Ady sok „

Újsághírre építi Pál Sándor Attila A József balladája című költeményét, ami egyértelműen narratív jellegű, újdonsága pedig, hogy tájszólásban írta, de nem a

és a korai egymás felé fordulások elvesztik jelentőségüket ahogy ma a megállóban ültem és szomoryt olvastam bolyongásait és szenvedéseit éhezését a párizsi regényt

„A női szöveg nem teheti meg, hogy ne legyen több mint felforgató” 1 Selyem Zsuzsa kötetének címe már olvasás előtt, után és közben is magával ragad:

Barna és pesti barátai a falu virtuális leképezésének segít- ségével elhitetik a székelyekkel, hogy veszély fenyegeti a valahogy Ámerikába átkerült fa- lut, így

Azt szeret- hetted: felleg-ajtó nyitogató, hogy az ég kék kapuját úgy kitárod, mint rossz hivatalokét, rossz irodákét. S hogy az ég kárpitja mindig kékebb,

a virág lába, a virág szeme, a virág öle, a virág haja, a virág selyemmintás húsa, a virág zenélő ujja, a virág ajkai, melyekkel újra meg újra férfivá és nővé csókolja

Mert ehhez még meg kell ismertetni őket kultúránkkal és hagyományainkkal is." Úgy vé- lem, hogy ezen szép célkitűzés olvastán-hallatán korántsem meglepő, hogy

Kísérletező buzgalmú művészeknek ezért szokta gyakran mondani: „Kísérletezni otthon kell." A selejtes munka nem hasznosítani, hanem eldobni való: „10 000 virág,