaügy és a nyelv- használat kérdéseit. A felhasznált irodalom és forrásmunkák több mint 300 tételt tartalmaznak, a 280 oldalas, 669 tételt tartalmazó jegyzetapparátushoz még 50 kü- lönbözõ statisztikai táblázatot is mellékel a szerzõ. Az Új hazában címû munka egyes fejezetei csak 1989 után jelenhettek meg, részben a Határok születtek, Kö- zel a jog asztalához, valamint a Terhes örökség címû munkákban. A kéziratban kü- lön fejezet foglalkozik a kisebbségvédelmi rendszerrel. A több mint 100 oldalas ta- nulmány számba veszi a kisebbségvédelem kialakulásának történetét, továbbá is- merteti a Trianon utáni kisebbségvédelem nemzetközi jogi vonatkozásait. Gyönyör József ezt a fejezetet egy külön kötetben készült megjelentetni Valamikor védett ki- sebbség voltunk címmel, de szándékát már nem tudta megvalósítani. A Terhes örök- ség megjelenése után fõleg emlékiratainak írásával volt elfoglalva, és vidéki ottho- nában hiányzott számára a további kutatásokhoz, pontosításokhoz szükséges tudo- mányos könyvtári háttér.

Végh László